« CZ. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

E,É. »

D.

1674.
Olyan mint a nagy D.
Éktelenül pohosra mondják. Használta Széchenyi.

1675.
Egy kis daganatért nem kell vágni kezet.

1676.
Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. KV.

1677.
Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának.

1678.
Dajkarege.
Hasztalan elbeszélés.

1679.
A bor meghajtja a dallót.

1680.
Hárman sem tesznek egy damaki emberszámot.
Damak, falu felső Borsodban. A km. gyávákra szól.

1681.
Sok darab fa kivántatik egy szekér csináláshoz.

1682.
Szapora malom, sokat darál.
Sok és sebes beszédüre mondják.

1683.
Vén darázs legalább megdongja.
Értsd utána: ha meg nem eszi is a gyümölcsöt. – Vén szerelmesekre szól.

1684.
Darázst ne szurkálj. M. (5909.)

1685.
Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli.

1686.
Mérges mint a darázs.

1687.
Dong mint darázs a tücskök között.

1688.
Meglepték mint darázsok a dögöt.
Darázsfészekbe nyult.
Olyanba kezdett, mi sokakat fölingerelt ellene.

1689.
Goromba mint a darócz. (6428.)

1690.
A hug daru párostul.
Igen fiatal leányra szól, ha már szeretője van, egy falusi gunydal szerint:
Levendula ágastul,
A hug daru párostul.

1691.
Görbén hordja nyakát mint a daru.

1692.
Ő is látott darut.
Ritkaságot.

1693.
Hozdsza gazdaszony, a gyermeket, ne neked a dárda. M.
Visszájára értve – azaz nekem a dárda, neked, aszonynak, a gyermek – jelenti hogy nem kell fölcserélni a szerepeket.

1694.
Dárius kincse.
Sok kincs. Azért mondják a bőven költőre: elköltené a Dárius kincsét is.

1695.
Hegedült arról szent Dávid. Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta. Régen elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte.
Azaz nem fog az megtörténni, vagy régen elmult már az.

1696.
Szent Dávid táncza.
Azaz nótával megegyező igazi táncz.
Csak az igaz magyar táncz
A szent Dávid táncza. Népd.
Hogy igy szóljak szent Dáviddal.
Magyar ember, ha restelli magában hogy káromkodott, illetlenül vagy gorombául fejezte ki magát, főleg ha átkozódott, e mondatot szokta, mintegy mentségeül, utána vetni; p. akaszszon fel a pocsaji hóhér, hogy igy szóljak szent Dáviddal. – Ismeretes t. i. mikép Dávid nagyon tudott átkozódni, névszerint a CIX. zsoltár tele ván átokkal. Ezért ily km. is gyakran hallható: verjen meg a száz kilenczedik zsoltár.

1697.
Ő sem jobb a deákné vásznánál. (3728.)
Nem jobb a többinél. – Adoma szerint a deákné vagy falusi mesterné, a férjét nevezte vásznának, kit, mint ezt, meg is sulykolt néha, korhelysége miatt.

1698.
Debreczenbe pipáért, Szegedre dohányért.

1699.
Akkor még Debreczen is falu volt.

1700.
Nincs párja Debreczenig.
Különösen gazdák szokták mondani példaul szép gabnára, buzára; aztán egyébre is átvitetett.

1701.
Debreczentől Kis-Várdaig. (895.)
E téren egyforma levén az élet és vidék, nem sokat tapasztalni. Azért mondják gunyosan: te utaztál Debreczentől Kis-Várdaig?

1702.
Arra, arra Debreczen felé.
Debreczen vidékén bizonytalanok levén az utak, könnyü az eltévedés. Ki rosz nyomon indul, arra szokták mondani. Egyébiránt minden ellenkező irányu tévedésre illik.

1703.
Debreczeni hideglelésben szenved.
Azaz hizik.

1704.
Vastag mint egy debreczeni kofa.

1705.
Nagy mint a debreczeni határ.

1706.
Meddig hordód teli, addig leszesz deli.

1707.
Denevér.
Már a régieknél "vespertilio" volt az, ki se egyik se másik felekezethez nem tartozott.

1708.
Estve jár mint a denevér.
Szerelmesek és adósokra illik, kik szeretik a félhomályt.

1709.
Becsöngettek neki, mint Derecskének a tatár. D.
Félreverték Derecskén a harangot a tatárok ellen, mit ezek észrevevén, mondák: majd mi is becsöngetünk Derecskének; a mint csakugyan meg is történt. D.

