« CS. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

D. »

CZ.

1565.
Czerkó-éneklés. D.
Dugonics szerint a halászmadarakat híják Szegeden czerkóknak azon czer szótul, melyet kiáltani szoktak. - De Ung-Bereg vidékén czerkónak híják az orosz vagy rusznyák templomokat ezen rácz szótul: czerkva, mi egy a német Kirche s angol church szókkal. Orosz atyánkfiainál igen kevéssé van kimivelve az egyházi ének, s innen a km.

1566.
Nagy czégért emelt.
Azaz rosz a portékája, de annál szebb, nagyobb a czégére.

1567.
Virágos czégért köt, ki mérget árul.

1568.
Hamarább köszön a czégérnek, mint az embernek.

1569.
Czégér nélkül is elkel a jó bor. (427.)

1570.
Hol czégért lát, oda siet.
Az én uram jó volt, a mire kellett,
Kasza, kapa neki sohasem kellett,A hol czégért látott, oda sietett. Népd.

1571.
Izetlen czéklát is megszokhatni. Cz.

1572.
Nem győzi czérnával. BSz.
Azaz czérnagombolyagként messze kinyujtható erővel, türelemmel.

1573.
Becsusz, mász mint tü után a czérna. P.

1574.
Czérnaszál nem hajókötél.

1575.
Czérnaszálon fügött élete.

1576.
Kap rajta mint Czibak bátya a kulacson.
Ismeretlen személy, ki szerette a bort, s közmondássá lett iszákossága.

1577.
Cziczka, macska! fogd meg az egeret.
Gyermekjátékból maradt, serkentő szó.

1578.
Cziczus! mutass neki tükröt.
Arra mondják, ki idején, időn kivül szereti magát tükörben nézni.

1579.
Rutból lehet czifra, de nem szép.

1580.
A mi czifra, még nem szép.

1581.
A czifra semmit sem ér.
Czifrának (cifra) híják latinul számtanban a zerus (0) számjegyet, mely magában semmit sem ér. - A km. izlési, erkölcsi czifra ellen szól.

1582.
Megeszi a czifra ruhát, mint tehén a poklát. K.

1583.
Czifra mint a rácz oltár.

1584.
Czifra mint az eladó leány.

1585.
Czifra mint a jegyruha.

1586.
Czifrázza már.
Hasonlatilag a tánczolórul. Ki a közpályán ide oda kezd szítni, kapkodni, magát szépítgetni: ez van vele kifejezve.

1587.
A czigány nem hal a vizbe.
Játék a "hal" (Fisch, stirbt) szó kettős jelentésével.

1588.
Nem is czigány, hanem cserecsaló. D.

1589.
Mennyi czigány, annyi lopó.

1590.
Nem szokta czigány az eke szarvát./a szántást.

1591.
Czigányt szapul, szerecsent mos.

1592.
Czigány módra esküszik. Sz.
Azaz hamisan. Történt ilyen Szabolcs megyében, hol határjáráskor az egyik fél tanui megesküdtek, hogy az a föld, melyen állnak, az ő uroké. Ugy is volt, mert még otthon földet raktak csizmájukba, s azon álltak, arra esküdtek. Ez czigány eskü.

1593.
Mint a czigány mondaná.
Magyar ember ha olyat ejt ki, mit neki, magyar ember létére, szégyen kiejteni, e szójárást veszi elő, hogy szava szégyenét a czigányra tolja.

1594.
Hozzá szokott czigány lovon nyargalni.
Megszokta a hazudozást.

1595.
Jól tudja a czigány, mitől döglik a légy.
1848-ban, mikor minden érdek fel volt izgatva, kérelmet irtak a czigányok is a monda szerint, még pedig három pontbul állót, ugymint 1) ezután ne "czigány" legyen nevök, hanem "uj magyar"; 2) minden magyarországi szinházban a felvonások közt ők zenéljenek; 3) mikor körül hordják a tányért, csak huszast szabadjon reá vetni. - Erre mondták e közmondást.

1596.
Mitől fehér a czigány foga?
Ez nagy talány, s nem is fejtette meg más mint czigány, ki, mikor hallá a kérdést, egyenesen rá mondá: mert sok fehér kenyeret eszik. - Jelentése: nem a mesterség, hanem természet ad némely dolgokat.

