« E, É. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

G. »

F.

2450.
Adjon isten három f-et. (3560.)
fris fiatal feleséget.

2451.
Nagy fa, nagy gyökér.
Az erősnek, hatalmasnak sok titkos tartalékai vannak.

2452.
Egy fa nem erdő. (1515. 2636.)

2453.
Vén fa alatt jó nyugodni.

2454.
Jó a vén fa árnyékában pihenni.
Oly leányra mondják, ki vén emberhez megy férjhez.

2455.
Vén fa magától is kidől.

2456.
Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledőlt.
Holtával tudjuk becsülni a nagy embert.

2457.
Levelek után végre a fa is leesik.
Egyes bünei után végre a nagy gonosz is megdől. – Rázmánnál: apró boszantások után még nagyobbak is jöhetnek, mintha levelek után a fa dőlne rád.

2458.
Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. (234. 6694.)
Szigor és fegy nélkül senki sem lesz nagy ember.

2459.
Aszu/Száraz fa mellett a nyers is megég.
Közlelkesedésben a hideg elme is elragadtatik.

2460.
Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből. (3198.)

2461.
Egy fa sem tetszik senkinek, hogy reá akadjon.
Van mód a meghalásra, de azért nem örömest halunk meg.

2462.
Fának haszna gyümölcsén tetszik meg. P.
Latin: De fructu arborem cognosco.
a) Sok kemény fának lágy a gyümölcse.

2463.
Jó fának ága idején virágzik.
Az egészséges elme idején fejlik.

2464.
Ledölt fának fejét a gyermek is ránczigálja. A ledölt fát a gyermek is kopácsolja. K. (5946.)
A megbukott nagy emberen minden alávaló keresztül gázolhat.
Latin: Arbore dejecta quivis ligna colligit.

2465.
Rosz fának több levele mint gyümölcse. D.a) Terméketlen fára követ senki nem hajít.
Bir az valami jó tulajdonnal, a kit bánt a világ.

2466.
Rosz fának férges gyümölcse.
a) Minő a fa, olyan a gyümölcse.
Német: Wie der Baum, so die Frucht.

2467.
Egy fának ágai.
Egy eredetüek. "A nagy dicséret és hazudság egy fának ágai."

2468.
A nagy fának nagy árnyéka.
Nagy embernek messze terjed pártfogása.

2469.
Fában is megvan a szokás.

2470.
Fának is van szive.

2471.
Addig kell a fát egyenesíteni, mig fiatal.

2472.
Addig hajtsd a fát, mig vessző.

2473.
Nehéz agg fából guzst tekerni. (5132.)
Ifjonta kell szoktatni az embert.

2474.
Ne rázd a fát, mely önként hullatja gyümölcsét.
Ne járj oly hölgy után, ki nem vár sok kérést.

2475.
Jó fának is van rosz gyümölcse.
Jó szüléknek rosz gyermekök.

2476.
A fát gyümölcséről, embert erkölcséről könnyen megismerheted. (5277.)

2477.
A fát se ejtik le egy vágásra.
Hölgyet nem nyersz meg egyszeri kérésre, sem hadat vagy más ellenfelet egyszeri megtámadásra.
Német: Es fällt kein Eiche von einem Streiche.

2478.
Nagy fába vágta fejszéjét. (4707 b.)

2479.
Nagy fát mozgatsz.
Nagyot akarsz kivinni.

2480.
A legjobb fából soha nem építenek. (2449. 5275.)
Ez alatt a szőlőfát érti a nép.

2481.
Szür, hozz fát, palást, rakj tüzet, bunda, nyugodjál. BSz.
Szür vágja a fát, ködmön hozza haza, pálást rakja a tüzet, bunda nyugszik mellette. D.
Ki fát vág és hoz, szürben, ködmönben jár; tüzet már véknyabb ruhában is rakhatni, a ki pedig mellette nyugszik, oly jó melege van, mintha bundában volna. – Ezek egymáshoz illők vagy egymásnak következményei.

2482.
Rosz fát tett a tüzre. (1300. 4698.)
Csint tett, hibát követett el.

2483.
Mely fák virágzanak, gyümölcsöt nem hoznak, nincs bélök.
Bélök, azaz valódi becsök.

2484.
Görbe fához a héja legegyenesebben hozzá áll.
Ha esetlen is valami, mégis van, a mivel összeilljék, mint a görbe fa és héja.

2485.
Raktam a fát a tüzre.
Sürgettem, tódítottam a dolgot.

2486.
Maga alatt vágja a fát. (2690. 6439.)

2487.
Fát vághatni hátán.

2488.
Egy fával többet tett a tüzre.
Szaporította az ebédet.

2489.
Görbe volt a fája.
Rosz kenyeret sütött.

2490.
Fától szakadt ember. M.
Bizonytalan eredetü.

2491.
Sok féle fábul farag. (1274. 1275. 1414. 5607. 5981. 6354. 6877.)

2492.
Idején kitetszik, mely fából válik bot.

2493.
A mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az.
a) Nem látja fátul az erdőt.

2494.
Fátul faig.
Azaz biztosan. Erdőháti szólásmód. "Elmegyünk fátul faig" azaz oly biztosan, hogy senki meg nem lát.

2495.
Ne menj a fára, nem esel le. (421.)
Az egyszeri pap halott feletti beszédébe szőtte volt be ez igazságokat: ne menj a fára, nem esel le; ne menj a vizbe, nem halsz belé.

2496.
A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd.

2497.
Árnyékaért becsüljük a vén fát.

2498.
Fán akadt.
Felakasztottra mondják, de a kifejezésben semmi sajnálkozás nincs, tehát: megérdemlette az akasztófát. – Ilyen ez is: fán száradt; fán felejtették.

2499.
Hallgat/Nem szól mint a fa.

2500.
Fábul csinált vas karika.
Maga magával ellenkező, képtelen valami. Quadratura circuli.

2501.
Nem ér egy fa garast./pénzt./kovát.

2502.
Bátrabb fa kannából inni, mint arany pohárból. KV.
Mivel ugyanazt iszod egyikből, mint a másikból. – Azaz jobb az egyszerü mint a pompás élet.

2503.
Ott hagyták a fa képnél. KV. (6241.)
Talán azon magános kereszteknél, melyek a faluk határain, mesgyéjén vannak felállítva a sikon. Faképnél azaz egyedül, mikor az emberhez senki se szólhat.

2504.
Csupa fa Jankó.
Azaz érzéketlen, mozdulatlan mint a fa.

2505.
Fa ház.
Azaz szegény ház; aztán leányos ház is, a hová szokott már járni a legény. "Gyerünk oda a fa házhoz."
Nem bánom legyen, ha szegény is,
Fa háztul való vagyok én is. Népd.