1710.
Rosz hajó az, melynek dereglyéje nincs. Cz.

1711.
Beadja a derekát. (4537.)
Birkozóknál a melyik beadja derekát, meg van győzve. Ilyet jelent a km. is.

1712.
A szalonnát ha egyre füstölik sem válik belőle derellye. Cz.

1713.
Szélrül/Oldalt kötötte a derest. (4543.)

1714.
Margit aszony, deres ló, ritkán válik benne jó. Cz.

1715.
Kiesett a derékszeg.
Azaz baj van, mint a szekérben, ha kiesik a derékszeg.

1716.
Deszkát árul Földváron.
Azaz deszka közt van a földben; meghalt.
.... a ki ily deszkát árul,
Nem jő haza a vásárrul. Népd.

1717.
Négy deszka közé tették.
Meghalt.

1718.
Lapos mint a deszka.

1719.
Sovány mint a deszka.

1720.
Délben gyujtasz gyertyát.
Latin: Lucernam adhibes in meridie.

1721.
Délben sem lát.

1722.
Reggeli vendég nem marad délig.
Reggeli esőre mondják.

1723.
Ha délig nem, délután sem.
Ha ifjan nem tettem, ezután már ugy se teszem.

1724.
A ki délig kurta, délután is az lesz.

1725.
Délig alvó.
Rest.

1726.
Nála gyakorta délután van. Általteszi magát a délesti órákra.
Azaz leiszsza magát.

1727.
Délutáni kézfogásnak rovás a dija.

1728.
Kifogták a délczegből. P.

1729.
Dér után meghugyozza magát az idő.

1730.
Mihez karddal férhetsz, nem kell ahoz sok déván. KV.

1731.
Kiadta a dézmát.
Családra mondják, ha már egy vagy több tag halt ki belőle. Aztán egyébre is, a minek hía van.

1732.
Hányják vetik mint a dézmabuzát. (1331.)

1733.
Nem mind diák, a kinek tintás az ujja.

1734.
Énekel előbb a diák, azután kap alamizsnát.

1735.
Diákot hasznáért nem érdemes tartani. Cz.

1736.
Szemérmes diáknak hió a táskája. M. (4549.)

1737.
Ma diák, holnap katona.
Azaz a diák minden lehet.

1738.
Szükség vagy katonát vagy barátot tesz a diákból.

1739.
A pap is csak egy diák volt.

1740.
Ugy szép a diák, ha rongyos. K.

1741.
Beteg volt egyszer a diák is. D.
Mikor valami, régen elmult dolog hozatik fel mint ok a jelen körülményekben, holott semmi befolyása ezekre: ez a km. használható. Az ismert adoma szerint ugyanis a diák jól falatozván, kérdé a gazda: "mióta van ily derekas étvágya?" – ,Betegségem óta,' felelé a diák. "Mikor volt beteg?" – ,Ezelőtt tiz esztendővel.'

1742.
Jobb a magyar konyha a diák konyhánál.
Diák konyha azaz gyógyszertár.

1743.
Lencse, borsó, kása diák táplálása.

1744.
Vagy diák vagy disznó. (3686. 4099. 6147.)
Toronybul nézte egy paraszt az ünnepi diákot, s látván valami feketét, kérdezék tőle: "bizonyosan a diák jön-e ott?" Amaz felelé: vagy diák vagy disznó.

1745.
Tintás seggü diák.
Igy csufolják társai a diákból lett katonát; aztán bármi könyves, de életben nem gyakorlati, embert.

