eszet, erőt, egészséget.

a) "Eb" és "nélkül" szavak közé igy téve két főnevet, melyek egymással rokonszenvi vagy életbeli összeköttetésben állanak, mint: oláh és disznó, czigány és csere, tömérdek km. áll elő, mikor "eb" am. "semmit sem ér," jól megjegyezvén, hogy ily közmondásokban az első főnév mindig személy, p. oláh, német stb.; miért "eb a zacskó pénz nélkül" s más ilyféle alkatu közmondások, ha nem lehetlenek is, de szokatlanok; aztán megjegyzendő hogy a szótagok száma rendesen középen megszakasztva egyenlő legyen a közmondás első és második részében; p. eb a magyar bajusz nélkül; eb a pap könyv nélkül; noha ez ellen is van kivétel Faludinál: eb a varga bőr nélkül; de amugy mégis hangzatosabb a km.

Igyunk! eb, a ki nem barát!
Üritse minden poharát. Csokonai.

b) Ezen közmondások megint typicus alakuak, szerintök ujra lehet akármennyit formálni, megjegyezvén itt is hogy az "eb" szó után ismét személyes viszszaható névmás (a ki) jő, mint a fölebbiekben személy. Azért mondhatjuk: "eb, a ki sir; eb, a ki verekszik" stb. végetlenül, de nem mondjuk soha: "eb, a mi sir, eb, a mi verekszik," mert az eb csak ugy lesz igazán közmondási alany, ha magánál feljebb valót, épen személyt, képvisel. Azért jelentése ennyi: "nem én vagyok az," a ki nem barát, azaz én barát vagyok, szeretem a barátságot; "nem én vagyok az," a ki szánja, azaz én nem szánom stb.

Latin: Absque baculo ne ingreditor.

Arra mondják, ki olyat keres, mit maga tett el s nem leli.

A c) alatti közmondások után tétessék tagadólag az első személyes névmás oly formában, mint az "eb" szó, azaz hol ennek tárgyesete áll, az első személyes névmásnak is tárgyesete álljon, és kijő az igazi értelem, p. eb haragszik, nem én, azaz én nem haragszom. Ebnek parancsolj, ne nekem, azaz nekem ne parancsolj; ebet végy többet rá, ne engem, azaz engem többet nem veszesz rá. – És igy tovább az "eb" szó minden utoljárókkal együtt tömérdek közmondási alakot állít elő, p. ebtől hallottad (nem én tőlem); ebbel szóltál (nem én velem), melyek mind kifogás nélküliek, az életben gyakorta hallhatók, a beszédnek erőt kölcsönzők.

Azaz nem egyező az igazsággal.

d) E közmondásokban az "ebet" szó egyszerü, de nyomatékos, tagadást jelent, p. Ebet tud felőle, am. nem tud, vagy "ugyancsak nem" tud felőle. – A nép szinte igy használja igen gyakran a "fene" szó tárgyesetét, p. fenét tud felőle; ott, a fenét, a pap rétjén. – Ilyképen megint sokféle, nyomatékosan tagadó, közmondásféle szójárat, formálható.

e) Könnyü káromkodások; tagadással vagy nem helyesléssel, mi az "eb" szó fő jelentése a magyar közmondásokban.

Rosz a rosz.

Nincs köztök semmi különbség a roszaságban.

Sem egyik sem másik rosz, hanem még roszabb.

Sem jót sem roszat nem szólott, s elment.

Latin: Malus cum malo colliquescit voluptate.

Hasonlórul hasonlóra marad valami, mint ebrül ebre az örv, papul papra a breviarium.

Kevésbbé jól igy is mondják: a mely eb megharap, annak szőre gyógyít.

f) Ezen közmondásokban "eb" és "eb", vagy "eb és kutya," ugyanazonságot jelentenek.

Latin: Invitis canibus venari.

Latin: Cauda blandiri.

Német: Zwei Hunde an einem Bein
Kommen selten überein.

Német: Wer mit Hunden zu Bette geht, steht mit Flöhen wieder auf.

