« P. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

S. »

R.

6491.
R-á, rá, mondd rá, ha nem hiszi, fogd rá.
Arra szól, ki valamit bolondjában bizonyít.

6492.
Nem mind bünös, a ki rab.

6493.
Ha rab lettél, türd békével.
Rab, azaz szerelmes.

6494.
Szenyes mint a rab.

6495.
Házasság rabság.

6496.
Nyomoruság a rabság.

6497.
Ott ragad. (7263.)

6498.
A mi reám ragadt.
Mit olvasásból, hallomásból könnyedén tanultam.

6499.
Verje meg a ragya.

6500.
A ki ragyogása!
Betyárszó, fenhéjázást jelentő.

6501.
Zug mint a raj.

6502.
Rajkó is szereti a kalácsot, de nincs benne módja.

6503.
Szapora mint a rakamazi krompli.

6504.
Nagy ur, kapás, mind egy rakás. KV.

6505.
Ravaszszal ravaszul.
Latin: Vulpinari cum vulpe.

6506.
Vajh ki ravasz vagy azért te. KV.

6507.
Föltekerje eszét, ki fel akar tenni ravaszszal.

6508.
Ravaszságnak ravaszság jutalma. KV.

6509.
Helyén kelt ravaszság csak módos okosság.

6510.
Nincs hited mint a rácznak. KV.

6511.
Ugy tartja mint rácz a Krisztust. (4515. a.)
a) Rácz fene.
b) Czifra mint a rácz oltár.

6512.
Nagy a szája mint Ráczország.

6513.
Rák fog nyulat.

6514.
Megbüntette a rákot: vizbe vetette. K.
Német: Den Krebs straft man nicht mit Ersaufen.

6515.
Hogy a rák a vetésre ne menjen. (4519.)
Szinlett, tréfás ok.

6516.
Lágy hónapban kemény a rák.
Lágy hónap az, melyben nincs r betü; kemény a rák, azaz jó husa van. Tehát r-es hónapokban ne egyél rákot, hanem olyanokban, melyek r nélküliek.

6517.
Német rák. (768.)

6518.
Sok volna gyermeknek rák lábastul. K.

6519.
Piros mint holta után a rák.
Vörös mint a főtt rák.

6520.
Halad mint a rák.
a) Legbátrabb ember volt, ki a rákot legelőször megette.

6521.
Rákevésben sok a munka, kevés az étel.

6522.
Rákláb ebédre. D. (3073. 5449.
a) Rákháton/Rákparipán jár.
b) Hoszu mint a Rákóczi lakodalma. D.
Első Rákóczi Ferencz Zrinyi Ilonát, a lenyakazott Zrinyi Péternek leányát vevén feleségül, hogy ennek atyja emléke miatti gyötrelmeit enyhitse, hat holnapig tartá lakodalmát. D.

6523.
Rámára vonták. (1814.)

6524.
Egy rámára von mindent. (4139.)

6525.
Ránczba szedni. (3144.)

6526.
Rántsd meg. (5486.)
Ha valaki hazud, szomszédjának szokták mondani: rántsd meg, azaz mintegy emlékeztesd hogy nem jól beszél. Innen: sokat rángatják a mente ujját.

6527.
Már késő, Rebeka! (6112.)

6528.
Mint a rátóti ember. (3117. 5023.)

6529.
Azon regét dudolni. M. (492. 3385. 3729.)
Latin: Cantilenam eandem canis.

6530.
Néha reggel táncz, estve pedig láncz. KV.

6531.
Reggeli órának/időnek sok pénz/arany a szájában.
Német: Morgen-Stunde hat Gold im Munde.

6532.
Kinek reggel fáj a feje, jele hogy mult estve nem tartott jó mértéket. K.

6533.
Az lesz nekem jó reggel.
Szokták mondani: bezzeg volt nekem jó reggelem! ha t. i. mult éjjel elloptak valamit, stb.
Hejh bemennék, de megver,
Az lesz nekem jó reggel. Népd.