2506.
Inog mint a fa szeg.

2507.
Zörög mint a fa tarisznya.

2508.
Majd ha fagy, hó lesz nagy. (1110.)

2509.
A jó faj idején kimutatja magát./nem hagyja el faját. KV.
a) Fajra jár az ész is.

2510.
Annyit használ mint ebnek a fakéreg.
(A bosporos) bor nélkül méreg,
Egye meg a féreg,
Annyit ér mint ebnek a fakéreg. Népd.

2511.
Fakóra jutott. (353.)
Kedvezett neki a szerencse.

2512.
Fakót is vonják, de fakó is vonja. KV.

2513.
Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara. (2369.)

2514.
Fakó kocsi, kender hám, nemes ember, szürdolmány. (6431.)
Szegény állapot, melyben czim van, de egyéb semmi.

2515.
Esendő az ember mint a fa kutya.
Fa kutya gyermekjáték, néhol bugó csiga.

2516.
Nevet mint a fa kutya.

2517.
Négy fal között sok történik.

2518.
Falnak se mondd.

2519.
A falnak is van füle.
Franczia: Les murs ont des oreilles.

2520.
Falnak megy.
Bolond, esztelen, ki magának árt.

2521.
Akár a falnak beszélj.
Ugy nem hallgat rád, és nem felel, mint a fal.
Latin: Parieti loqueris.

2522.
Falra hányja a borsót. M. (488.)
Hiába hányod falra a borsót, nem ragad rá.
Mit hánysz falra borsót. KV.

2523.
Dülő falhoz ne támaszkodj.
Ne bizd magad bukó hatalomra, stb.

2524.
Megtámasztja a falat.
Restről mondják.

2525.
Nem bánom, ha falra mász is. (2670.)
Nem gondolok vele, akármi bolondot csinál.

2526.
Nem hagyom faltul magamat. (5029.)
Ki falnál ül a templomban, legutoljára jő ki. A km. "faltul" alatt ezt érti, azaz nem hagyom magam utoljára haszon dolgában.

2527.
Nem verem falba fejemet. (3093.)

2528.
Vakarj falt. M.
Add meg magad, engedj.

2529.
Megültették vele a fa lovat. (7261.)
Közszégyennek tették ki, valamely fa lóféle alkotványra állítván a bünöst.

2530.
A falu kanját is megölik olykor, de csak válik más helyébe. K. (3727.)
Igy biztatta haldokló atyját, ki biró volt és azon töprengett, ki lesz már ő helyébe a biró, saját fia.

2531.
Több a falu mint a város. D.

2532.
Oda vagyunk falustul.
Azaz mindenestül.

2533.
Szabad neki mint a falu bikájának.
Falu bikája czimmel nevezi a nép rendesen azt, kinek legtöbb szabad a faluban.

2534.
Vén falusi mester végtére a tanításból is kikotlik. (3568.)

2535.
Hét/Kilencz puszta faluban sincs párja.

2536.
Este van a faluban.

2537.
Ritka falu, kiben k...a nincsen.

2538.
Áll/Szomoru mint a fancsali feszület.
Eléktelenült, szomoru arczra, alakra mondják.

2539.
Jól birja még a farát.
Eléggé erős.

2540.
Hányja a farát. (2554.)

2541.
Ugyan farára illik ám a rázsa. D.

2542.
Farával fizet. (1188. 2792.)

2543.
Farba rugta mátkáját. (1373.)
Gyalázatosan hagyta el, minő a farba rugás.

2544.
Egy farral két nyerget ülni. (6763.)
Nem lehet egy farral két nyerget ülni.

2545.
Ugy jár a fara mint az isten nyila.

2546.
Jár kel a farával mint a szitás malom.

2547.
Se ide se oda mint a riszált far. (3740. 4861.)

2548.
A ki sokat farag, sok forgácsot ejt. Sz. (704. 714. 7474.)

2549.
Csakugyan megvékonyodik az ember, ha gyakran faragják. D.

2550.
Fur, farag a faragó (5325. 5511.)
Kiki azt teszi, a mi rendes dolga, mint faragónak a faragás stb.

2551.
Kin vagyon a farka. P. (6632.)
Nem lehet eltitkolni.
Latin; Cauda de vulpe testatur.

2552.
Nagy farka van annak.
Azaz következése.

2553.
Sok annak a farka alja.
Sokba kerül.

2554.
Farkához rug. (2540.)
Hasonlatkép a szaladó borjutól, csikótul; azaz jó kedvü, eleven.

2555.
Behuzta a farkát. (3165.)
Megaláztatott; hasonlatkép a meghunyászkodott ebtől, mely hasa alá vonja be farkát.

2556.
Farkában töri a kést. BSz.

2557.
Farkába üti a kést. KV.
Mindkettő jelentése: végin ront el valamit.
a) Csóválja farkát.
b) Farkacsóváló.

2558.
Farkas nem nézi a bélyeget.

2559.
Megjegyzett juhból is elviszen a farkas.
Német: Der Wolf friszt auch von gezählten Schaafen.

2560.
Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez igen hozzá szokott. D.
Latin: Lupus pilum mutat non mentem.
Német: Der Wolf ändert sein Haar, aber nicht seine Art.

2561.
Nem könnyen ejted meg a vén farkast. BSz. (6626.)

2562.
Farkas, ha koplal sem cserél a kalmár ebével. Sz.
Mivelhogy szabad, ha éhezik is; innen farkasszabadság: éhező szabadság.

2563.
Többet öl le a farkas mint egyszerre elemészthet. D.

2564.
Farkas megeszi a bárányt, ha béget is.

2565.
Csak akkor nem eszi meg farkas a bárányt, ha el nem éri.

2566.
Nem eszi meg farkas a telet.
Azaz nem marad el a hideg, ha későre áll is be a tél.
Német: Die Wölfe fressen keinen Winter.

2567.
Erős télnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a másikat megeszi.
Szigoru ott az igazság, hol egyik gonosz a másik ellen támad.

2568.
Farkas nem válogat.

2569.
Ugy szereti farkas a bárányt, hogy szeretetből meg is eszi.
Latin: Ut lupus ovem.

2570.
Szaladj, farkas, inadban az igazság. P. (3990.)
Bünösre, olyanra mondják, ki csint tett, komolyan, tréfásan, s a büntetés nyomon megy utána.

2571.
Farkas után a holló is élni akar.
Sok a huzóvonó, s annak mind élni kell.

2572.
Akkor még a farkas is a földön járt.
Hát most hol jár? A talpán.

2573.
Báránygyapjuba öltözött farkas. P.
Báránybőrben farkas.
Álszent, ki csak tetteti jámborságát.

2574.
Nem él a farkas pénzzel. KV.
Hanem báránynyal; ugyanazért a bárány fogyhat, a pénz pedig csak növekszik kamatjaiban.

2575.
Ha a farkast miatyánkra tanítod, báránylábat kiált. D. (1818. 5548.)

2576.
Farkasnak mondják: Pater noster; ő azt mondja: bárányláb. M. (1818. 4609. 5848.)
Természetet hiába erőteted, az mindig megmarad a vele született hajlandóságnál.

