« A,Á KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

CS. »

B.

437.
Adjon isten három b-ét. (1002.)

438.
Babot sem ér./Egy babot sem adnék rajta. M.
Német: Es ist keine Bohne werth.

439.
Babot sem leveért főzik. M.

440.
Babszem Jankó.
Mondai személyiség. Jelent kis embert; előjön "Borsszem Jankó" név alatt is.

441.
Büdös babuk berzenkedik a hattyuval. Sz.
Tudatlan versenyg az okossal. Sz.

442.
Megvonja a bagariát. P.
Erőtetett okoskodással él; hazud.

443.
Összehuzta a bagariát.
Szükebb költségre fogta magát.

444.
Köszöntött a bagi barát.
A bagi barát kártya közben köszönteni szokta azt, ki fölvette a skartot, ha jó kártyája jött, vagyis megkontrázta. – Am. ha te erős vagy, én is az vagyok.

445.
Bagoly is biró barlangjában. (54.)

446.
Nem lesz bagolynak sólyom fia.

447.
Bagoly a képe, sólyom a szeme.

448.
Bagolyszemmel néz.

449.
Bagolynak is szép a maga fia.

450.
Bagoly is azt véli hogy sólyom ő fia.

451.
Bagolyhoz kapván, elszalasztotta a sólymot.
Bagoly és sólyom ellentétek a m. közmondásokban. – Amaz gyenge, rut, ostoba; ez erős, szép, okos. Tehát megfordítva mint a régi görögnél, hol a bagoly, pusztán éjjeli virasztásaért, bölcseség madara, Pallás jelve, volt.

452.
A bagoly is fényre néz. F.

453.
Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.

454.
Te érted is leesett a bagoly a fárul. (4004.)
Te is érdemelsz valamit.

455.
Tud hozzá mint bagoly az Ave Mariához. KV. (9.)

456.
Egész éjjel virraszt mint a bagoly.

457.
Ugy néz mint a bagoly.

458.
Füles bagoly.

459.
Bagolyfiu.

460.
Éjjeli bagoly.
Sokat éjszakázó.

461.
Keserü mint a bagó.

462.
Meginná a bagólevet is.

463.
Egymást éri a baj.

464.
Kinek kinek megvan az ő baja.
Német: Ein jeder hat sein Kreuz.

465.
Baját bu éri.

466.
Aj, baj! Mi a baj?

467.
Bajjal jár a baj.

468.
Kis bajt kerül, nagyba esik.

469.
Több a baj mint a vaj.

470.
Ezer a bajom, meg kettő.

471.
Tud hozzá mint bajcsi aszony a kávéfőzéshez. K.
A bajcsi aszony ugy főzte meg és tálalta fel urak elé a kávét mint a babot. K.

472.
Félre bajusz, jön a szakál. (928. 2240.)

473.
Félre pehely, jön a bajusz.

474.
Bajusz és szakál férfiembert illet. KV.

475.
Szőr az, nem bajusz.

476.
Azt gondolod hogy csak szőr a bajusz? K.

477.
Se bajusza, se pénze. Sz.
Mintha mondatnék: nincs bajusza, hogy volna pénze. Tehát: nincs hitele.

478.
Bajuszomra mondom. ML.

479.
Bajuszod nő.
Szinlett fenyegetés. Mikor a lány-gyermek férfit csókol vagy csókoltatik, ezzel szokták ijeszteni.

480.
Bajuszt érdemelt.
Tajték pipák kapnak bajuszt; ez nem szép. Ha hölgynek nő bajusza, ez sem szép. Ha valaki elhibáz oly vadat, melyet meg lehete lőni, azt mondják: bajuszt érdemelt, azaz férfiatlanul, oly csuful viselte magát, minő a hölgy bajuszszal.

481.
Bajuszáról másodszor iszik a magyar.

482.
A bajuszos kétszer iszik.
Igy ir altorjai b. Apor Péter Dugonics szerint a bajuszviselésről: Némelynek bajusza egészben befogta száját. Abban soha semmit el nem vágtak; sőt mikor ivott némelyik, megtölt a bajusza s beszopintotta. (Példabeszédek 2. k. 184. l.) – Ez a szokás legujabb időben ismét visszajött.

483.
Bakot tesz kertészszé. (1976.)
Német: Bock zum Gärtner machen.

484.
A bakot is megfejné. (4756.)

485.
Kecskék között bak a bika.

486.
Nehéz a baktul tejet fejni.

487.
Bak alá teszi a fejős dézsát.

488.
Egyik bakot fej, a másik rostát tart alája.
Latin: Alter hircum mulgere videtur, alter cribrum supponere.
Jelent hasztalan, sükertelen munkát.

489.
Megitták a bak árát.

490.
Addig őrizkedj a baktól, mig segre nem taszít.

491.
Bakot lő.
Német: Einen Bock schiessen.

492.
Egy bakot nyuz.
Ugyanazon dolgot ismétli, beszéli. Pázmánnál: Azon bakot nyuzza.

493.
Bakot nyuztál, büdös vagy.
Bak közmondásilag jelent még előkelőt, erőset. Példaul: ismerem én a megye urait, társalkodtam én velök, ott is a bakjával.

494.
Felhuzta a bakancsot, isten hozzád bocskor.

495.
Nem rug patkót a bakancsos lova.

496.
Talán csak sárral él, mint a bakancsos lova.

497.
Akkor csinos a bakancsos, mikor a nadrága rongyos.

498.
Szava árulja el a bakcsót.

499.
Ugy néz mint a bakcsó.

500.
Nehezen lesz abból bakszekér.
Nem fog az sokat érni.

501.
Általesett mint Bakó a házán.
Égés idején Bakó, makai lakos, erősen védte, mig védhette, a maga házát, de végre nem tarthatván, abbahagyta s a ház hamuvá lett. Ő ekkor a fájdalom sarcasmusával mondá: ezen is általestem. – A km. szerencsétlenség után szinlett örömet fejez ki, melyben nincs köszönet.

502.
Adósa Balázsnak.
Balázs a m. közmondásokban most szeles, majd bolond, majd gyenge. – Ki Balázsnak adós, bolondsággal adós, mert tőle nem kölcsönözhetni egyebet. D.

503.
Elég az hogy Balázs a neve. Sz.

504.
Hetedfél Balázsnak csak egy esze. D.
A Balázsokról ily adoma (anekdota) él: Egy falu kovácsa halálra itéltetvén, hat és fél Balázs (mert egy igen fiatal volt még) mint a falu előkelői, oda okoskodták ki az itéletet, hogy levén a faluban borbély kettő, kovács pedig csak egy: inkább egyik borbély akasztassék fel. Ezt hallván a birák, mondák a feljebbi észrevételt, mi közmondássá lett. D. – Egyforma eszü emberekre illik, kik között egyiknek sincs több esze mint a másiknak, azaz bolondok.

505.
Szállj ki Balázs, a hintóbul, mert nem pénzed ára.

506.
Hüh belé Balázs módjára.

507.
Hüh belé Balázs, lovat ad isten. KV.

508.
Amugy Balázs módjára.

509.
Örül neki mint Balázs a hurkának.

510.
Megbecsüli mint Balázs a hurkát. D.
Balázs a hurka töltelékét kiforditván, kutyának veté, maga meg a bőrön vagy boritékon rágódott. D.

511.
Balázs vitéze.
Katonának öltözött gyermekek jártak volt házrul házra Balázs napján mint most is néhutt Gergely napkor; innen a km., mely gyenge katonát jelent.

512.
Ért hozzá mint Balázs Máté a tánchoz. D. (3275.)

513.
Jókor jő mint Balázs pap a vecsernyére. BSz.

514.
Igen találád mint Balázs pap a vecsernyét. KV.
Balázs pap Erzsébet királyné káplána s leleszi prépost volt 1335. évben Budán. Bortól hevülve délutáni istentiszteletkor vecsernye helyett a misét kezdte énekelni; min meglepetve a közönség, közmondásul hagyá fel tévedését. Sz.

515.
Balra tekints, jobbra nézz.
Katonai vezényszó, de arra int: légy szemes, vigyázatos.

516.
Hol jámbor személy nincs, balkörmü a tánczos. M.
Német: Wenn man keine Jungfer hat, musz man mit Huren tanzen.
... Jobb holtig tartó árvaságban lenni,
Hogy sem mint balkörmü durczás asszonyt venni. Népd.

517.
Balis bicsak fa nyelü, ha elvesz is, megkerül.

518.
Büdös mint a banka.

519.
Több a bankó mint a rongy.

520.
Általesett rajta, mint Banó a szentesi parókhián.

521.
Akár fodor akár menta, elég hogy banyavirág.
A fodormenta sokképen használtatik főleg vén aszonyok által falun orvosságul, azért: banyavirág. A km. ilyen forma: akár fehér akár fekete, elég az hogy kutya.

522.
Kell-e baraczk?
Ha hüvelykujjunkat a gyermek fejére feszülten oda szegezzük, s a többi, ököllé fonódott, négy ujjal megütjük a koponyacsontot: ez a baraczk, mi fáj. – Igy a km. fenyegetés gyermekre.

523.
Rég hogy ezen baraczkfa alá jár. BSz.
Rég üzi ezt a mesterséget.

524.
Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is.