6534.
Pálinkás jó reggelt!

6535.
Holtig remél az ember.
Addig remél az ember, mig benne a lélek.

6536.
Reménység tartja az embert.

6537.
A reménységet se hóra ne fektesd se nádra ne támaszd. D.

6538.
Reménység, nyereség nincsenek mindig egy vágásban.

6539.
Kitől isten eláll, reménysége hibál.

6540.
Ki reménységgel él, ispotályban hal meg.
Német: Wer von Hoffnung lebt, der stirbt am Fasten.

6541.
Reménység szegénység.

6542.
Rest többet jár. (2868.)/kétszer fárad.

6543.
Mondja a rest: eleget dolgoztam, de nem mondja: eleget ettem. K.

6544.
Rest a tollfosztásban is megszakad.

6545.
Rest munkás jobban szereti a napot nyugtán mint felköltében.

6546.
Rest kéz nem izzasztja meg az eke szarvát.

6547.
Restelni is restel.

6548.
A kinek lehet és nem aluszik, azt a restség bántja.

6549.
Megjöttek az atyafiak Restérül.
Reste, abauji falu. Játék a rest és Reste szavakkal.

6550.
Jobban tud reszketni mint fázni.

6551.
Még rá sem keltél, már reszketsz. KV.

6552.
Nem ugy fázik, a mint reszket.

6553.
Veszett volna retek a fekete földben.
Retek azaz oka valaminek. Ha szó van példaul valami rosz emberről, ki sok kárt okozott, mondhatjuk reá e közmondást; aztán egyébre is, minek jobb lett volna elmaradni kártékonysága miatt.

6554.
A ki retket eszik, két felől hurutol.

6555.
Retek is kikelne a kezén. (6716. a.)

6556.
Karcsu mint a retek.
A retekről azt tartják régi tapasztalás szerint: reggel méreg, délben étek, este orvosság.

6557.
Régen volt, talán nem is igaz.

6558.
Legyen ugy mint régen volt.

6559.
Régen volt, soká lesz vagy tán soha sem.

6560.
Nem ugy van már mint volt régen.
Nem ugy van már mint volt régen,
Nem az a nap süt az égen;
Nem illatozik a virág,
Kétszinüvé lett a világ. Népd.

6561.
Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él.

6562.
Résen lenni.

6563.
Számba se veszi mint kerten a rést.

6564.
Józan a mit gondol, részeg arrul csahol. D.

6565.
Isten is kitért volt a részeg ember előtt. KV.

6566.
Ki részegen lop, akadjon fel józanon.

6567.
Részegség, kurvaság együtt járnak. K.

6568.
A mit a réven nyer, elveszti a vámon.

6569.
Az ő révin költ/ment el.
Rév, mint közlekedési eszköz a folyóvizeken, jelenti e helyütt azon egyetlen módot, mely által valami elveszhetett s elveszett.

6570.
Réven, vámon nem fizet. (6761.)

6571.
Hajótörés után okosabb a révész.

6572.
Nincs olyan a Rézig.
A rézhegyeket érti a km. Bihar keleti részén.

6573.
Meghasadt a szive mint a ricsi kutyának.
Ricse, bodrogközi falu. Az ide való kutya szive azért hasadt meg, mert el nem érhette a turót, a mint ki volt a rács közt levegőre akasztva.

6574.
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. F.

6575.
Nem sirat egy rigót egy nyár. (8283.)

6576.
Kiugrott a Rigómezőre. D.
Hetyke, előtolakodó, szájvitéz.

6577.
Nyujtózkodhatnék mint a rimaszombati papné.
A rimaszombati papné mindig szobájában ült vén ura mellett, s unalmát gyakori nyujtózkodással fejezte ki csak.

6578.
Pislog mint a rimóczi nyul.

6579.
Nincs arcza mint a kicsapott ringyónak.

6580.
Rips, raps! csak az én zsákom teljék.
Német: Rips, Raps in meinen Sack.

6581.
Ritka buza kiben konkoly nincsen. F./konkoly nélkül.

6582.
Ritka czigány csere nélkül.

6583.
Ritka magyar adta/bajusz nélkül.

6584.
Ritka lopás nélkül.

6585.
Ritka molnár, vásár tolvaj nélkül. F.

6586.
Ritka olasz macska nélkül.
Typicus közmondási forma. Szerinte ezerekre menő közmondásokat lehet előállítani. Egyébiránt alapja az, mi már 1893-96 szám alatt elmondatott, de a forma tágabb, mert itt nincs tekintet, mint ott arra, hogy személy vagy dolog legyen e az első főnév, hanem csak arra, hogy egymással megférő két főnév hozassék öszsze, mint "vásár, tolvaj, buza, konkoly" stb.