Igy van görögül is szórul szóra. – Ki hálátlan iránt van jóakarattal, hiába fáradott.
Latin: Qui canem alit externum.

Német: Wer fremde Hunde aufzieht, erntet schlechten Dank.

Német: Wenn alte Hunde bellen, ist's Zeit, dasz man ausschaut.

Senki sem szereti, ha gyönge oldalát érintik.

Ki hasának él, reá költi mindenét.

Elég egy embernek egy hivatal.

Kevésbbé nyomatékosan: két ebnek is lehet egy neve.

Mindkét km. olyat jelent, mit a megjárás, baluljárás alatt értünk.

Azokra szól, kik jobban győzik szóval mint tettel.
Latin: Canes timidi vehementius latrant.

Az egri püspök utazván egy falun, valamelyik földesur inasa kérdezé a bakon álló huszárt: ki legyen ura, s a huszár igy felelt: episcopus agriensis, mit a bárgyu szolga a fentebbi közmondássá vált szavakkal vitt hirül urának. – Mikor jót várunk, és rosz, sőt rosznál is roszabb az eredmény, p. pörben az itélet, akkor mondjuk e közmondást. Jelent sok czimet is. Ha pedig állapotjegyzőleg akarunk szólani: ebül is, kutyául is, komondorul is.

Azaz ugy vannak együtt mint eb a macskával, vagyis roszul p. házasfelek és más társak.

E közmondásnak adomája van, de saját értelme nincs; hanem alkalmasint egy az "eben kutyát" közmondással, melyhez hangrokonságban is igen közel áll.

Kevésbbé nyomatékosan: szőriről ismerni az ebet.

Nem ragad ebugatás az derült égre. Zrinyi.
Német: Was kümmert's den Mond, dasz die Hunde bellen.

Mint a peczért, ki kutyáknak ellensége levén, általuk rosz embernek tartatik. – Ilyenre szól a km. is.

Ebbe a gondolkozási szabadságot foglalták be őseink.

Több oldalrul van segítsége, pártfogása.

Kevésbbé nyomatékosan: hiába huzod eb fejét az asztalra. Azaz hiába méltatsz méltatlant, ö mindig aljas marad.

Ki aljasul szokott, visszaesik mindig.
Latin: Canis reversus ad vomitum.

Azokra szól, kik bajaik valódi okozói helyett más ellen dühöngenek.
Latin: Canis saeviens in lapidem.

Német: Begossene Hunde fürchten das Wasser.

Semmi bajomat se mondanám.

Sok próbát kiállott, sokat tapasztalt.

Ki a jólétből vagy jó hivatalból kiesik, nem válogat sokat, mint nem a szolgálatból kiesett pásztor kutyája.

Tréfás. Mondani szokták, ha valaki megvágja kezét, s más apróbb sérülések alkalmával.

Rá sem gondolva hagyta el nejét, kit akár megvegyen bárki, mint az ebet.

Egyenlő tévedésben, bünben van.

Hamis, ravasz, gonosz erkölcsü.

Lenéző, megvető czime oly embernek, kit senki sem kérdez. Azért mondják: "ebkérdinek kutya a felelet", azaz kit nem kérdeznek, annak minden felelet az, mi a kutyának, ha elkezd ásítozni: hallgass!

Gyalázatosan adni ki valakinek az utat, mint konyhábul a kutyának, t. i. pitvarajtóban két ember egy rudat tesz keresztül s mikor az eb keresztül lépné, fölvetik rajta, hogy a kutya néha kétszer is megfordul a levegőben.

Azaz mindenestül, p. a ki elhordozkodik és mindenét elviszi, az ebestül, macskástul ment el.

Latin: Male parta male dilabuntur.

g) Mind e közmondásokban "ebül" am. roszul, hamisan, gonoszan; sőt még a két utóbbiban a "komondorul" mint fokozata a rosznak, adatik fölibe.
a) Adta ebadtával fér össze. (Lásd: kutya.)

Régi, vendéglátó szivességre emlékeztető km. melynél fogva mintegy törvénynyé vált hogy a vendég ott egyék vacsorát, hol ebédet evék. Erre czéloz a következő közmondás is.