1746.
Nyári kocsis, téli diák.
Falusi gyermek, ki nyárban lovat őriz s télben megy csak iskolába.

1747.
Szép szerető a diáké.

1748.
Nem diáktalannak való a könyv.

1749.
Nehéz a papság, ki diákul nem tud. BSz.

1750.
A ki diákul tud, a pappal is szólhat.
Semmit sem tud diákul, noha eleget járt az iskola mellett. D.

1751.
Maga dicséri magát.
Azaz rosz szomszédja van, vagy ő a rosz szomszéd, különben az dicsérné, nem ő maga magát.

1752.
Szembe dicsér, hátul gyaláz.

1753.
Pénzen vett dicséret czifra hazudság.

1754.
Nagy dicséret és hazudság egy fának ágai.

1755.
Öndicséret gyalázat.
Latin: Propria laus sordet.

1756.
Rosz ember dicsérete nem nagy becsületedre válik. Cz.

1757.
Ki nem állom a dicsőséget.
Példaul a nagy meleget, aztán a hol megszorul az ember, a mire szoktuk mondani: melege van.

1758.
Kemény dióba harapott.

1759.
Egy férges diót sem adnék érte.

1760.
Törd meg a diót, ha belét meg akarod enni. BSz.

1761.
A jó, meg a dió.

1762.
Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz.

1763.
Üres dió, üres pohár ha eltörik sem nagy a kár.

1764.
Diófának, szamárnak, aszonyembernek verve veszik hasznát. KV.

1765.
Adjon isten minden jót, diófábul koporsót.

1766.
Nincs annyi esze, mennyi egy dióhéjba bele férne.

1767.
Rá tartja magát, mintha övé volna a diófaig. (3112.)

1768.
Mintha dióhéjban járna.

1769.
Dióhéjba szorítva.
Azaz röviden, a beszéd velejét egybe fogva.

1770.
Nem diósdi már a játék. Nem játszik már dióst. (2676.)

1771.
Megesett neki a diószegi vásár. D.
Ezt egy, a diószegi vásáron megkárosított, emberre mondták.
Megesett nekem a diószegi vásár,
Mert ellopták komám fekete pipáját,
Fekete pipáját, bőrös csutoráját. Népd.

1772.
Disznó is megeszi a makot, de föl nem néz a fára.

1773.
Disznó is gyakorta buzalisztet eszik. KV.

1774.
Nem döglik meg disznó a maga almátul. K.

1775.
Eszes/Okos disznó mély gyökeret ránt.

1776.
Disznóra gyömbért. Nem disznónak való a gyömbér. (2209.)

1777.
Nem illik disznó orrára aranyperecz. KV.
Latin: Annulus aureus in naribus suis.

1778.
Nem őriztünk együtt disznókat.

1779.
Éhes disznó makkal álmodik.

1780.
Ha tudná a disznó, mire hizlalják, megdöglenék buvában. K.

1781.
Tudja isten, mért nem adott szarvat a disznónak.

1782.
Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne mellé fogadni. D.

1783.
Ha a disznónak szarva volna, egy kazal sem maradhatna.

1784.
Nőjön szarva a disznónak.
Értsd: ha én meghalok, nem bánom, akármi történik.

1785.
Akkor volt szép a disznó, mikor még malacz volt.

1786.
Mennél koszosabb a disznó, annál inkább vakarózik.

1787.
Disznón gyapjat keres.
Fösvény; huzavona.

1788.
Disznórul is gyapjat nyir.
Minden szerencsésen üt ki neki.

1789.
Kicsin az ól, nagy a disznó.
Mondják: ha szük csizmát hord valaki; aztán: ha kevés jövedelmü a hivatal s ő többet kiván.

1790.
Óla sincs, mégis disznót akar hizlalni.

1791.
Lé táplálja a disznót, kolbász a rosz szolgát.

1792.
Könnyü volna megnyirni a disznót, ha malaczkorában rá szoktatták volna.

1793.
Ha repülni tudna, legjobb szárnyas állat volna a disznó. (3245. 3246.)
Ezt egy czigány mondá, mikor kérdezék tőle: melyik a legjobb szárnyas állat. – A "ha" kötszó ezóta czigány praepositiónak hivatik.

1794.
Zöld disznórul mesét mondok.
Olyanról fogok beszélni, miről soha sem hallottatok.

1795.
Ne legyetek mint a kutyák, hanem mint a disznók.
Azaz értsetek egyet. – Ismeretes, hogy a kutyák mindig a gyöngébb kutyát marják, azt, mely maratik; ellenben a disznók összeröffennek, azaz egyetértenek, egymást védik.