2577.
Farkasnak berket mutatsz./mutatsz erdőt. (6723.)
Olyat tanítasz valamire, ki jobban tudja nálad.

2578.
Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül. D. (4530. 5583.)

2579.
Farkast emlegetnek, kert alatt jár./kullog. (694.)
Szokták mondani, ha épen akkor jő valaki a szobába vagy hozzánk, mikor róla beszélünk. – Egyébiránt jelentése: ha emlegeted a bajt, még el is jöhet.
Latin: Lupus in fabula.
Német: Wenn man den Wolf nennt, so kommt er gerennt.
Franczia: Quand on parle du loup, on en voit la queue.

2580.
Farkasra bizod a bárányt. (483. 1978.)
Latin: Ovem lupo commisisti.
a) Nem bizzák farkasra a bárányt.

2581.
Farkasnak farkas a fia. (6722.)
Farkasnak soha sem lesz bárány fia.

2582.
Az éhes farkasnak élesebb a körme.

2583.
Hamar elunja, ki farkason akar szántani. K.

2584.
Vén farkast a bárány is neveti.

2585.
Nehéz a farkasnak magvát szakasztani.

2586.
Bakonyi röfögés farkasnak rettegés.

2587.
Farkast étet. KV.
Telhetetlent vendégel.

2588.
Farkast fogni. KV. (1492.)
Megfogtam a farkast. KV. (5455.)
Kis Viczay igy világosítja: haerere in vado, azaz se előre se hátra; tehát bebonyolodni valamibe, kigázolás nélkül. Farkast fogni nehéz dolog, mert ha akarod hogy ne harapjon, fülét kell fogni, ez pedig kicsin. Elereszteni szinte oly nagy baj; tehát mindenik nehéz, akár fogod akár elbocsátod.

2589.
Komor/Alázatos mint a verembe esett farkas.

2590.
Ehetném mint a farkas.

2591.
Mint az éh farkas, ugy várja.

2592.
Kerüli mint farkas a kutat. (6087.)

2593.
Üget mint a farkas.
Egy nagy farkas tört ügetve
Keresztül a sürün itt,
Fogai közt fel a bércznek
Egy nagy halálfejet vitt. Kisfaludy S.

2594.
Megjobbítja magát mint a farkaskölyök.

2595.
Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjéből.
a) Ennek csak farkasmarta kell.
Alávaló, kevés becsü.
b) Farkas gyomra legyen koporsója.
c) Egye meg a farkas!
d) Farkasnál is kegyetlenebb. KV. (6751.)

2596.
Farkasfog is végre aranyat simit. D.

2597.
Farkaskaszára vetni.
Farkasfogra kelt. K.
Örökre elveszett, p. juh, csikó; innen aztán mondják egyébre is, a mi ugy elveszett hogy vissza nem került.

2598.
Farkashályog van a szemén.
Arra mondják, ki napszállat után nem lát.

2599.
Farkasnevetés. K.
Erőtetett, kelletlen kedv.

2600.
Farkasnyakat vonszanak egymással. P. (3132.)

2601.
Farkasszemet nézni.
Pillantás nélkül nézni egymásra; egymást szemtül szembe, közelről nézni. Innen mondják: "farkasszemet nézett a halállal"; p. hadban a katona, vagyis közel volt a halálhoz.

2602.
Farkasvacsora, ördög ebéd. D. (6056.)
Farkasvacsora: hol inni való van, enni való nincs; az ördög pedig, ugy tartják, enni ad, inni nem.

2603.
Hideg mint a farkasordító.
Igy híják a téli fütetlen vagy roszul fülő szobákat.

2604.
Szenved mint a farmatring. K.
a) Megszokta mint farmatring a f..got.

2605.
Minden farsangnak van egy böjtje. (4039.)

2606.
Farsangon kivül is esik leányvásár.

2607.
A szeretet nincs a farsang hatalmában.

2608.
Fattyu csemete mély gyökeret nem ver.
Idegen szokás nem honosodik meg.

2609.
Nosza, rajta, kis fazék, ugyan felrotyantál. K. (1549.)

2610.
Törött fazék tovább tart.
A beteges ember gyakran soká elhuzza; mig az erős, ép ember egyszerre oda van.
Latin: Malum vas non frangitur.

2611.
Tudja: kinek mi fő fazekában. (4621. a. 5015.)

2612.
Repedt fazék legrégibb a háznál.

2613.
Repedt fazék.
Rosz énekes.

2614.
Fazekat kongásán, madarat szólásán. (2476.)

2615.
Sár fazékra sár, vas fazékra vas fedő. D. (887.)

2616.
Föld fazékhoz fa kalán.

2617.
Fazekak hamar összezördülnek, hamar megbékélnek.

2618.
Kiki a maga fazeka mellé szít. (2146. 4452. 4762. 5337.)

2619.
Magam fazekában főtt.
Tudom a dolgot hogy van, mert előttem, házamban, tudtommal történt.

2620.
Tejes fazéknál hivtelen szolga a macska. (483. 1978. 2580.)

2621.
Az igaz barátságot nem fazékban főzik.

2622.
Fazekas korongról, varga kaptájárul. (2550. 5511. 5325.)
Kiki arról beszéljen, itéljen, a mihez ért; a mi mestersége, mint fazekasnak a korong stb.

2623.
Örül mint fazekas a feldőlésnek. (6110.)

2624.
Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. (6110. a.)

2625.
Ördögüző Fábián. D.
Vigköltészeti alak, ki jó bánásmóddal ki tudja venni a kedély titkát, hamisságát. – Fábián nevü okos plebánusról maradt, ki egy szinlett némát borral jól megvendégelvén, azt kérdezé tőle: hány éve már hogy nem beszél? A fiu elfelejtvén magát "három" felelé. – Mire a plebánus korbácsot vőn és elveré isten igazában a fiut s kiüzé belőle az ördögöt vagy hamisságot. D.

2626.
Kinek hol fáj, ott tapogatja. M.
Nálunk is, kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. P.

2627.
Reá akadtak a fájósára. (819. 1183.)

2628.
Más a kitoló fánk, más a kitoló kása.

2629.
Fántonfánt. M. (4638. 6746.)
Hasonlóra hasonló, mint volt a régi törvényekben, p. szemet szemért; poena talionis. – Fántonfánttal (azaz hasonlót hasonlóval) fizetnek. Pázmán.
Latin: Par pari referre.

2630.
Fáradt embert könnyü megharagítani.

2631.
Fáradt embernek édes méz az álma.

2632.
Fátyollal törlik a sebet. BSz.
Érzékeny sziv gyöngéd bánásmódot kiván.

2633.
Nincs jó fátyol.
Azaz a fátyol gyenge portéka, de, ha viselik, gyásznak jele, s igy se jó.

2634.
Nem ugy fázik a mint reszket.
Tettető.

2635.
Fázom tőle. (1129.)

2636.
Egy fecske tavaszt nem szerez. KV./nem csinál nyarat./nem mutat tavaszt. P./nem hoz tavaszt. Cz.
Latin: Una hirundo non facit ver.