525.
Egész baranyai ember lett belőle.

526.
Oldalán kamarája mint a baranyai embernek.
A baranyai népnél a tarisznya szükséges öltöny. Igy a Tiszaháton is. Add ide feleségem, mond a paraszt, add ide a tarisznyát, hadd öltözzem fel.

527.
Ritka madár a jó barát.

528.
Sok a barát, kevés a jótevő.

529.
Nem igaz barát, ki csak annyiból az hogy nem árt. K.

530.
Uj barátért el ne hagyd a régit.

531.
Ne vesd meg barátod kis fogyatkozásért.

532.
A megbékült barát soha sem volt barát.

533.
Egy jó barát száz atyafi.

534.
Szükség próbálja meg a barátot.

535.
Legjobb barátod legjobb időd veszi el.
Latin: Amici fures temporum.

536.
Ugy légy másnak barátja hogy magadnak ellenségévé ne válj. D.

537.
Ki mindennek barátja, mindennek bolondja. KV.
Német: Allermanns Freund, Allermanns Narr.

538.
Ha barátodat titkon fedded is, de mások előtt dicsérd.

539.
Szegénynek szegény, ebnek kutya a barátja.

540.
Nem minden bokorban fekszik a jó barát.

541.
Nem mind barátod, a ki reád mosolyog. M.
Német: Es ist nicht Jeder dein Freund, der dich anlacht.

542.
Egy istened, de barátod több legyen. K.
Latin: Unus deus, sed plures amici.

543.
Jobb néha egy barát mint száz atyafi.

544.
Eb, a ki nem barát.
Igyunk! eb, a ki nem barát!
Üritse minden poharát. Csokonai.

545.
Barát baráthoz nem idegen.

546.
Barátodért se tagadd az igazat.

547.
Egy két pohár borban sok jó barát lakik.

548.
Ha barátom, nem uram, ha uram, nem barátom.

549.
Barátom az erszény, rokonom a kas.

550.
Erszény pénznél drágább a jó barát.

551.
Barátot bor közt.

552.
Kin a barát a csuklyábul.

553.
Lassan, barát, a keresztvel.

554.
Nem illik, nem szabad barátnak tánczolni.

555.
Tobd le barát, a vakarót. M.
Ne vidd el, a mit el akarsz, és nem szabad, elvinned.

556.
Barát beszél böjtről, de hasa teli van.

557.
Beszél a barát, alamizsna vége.
A debreczeni biróhoz csak három szóra kivánt bemenni a barát, mit megnyervén, ennyit monda: bort, buzát, szalonnát.

558.
Nem vagy barát, hogy a pénzt el ne vedd.

559.
Hal barát, él a szent.

560.
Hal barát, hal szamár is. M.

561.
Barátot látott. (4754.)

562.
Kopog, mint a fa talpu barát.

563.
Barátirás. Sz. (3120.)
Oly dologra mondatik, mit az ember nem tud, mikép nem tudá középkorban a szerzetesek irását, nyelvét a nép. Mondják igy is: Görög irás az nekem.

564.
Patienczia, baráttáncz.
Nincs roszabb táncz a baráttáncznál. ML.

565.
Kurta mint a barátgatya.

566.
Megszokta, mint barátkukta a szenyet. D.

567.
Barátzsák, kocsistorok nehezen telik. F. (4548.)

568.
Barátgaras.
Azaz szóval fizetés. Itt a "garas" szó a barát "gratias" köszönéséből van átvéve.

569.
Kapás kapással, ur urral barátkozik.

570.
Nem igaz barátság, mely könnyen elmulik.

571.
Az igaz barátság nem áll a sok boritalban.

572.
Nincs, szebb dolog az állhatatos barátságnál. ML.
Élet, élet, kedvessé csak a barátság tesz,
Az öröm is édessé épen ez által lesz.
Vedd ki a barátságot a teremtettségbül,
Nem találsz boldogságot, e világ összedül.

573.
Addig a barátság, mig zsiros a konyha.
Latin: Fervet olla, fervet amicitia.

574.
Nem jó a felettébb való nagy barátság. K.

575.
Barátságban egy kis veszekedés olyan jó mint étekben a bors. ML.

576.
Nehezebb a barátságot feltartani mint kötni.

577.
Nem jámbor barátság, melyért megbántod istened. K.

578.
Az igaz barátságot nem fazékban főzik.

579.
Barátságért a barát is megházasodott.

580.
A hol megegyezés nincsen, eskél ott a barátság. Cz.

581.
Tüz az esze, mint a bari czigánynak. Cz.

582.
Sötét mint a barlang.

583.
Szőr mentiben simogasd a barmot.

584.
Akkor még Bartók Erzsi is pártát hordozott. D.

585.
Bastalélek Karafia. Sz. (702.)
Basta és Caraffa történetileg ismert kinzók; amaz 1602 előtt Erdélyben és felső Magyarországon; emez 1686-7-ben szinte a felföldön. – Karafia azaz Caraffa fia, ki olyan mint Caraffa.

586.
Batkát sem ér.

587.
Batkát sem adnék életeért.
Ez igen kis pénz, II. Lajos alatt jött divatba, a mohácsi napok ideje körül.

588.
Azt sem tudja: bü-e vagy bá. Se büt se bát nem mondott. Báb való még neki, nem férfi.

589.
Sok bába közt a gyermek is elvész.

590.
Vén bába ördögök hadnagya. KV.

591.
Semmi bába nem ér a nyelvével.

592.
Akkor látott vizet, mikor a bába megmosdatta.
Mondják piszkosra; és olyanra, ki nagyon fél a viztől, azaz szereti a bort.

593.
Kurva legyen a bábád./volt a bábája.

594.
Mikor pap nincs, bába is keresztel.
Régi szokás, de mailag el van tiltva, mind a mellett megtörténik. Értelme hasonlít ezéhez: A hol ló nincs, szamár is elkel.

595.
Egész vasorru bába.
Mondákból ismeretes személyiség. Jelleme: rendesen kegyetlen anya, kinek leányai vannak s hozzájok királyfiakat csábít, próbára tesz hogy elveszthesse őket. – Mondatik formájokból kiaszott, házsártos vén aszonyokra.

596.
Kifingotta fogát a bába.
A gyermek első fogainak hullására mondják.

597.
Félti mint beteg Bálint a haját. D.
Bálint hallván hogy forróláz után kimegy a haj, magára zárt ajtót, ablakot, mintha igy meggátolhatná haja kimenését. D.

598.
Czifra mint a Bálint nadrága. D.
Bálint nadrága ugy ki volt sujtásozva, hogy posztója is alig látszott. D. – Dagályos előadásu szónok beszédére illik.
Kölcsey, a magyar szónokok czifra beszédéből itélve szokta volt mondani: uraim, sujtásos nemzet vagyunk.

599.
Képet nem arany hanem imádás tesz bálványnyá.

600.
Utoljára kutya se fél a botos bálványtól.

601.
Áll mint a bálvány.

602.
A ki bánja, tegyen róla.

603.
Nem bánja, ha megbánja is.

604.
Csak azt bánja, hogy két gyomra nincs.

605.
Szánom, bánom, de megállom.

606.
Megbánta, mint a mely kutya kilenczet fiadzott.

607.
Ki csak akkor gondolja meg magát, mikor merül, későn bánja meg hogy vizre ment.

608.
Hogy dolgod meg ne bánd, a nyomorultat szánd.

609.
Késő bánat ebgondolat.

610.
Nem mindenkor árt a gyengén való bánás. K.

611.
A másét nebántsdnak híják.

612.
Te is jó katona, én is jó katona, ne bántsuk egymást. K.

613.
Nem bántok én senkit, engem se bántson más.

614.
Bányavárosi születés. D.
Azaz gazdag.

615.
Bárány és farkas együtt.

616.
Olykor bárány, olykor róka.

617.
Hol kevés a bárány, nehezebben vesz.
Azaz nehezebben esik, ha vesz.

618.
Lopott bárány nem kedves áldozat isten előtt.

619.
Még bárányban is ben a harag. KV.

620.
Nyakametszett báránynak sohajtás a vége.

621.
Arany bárány, arany kos mindjárt összemennek most. D.

622.
Azt akarja hogy jóllakjék, bárány is egészen maradjon. KV.

623.
Nehéz bárányt farkassal összebékéltetni.
Franczia: Ce serait accoupler le loup et la brébis.

624.
Nem lesz farkasnak bárány fia.

625.
Bárány hagyja vérét csapoltatni.

626.
Kin a bárány, ben a farkas.
Népi játékból vett km. – Jelentése: a nem igaz ember felkap, a becsületes pedig szenved.

627.
Tür, szenved mint a bárány.

628.
Szelid mint a bárány.

629.
Nyalja mint bárány a kést.
Kiméli ellenségét.
... nyalja a bárányka
Mind a kezet mind a kést,
Mely nem soká nyakba metszi
Az ártatlan teremtést. Kisfaludy S.

