« J. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

L. »

Kabai. Forditsd kabai a zászlót. S. - Kikönyökölt, mint a kabai kutya a garadra. Ny. 4. - Mást gondolt, mint a kabai muzsikus. (L. gondol.) Ny. 11. - Mit is mondott a kabai asszony? S. - Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Márton lova Kabán. (Egyik jobbra, másik balra huz.) Ny. 11. - Ugy járt, mint a kabai asszony. (Hízni akart, sokat evett, beteg és még soványabb lett. Jóból is megárt a sok.) Ny. 11.

Kacsingat. Egy szemökkel sirnak, más szemökkel ők tudják, kire kacsingatnak. E.

Kacsó. Boldogok azok, kiknek kezében kacsók. Pázmán. (Erdélyi szerint: boldog, kinek van, kit szerethet. Szenci Molnár: boldog az, kinek kezében a kácsa, kacska. Ezt helyesebbnek tartom.) - Kacsód varga onnan. Ny. 2. - Kacsólábon kivezették. (Ebrudon kivetették; ugy kidobták, hogy lába sem érte a földet.) E.

Kadarka ne taszigálj. (Tántorgó részeg.) B.

Kadencia. Erre mondj kadenciát. ME. - Gróf, kadencia: sróf. E.

Kaifás. Hamis Kaifás. D.

Kain fajzatja. D.

Kajabál. (Kiált.) Nagy kaja, baja. KV. - Kajál-bajál. D. - A ki ludas, az kajabál. (A ki bűnös.) Ny.

Kaján ember. D.

Kajár. Nem él vele, mint kajáriak a Jézus nevével. E.

Kajdi. Elmászott, mint a kajdi ködmön. E.

Kajla. Az Isten tudja azt, meg a kajla tehén. (L. Isten.) Ny. 6. - Gangosan pödörgeti kajla bajuszát. D. - Még a kapák közt is találhatni kajlát. D. - Kajla mint a bajusz. D. - Kajla mint az ekeszarv. D. - Kajla mint az ökörszarv. D. - Nagy a kajla szarva. (Kevély.) D. - Nagy a kajla szarva, le kell törni. (U. a.) E.

Kaka. Ha nem kaka, nem papa. (Ha a föld nem trágyás, nem terem.) E.

Kakuk. Az okos embert nem a kakuk tojja. Ny. 2. - Elverte a kakukot. (A palóc kakukszót hallván, ott hagyta szekerét, felmászott a fára és kakukolt, mig az igazi kakuk el nem szállott. Ezalatt a farkas lovát széttépte, mire ő a falutól kártéritést követelt, mert kakukolásával a falu becsületét megmentette.) E. - Hamarább meglesz, mint a kakuk szól. D. - Háladatlan kakuk elszállott. D. - Kakuk nyerte. KV. - Kakuknál is ravaszabb. KV. - Más fészkében költ, mint a kakuk. E. - Megnyerte a kakuk. B. - Ritka, mint kakuk a mezőn. KV. - Sokat szólot neki a kakuk. (Hosszu életü.) D. - Tarka mint a kakuktojás. S. - Fél a kakukszólástól is. D. - Nehezen ér az több kakukszót. B. - Nem éri meg a kakukszót. (Nem él tavaszig.) Ny. 6. - Nehéz a kakukszót várni. (Annak nem idejében.) D. - Sokszor halott már kakukszót. (Vén leány.) E.

Kakukfű. Örvend a méh, ha kakukfüvet érez. D.

Kalapos. Ha kalapos volnék, az emberek fejetlen jönnének a világra. ME. - Vaskalapos. E.

Kalapács. Elkeverte a kalapácsnyelet. Ny. - Elmocskolta a kalapácsnyelet. D. - Elszarta a kalapácsnyelet. (Elvesztette becsületét, hitelét.) E. - Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. - Kovácsot illeti a kalapács. B. - Könnyebb könyv a kalapácsnál. E. - Lesz belőled vagy fúró vagy kalapács. D. - Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács. ME. - Sok kalapács a legvastagabb vasat is meggyőzi. D. - Ugy fél, hogy kalapácscsal sem lehet egy zabszemet a seggébe verni. B.

Kalapál. Cigány üllőn kalapál. (Hazudik.) B.

Kalamáris. Meghuzta, mint Mihály bátyám a kalamárist. (A cigány a tintásüvegből egy nagyot húzott: tinta ez, nem kalamáris.) E. - Tinta ez, nem kalamáris. (Csalódás.) E.

Kalamász dugasz. (Kulimász, szláv szó: kocsikenőcs.) D.

Kalauz. A bátor vitéznek kalauz az orra. D. - Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. - Kalauz után nem mesterség eltalálni az utat. B. - Kevélység a romlásnak kalauza. D. - Könnyü kalauz után járni. D. - Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Ravasz embernek ravasz a kalauza. D.

Kalász. Asztag mellett kalászt szed. (Könnyü.) Sz. - Könnyü asztag mellett kalászt szedni. E. - Könnyü asztag alatt buzakalászt bengézni. D. - Könnyü a kepe mellett kalászt szedni. ME. - Üres kalászt morzsol. D. - Üres kalász fentartja a fejét. S.

Kaleráb. Fölséges, mint a rókusi kántornak a fagyos kaleráb. (Vadászaton megéhezett; éhesnek minden izlik.) Ny. 1.

Kalendárium. Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium. E. - Hét országra szól, mint a zsidó kalendárium. Ny. 1. - Ugy áll a szája, mint a tót kalendárium. (Ferde.) Ny. 2.

Kalitka. Az a madár igen ritka, melynek kedves a kalitka. Np. - Jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget. B. - Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kirepült belőle. Bethlen Gábor. - Örül, mint kalitkában a csizike. D. - Ritka madárnak kedves a kalitka. E. - Ritka mint a fecske a kalitkában. D. - Szomoru a madár a kalitkában. B. - Vad madár is megszokta a kalitkát. D.

Kalocsa. Locsa, locsa, Kalocsa. (Sáros. Kalocsa hajdani neve Kadzsacsa, szláv szó: mocsáros hely. A honfoglaláskor igen népes szláv város volt.) Ny. 8.

Kaloda. Eb a biró kaloda nélkül. D. - Falu kalodáját sem szabják egy ember lábához. D. - Keserü kalodában a lejtő. (Tánc, verés.) D. - Kínban van, mint az undi kutya a kalodában. D. - Nem esik vigan kalodában a lejtő. K. - Nyakat a kalodából nehéz kihuzni. D. - Ritka, mint a jó ember a kalodában. D.

Kalpag. Kucsma nem kalpag. D.

Kamara. Hátán kamarája, mint tótnak a boltja. D. - Jó macska tisztán tartja a kamarát. D. - Meghuzódik, mint a kamara végibe a guta. (L. guta.) Ny. 20. - Oldalán kamarája, mint a baranyai embernek. D. - Üres a kamara, mégis tizenkét tál ételt parancsol. D. - Üres kamarának bolond a gazdája. E. - Üres kamarának bolond a gazdasszonya. D.

Kamasz. Hidon ácsorgó kamasz. (Naplopó.) D.

Kamat. Jótett meghozza kamatját. S. - Kamatos pénz veled egy tálból eszik. K.

Kamol. Emberbőrből kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Hurt kamoltak beléből. D.

Kampó. Korán görbül, a mi jó kampó akar lenni. S.

Kamuka. Szűrben szedett pénzét kamukában elitta. E.

Kan. Csillog a szeme, mint a kanmacskáé. E. - Csiri-biri kanveréb, a bolondot küldd odébb. S. - Elesik, mint kan a tökitől. E. - A falu kanját is megölik olykor, de csak válik más helyébe. (Senki sem pótolhatlan.) K. - Kan-agár a vendég, komondor a gazda. E. - Hátra van még a kanja. (Nagyja.) E. - Megugratták alatta a kan ebet. (Verés.) - Megszabadul tőle, mint kan a tökitől. Ny. 15. - Mérges mint a kanpulyka. S. - Nem morog, mint a kankutya. D. - Száz esztendős kanverébnek hátul van a farka. D. - Szent, mint a Bodóné pulykája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Szérdéken kapták a gonosz kanmacskát. (Aludttejen, torkosságon.) D.

Kanalas. Összetörte a kanalast. (Civódást keltett a családban.) Ny. 2.

Kanális. El a kanálissal. (A zomboriak tiltakoznak az ellen, hogy a Ferencz-csatorna közvetlen a város alá vezettessék, nehogy gyermekeik bele bukjanak. Oly határozat, melyet később megbántak.) ME.

Kanász. Egyik kanász, másik kondász. (Kondás.) D. - Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne mellé fogadni. D. - Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász is gazdag lenne. D. - Kanászra bársony nadrágot. D. - Nem parancsol a kanász a birónak. Ny. 18. - Ritka kanász bunkó nélkül. D. - Válogat, mint kanász a pergőben. E. - Nézgelődik, mint a vén kanászné. Ny. 3.

Kanca. A rossz maglovat (csődört) felrugdossa a kanca. D. - Akaratos kanca. D. - Aligha kancája meg nem csikózott. (Örül.) D. - Egész nap nyerit a sárga kancák után. (Rossz személyek után jár.) D. - Egy kanca nem ménes. D. - Jobb a kanca csikóstul. D. - Kancarugás nem fáj. (A csődörnek.) ME. - Kancarugás nem oly fájós. E. - Kancatej. D. - Kanca után nyerit a csikó. D. - Kancarugást gyakran elnyögte már. D. - Lerohant a paripáról, mint tótok királya hajdan a kancáról. Sz. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Nem arra kanca a buzába! D. - Nem oda kanca a buzába! E. - Paripa nem kanca. D. - Sárga kanca. (Fajtalan.) D. - Sárit, mint a kanca. D. - Serény kancának serény csikója van. D. - Soha kanca rugást nem szenvedett. D. - Veszett kancának veszett a fia. Ny. 5.

Kancsal nem egyenes szivü. Sz. - Mint a kancsal mészáros másfelé néz és másfelé vág. E. - Vak vezet kancsalt. M.

Kancsó. Fenekére tekint a kancsónak. E. - Hajtogassuk a kancsókat, feltaláljuk benn a jókat. Np. - Kancsó fenekére veti a keresztet. D. - Mély belátásu a kancsóba. E. - Szomjuságnak orvossága a kancsó. D.

Kandalló. Pislog, mint a rimóci nyul a kandallóban. D.

Kandi Pál. (Kiváncsi.) S.

Kandó. Nagyrament, mint Kandóné fia. (Azt mondta: fia már nagyra ment, valami ár-végzetü urrá lett, vagy káplár vagy generál.) B.

Kankó idővel se válik szűrré. D. - Kankó nem dolmány. D. - Nagy melegben is viseli a kankót. (Betegség.) D. - Nyáron két bunda, télen kankó se. E.

