KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

B. »

A. A ki a-t mond, b-t is kell mondania. E. - Az öreg A-t sem ismeri. E. - Még a nagy A-t sem tudja. E. - Nem akart tovább menni az a-nál. D.

Aba. Aba nem posztó. D. (Daróc nem posztó; paraszt nem úr.) - Aba posztó. D. (Durva úr.) - Nem aba nadrágja. D.

Aba. Lesz még Abán bucsu. E. (Lesz még nekem is jó dolgom.)

Abau. Abauba küldeni. E. (Kikosarazni. A leánykérő ifju kijelentette, ha nem kapja meg a leány kezét, elköltözik Abaujba.)

Abbahagyni. A lusta ló meginditja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. D. - Ha a medve megszagolta a mézet, abban nem hagyja. D. - Ha friss vize volna, abbahagyná a legjobb sört és csupán bort innék. D. (Iszákos.)

Abc. A szamarat abc-ére tanitja. D. - Annyit tud hozzá, mint tyuk az abc-éhez. D. - Az abc-ét se tudja, mégis papolni akar. D. - Az abc-ét sem tudja, mégis katedrába áll. E. - Ez csak az abc-éje. E. (Könnyü része a dolognak.) - Ért hozzá, mint bagoly az abc-éhez. Ny. 14. - Még az abc-én sem ment keresztül. B. - Nem mehetett tovább az abc-énél. D. - Szamárt tanit abc-ére. KV. - Tud hozzá, mint tyúk az abc-éhez. D. - Mi is tudjuk az abc-ét. ML.

Ablak. Ablakján a pénzt ki nem szórja. D. - Ablakon hányják be neki. E. (Szerencsés.) - Ablakot ugrik. D. (Rosszban járt, baj érte.) - Ha a szükség beköszön az ajtón, a szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D. - Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Ha feje befér is az ablakon, de nyelve be nem férhetne. D. - Ha Isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Házadnak ablakán senkit se hagyj benézni. D. - Kár hogy a szíven ablak nincs. D. - Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kiröpült belőle. Bethlen Gábor levél. - Kiment a ház az ablakon. E. (Megtudták mi történt a házban.) - Kinek Isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Kivered az ajtón, bejön az ablakon. E. - Mindent az ablakon vetnek be neki. D. (Szerencsés.) - Nem teszi az ablakába. E. (Nem fog vele dicsekedni.) - Talán az ablakon hányják be neki azt, a mitől meggazdagodik? D. - Téli ablak. E. (Pápaszem.) - Vak ablak. D. - Világos mint a vak ablak. Ny. 1.

Ablakfa. Se kin se ben, mint az ablakfa. E. - Ugy áll mint az ablakfa, se kinn, se benn. Ny. 8. - Ugy van mint az ablakfa, se kivül, se belül. Ny. 5.

Abrak. A likacsos abraktól nem fickándozik a pej. D. (Szalmától.) - Abrak pucolja a lovat. Ny. 6. - Az abrak piszkálja az alfelét. Sz. - Az abrakját hordozó lónak nem törik fel a háta. B. - Biztatja, mint cigány a lovát abrakkal. ME. - Éhes csikó abrakkal álmodik. E. - Ha rugdos a ló, végy el abrakából. D. - Ha a lónak pénze volna, abrakot forditana rajta. D. - Hazajár, mint Buki lova az abrakra. D. (Visszatér oda, hol jobb dolga volt.) - Könnyü Szentmihálylovát abrak nélkül tartani. D. (Szentmihálylova a min a holtat kiviszik.) - Legjobb ostor az abrak. E. - Ló elli a csikót, de abrak az anyja. E. - Lusta lónak korbács az abrakja. D. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Röhög mint ló az abrakra. ME. - Szabódónak bot az abrakja. D. - Ugy örül mint éh ló az abraknak. D. - Vén ló is megröhögi az abrakot. K.

Abrakmérő. Felvitte Isten a dolgát, mint az abrakmérő katonának. Ny. 2.

Abrakol. A harcolás előtt abrakold a lovat. D. - Akkor abrakolja lovát, mikor harcra indul. D. - Késő hegy alatt abrakolni a lovat. Ny. 4. - Megröstül a ló is, ha nem abrakolják. D. - Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell. E.

Abrakos. Abrakos csikó könnyen fickándozik. E. - Nyakában az abrakos tarisznya. ME. (Jól el van látva.)

Abrakvivő. Abrakvivő lónak nem törik fel háta. E.

Abroncs. Mind lepattant hordajáról az abroncs. D. (Nagy kár érte.)

Abroncsol. Abroncsold be fejét, mert tanulásban megreped. D. (Gúny; nem tanul.)

Abrosz. A mely abroszt sokan viselnek, szöszszé válik. B. - A sáhos abrosznak szebb a szine mint a visszája. B. - Az abrosz végre szöszszé válik. D. - Felrázta az abroszt. Ny. 2. (Nem kap enni.) - Hosszú az asztal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora. Ny. 3. Np. (Rossz gazda.) - Ismerem az abroszt, szöszből fonták. D. (Alacsony származásu kevély ember.) - Keskeny az abrosz. E. (Külső pompa, szegény konyha.) - Más abroszához törli kését. D. (Más házánál élősködik.) - Oly nagy a hája, mint az abrosz. D. (Étkes.) - Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E. (Rossz gazda.) - Sokat viselt abrosz szösszé válik. D. - Vastag abrosz, vékony ebéd. Ny. 6. (Szegénység.) - Viselt abrosz szöszszé vált. D.

Acél. Acél anyának tüzkő a leánya. D. - Acél a feje, vasalt a nyaka. D. (Konok.) - Acél is, koha is. D. (Könnyen haragra lobban.) - Acél pennának is elkopik a foga. D. - Acéla jó, de kohája rossz. D. - Asszonynak minden fazékoldal acél. E. (Minden csekélységért tud megharagudni.) - Azt se mondta, cseréljünk acélt. E. (Szó nélkül távozott.) - Csupa acél, csupa vas. D. (Erős.) - Jó az acéla, de tűzköve rossz. B. - Könnyebb az acélt eltörni, mint meghajtani. D. - Mellökön acél, hátukon vas, de belül a nyul, nem pedig a sas. D. - Minél jobban hevítik a vasat, annál jobb acél. D. - Nehéz az acélt meghajtani. D. - Nyakas, mint az acél. D. - Ruhája is acél. D. - Tűzköves acélas asszony. ME. (Haragos.) - Vargát kéri az acél edzésre. D.

Adás. Adás-vevés, nem mind nyerés. ME. - Szép az adás, de szebb a titokban maradás. Ny. 2.

Adat. Maga eszi meg a tojást, levét szolgájának adatja. D. (Javát maga eszi meg.)

Adakozik. Könnyü a máséból adakozni. KV.

Adogat. Eb adogasson, hogy fogyogasson. Ny. 23. (Nem adok, nem fogy.)

Adomány. Bor, buza, szalonna, égnek fő adománya. BSz. - Igéret adományt vár. D. - Szépség a jósággal Istennek nagy adománya. D. (Ritka együtt.) - Tót adta, tót elvette, ebnek adománya. E. - Tót adta, tót elvette, tót eb adománya. D.

Adomás. Adomás sziv is viaszként megolvad. D. (Adakozó, lágy szivű.)

Adonyi. Adonyi asszony, megcsalja az urát. Ny. 15. (Adonyból való, könnyen ád másnak.) - Nem adonyi ember. ME. (Nem ad senkinek semmit).

Adorján. Három Burány, hat Adorján, kilenc huncut. Ny. 23. (Családnév; olyan családokról, hol mind rossz.)

Adó. A holtaktul is adót kér. D. (Kapzsi.) - A holtakon is adót szedne. ME. (Kapzsi.) - Az adó, rossz szó. ME.

Adószedő. Rosszabb az adószedőnél. ME.

Adósság. A régi adósság annyira felmegy, hogy végre el sem éred. B. - Bizonytalan adósságnak szalma a kamatja. K. - Bizonytalan adósságnak szalma az interese. KV. - Búsulással nem fizetsz adósságot. E. - Csak part meg adósság ne volna. Ny. 6. - Egy szálig kifizették az adósságot. D. (Verés.) - Ha eszed van, adósságot ne csinálj, elveszted a hitelt. D. - Három űzi ki az álmot az ember szeméből: a szükség, az adósság és a pör. Ny. 20. - Minden adóssága a korcsmákban. D. (Részeges.) - Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot. B. - Sok esztendei bú-gond sem fizethet ki egy pénzárnyi adósságot. D. - Szalma adósságnak polyva interese. E. (Rossz adósság.) - Szalma adósságnak pörnye az interese. D. (Rossz adósság.) - Szomorú mint a ki adósságba jár kapálni. Ny. 2.

Adózni. Szegénynek nincs miről adózni. D.

Adta. Erősen fújja az adtát. (Káromkodik.) - Neki szokott katona az adtának. D. - Neki szokott mint katona az adtának. E. - Ritka magyar adta nélkül. D. - Tatár étel, török tánc, magyar adta, ördög lánc. E. (Tatár étel, korbács; török tánc, talpverés; magyar adta, káromkodás; ördög lánc, rabbilincs. Átkok.)