2637.
Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske.

2638.
Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz.

2639.
Nem sirat egy fecskét egy nyár.

2640.
Sok fecske ősz jele.

2641.
Elmegy a fecske, itt marad a tuzok.

2642.
Idővel a fecske még házadra szállhat. BSz.
Meghozhatja a jó szerencsét, mint tél után a tavaszt.

2643.
Csacsog mint a fecske.
Szép madár a fecske, szépen fecseg,
Mikor a reggeli harmat csepeg. Népd.

2644.
Sipítanak mint az éhes fecskefiak.

2645.
Nem fogja a fegyver.
Nem indul meg könnyen a boszantásra, megtámadásra.

2646.
Erősségel nem fegyverrel KV.
Vallást, meggyőződést okok erősségével, nem fegyverrel víni.

2647.
Egyik fegyver tartóztatja a másikat hüvelyében. KV.
Német: Ein Schwert erhält das andere in der Scheide.

2648.
Sötétben minden fehér feketét mutat. (7687.)

2649.
Én fehéret kérdek, te feketét mondasz. KV. (1305.)
a) Fehérrül a kérdés, feketérül felel. (5381.)

2650.
Fehéret köp.
Már sokat beszélt.

2651.
Tudja, mi fehér, mi fekete.
Latin: Novit, quid album, quid nigrum.
a) Fehéret is feketének mond.
b) Ha akarom fehér, ha akarom fekete. (90.)

2652.
Beléfagyott mint fehérvári béka a kocsonyába. (5571.)

2653.
Mennyi fej, annyi ész. (2877. 3538.)
A hány fej, annyi gondolat.
Latin: Quot capita, tot sensus.

2654.
Mondj igazat, betörik a fejed.

2655.
Hallgass nyelvem, nem fáj fejem. (3329. 3786.)

2656.
Két fejre egy kalap.

2657.
Egy süveg alatt nehezen egyezik két fej.

2658.
Nem lehet minden fejet egy kalap alá vonni.
Nem lehet minden embert egy véleményre kényszeríteni.
Német: Man kann nicht alle Köpfe unter einen Hut bringen.

2659.
Nem az ő fejéből főtt az ki.
Nem sül ki az ő fejétől...
Nincs annyi esze.

2660.
Fején történt.
Maga tapasztalta.

2661.
Fenhordja fejét.
Kevély.

2662.
A fej szédül, a láb inog.
a) Kinek reggel fáj a feje, jele hogy mult este nem tartott jó mértéket.

2663.
A kezéből a fejébe.
Értsd utána: ment, ütött, p. a bor, azaz megittasodott.

2664.
Bekötötte a fejét. (2145.)

2665.
Fejét rázza.
Azaz nem szeret, nem örömest hall valamit.

2666.
Fejével játszik.
Nagyot mer, mi miatt fejét azaz életét is elvesztheti.

2667.
Roszban töri a fejét.

2668.
Viz van a fejében.

2669.
Megmosom a fejét.
Német: Einem den Kopf waschen.
Franczia: Laver la tete.

2670.
Ha fejére áll sem bánom. (2525.)
Ha fejre állsz, sem bánom,
Nem mégy hozzá, leányom. Népd.

2671.
Megérdemli hogy posztóba varrják a fejét. KV.
Nem arra való hogy posztóba varrják fejét. M.
Méltó volna hogy százrétü paczalba varrják fejét. KV.
Bezsindelyeztem a fejét.
Okos ember: jó volna fejét befödelezni.
Jó volna fejét megaranyozni.
Gunyos kifejezése okos embernek, mi alatt leginkább "rövid eszü" értendő. Tréfás.

2672.
Azt se tudja, hol a feje. (2676.)
Sok a dolga; azt se tudja, mit csinál, vagy mit csináljon.
a) Nincs hol fejét lehajtani.
Latin: Non habet cui indormiat.

2673.
Féltanács/Káptalan a feje.
Okos ember, sok van fejében, mint oklevelek a káptalanban.

2674.
Feje sem fájt soha.
Egészséges volt.

2675.
Nem fáj többé a feje. (2807.)
Azaz meghalt. – "Akkor már nem fáj az én fejem."

2676.
Füstöl belé a fejsze. (2672.)
Füsti megy fejének.
a) Benőtt a feje lágya. (1770.)

2677.
Feje lágyára esett.
Gyöngelmü.

2678.
Szöget ütött a fejébe.
Gondot szerzett neki.

2679.
Nem fér a fejébe.
Nem tudja felfogni, összeegyeztetni gondolatban.
Egy falusi lelkészt, ki már nem volt épen oly fiatal, figyelmeztetének, hogy vigyázzon ifju feleségére, mert aligha mást nem szeret. A kocsonyavérü lelkész ajka fél mosolyra vonult, mintha mondta volna: bolondság, mesebeszéd. Végre ujabb intés mulva gondolkozóba esett, s felkiálta: nem fér a fejembe. "Már pedig ugy van!" – ,Lehetlen!' mondá a lelkész, ,én hittel vagyok hozzá kötve, mégsem szeret, hát mást hogy szeretne!'
a) Maga fejével tesz. (4893.)

2680.
Megvakarod belé a fejed.
A fejvakarás nemtetszés jele. Tehát: meg fogod te azt bánni.

2681.
Nem teszi feje alá.
Nem viszi pénzét a fösvény másvilágra.

2682.
Mákos a feje. (2668.)
Hóbortos.

2683.
Jobb: fejem essék el. M.

2684.
Fejemet kötöm/teszem rá.
a) Fejembe fogadok.

2685.
Fejéről van a szó.
Halálra keresik.

2686.
Fejét keresni a dolognak. KV.
Okát, lényegét.

2687.
Keress bár magadnak fejet, nekem az enyém is jó.

2688.
Senki feje nem illik ugy az ember nyakához mint a magáé.
Mátyás király követségbe akarta küldeni Kinizsit a törökhöz bizonyos ügyben, mi talán fejébe is kerülhetett volna, s egyszersmind biztatá hogy azon esetre ha tán megölik, haddal megy a törökre, s fejeért harmincz ezeret vágat le. – ,Igen ám,' felelé Kinizsi, de a harmincz ezer közül egy sem fog illeni az én nyakamra. D.

2689.
Maga fejére csinál sulykot. P./hány földet.

2690.
Maga fejére gyüjt szenet./vakar port. KV.
Magának szerez bajt.

2691.
Fejjel jött a világra, fejetlen ment ki.

2692.
Nyirpóznával fejét póználni. M.
Vénhedőre mondják, kinek feje őszül, fehérlik, minő a nyirfa héja, haja.

2693.
Rosz leány leveszi édes anyja fejét.
Megszomoritja. Ne vedd le a fejemet, azaz ne szomoríts.

2694.
Ha fejét betöröd sem leled kedvét.
Tréfás, e h. Akármint keresed is mégsem leled, kedvét.

2695.
Kinek feje nem kócsagos, érti. P.
a) Érti az, kinek feje nem koszos. P.
b) Megkócsagosodott a feje. P.
Igy is mondják: kótyagos a feje.