Kankus. Gyermeket szokták kankussal ijeszteni. K.

Kanta. Bőven adja a kanta. D. - Megtalálta zsák a foltját, ecetes kanta dugóját. Ny. 2. - Még kantája sincs s immár furja a bort. Decsi János. - Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. E.

Kantár. Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez. Pázmán. - Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny. 1. - Jól megeresztette a kantárt. (Kevély.) D. - Ki meghiszi lovát, kantár marad nála. KV. - Ki meghiszi lovát, farba rugja urát, csak kantárt hagy kezében. (Ki hisz lovának, megjár.) Sz. - Még lovad sincsen s már kantáron busulsz. KV. - Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D. - Nem illik vén lónak csigás kantár. (Vén embernek szép fiatal feleség.) Ny. 2. - Nem szamárra való a kantár. D. - Rövidebbre fogjuk a kantárszárat. E. - Szép mint a csigás kantár. D.

Kantároz. Ijedtében lova helyett tehenét kantározta. B. - Ijedtében tehenét kantározta. D. - Lófarknál kantároz az ijedt katona. E. - Tehenet kantároz. KV.

Kapa. A kapát kapának, az ásót ásónak mondja. (Szókimondó.) B. - Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Ásó-kapa cimere. D. - Ásóra, kapára nem soká fog várni. D. - Csak ásó, kapa választja el egymástól. D. - Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, próbálja. KV. - Csép és kapa szörnyü nyavalya, szegény a kenyerét alig falhatja. D. - Csépre, kapára termett ember. M. - Hosszu nyelü kapával nehéz kapálni. B. - Kasza-kapakerülő. Np. - Kasza, kapa, nyavalya. E. - Kasza, kapa, nyavalya, csak az tudja micsoda, ki ezeket próbálja. D. - Könnyebb a könyv a kapánál. S. - Könnyen terem a jó bor, ha kapa a bikája. D. - Megadta mind a három kapáját. (Kukoricát háromszor kapálják. Jól megmunkálta.) E. - Még a kapák közt is találhatni kajlát. D. - Neki is elég lesz egy kapa föld. S. - Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt. D. - Nem szokta, mint deák a kapát. D. - Sok próbával válik a jó kapa. D. - Szőlőnek kapa a bikája. D.

Kapanyél. Ha Isten akarja, kapanyél is elsül. E. - Ki szerencsés, annál kapanyél is elsül. E. - Ugyan megragadta ám a kapa nyelét. D.

Kapar. A tyúk is szokásból kapar. D. - Addig kapar a tyúk, mig szemre talál. D. - Anyjuk után kaparnak a csirkék. D. - Egy kaparja, kettő falja. (Több a fogyasztó a keresőnél.) E. - Kaparj kurta, neked is lesz. KV. - Kaparj kurta s leszen. KV. - Kaparj kurta, lesz poltura. B. - Más szemetén nem kapar. D. - Nem kaparhat annyit a fösvény, mit el nem tékozolhatna korhely fia. D. - Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne vakarja. KV. - Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne kaparhassa. D. - Ott kapar, a hol szemre talál. D.

Kaparász. Ne kaparássz a hónom alatt. E. - Sós tengerben bajos kaparászni. E.

Kapaszkodik fűhöz-fához. E. - Kapaszkodik, mint a körmetlen macska. (Hiába erőlködik.) Ny. 17. - Ne kapaszkodj, ha körmöd nincs. E. - Ne kapaszkodjál olyan kocsi után, mely fel nem vesz. S. - Ugyanazon egy lónak a farkába kapaszkodtak. D. - Vizbehaló a fűszálhoz is kapaszkodik. S.

Kapaszkodó. Jobb egy ereszkedő száz kapaszkodónál. Ny. 2.

Kapál. Ásáte, kapáte. (Dolgozzatok.) E. - Egy szőlőt kapálnak. D. - Gazda kapálja a szőlőt, kurvanya a vendégnek. (Megissza a kész bort.) D. - Jó ló télben is kapál magának. D. - Jól kapált kiskert, második mészárszék. KV. - Kapálj kurta s leszen. Sz. - Kapálj kurta, lesz poltura. B. - Kapál mint a jóllakott ló. D. - Ki a szőlőt kapálja, pénz mellett áldást is nyer. D. - Más szőlőjét kapálja, magáét kapáltatja. D. - Mit nekem, fity nekem, ha kapálok, lesz nekem. Ny. 2. - Nehezebb kétszer kapálni, mint egyszer megházasodni. D. - Nehéz a hosszu nyelüvel kapálni. D. - Parlag Péter kapálja, Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyatott szőlő.) Ny. 6. - Szomoru, mint a ki adósságba jár kapálni. Ny. 2.

Kapálgat. Más kertjében kapálgat. (Más feleségét szereti.) D.

Kapálás. Megszokta, mint ménló a kapálást. D.

Kapálódzik mint az ürge a madzagon. Ny. 5. - Még a holt is mozog, hát az eleven hogyne kapálódznék. (Ha a vén is táncol, hogyne táncolna a fiatal.) Ny. 2.

Kapás. Ballagnak a kapások, mennykő megy utánok. (Lassan dolgoznak, szidják.) Ny. 13. - Galuska, derellye, kapások ereje. Ny. 20. - Kapás kapással, úr úrral. E. - Kapás kapással, úr úrral barátkozik. B. - Kapás kapással, úr úrral élhet jó barátságban. KV. - Mit isznak a kapások? (A mit kapnak.) E. - Nagy úr, kapás, mind egy rakás. KV.

Kapca. Belekörmölt, mint vadóc a kapcába. (Tolakodó, szemtelen.) D. - Bezzeg szoros most a kapca. KV. - Csizmakapcámat sem törülném hozzá. S. - Főzik a kapcáját. (Szoritják, bajban van.) D. - Jól felszedi a kapcát. (Szalad.) D. - Kapcája is rongyos. D. - Kapcája se lehetne. B. - Lába kapcája se lehet. E. - Minden embert lába kapcájának tart. D. - Ne légy senkinek lába kapcája. D. - Nem vagyok lába kapcája. E. - Szoros a kapca. D. - Szorul a kapca. E.

Kapcáskodik. Buját látod, ha másba kapcáskodol. D. - Mindenbe belekapcáskodik. B.

Kapdos. Árnyék után kapdos. F. - Kapdos hozzá, mint Bernát a mennykőhöz. (L. Bernát.) D. - Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember. D. - Mindenhez, még a szalmaszálhoz is kapdos, mint a Tiszába haló ember. D. - Ne kapdoss, mint Migléczi a mennykőhöz. Ny. 5. - Szelet kapdos. D. - Vizbehaló ember habokhoz is kapdos. Pázmán.

Kapitány. Egy se jó közlegény, ki kapitányságra nem törekszik. E. - Rossz katona, ki kapitányságra nem vágyódik. B. - Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D.

Kapkod. A ki árnyék után kapkod, a koncot elejti. ME. - Árnyék után kapkod. B. - Fűhöz-fához kapkod. S. - Kapkod hozzá, mint Bernát a mennykőhöz. (L. Bernát.) B. - Kapkod, mint a vizbehaló. E. - Kapkodik, mint Zsadányba a mennykő. (Ide-oda egy kicsit.) Ny. 12. - Kapkodja, mint kutya a legyet. E. - Ki máját kapkodta, ki zuzáját. D. - Mindenfelé kapkod. S.

Kappan. A kevély kappan türhetetlen állat. D. - A kappant is elunni, ha gyakran etetik. D. - Kakasokból válnak a kappanok. D. - Lóvá tették mint a kappant. (Este megrészegitették, idegen csirkékre ültették s az másnap vezette. Olyan férfira mondják, ki gyermekes özvegyasszonyt vesz el.) Ny. 13.

Kapor. Éh-kop kaporral. (Koplal.) E. - Kapor se terem kertjében. D. - Szapora mint az ebkapor. D.

Kapóra jött. E. - Kapóra üti. E.

Kapós mint a heringfej. (Senkinek nem kell.) Ny. 14. - Kapós, mint télen a szalmakalap. Ny. 5.

Kapta. Egy kaptára húzni. D. - Egy kaptára üt mindent. E. - Fazekas korongról, varga kaptájáról beszél. D. - Kapta nem csizma. D. - Két lábnak egy kaptája. B. - Minden csizmát egy kaptára ver. KV. - Minő a kapta, olyan a csizma. D. - Nem feljebb varga a kaptánál. KV. - Varga ne szóljon feljebb a kaptánál. Pázmán. - Varga a kaptánál ne tovább. D.

Kaptafa. Egy kaptafára üt mindent. E. - Egy kaptafára húzni. ME. - Mintha kaptafára verték volna gyomrát. (Tág.) D. - Két lábnak egy a kaptafája. D. - Örül a varga, ha kaptafáját kihuzta. (Kész a csizma.) D.

Kaptár. Here a kaptárban. D. - Más a népes kaptár, más a képes naptár. S.

Kaprozik (káprázik) a szeme, mint a holtrészegnek. D.

Kapu. A bécsi kapun se tudna bemenni. (Szűk neki az út, részeg.) D. - Az okos nem nyit annak kaput, a mi az ajtón is beférhet. D. - Bámészkodik, mint a borju az uj kapura. B. - Bámul, mint a borju az uj kapura. E. - Bámulj kapu, ordits város. S. - Csak a város kapuján kimehess, azután könnyen utazol. D. - Deszkakapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda. Ny. 3. - Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Kapuba kell a legügyesebb embert állitani. (Ostromkor.) Ny. 4. - Nagy a szája, mint a bécsi kapu. D. - Nagy útról szerencsésen haza ért, kapujában törött el a lába. D. - Nagyobb a kapu az egész háznál. B. - Nagyobb a kapu, mint a város. D. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér. E. - Néz, mint birka az uj kapura. Ny. 3. - Szájas, mint a temesi kapu. D. - Záratlan kapu a gyermek szája. BSz.

Kapufa. Az özvegynek, ha aranyos is a kapufája, özvegy csak. Ny. 21. - Árva az árva, ha arany is kapufája. B. - Búcsút vett a kapufélfától. S. - Kapufától vesz búcsút. M. - Otthagyta a kapufélfánál. S.

Kapucinust nyelt. (Rekedt.) E.

Kapzsi. Egyik kapzsi, másik habzsi. D. - Ragadozó, mint a kapzsi eb. D.

Kar. Addig élek, a meddig a karom. (Akarom. Szójáték.) S. - Comb annak karja is. D. - Ha Isen akarja, veled leszen karja. KV. - Ha ujjat adsz, karod kéri a telhetetlen. D. - Karját se emeli fel. D. - Ki ujját kapja, annak karját is nyujtja. D. - Lábára bizza, nem karjára életét. D.

Karabin. A nagy karabinszáj nagy gömbökkel telik. (Étkes.) D.