Adtáz. Cifrán adtáz, aki megszokta. D. (Káromkodik.) - Tömlöczben is adtáz. D. (Bajban.)

Aggaszt. Nem aggasztja a méhecskét a tél. E. (Szorgalmast.)

Aggatózik. Aggatózik mint a csipkebokor. E. (Tövis.)

Aggnő. A görbült aggnőnek agg a regéje is. D. - Aggnő beszéd. P. (Mese.) - Csak szófia beszéd és aggnő rege. P. (Pletyka.)

Aggott. Nincs oly megaggott róka, mely tőrbe ne kerüljön. D. (Vén.) - Már a biróságbul is kiaggott. D. (Kivénült.)

Aggottan. Mit ember ifjánta tanul, azt aggottan is nehezen felejti. KV.

Aggódik. Aggódik mint a tőrbeesett madár. D. - Aggódik mint a tőrbeszorult madár. B. - Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta. KV. - Másnak javán aggódik. D. (Szomorú, irigy.)

Aggszó. Aggszó, de igaz. M. és P. (Régi szólás.)

Agy. Igen fen kezdesz héázni, elszédül agyad. P. - Tök az agya, gané a veleje. D.

Agyba. Agyba-főbe. E. - Agyba-főbe a szökevény katonát. D. - Agyba nyakázzák a lopót. D. (Ütik.)

Agyafurt. Agyafurt. E. (Ravasz.)

Agyag. Nehéz az agyagot ásni. D.

Agyar. A kutyának is van néha agyara mint a disznónak. D. (Rossz embernek.) - Bus vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja agyarát. D. - Kihasadt az agyara. Ny. 2. (Jókedve kerekedett.) - Se foga, se agyara. D. - Végtére a vadkannak agyarai is elkopnak. D.

Agyaras. Agyaras vadkan. D.

Agyarkodik. Agyarkodik mint a legdühösebb vadkan. D.

Agyonlő. A ki szerencsétlen, bottal is agyonlövi magát. D. - Agyonlőtte, mint Paska a szamarat. Ny. 1. (P. neszt hallott istállójában; add meg magad tolvaj, mert lelőlek, a szamár nem felelt, P. lelőtte.) - Puska nélkül lőhették agyon. D. (Szerencsétlent.)

Agyonrúg. Rúgó ló sokszor tulajdon mesterét agyonrúgja. KV.

Agyonszúr. Jobb vastagon megdöfni, mint vékonyan agyonszúrni.

Agyonütni. Vén embert venyigével is agyonüthetni. D. - A jó ebet nem ütik agyon egy turóért. K. - Fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon. E. - Egy csapással kettőt akar agyonütni. D. - Csak azért kiván egy fertályig mennykő lenni, hogy minden élőt agyonüthessen. D. - Egy kézzel a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt. D. (Erős.) - Nagypénteken kereplővel fogják a nyelvét agyonütni. (Nyelves.) - Ő reá bizzák, kit a mennykő agyon nem üthet. D. - Egy turóért nem ütnek agyon egy macskát. Ny. 6. - Nád ütötte agyon az urát. K. (Csekélység okozta halálát.)

Agyonvág. Mesterét a szablya olykor agyonvágja. E. - A kard önnön mesterét is agyonvágja. D.

Agyonver. A nyulat egy lovon verik néha agyon. KV. - Egy hegyes turóért agyon nem verik az ebet. D. - Gyakorta agg lovon verik farkast agyon. KV.

Agyvelő. Az ő agyveleje sem uborka. P. - Kótyagos az agyveleje. D.

Ajak. Ajakába harapott. E. - Ajakon termett, nem szivben fogant szó. E. - Felbigyeszti ajakát. D. - Két fog, két ajak zárja be a nyelvet, mégis kiszökhetik rajtok. D. - Kopasz mint a német ajak. D. (Német nem hord bajuszt.) - Megcsuszamodott ajka. P. (Eljárt szája.) - Lepittyedt az ajka. (Szégyen érte.) - Mérgében ajakát rágja. D. - Nem szivből ered az ajakon nőtt szó. D. - Nem egyéb az ajakon termett szónál. D. (Üres beszéd.) - Rágja-marja ajakát. E. - Rózsa ajak, tövis nyelv. D.

Ajándékoz. Liptóvármegyei sajtot ajándékoz, hogy érte lovat nyerjen. Sz. - Örömest oda ajándékozná mindenét, ha el nem vennék. D. (Fösvény.) - Sipot ajándékoz, hogy lovat nyerjen. K. - Sipot ajándékoz, hogy érte lovat kapjon. KV.

Ajál. Ajálja uraknak irását, hogy koncukat nyalhassa. D. (Dedicatio.)

Ajánlólevél. Orcáján hordozza az ajánlólevelet. D. (Szép.)

Ajtófél. Ajtófélre van akasztva a kanál. (Vége az ebédnek.) Ny. 11.

Ajtónálló. A mely pap jó hallgató, végre ajtónállóvá teszik. E.

Akad. A fogasra akadt. (Felakasztották.) D. - A pénteki kolbász megakadt a torkán. E. - Futja a farkast, oroszlánba akadt. D. - Hohér pallosán akadott. D. - Horogra akadt. D. - Hurokra akadt a torka. D. - Lepényt keresett, tehénganéra akadt. D. - Nem hal a vizbe, kinek fel kell akadni. D. - Nyomába akadtak a szalmahordónak. (Tolvajnak.) D. - Reá akadt kasza a kövecsére. D. - Torkán akadt a szálka. Ny. 1. (Rajtakapták a hazugságon.)

Akadály. Elég szerencsésen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadályt nem tesz. E. - Midőn a bort nyeli, semmi akadály a torkán. D. - Nagy akadály a szegénység. E.

Akarat. A nagy dologban az akarat is elég. KV. - Az akarathoz erő is kivántatik. KV. - Az ur akaratján kell ügetni. (Szerint.) M. L. - Akarat ellen is kitetszik a szomoruság. D. - Ki nem veheti hasznodat, értse jó akaratodat. B. - Nagy benne az akarat. (Készség.) ME. - Nagy benne az akarat, mint a vén leányban. D. - Nagy benne az akarat, mint a vén lóban. E. - Nagyobb benne az akarat, mint az erő. ME. - Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Márton lova Kabán. (Egyik jobbra, másik balra huz.) Ny. 11.

Akaratos. Akaratos kanca. (Szeszélyes asszony.) D. - Akaratos Kelemen. (Fejes.) E. - Akaratos menyasszonynak ebrud a farára. (Bot.) D. - Akaratos mint a Bende vágója. (Nem arra vág a merre kellene.) Ny. 8. - Vasfejü, kemény akaratu. E.

Akarás. A nem akarásnak sok oka lehet. D. - Nem akarás, fejvakarás. Cz. - Nem akarásnak nyögés a vége. M.

Akaró. A könnyü is nehéz a nem akarónak. E. - Könnyü az akarót rábeszélni. KV. (A kinek mihez kedve van azt szivesen megteszi.)

Akaszt. Akasztani való. D. - Egyetlen egy gyermek akasztani való. (Nem jó az egyetlen.) E. - Gyilkos akasztja a lopót. D. - Hamar előkerül, mint akasztandónak a nap. D. - Mindenkivel tengelyt akaszt. (Összevesz.) D. - Nyakas a cigány is, mikor akasztani viszik. E. - Orgazdát egy szeggel feljebb akasztják. E. - Szél kerekedik, aligha nem akasztottak. D. - Ugy retteg, mintha akasztani vinnék. D. - L. felakaszt.

Akasztat. Azóta szaporodnak a tolvajok, mióta nem akasztatnak. D.

Akasztott. Lóg, mint az akasztott ember. D. - Nem fél holló akasztott embertől. D. - Örül, mint a varju az akasztott embernek. D.

Akasztás. Akasztás se esik ingyen. D. - Akasztással is elhiresedik az ember. D. - Halogatja, mint cigány az akasztást. Ny. 18. - Huzza, halasztja, mint cigány az akasztást. Ny. 5.

Akác. Kétszer nyilik az akácfa levele. (Hosszú ősz, másodszori szerelem.) Np. - Megfizetnek, mikor az akácnak levelei lehullanak. (Száraz levele is soká fán marad.) D.

Akár. Akár alá, akár fel. (Elmehetsz.) ME. - Akár ég, akár pokol, neki mintegy. B. - Akár ide, akár oda. E. - Akár turják, akár gyurják, neki mindegy. B. - Akár zuhog, akár puhog, egy dolog. E.

Akárki. A gazdagnak akárki is rokona. D. - Mindegy neki akárki mit tartson felőle. D. - Szemébe mer nézni akárkinek. D. - Szemébe mer nézni akárki fiának. E. - Van mit leróni akárkinek. (Mindenki bűnös.) D.

Akárhonnét. Akárhonnét legyen, csak legyen. KV.

Akkora. Akkora mint a kakasugrás. D. - Akkora mint a veréblépés. D.

