« F KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

GY. »

G.

2951.
Dölt gabona nem csinál éhséget.

2952.
Egyik kökény, másik galagonya.

2953.
Máskor galagonyán is kapna, most csak turkál benne. BSz.

2954.
Várja, mig szájába repül a sült galamb. (4420. 5611.)

2955.
Senkinek sem repül szájába a sült galamb.
Német: Tauben fliegen Einem nicht gebraten in's Maul.
Franczia: Il attend que les alouettes lui tombent toutes rôties dans le bec.

2956.
Szelid a galamb. mégis van epéje. (619.)

2957.
Szelid mint a galamb. (2226.)

2958.
Ősz mint a galamb. (2226.)

2959.
Gömbölyü mint a töltött galamb.
Leginkább kövér fiatal leányokra mondják.

2960.
Szereti mint galamb a mézes buzát.

2961.
Tipeg, topog mint a tojó galamb.

2962.
Galambház kész mészárszék.
a) Szegény urnak galambház a mészárszéke.

2963.
Nem galambkosár a világ. (524.)
Elég tág a világ, másutt is elélhetni.

2964.
Gallér alá pök. P.
Megszégyenit, megront.

2965.
Galléron ragadta.

2966.
Nem tölti galléra mellé.
T. i. bort, hanem torkába tölti, azaz örömest megiszsza.

2967.
Nincs galléromhoz varrva./kötve.

2968.
Galléromnak sem hiszek. (2097.)

2969.
Csak gallérja is alig maradt. M.

2970.
Ránczos mint a gallér, kerekes mint a tallér.

2971.
Gamón jár.
Leginkább hamis pathósu irókra mondják.
Német: Auf Stelzen gehn.

2972.
Nincs annál jobb ganéj, melyet a gazda csizmáján visz a szántóföldre. (3010.)
Német: Kein Mist düngt so wohl, als der Koth, den des Herrn Fusz auf den Acker bringt.

2973.
Feltalálod büzén a ganéjt.

2974.
Csunya a ganéj, de szép czipó terem utána. K. (6327.)

2975.
Az ó ganéjt ne piszkáld. (3164.)

2976.
Érett ganéj, öreg lány hamar hasznot hajt. Cz.

2977.
Jár mint a garabonczás diák.
A garanboczás diák a népmese szerint tizenhárom iskolát végzett és valahol Alföldön bizonyos földalatti üregben tizenharmad magával a szerencsekerékre ült, melyről, miután egyet elvitt közülök az ördög (a szerencsétlen "tizenhárom" szám meséje szerint), szerencsésen leszállván, csudálatos és babonás tünemények előidézésére képessé lőn. Ő sárkányon nyargal, köpenye hoszan nyulik utána szélvész formában, mely az épületek tetejét leszaggatja s dühét, boszuját egyedül fris édes tejjel lehet megengesztelni. – Neve gara és boncza (am. garó, bontó) szavakból van összetéve, tehát: ki garol és bont. Gara am. fenhéjázó, veszekedő, hányakodó, zajongó. Megvan a latin nyelvben is. Gargaro verbum significat perstrepo prae multitudine.

2978.
garad mindent lejár.
Jó gyomorra mondják leginkább.

2979.
Felöntött a garadra.
Sokat ivott.

2980.
Mindene lejárt a garadján.
Mindenét elette, elitta.

2981.
Örül mint gatyájának Garai. D.

2982.
garas, melyen aranyat nyerhetni.
a) Az jó garas lehet, ki aranyat nyerhet. KV.
b) Legjobb garas az, melyen tallért válthatni.

2983.
Segíts rajta, jó garas, ne légy görbe se varas.

2984.
Ha garas van szájában sem ér egy pénzt.

2985.
Garas a markodba.
Egyszerü jutalom-igérés, aztán dicséret. Vannak találós mesék versbe szedve, melyeket az elmondó rendesen igy végez: "a ki kitalálja, garas a markába."
a) Garasa sincs, mégis kevély. (2839.)

2986.
Én tettem le a garast.
Én következem szólani.