2696.
Szárazvám a feje.

2697.
Nagy a feje, kicsiny a veleje.
a) Nagy a feje mint a beledi ebnek. KV.

2698.
Ha fal mellett ülne, rá futna a feje. (1647.)
Azaz tök a feje, mert a tök szokott felfutni sövényre, növényre.
a) Inkább beszélek a fejével mint sem a lábával. Cz. (4889.)
b) Feje mint egy véka.
c) Feje mint egy hordó, esze mint egy dió.
d) Nehéz fej; nehéz fejü: tompa elméjü.
e) Vasfej; vasfejü: kemény akaratu.
f) Tökfej; tökfejü: ostoba.

2699.
Milyen a fejedelem olyan a jobbágy. KV.

2700.
Ki keményen fej, vért ereszt.

2701.
Fejesnek kell lenni, kit felakasztanak.

2702.
Ha feje nem volna, mégis fejes volna. D. (5749.)

2703.
Veszett fejszének nyele fordul. (5399.)

2704.
Minden fejszének akad nyele.

2705.
Fejszével kell agyon ütni hogy meghaljon.

2706.
Ha öreg fejsze esik is, eljövök. (1330. 2294.)

2707.
Rosz fejsze el nem vesz a faragórul. BSz. (6319. 6777.)

2708.
Fejszével lát hozzá, ha kézzel nem árthat. (2403. 2355.)

2709.
Van ott kis fejsze, nagy fejsze. (227. 4639.)
Jó karban levő, vagyonos házra értetik.

2710.
Tudja isten, ki lopta el még a kis fejszét is.

2711.
Uszik mint a fejsze.

2712.
Ki fel, ki alá. M.

2713.
Mennyit fel, annyit le. (4337.)
Az ember sors változandósága szerint, néha jól, néha roszul.

2714.
Üres a felház. (6002.)
Felház azaz fej.

2715.
Akkor felelj, mikor kérdeznek.
a) Felelek én arról.
b) Megfelel magaért.

2716.
Minő a kérdés, olyan a felelet.

2717.
Feles feletlent játszik.
Gyermek módra cselekszik. – Ludere par impar.

2718.
Feleség félellenség.

2719.
Feleség, félsegitség.

2720.
Nem mindenkor nyereség a feleség.
Hej feleség, feleség,
Beh nincs benned nyereség. Népd.

2721.
Ki feleségét nem félti, nem igen szereti.
Latin: Qui non zelat, non amat.
Uj házasoknál (a magyar nép közt) igen gyakran a szeretetnek egyik jele, ha férje megveri feleségét, legalább ha kérdezed az uj aszonyt: szereti-e férje? meglehet, szomoruan fogja válaszolni: nem tudom, mert még nem vert meg.

2722.
Ifju feleségem, malmon mindig van igazitani való.

2723.
Okos feleség nagy istenajándéka. (2450. 3560.)

2724.
Sokszor egy kis felhő nagy esőt vet. BSz. (1289. 5627.)

2725.
Nem minden felhőbül leszen eső.

2726.
Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni. Cz.

2727.
Ha felkötötted, rázzad.
Ha felkötötted a kolompot, azaz valamibe kezdtél, rázzad, azaz légy utána.

2728.
Kiszöktek a fellegvárból.
Fellegvár vagy felső vár, azaz fej.

2729.
Fene is szereti a kis malaczot.

2730.
Ha én fene volnék!

2731.
Egye meg a fene, meddig kivan a csizmájából.

2732.
Jó a fene, a ki megeszi.
Akkor és az mondja, ki nem helyesli, ha valakit előtte jónak mondanak, dicsérnek.
Következő szólásmódok "mindegy fene; vigyen a fene; kell a fenének; fészkes fene; a fenét," (tagadás) gyakoriak a népnél, s a "fene" szó értelmét valami gonosz lény, tagadó, rontó szellem (principium negativum) fogalmával azonítják.

2733.
Nagy feneket kerít a dolognak.

2734.
Fenekére tekint a kancsónak.
a) Fenékfészek.
Legkisebb és utolsó gyermek a családban; mondják vakarónak is.

2735.
Halkkal jár, mint fenkő a kaszán. Cz.

2736.
Fenszóval gondolkozik.
Arra mondják, ki elfelejtvén magát, elárulja gondolatit.

2737.
Ki sokat fenyeget, soktul félhet.
a) Ki ártani akar, nem fenyegetőzik.

2738.
Pattog mint a száraz fenyü.

2739.
Néha jobb a fél mint az egész.
Ezzel a mértéktartást ajánlja a közmondás, példaul: jobb felényit enni, mint két annyit. – Büntetésre is értik.
Latin: Dimidium plust toto.

2740.
Fele német, fele tót./magyar, fele tót.

2741.
Ne neked fele, szaladj el fele.
Akkor mondják, mikor valaki csak félig beszél vagy tesz valamit, aztán elszalad vagy abban hagyja mint a bolond.
a) Fele sem tréfa.
b) Fele sem bolondság.

2742.
Fele sirás, fele nevetés.
Minő az örökösök gyászolása.

2743.
Ezt felibül, azt harmadábul. D.

2744.
A ki fél, él.

2745.
Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél. BSz.

2746.
Ez az élet a gyöngyélet: senkitől sem félni.

2747.
Jobb előre félni mint utoljára rettegni.

2748.
Bolondság attól félned, mit el nem kerülhetsz.

2749.
Félni jó, de megijedni nem.

2750.
Reszkess, de ne félj.
Félénkre mondják gunyosan; megengedvén neki, hogy reszkessen, csak ne féljen. Ironia.

2751.
Elcsapta hasát a félsz.
Néha a félszgyökér hasat is csap.

2752.
A nagy félsznek fele is sok.
a) Félsz van a seggiben.
Félsz azaz félelem; tehát ige név helyett; ilyen ez is: nincs "meri"e, azaz merészsége, bátorsága. Aztán "hallom, mondom," hallás, mondás helyett stb.

2753.
Ki féltében meghal, tudod, annak mivel harangoznak. KV.
Német: Wer vom Drohen stirbt, den soll man mit Eselsfürzen zu Grabe läuten.

2754.
Félek mint a tüztől.

2755.
Félénk nem győz ellenséget.

2756.
Félvállrul beszél az emberrel. (5167.)
Föl sem véve; minden illődelmes figyelem nélkül.

2757.
Féreg is meggyüremlik, ha reá hágnak.
Német: Wenn man den Wurm tritt, so krümmt er sich.

2758.
Tormába esett féreg.
Régi, avas, roszba vásott elme, ki a megszokottat el nem hagyhatja.

2759.
Minden szépnek, jónak vagyon rágó férge. K.
a) Van férge az ő szerencséjének is.

2760.
Sivít mint a fába szorult féreg.
a) Egye meg a féreg.

2761.
Hadd hulljon a férgese.
Példaul ha mulatságból egy két ember eloson, mondani szokta a jó kedvü társ: hadd hulljon a férgese. – Akkor is mondják, ha kevéssé becsületes ember hal meg. – Hasonlat a férges és azért hamarább lehulló, gyümölcstől.

