CS.
1305. Egyik
csára, másik hajszra.
Csa: jobb, hajsz: bal felé. Béresek mondják az ökröknek. – Azokra illik, kik ellenkező irányt vesznek akaratjok s tetteikben.
1306. Ne vidd csára.
P. éneket. Ne rontsd a rendet, a sort.
1307. Félharagba jő, mint a kis csacsi.
1308. Ki senkit nem csal, könnyen másra bizza dolgát. K.
1309. Ki emberben bizik, könnyen csalatkozik.
1310. Ki istenben bizik, meg nem csalatkozik.
1311. Csalán kezébe, nem liliom.
1312. Csalánra vizellett.
Mérges.
1313. Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor.
1314. Nem messze megy ember csalárdsággal.
1315. Csalással disznó sem hizik.
1316. Csalóka Péter.
Mondai személyiség. Jelent csalót egyszerüen.
1317. Csalóközi szerencse. Cz.
Helyszerü km. Csalóközön nagy szerencse, mikor valaki a révhez érvén, legottan kompba szállhat. Cz.
1318. Ugy van, mint
Csankó Teleken.
Nem tudja, hol jár, p. a ki eltévedt.
1319. Nem oda
csap, a hova néz. (
4209.)
Eggy kancsal mészárosról maradt km. Ő ugyanis mikor le akarta ütni a marhát, ugy látszott, mintha társára nézett volna, ki a marhát kötelen tartá ütése alá. – Akkor áll helyén, mikor valakinek esze járására vitetik át.
1320. Csapon veszi a lisztet.
Eladja borért a lisztet.
1321. Iszik mint a csap.
Eszik néha egész nap,
Iszik reá mint a csap. Népd.
1322. Olyan mint a csap.
Részeg.
1323. Egy csapással kettőt üt. M.
1324. Egy csapásra két legyet.
Német: Mit einer Klappe zwei Fliegen schlagen.
1325. A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással.
1326. Eljár a
csapósinór mellett.
Szófogadó, rendszerető, vagy ironice, ennek ellenkezője.
1327. Néha a csapósinór is kiebb üt.
1328. Csata után okos a magyar. Cz.
1329. Csak a
csattig vonjad. P.
Ne erőtesd az okoskodást.
1330. Mindegy, ha
csákány hull is. (
2294.)
Semmi akadály, még csákányeső sem fog ellent állani, hogy el ne menjek.
1331. Nem
Csáki szalmája.
Lévát a Csákiak birták s lágyan fogták a jobbágyokat, kik aztán az urasági tartozásokkal ugy bántak, mint a cséplett szalmával. Később Eszterháziak alá kerülvén, szinte folytaták ez eljárást, de a tisztek által rendre intettek ily szóval: nem Csáki szalmája ez! – Csáki szalmája am. rendetlen, bitang jószág. Sz. D.
1332. Ökleld
csákó, kuraaszony lovát, ha isten fia vagy. K.
Igy biztatá egy paraszt az előre fogott lovak után két ökrét. – Jelent biztatást.
1333. Aligha baja nincs a csákónak, hozik a bürit.
Egy paraszt akkor mondá ezt feleségének, mikor a csordás épen tehene bőrével ment udvara felé. – Arra illik, ki veszett ügyet is megtarthatónak vél.
1334. Lityeg, fityeg, mint vén csánk a süvegen.
1335. Ki a legény a csárdában?
Álljon elő, a ki legderekabb.
1336. Ki a csárdából!
Azaz én parancsolok.
1337. Két dudás nem fér meg egy csárdában.
1338. Nincs nehezebb a császár kenyerénél.
1340. Csáti fia.
Akármely erős bot.
1341. Pattog, mint a csáti paraszt.
Csáti paraszt pattog, szekerének az oldala csattog;
Itt jön az egri görög, réz karikája csörög. Parlagi v.
1343. Csávába való ember.
1344. Belé keverték a csávába.
1345. Ki csóválja rókafarkát, nem kerüli el a csávát.
1346. Együvé akadtak mint rókabőr a csávában.
1347. Csecs még a te szádba.
1348. Ha a csehkőre legszebb pecsétet metszenek is, még sem válik gyémánt belőle. Cz.
1349. Csehül vagyunk.
Azaz roszul. Még Zsigmond király idejéből maradt km.