Igen koplal, igen szegény, nincs mit ennie.

Még eszén van. Részegesre mondják. (L. vacsora.)

Azaz igen savanyu, félig eczetes bor.

Sokat tud inni.

Akkor mondják, mikor a segítség nem segít, p. kártyában a fölvétel, vagy életben a kölcsön, mely csak kellemetlent, savanyut érlel mint az eczetágy.

Hasonló hasonlóra, neki valóra, talált házasságban vagy más társi viszonyokban.

Jelentése: igyekezz több módjait találni fel az életnek; igyekezz szerezni több barátokat, vagy akár barátnékat, mert házas ember önfeledéseit is védi némelyeknél ez a közmondás.
Latin: Mus non uni fidit antro.

Oda akar bevinni mást, hová magának sincs szabad járása.

Német: Wenn die Katze auszer dem Hause ist, tanzen die Mäuse.

A mivel segíteni akart magán, az volt vesztire, mint ama parasztnak, ki, hogy elejét vegye a hideglelésnek, megevett egy egér fejet (mert ezt igy tanitja a parlagi gyógytudomány), s roszul lett tőle. – "Már most mit csináljunk?" – ,Macskát kell beküldeni érette', mondá egy nemokos.

Megártott neki a jólélés, mint lónak a sok zab.

Azaz menekülő ut, minő egeré a rét füvei tövében.

Azaz jobban kezd lenni, már megint pajkos, mint a ló, mikor dörzsöléssel elmulni vagy megindulni kezd a nyakán nőni szokott, egér forma, daganat.

Kinek elesége,
Szükön bora, söre,
Annak van egészsége.

Egészséggel szajkó,
Ne légy szivszakajtó. Népd.

Gunyosan szól arra, ki maga kereste baját, mint az előbbi km. jelentése is ugyanaz.

Arra mondják, ki nagy vagy nem igaz, nem szive szerinti hivatalba, vállalatba fogott.

Más a veréb, más a fecske,
A dongó légy, a méhecske.
A békavirág nem rózsa,
A vad egres nem malozsa. Népd.

Az egri vitézektől eredő km., kik Dobó parancsnoksága alatt páratlan hősiséggel oltalmazták Eger várát 1552-ben a török ellen. Egri am. hős, vitéz. – Lásd Vörösmarty hőskölteményét: Eger.

Rimjáték, de szól leányokra, kik a férjhezmenetelre ma holnap megérnek.
Utczu bizony megérett a megy.
Mennél jobban kérik a lányt,
Annál jobban megy, megy, megy, megy. Népd.

P. verésből.

Azaz élettel, halállal sem gondolva, mindent megteszek; egy életem van, reá szánom. Ezen mondásban erős elhatározottság fekszik.
Egy életem, egy halálom,
K...y nem viczespánom. Hevesi kortesdal.

Azaz fontosat mondok.

Kevesebb a kereső mint a fogyasztó, faló.

Mig egy tudja, titok; másnak mondod, tanácskozás; ha harmadiknak is, tudni fogja egész világ.
Az öreg római Caecilius Metellus felelé egy ifju tisztjének, ki hadi terveiről tudakozódott: ha hinném, hogy ingem tudna bennök, azonnal levetném és a tüzbe dobnám.
Bem hasonlóan tudakozódó tisztjétől kérdé: "tud ön hallgatni?" – ,Tudok,' felelé a tiszt. – "De én is tudok," volt az agg vezér válasza.

Rövidebben: csak a teste, lelke.

Ez a legnagyobb elkeseredés jele, mert nem barátságból, kedvből iszik az ember, hanem azért hogy részeg legyen.

Agg legények panasza; aztán magánczoké.

Latin: Aequalitas haud parit bellum.

Azaz tudja hogy a szénát kaszával kaszálják. mégis vitatkozik ellene.