2762.
Utoljára a férgese is elkel. (2141. 6036.)

2763.
Nincs rut férfi.

2764.
Elég szép a férfi, csak azért hogy férfi.

2765.
Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég szép.

2766.
Szalmaférfi is aranyaszonyt érdemel.

2767.
Nem illik férfinak magát csimogatni. KV.
a) Légy férfi.
Azaz tudj magadon uralkodni, magadat ne hagyd el.

2768.
Kitör rajta a férfiszellet.

2769.
férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz.

2770.
Fészken kivül tollászkodik. KV. (367. 4996.)

2771.
Maga fészkébe csunyit. (5273.)
Rosz madár az, mely maga fészkébe csunyít.

2772.
Egy fészekből valók.
Testvérek.

2773.
Ki apja fia vagy?
Hoszan: ki az apja annak, a ki az apád fia? Tréfás kérdés; de kérdés nélkül am. ismeretlen; p. mit tudom én, ki apja fia.

2774.
Ki lova fia vagy? Sz.
Ki fia vagy? Gunyos, megvető kérdés, e nélkül pedig nyers kifejezése az ismeretlennek. Mit tudom én, ki lova fia. Azaz nem ismerem.

2775.
Fia sem lehet. (6719.)
Nem is hasonló hozzá.

2776.
Fiának szólott, menye is érthet belőle. (4956.)

2777.
Ő ültette a fiastyukot. D. (4163.)

2778.
Nem sokáig él, ki fiatal korában okos. D. (2460. 3198.)

2779.
Jámbor fiatalból válik a csendes öreg.

2780.
Soha nem szolgál fiatalabb korában.
Ha p. házi kisaszony szolgál a vendégnek s ez sajnálkozik: a szüle vagy testvér szokta mondani.

2781.
Fillent regimentjébe való. BSz. (77. 4630. 6877.)

2782.
A fillér is pénz.
Ha pénzemet megszámlálom,
Egy fillérem sincsen. Népd.

2783.
Fillérrel szokták az aranyat kimélni.
A bölcs Franklin mondá: légy szigorú apró költségeidre.
Franczia: Economisez les déniers, le Louis auront soint d'eux męmes.

2784.
Aranyakat nem gyüjt, ki a fillért meg nem becsüli.
Német: Wer den Pfennig nicht achtet, gelangt auch nicht zum Thaler.

2785.
Fingnak, sz..nak nincs ura.

2786.
Pénzen vett fingnak drága az illatja.

2787.
Finggal mérik ott az emberséget.

2788.
Fingnak se füle se farka, mégis dudolva jön a világra.

2789.
Nyugtalan mint fing a fürdőben.
Német: Er fährt auf, wie ein Furz in Bade.

2790.
Fityet hány.
Könnyed föl sem vevés, vele nem gondolás.
Várjatok csak még, leányok,
Rátok még fityet se hányok. Népd.
a) Fityet hány az orra alá.
Boszantó föl sem vevés.

2791.
Ökölnyi fiu többet ér egy nagy leánynál.
a) Fiu tanitja apját. (1464.)
b) Rosz fiu apja koporsójának utolsó szege.
c) Azt sem tudta: fiu-e vagy lány.
Ugy megijedt, vagy: oly részeg volt.

2792.
Bőrével fizet, kinek pénze nincs. (1188.)
a) Kifizet.
b) Apró pénzzel kifizet.

2793.
Busuljak vagy örvendjek: egy a fizetés.

2794.
Utczán fodros, otthon rongyos.

2795.
Törd ki fogad, feküdj a bölcsőbe. KV. (6355.)

2796.
Adtál isten fogat, adj kenyeret hozzá.

2797.
Kinek foga fáj, tartsa rajta nyelvét. (4224.)
Latin: Ubi quis dolet, ibidem et manum teneat.

2798.
Kimutatta foga fehérét. (5367.)
Elárulta: kicsoda, micsoda.

2799.
Fogam van rá.
Haragszom rá.

2800.
Fogat fogért.
Franczia: Dent pour dent, oeil pour oeil.

2801.
Erős a foga, ez ám a konczrágó.

2802.
Fáj rá a foga.
Vágyik reá.

2803.
Nem fér a fogára. P.
Nem tudja felejteni, szenvedni.

2804.
Hiába feni rá fogát.
Hiába készül, hiába haragszik.

2805.
Nem vásik/kopik benne a foga.
Nem lesz benne része.

2806.
Nem való az a te fogadra.
Nem neked való.

2807.
Nem fáj a foga többé. (1510. 2675.)
Német: Dem thut kein Zahn mehr weh.

2808.
Fél fogamra is kevés. (3073. 5449. 6522.)

2809.
Azt sem tudja: hány foga van. P. (2420.)

2810.
Csak a fogát vájja. (3536. 4662.)
Egy falusi ficsórnak szokása volt délután kiállni a kapu elibe és fogát vájni. – "Mit ettél," kérdé egy ismerőse, "hogy fogadat vájod?" – ,Halat, igen jó halat,' felelé ez. – "Látom", mondá a kérdező, "épen ruhádon a szálkája.' – A ficsór ekkor vette magát észre, mert ruháján csakugyan rajta volt még az elcsorgatott lencse.

2811.
Ott hagyta fogát.
Ott veszett, p. harczban, verekedésben.

2812.
Vaczog a foga.
Fázik.

2813.
Foga közt hozott.
Azaz igen kevés vagy épen semmi. – Ha valaki vendégségbe megy, igy szokták mondani: "hozz nekem valamit." – ,Hozok a fogam közt.'

2814.
Ritka fogu. (77. 2781. 6877.)
a) Foghegyen vette.
Nem igen kedvesen.
b) Foghegyrül beszél.
Kénytelen, kelletlen beszél az emberrrel.
c) Ember a fogával ás magának vermet. ML.

2815.
A mit tövén kellene fogni, hegyén fogod.

2816.
El sem fogtad, már melleszted. (5447.)
Visszájára, a végén kezdesz a dologhoz.
Latin: Priusquam mactaris, excorias.

2817.
Pénzzel jár a fogadás. (1128.)

2818.
Megforditja fogadását, valamint a zsákot.
a) Meg nem fordithatni a fogadást, mint a zsákot. BSz.

2819.
Fogatlan harap konczba. (3725.)

2820.
Kovács is azért tart fogót hogy kezét meg ne égesse.

2821.
Senki sincsen fogyatkozás nélkül. (3608. a.)

2822.
A mint fohászkodol, ugy üdvezülsz.
a) Neki fohászkodik.

2823.
Folt hátán folt.
Folt hátán folt, egy ingem van. Népd.
a) Kitelik a maga foltjábul.
Péld. ha megsérül a lábod, maga foltjával lesz befoldva. Igy a jószágban szenvedett kárt is helyre pótolhatja a jószág maga.