1350. Hamar cselt vet az öreg nyul.
1351. Cselefinta ember. KV.
1352. Cselefinta eblábon jár. Sz.
1353. Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznát.
1354. Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre.
1355. Rosz cselédnek kettő a mestere: szó és korbács. D.
1356. Ismert cselédet hét vétekkel inkább, mint ismeretlent egygyel.
1357. A jó cseléd mindig talál magának dolgot.
1358. Olyakat pillant, mint egy cselédkenyér.
Mint egy cselédkenyér, olyakat pillantott,
Mikor nyomta éhen a krassai hantot. Parlagi vers.
1359. Csendes mint a temető.
1360. Nagy a csendesség mint nagypénteken a mészárszékban. Cz.
1361. Gyakor eséssel a kicsin
csep is lyukat ver. (
3364.)
1362. Sok csep követ váj.
1363. Sok csep likat vér a kövön. P.
Latin: Assidua stilla saxum excavat.
1364. Sok csepből nagy eső válik.
1365. Csepeg, csopog. Csepegve, lopogva.
1366. Esőbül a
csepegő alá.
Német: Aus dem Regen unter die Traufe kommen.
1367. Ha nem csordul,
cseppen.
Azaz nem sok ugyan, de mégis van egy kis haszon, jövedelem valamiből.
1368. Cseppenként a hordó is megtelik. (
3335.)
Tüzre olajat cseppenteni.
1369. Mint a cseppentett vér.
Azaz legtisztább vér.
1370. Haja, mint a csepü.
1371. Csepün csomót, tojásban szőrt keres. D.
Amabban nem kell keresni, mert könnyü rá akadni, itt hiába keresnél mert nincs. – Hasztalan munka.
1372. Izetlen mint a csepregi ital. K.
1373. Cserben hagyta mátkáját. Cserben hagy valakit. M.
Bajban hagyni, örökre elhagyni. Cser am. timárfősték, mely a bőrt, ha sokáig benne maradt, haszonvehetlenné emészti.
1374. Cserben maradt.
Megcsalódott, nem sült el akarata.
1375. Ültess engem oda, majd közé
cserdítek én.
Kocsisoktól vett km. – Jelentése: adj nekem hatalmat, majd élek én vele.
1376. Csere csalával/csalással jár.
1377. Egyszer megcserélt könnyen megy cserébe.
1378. Cserebogár nem jó csősze a cserjének. (
1978.)
1379. Több esze van egy cserebogárnak. D.
1380. Cserebogár.
A losonczi diákok gunyneve; a patakiaké "sáska," a debreczenieké "spirite."
1381. Elég cseresznyéje, de férges.
1382. Cseresznyét az urnak, magvát a tányérnak. K.
1383. Nem jó nagy urral egy tálból cseresznyét enni.
Német: Mit groszen Herren ist nicht gut Kirschen zu essen.
1384. Nem jó nagy urral cseresznyét enni, mert meglövöldöz a magvával. KV.
1385. Cserepén ismerem, minemü fazék volt.
1386. Eltört a cserép.
Sirva fakadó gyermekre mondják.
1387. Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni. BSz.
Latin: Quo semel est imbuta recens, servabit odorem testa diu. Horácz.
1388. Rátartja magát, mint a mécses cserép. (
5378.)
1391. Cserfaerdőben almát keres. (
4323.)
Elment az én uram, bolond kurafi,
Cserfaerdőbe almát keresni. Népd.
1392. Erős mint a cserfatüz.
Érted égő szivem heve
Olyan mint a cserfa tüze. Népd.
1394. Cseszkó.
Csizmadia. – Közmondásilag: politikus csizmadia Dunán tul.
1395. Csetneki csizma.
Csetnek vidéke hires a vasgyártásról. – Jelent lánczot, rabbilincset. Csetneki csizmát a lábára.
1396. Csettet vetett a szája.
Hazudott.
1397. Csép, kapa nyavalya, ki nem hiszi próbálja. (
4158.)
1398. Felköti a csépet. B.
Olyanra mondják, ki elhireszteli a mihez fog. B.
1399. Csépre, kapára termett ember. M.
1400. Jár a nyelve, mint a cséphadaró.
1401. Eszik, mint a cséplő.
1403. Oly czifrán öltözik, mintha Csicsóba készülne. Sz.
Csicsó várában, Szirmay szerint, pompás lakomák tartattak, mit e vers is bizonyít: Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó is vendéget vár. – Némely falukban ma is "csicsó" azon ház neve, hol esténként legtöbbször gyülnek össze mulatni a helybeliek. Kecskeméten: czéczó.