1597.
Marakodnak a czigányok.
Egy falu alatt sátorozván a czigányok, sok minden üstöt, bográcsot szedtek össze s jónak látták elillanni velök, de mégis nem akarván hir nélkül elmenni, az öreg vajda jelentést tön az urasági tisztartónál ily szóval: Marakodnak a czigányok. "Hadd marakodjanak", felelé amaz. - "Tehát jól van!" mondá a czigány, én megtettem a jelentést." - Azzal tovább állottak. - A km. jelent két értelmü, furfangos beszédet.

1598.
Állva sétál mint a czigány.
Egy urilakba belopódzott a czigány szép nyári nap, mikor az uraság a kertben mulatozott. A nagy pitvar közepén megállván, nézte, mit lehetne csenni, mikor lépteket hallott kivülről s megugrani már nem volt idő. Egy nagy fali óra vala ott épen, s ő kinyitva tokját, belé vonult, de az óra elállott azalatt. Belépvén az ur, legelsőben is oda veté szemét s csudálkozva látá hogy nem jár. - Mi baja ennek az órának? - Fel akarta tehát huzni, s ott lelé a czigányt. ,Hát te czigány, mit csinálsz itt?' - "Sétálgatok, nagyságos uram", felelé magát feltalálva. - A km. jelenti a lehetlenség képzelhetőségét.

1599.
Czigány is szántana, ha megszokhatná.

1600.
Jól tud szántani a czigányok lován. BSz.
Jól tud hazudni.

1601.
Czigány sem mond igazat mindenkor.
Azaz legtöbbször hazud.

1602.
Hozzá szokott mint czigány gyermek a szikrához.

1603.
Czigány bélyegzett lóra is felül.

1604.
Czigány is hozott tanukat.
A czigányt vádolták és pedig tizenkét tanu vallásával, a ki látta, hogy ő lopott. "Ha csak tizenkettő," mond a czigány, "hozok én ezeret is, a ki nem látta."

1605.
Hat czigány is megesküdhetnék rá.
Azaz oly kevéssé igaz. Tréfás.

1606.
Czigánynak tilt lopást.

1607.
Czigány kereset.
Azaz lopás.

1608.
Czigány kézre került.
Elaljasodott.

1609.
Néha jó is czigány kézre kerül.

1610.
Nincs a czigánynak pondrós szalonnája.

1611.
Azért tart harapófogót a czigány hogy kezét meg ne süsse.

1612.
Nincs ott a czigánynak csontja.
Mintha mondatnék: akárhol ütöd a czigányt, nincs neki ott csontja, azaz ne kiméld.

1613.
Czigány is dicséri a maga lovát.

1614.
Fél czigány szent Mihálytól.
Mert akkor már hüvösödik az idő.

1615.
Nem ugy verik a czigányt.
A beregszászi biró lovára felkapott egy czigány s el akart illanni vele, de gazdája megismervén a lovat, kantáron fogá, mig más kezével ütötte a czigányt. "Nem ugy verik a czigányt" mondá a tolvaj, "hanem két kézzel." A biró most két kézre akarván fogni a botot, elereszté a kantárszárat, ekkor a czigány sarkantyu közé kapá a lovat s odább állott. - E km. akkor van helyén, mikor erősebb, szigorubb módon akarunk bánni a szelidséget nem becsülő vétkessel. D.

1616.
Nyakas a czigány is, mikor akasztani viszik. (5743.)

1617.
Riktáj czigány! jön a király.
Tréfás, rendre intő szó. Czigány ujonczról maradt, ki még katona korában is jobban félt a szolgabirótul mint bárkitől, azért mikor jelenték hogy "jön a király," őrállásra sietvén, örvendve mondá: "de nem a szolgabiró."

1618.
Czigányrajkó is kedves az anyának.

1619.
Szokta a dolgot, mint czigány a szántást. D.

1620.
Nincs szerencséje hozzá, mint czigánynak a buzavetéshez. Cz.

1621.
Megszokta mint czigány a füstöt.

1622.
Czigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig belé döglött.
Azaz van oly állapot az életben, mit megszokni nem lehet a nélkül hogy áldozatul ne essünk miatta.

1623.
Biztatja mint czigány a lovát.
Üres igéretek, biztatásokra mondják.

1624.
Busul mint a kárvallott czigány.

1625.
Fohászkodik/Sohajt mint a kárvallott czigány.

1626.
Olyan vagy mint a ragló czigány.

1627.
Él hal érte mint czigány a veres nadrágért.
A czigánynak előszeretete a veres nadrág iránt szülé a közmondást ily történet után. Egy urnak veres nadrága volt, s oda igéré a czigánynak, ha kitart érte ötven botot. "Jó!" - felelé a czigány, s elvágata magán huszonötöt, de már ekkor felkiálta "soha ki nem állom!" s fölkelt; a nadrágot el nem kapá. Másodszor megint igy járt: kapott huszonötöt ujra, de nem a nadrágot még se. Végre harmadszor neki fanyalodván, kitartá egyszerre az ötvenet, és megkapá a nadrágot, ötven helyett, összesen száz botért.