Karabuka. (Bácsmegyében.) Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. Ny. 2.

Karaffa. Beste lélek, karafia. E. - Musztafa, Karaffa és az akasztófa, mind a három rossz fa. Np.

Karatyol. Mindig karatyol, mint a kotlós tyúk. Ny. 12.

Karácsony. A kezetek a kulacson, a szemetek a kalácson, kár Ácson a karácsony. (Ács, Győrmegyében.) Sz. - Egyszer esik esztendőben karácsony. (Szegénynek jó napja.) Ny. 21. - Fehér karácsony, zöld husvét. S. - Fekete karácsony, fehér husvét. B. - Hosszu, mint a téli nap karácsony felé. D. - Jóllakott, mint a tót karácsonyestén. Ny. 9. - Karácsonykor kalács, husvétkor ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jólesik. (Minél közelebb az uj buza, annál kevesebb van a régiből.) Ny. 24. - Kemény, mint a karácsonyi hideg. D. - Különös, mint karácsonykor a tökkáposzta. Ny. 2. - Lesz még nekem karácsonyom. (Jó dolgom.) E. - Már sok karácsonyi szilvát evett. (Öreg.) D. - Meg nem eszi a karácsonyi szilvát. (Nem éri életben a karácsonyt.) D. - Meleg karácsony, hideg husvét. B. - Nincs mindennap karácsony. Ny. 4. - Szekeres karácsony, szénás husvét. S.

Karádi. Eltörődött, mint a karádi menyasszony. S.

Karc tartja a nádfalat. (Fenyiték a kikapóst is ráncba szedi.) D.

Karcsu mint a gyapjuzsák. E. - Karcsu mint a zsupkéve. S. - Karcsu mint a retek. E. - Karcsu ruha a csók. B. - Nem látszik az öltözeten, mily karcsu az erszény s ösztövér a konyha. E.

Kardos menyecske. S. - Oda se neki, mint Kardos a fazéknak. Ny. 4. - Szegénység nem szerez kardoskodást. KV.

Karéjt metszhet. E.

Karika. Fából csinált vaskarika. (Abszurdum.) E. - Forog mint a karika. D. - Friss mint a karika. D. - Karika a végére. E. - Karikába fekszik, mint a kutya. Ny. 2. - Karikát a haramia nyakára. D. - Nem lesz abból karika. Ny. 5. - Zöld karikát hányt a szeme. - Ez csak egy karikahajtás. B. - Ez neki csak karikacsapás. B. - Megy mint a karikacsapás. E. - Ugy megy dolga, mint a karikacsapás. Ny. 13.

Karmazsin. Piros mint a karmazsin. D.

Karó. A mely karó igen magasra felnő, ritkán szokott erős lenni. B. - Én is láttam karón varjut. (Nem valami különös dolog.) Sz. - Érti a kutyát a karóhoz kötni. Ny. 8. - Illik, mint karóra a varju. Ny. 6. - Jobb a lovat ellenség sövényéhez, mint maga karójához kötni. (Jobb a támadó harc, mint a védelmi.) D. - Jól van dolga, mint kutyának a karó közt. Ny. 8. - Karó közé szorult, mint a kutya. E. - Karó közt a potyka. (Nagy vizáradás, baj.) E. - Karón mutatja a tar-varjat. D. - Karón varjut mutat. (Üres igéret.) Sz. - Karót nyelt, mint Bagó káplár. (Egyenesen, mereven áll.) Ny. 1. - Kölcsön hoz jóakarót, visszakérés karót. KV. - Köti az ebet a karóhoz. D. - Megszorult, mint a kutya a karó közt. E. - Minden csinját a kard hegyére kiteszi. (Hirdeti.) D. - Minél hegyesebb a karó, annál nagyobb törik el belőle. Ny. 2. - Öreg asszony, rossz vén karó, szegény legény szomoritó. (Ha ifju legény idősb özvegyet elvesz.) Ny. 8.

Karvaly. Örül mint karvaly a fürjnek. D.

Kas. Adj kést, én is tudok kast kötni. E. - Barátom az erszény, rokonom a kas. E. - Fenn az ernyő, nincsen kas. Sziglig. - Fenn az ernyő kas nélkül. (L. ernyő.) D. - Rokonom a kas, barátom az erszény. BSz. - Sok kis mag kasokat tölt. E. - Szekérhez vessző-kas. D. - Tele van a kas. B.

Kast. Megszárad, mint Béziné szoknyáján a kast. (Magán száritotta, lepattogott.) Ny. 11.

Kassa. Debreceni pipa, szegedi dohány, kassai tubák. ME. - Majd megfizet, ha Krisztus Kassáról megjön. S. - Kit Rozsnyón meg nem szólnak, Szentpéteren meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak, bátran mehet az országon keresztül. S.

Kassi. Hallgat, mint a kassi malom Szoboszlón. Ny. 5.

Kaszál. Egy réten kaszálnak. D. - Egy zabot kaszálnak. D. - Kopott helyen kaszálja a füvet. D. - Maga hasznára kaszál. E. - Nehéz a kopárt kaszálni. D. - Nem télen, hanem nyáron kaszáltat az okos. D. - Tudja Pál, hol kaszál. D. - Tudja Pál, mit kaszál. (Oka van annak, hogy igy tesz.) KV.

Kaszálás. Nyári favágástól, téli kaszálástól, Isten őrizzen. (Télen meleg, nyáron hideg időtől.) Ny. 16.

Kaszás. Hig mint a kaszás lé. D. - Erőtlen mint a tót kaszás. D. - Megtalálták a mesgyét, mint az organista úr kaszásai. Ny. 4. - Minél több a kaszás, annál több a rend. D. - Ő vezeti a kaszást. (Kaszás csillagot. Kevély.) D.

Katakul, mint az egerszegi mennykő. Ny. 3. - Ötöl, hatol, habatol, mint az egerszegi mennykő katakol. Ny. 6.

Katedrába áll és az abcét sem tudja. E.

Kati is csak szokásból táncol. D. - Kis Kati is megteheti. E. - Kis Kati is tudja. E. - Könnyü Katit táncba vinni. D. - Könnyü Katót táncra vinni. E. - Könnyü Katót táncba vinni, ha neki is kedve van rá. B. - Lassan belejön, mint Katiba a gyerek. Ny. 7. - Lusta Kati, rest anyának leánya. D. - Lusta Kati rest Ferkóval sürög-forog egy korsóval. D. - Ne őgyelegj, mint falu-farka Kata. (Kóbor.) Ny. 5. - Katicáskodik a konyhán. Ny. 6.

Katlan. Fekete, mint a katlan. D. - Zörög, mint a macska az üres katlanban. D.

Katolikus. A bor legyen római katolikus hitében (erős), legyen református (tiszta), legyen zsidó (kereszteletlen) és legyen luteránus (se hideg, se meleg.) S.

Katonaság. A cibil törvényre nem hallgatnak a katonaságnál. Ny. 18. - Annak tetszik a katonaság, a ki nem próbálta. D. - Katonaság, cifra nyomoruság. ME.

Katuska ember. B. - Katuska férfi. E.

Kazal. Baglya nem kazal. D. - Ha a disznónak szarva volna, egy kazal sem maradhatna. E. - Ha a verebek a kazalra szoknak, a váz se verheti el őket. D. - Kazalban szénája. (Szerencsés.) D. - Kazalban tűt keres. E. - Ugy áll neki, mint ökör a kazal szalmának. E.

Kazán. Fekete mint a kazán. D. - Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget. D. - Meleg mint a kazán. D.

Kába. A kába is többet tud nála. D. - Sok kába közt elvész az okos. E.

Kácsa. Anyja után úszik a kácsa. D. - Boldog az, kinek kezében a kácsa. M. - Jó példát ad a tyúk, de kácsái nem követik. E. - Kacsatalpon forog. (Ügyes.) E. - Szive hasadjon meg, mint a Mendi kacsájának. Ny. 3.

Kád. Egy kádban fürdenek. D. - Feneketlen kád. KV. - Ha egy kád méz egy pénz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. B. - Kiki maga kádjáról dézsmál. ML. - Magad kádjáról dézsmálj, ne bántsd a másét. Ny. 21. - Őrzi, mint Veres Miska a kádat. Ny. 6.

Kádárta. Litér mit ér? Rátót még annyit se ér. Kádártába kár kenyér. (Veszprém melletti falvak.) Ny. 1.

Káka. Csomót keres a kákán. M. - Kákán csomót keres. Pázmán. - Erőtlen mint a káka. D. - Káka bélü. (Finnyás gyomru.) E. - Káka gyomor. D. - Kötekedő kákán is görcsöt talál. Ny. 8. - Ki sok vizet iszik, káka nő a hasában. S. - Nem káka, hogy valami csomót ne találj benne. D. - Nem mind káka, a mi csomótlan. D. - Sohase lesz a kákából oszlop. D. - Somfa ő, nem káka. D.

Kákom-bákom ember. D.

Kállai. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S.

Kálvinista. A rossz asszony kálvinista kereszt. Ny. 2. - Áll, mint a kálomista hit. E. - Kálvinista mennyország. (Kaszáslé.) E. - Kálvinista olvasó. (Pénz.) Ny. 9. - Kálvinista varju. E. - Luteranus cigány, kálvinista kőműves, okos orosz, döglött szamár ritkaság. S. - Nehéz, mint a kálvinista dob. Ny. 5. - Nyakas, mint a kálomista. B. - Vastagnyaku kálomista. (Makacs.) E.

Kályhát őriz. B. - Lyukas kályha, minél tovább sározzák, annál foltosabb. Cz. - Mihez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz érte. K. - Nem tarthat örökké, mint a lévai kályha. (Amint elkészült, összedőlt.) B. - Nem tarthat örökké, mint az ivándi kályha. Ny. 1. - Vitéz a kályha mellett. E.

Kám. Hiába Kámba búcsúra. (Nincs búcsúja, mert se temploma, se papja.) B.

Kámfor. Elpárolgott, mint a kámfor. B.

Kámzsa. Elbujt, mint a barát a kámzsába. S.

Kánció. Az ökrök seggébe verte a kánciót. (Otthagyta az iskolát, ökröt hajt.) B.

Kántál. Késő ünnep után kántálni. E.

Kántor. Barátzsák, kántortorok nehezen telik. D. - Bús, mint a koledálatlan kántor. E. - Búsul, mint a koledátlan kántor. D. - Ebadta kántorja, bár a péntek is utánad esne. Sz. - Felséges, mint a rókusi kántornak a fagyos kareláb. Ny. 1. - Ha a kántor jól kezdi az éneket, jól viszi a nép. D. - Hála legyen a papnak, megellett a kántor. Ny. 7. - Jól kezdett ének nem nehéz a kántornak. B. - Jól kezdett éneklés kántornak nem nehéz. E. - Kántor se ér valamit énekeskönyve nélkül. D. - Kántorok, jó borok, nem szárad meg a torok. E. - Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. - Köhögés igen jó mentsége a ravasz kántornak. D. - Ostoba, mint a gigéji kántor. Ny. 5. - Papot barátságért, kántort imádságért bérben nem tart az ember. D. - Rossz kántor a jó orgona mellett se jó. D. - Rossz kántor a szép éneket is elrútitja. D. - Rossz kántort is megszok a falu. E. - Végtére a rossz kántorhoz is hozzászokik a falu. D.

