KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

A. Á. »


Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK

GYÜJTÖTTE ÉS RENDEZTE
DR. MARGALITS EDE
EGYETEMI TANÁR.


A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS
A KISFALUDY TÁRSASÁG TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG.
BUDAPEST

KIADJA KÓKAI LAJOS
A MILLÉNIUM ÉVÉBEN.




A magyar hazának élete
ezredéves évfordulója alkalmából
mély tisztelettel ajánlja


Nagy örömömre szolgál, hogy a »Magyar közmondások és közmondásszerü szólások« címü gyüjtemények a millennium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia sorakozik a nagyszerü alkotások mellé, melyek annak megörökitésére készültek. A magyar közmondásokban a magyar nemzet szelleme, jelleme, bölcsessége, élettapasztalása, humora nyilatkozik meg; ezeket könnyen kezelhető alakban kodifikáltam munkámban, hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti geniuszt megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát a magyar hazának dedikálom élete első évezredének alkonyán és a másodiknak hajnalán, - a hazának, kit teljes életemben nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem.

A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a magyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyújt, - hanem csak egy kis tájékoztatót akarok müvemhez irni.

1864 óta gyüjtök tizenegy nyelven közmondásokat az ugynevezett cédula-rendszer szerint; minden közmondást kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben megjelent első gyüjteményem, a latin »Florilegium«, elsőnek azért, hogy ez utját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön megjelelendő gyüjteményeimnek. A magyar gyüjtemény a millennium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyüjteményünk, noha még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyüjteményemben 25.336. Az elrendezésben az Erdélyi-féle alapszó-rendszert tökéletesebbé tettem. Nála egy közmondás csak egyszer, egy alapszónál fordul elő, - azonban egy közmondásban gyakran két-három jellemző szó van és e tekintetben a gyüjtő és olvasó eltérő nézetben lehetnek és ez gyakran másutt keresheti és hiába, mint a hová a gyüjtő iktatta; ezen gyüjteményben egy közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány jellemző szó van benne és igy az olvasó, bármelyiknél keresi, meg is találja. Ezen alapszó-rendszernek igen nagy előnye az is, hogy együtt találjuk mindazon közmondásokat, melyek egy-egy alapszóra vonatkoznak és igy a mozaikszerü képben megismerhetjük azon egész eszmekört, melyben egy-egy fogalom közmondásilag érvényesült, miáltal az egyes alapszavak egész kisebb-nagyobb monográfiakká bővülnek, a mi sok esetben igen érdekes és tanulságos. A Dugonics-féle tárgycsoportos rendszer kezdetleges; a Sirisaka-féle ábéczés rend teljesen czélszerütlen. Az egyes közmondások mellé, a hol szükségesnek vélem, egy pár szóban magyarázó észrevételeket csatoltam, azonban azokat a képtelen cigányadomákat, meséket, stb., melyekkel némely gyüjtő a közmondások közlését kiséri, mint tudományos szempontból teljesen értékteleneket, mellőztem. Gyüjteményembe felvettem a közmondásszerü szólásokat is, mert ezek részben közmondások in nuce, részben itt-ott előfordulható közmondások töredékei - és ezüst edénynek cserepe is értékes!

Gyüjteményemben megvan a régibb gyüjtők összes anyaga és azt a saját gyüjteményemmel kiegészitettem. Minden közmondásnak megneveztem gazdáját, ki használta irásban először. A közmondásoknak ilyen történelmi alapon való csoportositása uj dolog, nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában; ez a munka sok nehézséggel járt és kétségkivül sok hibával is, de mindenesetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki használta irásban először; igy például ezt: »falra borsót hány«, Decsi János (1583) és utána minden gyüjtő használta, - a gyüjteményemben az Decsi nevével fordul elő, a többi valamennyi nevének mellőzésével. Innen van az is, hogy a hires Szirmay nevével csak kevés van jelölve, mert ő jórészben Kis-Vicay mondásait használta, azért a kettőben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV.) kellett jelölnöm, mert ennek gyüjteménye 1713-ból való, Szirmayné pedig 1805-ből. A közmondások minden jellemző változatát, variációját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempontból érdekes. Például Szenci Molnár Albert (1604) ezt mondja: »némának anyja sem érti szavát«, Kis-Vicay (1713): »néma gyermeknek anyja sem érti szavát«. A későbbiek mind Kis-Vicaynak erőtlenebb mondását használták Szenci Molnár Albert tömörebb szólása helyett.

Talán nem lesz érdektelen a gyüjteményben levő közmondások statisztikája sem. Decsi Jánostól (1583) van 62, Szenci Molnár Alberttől (1604) van 343, Pázmán Pétertől (1613) van 160, Kis-Vicaytól (1713) van 1697, Mikes Kelementől (1735) van 66, Faludi Ferenctől (1787) van 36, Kovács Páltól (1794) van 282, Baróti Szabó Dávidtól (1804) van 117, Szirmay Antaltól (1805) van 340, Dugonics Andrástól (1820) van 10. 182, Ballagi Mórtól (1850) van 2018, Erdélyi Jánostól (1851) van 4966, Czuczor Gergelytől (1870) van 120, a Nyelvőrből (1872-1895) van 2184, Sirisakától (1891) van 1350, népdalokból van 128, különböző iróktól van 35, a függelékben van 370, én közöltem először 580-at. Ezen statisztikából kiderül müvei hiányossága, például csak az is, hogy Pázmán és a népdalok még nincsenek kellően kiaknázva. Még egy pár évig munkám kiegészitésén fogok dolgozni és a második kiadás teljesebb lesz.

Végül köszönetet mondok azoknak, kik munkám kiegészitéséhez a függelékben szivesek voltak hozzájárulni, valamint Gyulay Pálnak is, a ki kegyes volt munkámnak az akadémia és a Kisfaludy-társaság erkölcsi és anyagi támogatását kieszközölni. Hálás köszönet neki és a nevezett intézeteknek!

Budapesten, 1896. a millennium évében.

Isten velünk! Áldása hazánkra!
A gyüjtő.


A történelmi szempontból eszközölt rendezés röviditéseinek magyarázata: DJ. = Decsi János (1583); M. = Szenci Molnár Albert (1604); P. = Pázmán Péter (1513); KV. = Kis-Vicay (1713); ML. = Mikes Kelemen levelei (1735); F. = Faludi Ferenc (1787); K. = Kovács Pál (1794); BSz. = Baróti Szabó Dávid (1804); Sz. = Szirmay Antal (1805); D. = Dugonics András (1820); B. = Ballagi Mór (1850); E. = Erdélyi János (1851); Cz. = Czuczor Gergely (1870); Ny. = Nyelvőr (1872-95), az Ny. mellé tett szám az évfolyamot jelenti; S. - Sirisaka Andor (1891); Np. = Népdal; ME = melyeknek eddig régibb eredete ki nem mutatható.

  KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

A. Á. »