1796.
Esznek urak disznómódra, szegény ember ökörmódra.
Vagyis az urak többször isznak étel közben, a paraszt pedig csak étel után egyszer, kétszer.

1797.
Disznónak, fösvénynek holta után haszna. (3651.)

1798.
Ha kend ember, más se disznó.

1799.
Sok lud disznót győz.

1800.
A disznó sem mosdik.
Igy mentik a piszkost, szenyest; mit visszájára kell érteni, mintha mondatnék: a disznó sem mosdik, mégis piszkos. Ez ironia.

1801.
Oláh után szokik a disznó.

1802.
Nem vagyok tán disznó.

1803.
Turkál mindenben, mint jóllakott disznó a makban.
Válogatós, finyás.

1804.
Fülel/Hallgat mint süket disznó a buzában.

1805.
Hallgat mint a hugyó disznó.

1806.
Szereti mint disznó a pocsétát.

1807.
Mohón esél neki, mint disznó a maknak.

1808.
Összeröffennek mint a disznók.

1809.
A disznóalmot is el akarná adni.
Fösvény, zsugori.

1810.
Mi atyánk, isten, disznóláb. (2576.)
Mintha mondanád: léleknek szükséges az imádság, testnek az étel.

1811.
Ugy áll a haja mint a disznóserte.

1812.
Disznóólra cserépfödél.

1813.
Ott marad, a hová dobják.
Békés, türelmes.

1814.
Dobra vonták a bőrét. (6523.)
Szigoruan vallatták, kényszerítették.

1815.
Dobbal megy nyulászni.

1816.
Sokra verik a dobot.
Arra, mikor valaki legtöbbet igér.

1817.
Dobra üti. (4138.)
Elhireszteli.

1818.
Dobra ütik mindenét.
Árverés utján eladják.

1819.
Megütik a dobot.
Indulóra jelt adnak.

1820.
Ellaktam mint a dob. (1876.)

1821.
Elverték mint a kétfenekü dobot.

1822.
Dobosnak termett.
Kicsi legény.

1823.
Dobszóra megy ott.
Van rend a háznál.

1824.
Add meg magad, Dobozi! (5919.)
Alkalmasint a költőink, Kisfaludy S. és Kölcsey, által megéneklett Dobozi Mihályról maradt km.

1825.
Izzad most Dobozi. D.
Igy híttak egy tiszttartót, ki ellen panaszkodni ment egy jobbágy a földesurhoz. Ez, tudván ki a vádló, megigérte hogy irni fog a tisztartónak. Irt is, de ellenkezőt, mint a paraszt hitte, ki, midőn a levelet megvitte volna, már örült a tisztartó szorongásán s mondá: "Izzad most Dobozi." Azonban a levélvivőre huszonötöt rendele a földesur, s a tisztartó a kimért büntetést ama szavak ismétlése alatt vereté el rajta. D.

1826.
Nem ér egy pipa dohányt.

1827.
Ki markolja a dohányt más zacskójábul s magáéba teszi.
Önzőre mondják.

1828.
Rongyos dolmányban is van okos legény. (6402. a.)

1829.
A dolog nem szégyen.

1830.
Elmult dolognak felejtés a vége.
Megesett dolognak legjobb orvossága az elfeledés.

1831.
Kinek semmi dolga, akaszsza fel magát.

1832.
Nem töri tollát a dolognak. K.
Nem erőteti meg magát a dologban.

1833.
Egy dologból kettőt csinál.

1834.
Ezer a dolgom, meg kettő.

1835.
Dolga felől mindenre rá ér.
Azaz nincs semmi dolga.

1836.
Minden dolga: ujjait görbíti.

1837.
Dologra szegődik a szolga.

1838.
Szép dolog, ha istentől van.
Nem örömest hallott hirre, esetre mondjuk.

1839.
Csunya dolog a háboru. Cz.

1840.
Ez bizony kutyadolog.

1841.
Ülj veszteg, ha jól van dolgod.

1842.
Ki a dolgot érteni nem akarja, visszamagyarázza.

1843.
Jámbornak hazája, hol jól vagyon dolga. M.

1844.
Ő dolga: lássa.