Kánya egy nap el nem szállja földjét. (Gazdag.) D. - Hol vigyázatlan a leány, csirkét ellik a kánya. D. - Lapul, mint kánya előtt a csirke. D. - Megvág, mint a kánya. D. - Mely galambot megtépett a kánya, az ennek tollától is fél. D. - Még a tyúkfi is meglapul, ha kányát lát. E. - Nyomkodja mint kánya a malacot. Ny. 6. - Olyan, mint a kányától megkoppasztott tyúk. (Rongyos.) Ny. 6. - Sivit, mint a kánya. D. - Tyúk is lelapul, ha kányát lát. D. - Viszi, mint a kánya a fiát. Ny. 17.

Káplán. Korcsmárosné kápolnája, a korcsmáros káplánja. (Részeges.) D.

Káplár. Karót nyelt, mint Bagó káplár. (Egyenesen, mereven áll.) Ny. 1. - Káplár után harmadik tiszt. (Közember.) D. - Sohse hágy békét a jó káplár. D. - Vagy generál vagy káprál. D.

Kápolna. Egy kápolna nem templom. E. - Egy kápolnába járnak. D. - Hol Istennek templomot épitenek, ott mindjárt az ördögnek is kápolnát állitanak. (Faluhelyen a nagykorcsma a templom közelében van.) D. - Hol Istennek házat épitenek, kápolnát guggaszt mellé az ördög. E. - Kerüli, mint Mesztegnyei a kápolnát. K. - Kerüli, mint ördög a kápolnát. D. - Kerülgeti, mint ördög a kápolnát. BSz. - Korcsmárosné kápolnája. (Részeges.) D. - Még akkor a falu temploma is kápolna volt. D. - Templom mellé guggaszt kápolnát az ördög. E.

Káposztás kertbe néz. (Kancsal.) B. - Káposztás kertbe néz, tele van ravaszsággal. D. - Nagyobb a bölcseség a káposztás husnál. Sz. - Nagyobb az emberség a káposztás husnál. KV. - Nagyobb az emberség a káposztás koncnál. KV. - Sorja van mindennek, mint a káposztás husnak. (Meg kell szolgálni.) Ny. 6.

Káptalan. Az én fejem sem káptalan. Ny. 4. - Annyit tud, mint egy káptalan. E. - Baj van a káptalanban. (Fejben.) E. - Ha káptalan lett volna feje, eddig elfelejtette volna. D. - Káptalan volna a feje, ha meg volna zsindelyezve. D. - Nehéz helyütt van szarvas az erdőben, levél a káptalanban. (Nehezen hozzáférhető, biztos.) E.

Káros többet vétkezik, mint a kártevő. (Káromkodik.) Ny. 4. - A ki káros, bünös is. Ny. 22. - Gyóntató előtt káros a titkolás. E. - Káros bánkódjék. D. - Kettő káros a háznál: rossz pénz és gaz cseléd. Ny. 20. - Kinek káros, kinek hasznos a vásár. D. - Orvos és gyóntató előtt káros a titkolás. D.

Kártevő. Várják, mint konyhába a kártevő kutyát. Ny. 6.

Kártvall. Hamar kártvall, ki tátva tartja a kincset. D. - Hamar kártvall, ki a kincses ládát nyitva tartja. E.

Kárvallás. Három a rossz vallás: kárvallás, szégyenvallás, búvallás. E. - Kárvallás a bolondnak is felnyitja szemét. D. - Kárvallása nem kár, ki maga kedvén jár. E. - Legnagyobb kárvallás a nyelvben. D. - Legrosszabb vallás a kárvallás. B. - Minden vallás jó vallás, csak a kárvallás rossz. E. - Minden vallás jó vallás, kivéve a kárvallás. Ny. 4. - Minden vallások között legrosszabb a kárvallás. D.

Kárvallott. Bolyong mint a kárvallott lélek. Ny. 2. - Bús, mint a kárvallott cigány. D. - Búsul, sóhajt, fohászkodik mint a kárvallott cigány. E. - Komor, mint a kárvallott. D. - Sétál, mint a kárvallott görög az üres boltban. E.

Kárál. Mely tyúk sokat kárál, keveset tojik. E.

Kárász. Jöszte kárász, nincs késem. D.

Kármin. Piros mint a kármin. D.

Kárhoz. Örül, mint a vizbe kárhoztatott rák. D.

Károg. Addig jár az ember a varjuk közé, hogy végre megtanul károgni. Ny. 6.

Káromkodik. Fele kenyere a káromkodás. Ny. 5. - Káromkodásnak harag a vége. Ny. 5. - Ha a szegényt szidalmazod, istenedet káromlod. K. - Huszárosan káromkodik. ME. - Káromkodik mint a csikós. E. - Káromkodik mint a jégeső. S. - Káromkodik mint a kocsis. S.

Kártya. Asztal alatt keveri a kártyát. (Ravasz.) D. - Belátok a kártyájába. ME. - Egy kártyára ne tégy fel mindent. ME. - Felforditott kártyával játszani se mulatság, se haszon. D. - Felfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság. K. - Jól tudja keverni a kártyát. S. - Kártyájába nézett. E. - Kártyamutatással a legjobb játék elvész. D. - Keveri a kártyát. E. - Ki szinével mutatja kártyáját, a legjobb játékot is elveszti. E. - Kiki a maga kártyájával játszik. B. - Nyitott kártyával játszik. S.

Kártyáz. Együtt kártyáznak. D.

Kávási. Fáj rá a foga, mint a kávási kutyának az árpa-gánicára. Ny. 2.

Kávé. A kávét főzik csak a leviért. D. - Tud hozzá, mint bajcsi asszony a kávéfőzéshez. (Egészben főzte.) K.

Kávéház. Bátor katona a kávéházban.

Kebel. Elment Ábrahám kebelébe. ME. - Epret szed más keblébe. B. - Fedelem, kebelem nem kigyónak való. BSz. - Ha kezedet mindig kebledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Hátán háza, kebelén kenyere. KV. - Hátán háza, kebelén kenyere, mint a csigának. (Szegény.) D. - Hátán háza, kebelén szobája. M. - Kebelében keze, egymás mellett lába. (Dologtalan.) D. - Kebelében találja a jó meleget. (Jó szivü.) D. - Kigyót kebeledben ne nevelj. D. - Kigyót melenget kebelében. (Hálátlant pártol.) B. - Kigyót tart kebelében. M. - Ne tarts kigyót kebeledben. KV. - Kiki a maga kebelébe szedi az epret. ME. - Maga kebelébe szedi az epret. BSz. - Maga kebelében találja a cipót. D. - Néha az okos maga kebelébe is betekint. D. - Nyulj a magad kebelébe. E.

Kebeles. Türhetetlen szomoruság a kebeles (kebelbeli) háboru. D.

Kecsege. Duna partja, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz.

Kecskepásztorságról királyságra ment. KV. - Királyságról kecskepásztorságra ment. KV.

Kecsketuró, borstörés. (Seggberugás.) D.

Kecskebéka. Az éhes németnek kecskebéka csibe. B. - Németnek, olasznak kecskebéka csibe. E.

Kecskebogyó. (Ganéj.) Pörög a nyelve, mint a kecskebogyó a jégen. D.

Kecskemét. Okos, mint a kecskeméti szélmalom. (Ritkán forgott. Hallgató ember; kevés haszna.) B. - Kevés haszna, mint a kecskeméti szélmalomnak. D. - Messze ellátszik, mint a kecskeméti gatyásfa. D.

Kedden. Holnapután kiskedden, borjuvágó pénteken. ME. - Holnapután kiskedden, borjunyuzó pénteken. E.

Kedvesen. Ketten kedvesen, hárman redvesen. (Szerelemben kettőnél több nem jó.) S.

Kedvetlen az öreg, olyan mint a lánc: ha felveszik is jaj, ha leteszik is jaj. B. - Kedvetlen mint a beteg ember. D. - Kedvetlen mint a lucskos ősz. D. - Kedvetlenül szánt üres hassal a szőke. KV.

Kedvez. A jónak árt, ki a gonosznak kedvez. ME. - Kedvez, mint Csóti a kutyáinak. Ny. 8.

Kefekötő. Iszik mint a kefekötő. E.

Kefél. Keféld bár az avit ruhát, nem lesz uj belőle. D. - Mást kefél, maga legporosabb. D. - Minden pöhölből ritkán kefélhetni a ruhát. D. - Kutyát kefél. ME.

Kegyelem kenyérhez kevés fog is elég. (Német.) S. - Kegyelemkenyérhez nem sok fog kell. E. - Nincs keservesebb a kegyelemkenyérnél. B. - Keserü a kegyelemkenyér. B. - Megadta neki a kegyelemdöfést. S.

Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M.

Kegyes. Haramiát mellette kegyesnek mondhatni. D. - Kegyes tolvajnak hegyes nyárs a farába. D. - Kiki kegyes birája magának. D. - Szép is, jó is, kegyes is. D.

Kegyetlen. Az engedetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost. D. - Farkasnál is kegyetlenebb. KV. - Hóhérnál is kegyetlenebb. M. - Kegyetlen mint a verembe esett farkas. B. - Ki a kegyetlennek kegyelmez, annál kegyetlenebb. D. - Minél irgalmasabban bánnak a tolvajjal, ő annál kegyetlenebb. D. - Porciószedő (adószedő) kegyetlen katona. D. - Szegényből lett ur mindig kegyetlenebb. E. - Vigyázó gazdának kegyetlen a hire. E. - Vigyázó gazdának örömest kegyetlen nevét költi a cseléd. D.

Kegyetlenkedik a holtakon is. (Rágalmazza.) D.

Kehes. Béna, sánta, kehes ló, szekeres lónak elég jó. B.

Kel. Az emberséget sürün vetik, de alig kel. D. - Főtt tojásból nem sok csirke kel. E. - Jól kelt a kölese. (Jó kedve van.) Ny. 1. - Magról kel a cserfa is. E. - Mely mag a dértől fél, későbbre kél. D. - Mi hamar kel, hamar el is hervad. S. - Nem főtt tojásból kel ki a csirke. D. - Piros tojásból kelt. (Szép piros.) B. - Ritkán vetik a jót, mégis alig kel. D. - Sűrün kel, mint a sűrün vetett buza. D. - Sűrün vetik a jót, de ritkán kel. D. - Sűrün vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel. Cz. - Vess bele fiskalist, majd kel az. (Rossz.) Ny. 5.