Akol. Éhes, mintha csősz-akolban hált volna. (Szegény, üres.) Ny. 2. - Egy akol, egy pásztor. ME. - Farkast aklodba ne zárj. D. - Farkasnak mutatsz aklot. E. - Reászokott, mint farkas a juh-akolra. D. - Türelmes birka, sok fér egy akolba. ME.

Alabastrom. Fehér mint az alabastrom. D.

Alacsony. Alacsony asztalon bátorságosabb enni. B. - Alacsony házban barátságosabb élni. ME. - Alacsony kunyhóbul is támad nagy ember. E. - Alacsony lélek. D.

Alakos. Erszénytfejő alakos. (Kicsalja a pénzt.) D. - Szemfényvesztő hitvány alakos. D.

Alamizsna. A vak koldusnak is alamizsnán szeme. D. - Alamizsnán szeme. D. - Aranyat ad a koldusnak alamizsnául. D. - Beszél a barát, alamizsna vége. D. - Beszél a barát, beszél, alamizsna a vége. B. - Énekel előbb a deák, aztán kap alamizsnát. D. - Énekel a koldus, ugy kap alamizsnát. E. - Ki idős lánynyal hál, alamizsnát ád. ML. - Lopott pénzből alamizsna. E. - Nincs savanyubb az alamizsna kenyérnél. Cz. - Okosnak a játék, vaknak az alamizsna. E. - Szemesnek a játék, vaknak alamizsna. D. - Szemesé a világ, vaké az alamizsna. D. - Szolgálója alamizsnát ád. (Gazdag ház.) D. - Ugy kellett, mint koldusnak az alamizsna. Ny. 6.

Alamuszi. Alamuszi macska hamarább megfogja az egeret. E. - Alamuszi macska nagyot ugrik. E. - Alamuszi macska egeret fog. E. - Alamusta teremtés. D.

Alamustaság. Alamustaságnak nem kell hinni. Cz.

Alant. Jobb alant kezdeni és fönt végezni. E. - Mely tyúk fent kotkodál, alant keresd tojását. E. - Nagyon alant jár a fogással. (Átlátok a szitán.) D.

Alap. Nagy viaszgyertyákat csöpögtettek alapjába. (Far.) D.

Alatt. Asztal alatt keveri a kártyát. (Csal.) E. - El lehet majd lába alatt járni. (Akasztófára kerül.) D. - Szür alatt hánya a fittyet. (Gyáva.) D. - Verebek vannak a süvege alatt. (Nem köszön.) D.

Alattomban. Az örökös sirása alattomban való nevetés. KV. - Alattomban maró kutya. D. - Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz. D. - Korán-későn orcájára kerül az embernek a nem jó, ha alattomban cselekedte is. D.

Alattvaló. Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békességben akar élni. E.

Alá. A felfujt hólyagot tolja a viz alá. D. - A világ lépcsőin ki fel, ki alá jár. D. - Bak alá teszi a fejős dézsát. D. - Hol fel a talpával a kerék, hol alá. E. - Két szék között a pad alá. E. - Ki fel, ki alá. M. - Kinek pósta a szája, meszet gyujtnak alája. (Pletyka megjár.) D. - Lábbal fel, fővel alá. KV. - Maga alá hozta a kis széket. (Saját kényelmét keresi.) D. - Magas polcról pad alá. D. - Másnak orra alá tormát reszel. D. - Mennyit fordul a kerék fel, annyit alá. D. - Vitézségök miatt a pad alá bujtak. D.

Aláirni. Pénzért az ördögnek is aláirná magát. (Eladná.) D. - Vékonyan fog a pennája, tán már soknak irt alája. Np. (Sokat szerelmeskedett férfi.)

Alányelni. Nem lehet a szót alányelni. D.

Alánéző. Alánéző macska. (Alattomos.) Sz. - Alánéző macskának nem kell hinni. E. - Alánéző macska szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz.

Alánő. Alánő, mint az ökör farka. M. - Alánő a szegény, mint az ökör farka. (Összehuzza magát, meghuzódik.) D.

Alábbhagyni. Alábbhagyott benne. (Olcsóbban adja.) B. - Bezzeg alábbhagyta mostan. M. - Hagyd alább jó szász. (Hátrább az agarakkal.) P. - Hagyd alább jó szász, mert nem babodban találták. (Nem vagyok szemét.) KV.

Alávaló. Alávaló csigért isznak barátságért. (Barátságból rossz bort is.) KV. - Alábbvaló a faszúnál. D. - Alábbvaló a pondrós kutyánál. (Kukacos, koszos.) D. - Alábbvaló a sajtkukacnál. D. - Alábbvaló az élő husba esett nyünél. D.

Alázni. Alázni és felezni. (A feles legyen alázatos a gazdával szemben.) B.

Alázatos. Alázatos, mint a tejen rajtakapott agár. D. - Alázatos, mint a páva. D. (Kevély.) - Alázatos, mint itélet előtt a bünös. D. - Alázatos, mint a lyukba szorult farkas. ME. - Alázatos mint az ügyevesztett. D. - Alázatos mint az ügyefogyott. ME. - Alázatos mint a koldus. D. - Alázatos mint a kin kifogtak. D. - Alázatos mint a barát. D. - Alázatos mint a macska. D. - Alázatos mint az őszi légy. D. - Alázatos mint az elcsapott szolga. D. - Alázatos mint a leforrázott kutya. D. - Alázatos mint a verembe esett farkas. E. - Alázatos mint a pap macskája. B. - Alázatos mint az anyámasszony macskája. Ny. 1. - Alázatos macska hamar elkapja az egeret. D. - Alázatos macska nagyot ugrik. D. - Nagyon alázatos, nagyon gyalázatos. ME. - Ritka a kicsiny, ki alázatos. (Kis termetü.) KV. - Idővel a kevély alázatos is lehet. D.

Alázatosság. Alázatosság nem gyalázatosság. B.

Aldi. (Alfel.) Jó hozzá láttak az aldihoz. (Jól elverték.) D.

Alfel. Az abrak piszkálja az alfelét. Sz. - Alfelére ütötték a nemes levelet. Cz. - Ebhájjal kenték az alfelét. KV. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M. - Kigyóhájjal van megkenve az alfele. (Verés nem fáj.) Ny. 2. - Kiporolták az alfelét. E. - Nyüvek termettek az alfelében. (Rossz.) D. - Ravasz hájjal kenték alfelét. D. - Sir-rí, mint kinek sással metszik az alfelét. D. - Sok küszöböt nyalt az ő alfele is. (Sok helyről kidobták.) M. - Zab szurja az alfelét. (Nagyon jó dolga van.) D.

Alföld. Alföldön zarándoskodik esze. (Bolond.) D. - Sokat ér egy alföldi csendes eső. E. - Lám megmondtam Angyal Bandi, ne menj az alföldre. Np.

Alja. A legszebb buzának is van alja. D. - Ha leszedted fölit, edd meg az alját is. E. - Sok beszédnek sok az alja. E. - Sok szónak sok az alja. E. - Viz alja. D.

Alkalmas. Alkalmas tavalyiban. (Divatból kiment.) M.

Alkalmatlan. Alkalmatlan vendég az éhség. KV. - Alkalmatlan vendég a vénség. ME. - Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. (Szerelemben.) ML.

Alkalmatosság. Alkalmatosságnak kopasz a hátulja. (Meg kell ragadni.) D. - Élni kell az alkalmatossággal. B. - Maga alkalmatosságán. (Gyalog.) B. - Idő, alkalmatosság mutatja ki a jó szolgát. D.

Alkalom. Élj az alkalommal. ME. - Üstökén kell ragadni az alkalmat. E.

Alkonyodik. Alkonyodik a napja. (Vén.) D. - Az alkonyodó nap fáradtak pártfogója. D. - Az alkonyodó napot kevesebben imádják. E. - A részegnek későn virrad, hamar alkonyodik. D. - Ha a nap lehanyatlik, a virág is alkonyodik. D. - Télen a nap is hamarább alkonyodik. D.

Alku. Az istennek szavát megvetni nem alku. (Nem nyereség.) D. - A szerencsének hizelkedni nem alku. (Előny.) D. - Ezen nincs alku; ugy van mint a péknél a zsömlye. Ny. 4. - Hosszu alku a házasság. E. - Itt nincs alku; szabott ár. ME. - Jobb az ösztövér alku, hogysem a birónak kövér végzése. B. - Későn a papsajtjára jönni nem alku. D. - Könnyü a rossz lóért az alku. (Szivesen túladnak rajta.) D. - Nehéz a jó marháért az alku. D.

Alkuszik. Alkuszik mint cigány a lóra. E. - Alkuszik mint zsidó a gyapjura. E. - Alkusznak immár a róka bőrére. D. - Likon kivül jó alkudni. (Nem szorultságban, bajban.) KV. - Nehéz sok sasfinak fészkökben alkudni. (Megférni.) D. - Nem jó előre alkudni a róka bőrére. ME. - Pénze nincs mégis alkuszik. D.