630.
Tarka mint a bárányfelhő.

631.
Ha bárányos az ég, harmad napra eső lesz. Cz.

632.
Juhászbundára bársonyfolt.

633.
Puha mint a bársony.

634.
Nem illet szamárt bársony nyereg.

635.
Erős mint a bástya.

636.
Bátor, a hol senki sincs.

637.
Bátor a kenderben. (2201.)

638.
Bátor a kemencze mellett.

639.
Nem kell a bátornak biztatás. Cz.

640.
Isten is a bátor katona mellett hadakozik.

641.
Terem a bátor, valamint a félénk.

642.
Legbátrabb ember volt, ki a rákot először megette.

643.
Nem Bátorban lakik, hanem Futakon. (2899.)

644.
Bátori nemzetségből való.
A Bátori névhez vitéz emlékezetek csatlakozván, a km. deréket jelent.

645.
Inába szállott bátorsága.
Latin: Animus in pedes decidit.

646.
Nem találta fel a bátorságot.

647.
Falu nevében kardot kötni nem mindenkor bátorságos. Cz.

648.
Bátyám itthon marad, mert ő nem udvaros. ML.
Menjen tisztelegni, előszobázni, kinek abban kedve telik.

649.
Légy magadnak, bátya. KV.
Nem gondolok önnel, veled.

650.
Ki mást becsül, magát becsüli meg.
Latin: Honor est honorantis, non honorati.

651.
Sokba telik, a mit nagyra becsülnek.

652.
Becsüld meg magadat.

653.
Becsüld meg magadat, ember lesz belőled.

654.
Azt becsüld, a mi van.

655.
Előbb való a becsület a szalonnás káposztánál.

656.
Mindenki szereti a becsületet. Cz. (4881.)

657.
Nagyobb a becsület a velős koncznál.

658.
Nagyobb a becsület mint a fordított kása. D.

659.
A becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. K.

660.
Elveszett becsületet nem találni meg a bokornál. D.

661.
Nem minden sövény alatt leli meg ember egyszer elvesztett becsületét. KV.

662.
Mind jó ott lakni, hol becsülete vagyon a jámbornak. M.

663.
Nem hagytak rajta egy szál becsületet.

664.
Aszonyverésből ember nem sok becsületet nyer.

665.
Kiment a becsülete.
Azaz kivilágosodott gazsága.

666.
Elterjedett becsülete mint szalonnabőr a parázson. D.

667.
Becsületes emberek sorába lépett.
Mailag félkomoly szólásmód arra, ki megházasodott; régen komolyabban vették. Azért irja említett Apor Péter, hogy "mind alsó mind felső rendbeli emberek, mihelyt megházasodtak, meghagyák szakálokat." Ime szakál és házasság, két kezessége a becsületnek őseink szerint.

668.
Kivágták Bedőn az erdőt. D.
Esztelenekre illő km. azon esettől hogy Bedő (Biharban), oláh falu az erdőt, melyre sok varju járt, elpusztulástól féltvén, nehogy a varjak ezután is rászálljanak s elpusztítsák, kivágatta. D.

679.
Nincs a befalni való harapása. (904.)
Nincs egy falat kenyere, azaz igen szegény.

680.
Befalatták vele a szót.
El kellett hallgatnia.

681.
Azt se mondta: befellegzett. (24. 1929.)

682.
Befizettek neki.

683.
Befütöttek neki.

684.
Megtelt a begye.

685.
Begyibe vette.
Megharagudt érte.

686.
Begyiben van.
Még el nem felejtette.

687.
Mély belátásu a kancsóba.

688.
Belénmagot evett.
Megbolondult.

689.
Belé sült. (4403.)
Példaul beszédbe, vállalatba.

690.
Belga frater.
Sebes beszédüre mondják.

691.
Oh Belgrád!
Csekély panaszra, minő a gyermeké, p. hogy nem akar vele társa játszani, szóló felkiáltás, értetvén alatta: beh nagy dolog, mint Belgrád elvesztése, ironice.

692.
Messze Belgrád koldulni.
Messze azaz épen az ország szélén, mint volt még Belgrád e km. keletkeztekor.

693.
Benedek zsákkal hordja meleget. Cz.

694.
Berekben a farkas. (2579.)

695.
Sürü mint a berek.

696.
Nem volt még nekem ily foltos berhém. KV.

697.
Csinján beretválj, mert megszaladsz.
E közmondásban némelyek irják: megszakadsz, mások: megakadsz. Molnár Albert igy világosítja: Sub omni lapide scorpius dormit.

698.
Kapkod mint Bernát a mennykőhöz.
Bernát, egy külföldi világcsaló, a mennykőütést utánozandó, mutatványára sok pénzt felszedvén, el akara osonni, ha meg nem fogatik. "Majd adok én neked mennykövet," mondá a biró. Szegény Bernát bot alá került s kapkodván az ütlegekhez s farához, felmaradt róla e km.

699.
Vitézek mint Berta kutyái. D.
Berta kutyái, mig a farkas öldöse akolban a juhokat, a ház tetejére menekültek s onnan ugattak le. D.

700.
Belevesztett, mint Bertók a csikba.

701.
Nyertünk benne mint Bertók a csikban. ML. (754.)

702.
Beste lélek, karafia. (585.)
Beste kurafi. ML.

703.
A beszéd nem enni, hanem hallani való. K.

704.
Sok beszéd nehezen készül meg hazudság nélkül.

705.
Szófia beszéd, aggnőrege. P.

706.
Czifra beszéd, hegedüszó.

707.
Sok beszédü, sik nyelvü. ML.

708.
Csépelt szalma beszéde.

709.
Se füle, se farkas beszéd.

710.
Annyit tanultam beszédéből mint az égdörgésbül. K.

711.
A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa. BSz.

712.
Mesebeszéd.

713.
Bolondot beszédérül.
T. i. ismerhetni meg.

714.
Sok beszédnek sok az alja.

715.
Épen ugy beszél mint van, mikor hazud.

716.
Ugy beszélsz mint a jól őrlött. KV.

717.
Ugy beszél mint a szélkelep.

718.
Ki sokat beszél, van ideje.

719.
Ki sokat beszél, vagy sokat tud vagy hazud.

720.
Beszélj vele, ha tudsz németül.

721.
Mocskos/Ocsmány beszélgetés erkölcsvesztegetés.
Latin: Corrumpunt bonos mores colloquia prava.

722.
Házasságról való beszélgetésnek nincs vége.

723.
Mást orvosol, maga beteg. P.
Azokra szól, kik más hibáit, erkölcsét feszegetik s magok torkig vannak benne.
Latin: Aliorum medicus, ipse ulceribus scates. Plut.

724.
Beteg se volt, mégis megholt.

725.
Két beteget nem szeret az ágy: részeg beteget, és haragjában beteget. Cz.

726.
Beteg ember imádsága.

727.
Beteg ember böjtje. KV. (2392.)

728.
Mig egy beteg sinylődik, száz egészséges is meghalhat.

729.
Elég beteg az is, ki beteget emel.

730.
Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek. K.

731.
Akkor van legroszabbul a beteg, mikor nem érzi hol fáj.

732.
Beteg embernek imádsága sem egészséges. D.

733.
Sokat kér a beteg, de az egészséges nem adja.

734.
Adós fizess, beteg nyögj.

735.
Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg. K.

736.
A ki betegen él, sokáig vonaglik.

737.
Betegnél betegebb.

738.
Jaj szegény beteges, nem eheti a levest.
Szerelmes ifjakra mondják.

739.
Az egészség izét a betegség adja.

740.
Hoszu betegségnek ásó, kapa vége./halál a vége.

741.
Utolsó betegségnek isten az orvosa.

742.
Halálos betegség.
Ha valaki meghal és kérdik: minő betegségben halt el, felelni szokták: halálos betegségben.

743.
Betegséget nem lehet titkolni.

744.
A betü megöl.

745.
Az az ő megölő betüje.

746.
Két pofára eszik, mint a dolgos betyár.

747.
Ez ám a bezzegje!
Ezen indulatszó figyelmet köt, jelentvén hogy fontos dologról lesz szó. Innen am. nagy, nehéz figyelemre méltó dolog.

748.
Rut mint a bezzeg.
Mondjuk: bezzeg megjártam; innen bezzeg am. rut, rutul, miből aztán lett a km.

749.
Magyarnak Pécs, németnek Bécs.

750.
Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben.

751.
Egyszer volt Bécsben ebvásár.

752.
Kinek lova nincsen, Bécsben is gyalog jár. Cz.

753.
Ökör ökör marad, ha Bécsbe hajtják is.
Német: Der Esel bleibt ein Esel, und käm er gen Rom.

754.
Nyertünk Bécsben mint Bertók a csikban. Sz. (701.)
Bertók csikkal kereskedni ment Bécsbe, s megszállván egy fogadóban, ott minden kedvére ment s már dicsérni is kezdé a fogadós szivességét, mondván: "derék ember német uram," de mennyire elbámult, midőn haza akarván indulni, oly nagy számlát adtak elibe, hogy nyereségén felül szekere és lova is fölment a fogadói költségekre, s temérdek kárral kellett visszatérni hazájába. Sz.