2987.
Mit garason vehetsz, ne adj érte tallért.

2988.
Penészes garas, öreg erszény.

2989.
Neki is három krajczár egy garas.

2990.
Van a garasok közt is czigány.

2991.
Egy garas éles, két garas fényes. (2827.)

2992.
Sok kézen fordult meg mint a kopasz garas. Cz.
a) Ugy megijedt hogy garas se maradt zsebében.

2993.
Annyit ér mint a régi két garasos.
a) Poltrás malacz, garasos kötél.

2994.
Tehénre gatya. (1153.)

2995.
Hordd el a gatyádat. Sz. (3881.)

2996.
Jól felkösse gatyáját, ki vele kiköt.

2997.
Jó helyre tette gatyáját.
Gazdag leányt vett el.

2998.
Gatyájában szive. (645.)

2999.
Ránczba szedni a gatyát. (3144.)
Szigoruan fogni valakit.

3000.
Ránczos mint a gatyakorcz.

3001.
Nem adnám egy gatyaszár huszasért.

3002.
Nosza neki/rajta bő gatyás!

3003.
Nem gavallér, ha nem adós.

3004.
Nem is gavar, ki minden reggel két gombot nem varr.

3005.
Elvitték a gazra.
Gaznak híják a bokros helyeket, hová szokott rendesen leszállni a sas, kánya, stb. az elvitt csirkével s más madarakkal. – A km. jelent eltitkolást, lopást.

3006.
Gazt vetek rá.
Azaz ellopom. – Szokás t. i. a munkásoknál hogy mikor gyümölcsöt, burgonyát, szőlőt szednek, gyom és egyéb dudva alá rejtik egy részét a szedett gyümölcsnek, mit éjtszaka elvihessenek.

3007.
Terem a gazember, a hol nem is vetik.

3008.
Maga gazos, mást rostál.

3009.
Minő a gazda, olyan a bor. (300.)

3010.
Gazda szeme hizlalja a jószágot. (2972.)
Latin: Oculus domini saginat equos.
Német: Des Herrn Auge macht das Pferd fett.

3011.
Sürü gazda, ritka gatya./köntös.
Azaz ha gyakran változtatja gazdáit a cseléd, rongyosan marad.

3012.
Rosz gazda, ki maga házára egy szeget faragni nem tud.

3013.
Nyomorult gazda, kit a szolga tanít.
Német: Tröste Gott den Herrn, den der Knecht lehren musz.

3014.
Gazda nélkül vet számot. M.
Nem jó gazda nélkül számolni. KV.

3015.
Okos gazda, ha dőlni kezd háza, elbontja. D.

3016.
Okos gazda kárt is jóra fordít.

3017.
Részeg a szolga, hol késedelmes a gazda.

3018.
Henyélő gazdának kegyetlen a hire.

3019.
Vigyázó gazdának kegyetlen a hire.

3020.
Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja.

3021.
Nincs otthon a gazda. D. (4735.)

3022.
Kutya gazda, eb szolga.

3023.
Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a rosz aszony el ne tékozlana. (4077.)

3024.
Szabad a gazda maga házánál, ha ágy alá fekszik is. D.

3025.
Gazda kapálja a szőlőt, kurvanyja a vendégnek.

3026.
Ugy él mint a hat ökrös gazda. (3302.)

3027.
Gazdaság szemet kiván. (3010.)

3028.
Rosz gazdaszony, ki a ház körül dolgot nem talál.

3029.
Szerencsés gazdaszony: nagyobbat tojik tyukja mint másnak a ludja. D.

3030.
Ha szomoru a gazda, gazdaszony is oka.

3031.
Elég gazdag, ki senkinek nem adós.
Latin: Felix, qui nihil debet.

3032.
Gazdag hizik, szegény bizik./fázik. K.
a) A gazdagnak sok a kisérője.

3033.
A gazdagnak könnyen akad/mindenki rokona.
Latin: Felicium multi cognati.
Franczia: Qui à assez d'argent, à assez de parents.

3034.
Hirtelen gazdaggá semmi jámbor nem lett.

3035.
Nincs oly gazdag, ki másra ne szoruljon.

3036.
Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegény mikor kaphatja. ML.
Német: Der Arme iszt, wenn er was hat, der Reiche, wenn er will.

3037.
Leggazdagabb, a ki semmit nem kiván.
Német: Reich ist genug, wer sich genügen läszt.

3038.
Szegényből lett gazdagot ördög sem türheti.

3039.
Gazdagnak is kettő az orra lika, mint a szegény ember disznajának. M.

3040.
Több gond vagyon a gazdag fejében mint szőrszál nyusztos süvegében. K.

3041.
Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.