Alóla. Alóla a gyékényt el nem rántották. (Nem halt meg.) D.

Alom. Eb a kutyával egy alomba, nem egy járomba illenek. D. - Lustább a disznónál, mert ez megveti alomját. (Piszkosabb a disznónál.) D. - Még a disznó almot is el akarja adni. KV. - Nem döglik meg a disznó a maga alomjától. K.

Alpári. Alpári ember. (Együgyű.) D. - Megjárta az alpári táncot. (Megverték.) D. - Okos az alpári ember. (Együgyű.) D. - Sorba mén, mint az alpári biróság. (Mind egyformák.) Ny. 5.

Alsó. Gyors, mint az alsó malomkő. (Mozdulatlan.) Ny. 1.

Alszél. Büdösen fuj az alszél. E.

Aludttej. Az aludttejet is megfujja. E. - Aludttejnél fehérebb. D. - Bajos már az aludttejből tejfölt csinálni. Ny. 15. - Ha Mária akarja, aludttej is elsül. D. - Ha isten akarja, aludttej is elsül. E. - Kinek egyszer megégette száját a kása, az aludttejet is megfujja. E. - Megtetézték, mint Bozsván az aludttejet. (Nem lehet.) Ny. 4. - Nekiesett mint tót az aludttejnek. Ny. 3. - Nem aludttej, hanem meleg vér folyik a magyar ember erében. D. - Olyan mint a légy az aludttejben. E. - Összement mint az aludttej. E. - Szereti mint a tót az aludttejet. E. - Szép mint a légy az aludttejben. D. - Tetejével méri, mint Bodván az aludttejet. (Szivesen adja, ha el is szóródik.) Ny. 2. - Ugy méri mint Bodván az aludttejet. Ny. 6.

Alul. Alul derül, bocskor merül. (Lesz eső.) E. - Térden felül, púpon alul. (Köldökön alul.) E.

Aluszékony Aluszékony állat. D.

Alvás. A békés alvás jobb a békétlen táncnál. D. - Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik. E. - Az alvás evés helyett esik szegény embernek. KV. - Éhes embernek étel gyanánt esik az alvás. E. - Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor (Rossz dolgok.) D.

Alvinczy. Kend az Alvinczy. (1809-ben tábornok, rossz fegyvert adott.) E.

Alvó. Délig alvó. (Rest.) E. - Ez is a hét alvók közül való. E. - Felkölti az alvó macskát. (Mérges.) D. - Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, azt nyerted vele a mit kerestél. D. - Ne higyj az alvó ebnek. E. - Őrizkedjél az alvó kutyától. E.

Amaz. Ez volna amaz? KV. (Ez az a hires?)

Anda. Anda Pál hadába való. (Papucshős. Az 1598-ik 31 tc. azt rendeli, hogy a tábort követő asszonyt zsákba kell varrni és vizbe fojtani. Anda Pál minden héten engedélyt kért, hogy feleségéhez mehessen.) Sz. - Anda Pál hadából való. B.

Andalog. Ugy andalog, mintha feje sem volna. D.

András. András bácsi mondja: röndnek muszáj lenni. (Rendőrök ügyetlen rendcsinálók.) ME. - Vége Vig Andrásnak. E.

Angyal. A béke angyala kövesse az utast. D. - A békességet az angyalok is hirdették. D. - A víg angyalok is örömöt hirdettek. D. - Akkor még az angyalok a földön jártak. (Régen volt.) Ny. 6. - Angyal a szava, de ördög a szive. E. - Angyalbőrbe öltözött. (Ártatlan). Ny. 2. - Angyal képében is ördög. D. - Angyal mulék felettünk. KV. - Angyal szól belőled. (Jó hír.) E. - Angyal szól belőled, ha bort emlegetsz. D. - Angyal ül a szemöldökén, ördög szeme alatt. D. - Az angyaloknak közt is voltak pártosok. D. - Az angyaloknak is a kevélység ártott. D. - Az ezüst angyalokat szállni tanitja. (Ellopja.) D. - Kövér mint a trombitás angyal. E. - Nem megy többé oda, a hova az angyalok nem járnak. (Szükségére; meghalt.) D. - Sátán szolgájának nem használ az angyal bőr. (Fehér ruha.) Ny. 2. - Se ördöge, se angyala. (Hirtelen.) D. - Sok ördög sem ér egy angyalt. D. - Utcán angyal, otthon ördög. D.

Angyali. Békével élnek az angyali karok. D.

Anna. Feltette szent Anna kontyát. (Boros asszony; Anna napi nagy mulatságok.) D.

Antal. Antal a fejed. (Féleszü.) M. - Antal harasztjára bocsátotta. (Bolondozik.) Cz. - Megjött Antal Budáról. (Próbáltam, káromon tanultam.) M. - Megjött Antal Budáról, zöld ágat hozott orrában. (Féleszüt küldtem, soká maradt, bolondul végzett.) Decsi János. - Ki hinné, hogy Antal is bőjtöljön. KV. - Kiverte orcáját szent Antal tüze. (Borvirág.) D. - Kiverte a szent Antal tüze. (Orbánc.) E. - Legjobb prokátor a tokai Antal. (Bor antalag; bor beszédessé tesz.) B. - Van módja benne mint Antalnak az ebütésben. (Üt mint a bolond óra.) KV.

Anyajegy. Homlokán az akasztófa anyajegy. D.

Anyatej. Az anyatej legédesebb. B. - Legjobb étel az anyatej. E. - Olyan édes mint az anyámteje. Ny. 2. - Részegnek a bor édes anyateje. - Megemlegette édes anyja tejét. (Jól megverték.) - Ugy beszél mint anyjatejével beszopta. E.

Anyaszült. Anyaszült meztelen. (Nagyon szegény.) D.

Anyámasszony. Alázatos mint az anyámasszony macskája. Ny. 1. - Anyámasszony katonája. (Gyáva.) Ny. - Fohászkodik, mint anyámasszony szüretkor. Ny. 23.

Anyás. Anyás gyermek. KV.

Anyányi. Anyányi liba. (Ügyetlen nagy lány.) E.

Anyó. Hol gyáva az apó, anyó nevén hivják a fiukat. E.

Anyós. Egy anyós volt jó, azt is elvitte a Manó. ME. - Vőnek, ha mézből való is, nem kedves anyósa. S. - Zöld lovat, okos oláhot, kedves anyóst nem lehet találni. ME.

Annyira. Annyira van tőle, mint az ég a földtől. B.

Apad. A kis bögre hamar forr, de hamar is apad. D. - Hol árad, hol apad. ME.

Apányi. Apányi a böndője, de nincs hozzá tehetsége. (Nagy evő, nem szerez annyit.) Ny. 2.

Apó. Hol gyáva az apó, anyó néven hivják a fiukat. E.

Apagy. Apagyra készül a szeme. (Aprót pislant.) E.

Apáca. Apácát anyácaságra szabadit. M.

Apáti. Hallotta a hirét, mint az apátiak a miatyánknak. (A törökvilágban ezt is elfelejtették.) Ny. 1. - Jön-megy, mint Apátiban a szatyor. (Szatyor nevü kutya.) D.

Apáturaság. Hal barát, hal szamár változik az apáturság. Sz. - Meghal a barát, él a szent, változik az apáturság. K.

Apolgat. (Csókolgat.) Ki bárányt apolgat, a kosót sem gyülöli. E.

Apostol. Apostolok közt is volt egy Judás. D. - Apostolok lován jár. E. - Apostolok oszlása. ME. - Tizenharmadik apostol. Sz. - Tizenkét apostol közt is volt egy Judás. E. - Tizenkét apostol között is volt egy rossz. D.

Aprit. A mit apritottál, magadnak kell megenned. B. - Az urak apritják, nyomorultak lakják. (Urak vétenek, szegények bűnhödnek.) KV. - Egy tálba apritnak. D. - Ha apritottad, egyed is meg. KV. - Holdba apritottak, mint a zöleiek. (Az asztalon fénylő holdvilágot tejfelnek nézték.) Ny. 3. - Könnyebb a tálba apritani, mint bele keresni. D. - Megeszi a mit a tálba apritott. D. - Van mit apritani a tálba. D. - Van mit apritani a tejbe. (Gazdag.) D. - Van ott mit apritani a tejbe. Ny. 7 és 10.

Apró. A nagy disznók mellett apraja is elkel. D. - Apró a tücsök, de hangos a szava. D. - Apró barom a kecske. M. - Apró homokporból válik a nagy domb. D. - Apró mint a dohánymag. D. - Apró mint a mákszem. D. - Apró mint a muslinca. D. - Apró mint a mustármag. E. - Apró mint a pozdorja. D. - Apró pénzzel kifizettem. (Sértem a sértegetőt.) E. és Ny. 15. - Apró szeleteket szel. D. - Apró szent. ME. - Apró szemü szűz. (Hunyorgató.) D. - Hamis apró lélek. (Kis.) D. - Huszas, márjas, nem apró pénz. (Meg kell becsülni.) E. - Minden nagynak apró a kezdete. K. - Nagynak is apró a kezdete. D. - Hányan vannak az apró szentek? ME. - Nagyja után az apraja is elkel. E. - Néha apraja után a nagyja is elhull. D. - Nyelv apró tag, de nagyot mozdithat. D. - Terebes rózsák is apró bimbókból erednek. E. (Minden szépnek, nagynak apró a kezdete.)