Kel. A szerencsétlennek a nap is későn kel. D. - Alvónak álom, kelőnek kalács. S. - Csibékkel kel fel és fekszik. S. - Hamar fekszik, hamar kel. E. - Ki hamar kel, hamar száll. D. - Jó gazda korán kel, későn fekszik. S. - Ki békével fekszik, maga békével kel. D. - Ki idején kel, harmatot szed. E. - Ki jó reggel kel, aranyat lel. B. - Ki korán kel, aranyat lel. ME. - Ki utra kel, korán keljen. S.

Kelemen. Akaratos Kelemen. (Fejes.) E. - Kelemen kelletlen. E.

Keletlen. Kéz után keletlen, lapát után sületlen. (Rosszul sült kenyér; rosszul kezdett, rosszul végzett dolog.) E.

Kelete. Az okos embernek mindenhol van kelete. B. - Volt kelete a bikacsiknak. D.

Kelenye. Keskeny gatya, nagy ülep, kelenyei viselet. Ny. 22.

Kelepcébe került. ME. - Kelepcét raktak neki. ME.

Kelés. Érett kelés magától is felpattan. D. - Ingerült, mint az érettlen kelés. E. - Nehéz az érettlen kelést felpattantani. D. - Friss légy, kelésen ne légy. S.

Kellemes. A gyümölcsnek a szépe kellemetes. D. - A napfény nem volna oly kellemes, ha a sötét éjszaka fel nem váltaná. B. - A szép teremtésnek még az árnyéka is kellemetes. D. - Egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz esztendős hal, hat esztendős bor, tizenöt esztendős leány, harminc esztendős jóakaró kellemetes. F. - Kellemetes az olyan arany, melyet a várból hoznak ki. (Győzelem.) D. - Kellemes, mint husvét napján a keszőcze. S. - Legkellemesebb a sétálás a tengerparton. (Veszélyen kivül.) D.

Kelletlen a kincs, ha egészség nincs. ME. - Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs. KV. - Kelletlen sírásnak nem hisz az okos. D. - Kelletlen vendég a vénség. KV. - Kelletlen vigasság a szomoruságban közös izetlenség minden társaságban. D. - Kettőnek nem jó sokáig mulatni a háznál: kelletlen vendégnek, pénzkérőnek. B.

Kelleténél több. Kinek kelleténél több van, hasznát nem veheti. E.

Keményen. Ki keményen fej, vért ereszt. E. - Az alszik legjobban, a ki nem érzi, mily keményen fekszik. KV.

Kenet. - Feladták neki az utolsó kenetet. E.

Kenetlen szekér nehezen jár. D.

Kend csak kend, én meg: hallja kend. E. - Kend csak kend, de én kegyelmed. B.

Kendő. A milyen mosdót ők tartottak nekem, én is olyan kendőt ő nekiek. KV. - Ha sáros a mosdó, olyan lesz kendőd is. E. - Kétszinü kendő. (Ravasz.) D. - Milyen a mosdó, olyan a kendő. D. - Nem tarka kendő a házasság. (Melyet meg lehet cserélni.) E. - Szines kendő egy szint sem mutat igazán. (Ravasz.) D. - Ugyan hosszan kihagyta kendőjét. (Begyes nő.) E. - Uj selyemkendő a nyakán. (Kényes.) D. - Vigyáz magára, mint a selyemkendő. Ny. 5. - Zsidószagu a kendőd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1.

Kendőzés ördög zászlója és bélyege. Ny. 16. - Nagy pipesség és kendőzés Vénuszt vadász. E. - Olyan a kendőzéstől mint az olajos korsó. KV.

Kengyel. Egy kengyelt nyomnak. E. - Elvesztette a kengyelt. E. - Félénk katona jobblábával keresi a kengyelt. D. - Jobblábával keresi a kengyelt. E. - Más a kengyel, más a lengyel. B. - Kengyelfutó. D.

Kenőcs. Fél tőle mint szekérkenőcstől. B. - Kenőcs mellett könnyü megpiszkosodni. D. - Ki kenőcse mellett jár, megpiszkosodik. D. - Minden betegséget egy kenőcscsel gyógyit. KV. - Nyakasnak csak hóhérpallos a kenőcse. D.

Kenyerez. Együtt kenyereznek D. - Kenyerez, mint a gulyás-bojtár. Ny. 2.

Kenyeres pajtások. ME. - Befogta a kenyeres zsák száját. Ny. 3.

Kepe. Könnyü kepe mellett buzára találni. D. - Könnyü a kepe mellett buzafejet szedni. Cz. - Könnyü a kepe mellett kalászt szedni. ME.

Kerek mint a disznónak orra. D. - Kerek mint a gyűrű. D. - Kerek mint a kalap. D. - Kerek mint a köpönyeg. D. - Kerek mint a pogácsa alma. D. - Kerek mint a tallér. D. - Kerek mint a világ. D. - Kerek mint a zsemlye. S. - Kerek mint az ég. D. - Kerek orcáju mint a csikó. D.

Kerekszám. Okos ember előtt kerekszámban van minden. (Mindent számon tart.) D.

Kerekes a pénz, hamar elgurul. B. - Ráncos mint a gallér, kerekes mint a tallér. B.

Kereplő. Ha kereplő lenne szája, eddig a város megsüketült volna. D. - Jár a szája, mint a kereplő. D. - Jár a szája, mint a nagypénteki kereplő. S. - Nagypénteken kereplővel fogják nyelvét agyonütni. (Szájas.) ME.

Keresgél. Kopár helyen keresgél. B. - Mikor az özvegyasszony szemével urát kesergi, más szemével mátkáját keresgeti. D.

Kereső. A becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. K. - A dicsőség a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. D.

Kereset. Cigány kereset. (Lopás.) D. - Egy falu keresetét egy nap megehetné. D. - Hamis kereset ritkán száll más ízre. BSz. - Hitvány kereset az árulkodás. M. - Könnyü a más keresetében turkálni. KV. - Nem sokat fiadzik a hamis kereset. KV. - Nem száll messze a hamis kereset. E. - Nincs ott semmi keresete. B. - Szegénynek szegény a keresete. KV. - Vékony a kereset. S.

Keresmény. Hamis keresmény nem száll a harmadik ágra. ME. - Hamis keresmény kincse, nem száll harmad örökösre. S. - Hamis keresmény nem száll harmad ízre. E. - Más keresményén hízik. D. - Nem fiadzik meg a hamis keresmény. BSz. - Élhetetlen, ki feleségének keresményéből él. D.

Keresés. Könnyü az evés, de nehéz a keresés. D. - Többet ér egy kérdezés száz keresésnél. Ny. 5.

Kereskedés. Eb a zsidó kereskedés nélkül. D. - Észből, pénzből áll a kereskedés. D.

Kereskedik. A hova semmit sem tettél, ott ne kereskedj. (Keress.) Ny. 2. - Kopár helyen kereskedik. (Keresgél.) M. - Rossz kalmár, ki lelkiismeretével kereskedik. E. - Rossz pásztor bőrrel kereskedik. D. - Együtt kereskednek. D. - Van annak esze elég, csakhogy a zsidó kereskedik vele. (Van esze, de nem veszi hasznát.) Ny. 10.

Kereskedő. Három nem jó, ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Kereskedő: már ez elég. (Csaló.) D. - Kereskedőnek hazája. (Hol jól megy dolga.) D.

Kereszt (buza) nem asztag. D.

Keresztel. Keresztelt bor. (Vizezett.) E. - Mikor pap nincs, bába is keresztel. E. - Pali pap kereszteltje. (Bolond.) D. - Leveszem róla a keresztvizet. E.

Keresztben a lába egész nap. D. - Keresztben áll a szeme. E. - Keresztben van a lába. (Rest.) E. - Keresztben viszi a lajtorját erdőben. E. - Keresztben viszi a lajtorját, mint a szűriek. B.

Keresztül esett, mint az egyszeri asszony a lakodalmon. (Lakodalmon járt az esze, általesett a dézsán.) Ny. 6. - A kis lyuku rostán vak eb se lát keresztül. D. - Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztül. E. - Sehol nem áll keresztül. D.

Kereketört. Átkozódik, mint a kereketört kocsis. E. - Búsul, mint a kereketört kocsis. D. - Búslakodik, mint a kereketört paraszt. Cz. - Fohászkodik, mint a kereketört kocsis. D.

Kerékvágás. Akkor higyj az asszonynak, mikor már nem birja átlépni a kerékvágást. Ny. 15. - Arra az út, a merre a kerékvágás. Ny. 7. - Ott az út, hol a kerékvágás. BSz. - Mindaddig nem hisznek az asszonynak, mig a kerékvágást általlépheti. D. - Visszatért a régi kerékvágásba. S.

Keringél mint a Szélék kotlójuk. Ny. 6. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz. - Ne keringesd, ha előtted van. B.

Kerengő. Gyütt-ment kerengő. D. - Ki bogár után indul, kerengőbe készül. D. - Ki bogár után indul, keringőre készüljön. E.

Kerget. A pópát se kergetné lőcscsel. (Szerb papot látni, a nép babonája szerint, rosszat jelent.) D. - Mig éltél, kergettél, meghaltál megfogtál, mi hasznod van benne. (Örökségből kitagadott.) D. - Ne azé a nyul, a ki kergeti, hanem a ki megfogja. E. - Nyulat kerget és medvére talált. B. - Siet, mintha török kergetné. S.

Kerít. Még álmában is keríti a marhát. (Lop.) D. - Minden vizet magad malmára ne keríts. D. - Nagy feneket kerít a dolognak. E. - Kerítő. D. - Kerítőmente. (A kerítő jutalma.) B. - A bolond mély vizbe veti a keritőhálót. D.

Kerités. Jó kerités, jó szomszéd. S. - Nincs kolbászból fonva a kerités. (Dolgozni kell.) Ny. 18. - Legjobb szomszéd a jó kerités. ME.

Kerteletlen virág hamar elenyész. (Gondozatlan.) D. - Kerteletlen virág tolvaj kézre kerül. D.

Kertész. A bakot teszi kertészszé. KV. - Néha a kertész is jövendőt mondhat. D. - Okos a kecskét nem teszi kertészszé. E. - Öregebb az atyaisten kertészénél. Ny. 6. - Virágok is a kertésznek példáját követik. D. - Kertészkedik, mint a kecske a káposztás kertben. Ny. 4.

Kerül. Ha pénzembe kerül is, legyen ugy. D. - Sokba került mint Sima Gerőnek a túros lepény. (Lepényre hivták, kártyáztak, pénzét, lovát, tehenét eljátszotta.) Ny. 1. - Szóért szót adni nem sokba kerül. E.