Egyik mint a másik,
Ha lefekszik, elalszik. Népd.

a) Az "egyik – másik" szavakon megforduló közmondások jelentése: egyenlőség. Egyik olyan mint a másik, egyformák, egyenlők, még pedig a roszaságban rend szerint, mert talán soha senki nem hallott ilyféle közmondásokat két jó ember felől, hanem rendesen roszakról. Jókra igy áll a közmondási forma: egyik derekabb a másiknál, vagy: egyik derekabb mint a másik.

Tudjuk egymást nélkülözni.

Becsület, szüzesség elvesztésére mondják.

Azaz igyekezzünk lehető jól élni az életet.

Az egyszeri ember, monda szerint, kereste a fehér lovat, melyen ült. E km. akkor használtatik, mikor valaki keresi azt, mi nála, zsebében stb. van, mi gyakran megtörténik.

"Tessék, tisztelendő ur! a többinek ugy is van esze, őket nem kinálom." Ez az egyszeri ember kinálása.

Közösen csinálták, közösen vegyék hasznát, kárát.

Sok érdemes legény,
Mert értéke szegény,
Fogja az eke szarvát.

Nem dolgozik kedvemre, szokásom szerint.

Szeret a más munkája után boldogulni.

Vén leányra mondják, ki gyakran járván a templomot, vet a perselybe.

P. adnék többet a haza javára, de szegény az ekklézsia; azaz magam vagyok szegény; adnánk többet, de szegény az ekklézsia; azaz mi vagyunk szegények, igy tovább minden számban és személyben.

Latin: Principium dimidium totius.
Jól meggondold rózsám, elejét, utóját,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát.
Mert nem kölcsön kenyér hogy visszaadhatnád,
Sem nem tarka kendő hogy megfordíthatnád. Népd.

Azaz "mit tegyen", melyből van összehuzva "megygyen." "Akármegygyek", azaz akármit tegyek, Pázmánnál s több régieknél igen gyakran jön elő. Metszek azaz mit teszek, Páriz Pápainál.

Ha nyomoru is lábra áll, mit kell teni az épnek, egészségesnek, vagyonosnak.

Sok bohóságot elkövet az ember, mig fiatal.

Férj nélkül lett anya.

Hunyadi János mondása.
Német: Fliehendem Feinde baue goldene Brücke.

Nagy bajra, kárra mondják vagy szerencsétlenségre.

Azaz okos ember soha sem felejti el magát.

Latin: Prior tempore, potior jure.

Hasonlatkép a pusztai néptől, mely azonnal elszeli, a mi megsült, a pecsenyéből. Jelenti azt, ki a mit lehet, élvez; mondják leginkább szerelmi kalandorokra.

Eme azaz fias disznó. – Rosz anyákra értetik.

Latin: Homo homini deus.

Latin: Homo homini lupus.

Mondják olyanra, ki tücsköt, bogarat megeszik; jobban olyanra, ki kedve, elve ellen való módjait is megkisérti az életnek, mert kénytelen vele.

Azaz szokták megfogni.

Német: Ein Mann, ein Wort.

Bocskai, midőn a császár hüségére megesküdött hajduk nem akartak hozzá állani, e közmondást használta Istvánffy szerint s megnyerte őket további rábeszélés nélkül.

Eredetileg minden ember okos állat s nemes teremtmény.

T. i. mikor elfelejtkezik a becsületről, az emberiségről, stb.

Mintha mondatnék: elég sok az ember, de kevés a jó ember, mert "jámbor" szavunk ebből van összehuzva s hangrokonítva.

Mintha mondatnék: megél, elél az ember valahogy, nehezen, ugy a hogy.

Azaz kis dologban, minő a len a kenderhez képest, helyén van, de nagyobbakban nincs.

Ha valaki p. lerészegszik vagy más olyanba vegyül, mit maga sem szeret, vigaszul használják e közmondást, s a ki használta, már azzal egyszersmind meg is engedett, mert az ő rajta is megeshetik. Tehát épen az, mit a latin igy tesz ki: homo sum, humani nihil a me alienem puto.