Apróra. Apróra rágták szivét. D. - Megette a fene apróra. ME. - Ne mindent apróra, néha hasábra is.

Apróstul. Apróstul, cseprőstül, iastul, fiastul. (Mindenestül.) BSz.

Apródonként. A tömött tárház is apródonkint elfogy. D. - Ki apródonként költ, tovább beéri vagyonával. K.

Aprólék. Lúd aprólék. (Kis értékű.) D. - Minden aprólékra ne csiripelj. (Kicsinységért ne pörölj.) D. - Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. (Fontoskodni.) D.

Apróz. Aprózza a lépést. ME. - Aprózza immár a szavakat. (Részeg.) D.

Arad. Marad, mint Arad. Ny. 2. - Olyan vén mint az aradi országut. ME.

Aranyos. A fösvény kivánsága aranyos szegénység. D. - Aranyos hüvelyben füzfa kard. B. - Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez. P. - Az özvegynek ha aranyos is a kapufája, özvegy csak. Ny. 21. - Második asszonynak aranyos a segge is. (Feleségnek.) ME. - Mesterembernek, ha piszkos is keze, mégis aranyos. D. - Mészáros, keze-lába mind szaros, az erszénye aranyos. E.

Aranyozás. Képet nem aranyozás, festés, hanem imádás tesz bálvánnyá. D.

Aranygyapjas. Aranygyapjas vitéz. (Gazdag nagy úr.) D.

Arasz. Ha elhuztad az ölet, huzd el az araszt is. Ny. 4. - Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. - Huncut a paraszt, mihelyt három araszt. Ny. 5.

Arat. A ki álnokságot vet, bút arat. D. - A ki nem szánt, gazt arat. D. - A ki nem vet, nem arat. D. - A mely földet nem szántanak, azon gazt aratnak. KV. - Akkor vet, mikor aratni kell. D. - Búzát vetett, konkolyt aratott. D. - Egy búzát aratnak. (Összeillők.) D. - Fázik mikor búzát arat. (Lusta.) D. - Ki könyeket vet, siralmat arat. D. - Ki mint vet, úgy arat. KV. - Ki szűken vet, szűken arat. ME. - Kopáron aratja az őszi buzát. (A szegény tarlón szedeget kalászt.) D. - Nekem itt sem nem vetnek, sem nem aratnak. E. - Nem mindenkor az arat, a ki vetett. B. - Néha sokat vetnek, de keveset aratnak. D. - Ott is arat, a hol nem vetett. B. - Számtalan földön gazt aratnak. Ny. 19. - Vetés előtt aratsz. E. - Vetés előtt nem arat az okos. D.

Aratás. A ki jó magot vet, jó aratást vár. D. - Aratás idején megfagy a munkában. (Lusta.) D. - Délibábon aratást keres. Ny. 1. - Legtöbb hó van aratáskor. (Hű-hó, munka.) E. - Annyi mint aratáskor a lyuk. (Sok, egérlyuk.) E. - Nagyot hall, mint a tyúk aratátáskor. (Jó dolga van, nem törődik hessegetéssel.) Ny. 6. - Nincs aratás. (Kereset.) E. - Nincs aratás munka nélkül. Ny. 20. - Ritka vetésnek vékony aratása. E. - Rossz aratása van. (Keresete.) B. - Sok aratás volt azóta. (Régen volt.) D. - Szűk szüret, szűk aratás, egész házbomlás. D. - Ugy megijesztették, hogy aratásig se jő eszére. D.

Arányzani. Nem árt feljebb arányzani a lövésben. D.

Arc. A gyönyörüségek nem arccal, hanem háttal ismerszenek. (Nem elejével, hanem végével ismerhetők meg.) D. - Arca bőre bocskorták. (Szemtelen.) B. - Bélyeges arcnak ne higyj. B. - Bocskorbőr az arca. (Szemtelen.) B. - Ha egyik arcát ütöd, a másikat is oda tartja. E. - Leszedi az idő az arcról is a rózsát. D. - Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet mutatni. D. - Nincs arca, hanem csak pofája. E. - Nincs arca mint a kicsapott ringyónak. E. - Oly vastag az arca bőre, mint a bocskorták. B. - Rózsa arc. D. - Szomorunak nehéz vig arcot mutatni. E.

Aszag. (Tüzharisáló rud.) Büdös mint az aszag. D. - Aszagra való a vén szatyor. Ny. 10.

Aszal. Elmehetsz Iprityomba jeget aszalni. Ny. 3. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12. - Érik neki az aszalt szilva. Ny. 3.

Asszonyfa. Asszonyfán is elkel a bor. (Kis lócán is jól esik.) D.

Aszott. Elfujja mint aszott szénát a szél. D. - Lélekre aszott vétket nehéz levakarni. D.

Asztag. A nagy asztag alatt meg nem tikkad az egér. D. - Asztag mellett kalászt szed. (Könnyü dolog.) Sz. - Asztagban tűt keres. (Hiába való munka.) F. - Asztagban keresi az elveszett tűt. D. - Könnyü asztag mellett kalászt szedni. E. - Könnyü asztag alatt buzakalászt bengézni. D. - Kereszt nem asztag. (Buzakereszt.) D. - Mikor ölt meg asztag egeret? E. - Nem lehet a szamárra asztagot rakni. KV. - Szamár nem birja az asztagot. D. - Szamár nem bir el asztagot. E. - Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.

Aszu. (Száraz.) Aszu fa mellett a nyers is megég. E. - Addig keressz lágy párnát, hogy aszu padon is elhálnál. KV.

Attila. Attila fajta. D. - Egész Attila. E.

Atya. A milyen az atya, olyan a fia. KV. - Amint atyák fujják, fiak ugy ropják. (Táncolnak.) B. - A rossz fiu atyja koporsójának egyik szege. D. - A jó atyát szeretni kell, a rosszat türni. D. - Az ördögfi is ördög atyátul származik. D. - Atyáink sem voltak bolondok. B. - Atyánk után haraptunk az almába. D. - Bár komoran néz is fiára az atya, más van szivében. B. - Hol gyáva az atya, ott a fiut anyja nevén hivják. D. - Kevély az atya, ha jó a fia. D. - Mint atyák dudolnak, fiak ugy táncolnak. KV. - Nem gyűjthet annyit a fösvény atya, mennyit tékozló fia elpazarolhat. B. - Pénz a pénznek atya. (Gazdag gazdagabb lesz.) D. - Rossz atyának ritka jó fia. D. (L. apa.)

Atyafi. A királyt is atyafiának mondja. (Gőgös.) D. - Atyafia a kutyának. (Nem nekem.) E. - Atyafiak Ádámról, Éváról. Ny. 13. - Egy jó barát, száz atyafi. E. - Egy jó szomszéd jobb egy atyafinál. E. - Jobb a jó szomszéd a rossz atyafinál. D. - Jobb egy jó barát száz atyafinál. ME. - Jobb ma az idegen, mint az atyafi. D. - Jobb néha egy jó barát, mint száz atyafi. D. - Kevélység és esztelenség testvér atyafiak. D. - Olyan atyafia, mint ökör a lónak. K.

Atyafiság. Cicának macája, kutyának eb atyafisága. Ny. 6. - Ez az atyafiság köztetek: egyik a dombra, másik a völgybe rakodott, eljött a záporeső, összehordotta őket. D. - Olyan az atyafiság köztök: egyik a dombra rakodott, a másik a völgybe s a viz összemosta. B. - Sógorság, komaság, nem nagy atyafiság. D. - Távolról jó szeretni az atyafit. Ny. 10.

Atyaisten. Öregebb az atyaisten kertészénél. Ny. 6.

Atyus. Nyer atyus, könyökig nyulkál (vájkál) a zsebbe. (Veszt.) E.

Augusztus. Hánya fejét, mint a ló augusztusban. (Van már uj zab.) E.

Avas. Avas bor, avas szalonna. (Összeillők.) Sz. - Avas szalonnát nem lehet megenni, sem vénasszonynak hasznát venni. D.

Avasodik. Annyi szalonnája, hogy reá avasodik. D. - Szerencsés ház, melyben megavasodik a szalonna. (Sok van; gazdag.) D.

Avit. Avit ruhája van, azért bujik el. Ny. 3. - Egy avit zsákból két uj tarisznya. E. - Keféld bár az avit ruhát, nem lesz uj belőle. D.

Avul. A jó avul is, de javul is. D. - Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni. BSz.

Az. Az volt ám, a mi volt. E. - Nem ma lesz az. E.

Azért. Csak azért is. ME. - Csak azért se. E.

Azután. Előbb tojik a tyuk, azután kodácsol. D.