1404. Csigabiga. P.
Csekély dolog. – Csigabiga az ő dolga.
1405. Csigabiga told szarvadat, én is tolom talicskádat.
Gyermeki dalból vett km. – Jelentése: mozogj bármi lassan valamiben, én is segítelek.
1406. Csigabiga, nyujtsd ki szarvad.
Gyermekek szólnak igy a csigához. Jelentése: akárki légy, mutasd meg ki vagy.
Csigabiga, nyujtsd ki szarvad;
Ihol jőnek a tatárok,
Majd a sóskutba vetnek. Gyermekdal.
1407. Csigán sem mondhatnék egyebet. Cz.
Csiga am. kinzó eszköz.
1408. Lassan mász, mint a csiga.
1409. Megvonja magát mint a téli csiga hajlékában.
1410. Magával hordja házát, mint a csiga. (
3525.)
1412. Alávaló csigért isznak barátságért. KV.
1413. Ki csikot akar fogni, rakja ki a varsát.
1414. Csapja a csikot a lencsével. (
2491.)
Egymással össze nem férő dolgokat kever össze. – Látod-e mint csapja a csikot a lencsével? Pázmán.
1415. Legjobb a csik, ha megnyakazzák.
1416. Siklik mint a csik.
1418. Eleven mint a csik.
1419. Eltaláltad a
csiklóját.
A disznófark csiklóját eltalálni ügyességül vétetik, innen ügyességet jelent e km. is.
1420. Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját.
1422. Abrakos csikó könnyen viczkándozik.
1423. Csikó is anyja mellett szokik.
1424. Ló elli a csikót, de abrak az anyja.
1425. A csikó is János, mikor bojtorjános. D.
Akkor mondjuk, mikor nehezen hiszünk el valamit, de mégis megengedjük hogy nagy ritkaságkép az is megeshetett.
1426. Kicsin csikó nagy derestül hámot huzni tanul restül. (
3985.)
1427. Délczeg/Bojtorjános csikóbul válik a jó paripa. (
5375.)
1428. Már mi nálunk csuda esett, a csikónak lófoga lett.
Korán okosnak látszani akaró fiatalra mondják, gunyosan.
1430. Reszket érte, mint farkas a kis csikóért.
1431. Elhányta már a
csikófogát.
Lehetne már esze, nem gyermek többé.
1432. Káromkodik, mint a csikós.
1435. Sok a csillag, de föl nem ér egy nappal.
1436. Csillagnak is van tisztulása. (
5655.)
Tiszta léleknek is van egy kis szenye.
1437. Csillagokba néz.
Feltartja fejét; kevély.
1439. Egyik csillag meg nem előzi a másikat.
1440. Csillagot néz vacsorára.
Vacsora helyett koplal; mint a déli koplalásra mondják: napnál ebédel.
1441. Csillagot rug.
Szokás a tanulók közt azon társuknak, melyik leghamarabb elalszik, papirszeletet vonnak lábujjai közé s meggyujtani, mire az alvó fölébred és fölfelé rugdos. – A km. használása ilyforma: akármit megtesz, csillagot is rug, ha jól bánunk valakivel.
1442. Szerencsés csillag alatt született.
1443. Fényes/Tiszta mint a csillag. Ment, mint a csillag.
Biztosan, sebesen.
Annyi mint csillag az egen.
1444. Szerencsésebb a csillagvári ökröknél.
A komáromi ostrom alatt pumák (igy nevezi népünk a bombát) és golyók zápora a csillagvár udvarában csak egy ökröt talála s nem többet; innen a km.
1445. Csimbókot kötök rá.
Zsebkendőre szoktak csimbókot kötni, emlékeztetőül. – Széchenyi oly dolog végett köte csimbókot, minek elfelejtése nem nagy kár.
1446. Csimbókot köthetne rá.
Azaz megrövidíthetné, mert igen hoszu; példaul beszéde, nyelve.
1447. Tudom minden
csinját, binját.
Jól tudom körül a föld csinját. Zrinyi.
1448. Csinálom a csinálóját.
Jó kedvü kifejezés, látszólagos káromkodás.