755.
Kurvanyád Bécsben.

756.
Kurjongat mint bécsi tyukász az utczákon. Cz.

757.
Olyan az orra mint a bécsi torony.

758.
Olyat hazudott mint a bécsi torony.

759.
Nagy a szája mint a bécsi kapu.

760.
Teli van mint a bécsi bolt.

761.
Bánja béka a deret.

762.
Nehéz a dér a békának. P.

763.
Lesz még a békára dér.
Fordul még a koczka ő ellene is.

764.
Álló tóban lakik a béka.

765.
Ha a tó kiszárad, magátul is kiugrik a béka.

766.
Kicsin a béka, nagy a szája.

767.
Kiolvassa fogaid a béka.
Szájtáti gyermeket ijesztenek vele. – Jelent haszontalan fenyegetést.

768.
Németnek, olasznak kecske, béka csibe.

769.
Békával járjon kigyelmed.
E helyett: békével; oly vendégtől, kit nem igen szerettek, de inkább tréfás bucsuvétel.

770.
Felfujja magát mint a béka. (2857. 2858. 3112.)

771.
Pöffeszkedik mint a béka. (2857. 2858. 3112.)

772.
Erőködik mint a béka. (2857. 2858. 3112.)

773.
Földet eszik mint a béka.

774.
Behuzza fejét, mint a tekenős béka.

775.
Neki fujja magát mint a poczokos béka.
Német: Er bläht sich auf, wie der Frosch im Mondschein.

776.
Bék orvosság, a czivódás méreg. D.

777.
Jobb egy béke száz hadnál.

778.
Ki békével fekszik, magabékével kel.

779.
Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud. D.

780.
Jobb a száraz kenyér békével mint a hizlalt borju perlekedéssel.

781.
Ha békével akarsz élni, sokat ne szólj.

782.
A békének üres helyét ördög foglalja el. B.

783.
Legjobb Békes vármegyében lakni.
Azaz békes helyen.

784.
Szent a békesség.
Akkor mondják, mikor két veszekedő kibékült.

785.
Az arany szép és jó, de még sem békesség. D.

786.
Kutyák közt is szép vón a békesség.

787.
Pokol a béle.

788.
Pokol a béle, annyit eszik.

789.
Nagy a feje mint a beledi ebnek.

790.
Bélessütéshez uri névhez sok kivántatik.
Turós béles, vastag, széles,
Kostolja kend, beh jó édes. Népd.

791.
Megadta béllését a posztónak.
Mintha kivül volna béllése a posztónak, mikor reá vertek.

792.
Ne higy a bélyeges embernek. (258.)

793.
A béna rajkó is kedves az anyának. Cz. (180.)

794.
Ne nevesd a bénát, ha te sánta vagy.

795.
Még a csonka, béna sem ül mindig otthon.

796.
Szegődött bér, osztott koncz.
Latin: Clara pacta, boni amici.

797.
Papot barátságért, kántort imádságért bérben nem tart az ember. D.

798.
Nehéz a bér, ha a szolga lusta.

799.
Rest béres gyakran nézi a napot.

800.
Sokszor tekinti béres a napot.

801.
Rest béresnek henyélés az ebéde.

802.
Eszik mint a béres.

803.
A bial, ha sohajt is, messze fu.

804.
Vakon fu mint a bial. P.

805.
Erős mint a bial. Haragszik mint bial a veresre.

806.
Bialborju hozzá képest.
Azaz nem is hasonlítható szépségben valakihez.

807.
Szép mint a bialborju,

808.
Vastag mint a bialbőr.

809.
Ez a bibéje. (1175. 2140. 2627.)

810.
Kinek kinek az ő bibéje fáj. M.

811.
Nem találtad el a bibéjét.
"Bibe" gyermeknyelvből vett szó, jelent fájós részt, bajt, gyenge oldalt. Eredetileg bibi. Gyermeknyelv az, melyet a dajkák terjesztenek el, midőn könnyebben kimondható szókat használnak az irodalmi szók helyett. E czélból az ős gyök, mely rendesen egy tagu, megkettőztetik. Ilyen sok fog előjőni a közmondásokban: bibi, papa, kaka stb.

812.
Biblia is csak hat betüből áll.
Biblia közmondásilag jelent olyat is, mivel az ember szivesen foglalkozik, miről szivesen beszél, p. iszákosnak kancsó a bibliája, másnak a trágár beszéd stb.

813.
Beszéljünk a bibliából.
Azaz fordítsuk másfelé a beszédet, mely talán komolysága miatt elvileg valakit bánt. Mintha mondatnék: ne politizáljunk, hanem szóljunk az eszem iszomról, stb. Tehát ironia.

814.
Paraszt ember bibliája a "hiszek egy isten."

815.
Bibor, bársony, vendégség: jobb egy napi egészség. BSz.

816.
Biborban született.

817.
Akár a bibor.
"Akár" magában jelenti: "olyan mint."

818.
Uri bicsak, fa nyele. D.
Össze nem illők.

819.
A bicska is kinyilik tőle.
Rosz borra mondják.

820.
Félre bicsak, hadd taszítsak.

821.
Igen feni a bicsakját. Cz.
Igen készül valamire.

822.
Bicsaklik már, öreg a legény.

823.
Szénára szokott bika eljön holnap is. D.

824.
Öklelős bikának széna a szarván. K.

825.
Buzában a bika, csak a farka áll ki.

826.
Bika alá borjut tesznek.
Azon esettől, mikor valamely férfi nyakára gyermeket visznek.

827.
Bika alatt borjut keres.
Fösvényre mondják; Szirmay pedig egyenesen az ügynökre viszi.

828.
Kölesben a bika.
Ezzel csufolják a turaiakat Szabolcs megyében, minek valami helyszerü jelentése előttem ismeretlen.

829.
Cséppel a bikát.
Ugy hiszik, hogy ha cséppel verik meg a szénára szokott bikát, többet vissza nem jő. – Egyébiránt azt teszi: el kell verni a latrot.

830.
Szabad neki, mint a falu bikájának.

831.
Busul mint a kivert bika. Busul mint a magán maradt bika.

832.
Bömböl mint a bika.
Nagyon siró gyermekre mondják.

833.
Bikapénz.
Ha tarokjátékban egyik fél se nyer, ezt mondják bikapénznek.

834.
Letette a bikapénzt.
Férfiak birsága, mit a megesett leánynak kell fizetniök. E birság néha pénz, néha bot.

835.
Bikavér.
Igy nevezik az erős veres bort, példaul az egrit.

836.
Billeg, ballag, meg-megáll.
Juhászélet föstése. – Mondják olyanra, ki restül forog a dologban.

837.
A bimbóbul virág lesz.

838.
Terepes rózsák is apró bimbókbul erednek. Cz.

839.
Olyan mint a bimbó.
Példaul a kis gyermek; fiatal gyöngéd arcz.
A gyermek mint a bimbó, gömbölyü,
Feddhetlen és ránézni gyönyörü.

840.
A ki birja, az marja. (2253.)
Erősé a hatalom.

841.
Vén birka eléli a takarmányt s kikeletre hal meg.

842.
Birkaképü.
Ostoba, gyáva kinézésü.

843.
A jó lelkisméretnek nem kell itélő biró.

844.
Senki sem lehet biró a maga ügyében.

845.
Kíki kegyes biró magának.

846.
Rosz biró, ki ajándékra néz. Cz.

847.
Ha biróvá lettél, félre a komasággal.

848.
Okos biró a részeget józan korában bünteti.

849.
Molnárbul lett biró. (4686.)
Azaz lelkismeretlen.

850.
Ha biróvá lettél, ne hagyj arany irt kenni kezedre.

851.
Neki a biró is csak fity.

852.
Más biró járása.

853.
Azt is tudja, hanyat tojt a biró tyukja.

854.
Azt sem tudja, ki most a biró. D. (5031.)

855.
Biró kocsisa sem kevélyebb nála.

856.
Biró leánya.
Azaz kevély leány.

857.
Furdalja a kisbiró.

858.
Kiki magával hordja a kisbirót.

859.
Biró hátán.
Azaz nagyábul végzett valami, p. biró hátán vágott dohány, biró hátán tört só.

860.
Szerelem és harag nem igaz birák.

861.
Görbe kezüt szeretnek a birák.

862.
Reá szorultak mint a jó biróra.

863.
Sorba megy mint a falusi biróság.

864.
Igazság a birság.

865.
Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leczkét. K.

866.
Ki hol bizik, ott hizik.

867.
Bizd el magad, ha szégyent akarsz vallani.

868.
Ki elbizza magát, könnyen megszégyenül.

869.
Bizhatni benne, mint nádkerítésben, mely kétszer van megkorczolva.

870.
Nem lehet erőtetni a bizodalmat.

871.
Jobb a bizonyos.

872.
Bizonyost bizonytalanért el ne hagyj.

873.
Nem kell ott bizonyság, hol maga szól a dolog. Cz.

874.
Bizonyos mint a halál.

875.
Szemes a bizonyság.

876.
Fogas bizonyság.
Azaz erős. Innen Kovács Pálnál: nem huzta ki fogát ennek a bizonyságnak vagyis: nem gyöngítette meg.

877.
Bocskorhoz fa pálcza. Cz. (2615.)
Egymással összeillők.

878.
Bocskorának tákja nem leszek.
Nem leszek nálam alábbvalónak szolgája.

879.
Csisz el, csosz el, bocskor.
Öregre mondják, kinek már bocskora is alig van.
Hát most hogy megöregedtem, oda!
A bocskorom azt csoszogja, oda!
Csisz el, csosz el a templomba,
Onnan meg a koporsóba. Népd.