Ábrázat. A malom-ábrázatból későre válik orca. D. - Ábrázatnak rossz, pofának megjárja. E. - Elég szép, csak az ábrázatja goromba. K. - Kutya ábrázatból nem válik orca. D. - Kutya ábrázatból soha sem lesz orca. D. - Nincs emberi ábrázatja. ME.

Ács. (Falu Győr megyében.) A kezetek a kulacson, a szemetek a kalácson: kár Ácson a karácson. (Karácsoni prédikáció.) Sz.

Ács. Isten mentse meg az embert kőmivestől, ácstól, részeges takácstól. (Lassu munkások.) Ny. 18. - Megmutatták neki, hol csinálta az ács az ajtót. S. - Megmutatom hol hagyott rést az ács. E.

Ácsorog. Ácsorog mint a boltos legény. D. - Ácsorog, mint Jászok ebe a dombon. D. - Hidon ácsorgó kamasz. (Bámész.) - Ott ácsorog a faképnél. D.

Ábrahám. Elment Ábrahám kebelébe. ME. - Megszokta mint Ábrahám zsidó a csalást. D.

Ábránd. Ábránd az élet megrontója. Vörösmarty.

Ádám. Atyafiak Ádámról Éváról. Ny. 13. - Atyafi Ádámról Éváról, a görbe fűzfáról. S. - Ádám látott ilyet kis inas korában. Ny. 2. - Ádám látott ilyet nőtelen korában. D. - Ádám látott ilyet siheder korában. E. - Ádám Évánál kezdi. ME. - Ádám sem halt meg ettül. D. - Ádám evett almát, a mi fogunk vásik. ME. - Akkor még Ádám is gatyaszárban járt. (Régen volt.) E. - Akkor még Ádám is kis inas volt. E. - Még akkor Ádám is fiatal volt. D. - Kiki köztünk Ádám fia. D. - Ritka Éva Ádám nélkül. D.

Ágas. Ágasra való. (Akasztófára való.) D. - Áll mint az ágas, mig egy bolond német hozzá nem köti lovát. E. - Megfejné az ágast is, ha tejed adna. D.

Ágaskodik. Ne ágaskodj a gerenda alatt. Ny. 4.

Ágcsap. Ágcsap, uram, ágcsap. (Ágcsap ez nem borcsap; ágcsapás, baj.) Cz.

Ágyaz. A jó gazda hajnal előtt ágyaz. (Készül a nyomtatáshoz.) D.

Ágyu. Ágyu tölteléknek való. (Haszontalan.) ME. - Ágyu torkába való. S. - Ártalmasabb a mennydörgő ágyunál. D. - Bakfing nem ágyu. D. - Ágyulövést hallott, leesett a lóról. D. - Minél tovább az ágyu, annál később a vasgömb. (Golyó.) D.

Áhit. Ki mi felől nem tud, azt nem is áhitja. E.

Áhitozik. Csak a farkasmarta után áhitozik. (Kész préda.) D. - Ki pad alatt hever is, vetett ágyra áhitozik. K. - Máséra nem áhitozik. D.

Ájtatos. Ájtatos mint a koldus zsidó. S.

Ákom-bákom. Ákom-bákom. B. - Ákom-bákom szentirás. E.

Ákovita. Tiszta mint az ákovita. D. (Ákovita = aqua vitae.)

Álarc. Lerántották az álarcot. E. - Szép lehet az álarc, de nincs veleje. D. - Üres mint az álarc. D.

Áleluja. Dagad mint a barátban áleluja. Ny. 1. - Tele van mint a barát alelujával. Ny. 22.

Áll. Felkopik az álla. D. - Fölkoptatták az állát. D. - Foly reá a nyála, de nem kopik álla. D. - Koppanik az álla. D.

Áll. A ki áll vigyázzon, hogy el ne essék. D. - A ló állva álmodozik. D. - Azt sem tudja, melyik lábára álljon. D. - Áll mint a bálvány. Sz. - Áll mintha odaszurták volna. D. - Áll mint Dóczban szent Ferenc. (Mozdulatlanul.) Ny. 9. - Áll mint a faszent. ME. - Áll mint a kálomista hit. S. - Állva alszik, mint a ló. D. - Állva sétál mint a cigány. (Képtelen mentség.) E. - Épen ugy áll, mint macska a garádon. Ny. 5. - Gyenge lábon áll. E. - Hazudj egyet, állj előbb. D. - Más fenyeget, maga reszkedtében alig áll. D. - Mit állsz itt? nem kell nekem két fülű fazék. E. - Ne állj ott, mert valami bolond német hozzád köti a lovát. (Ácsorog.) Ny. 14. - Nem akar jobb lábára állani. E. - Ki fejlesütve áll, méltó a pofra. (Bűnös.) D. - Könnyen áll. D. - Törpe csak törpe marad, ha hegytetőn áll is. S. - Ugy áll mint a pecek. Ny. 7. - Ugy áll mint a Sion hegye. Ny. 7. - Ugy áll ott, mintha leszegezték volna. D.

Állandó. Az erőszakos szeretet nem állandó. KV. - Állandó mint a bástya. D. - Állandó mint az égforgás. D. - Állandó mint az igaz hét. D. - Állandó mint a kőfal. D. - Állandó mint a kőszál. D. - Állandó mint a kővár. D. - Állandó mint a pokol. D. - Állandó mint a pityerének szaga. D. - Állandó mint a rossz hir. D. - Állandó mint a szikla. - Állandó mint a szerencsétlenség. D. - Állandóbb a Mátra hegyénél. D. - Csak az égben van állandó békesség. D. - Forgó a szerencse, nincs állandó kincse. Sz. - Olyan a szerencse, nincs állandó kincse. E. - Nem állandó a hazugság. KV. - Nem állandó az erőszakos uraság. E. - Szépség mulandó, csak jóság állandó. S. - Urak szolgálata nem állandó. KV.

Állapot. Egy állapotban van mint a Samu nadrágja. (Mindig rossz.) B. - Ritkán jut embernek elébbeni állapota eszébe. B. - Senki maga állapotát könnyen meg ne változtassa. KV. - Ugyan derék állapot, beittam a kalapot. B.

Állat. A kevély kappan türhetetlen állat. D. - A vadon állatokkal egy ágyban hever. D. - Aggszó szerint: egyféle állatnak sem jó az első kölyke. P. - Aluszékony állat. D. - Minden állat visszatér a természetre. E. - Sokszor az állatok is háladatosak. D.

Állás. A macskát ne állásáról, hanem ugrásáról itéld. D. - Ha felkel, menten leül, sajnálja az állást. D.

Áld. Áldja meg az isten mind a két kezével. ME. - Áldja meg az isten, mint a munkácsi szénát. (Érje kár.) S. - Áldja meg az isten, mint a szuhai malmot. (Csapjon bele a mennykő.) D. - Hogy minket az isten meg ne áldjon, arról szó sincs. S. - Isten áldja nem mindig oly jó, mint isten hozta. (Sokszor jobb a kezdet, mint a vég; a reggel mint az este.) Ny. 2. - Megáldotta az isten, mint Törzsöknét a kenyérsütéssel. (Négyet betett, szétesett, 16 lett.) Ny. 11. - Ugy áldja meg az isten, mint a tördemiczi malmot. (Érje kár.) B.

Áldás. Annyi az áldás rajta, mint az égi harmat. D. - Beütött az isten áldása. (Kár.) S. - Békesség és feleség istennek áldása. (Mert ritkán jár együtt.) D. - Első a szerencse, második az áldás. E. - Embernél a munka, istennél az áldás. E. - Igyuk meg még szent János áldását. (Bucsu pohár. Sz. János evangelistának a mérgezett ital sem ártott.) D. - Ki a szőlőt kapálja pénz mellett áldást is nyer. (Ha jó a bor, áldják.) D. - Lencse, borsó, kása, istennek áldása. D. - Lencse, borsó, kása, mind isten áldása, diák táplálása. E. - Nincs rajta isten áldás. E. - Ráfér az áldás. E. - Se ne ártson, se ne használjon, mint a barát áldás. S. - Sokrétü pogácsa, istennek áldása. D.

Áldott. Áldott a sok kéz, átkozott a sok bél. (Munka-evés.) Ny. 6. - Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj. E. - Áldott mint a darab kenyér. (Jó.) E. - Áldott mint a falat kenyér. ME.

Áldomás. A halállal senki sem ivott áldomást. D. - Áldomás áldomással jár. E. - Áldomás áldomással jó. (Visszaadva.) B. - Annak már megittuk az áldomását. D. - Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás. D. - Ha mégegyszer találkozunk, áldomást fizetsz. S. - Ha nem lesz is vásár, csak áldomás legyen. S. - Igyuk meg a szent János áldomását. (L. fent.) ME. - Jobb lesz, ha megisszuk az áldomást. D. - Szánás-bánás, isteni áldomás. (Bűnbánat istennek tetsző dolog.) D. - Talán a halállal is áldomást ivott. (Bátor.) D.

Áldozni. (Dicséri az áldozókat, ha neki is jut valami. D. - Egy oltárnál három áldozó. D. - Ha tömjén nem telik, liszttel is áldoznak. D. - Ki utassal eszik-iszik, áldozik. D. - Lopott bárányt áldoz. KV.