3042.
A gazdagnak egere is kövérebb. D.

3043.
Gazdag szóval és tetüvel, de nem egyébbel.

3044.
Gazdag: pénzzel, szegény: észszel.
Gazdagot pénze, szegényt esze viszi elé.
a) A gazdagnak borban veszik vérit.
b) Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz.
Latin: In sinu manum habere.

3045.
Kevély és fösvény ajándéka nem igen gazdagít. K.

3046.
Igyekezeten áll a gazdagság.

3047.
Semmi gazdagság nem ér a jámbor aszonynyal.

3048.
Gazdagság jó szolgáló, de rosz uralkodó.

3049.
Ugy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is.

3050.
Göndör mint a gácsérfark.

3051.
Nincs oly szép személy, kiben valami gáncs ne volna.

3052.
Mindenben gáncsot találsz. M.

3053.
Ha birkozol, tanulj gáncsot vetni. (4906.)

3054.
Gáspár van a sajtban. KV.
Kukacz esett a sajtba.

3055.
Tultenni a gáton.
Elveszteni valakit.
a) Ember/Legény kell a gátra. (2204.)

3056.
Gebéből lesz a tátos. (1427.)
Meséinkben rendszerint a legroszabb, szemeten fekvő csikóbul válik a legjobb paripa s ez a tátos vagy táltos. – Keleti népeknél a ló különösen kedvelt, sőt napimádóknál napnak szentelt, állat vala.
Henszelmann szerint a mesék hősei, különösen a legkisebb királyfiak, királykisasszonyok stb., a napistent képviselik a legrégibb mythosokban; s ezen állitás után könnyü tudni, miért van nekik mindig a legjobb lovuk.

3057.
Nem vagyok én gebei pap. (3084. a.)

3058.
Hozzá rugott mint gebei pap a szamárhoz.
A gebei papot vásárban a szamár megrugta, mi fájván, ő is visszarugta, de ez is csak neki fájt.

3059.
Szentgellérthegyi tánczos. (1140. 1282.)

3060.
Mintha gerebenen ülnék.

3061.
A mit villával felrak, gereblyével lehuzza. (4445.)

3062.
Nem kell minden szálkábul gerendát csinálni. (5026. 6050.)

3063.
Más szemében meglátja a szálkát, magáéban nem a gerendát.

3064.
Szent Gergely vitéze. (6251.)
Azaz gyönge vitéz. Szokás falukon Gergely napján, katonává öltöztetni fel az iskolás gyermekeket, mikor zászlóval, kardosan, szalagos süvegekben a falut bejárják, éneket s verset mondva iskolába hivogatnak, mintegy toborzanak. Innen: Gergelyt járni.

3065.
Árva mint a gerlicze.

3066.
Turbékol mint a gerlicze.

3067.
Bus mint a gerlicze.
Csak egy gerliczécske, ártatlan madárka,
Ha társátul elvál, jaj, mit nem cselekszik.
Mód nélkül bánkódik, zöld ágra nem is száll,
Vizet felzavarja, ugy marad szomjazva. Népd.

3068.
Heten vannak, mint a gersei ördögök. Cz.

3069.
Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét.

3070.
Otthon süti a gesztenyét. (4278. 5369.)

3071.
Nekem is volt gesztenyeszinü hajam.

3072.
Géczi boszorkány. (1282.)
Géczi boszorkányok mentek legelül, lovagolván
Bükfa lapátjaikon, s forgatván bal kezeikben
Szikrázó pemetét. Arany.

3073.
Száz husz gémnek hatvan keszeg. (5449. 6522.)
Azaz igen kevés, mennyivel lehetlen jóllakni.

3074.
Kinek gézenguz az ura, kótyonfity a szolgája. KV. (3018.)

3075.
Fületlen gomb.
Haszonvehetlen jószág.

3076.
Három gombig volt.
Azaz felül csak három gomb nem volt begombolható mellényén, annyit evett, ivott.

3077.
Elütötték a gombját.

3078.
Csekély dolog gombház, ha leszakad, lesz más. Cz.

3079.
A gomba mag nélkül is terem. K.

3080.
Mai gomba, benne a féreg.

3081.
Nem mind gomba, a mi hamar jó.

3082.
Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba.