1449. Ki csinált hogy be nem szegett?
Ruhán végső munka a beszegés. – E km. olyanra illik, kin még mindig hibázik valami, kin még van valami tökéletlenség.
1450. Tisztaság és csinos viselet másod egészség.
1451. Töröld ki szemedből a
csipát.
Mihelyt a csipát kitörlik szemeikről (Pázmán); azaz világosabban kezdenek látni, felvilágosodni.
1452. Csipagyüjtő.
Haszontalan, here ember.
1453. Aggatózik, mint a csipkebokor.
1454. Hol csipkefán terem az óra.
Kiszolgált katonák meséiben egyik jelvonása ez, az ismeretlen boldog országnak.
1455. Csipogj neki, hadd keljen ki.
Hasonlatilag a tojáson ülő tyuktól, mely még a tojásban levő csirkéket mintegy híni látszik már. – Jelentése: igyekezzél valamit, ha belé kezdél, életbe léptetni. Akkor is mondják, ha valamely gondolatot nehezen birunk kifejezni.
1456. Csipőjén keze, szeméten szeme. (
4461.)
Munkátlan, gondatlan hetyke aszonyra illik.
1457. Megnőtt a
csirája.
Kevély lett.
1458. Lesült a csirája.
Megaláztatott.
1459. Csiri biri rosz emberek.
Bél M. szerint Mátyás király mondá ezt a mádiakról Csallóközben.
1460. Csiriz a markodba.
Olyanra mondják, ki nem tud megfogni valamit, példaul labdát.
1461. Csupa csiriz a fejében.
Ostoba.
1462. Csirizes marku. (
4469.)
Kinek könnyen a kezéhez ragad valami. Tolvaj.
1463. Ne legyen csirke okosabb a tyuknál.
1464. Csirke akar tyuknál okosb lenni.
Német: Das Ey will klüger sein als die Henne.
1465. Csirke csipog a nád alatt.
Elárult titok, mely födözve volt, s kezd napfényre jőni, leginkább szerelem dolgában, mikor anyának érzi magát a leány.
1466. Főtt tojásból nem sok csirke kél. (
3128.)
1467. Én sem vagyok mai csirke.
1468. Hamarébb forr vize, mint a csirkét megfogta. (
5483.)
1469. Csirkefogó.
Munka nélkül élő.
1470. Csitt vásár! bikafingás! a ki egyet szól, mind megiszsza.
1471. A te neved: csitt.
Aszonyra, gyermekre parancsoló szójárat.
1472. Örül mint kalitkában a csizike.
1473. Teli van kincscsel, mint a Csizió jövendöléssel.
1474. Szorít az uj
csizma.
Uj hivatalban kényesen jár némely hig velejü, mint az uj csizmában.
1475. Kiki legjobban tudja, hol szorít csizmája. (
818.)
1476. Minden csizmát egy kaptára ver. KV.
1477. Uj csizma feltartja sarkát, majd félre törik.
1478. Csizmájában követ is elszenved.
Oly türelmes.
1479. Csizmában kereste, mezitláb költötte.
1480. Csizmában kezdte, bocskorban végezte.
1481. Ha csizmád nincs, bocskort hordasz. KV. (
5161.)
1482. Ha csizmám talpát nyalja sem.
1483. Piros csizma tánczba való, sárga csizma sárba való.
A szines csizma közdivat volt hazánkban ezelőtt még száz és néhány esztendővel férfiaknál is. Az Egyetem kéziratai közt (M. S. A.) van egy jegyzék hová beirattak mind azon öltözetek, melyeket a jézsuita szerzetbe felavatott ujonczok, a rend ruháit fölvevén, letettek. 1712 évben tizenegy ujoncz közül nyolcznak volt sárga csizmája, kettőnek fekete, egynek vörös. 1722. Nyolcz közül négynek vörös, kettőnek fekete s ugyanannyinak sárga, s még 1760-ban is van vörös, de már sárga nincs. Jelenleg csak a népnél, ott is a némbereknél van meg a piros csizma; uraknál csak igen ritkán, nem rég mult ideig a sárga, mint nemzeti jelmez. Mi a piros és sárga csizma közti különbséget illeti, megmondja a közmondás. Amaz tánczba, emez sárba való.
"Sárga csizmás Miska sárban jár."
Egyébiránt a km. értelme am. a maga helyén és idején kell használni mindent.
1484. Csizmájában sem türi a vizet.
Tréfás; értsd utána: nem hogy a szájába; azaz szereti a bort.