6587.
Ritka az, a minek látszik.

6588.
A mi ritkább, kedvesebb. ML.
Latin: Quod rarum, charum.

6589.
Zöld lovat, okos oroszt, kálvinista molnárt, döglött szamarat látni, ritkaság!

6590.
Rokonom a kas, barátom az erszény. BSz.

6591.
Néha a rongyot is fölszedik.

6592.
Hop! rongyos.

6593.
Rongyosban légy derék ember.

6594.
Nem lyukad ki a rosta feneke. (8426.)

6595.
Tartsa meg az isten mint vizet a rosta.

6596.
Vak, ki a rostán át nem lát. F.

6597.
Rostával mer vizet. (4873.)
Latin: Cribro aquam haurire.

6598.
Könnyü mást rostálni.
a) Mást rostál, maga gazos.

6599.
Akkor legroszabb a rosz, mikor magát jónak tetteti.
Német: Der Böse ist nie schlimmer, als wenn er fromm scheint.

6600.
A ki roszra szokott, azt nehezen hagyja. KV.

6601.
Rosz ember, ki mással szembe nem mer nézni. KV.

6602.
Nehéz a megaggott roszat jóra fordítani.

6603.
Roszak a templomban is összeülnek.

6604.
Roszra nem kell mester.

6605.
Rosznak sok a mentsége.

6606.
Rosznál roszabb.

6607.
Roszban jobb hátra menni mint előre.

6608.
Rosznak is idővel kell válni.

6609.
Két rosz közül a kisebbet. (4518.)

6610.
Nem kell a roszért szomszédba menni.

6611.
Rosz is gyülöli a roszat.

6612.
Roszban töri fejét.

6613.
Jóért roszszal fizet.

6614.
Nincs a rosznak párja.
Rosznak párja azaz hasonlója; mintha mondanád: rosz a rosz.

6615.
Roszat roszszal. (7046.)
Példaul betegséget keserü orvossággal gyógyítani.

6616.
Roszul kelt fel. (2850. 6762.)

6617.
Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak rovás a dija.

6618.
Elvesztette a rovást. D.
Eltévesztette valaminek a rendit. Vétetett a terhes aszonyoktól, kik az anyaiság megérzésétül kezdve számítanak a szülés idejére s azt rovogatják, jegyezgetik.

6619.
Rovásod van.
Számvetésem van veled.

6620.
Sok van a rováson.

6621.
Rovás nélkül hazud.
Azaz nem gondolja meg, mit mondott és az előbbenivel ellenkezőt állit, tehát: ostoba, következetlen hazug.

6622.
Nincs oly agg róka, kinek a bőre csávába nem kerül. KV.
Német: Alle listigen Füchse kommen endlich beim Kirschner in der Beize zusammen.
Franczia: Tous les rénards se trouvent chez le pelletier.

6623.
Addig hány cselt a róka hogy csávába kerül.

6624.
Hol láttad hogy róka szántson. KV.

6625.
Ritkán vesz el maga bőrében a róka.

6626.
Nehéz az agg rókát tőrbe ejteni. M. (2561.)
Német: Alte Füchse sind schwer zu fangen.

6627.
Kitetszik a rókának farkán ravaszsága. P.

6628.
Róka is dicséri maga farkát.

6629.
Tudja róka farkát csóválni.

6630.
Félti farkát róka.

6631.
Igen evez róka farkával. P.

6632.
Kitetszik a róka farka, akármint dugdossa. (2551.)

6633.
Róka vágott farka. P.
Oly ravaszság, mi igaznak akar látszatni.

6634.
Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.

6635.
Rókán rókát kell fogni. (6505.)
Latin: Vulpinari cum vulpe.

6636.
Róka módra kert alatt kullog.

6637.
Róka sem ravasz, ha kicsáválják.

6638.
Észre se veszed, róka van előtted.