880.
Lábhoz szokott bocskor jobb a legujabbnál.

881.
Bocskorban kell keresni és csizmában költeni.

882.
Felkötötte a telekes bocskort.
Kevély.

883.
Eloldzott a bocskorszíj. (77. 2491.)
Nincs rendben a beszéd; hazudság van benne.

884.
Isten hozzád, bocskor!

885.
Szájas mint a telekes bocskor.

886.
Kinek csizmája nincs, bocskort kössön.

887.
Tüszög mint bocskor, mikor nagy a por.

888.
Utczu bocskor! ne tüszögj. Cz.

889.
Utczu bocskor! meg ne mocskolj.

890.
Hegyes mint a harmathasitó tót bocskor D.

891.
Bocskoros.
Gunyneve nem rég multban nálunk az alsó rendü, semmivel nem biró, nemességnek.

892.
Hozz uram isten, csak ne bocskorost.
Mikor cseléd vagy gyermek befut és jelenti hogy jő valaki a házhoz, ezt szokták mondani.

893.
Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik.
Bodóné, ha megszólítá a korcsmáros hogy fizesse meg a bor árát, ugy szinlé mintha nem is hallaná, mit kér, és másra fordítá a beszédet. – Innen, ha valakinek gyönge oldala érintetik, s ő más egyébrül kezd szólani, e km. van helyén ellene.

894.
A bodzafának is köszön.
Vénekről mondják, kik rövidlátás miatt már nem tudják egymástól jól megkülönböztetni a tárgyakat.

895.
A büröktől a bodzáig. (1701.)
Kevés tér, azaz kevés tapasztalás.

896.
Az én kardom sem bodzafa.

897.
A bogácskoró is elbizta magát, mikor a tölgyfa leányát megkérte.

898.
Sok bogár gyül ott össze, hol sok a tej. Cz.

899.
Bogár után indul.

900.
Bogara van.
Szeszélye van, különcz, rögeszmés.
Német: Er hat Grillen.

901.
Én sem származtam a bogaraktól. BSz. (3105.)

902.
Bogárból féreg.
Ártatlanból ártalmas.

903.
Bogár bujt a seggibe.

904.
Bogara sincs. (679.)

905.
Akár a bogár. Fekete mint a bogár.

906.
Bogár után sz.rba.

907.
Sok petrenczéből válik a jó boglya.

908.
Ritka rend, sürü boglya.
Azaz derekasan végbe vitt munka.

909.
Igaz barátságot bográcsban nem főzik. Cz.

910.
Hamar nő, ragadós is a bojtorján. P.

911.
Tökre hány bojtorjánt.
Hasztalant mivel.

912.
Ragad mint a bojtorján.

913.
Csont a boka.
Azaz érzékenyen esik valami, mikép bokán mindjárt csontot ér az ütés.

914.
Csonttal üti bokáját. P.

915.
Megüti bokáját.
Lakolni fog érte.

916.
Összeüti bokáját.
Mikép tánczban, azaz vigan van.

917.
Szél verje össze bokáját.
Azaz akaszszák fel.

918.
Félre bokor, jön a fa. (472.)

919.
Tüskén, bokron keresztül.

920.
A bokor a tolvajt is befogadja.

921.
Minden bokor szállást ad.
Igy jellemzik a kikeleti s nyári időt.

922.
Félre bokor, jön az erdő.

923.
Nyul ezredesnek/vitéznek bokor a mezeje./vára.

924.
Mikor isten nyulat teremtett, bokorról is gondoskodott. (3100.)

925.
Bokorral együtt lövik a nyulat.

926.
Kiugratni nyulat a bokorból.
Világosságra hozni valamit.

927.
Nem minden bokorban lelni párját.

928.
Jobb neked a nagy bokor mellett.
Franczia: Il faut se tenir au gros de l' arbre.

929.
Bokorból ugrott ember. M.
Ismeretlen, uj ember. Pázmánnál még erőteljesebben: Bokorból kiugrott nem tudom ki.

930.
Fél minden bokorzörgéstül.

931.
Mint a bokrot, minden veri.

932.
Szidják mint a bokrot.

933.
Bokros (baj, bánat, foglalatosság).

934.
Boldogaszony katonája.
Gyáva katona.

935.
Boldog az, kinek kezében kacska. M.
Kacska vagy kacsócska, ebből rövidítve kacska azaz kis kéz, gyöngéd kéz. Pázmánnál: Boldogok azok, kiknek kezében kacsók. – E közmondás annyit tesz: boldog, kinek van egy biztos hite, szeretete, a min egész lelkével függhet.

936.
Boldog, ki más kárán tanul.
Latin: Feliciter is sapit, qui alieno periculo sapit.

937.
Első boldogság a jó ész. KV.

938.
Nem ismeri jobb kezét, ki a boldogságot bal felül keresi. K.

939.
A boldogság ott kezdődik, hol a többrevágyás szünik.

940.
Nem csuda, ha bolha átugorja a tetüt. D.

941.
Csuda féreg az a bolha, addig szökdécsel hogy vagy a vizbe esik vagy a tüzbe. P.

942.
Azt is tudja, hány bolha megy egy fontra.
Azaz nem sokat tud, mert egy bolha sem megy, hanem szétugrik, ha száz volna is.

943.
Bolhapohár. BSz.
Lefekvés előtti azaz álompohár.

944.
Bolond.
Hátul téve főnévhez, jelent olyat, ki valamibe igen belé szeret, belé bolondul mintegy; p. ruhabolond, lóbolond, aszonybolond.

945.
Okos bolond.

946.
Udvari bolond.
Ki tréfaczégér, a hol enni adnak.

947.
Futó bolond. (4683.)

948.
Sült bolond.

949.
Sok bolondja van az ur istennek.

950.
Okos a bolond is, ha meg nem szólítják. d.

951.
Terem a bolond, ha nem vetik is.

952.
Bolondnak lábán a szeme.
Csak azt látja, miben felbotlik.

953.
Azért van annyi bolond, mert kiki okosnak hiszi magát.

954.
Bolondnak is tetszik fa szablyája.

955.
Kárán tanul a bolond. M. Kár nyitja bolondnak szemét. KV.
Latin: Malo accepto stultus sapit.

956.
A bolondnak bu járása, kár a társa.

957.
Bolondnak fa pénz is jó, ha elveszti sem kár.

958.
Egy bolond százat csinál.
Német: Ein Narr macht zehn Narren.

959.
Egy bolond oly követ dob a kutba, hogy száz okos sem veszi ki.
Pázmánnál: Olyan követ vethet egy bolond a kutba, hogy gond leszen tiz eszesnek is kivenni.

960.
Bolond azzal is kérkedik, mit szégyelnie kellene.

961.
Bolond és gyermek leghamarább mondják ki az igazat.
Német: Kinder und Narren sagen die Wahrheit.

962.
Bolond neveti magát.

963.
Bolondabb, ki neveti a bolondot.

964.
Bolondok bolond dologban főzik fejöket.

965.
A gazdag, ha bolond is, szerencsés.

966.
Ki magának bolond, másnak sem okos.

967.
Maga magát árulja el a bolond.

968.
Bolond, kit a kötött eb megharap.

969.
Kár a bolondra szép szót vesztegetni.

970.
Bolond is mond néha okosat.

971.
A bolond is tudja.

972.
Okosra megy a füst, bolond a ki állja. (2945.)

973.
Bolond ütközik kétszer egy kőbe.

974.
Ki bolondhoz teszi magát, maga nagyobb bolond.

975.
Bolondnak guba, nem szép suba.

976.
Bolondot ha mozsárban törnék is, bolond.

977.
Bolond ki egy zabszemért lóba bujik. BSz.

978.
Bolond, ki elhagy erdőt szál faért.

979.
Bolond, ki orvosát teszi örökössé.

980.
Bolond, ki jobban tánczol, mint a hogy tud.

981.
Bolondnak ad enni.

982.
Bolondot étet, mikor maga eszik.

983.
Keress magadnak bolondot, kit orránál fogva hurczolj. BSz.

984.
Azért boldog a bolond, mert esze nincs.

985.
Jár a bolond Budapesten, azt sem tudja hány az isten.

986.
Bolondok házába való.

987.
Világ bolondja.

988.
Járja a bolondját.

989.
Rájött a bolondóra.

990.
Nem bolondság az uraság. Cz.

991.
Bolondság ebért lovat veszteni.

992.
Fele sem bolondság.

993.
Bolondságból tanulni bölcseség.

994.
Ácsorog mint a boltos legény.