1485. Nem tölti csizmájába.
1486. Csizmám se törölném hozzá.
1487. Üresen hagyta csizmáját.
Meghalt.
1488. Megbődül a csizmája. (
1105.)
Azaz borjubőr a csizmája, vagy is maga borju: ostoba.
1489. Vargát rántott a csizmája.
1490. Csizmadia isten fia.
1491. Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát. Cz.
1492. Csizmadiát fogott. (
2588. 5455.)
Mikor lábát melegíti valaki s csizmája megég, erre mondják hogy csizmadiát fogott a csizma. A km. jelentése arról szól, ki ellenmondó beszéddel mintegy magát égeti meg, magára pergel; innen aztán általánosan: megjárta.
1493. Ritka csizmadiának jó csizmája.
Ember vagy-e vagy csizmadia?Trefás kérdés az iránt: hogy van, mint van valaki.
1494. Csizmaszár a torka.
1495. Csizmaszárába szállott az esze.
1496. Kemény mint a csizmatalp.
1497. Megköti
csomóját. P. (
4130.)
Bevégzi, derekasan véghez viszi.
Latin: Ad umbilicum perducere.
1498. Egy csomóba köt vele. P.
Egyenlőnek tart engem valakivel.
1499. Kákán csomót keres.
Latin: Nodum in scirpo querit.
1500. Még a csonkabéna sem ül mindig otthon. D.
1501. Csonkatoronyba zárni.
Csonkatorony egy része volt főleg a budai várnak, hová a halálra itéltek zárattak, innen a km. am. halálra itélni.
1502. Másutt is le szokták csontról enni a hust.
1503. Csont mellől jó a hus. Csonton van a jó hus.
Az édes, a mi munkába kerül.
1504. Csont ez, nem pohánka.
Keményebb, aztán nehezebb munka, mint gondolád.
1506. Egy csontot rágnak.
1508. Csak a csontja, bőre. M.
1509. Talán csont van a hasában.
Nőszemélyre értve: terhes; általán pedig arra szól, ki rest a munkában, nem akar hajlani.
Édes csontom.
Gonosz csont.
Hamis csont.
1510. Akkor már diót dobálnak csontaimmal. (
2807.)
Azaz már akkor halva leszek.
1511. Csont, rágd.
Ha p. kemény czáf, ok, vagy vád hozatik fel valamely szónok ellen, akkor használható.
1512. Csontra!
Igy szokott felkiáltani estveli tüzeknél a mesélő, heverő társaihoz, mikor, a ki nem alszik, válaszolja: ,rágd.' – A km. jelentése felhivás, am. rajta! csontra, fiuk!
1513. Kemény mint a csont.
Ugy megfagyott, mint a csont.
1514. Ha utnak indultál, törd, a hol csoportos. Cz.
1515. Egy két tehén nem egy csorda.
1516. Derék dolog, három tehén egy csorda.
1518. Csordultig van.
Megtelt a mérték; nem lehet tovább türni.
1519. Idővel csoroszlya is elkopik.
1520. Vargához viszi a csoroszlyát élesíteni.
1521. Könnyü/Hideg/Karcsu ruha a csók.
1522. Jobb a szeretőnek sebe, mint gyülölőnek a csókja. Cz.
Német: Besser des Freundes Wunden, als des Feindes Kusz.
1523. Szapora csóknak mi a vége?
1524. Csóka csókának nem vájja ki szemét. (
2005.)
1525. Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle.
Hiába fürdik a csóka,
Nem lesz fehér galambocska. Népd.
1526. Csókának is sok volna.
Egy ur igen hazudott sebes utazása felől, mondván: oly sebesen hajtattam, hogy a kocsi hátulsó bakját érte az eső; de a kocsit már nem. Erre mondá egy elméncz: ez már csókának is elég volna.
1527. Fekete mint a csóka.
1528. Csóri csukának nincs mája. D.
A csóri fogadóban megszállt egyszer Mátyás király, s hallván, hogy a szakácsné igen szereti a csukamájat, trébáful ezt parancsolt ebédjére. A szakácsné most is azzal állt elő, hogy nincs mája a csóri csukának. Erre a kiraly: "de ha ugy, a palotai pálczának sem lesz száma." – Gondolhatni, a csukamáj asztalon termett. D. – Akkor mondják, mikor valaki nem akarja adni, mie van, fenyegetéssel s erővel kell tőle kicsikarni azt.