Állhatatlan. Állhatatlan mint Ádámfi. D. - Állhatatlan mint a földvár. D. - Állhatatlan mint a förgeteg. D. - Állhatatlan mint a gyermek. D. - Állhatatlan mint a gyermekjáték. D. - Állhatatlan mint a nádfal. D. - Állhatatlan mint a sátoros cigány. D. - Állhatatlan mint az őszi idő. D. - Állhatatlan mint a zápor. D.

Állhatatos. Mind a jóban, mind a rosszban állhatatos. D. - Nincs szebb dolog az állhatatos barátságnál. ML.

Álmodik. Arról ne is álmodjál. S. - Busul, mint a ki szomorut álmodott. D. - Disznó makkal álmodik. KV. - Éhes csikó abrakkal álmodik. E. - Éhes disznó makkal álmodik. E. - Éhes disznó makkal álmodik, de ha felébred tökkel is megelégszik. Ny. 4.

Álmodozik. A kocsis szekérrel, a biró törvénynyel álmodozik. KV. - Az igazi magyar nemcsak magyarul beszél, hanem magyarul álmodozik is. D. - Az ösztövér disznó makkal álmodozik. D. - Eb is konccal álmodozik. D. - Ki sokat álmodozik, keveset nyugszik. D. - Macska is egérrel álmodozik. KV. - Nappal alszik, éjjel álmodozik. D. - Szegény szénán szalmán is álmadozhatik. D. - A ló állva álmodozik. D.

Álnok. Az álnoknak szive nem ott jár, hol nyelve. KV.

Álnokság. Ki álnokságot vet, bút arat. F. - Tót álnokság. (Alázkodás.) Sz.

Álló. Álló tóban lakik a béka. E. - Állott tóban lakik a béka. Ny. 6. - Álló vizben terem a béka. S. - Veszteg álló viznek nem kell hinni. E. - Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni. S.

Állóhely. Egy állóhelyben jól megüstökölték. D. - Egy állóhelyben tizszer is megcsal. D. - Megmarad egész nap egy állóhelyében. (Rest.)

Álomkincs. A szerencsének ajándéka álomkincs. D.

Álomszakasztás. Álomszakasztással jár a tisztviselés. KV. - Sok álomszakasztást kiván a méltóság. KV.

Álom összetételei. Álomszíj. B. - Álomszuszék. E. - Álomtarisznya. D. - Álomtáska.

Álmosd. Megjöttek az atyafiak Álmosdról. (Rájött az álom.) E.

Álmos. Álmos mint a beteg pulyka. D. - Álmos mint a hörcsög. D. - Álmos mint a kutya. D. - Álmos mint a macska. D. - Álmos mint a rest szolga. D. - Henyélő gazdának álmos a bérese. D.

Általvető. Általvetőre szorult. (Koldustáskára.) B. - Az általvetőnek csak az elejét látjuk. D. (Csak a más hibáját látjuk, a magunkét nem. (A koldustáska fele elül, fele hátul.)

Ámen. Ámen neki. (Vége.) E. - Azt sem mondja: Ámen. E. - Hátul jár mint az ámen. Ny. 4.

Ámika. (Barátságos egyesség.) Jobb egy szép ámika, mint a legszebb processus. D.

Ámit. Játékkal ámitják a gyereket. E. - Könnyü a bolondot elámitani. D. - Lámpással ámitják a verebeket. D.

Ámitás. Ámitás az élete. D.

Ánglius. Hegyesebb az ánglius tünél. Ny. 5. - Vörös mint az ángliai posztó. D.

Ángó-bángó. B.

Ángy. Ángyod térde. (Gunyos tagadás.) D. - Ángyomnak szólok, hogy menyem is megértse. S. - Bohó ángy, megölte a legjobb tojó gunárt. D. - Cifra mint a Ripcsó ángya pruszlikja. Ny. 1. - Letörött az ángya szekere. (Szült.) Ny. 2. - Ne tanitsd ángyodat ágybaszállni. KV. - Ne játszál ángyoddal. Decsi János és M.

Április. Áprilist járatni. S. - Egész április. S. - Változó mint az áprilisi idő. S. - Megjárta az áprilist. E.

Ár. Árt a vargának. (Varga tü.) D. - Elevenjére találtak az árral. D. - Tűt a szabónak, árt a vargának. D.

Ár. (Viz-ár.) Árral uszik. Sz. - Ár ellen uszik. S.

Árad. Főtől árad a viz. M. - Hol árad, hol apad. ME.

Áraszt. Tavaszi szél utat száraszt, őszi eső vizet áraszt. Ny. 1.

Árboc. Repedt az árboc, megállott a gálya. D.

Árenda. Árendába adta az eszét. D. - Árendába adta fogait. (Kihullottak.) D. - Beszedte, mint Berecki az árendát. (Beszedte, megitta.) Ny. 11.

Árendás. Hid árendás. (Naplopó.) D.

Árok. Árok is van, gödör is van: szép lány is van, csunya is van. Np. - Akkor mondj hoppot, ha átugrottad az árkot. E. - Akkor mondd hogy: hopp! ha átugortad az árkot. Ny. 9. - Árkon-bokron tul vannak. E. - Árkon kivül hegybiró. (Naplopó.) Ny. 7. - Árkon kivül hegymester. (Máséban gazdálkodik.) KV. - Árkon tul hegymester. (U. a.) Ny. 2. - Árkot ás. (Cselt vet.) Sz. - Ez ám az az árok, melyet nehéz átugrani. D. - Igaza van, mint a részeg asszonynak az árokban. Ny. 23. - Magadnak árkot ne áss. D. - Mindenkinek át kell ugornia egyszer a bolondok árkán. Ny. 6. - Nagy árkot ástál, nagy a szökellője. (Nagyot mondtál, nehéz bebizonyitani.) Pázmán. - Nagy árkot ásott maga eléjébe. D. - Ne pislogj, mint Hatvani az árokban. Ny. 5. - Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. BSz. - Ne ugorj ott, a hol árok nincsen. E. - Ördög árka. (Veszélyes hely.) E. - Spekulál mint Hatvani az árokban. Ny. 8. - Viz is megszokja árkát. D.

Árkol. Árkold be a rést. D.

Áros. A mesterség addig áros, még titkos. D. - Meddig áros a mesterség, mig titkos. E.

Árus. Könnyü jó árunak árosát találni. KV. - Könnyü jó marhának árusát találni. KV.

Árnyékszék. A nap az árnyékszékbe is beszolgál. D. - Nap is beszolgál az árnyékszékbe, de azért meg nem mocskolódik. K. - Pilátus konyhája az árnyékszék. Sz.

Árpa. Hetvenkedik mint az árpacipó a kemencében. (Megreped.) E. - Porba buzát, sárba árpát. (Kell vetni.) S. - Rossz időben vetette árpáját. D. - Sokszor rozszsal és árpával kivesz a buza, a konkoly pedig megmarad. D. - Mosolyog mint az árpacipó a lapáton. (Keservesen.) Ny. 19. - Mosolyog, mint a miskolci árpacipó. (U. a.) Ny. 9. - Mosolyog mint Mózes malaca az árpától. Ny. 5. - Nevet mint az árpacipó a kemencében. Ny. 23. - Nevet mint az árpacipó a polcon. Ny. 5.

Árpád. Nagyapja varga volt, mégis Árpádtól származtatja magát. D.

Ártalmas. Ártalmas a háznál: haragos asszony, sűrű füst, lyukas tál. K. - Ártalmas a sok. - Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb. E. - Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet orvosság gyanánt adnak be. D. - Tudatlan hatalmas, mindennek ártalmas. E.

Ártalom. A pénz hol ártalmára, hol javára válhat a gazdagnak. D.

Ártatlan. A ki ártatlan, vessen a rosszra követ. D. - Ártatlan bakgedő. D. - Ártatlan bárány. D. - Ártatlan libatermészet. D. - Ártatlan mint a ma lett gyermek. D. - Ártatlan mint a ma született gyermek. D. - Ártatlan mint a kemencétől a kerék. D. - Ártatlan mint pemete a kemencétől. D. - Ártatlan mint a szűz. D. - Ha puszta vádlás elég, sok ártatlan kerül hohérkézre. E. - Ki tiz esztendős koráig nem ártatlan, huszig nem szép, harmincig nem erős, negyvenig nem okos, ötvenig nem gazdag, hatvanig nem szent: azután sem lesz. D.

Ártatlanság. Ártatlanságnak csak egy a szava. D.

Ártány. A koszos malacból válik néha ártány. D.

Áru. Könnyü jó árunak árusát találni. KV. - Nem sokat hajtanak a hitvány árura. B. - Vásár nélkül is elkel a jó áru. KV.