3083.
Nem minden sövény alatt terem a szarvas gomba.

3084.
Bolondgombát evett.
Elment az esze.
a) Nem ettem bolondgombát. (3057.)

3085.
Gombamódra nő.
Azaz igen hirtelen, magátul szaporodik.

3086.
Szapora mint eső után a gomba.
a) Gomba nem gombócz.

3087.
Legnagyobb gombolyagnak is van vége.

3088.
Ott jó élni, hol gombóczczal hajigálják az embert.
Gyere pajtás, katonának.
Nem megyek én, mert levágnak.
Dehogy vágnak, dehogy vágnak,
Csak gombóczczal hajigálnak. Népd.

3089.
Gond idő előtt megvénheszti az embert.

3090.
Gonddal jár a gond.

3091.
Gond nem játék.
Azaz játékban nem sokat kell dévánkodni.

3092.
Gond maga képére szüli a gondot.

3093.
Kisebb gondom is nagyobb annál. (2527.)
Nem sokat gondolok vele, mert az én legkisebb gondom is nagyobb annál.

3094.
Annyi a gondom, majd fejem füsti megy.

3095.
Szögre a gonddal.

3096.
Jól fogant gondolat okosan születik.

3097.
Ugy jár/megy mint a gondolat.
Példaul jó paripa, aztán házi rend, munka.

3098.
Gondolkozik, mintha rá bizták volna az ország dolgát.

3099.
Senki nem ad gondolkozásátul vámot. (8263.)

3100.
Az isteni gondviselés tovább terjed a csirkének a tojásbul való kipattanásánál. D. (924.)

3101.
Gonosz a törvényt, jámbor a szerencsét félti. BSz.

3102.
Sok szemü láncz a gonosz.

3103.
Azon gonoszság mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz.

3104.
Későbbre száll el a gólya mint a veréb.

3105.
Őt sem a gólya költötte. (901.)

3106.
Elvitte kedvét a gólya.
Alkalmasint szerencsétlenül járt, magát anyának érző leányra mondják.
Nincsen kedvem, elvitte a gólya,
Mert ott jártam, hol nem kellett volna. Népd.
Gólya gocza, gólya,
Ki lányát viszed el?
A kis birónéjét,
Sippal, dobbal, nánihegedüvel. Gyermekd.

3107.
Árva mint a gólya.
Árva vagyok mint a gólya,
Kinek nincsen pártfogója. Népd.

3108.
Elemelte mint fiait a gólya.

3109.
Gondolkodik mint féllábon a gólya.
Gondolkozóba esett mint a gólya.

3110.
Ciconia, meg a gólya.
Latin: Idem per idem.
a) Sokszor megjön addig, el is megy a gólya.

3111.
Ökör nélkül csak a gönczöl szekere fordul.

3112.
Azt véli: ő hajtja/Kevély mintha ő hajtaná a gönczöl szekerét. (770. 1767. 2857. 4163.)

3113.
Hogy ne törne, mikor görbe.

3114.
Görbeország.
Igy híja alföldi ember a hegyes felföldet.

3115.
Nehéz a görbén nőttet sugárrá nőtetni. (1968. 5132.)

3116.
Büdös mint a görény.

3117.
Görgei ember. (5023. 6227.)
Ostobát jelent. Mindazon mondák, s adomák, melyek Dunántul a rátótiakra, Nyitrában a lédecziekre, Szepességen a bélaiakra, Erdélyben a székelyekre fogatnak, felső Tisza mentén a görgei emberre vannak illesztve. – Görgei ember tolta ki borsón a templom oldalait, ő étette le falu bikájával a torony párkányán nőtt füvet, ő vitte keresztben a létrát fák között, ő feküdt haza Kassárul, ő nézte pataknak a torony árnyékát holdvilágnál, ő felejtette otthon a fiát, stb. Különösen a haza fekvés ily törteneten alapul: Görgő helysége beküldé az adót Kassára; a pénzzel, hogy el ne sikkadjon, fél falu bement, s roszul levén a számadások, mindnyájan megverettek. Haza felé vett utjokban egyszer lefeküdtek pihenni. A legszélső, ki Kassa felől esett, fölkelt hogy ő biz nem lesz a legszélső, ő nem akar legközelebb lenni a városhoz, melyben most is megverték. Igy utána a másik, harmadik az ellenkező oldalra mentek feküdni, mig utoljára a haza feküdtek.