2824.
Becsüld meg a foltot, hasznát veheted.

2825.
Nem minden folt illik minden ruhára.

2826.
Jobb a folt mint a lyuk.

2827.
Drágább a folt a ruhánál. (2991.)
Példaul daróczot ha bársonynyal foldasz; kevés becsüre sokat költesz.

2828.
Minden folyó végre a tengerbe ömlik.
Német: Alle Flüsse laufen in's Meer.

2829.
Legnagyobb folyónak is kicsin a feje. D. (1390. 5627.)

2830.
Folyóviz vezet a tengerre.

2831.
Vasárnap font fonál péntekig meg nem áll. Sz.

2832.
Elvesztette/Elejtette a fonalat. (6812.)
Beszédben, vagy egyéb dologban elveszteni a rendet, megzavarodni.

2833.
Egyszer veti fontra, a mit százszor nyelvre. D.

2834.
Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. D.

2835.
Nem esik a forgács vágás nélkül. KV. (5009. 5669.)
Német: Wo Holz gehauen wird, da fällen Späne.

2836.
Kiki lába alá vágja a forgácsot. K.

2837.
Forgott ember nem csak hátra, hanem előre is néz. (4345.)

2838.
Könnyü a forgó szelet elérni. K.
Vagyis az egy környéken forgó embert, szegény legényt elfogni.

2839.
Forintja sincs, ezerekről beszél. (2985. a.)

2840.
Nem adnám száz forintért hogy semmim sincs.
Ezt mondta égés idején egy diák, kinek semmie sem volt, mi megéghetett volna. – Szól olyanokra, kiknek nagy változáskor semmi veszteni valójuk nincs.

2841.
Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz.

2842.
Jöttünk, mentünk: száz forint; ettünk, ittunk: száz forint; kerékkopás: száz forint; summa: háromszáz forint. (6031.)
Gunymondat az egykori pörös eljárásokra, melyekből csak a pörre tett költség növekedett.

2843.
Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé. (3955.)
Német: Wenn der Wand'rer getrunken hat, wendet er dem Brunnen den Rücken.

2844.
Forrás jobbika, száraz időben tetszik ki.

2845.
Sehol nem jobb a viz mint tulajdon forrásánál. (187.)

2846.
Tiszta mint a forrás.

2847.
Alája öntötték a forrót. BSz. (6427.)
Azaz mindent megtettek veszedelmére; megbuktatták.

2848.
Hol karddal nem lehet, fortélylyal neki.

2849.
Fölit szedi a köcsögnek.
Az uj házasok ugynevezett mézes heteire mondják; de általánosa jelenti hogy uj helyzetben, uj hivatalban mindenki jól érzi magát eleinte.

2850.
Ha leszedted fölit, edd meg az alját is.

2851.
Föl is veszi, le is teszi.
Szeszélyesekre mondják, kik valamivel most igen sokat majd semmit nem gondolnak.

2852.
Még neki áll fölebb.

2853.
A föld anya, a viz mostoha.

2854.
Eltart a föld, csak legyen mit enni. K.

2855.
Ki a földön ül, nem nagyot esik. (4870.)

2856.
Két szék közt földön marad.

2857.
Ha lehetne, földre sem hágna. KV. (1437. 2777. 4163.)

2858.
Földön lába, égen feje. (1437. 1767. 3112.)

2859.
Fekete földben terem a jó buza.
Barna leányok igy szokták magokat tréfásan védeni.

2860.
Hantos földben jó buza. K.
Faragatlan testben okos, szép lélek.

2861.
Nyugodt földnek szép termése.

2862.
Szántatlan földön gaz szokott teremni.

2863.
Ő is megéri három sing földdel.
T. i. mikor meghal. Azaz ő is csak olyan mint más, mert neki sem kell több három sing földnél, ha meghal.

2864.
A föld is öregszik.

2865.
Szótalan/Hideg mint a föld.
a) Földnek se mondd.
b) Földbe ütötte orrát. (1716. 2906.)
c) Tapossa körülte a földet.
Leánynak udvarol.
d) Egye meg a föld.
e) Föld terhe.
Hálátlan; aztán haszontalan ember.
Latin: Telluris onus.

2866.
Egy fölöstök lesz neki.
a) Száraz fölöstök.

2867.
A ki fölteszen, játszani is kell annak. M.
a) Ha föltettél, játszál is. KV.

2868.
Fösvény többet költ. (6543.)

2869.
Fösvény kivánsága aranyos szegénység.

2870.
Fösvénynél nincs vétek.

2871.
Fösvénynek a mie van sincs.
a) Fösvény magának se jó, hogy volna másnak.

2872.
Nem gyüjthet annyit a fösvény hogy korhely fia el ne tékozolja. D.

2873.
Fösvénynek sohsem elég.
Német: Dem Geiz ist nichts zu viel.

2874.
Fösvénynek, disznónak holtok után hasznuk.

2875.
Fösvény maga sem mer eleget enni.

2876.
Sok sokat főz.
Sok fő, sok értelem. (2653.)
Latin: Quot capita, tot sensus.

2877.
Ha fő vagy, ne kivánj fark lenni.

2878.
Főbiró predikált temetésen.
Szolgabiró szokván kihirdetni az itéletet, a kit felakasztanak, annak főbiró predikál.

2879.
Rá akadtam a főttjére.
Azaz javára. Hasonlatilag a kukoricza és burgonyafőzéstől, mikor a mi hamarább megfőtt, kiszedik a fazékból.

2880.
A ki keveset főz, hamar elkölti.

2881.
Nálunk is vizben főznek.

2882.
Szájnak, nem szemnek szoktak főzni.

2883.
Itt mézet ott mérget főz.

2884.
A ki főzte, egye meg. (228.)
Német: Hast du wohl gekocht, magst du wohl essen.

2885.
Együtt főzték, együtt egyék. (2123.)

2886.
Franciának hajpor, a magyarnak jó bor.

2887.
Unja már a friset, csak a lassut járja. (822. 5637.)

2888.
Vakon fu. (804.)
Nem tudja, miért dühöng.

2889.
Hadd fujja ki magát.

2890.
Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe.

2891.
Éget mint a fulánk.
a) Fulánk minden szava.

2892.
Minden botnak végén a furkója. (1140.)

2893.
Furják száját, oldalát, mégis feneketlen hagyják.
Talányos kifejezése a keménynek; egyébiránt tökéletlen munkáról, műről szól.
a) Szerencsétlen furulyás.