995.
Nehezen bontakozik.
Alig tudja magát kifejezni.

996.
Keresztelt bor.
Azaz vizzel vegyített.

997.
Pogány bor.
Melyben nincs viz.

998.
Szegény bor. M.
Rosz bor.

999.
Három emberes bor.
Német: Drei Männer-Wein.
Egy inni ad, kettő fogja az ivót, hogy el ne szaladjon.

1000.
Bornál borabb.
Jó bor.

1001.
Konty alá való bor. M.
Aszonyoknak való, édes bor.

1002.
Bor, buza, békesség. (437.)

1003.
Bor, buza, szalonna, égnek fő adománya. BSz.

1004.
Jó bor, pénz, szép aszony embert kiván őrzésre. Sz.

1005.
Jó borod, szép kincsed, meghitt emberre bizd. D

1006.
Jó bor, szép feleség, csendes lelkismeret drága dolgok.

1007.
Bor nélkül szegény a vendégség. (2048.)

1008.
A bor meghajtja a dallót.

1009.
Czégér nélkül is elkél a jó bor. Nem kell a jó bornak czégér.
Német: Guter Wein bedarf keines ausgesteckten Reifs.

1010.
Büdös bornak nagy czégért szoktak emelni. P.

1011.
Nagy mester a bor.

1012.
Jó legény a bor. BSz.

1013.
Sokat tud a bor.

1014.
Kardot köt a bor.
Élessé azaz eczetté lesz.

1015.
Nincs kormánya a bornak. BSz.
Latin: Vinum caret clavo.

1016.
Ki a bort megiszsza, ura legyen.

1017.
Bor mellett hamar kiugrik az igaz. B.

1018.
Borban lakik az igazság. Sz.
Latin: In vino veritas.
Német: Wein sagt die Wahrheit.
Vallatásnál terhelő esetekben az igazság kitudása végett bort használnak a persák és ily módon hamarább érnek czélt, mint sok ujabbi, mesterségesen készített eszközökkel, melyektől borzad az emberiség. Körte.

1019.
Megmutatja a bor, kiben mi lakik. K.

1020.
Nincs a bornak titka.
Ki bort iszik, elárulja a titkot.

1021.
Van a bornak titka.
Tudni kell a borhoz.

1022.
Többet beszélnek bor mint étel mellett. K.

1023.
Nem gyermeknek való a bor, nem tudja megrágni. BSz.

1024.
Legjobb a bor a tövin.
Azaz pinczében vagy kocsmában. Azért mondják: gyerünk a tövire, azaz pinczébe vagy kocsmába, borozni.

1025.
Jól tudja bor utját.

1026.
Bort sajt után. (2902.)
Értsd utána: ne válaszsz, mert sajtra hitvány bor is jól esik.
Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban, nagyurat mulató fürdőben ne válaszsz, ne keress. Fáy A.

1027.
Bor ez! megöli a halálos vétket is.
Erős borra mondják.

1028.
Bor és pénz tartva tart, költve fogy.

1029.
Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd. D.

1030.
A jó bor hoszu meséje az iszákosnak.

1031.
Részegesnek a bor édes anyja teje.

1032.
Vén embernek bor a patikája.

1033.
Még a vén embert is tánczba viszi a bor.
Latin: Vinum senem etiam vel nolentem saltare compellit.

1034.
Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondít.

1035.
Könnyü a jó borból eczetet csinálni. P.

1036.
Könnyü borból eczetet csinálni, de az eczet borrá nem változik. P.

1037.
Ó bornak, ó leánynak nem egy az ára.

1038.
Késő a bort akkor kimélni, mikor már anyjára szállott. K. (4410.4411.)
Azaz seprejére szállott.
Latin: Sera in fundo parsimonia.

1039.
A bornak szent Márton a birája.
Őszi idő érleli meg a szőlőt.

1040.
Bort sem látott, már is részeg.

1041.
Ebszőlő sem terem kertedben, mégis bort válogatsz. KV.

1042.
A sörnek is bor az anyja.

1043.
Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot.

1044.
Ha fris vize volna, abban hagyná a legjobb sört és csupán bort innék. (1507.)

1045.
Jó a bor, meleg a foltos nadrág. Cz.

1046.
Jó a bor, meg a foltos nadrág.
Mindkettő melegít.

1047.
Többen halnak borban, hogysem a tengerben. KV. (2301.)
Német: In Becher ersaufen mehr als im Merre.

1048.
Egy két pohár borban sok jó barát lakik.
Kevés de szives jóakarat szerez barátokat.
Franczia: Les petits présents entretiennent l'amitié.

1049.
Valamely bort a czigányok szeretnek, jó bor az. KV.

1050.
Lőrén bort cserél.

1051.
Jobb a szin bor mint a lőre.

1052.
Vagy bor vagy viz.
Erdélyiesen: vaj bor, vaj viz. Jelentése: döljön el vagy jobbra vagy balra.

1053.
Bor beszél belőle.

1054.
Lökd meg, bor bugyan belőle.

1055.
Borral mosdik, kolbászszal törülközik. (4540.)
Gazdag.

1056.
Vizet sem látsz, hol én bort.

1057.
Nem szenvedheti szájában a bort.
Mert lenyeli, azaz szereti a bort.

1058.
Bor s kenyér nélkül a test nem finczározik.
Latin: Sine Cerere et Baccho friget Venus.

1059.
Meghasznált neki a bor.
Azaz megártott. Ironice, zalai km.

1060.
Jó a bor mindenkor.
Jó a bor mindenkor,
Hajnalkor, éjfélkor. Népd.

1061.
Utólérte a bor.

1062.
Borbéski uraság.
Dugonics szerint azon urakra illik, kik be is veszik, ki is adják a mit ittak.

1063.
Ha a magyar bor nem volna olyan mint a minő, mégis jobb volna minden bornál.

1064.
Több bort ivott, mint te vizet láttál.

1065.
Bor a bogara. D.

1066.
Borbogár.

1067.
Borcsiszár.

1068.
Borkirály.

1069.
Borkulacs.

1070.
Boriszák.

1071.
Bortömlő.
Nagy borivók közmondási nevei.

1072.
Borkorcsolya.
Némely étkek, p. dió, sajt, mandola, melyekre jólesik a bor, neveztetnek igy.

1073.
Minden borczégérnek köszön. Zavaros mint a megfordult bor.

1074.
Borkő van a gyomrában.

1075.
Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd a boros korsót. Cz.

1076.
Ha nincs ired és szelenczéd, miért teszed magad borbélylyá. KV.
Sem irek sem szelenczéjek, mégis borbélylyá tették magokat. Pázmán.

1077.
Borotvája sincs, mégis borbély.

1078.
Okos borbély nem gyógyit minden sebet egy irral.
Latin: Eodem collyrio mederi omnibus.

1079.
Hazud mint a borbély.

1080.
Siet mint a borbély, hogy későn ne járjon. D.

1081.
Kevély mint a borbélylegény.

1082.
Szeles mint a borbélylegény.

1083.
Azon bordában szőttek. M.
Egyformák, mint ugyanazon bordában szőtt vásznak.

1084.
Nem nyalja, kinek nem borja. M.
Kinek semmi köze valamihez, nem is gondol vele.

1085.
Kinek borja, nyalja.

1086.
A borjunak, mig szopik, nincs neve.
Nem tudni, mi lesz a szopós gyermekből.

1087.
Szalmán hizott borju nem sokat finczál. K.

1088.
Nem sokat ugrándozik az éh borju. Cz.

1089.
Azt gondolom, borju repül. K.
Arra mondják, ki nagyot hazud. K.

1090.
Kifagy borju tehénből.
Tréfás körülirása nagy hidegnek.

1091.
Kicsalná tehenből a borjut.
Igen tud kérni, kunyorálni.

1092.
Megfordult a borju benne. BSz.
Arra mondják, kinek már elmult haragja.

1093.
Rugott borju.
Maga sorsára hagyott gyermek.

1094.
Megbődül a borju benne. (1488.)
Ostoba, mint a borju.

1095.
Adj neki, hogy el ne vesse borját. Cz.
Azaz étvágyát.

1096.
Borjuval adják a kötelet.
Német: Schenkt man einem die Kuh, Schenkt man ihm auch den Strick dazu.

1097.
Borjat keres, ökröt veszit.

1098.
Kényén szokott gyermek borju neven ébred.

1099.
Jobb száraz kenyér békességgel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K.

1100.
Bámul, mint borju az uj kapura.
Német: Er sieht mich an, wie die Kuh das neue Thor.

1101.
Neki esik, mint bolond borju az anyjának.

1102.
Ugy reszket mint a részeg borju. KV.

1103.
Farkához rug mint a borju. (2554.)

1104.
Feltekerte eszét, mint döglött borju farkát.

1105.
Megjárta mint német a borjuval.
A kis borju igen tud nyargalni. Ezt látván egy német, igy gondolkozék: ebből lesz a jó paripa s megvette. De minő volt csudálkozása, midőn lusta tehén lett belőle utoljára.

1106.
Ostoba mint a borju.

1107.
Borjukötelen tartani.
Gyermeki fenyítékre mondják.

1108.
Szintannyi borjubőrt visznek a vásárra mint ökörbőrt. K.
Annyi hal meg ifjonta, mint öreg korban.
Német: Eis sind eben so viel Kalb- als Kuhfelle feil.

1109.
Megjáratták vele a borjutánczot.
Ugrált mint a borju, mikor megverték.

1110.
Holnapután kis kedden, borjunyuzó pénteken.
Azaz soha.

1111.
Szeretí a borkát.
Azaz borocskát és Borkát. Szójáték.

1112.
Nem minden botból lesz borotva.
Latin: Non e quovis ligno fit Mercurius.

1113.
Bécsben borotva a bátyja.
Dicséret a jó élü késre.

1114.
Éles mint a borotva.