3118.
Okos mint a görgei malacz. BSz.

3119.
A görög mindig görög, mégsem malaczozik.

3120.
Görög irás az nekem. (563.)

3121.
Ravasz mint a görög.

3122.
Sétál mint kárvallott görög az üres boltban.
Kecskemét, Szeged táján görögnek híják a kereskedőt, mint másutt zsidónak, mert azon helyeken e két faj üzi főleg az apró boltos kereskedést. Azért mondá a szegedi ember, midőn egy zsidót boltosnak vitt, hogy zsidót viszen görögnek. – Görög am. boltos.

3123.
Alszik mint a gőzü.
Német: Er schläft wie ein Dachs.

3124.
Gözühordta.
Azaz tiszta, egészséges, p. mogyoró.

3125.
Sok gődény a tavat is elhordja. D. (6038.)
a) Iszik mint a gődény.

3126.
Gritti Lajos halála. M.
Megyesen, Erdélyben, veszett el Gritti Lajos. Reggel két keze, délben két lába, este feje csapatának el. – A km. jelent siralmas, kegyetlen történetet.
Latin: Admeti naenia.

3127.
Gróf is nemes, ha hazafi.

3128.
Tojásbul soha sem lesz gróf. (1466.)

3129.
Gróf, kadenczai sróf.

3130.
Guba nem suba.
Tagadod a mit nem lehet, mintha mondanád: a guba nem suba.

3131.
Guba alatt fricskát hány.
Fenyegetőzik, de senki se fél tőle.

3132.
Egymás gubáját hurczolják. P. (2600.)
Vonszák egymáson a gubát. P. (2600.)
Ellenkeznek, veszekednek egymással.

3133.
Ne hagyd magad, Guba Jakab.
Igy biztaták Guba Jakabot, midőn felesége verte; azért e km. gyávák biztatása.

3134.
Fejére tanította, mint bojtárát Guba. D.
Gubánál még nagyobb zsiványnyá lett bojtára, ellopván tőle minden marháit. D. – Jelentése: a tanítvány nagyobb lett mesterénél – a roszban.

3135.
Guba vármegye.
Ung megye gunyneve.
a) Egyik gubás másik subás. (2114.)

3136.
Ő verte el a gunárt.
Ő a győzedelmes, ő az erősebb.
a) Azt véli hogy ő ölte meg a gunárt. KV.

3137.
Örül mint a másét elverte gunár.
a) Gunármérgü.

3138.
Tulajdon gunyhó jobb a más palotájánál.

3139.
Simítsa meg a lapos guta.

3140.
Összehuzta magát mint Komoró végin Guta. Sz.
Van emlékezet Guta Jakab hires haramiaról, ki, mint tudni lehet, Ung megyei születés Komoróbul Ungvár mellől, s oly ügyesen tudott bánni a parittyával, hogy halálosan is találá az utasokat. A mese szerint a falu melletti cserjés, bozótos helyen szokott meglapulni, elbujni, honnan jőne a gutaütés betegségre is a "lapos" jelző: lapos guta. Szirmay szerint 1393-ban Ilosvai Leusták nádor birósága által elitéltetvén Guta, Ungváron oldalbordánál fogva akasztatott fel.

3141.
Meghuzta magát mint Guta mellett a mennykő. Cz.
Guta csallóközi falu.

3142.
A kétszeres guzs nehezebben szakad.

3143.
Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessző.

3144.
Guzsba tenni. (2999. 6525.)
Guzsba teszik az oly tehenet, mely rug, ha fejik, ekkép: egy guzskarikát tesznek hátul a térde mögé, a mint ez előre hajlik, itt pedig egy botot ugy dugnak által a guzs karikán hogy a tehén lábát szorítsa s az ne rugdalózhassék. – Mondani szokták: "majd guzsba teszlek;" azaz rendbe szedlek, megtanítlak.

3145.
Guzs az nem kolbász.

3146.
Száraz/Sovány mint a guzs.

3147.
Guzszsal tormát ásni.
Nehéz azaz lehetlen dolog.

« F KEZDŐLAP

Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

GY. »