6639.
Régi róka hamis cselt vet.

6640.
Kitetszik füle a rókának. P.

6641.
Rosz róka, melynek csak egy lyuka van. (2058.)
Német: Es ist ein armer Fuchs, der nur ein Loch hat.

6642.
Talál a róka rést magának.

6643.
Egy rókárul két bőr.

6644.
Sokszor végbeviszi a róka, miben az orozlán hiába munkálódott. K.

6645.
Rókának róka fia.

6646.
Rókázik.
Alkalmasint a "revoco" latin szótul, mert revocálni mondatik, ki a megivott bort kiadja, okádja: rókázik.
...ki a bortul leázik,
Vagy hoszut köp vagy rókázik. Népd.

6647.
Rókát fog.
Égéstül, perzselődéstül a ruha vörhenyt kap, minő a róka szine.

6648.
Vén róka.
a) Rókával béllett, farkassal prémzett. K.

6649.
Tapogatva jár mint jegen a róka Mátyás után.

6650.
Együvé akadtak mint rókabőr a csávában.

6651.
Előre inni a rókabőrre. (2816.)

6652.
Sok rókalyuka van. P.

6653.
Rókamáj a/Róka mája lakomája.

6654.
Ki nem fogy mint a Rókus kobakja. D.

6655.
Rómába menni, pápát nem látni. ML.

6656.
Rómába ment.
Aszonyokat illet; igen csinos, de tréfás kifejezése is a lebetegedésnek, gyermekágynak.

6657.
Rózsa volt, kóró lett.

6658.
Csak azért szép a festett rózsa, mert el nem hervad.

6659.
Ki rózsábul veti ágyát, alkudjék meg a tövissel.

6660.
Rózsáé/Rózsához az illat, szüzé/szüzhöz a szemérem. K.

6661.
Igen szép a rózsa, de szebb is lehetne.
Leányra, ki szép, mondják, ha kevély.

6662.
Nem szur meg a rózsa, hanem a tövise.

6663.
Bazsarózsa, de csak rózsa. (137.)

6664.
Terebes rózsák is apró bimbókbul erednek.

6665.
Mi volna rózsa illat nélkül?

6666.
Piros mint a rózsa, gyönge mint a harmat.

6667.
Rózsaszedés tövissel jár. K.

6668.
Röstnek sok ünnepe. (Lásd rest.)

6669.
Rövidebbet huz.
Rövidebb szakadt neki.

6670.
Rosz a rőfe.
Azaz mértéke, melylyel az embereket méri; mintha mondanád: hamis az elve.

6671.
Rest mint a Rőt szamara.

6672.
Kilátszik a rucza orra.
Látom már a rucza orrát.
Észrevettem, hová czéloz.

6673.
Rá jár a rud.

6674.
Kifelé fordították a szekér rudját. BSz.

6675.
Más felé fordítom a rudat. (5116.)

6676.
Kiáll a rudja.

6677.
Rugd fel, hagyd ott.

6678.
Ruha tisztesség, pénz emberség. F.
Ruhával, rendessel, csinossal, mást tisztel meg az ember, ha pedig pénze van, emberséget tehet, azaz segithet máson.

6679.
Folttal állja ruha.

6680.
Ruha is szokva jó.

6681.
Hoszu ruha sok szégyent eltakar.

6682.
Akármilyen ruha ujjig tart.

6683.
Szakadjon ruha, maradjon ura.

6684.
Keféld bár az avít ruhát, nem lesz uj belőle.

6685.
Jobb a foltos mint semmi ruha.

6686.
Ha ruhája rongyos, kocsmában vesz posztót.

6687.
Moly a ruhát, bánat a szivet.
Német: Kleider fressen die Motten, und Sorgen das Herz.

6688.
Ugy áll rajt a ruha mintha villával hányták volna reá.
a) Zsellért fogadhatna ruhájába.

6689.
A mi rut, csak rut.

6690.
Akármely rut is szépet szeret. M.

6691.
Szép a rut is, ha tetszik.

6692.
Nincs oly rut, ki magát szépnek ne tartsa.

6693.
Ragadós mint a rüh.

« P. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

S. »