1115.
Ritka mint a jó borotva.

1116.
Éles mint a borotvafok.

1117.
Kicsin a bors, de erős. (2177. 2179.)

1118.
Borsot tör az orra alá.

1119.
Nem mind bors az, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

1120.
Veszik mint a borsot.
Valaki mondá: Magyarországban veszik a könyvet, nem ugy bár mint a borsot, hanem mégis – borsot takarni belé.

1121.
Borsos az ára.

1122.
Maradék pecsenye borslében más étek.

1123.
Borsóval teli a torka.
Játék a "bor" és "só" szavaknak együvé mondásával.

1124.
Lencse, borsó, kása, mind isten áldása. (4989.)

1125.
Falra hányja a borsót. M.

1126.
Talán borsón tolták el. (3117.)
Mikor valaki utazik és távolabb van, mint hitte, a falu, szokta mondani: hol van már ez a falu olyan messze, talán borsón tolták el? Alkalmat adott erre a görgeiek (Torna megyében) felől járó adoma, kik meg akarván bővíteni templomukat, borsót hintének a falak belső tövibe s tolták kifelé s mikor mindnyájan hátra csuszamlottak volna a borsón, azt gondolták hogy a falak mentek kiebb, s megnyugodtak templomuk bővülése felől.

1127.
Borsót törtek az orczáján.
Ragyás.

1128.
Lapát hátával méri a borsót.
Sükeretlen munkát tesz; ajándékoz – semmit, nyujt de nem ad mint a fösvények.

1129.
Borsózik a háta.

1130.
Irtózik, fázik valamitől. Borura derü. Boru után felderül még.
Nem leszek én árva mindég,
Boru után derült az ég. Népd.

1131.
Rá rá kezdi, mint Bosnyák a tánczot. D.
Bosnyák öreg ember volt s hamar elfáradt a tánczban, de hogy öregnek ne lássék, megint neki neki indult. D.

1132.
Boszontás minden embertől kitelik. Cz.

1133.
Borzas haju böjti boszorkány. D. (1283.)
A levegőben lovagolván, a sebes menéstől lesz borzassá hajuk.

1134.
Boszut állni nem vitézség.
Pekri Lőrincz vezér mondá azt, midőn tisztjei arra beszélték hogy erővel törjön a megyesi szászokra, kik, bár jót tett velök, nem akarák bebocsátani városukba. D.

1135.
Kis boszu nagyra viszi az embert. (3367.)
Még ályos szüvet is nagyra visz boszuság. Zrinyi. XI. ének.

1136.
Bot nem fegyver. (1. 4230.)

1137.
Ha bottal ütik, nem fogja a fegyver.
Mert a bot nem fegyver. Tréfás.

1138.
Bot alá fogni. M.

1139.
A botnak két vége van.
Ha ő ver engem, én is őt, mert a botnak csak egyik végével üt, én a másikkal őt fogom.

1140.
Minden botnak végén a feje. M.
Vége választja meg.

1141.
Késő botnak nagyobb a sulya.

1142.
Ugy megverte isten, hogy a botot is rajta felejtette.
Arra mondják, ki elnyomorodott a betegség miatt.

1143.
Koldustól a botot kéri.
Azt kéri valakitől, mi nélkül el nem lehet.

1144.
Ki látott botból beretvát? P.

1145.
Bottal ütheti nyomát.
Elillant, csak nyoma maradt, azt se tudni: hol.

1146.
A bot, ha megaranyozzák is, sulyost üt. D.

1147.
Olyan a bot, minő a tőke.

1148.
A ki verekedni akar, könnyen talál botra.

1149.
A ki ebbel bolondozik, bot legyen kezében. Cz. (1906.)

1150.
Ki bottal köszön, annak doronggal felelnek.

1151.
Bot a sarokban.
Azaz képtelenség; minő volna, ha azért esnék eső, mert sarokban van a bot. – Latinnak ez: Baculus in angulo.

1152.
Botba futsz.

1153.
Bot a tegezhez. P. Igen illik, mint bot a tegzibe. KV.
Össze nem illők.

1154.
Hegyes mint a bot butykója. BSz.
Tompaelmü.

1155.
Olyan mint a bot.
Ostoba, buta.

1156.
Botfejtől görcs a gondolat.

1157.
Botlik a neve. (1534.)
Azaz bukdácsoló, ki sokat hibáz.

1158.
Alig botlik, mindjárt esik.

1159.
Botlásban legjobb a tanácsváltoztatás. K.

1160.
A ki soha nem botlik, soha egyenest nem jár.

1161.
Föléledt mint a bozaczibere. Cz.
Azaz jó kedvében csintalankodik.

1162.
Kis bögre, nagy kanál.

1163.
Könnyü teli hassal a böjtrül papolni./böjtöt dicsérni.

1164.
Minden farsangnak van egy böjtje.

1165.
Kinek nem kell, annak böjtöt szab.
Elszaporodván a hernyók egy falu határán, a tanács, hogy e csapástól meneküljön határuk, vezeklésül böjtöt rendele a lakosokra. Ekkor mondá egy elméncz pór: inkább a hernyókra szabnának böjtöt, az volna ám a mesterség.

1166.
Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi borban főtt. Cz. Ha ebre biznák a böjtöt.

1167.
A tüz böjtön bakzik.

1168.
A ki sok zabáló csütörtököt tart, hoszu böjtre szorul. Cz.

1169.
Se böjti se téli.

1170.
Ugy néz mint a böjti boszorkány. (1133. 1282.)

1171.
Sohajt mint a böjti szél.

1172.
Sovány mint a böjti szél.

1173.
Ez a bökkenője. (809.)

1174.
Ne kerengesd annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz.

1175.
Tudatlanok közt könnyü bölcs nevet szerezni.

1176.
Ki bölcset küld, kevés szóval küldi.

1177.
A bölcs ember mindenütt otthon van. K.
Német: Alle Land' sind des Weisen Vaterland.

1178.
Lám oly bölcs, mint az én macskám. KV.

1179.
Bölcs embernek bajos tudatlanok közt szólani.

1180.
Bölcset beszédérül.

1181.
Bölcset is megvakít szerelem.

1182.
A bölcseség legjobb uti költség.

1183.
ben büdös, szükben édes. KV. (1288.)

1184.
A mi bőviben nedves, szükiben kedves.

1185.
Részeg ember az eget is bőgőnek nézi. Cz.

1186.
Bőrire megy.
Az ő kára, haszna forog fen.

1187.
Bőrében áll.
Érdekében áll.

1188.
Bőrivel fizet. (2792.)
Német: Er muss es mit der Haut bezahlen.

1189.
Ráhült a bőr.
Meghalt.

1190.
Nem fér bőribe. ML.

1191.
Nem győzi bőrrel a hasát.

1192.
Nem szeretnék bőrében lenni.

1193.
Megvagyok a régi bőrömben.

1194.
Rosz bőrben van.
Német: Steckt in keiner guten Haut.

1195.
Majd kibujt/kiugrott a bőriből.
Nagyon örült.

1196.
Félti bőrit.
Német: Sich seiner Haut wehren.

1197.
Uj bőrbe bujt.
Uj ruhába; stb. vitetik véleményre is.

1198.
Nehéz a molyos bőrt kicsáválni. Cz.

1199.
Nem lehet egy rókárul két bőrt huzni. (5586.)

1200.
Könnyü más bőrébül hársat hasítani.

1201.
Az aszonynak hét bőre van.
Vagyis: ha szemtelenné lesz a nő, igen sok szégyent elbir.

1202.
Kis bőrben is ember lappang. (2177.)

1203.
Fordítsd a bőrt, csizma lesz belőle.

1204.
Szijat vágna más bőrébül.

1205.
Bőrét is lehuzná.
Adósnak a hitelező, jobbágynak az ur.

1206.
Csak a csontja, bőre.

1207.
Valaki megszakad az uraság dolgán, olyat bőrharanggal fizetnek ki Budán. D.

1208.
Ha nincs szőre, vagyon bőre.

1209.
Kiki a maga bőrét viszi vásárra.

1210.
Szőröstül bőröstül.
Azaz mindenestül, ugy a mint vagyok.

1211.
Ungvári bor, beregi buza, nyiri mak nem szerez bőséget.

1212.
A vén brugós mindennap egy nótát felejt.

1213.
Megemészti a bu embert, mint fát a szu.

1214.
Egy pénz ára haszon sincs a legnagyobb buban.

1215.
Hadd istenre dolgodat, buból vigasztalást hoz.

1216.
Sok esztendei bu sem fizethet ki egy pénz árnyi adósságot. (48.)

1217.
A felényi bu is sok.

1218.
Sok ősz hajat szerez a bu.

1219.
A bu sem tart örökké.

1220.
Nehéz a but eltagadni.

1221.
A bunak is van ideje.

1222.
Minden bunak vége boldog halál szekere. (3311.)

1223.
Nem tud hová lenni buvában.

1224.
Verje meg a bubánat.

1225.
Mi tevő legyen bufeje.
Erdélyies. Nálunk: szegény feje.

1226.
Ha nincs bugondod, házasodjál meg.
Német: Wem zu wohl ist, der nehme ein Weib.

1227.
Felkötötték a bufelejtőre.
Felakasztották.

1228.
Pénzzel járják a bucsut.

1229.
Kapufátul vett bucsut.

1230.
Faképtől vesz bucsut.
Senkinek sem köszönve, bucsu nélkül megy el, mikor nem is tudják.

1231.
Könnyen veszik mint a bucsujárást.

1232.
Áll Buda még.
Él magyar, áll Buda még. Kisfaludy K.