Nehéz, fontos dolgot derék férfira kell bizni. – Hasonlatkép a talpfák szállítóitul, kik midőn tavaszi nagy vizzel a malmok végett csinált gátakon leeresztik a szálfákat, előveszik minden erejöket, hogy a kormányt megtarthassák, s örvénybe ne sodortassanak, mert ilyenkor a talpfák gyakran egészen viz alá merülnek. Ki e próbát kiállja, megmutatta ügyességét, elmeéberségét, innen aztán a km.

Zákány a borban, mig meg nem üllepedik, forgó szemet, apró gaz. Hasonlatilag emberre vive, zákányos az, kinek nem tiszta a feje, gondolkozása, hanem apró minden viszketeg kóvályog benne, mint gaz a borban.

Zsinár vagyis hinár, alávaló ember.

E km. csaknem ellentéte a szánakozásnak, azaz föl sem veszi, ha valaki megholt, mivel az igen természetes.

Megijedt vagy betegség által elcsigázottra mondják.

Azaz ragadós kezü, kinél hamar megragad valami, vagyis tolvaj.

Rosz kedve van, komor.

Azaz hasznot. – Elszedték az epret előle. Maga kebelébe szedi az epret. BSz. (2146.)

Azaz nincs, ki ne szeretne, mig fiatal.

Latin: In silvam ligna, in mare aquam deferre.
Német: Holz in den Wald tragen.

Alig él, mégis ebeket tart.

Oly fiatalok mondják, kik nem akarnak megházasodni. "Majd bizony! elhagyjak erdőt egy szál faért."

Rosz emberre szól.

Tréfásan magárul is mondja az ember, de csak ismerősének. Általában jelenti a kisebb és nagyobb ranguak közti különbséget.

Latin: Mali principii malus finis.

Ki okoskodása után kimondá az "ergo": "tehát" következtetést, vigyorogni szokott. Rimjáték.

Azaz a lényegest, minő szekérben a kas, a mellékesért, minő az ernyő, elfelejteni, mi fonákság. – Rangtartás vagyon nélkül.

Mailag és roszabbul: erős az erőtlent hamar zsákba rakja.

Két szinü, álnok ember.

"Merre menjünk itt, földi?" – ,Erre.' – "Hát ha arra mennénk." – ,Arra közelebb, erre hamarabb.' – Nem ritkán halljuk ily párbeszédben e közmondást. – "Közel" jelenti a tért, "hamar" a jobb utat. Az okos emezt választja. – Politikai pártokat is jellemeztek e közmondással,
Széchenyi és Wesselényi a feldunasoron sétálgatván, amaz mondá: "nekem Budára kellene fölmenni." – ,Nekem is', mondá emez. "Ugy isten veled!" mondá az első, "te egyenest szoktál járni, én majd csak a hidra kerülök."

Egyik dolgozik, a másik veszi hasznát.

Igen teli van erszénye.

Azaz üres.

Kihullott belőle, azaz nincs benne.

Fukar, zsugori.

Elvették tőle a bizalmat.

Mint a tehen tölgyit. Leginkább kártyásoknál van divatban mind a szó mind a dolog.

A hol sok van, oda több megy, mint pénz a gazdag kezébe.

Szegény embert a sors sem alázhat meg igen, mert a nélkül is meg van már alázva.

Egy iszákos, ha eső esett, mondá: "hadd essék nekem is," – ivott, ha száraz idő volt, ekkor is elővette a korsót s ivott; igy neki ekkor is esett. – A km. jelenti azt, mikor valaki mindenben okot lel arra, mit cselekszik, s gyarlóságait ily formán lelt okokkal védi.

Mondják, mikor rosz következése van annak, mit kivánván kivánt az ember, mint a hoszas esőzésnek aratás idején.

Őszi idő jellemzése, mikor kis eső is nagy sarat vet. Azért mondják novemberben a fuvarosok: szeker alatt van a teher, nem a szekeren.

Egy békesi paraszt Bécsben levén, kérdezteték ismerőse által: mit gondol, mennyit érhet meg ez a Bécs városa? – "Sokat", felelé a jó paraszt, "de még sem ér föl egy alföldi csendes esővel."