Kerülgeti a házakat. D. - Bércet kerülget a mennykő. ME. - Kerülgeti, mint a macska a forró kását. S. - Kerülgeti, mint ördög a kápolnát. BSz. - Kerülgeti a lapos guta. S.

Kerület. Amit kicsiny helyen megfordithat az okos, annak nagy kerületet nem csinál. D.

Kerülő. Ugy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj. F. - Azért keresi az okos az utat, hogy kerülőbe ne jőjjön. D.

Kesely a seggi. E.

Keselyű. A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz.

Kesereg, mint a Baranyi dudája. Ny. 4. - Kesereg, mint fazékban a hurka. Ny. 7.

Keserit. Kódiskenyeret könnyek keseritenek. Ny. 2.

Keserüség. A menyecskének, ha mézből van is, ürömkeserüségü a napa. D. - Teli torokkal nyeli a keserüséget. B.

Keserves anyának potrohos gyermeke. E. - Keserves fia a babukának. B. - Keserves a véren vett kenyér. B. - Kódiskenyér keserves. Ny. 2. - Nincs keservesebb a kegyelemkenyérnél. B. - Megiszom a jó bort örömömbe, hej de keservesen nyulok a zsebembe. Ny. 24.

Keskeny. Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora. (Rossz gazdálkodás.) Np. - Keskeny az abrosz. E. - Keskeny gatya, nagy ülep, kelenyei viselet. Ny. 22. - Keskeny neki az utca. (Ittas, tántorog.) E. - Széles utca is keskeny neki. D. - Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E.

Keszeg. Amint veszed a pöndölhálót, ugy fogod a keszeget. D. - Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Ny. 6. - Keszeghólyag. (Haszontalan, értéktelen.) D. - Keszegoldalt megy. (Nem egyenes lelkü.) E. - Könnyü a keszeget megfogni. B. - Százhusz gémnek hatvan keszeg. (Kevés.) E.

Keszkenő. Kétszinü keszkenő. KV.

Keszőcze. Egybeszűrték a keszőczét. KV. - Kellemes, mint husvét napján a keszőce. B. - Nem áll meg keszőcze a nyárson. K.

Ketrec. Ég, mint Mesteriben a ludketrec. (Nem nagy kár.) Ny. 5.

Ketten. Éljünk mi ketten, kurvanya a harmadiknak. (Mással ne törődjünk.) D. - Hárman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Ketten kedvesen, hárman redvesen. S. - Nem titok amit ketten tudnak. S.

Kettős. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S. - Kettős a lelke erszényének. (Lásd erszény.) E. - Minden erszényének kettős a lelke. D. - Kettős ünnep, hetes eső, szolga nyugodalom. B.

Kever. Aki más büdösségét keveri, maga büdösödik. B. - A sört is vizzel keverik. D. - Büzbe keverni. (Bajba.) Pázmán. - Egy csepp mézhez csöbör epét kever. D. - Nem keveri magát korpába az okos. D.

Keveredik. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. KV. - Korpa közé keveredőt megeszik a disznók. Ny. 7.

Kevélyen. A gazdag, ha sánta is, kevélyen járhat. D. - Kényesen, kevélyen, nem látszol szegénynek. Ny. 9.

Kevélykedik. Ha a kutya bőrére eleve innának, elkevélykednék. E. - Nem tudom ha a vak kevélykedhetik-e vakságában? D.

Kevélység. A kevélység lenyomja a szerencse tengelyét. E. - A pénzt rút kevélység szokta követni. Sz. - Az angyaloknak is a kevélység ártott. D. - Büdös a kevélységtől. B. - Kevélység a harag első oka. KV. - Kevélység és esztelenség testvér-atyafiak. D. - Kevélység a tudatlanok hibája. D. - Kevélységet, részegséget, szegénységet nehéz titkolni. D. - Kevélység a romlásnak kalauza. D. - Kevélységgel jár a jó szerencse. KV. - Mit ér a kevélység, hogyha vén a feleség. B. - Ritka gazdag kevélység nélkül. D. - Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkül. B. - Ritkán jár a szerencse kevélység nélkül. KV.

Kezdet. A mi lehetetlen, annak kezdete sincs. D. - Az urnak félelme a bölcseség kezdete. KV. - Hamar kezdetnek, hamar a vége. D. - Jó kezdet, fél siker. S. - Jó kezdetnek jó a vége. S. - Minden nagynak apró a kezdete. K. - Minden kezdet nehéz. (Német.) S. - Minden nagynak kicsiny a kezdete. E. - Nagynak is apró a kezdete. D. - Rossz kezdetnek rosszabb a vége. D. - Se kezdete, se vége. D.

Kezdés. Jó kezdésnek jó a vége. S. - Jó kezdésnek jó hagyás a vége. KV.

Kezdő. Eb munkának kezdője kutya. D. - Nincs utálatosabb mint élni kezdő vén. D.

Kezdődik. A boldogság ott kezdődik, hol a többrevágyás szünik. E. - No ez a hét is jól kezdődik. (Cigány mondta, kit hétfőn reggel vittek vesztőhelyre.) ME.

Kezes. Ha veszni akarsz, légy kezes másért. B. - Kezes, fizess. B. - Kezes fizess, vagy ügess. D. - Légy kezes másért és a kötél a nyakadban van. B. - Légy kezes másért, ha veszned kell. KV. - Ott hagyta az ágyban a kezest. (Belecsunyitott.) Ny. 4. - Szelid mint a kezes galamb. S. - Hogy fér ki a szádon ez a kezeslábas szó? K.

Kezesség. Ha veszni akarsz, vállalj kezességet. E. - Tényei kezesség. (Csalárd.) K.

Keztyü. Beesett, mint a kis keztyü. D. - Egy keztyübe fujnak. D. - Felvenni a keztyüt. E. - Kezén a keztyü, útra indul. D. - Keztyüben dudál. D. - Keztyüben hegedül. D. - Keztyüs kézzel nyul hozzá. S. - Keztyüt szabok neki. E. - Keztyüt dob, vet. E. - Kicsi mint a keztyü. E. - Majd megtanitlak keztyüben dudálni. E. - Megtanitlak keztyüben fütyülni. E.

Keszkenő. Gyere haza kezkenő.

Kék. Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel. D. - Hupikék a háta, jajvörös a combja. E. - Kékbeli ember. (Jó módu paraszt kék posztóban jár.) B. - Kék nadrágra vörös folt. B. - Kék szem uri szem, sárga szem macska-szem, fekete szem cigányszem. E. - Kékre verték. ME. - Szőke haja, kék szeme. D. - Veres nadrágra kék foltot varrtak. D. - Veszek neked szép ruhát, dali vereset, hoppikéket, láttatlan szinüt, hallatlan hirüt. Ny. 14. - Bor, buza, békeség és feleség ékes; széna, szalma, szalonna és a ruha kékes. D.

Kémény. A kéményben korommal jegyez. D. - Engem dugnak ki a kéményen. (Én lakolok mások helyett.) E. - Fekete mint a kémény. D. - Felirom a kéménybe. B. - Felirom fekete krétával a kéménybe. S. - Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy ebéd. K. - Ritka kémény korom nélkül. D. - Soha kéményét füstölni nem látták. D. - Szép a kémény füstös hússal. D. - Szép mint a hajnal a kéményen. E.

Kéményseprő. Derék ember a kéményseprő, azért nézik annyian. E.

Kéneső. Eleven mint a kéneső. E.

Kénköves mennykő.

Kényes. A hol nyájas az anya, kényes a lánya. KV. - A ki pénzes, kényes. D. - Eb is kényes az orrára. S. - Kényes, kelevényes. E. - Nyájas anyának kényes a leánya. B. - Kényesen, kevélyen, nem látszol szegénynek. Ny. 9.

Kényességtől azt sem tudja hova lépjen. Ny. 9. - Kényesség nem esik sanyaruság nélkül. E.

Kényén szokott gyermek borju nevén ébred. E. - Kényén-kedvén nevelkedett pondró. D. - Tökmagot se ehetik kényére. D.

Kénytelen. Hopp kénytelen, nem örömest. (Esetlen, rest ugrálás.) D. - Kénytelen-kelletlen. S. - Kénytelen, mint cigánymalac az ügetéssel. (Lopták, hajtják.) E. - Kénytelen munka, kettős teher. S. - Kénytelen teher nehezebbet nyom. D. - Kénytelen vele, mint cigány az ügetéssel. S. - Kénytelen vele, mint cigánydisznó az ügetéssel. D. - Kénytelen vele, mint cigányló az ügetéssel. B.

Kénytelenség. Jobb szépszerével elmenni, mint kénytelenségből. E. - Nagyra viszi az embert a kénytelenség. Pázmán.

Kényszerit. Nem jó a kényszeritett házasság. KV. - Sokszor kényszeritették a biró elébe. (Rossz.) D.

Kép. A fekete képnek fekete a festéke. B. - Bagoly a képe, sólyom a szeme. E. - Birkaképü. E. - Faképtől vesz búcsút. E. - Jégre metszi a képet. D. - Jégre metszett kép, nem sokáig ép. D. - Jégre metszett kép, nem lesz sokáig ép. KV. - Kép alá való leány. (Szép.) D. - Képet nem arany, hanem imádás teszen bálványnyá. E. - Képet nem az aranyozás, festés, az imádás tesz bálványnyá. D. - Képéből kikelt. B. - Képire mászni. (Kiméletlenül szidni.) E. - Más lépe, más képe. (Más belül, más kivül.) E. - Más léte, mint képe. D. - Nincs rajta emberi kép. E. - Ott ácsorog a faképnél. D. - Otthagyták a faképnél. KV. - Rajta pénzen király képe, mégis ellopják. E. - Szebb az eleven, mint a festett kép. D. - Szeretjük a szépet, az eleven képet. E. - Szép a szép kép is, ha kis árnyékot festenek melléje. D. - Szép mint az eleven kép. D.

Képes. Más a népes kaptár, más a képes naptár. S. - Mindegy, mint a képesnek. Ny. 1.

Képiró sem irhat szebbet. B. - Ki képiróságot akar tanulni, nem megyen kovácshoz. KV.

Képmutató. Ki mostohát sirat, vagy nagy erkölcsü, vagy képmutató. E. - Nem illik az emberséges emberhez a képmutatás. B.

Képtelen. Ne szólj képtelent. Decsi János.

Képzel. Valóban okos nem képzel sokat magáról. E.

Képzelődés. Édesek mint a képzelődések. B.

Kéreti magát, mint a garasos tök. Ny. 5.

Kéretlen ajándék legkedvesebb. S.

Kérés nélkül adott ajándék legkedvesebb. KV. - Urak kérése parancsolat. M.

Kéreg. Annyit használ, mint ebnek a fakéreg. Np. - Ebnek fakéreg. D. - Nehéz a kérget cserezni. D. - Kérges már a torok. (Iszákos.)