2894.
Oda fut az ember, hová a többi tódul. D.

2895.
Futunk egymás után, de te leszesz elül.

2896.
Fuss vagy fizess.

2897.
Szégyen a futás, de hasznos.

2898.
Könnyen futó sem érhet mindenhová.

2899.
Futakon lakik. (643. 6936.)
Futak am. futók lakhelye – szójáték szerint; és igy a km. jelent olyat, ki megfut, bátortalan.

2900.
Rosz nagyra nő. (1298.)

2901.
Rosz füre hágott. (1300.)
Hibás lépést tett.

2902.
Harmattal nem kell nézni a füvet. (1038.)

2903.
Fü nőhet küszöbén./udvarán.
Ha hazáddal jót nem teszesz,
Rozsda fogja be kardodat,
Fü nője be udvarodat.

2904.
Kutya is füvet eszik, mikor beteg.

2905.
A keserü füvet luggal forrózzák le. KV.

2906.
Fübe harapott. (5973.)
a) Fühöz fához kapaszkodik.
b) Fünek fának panaszkodik.

2907.
A fü növését is hallja.

2908.
Füvelni, lefüvelni.
Azaz magának megnyerni, előbb: magánál erősebbnek elismerni.
Latin: Herbam dare.
Festus Pomponius szerint szokás volt a pásztori népeknél hogy a kit magoknál erősebbnek, győzőnek elismertek, játék vagy nyert verseny után azonnal füvet szakasztának a hely szinén, s azt átadák a győző félnek. – A magyar történetekben is előjő ez Árpád és Zalán között.

2909.
Fügét mutat.
Azaz föl sem venni, nevetni valakinek fenyegetőzését, mi az erősek szokása; épen ezért a komáromi vár egyik sarkán ily "fügét mutató" szüz vagyon kifaragva jeleül a vár erejének. – Füge az ököl, ha mutató és közép ujjaink közt kidugjuk a hüvelyket.

2910.
Nem terem tövisen füge. KV.

2911.
Eredj, találj fügefalevelet, ha nem akarsz pirulni.

2912.
Kit isten meg akar gyógyítani, egy száraz fügével is meggyógyíthatja. ML.

2913.
Fül próbálja meg a szót.

2914.
Se füle se farka.
Se eleje, se vége, példaul beszédnek, azaz esetlen, formátlan beszéd, s egyéb.

2915.
Fülét, farkát elereszti.
Teljesen elhagyja magát.

2916.
Fülivel számol.
Pásztorok a hiányzó marhának csak fülét mutatják elő annak bizonyítására, hogy ők jó pásztorok, s következéskép a kár nekik nem tulajdonítható. – Igy a km. is olyan könnyü számadást jelent, melyben ha van hiba, nem a számadó hibája, hanem a körülményeké.

2917.
Résen a füle.
Azaz erősen hallgat.

2918.
A fülin alszik.

2919.
Füle dobját sem hajtja rá.

2920.
Egyik fülén be, másikon ki.
Azaz hallja, de meg nem hallgatja a feddést, intést. Az előbbi km. is ily értelmü.

2921.
Nagyobb füle mint farka. D.
Példaul beszédben vagy egyébben is a kezdet nagyot igér, s a vége haszontalan semmiségre megy ki.

2922.
Ha fülem nem volna, meg se hallgatnám.

2923.
Életre való ember nem fekszik a fülin.

2924.
Rágni a fülét. KV.
Szünetlen nógatni.
Latin: Aurem vellere.

2925.
Fülét sem fogják a dolognak. P.
A könnyü részit sem értik valaminek.

2926.
Mért nem billegteted a füledet. Cz.

2927.
Mozgasd a füled.
Jelentsd hogy élsz, itt vagy.

2928.
Beszegni a fülét.
Hogy jól halljon. Beszegés jelenti a munka teljes bevégzését.

2929.
Fülhegygyel hallottam.
Nem egész bizonyosan, messziről hallottam.

2930.
Cseng a fülem.
Jelenti a néphitben hogy valamit fogok hallani.
Cseng a fülem, tán hirt hallok,
Viszket szemem, tán sirni fog. Népd.

2931.
Beszakad a fülem dobja.
Nagy a lárma, hogy szinte árt a fülemnek.

2932.
Fülön fogtam.
Azon hevenyében, mintegy a fülit fogva, el nem eresztém addig, mig szükségem volt rá.

2933.
Fülig van.
Igen szerelmes.

2934.
Majd kifurom a füledet.
Mintha be volna dugulva füle és nem hallana, miért ki kellene furni azt.

2935.
Leütök a füle mellett.

2936.
Meleg volt már a füle töve.
Azaz már akkor sok bort ivott.

2937.
Sok fül, hoszu kéz.

2938.
Ordit mint az erdei fülemile.
Tréfás neve a farkasnak, mely mintegy fülén fogja az állatokat.

2939.
Énekel mint a fülemile.

2940.
Fülep a fülét.
Szójáték. Fülep jelent akárkit, de mivel valaminek, mint állatnak, fülét kell fogni, azaz hozzá látni: e név áll akárkié helyett. Jelent intést.

2941.
Ugy néz mint a fülesbagoly.

2942.
Nem kell a gyermeket fürdővel kiönteni.
Német: Das Kind mit dem Bade ausgieszen.
a) Fürészporbul aranyat szed. (1788.)

2943.
Fris/Fürge mint a fürj.

2944.
Fürj is megszokja a tarlót. D.

2945.
Szépre megy a füst.

2946.
Okosra megy a füst, bolond, a ki állja. (7308.)

2947.
Közel van a füst a lánghoz.
Latin: Flamma fumo proxima.

2948.
Füst nem megy tüz nélkül.
Német: Kein Rauch ohne Feuer.

2949.
Nagyobb füsti mint lángja./a pecsenyéje. Sz./a sültje.
Nagyobb a hire mint a valósága.

2950.
Hol tüzet gyujtanak, füsti megy kivül is. P.
a) Ki melegedni akar, füstit is szenvedje.
Német: Man leidet den Rauch des Feuers wegen.
b) Füstbe megy.
Semmivé lesz terv, munka, fáradság.
c) Füstöt farag.
Sikertelen dolog. – Füstfaragó: a kéményseprő tréfás neve.
d) Füst árán szelet akar venni.
e) Egy füst alatt. (5689.)
Egy füst alatt azaz egy konyhán főzni, p. mikor két lakodalom tartatik együtt, Azért mondják: két lakodalmat tartunk egy füst alatt, azaz egyszerre.
f) Füst árán szelet ad. K. (77. 2781. 6877.)
g) Füstnyomon érték.
Tetten kapták.
aa) A ki fütőben hál, mást is ott keres. BSz.
bb) Megadták neki a fütyölés árát.
cc) Füzfa hegedühöz nád vonu illendő. Sz. (1150.)
dd) Megjön az, mint a füzfa sip.
Megérik, alkalmas lesz, mint a füzfa, mikor hajátul elvál, arra hogy belőle sipot lehessen csinálni.

« E, É. KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

G. »