1845.
Van jó dolgod.
Van eszed hogy....

1846.
Ott egyél, a hol dolgoztál.

1847.
Ki nem dolgozik, ne is egyék.
Német: Wer nicht arbeitet, soll auch nicht essen.

1848.
Kutya is a dombra sz..ik.
Ördög is a dombra tojik.
Gazdagnak kedvez a szerencse.

1849.
Nehéz a dombra visszahömpörögni.

1850.
Domoszlói franczia. BSz.
Hitvány tót katona.

1851.
Vékony dongáju.
Gyenge alkotásu.

1852.
Ki mást dorgálni akar, maga feddhetlen legyen.

1853.
Házi doromb.
Azaz pörlő, veszekedő feleség.

1854.
Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz reád. Cz.

1855.
Dorongot vetettek elibe. K.
Akadályt gördítettek elibe.

1856.
Anticipálta mint Dózsa a macskát.
Ily nevü ember látván hogy ablaknak ugrik a macska s azt ki fogja törni: maga törte ki előtte. – Jelentése: eleit venni valaminek, miben nincs köszönet.

1857.
A hol dög van, oda gyülnek a sasok.

1858.
Döge van.
Azaz bősége, p. halnak. Döge van a halnak: igen sok a hal.

1859.
Dögre jár.

1860.
Döglik.
Azaz hever, semmit nem lendít.

1861.
Ha a juh szomorun legel, dögrováson van. Cz.

1862.
Büdös mint a dög.

1863.
Neki mindennap Dömötör napja.
Nincs biztos sorsa; minden órán változik sorsa, mint a juhászoké Dömötör napján.

1864.
Hadd dörögjön, csak ne üssön.

1865.
Neki dőleszkedik, mint egész telkes paraszt. Cz.

1866.
Garázda mint a részeg dragonyos.

1867.
Kedves a drága.

1868.
Nincs drágább az időnél.

1869.
Legkésőbbre érik, a mi legdrágább. D.

1870.
Legdrágább, mit könyörgéssel kell megnyerni.

1871.
Nem lesz abból duda.
Mondják, ha nem hisznek valamely vállalat, kezdet sükereben.

1872.
Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni.

1873.
Sok jó tánczolhat egy duda mellett.

1874.
Minek olyan duda, a mi nem szól.

1875.
Teli van szóval mint a duda széllel.

1876.
Olyan mint a duda. (1820.)
Jól van lakva.

1877.
A mint dudálnak, ugy tánczolj.

1878.
Majd megtanítlak keztyüben dudálni.

1879.
Két dudás nem fér meg egy csárdában. (6141.)

1880.
dudoló, jó köppentő. KV.
Latin: Bonus cantor, bonus cupediarius.
Német: Guter Singer, guter Schlinger.

1881.
Dudvát hány a tökre. (911.)

1882.
Dugába dől.
Valamely vállalat, terv megbukik, abban marad, mint mikor bedőlnek a hordó dugái vagy dongái.

1883.
Dunába hord vizet. (2235.)

1884.
Dunában keres vizet.

1885.
Sok viz elfoly addig a Dunán.

1886.
Nagy dolog volna, ha a Dunában nem volna viz. (1251.)

1887.
Nem egyszer uszta át a Dunát.
Eleget tapasztalt már, elég bajból kimenekült már.

1888.
Mely eb egyszer a Dunát általuszta, neki megy a tengernek is.

1889.
Duna sem mossa le róla.
Átuszsza mint kutya a Dunát s megrázkodik.
Némely ember leráz magáról minden szemérmet, elfelejt mindent, a min okulhatott volna, s lesz, a ki volt.
Kétfelé kap mint a Dunába haló.
Kipez, kapoz mint a Dunába haló. K.
Dunántul glázlibul.
A tiszai vidék vádolja ezzel a dunántulit, hogy nem beszél tisztán magyarul, mint a glázli szó mutatja, melyet a nép is használ ott.

1890.
A dusok nem soká uralkodnak. Cz.

1891.
Jól tudja a dürgést.
Tudja valahol a járást, kelést, p. vidéken, hivatalos helyeken.

« CZ. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

E,É. »