Árul. Árulja a petrezselymet, süti a makkot. (Senki sem gondol vele.) Ny. 15. - Árulja az öreg ganéjt is. D. - Cigány sátorban árul. (Hazug.) D. - Drágán árulja a disznó-bőrt. D. - Deszkát árul már. (Meghalt.) Ny. - Egy gyékényen árulnak. M. - Én lovat árulok és te belé szursz. M. - Észt nem árulnak a vásárban. F. - Ha a patikában árulnának, ott is venne észt. D. - Kár hogy észt nem árulnak a vásárban. D. - Kofásan árulja a hazug vakarcsot. - Korpája nincs, mégis lisztet árul. (Lop.) D. - Nehezékkel árulják a sáfránt. E. - Nem árulok veled egy ponyván. (Nem közös a dolgunk.) Ny. - Nem ugy adja, a mint árulja. D. - Petrezselymet árul. (Nem táncolnak vele.) S. - Tudja, melyik kocsmában árulják a jó bort. - Virágos cégért köt, ki mérget árul. B. - Zsákban macskát nem árulok. M.

Árulgat. Semmin vették, mert nincs-en árulgatták. D.

Árulás. Az igaz szeretet fél az árulástól. E.

Árulkodás. Hitvány kereset az árulkodás. M. - Kapsz vörös nadrágot, árulkodó. Ny. 13

Árva. A szegény árvát az ág is huzza. B. - Áldja meg az isten, ki az árvát szánja. E. - Árva az árva, ha arany is a kapufája. B. - Árva mint a gerlice. E. - Árva mint a gólya. Np. - Árva mint az ágon ülő madár. B. - Árva mint az útszéli bogáncs. S. - Árvaleány haja. (Szegény.) D. - Árva mint a lehullott levél. D. - Árva tehén borja. Ny. 1. - Árva vagyok mint a madár, mely az ágon párjára vár. ME. Np. - Árva voltál, árva maradsz, Árvában is halsz meg. (Mátyás király Árva Péternek.) E. - Későn való gyermek, korán való árva. E. - Kora vetés, késő gyerek hamar árván marad. Ny. 21. - Nehéz kenyér az árváé. E. - Nem leszek én árva mindég: boru után derült az ég. Np. - Olyan hasa van mint az árva malacnak. Ny. 1. - Verje meg az isten, ki az árvát bántja. Np.

Árviz. Árviz hozta ember. E. - Árviz hajtotta ember. B. - Elcsapta, mint isten az árvizet. Ny. 6. - Elmosta az árviz. D. - Szereti mint a tiszahátiak az árvizet. S. - Várják, mint a bodrogköziek az árvizet. Ny. 11.

Ás. A ki másnak vermet ás, maga esik bele. D. - Aranyat is földből ássák. S. - Árkot ás. Sz. - Ásáte, kápáte. (Dolgozz.) E. - Ember a fogával ás magának vermet. (Torkos.) D. - Hó hátán is kincset ás és talál. (Szerencsés.) D. - Maga fogával ássa sirját. (Torka.) D. - Magadnak árkot ne áss. D. - Másnak vermet ás. Sz. - Mintha pénzt ásott volna az apja. D. - Nagy árkot ásott maga elé. D. - Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P. - Ne áss mélyen, beletörik az ásód. S. - Nehéz az agyagot ásni. D. - Ott is ás, a hova semmit sem tett. (Lop.) D.

Ásás. Több kell a verem ásásához. D.

Ásit. Ásit mint Kun István agara. S. - Ásitoz mint kuvasz kutya. Ny. 9. - Ásitozik mint a falusi kuvasz. S. - Ásitozik mint kutya a pozdorján. S. - Egész nap ásitozik mint Pruszkai gyereke. D. - Egyik után ásitozik a másik. D. - Mikor ásitozik, sajnálja száját kitátani. D. - Nagyot ne ásitozz. D. - Ne ásits mint csizmadia a sörért. Ny. 5.

Ásitozás. Ragadós mint az ásitozás. S.

Ásó. Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Ásó, kapa cimere. D. - Ásóra kapára nem soká fog várni. (Halál.) D. - Csak ásó és kapa választja el egymástól. D. - Hosszu betegségnek ásó, kapa vége. E. - Ne áss mélyen, mert beletörik az ásód. S.

Átány. Delibaratum Átányon, hogy a diák gyalog járjon. (Átány hevesmegyei falu. Mindenki ugy megy, a hogy lehet.) E.

Áspis. Olyan mint az áspis kigyó. S.

Átaludni. Átaludnék három éjszakát, csak ennie ne kellene. D.

Átellenben. Átellenben lakik Senki Pállal. E.

Átesik. A ki a zsidónak nem köszön, átesik a küszöbön. Ny. - Átesett az ebek harmincadján. D. - Átesett a bajon, mint az egyszeri szűz a gyermekszülésen. Ny. 17. - Átesett az eszén. D. - Átesett a küszöbön. S. - Átesett mint a Kardos kutyája a keritésen. (Vége. Döglötten átdobták.) Ny. 2. - Átesett rajta, mint mester a borjuján. Ny. 1. - Átesett rajta, mint kutya a kerten. Ny. 5. - Átesett mint Bakó a házán. D.

Átfut. Átfut rajta, mint tyúk a szenen. D.

Átgázol. Nehéz a tengert átgázolni. D.

Áthág. Könnyen áthágja urának ágyát. D.

Átkozás. Atyád sirása, anyád átkozása kötelet fon nyakadra. Sz.

Átok. Átok fogja meg a magyart, mert az soha együtt nem tart. Np. - Fejére telt a török átka. (Rossz szomszéd.) E. - Gazembernek sürü átka. D. - Lé tartja a gazdát, átok szitok a szolgát. D. - Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát. Ny. 14. - Ónodi katonának az átka van rajtok. (Nem végeznek semmit.) Sz. - Rossz szomszédság török átka. Sz. - Szüleidnek átka ostort fonhat nyakadra. E. - Török átka ember. E. - Verje meg a török átka. E.

Átkozódik. Átkozódik mint a kereketört kocsis. E.

Átkozott. Áldott a sok kéz, átkozott a sok bél. Ny. 6. - Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj. E. - Átkozott a hal a harmadik vizben. (Latin.) S. - Átkozott a száz esztendős gyermek. E. - Átkozott fáradság, kinek nincs jutalma. Ny. 6. - Átkozott lélek. D. - Átkozott krimi tatár. D.

Átlát. Átlátja a gondolatot is. D. - Átlát a szitán. E. - Átlát ő nemcsak a rostán, hanem a szitán is. B. - Átlát a sövényen. S. - Átlátok az orrán. E. - Igen vak az, a ki a rostán által nem lát. Decsi János és M. - Könnyü a rostán általlátni. D. - Vak, ki a rostán át nem lát. F.

Átlép. Átlépi a szelet. E. (Ugrik.) - Akkor higyj az asszonynak, mikor már nem birja átlépni a kerékvágást. Ny. 15. - Mindaddig nem hiszek az asszonynak, mig a kerékvágást általlépheti. D.

Átmegy. A liszt is elfogy, ha sok markon megy által. D.

Átölt. Átöltött a tű fokán. (Tul van a nehezén.) D.

Átugorni. Akkor higyj az asszonynak, mikor már nem birja átugorni az árkot. ME. - Akkor mondj hoppot, ha átugrottad az árkot. E. - Akkor mondd, hogy: hopp! - ha átugortad az árkot. Ny. 9. - Átugrotta az L-et. (Túl van az ötven éven. L római szám.) E. - Átugorja még száz tű hosszát. E. - Átugrottad, Peti bátya, a szélt. (Szélét; nagyobbat kelleténél.) E. - Ez ám az az árok, melyet nehéz általugrani. D. - Hoppot mond, mielőt az árkot átugrotta volna. D. - Könnyü a szalmaszálat általugorni. D. - Mindenkinek át kell ugornia egyszer a bolondok árkát. Ny. 6. - Nem csuda, ha a bolha átugorja a tetűt. D.

Átuszik. A koszos birka is átuszik a többivel együtt. Ny. 5. - A kutya csak kutya, ha tizszer átuszsza is a Dunát. E. - A mely kutya egyszer átuszsza a Dunát, többször is átuszsza az. Ny. 6. - A mely eb egyszer a Dunát általuszsza, másszor a tengerre készül. KV. - Átuszsza mint kutya a Dunát s megrázkódik. E. - Átuszta mint Pap Miska a holdat. (Holdvilágos helyet viznek vélte boros fővel.) Ny. 5. - Átuszták, mint a mádiak a hajdinát. (Vetést.) - Az eb, ha általuszsza a Dunát is, eb marad. Decsi János. - Mely eb egyszer a Dunát általuszsza, neki megy a tengernek is. E. - Mely eb egyszer a Dunát általuszsza, Balatont is megpróbálja. D. - A mely kuvasz egyszer általuszsza a Dunát, nem fél többé a viztől. Pázmán.

Általút. Ugy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj. F.

Átültet. A vén fát ne ültesd. D.

Ave Mária. Tud hozzá, mint bagoly az Ave Máriához. KV.

Áztató. Lustos mint a kender-áztató. D.

Ázik. Eljön az idő, ha megázik a tüdő. E. - Hadd ázzék a tüdő. E. - Kalapját hóna alá teszi, hogy meg ne ázzék. D.

  KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

B. »