1233.
Jó hely Buda.

1234.
Mi hir Budán?

1235.
Mi hir Budában? Török a várában.

1236.
Hajh Buda, hajh!

1237.
Több is veszett Buda alatt.
Igy vigasztalja magát előlegesen s utólagosan, ki vesztett, vagy ki olyan vállalatba fog, melyen veszthet.

1238.
Sokszor vítták Buda várát.

1239.
Sokszor megjárják addig Budát.

1240.
Nem egy nap épült Buda vára.
Az olasz Romára, a német Kölnre mondja ugyanezt.

1241.
Budára is beillenék birónak.

1242.
Messze Buda sántának./sánta ebnek.

1243.
Egyszer volt Budán kutyavásár.
Mondják igy is: Bécsben ebvásár. Az adoma szerint ölbeli kutyákon szépen nyert valaki Budán, mire egy alföldi ember, nagy komondorokat vive föl, remélvén hogy ezek még kapósabbak lesznek. De biz azok nem kellettek, s az ember haza menvén, mondá boszusan: egyszer volt Budán kutyavásár! mely közmondássá levén, ennyit tesz: megtörtént egyszer, de többet nem fog megtörténni.

1244.
Nem oda Buda! ML.
Toldy Miklós paraszti munkával foglalkozván a réten, egy csoport katonát láta menni Buda felé, de a jó utat eltévesztve, más irányba térőket. Ő ekkor a kezében volt szénarudat egyenesen kinyujtva, utánok kiáltott: nem oda Buda! és megmutatá, mely irányban menjenek.
E km. jelentése: nem ugy lesz, a mint te jónak hiszed, akarod.

1245.
Tökkel harangoztak minapában Budán. Cz.

1246.
Ha Budáról jött volna, sem hinném.

1247.
Megjött Antal Budáról, zöld ágat is hozott. D.
E km. első fele annyit jelent: próbáltam már én azt, tudok én ahoz. (168.) Ha most a második felét utána vetjük, ez am. adtam jelét is; és igy az egész km. jelentése: Tudok én ahoz, mint már meg is bizonyítottam, mikép a mesés Antal Budán létét azzal, hogy zöld ágat vive haza az ünnepi fák lombjából.

1248.
Nincs Budának mérüje. D. (1856.)
Gazdagra illik, ki magát szegénynek vallja. Mintha mondatnék: nagy dolog volna, ha Budának nem volna mérüje.

1249.
Megláttam Budapestet.
Példaul ily leirásban: hire futamodott Miskolczon, hogy a diósgyőri tó kiöntött. A kofák megrémültek, szedték vették sátorfájukat a piaczról, futkostak ide oda s csupa félelemből ugy felfogóztak, hogy meg volt látni Budapestet.

1250.
Annyira jársz tőle, mint Buda Bécstől.

1251.
Budai mértékkel fizet. K.

1252.
Budai vékával mér.
Oly bő beszédü, azaz hazug, minő nagy a budai véka.

1253.
A budai bor nyelizü. Cz.
Oly izü hogy nyel-ni lehet, azaz jó nyelni.

1254.
Buga mágnás.
Német: Viertel-Magnat.

1255.
Szorgalmas munka felejteti a bujaságot.

1256.
Bujaságot üző soha bölcs nem lehet. K.

1257.
Erővel nem bujhatom a földbe.

1258.
Haza jár mint Buki lova az abrakra. D.

1259.
Nem oda bunda.
Ki rangjához nem illő czifrán öltözik, arra szól.

1260.
Kifordítom, befordítom mégis bunda a bunda.
Igy dicsérik meg a bundát, mely kifordítva nyáron hüvös, befordítva télen meleg.

1261.
Nyáron két bunda, télre kankó se.

1262.
Ez a bunkója.
Azaz sulya, példaul valamely kötésnek; aztán az észnek is mintegy főrésze, innen: esze bunkójára adni, am. igen értésére adni.

1263.
Burokban született.
Szerencsés.

1264.
Busuljon, a ki tud hozzá.

1265.
Mit busulsz, midőn semmid sincs.
Mit busulsz kenyeres, midőn semmid sincsen,
Jó az isten, jót ád, légy jó reménységben. Buga Jakab éneke.

1266.
Busulással nem fizetsz adósságot.

1267.
Busul mintha elkapta volna kenyerét a kutya.

1268.
Kár után késő a busulás.

1269.
Ritka buza, kiben konkoly nincsen.
Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen,
Ritka a szerelem, kiben hiba nincsen. Népd.

1270.
Sokszor kivész a buza, megmarad a konkoly. K.

1271.
Buzába konkolyt hint.
Istenem uram, az olyat
Mennyköveiddel paskoljad,
A ki a más háta megett
Buzába konkolyt hinteget. Népd.

1272.
Kevés jó válik az üszögös buzából.

1273.
Más buzájába veti sarlóját.
Latin: Alienam metis messem.

1274.
Nem mind tiszta buza, mi az ő földjén terem.

1275.
Nem földje ő a tiszta buzának. (2491.)

1276.
Rosz buzából is válik jó kenyér.

1277.
Tiszta, mint a szemen szedett buza.

1278.
Nem oda kancza, a buzába.

1279.
Könnyü a kepe mellett buzafejet szedni. (324.)

1280.
Buzaféreg.
Henye, fogyasztó ember. Nagy buzaféreg a henye ember.

1281.
Buza viasz a markodba.
Olyanra szól, ki nem tud megfogni, megkapni valamit, példaul lapdát.

1282.
Elnyomott a buzgóság.
Arra mondják, ki templomban elálmosodik, aztán kivétel nélkül mindenre, ki idején kivül elalszik.

1283.
Büdi boszorkány. (1133. 3059. 3072.)
Igy nevezik a fehérnépben a veszedelmesnek hitt vén aszonyokat, de még a kis lányokat is, ha előjelei vannak benne a hamis vén aszonynak. Büd, Abauj megyei falu, volna e boszorkány szülőhelye, de Szatmár vidékén már géczi boszorkányt hallunk, mint a Peleskei notarius irójától is, ki szinte onnan való. E szerint a boszorkányokat is vidékileg nevezik el, noha tulajdonaik többnyire mindenütt ugyanazok. – Mondákban a boszorkányok (a bosz, bosz-u gyökből) mint nevök is mutatja, boszuálló, kárörvendő személyiség képviselői. Az alvókat megnyomják, az ifjuságot megrontják, kéményen járnak ki pemetén vagy seprün lovagolva, melyet előbb valami büdös és büvös ó zsirral megkentek. Vezérszavuk "hip hop! ott legyek, a hol magam akarom." Járnak a szent Gellért (népnél Czengellér) hegyére tánczolni és borsért. – Aligha Dugonics "böjti boszorkánya" is nem épen ez. Mert a Tisza mellett "büt"-nek mondják a böjtöt, melylyel rokon hangzásu Büd, s ő azt talán bűtnek értvén, bőjt alakban adta át az irodalomnak.

1284.
Üget mint a büdi boszorkány.

1285.
Ne bizgasd, nem büdös.

1286.
Ne piszkáld, ha nem büdös. KV. (2243.)
Ne sürgess olyat, a mi ártalmadra lehet.
Német: Je mehr man den Dreck rüttelt, je mehr stinkt er.

1287.
Büdösben maradt. (4723.)
Kudarczot vallott.

1288.
Bőben büdös, éhben édes. (1183. 1184.)

1289.
Büdöskövet rak a tüzre.

1290.
Hüh, büh, báh! P.
Alávalóra mondjuk.

1291.
Ez még nagypénteken sem bün. Cz.

1292.
Annyi mint a bün.

1293.
Meguntam/Utálom mint a bünömet.

1294.
Bünhödik, ki ebül cselekedik.

1295.
Ki nem bünös, ne vegye magára. (3858.)

1296.
Ki egyet büntet, százat téríthet meg.

1297.
Bürök is nagyobbra nő mint a lóher. (2900.)

1298.
Senki sem érzi a maga büzit.
Latin: Suus cuique crepitus bene olet.

1299.
Érzik a büze.

1300.
Rut büzzel vagyon a jámbor. M.

1301.
Büzbe keverni. P.
Rosz hirbe hozni.

1302.
Büzre talált.
Arra illik, ki lelt magának szeretőt.

1303.
Büzöl valamit.
Hasonlatkép a vadász ebtől, mely nyom után megy. Fiatalokra mondják, kik valahol sejtenek örömalkalmat.

1304.
Büzi.
Azaz husa p. káposztának. Büzivel jó a káposzta.
Büzén keresd, feltalálod.

« A,Á KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

CS. »