Kérdezés. Többet ér egy kérdezés száz keresésnél. Ny. 5.

Kérdezéskedés. Jobb egy kérdezéskedés, hat napi haszontalan járásnál. D. - Kérdezősködés a legjobb kalauz. B.

Kérdés. A milyen a kérdés, olyan a felelet. E. - Bokros kérdésre, bokros felelet. Ny. 2. - Fehérről a kérdés, feketéről felel. D. - Hat kérdésre alig felel egyet. D. - Jobb egy kérdés egy napi járóföldnél. B. - Kérdés feleletet vár. S. - Más a »hát«, más a kérdés. E. - Néha a kérdés is felelet. S. - Nehéz kérdésre nehéz a felelet. B.

Kérkedik. Azzal kérkedik, a mie nincs. KV. - Bolond kérkedik azzal, amit szégyenlenie kellene. KV. - Gonosz tetteivel kérkedik. D. - Ha nincs, kérkedjél; ha van, panaszkodjál. S. - Könnyü kérkedni, hol távol az ellenség. KV. - Kérkedő, mint a lengyel. D. - Kérkedő lány táncban tudod mint jár? M.

Kérő. Amely leány sok kérőn kiad, végtére is csak ahhoz megyen, aki elveszi. B. - Mindenkinek kérőjére (injére) nem kotyvaszthat a szakács. D.

Kérődzés. Ha ökör volna, röstelné a kérődzést. D. - Kérődzik mint a mustra birka. Ny. 6. - Kérődzik, mint az ökör. D.

Kész. Csak a készet neveti. B. - Csak a készet szereti. S. - Cigány kéz, zsidó kéz, utolsó kész. (Nem szereti a nehéz munkát.) Ny. 6. - Eb is szereti a készet. D. - Hamar munka, hamar kész, hamar vész. ME. - Ha nincs szekered, készen tartsd talpadat. D. - Kész a lakodalom, de nincs menyasszony. B. - Kész étel sohse verte meg a gazdasszonyt. Ny. 9. - Készen leszek vele. E. - A ki gyalog jár, annak lovai mindig készek. D. - Könnyü a készből élni. S. - Könnyü a készet nevetni. E. - Legjobb kész pénzért vásárolni. KV. - Mi hamar kész, hamar vész. D. - Minden ember örül a késznek. B. - Neveti a készet. E. - Örül a késznek. E. - Szeret a készhez ülni. D. - Sok kéz hamar kész. D. - Több kéz hamar kész. D.

Készül. Az első akasztófa neki készült. D. - Készül a zivatar. E. - Későn készül, mint a Luca székje. D. - Mindig készül, mint az eladó leány. D. - Soká készül, mint a Luca széke. (Luca napján a babonás nép széket kezd faragni s mindennap, karácsonyestéig egy vágást tesz rajta, ki az éjféli misén a széken ül, meglátja mindazokat, kiket látni óhajt.) E.

Készület. Gyakran csekély vége a nagy készületnek. (Sok hü-hó semmiért.) E.

Készülődik, készülődik, de itthon marad, mint az idétlen fecske. Ny. 10.

Kétélü kard. E. - Kétélü kard a nyelv is. E. - Kétélü pallos. D.

Kétfejü sast csinálnak. (Haragszanak egymásra, hátat forditanak.) Ny. 4.

Kétfenekü. Elverték, mint a kétfenekü dobot. E.

Kétfelé. Hogy vág a bajusz? Kétfelé. (Kitérő válasz erre: hogy vagy?) Ny. 1. - Kétfelé hordja a tökit. D. - Kétfelé kap, mint a Dunába haló ember. M. - Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember. D. - Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel. Sz. - Kétfelé kap, mint a vizbe haló. Pázmán. - Kétfelé sántikál. KV. - Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Kétfelé vág a kaszája. S. - Mind a kétfelé sántit. D. - Ugyanazon lábbal kétfelé jár. (Hamis.) D.

Kétféle. Egy lábbal kétféle templomba ne járj. D. - Kétféle szeretet nehezen fér össze. E.

Kétszeres gúzs nehezebben szakad. D.

Kétszinü. D. - Kétszinü kendő. D. - Kétszinü keszkenő. KV. - Kétszinü keszkenő egy szint sem mutat igazán. ME. - Kétszinüvé lett a világ. E. - Kétszinü, mint a morva posztó. S.

Kétségbeesik. A szomoruságban nem kell kétségbeesni. D. - El ne hidd (bizd) magadat, se kétségbe ne essél. KV. - Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek. K. - Kétségbeesni bolondság. E. - Szerencsétlenségben ne essél kétségbe. KV. - Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság. D. - A kétségbeesett vagy katona, vagy barát leszen. KV. - Kétségbeestekkel, megbúsult elmékkel nem jó játszani. KV.

Kéve. Dől mint a zabkéve. Ny. 3. - Egy gügyü nem kéve. D. - Feltette a papkévét. Ny. 1. - Ha a bőjt első napján esik, akkor kicsirázik a kéve. S. - Karcsu mint a zsupkéve. S. - Kéve nem kereszt. D. - Mindent egy kévébe köt. K. - Ne köss mindent egy kévébe. D. - Nem férek hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. (Hazavitte s otthon kötözte.) Ny. 6. - Üres kévét csépel. D. - Üres kévét forgat. (Hiába beszél.) E.

Kézfogás. Délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E.

Ki. Nem ki, de mi. E. - Nem ki mondotta, de mikép mondotta. E.

Ki a csárdából! E. - Ki a sikra! E. - Ki, kutya a templomból. E. - Ki, kutya, gazda. (Kutyának, gazdának kint a helye.) Ny. 23. - Se ki, se be, mint a pitvarajtó. (Nem javul a helyzet.) Ny. 1. - Se ki, se be, mint tót Janó a lakodalomba. D.

Kiabál. Az kiabál, a kinek a háza ég. B. - Kiabál, mint a kotlóstyúk. B.

Kiad. Fogához ver minden garast, mig kiadja. (Fösvény.) Ny. 2. - Kiadta a dézsmát. E. - Kiadtak rajta. D. - Kiadtak rajta, mint a pataiak a szűrön. (A patai parasztok szűrt találtak az uton. Nem tudván rajta megegyezni, a faluházához vitték; még ők tanakodtak, a szür elmászott helyéről, annyira tetves volt. Az esküdtek ezt látván, kidobták az ablakon.) D. - Kiadtak rajta, mint sörfőzők az ürmön. D. - Kiadott rajta, mint az eb a talyigán. (Ott hagyta.) B. - Sokan örömest kiadnák, a mit lenyeltek. D.

Kiaggott a biróságból. D. - Kiaggott belőle. B.

Kialudt benne a jó. D. - Minden álmot kialudni sem hasznos. (Mindenből kiábrándulni.) D.

Kiáll bocskorából a lába. D. - Kiáll, mint tövis a tüskén. D. - Kiállaná már az anyja kínját. (Érett leány.) Ny. 2. - Kiállotta a próbahetet. D. - Kiállotta a sarat. D. - Kiállotta a tűzpróbát. E. - Ki nem állom a dicsőséget. (Sok a jóból.) E. - Nem bánom, kiállom. S.

Kiált. Az kiált először, kinek a háza ég. ME. - Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. D. - Kiált, mint a haris. D. - Kiáltó szó a pusztában. E. - Maga kiált tolvajt. (Ő a bünös.) E. - Pusztába kiált. S. - Tolvajt kiáltottak rá. D.

Kiáltás. Nem ér egy irgalmas kiáltást. E.

Kiás. A jól eltakart rosszat ki ne ásd. D. - A kutat először kiássák, aztán megtéglázzák. Ny. 21. - A tót meg ne lássa, mert szemed kiássa. D.

Kibeszél. Ki kiskorában kibeszéli magát, vénségére hallgat. D.

Kibékül. Macska az ő farkával könnyen kibékéllik. Ny. 1.

Kibérel. Talán a gödénynek torkát bérelte ki? (Annyit iszik mint a gödény.) D.

Kibicsaklik a nyelve. S.

Kibolházták a gatyát. (Megverték.) D.

Kibőjtölték. S.

Kibujt a kenyér a héjából. Ny. 10. - Kibujik a szeg a zsákból. ME. - Majd kibujt a bőriből. (Örül.) E. - Kibuvó ajtó. E. - Kibuvót keres. S.

Kicsalná a tehénből a borjut. (Igen tud kérni.) E.

Kicsapott ringyó. D. - Hét országból kicsapott. D. - Nincs arca, mint a kicsapott ringyónak. E.

Kicsávál. Nehéz a molyos bőrt kicsáválni. Cz. - Nem ravasz a róka, ha kicsáválják. D. - Róka sem ravasz, ha kicsáválják. E.

Kicsinyenkint. Akármily nagy legyen a kincs, kicsinyenkint elfogyhat. S.

Kicsinyes mennykő sem árt neki. Ny. 3.

Kicsipett mint szalonnabőrke a tűzön. Ny. 7.

Kicsipte magát, mint a hat krajcáros Krisztus. Ny. 5.

Kicsoda. Meglátjuk kicsoda, micsoda. D. - Megmutatta kicsoda, micsoda. D.

Kicsordul. Pofáján is kicsordul a zsir. D.

Kicsúfol. Könnyebb a szegényt kicsúfolni, mint megruházni. E. - Könnyü a szegényt kicsúfolni, de nehéz felruházni. Ny. 22. - Szegény a szegényt hamar kicsúfolja. D.

Kiderit az idő mindent. E.

Kiderül. Hol kiderül, hol beborul. ME.

Kidob. Ebrúdon dobták ki. ME. - Kocsmából, templomból senkit ki nem szabad dobni. Ny. 3.

Kidugták a szemét. (Kevéssel kielégitették.) Ny. 1.

Kidül, mint Máté tehene az útból. (Fáradt.) Ny. 24. - Neki dült a fának, talán ki akar dülni. (Rest.) D. - Vén fa magától is kidűl. E.

Kiegyenesiti a sír a nyomorékot is. S.

Kielégiti, mint Sebő Zsiga a koldust. (Telerakta tarisznyáját, hogy sohse jőjjön vissza.) Ny. 4.

Kiesik. Azt tömi, melynek feneke kiesett. D. - Kiesett a derékszeg. (Asszony hajtja a kocsit.) D. - Kiesett a sodrából. S. - Majd kiesett a száján. (Ásit.) E. - Nagy konc esett ki szájából. D. - Nem esik ki a világ feneke. E. - Nem szól, ha a kerék kiesik is. D.

Kifagy a borju a tehénből. (Nagy hideg.) E.

Kifakad az embernek oldalán is a szegénység. D. - Semmi ki nem fakad belőle. D.

Kifacsar. Ha a citrombol a levet kifacsarták, elvetik. D. - Kifacsart citrom. E. - Kifacsart citromnak keserü a leve. S.