1529. Hol a csóva, ott a tilalmas.
1530. Csöbörbül vederbe hág. M.
Hasonló állapotbul hasonlóba, mi sorsán semmit nem változtat.
1531. Csöbörrel szunyognak vérét nem vehetni.
1532. Kiverték a csömört hátábul.
1533. Összemegy mint a csörge. Cz.
1534. Csötlik, botlik. (
1157.)
Bukdácsol az életben, hol jóra, hol roszra fordul sorsa.
1535. A jó
csődör vagy megsántul vagy megvakul. (
5518.)
1536. Tudja két kézre ugratni a csődört. Cz.
1537. Néha a csősz is lop.
1538. Köszönje meg, ha csőszkéve jut neki. K.
Azaz ha kevés része lesz benne.
1539. Megnyomta lábát a csőszökör. K.
Tapasztalta a nyomoruságot.
1540. Szabadon jár, mint a csősz lova.
1541. A csufolódást hevenyében legjobb félbe szakasztani. Cz.
1542. Késő akkor csuknod ólat, mikor már a tehén oda.
1543. Pénzes ládát, pinczét jó csukva tartani.
1544. Ugyan megtalálta egyik
csuka a másikat. Sz.
Akkorra illik, mikor két, egyforma szikár jön együvé a házasságban.
1545. Csuka csukával él.
Csukafog tanítá embert fürészelni. D.
A természet adott utasítást a mesterségekre.
1546. Csuklik: emlegetik a verebek.
1547. Nehéz a csunyát szépen kimondani.
1548. Nem sokat ér a csupa hallom, mondom. Cz.
1549. Piczin
csupor hamar felforr. BSz.
Kis csupor hamar forr.
Német: Kleine Häflein laufen bald über.
1550. Föld csupor, fakalán. BSz.
Egymáshoz illők.
1551. Csuporból iszik.
Sokat iszik. – Paraszt aszonyok, hogy ne lássék, menynyit hajtanak ki egyszerre, csuporból szeretnek inni.
1552. Csurgóra áll kalapja.
Esőben lehajtják a kalap karimáját, hogy folyjon le a viz róla; de a km. nem viz- hanem bornedvességet ért, s kinek a kalapja csurgóra áll, vagy ihatnék vagy ivott már eleget.
1554. Skárlát, granát, nyuszt: Léva, Tata,
csuszt. Cz.
Alkalmasint Csáki Lászlórul – 1649-ben országbiró – maradt fel e km., ki, midőn igen pompásan jelent volna meg az országgyülésen, egy főpap mondá reá, hogy a hátán uradalmak vannak.
1555. Csutora nélkül is elkél a jó bor.
Megiszom a jó bort csutora nélkül is,
Ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is. Népd.
1556. Jobb a teli ól, mint az üres csür.
1557. Csürében az egér nagy fészket alig vér.
1558. Hiába
csüröd, csavarod.
Közbeszédben mondják: "mi türés, tagadás;" talán helyesebben: mi csürés, tagadás.
1559. Egy malacz nem csürhe.
1560. Visszaadom
csüstül.
Azaz sulyosítva czáfot, vádat, megtámadást. Hasonlatilag a kukoriczától, mely csüstül többet nyom, mint a nélkül.
1561. Csütörtököt mondott.
A mi el nem sült, példaul a puska; aztán terv is.
1562. Nincsen ám mindennap zabáló csütörtök.
Zabáló azaz legutolsó csütörtök farsangon.
1563. Kinek sok zabáló csütörtöke, sok hamvazó szerdája.
1564. Csütörtök csüribe.
Ismeretes a népnél efféle előrimes jellemzése a hét napjainak, u. m.
Hetfő hetibe.
Kedd kedvibe.
Szerda szerelmibe.
Csütörtök csüribe.
Pintek pitvarába.
Szombat szobájába.
Vasárnap kétszer az isten házába.
Ezek alkalmasint csak emlékezet segítéseért vannak igy összehozva, hogy a gyermek annál könnyebben tartsa meg a napok rendit; de igen jól emlékszem: épen azért viszik iskolába példaul kedden a gyermeket, hogy kedve legyen a tanuláshoz, ha vasárnap kellett volna is fölmenni; s ugy gondolom, hogy e csonka mondatok mindnyájának van valami jelentése.