1628.
Szomorú mint böjtben a czigány.
Mikor nem szabad muzsikálni.

1629.
Rátartós mint az éhes czigány.

1630.
Ellődözték a puskaport mint a nagyidai czigányok. (5630.)

1631.
Hozzá fog mindenhez mint golopi czigány a harangöntéshez. (3275.)

1632.
Kénytelen mint czigány malacz az ügetéssel.

1633.
Egészségére válik mint czigánynak a rakoncza.

1634.
Be is rántják, ki is rántják mint czigányt a csapszékből.

1635.
Szuperálta mint czigány lelke a menyországot.

1636.
Alkuszik mint czigány a lóra.

1637.
Meztelen mint a czigány gyermek.

1638.
Olcsó mint a czigányhal.

1639.
Czigánykereket hány.
Nem bánom ha czigánykereket hány is, azaz ha fejére áll is.

1640.
Czigányosan vesz. (4468.)

1641.
Markában kapták czigányságát. P.
Rajta érték a hazudságon.

1642.
Czigánysátor alatt született.

1643.
Ki ellenséggel czimborál, forrót öntenek alája, ha eszén nem jár. Cz.

1644.
Czinegének kóró a nyársa.
Haszonvehetlen jószág.

1645.
Czinege is örül a tökmagnak.

1646.
Örül mint czinege a tökmagnak.

1647.
Czinkét fog a feje. (2698.)
Azaz tök a feje; mert tökből csinálják gyermekek a czinkefogót.
Van ember, a ki bölcs eszet
Tulajdonít magának,
És vizzel él s fejére a
Czinkék leszállanának. Bordal.

1648.
Czinkjátékban legnagyobb mesterség a vetés. Cz.

1649.
Illő, fillő czinkos. Cz.

1650.
Meg van mérve mint a czinkotai itcze.

1651.
Czinteremvirág veri a fejét. K.
Ősz, közel van a halálhoz.

1652.
Nem elég a szó, hanem elég a czipó.

1653.
Kenyérrel eszi a czipót.
Azaz együgyü, mint az egyszeri palócz, ki fekete kenyerével ugy ette a fehér czipót, mint a szalonnát.

1654.
Másutt is esznek fehér czipót.

1655.
Madárlátta czipó.
Messzünnen hozott kenyér, kalács.

1656.
Fehér czipó, sós turó éhség ellen igen jó.

1657.
Czipó van a hátán.
Pupos hátu.

1658.
Czipószáju paripa.
Tréfás neve az ökörnek.

1659.
Czipópénzre kelt a háza.

1660.
Hétköznap mezítláb, vasárnap czipőben.

1661.
Hallotta hirét, mint Czirkos a rétesnek. (3631.)
Czirkos kérdeztetvén, ha jó-e a rétes? "igen," felelé. - ,Honnan tudod?' - "A nagy apám bátyja hallotta attól, a ki látta hogy ették."

1662.
Ne czirógasd.
Ne kiméld.

1663.
Czirógatással is lehet ártani.

1664.
Kifacsart czitrom.
Elhasznált jószág.

1665.
Czo! Jézus!
Mikor példaul hidasból magas partra kell kikapaszkodni a palócz kocsisnak, a lovakat is nógatván, Jézus nevét is segitségül híván egyszersmind, e két rövid szót mondja egymás után. - Mint km. igy jön elő példaul valakinek elbeszélésében: mikor aztán jó utra értünk, akkor "czo! Jézus!" azaz sebesen akadályt nem nézve, haladtunk.

1666.
Néz mint a sült czompó.

1667.
Czudar nemzetségből való.
Czudar hajdan családnév, de itt a "czudar" csak rendes melléknév gyanánt értetik.

1668.
Süvegben is megbecsülik a czukrot.

1669.
Mintha czukorból fujták volna.

1670.
Édes mint a czukor.

1671.
Czukorrágás gyermekszokás.

1672.
Czukros száju.
Azaz szereti az édeset.

1673.
Akkor volt boldog a haza, mikor egy ujjnyi volt a Corpus juris, de most szekeren kell hordani. Sz. (3878.)

« CS. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

D. »