Kifecseg. Kinek nem jó ügye, azt ki ne fecsegje. KV. - Nem jó mindent kifecsegni. E.

Kifejt. Könnyebb a varrást kifejteni, mint az esküvést visszamondani. (Házasságot felbontani.) E.

Kifelé áll a rúdja. S.

Kificamodott az esze. D.

Kifizet. Apró pénzzel kifizettem. (Sértőt sértettem.) Ny. 14. - Egy szálig kifizették az adósságot. (Jól elverték.) D. - Kifizette, mint Madali a barátot. (Madali prédikátor a barát kérdésére, mit keres a katholikus papok közt, mint Saul a próféták közt, azt felelte: ugyanazt mit Saul, szamarat, és örül, hogy egyet talált is.) B. - Kifizette, mint Malinger Péter a koldusát. (Egész kenyeret adott neki, hogy többé ne jőjjön.) Ny. 17. - Sok esztendei búgond sem fizethet ki egy pénzárnyi adósságot. D. - Van annyi pénze, hogy kifizethesse. D.

Kifog. Egyik a lovat befogta, a másik kifogta. KV. - A hazugon leghamarabb kifognak. D. - Alázatos, mint a kin kifogtak. D. - Ember, a ki rajta kifog. D. - Gyakran kifogtak már ő kegyelmén is. (Rajtakapták a hazugságon.) D. - Ha szóra kerül a dolog, ki nem foghatni rajta. D. - Kifog a sánta ördögön is. D. - Kifogtak rajta. D. - Kifogták a délcegből. Pázmány. - Legnagyobb erőn is kifog a csel. ME. - Tűzön, vizen, asszonyon nehéz kifogni. ME.

Kifogás. Minden rossz juhásznak van jó kifogása. Ny. 6. - Minden rossz puskának van egy kifogása. E. - Minden rossz puskának van valami kifogása. Ny. 9.

Kifogy mindenéből, mint koldus az énekből. B. - Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (Zarándok kobakja mindig alamizsnával telve.) D. - Kifogyott a szuszból. S. - Kifogyott belőle, mint a nagyidai cigányok a puskaporból. B. - Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5.

Kifolyt a bor, üres maradt a hordó. D.

Kiforditom, beforditom, mégis bunda a bunda. (Télen jó, nyáron jó.) Np. - Kiforditotta az ingét. (Köpönyegforgató.) Ny. 2. - Szép, mint a kiforditott hurka. D.

Kiforgatta köpönyegét. S. - Kiforgatták a ráncból. D. - Mindenéből kiforgatták. D.

Kiforr. Minden jó bornak ki kell forrni magát. E. - Szegénynek még csuprából is kiforr. E.

Kifoszt. A mezitelent nem lehet kifosztani. D. - Mindenéből kifosztották, mint a tótot az emberségből. B. - Szerelem, bor, kocka, mindenből kifoszta. KV.

Kifő. Az ő fejéből főtt az ki. B. - Nem az ő fejéből főtt az ki. E.

Kifuj. Hadd fujja ki magát. E. - Jól kifujták az orrát. D.

Kifurná az oldalát. E. - Kifurná az oldalát, ha meg nem mondaná. D. - Majd kifurja az oldalát. Ny. 5. - Majd kifurom a füledet. (Majd kinyitom a füledet, ha nem akarsz meghallani.) E.

Kifutott esze velőstül. D. - Ne nevess, kifut a leves. S.

Kigázol. A mit elkezd, soha se tud belőle kigázolni. (Fecsegő.) KV.

Kigondol. Mindene van, a mit kigondolhat. D. - Mindent kigondol a szegénység. KV. - Mindent kigondol az éhség. B. - Nagy mester, mindent kigondol. B.

Kigyógyul. Megrugta a szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul. (Meghalt.) D.

Kigyomlál. Nehéz a konkolyt egészen kigyomlálni. KV. - Nehéz a konkolyt mind kigyomlálni. D. - Nehéz a konkolyt tövistől kigyomlálni. E.

Kihajt. Az éhség kihajtja a farkast a berekből. B. - Az éhség kihajtja a farkast a bokorból. KV. - Éhség a farkast is kihajtja a cserjéből. E. - Az ördögöt is kihajtaná a lyukából. (Munkás, szorgalmas.) Ny. 6. - Válik olyas, ki egeret se hajt ki a szobából. D.

Kihalt az egész ház. ME. - Uj házból kihal valaki. (Babona.) S.

Kihasadt az agyara. (Jó kedve kerekedett.) Ny. 2.

Kihányták a szalavárgyit. (Megverték, elfutott.) D.

Kihord. Söprött szeméttel nem jó a hirt is kihordani a házból. K. - Szeméttel mindent kihord a házból. (Hirhordó.) D.

Kihozták a kerékvágásból. S.

Kihull. Az is ujra tömi, a mi már a lyukon kihullott. D. - Kihullt, mint tokjából a dió. D.

Kihullat. A farkas is kihullatta eddig. D.

Kihuzná a tehénből a borjut. (Nagyon tud kérni.) Ny. 2. - Kihuzta a lutrit. (Megverték.) S. - Kihuzta a sárból. (Kimentette a bajból.) S. - Kihuzták a dugóját. (Sűrün következik egymásután.) Ny. 2. - Kihuzta az ördög a dugót. (Egyszerre sok vendég érkezik.) Ny. 14. - Mély gyökeret vert, nehéz kihuzni. D. - Olyan, mint a kit a koporsóból kihuznak. (Rosszul néz ki.) D. - Olyan mintha a sirból huzták volna ki. (Oly sápadt, halovány mint a holt.) S.

Kiiktatták az öreg szűrt. (Kitették.) D.

Kiirt. Irtsd ki, ha kitelhetik, a rosszat. D. - Konkolyt a buzából, vétket a világból nem lehet kiirtani. KV.

Kiismeri magát. ME. - Tetőtől-talpig kiismeri az embert. D.

Kijárta az utját, mint Szikra bácsi a vejének. (Rossz veje börtönbe jutott, ipja kijárta, hogy a piacon botozzák meg.) Ny. 1.

Kijózanodik. Csak vasárnap józanodik ki. D. - Gyermekségétől fogva ki nem józanodott. D. - Ha a bús bújában megrészegszik, búsabb lesz, ha kijózanodik. D. - Kijózanodott-e ő valaha? D. - Tizszer is kijózanodik estig. D.

Kijön. Arra vigyázz, melyik lyukon jön ki az egér. D. - Belebujik a szalmába, ki sem jön délig. D. - Egyik fülemen bemegy, a másikon kijön. (Nem akarom hallani; nem hederitek rá.) Ny. 7. - Kijött a kerékvágásból. S. - Kijött a sodrából. S. - Könyökén is kijön. (Nem tudja elhallgatni.) S. - Nem vétek a mi bemegy, hanem ami kijő. (A szájon.) E.

Kikapta az apait, anyait. (Megverték.) E. - Kikapta Bodonból a részét. (Megjárt. Osztozáskor a vizenyős lapályból kapott.) Ny. 1.

Kikapós menyecske. D.

Kikapar. Aranyat is sárból szoktak kikaparni. KV. - Keddig a tyúk is kikaparta volna. D. - Ha ki nem mondaná, a tyúk is kikaparná belőle. B. - Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét. E. - Tyúk is kikaparja. (Nem marad titokban.) E.

Kikel. Csipogj neki, hadd keljen ki. (Segitsd, hogy kimondhassa a mit gondol.) E. - Jó mag porban is kikel. D. - A megátalkodott rossz mag a ganéjban sem kel ki. D. - Megért akkor a cseresnye, ki is kelt a magja. D. - Nincsen mindig tél, a vetés is kikél. D. - Retek is kikelne kezén. (Piszkos.) E.

Kikelet. A vén birka eléli a téli takarmányt, kikeletkor hal meg. D.

Kikerget. Ha a régi rossz szokást vasvillával kergeted is ki udvarodból, mégis visszatér. D.

Kikezdték az uj szalonnát. (Verésre fogták a gyereket.) Ny. 14.

Kikéri anyjából a borjut. (Nagyon tud kérni.) Ny. 1.

Kikirics. Későre vész a kikirics. D. - Későre virágzik az őszi kikirics. D.

Kikopott a beszédből, mint mogyoró a tokjából. B. - Kikopott belőle. B. - Kikopott a sátoros ünnepekből. (Vége ifjukorának.) D. - Kikopott a szentirásból. (Elfelejtette, felsült idézésével.) Ny. 2. - Kikopott mindenből, mint kutyaszar a hóból. Ny. 22. - Kikopott, mint ebszar a hóból. D. - Kikopott, mint mogyoró a tokból. D. - Mindenből kikopott. D.

Kiköp. Amit kiköptem, nem nyalom fel. (A mit kimondtam, nem vonom vissza.) Ny. 18. - Előbb rágd meg, aztán köpd ki a szót. S. - Ha nyálával jóllakhatna, soha se köpné ki. D. - Megrágd a szót, ugy köpd ki. E.

Kikörmöl. Ha eléri, szemeit is kikörmöli. D.

Kikötött a partra. D. - Bolonddal ki ne köss soha. B. - Ez nem árnyék, hogy vele kiköss. D. - Jól felkösse gatyáját, ki vele kiköt. E. - Ki ne köss vele. (Nem jó vele összeveszni.) Ny. 3. - Mindenkivel kiköt. D. - Nem szeretnék kikötni vele. E. - Száz pappal is kiköt. (Tudós.) D.

Kikrákog. Fél a varjutól, hogy kikrákogja. D.

Kilátszik a lóláb. Ny. 13. - Kilátszik a ruca orra. (Észrevettem hová céloz.) E.

Kilenc. A baj, kilenc tehén, még sincs vaj. Ny. 1. - Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Ny. 6. - Békés malacok egy ólban kilencen is elférnek. D. - Kevés hat körtvély kilenc medvének. E. - Kilenc medvefinak egy vadkörte. B. - Kilenc vármegyében nincs párja. D. - Megbánta, mint az eb, mely egyszerre kilencet fiadzott. D. - Megbánta, mint mely kutya kilencet fiadzott. E. - Nem sok kilenc medvefinak egy vadkörtvély. D. - Ugy néz ki, mint a mely kutya kilenced fiadzott. Ny. 12.

Kiliti Somorjánhoz egy hét. B.

Kilincs. Egy kilincset rántanak. D. - Egyik a másiknak adja a kilincset. S.

Kilop. A legélesebb szemü tolvajnak is szemét kilopja utoljára a varju. (Akasztófára kerül.) D. - Fényes nappal lopja ki a lovat az istállóból. D. - Ha szerét teheti, szemed is kilopja. D.

Kilyukad. Nem lyukad ki a rosta feneke. E.

Kimarják mint a más ludját. D. - Örül, mint a ludak, mikor az idegent kimarják. B.

Kimaradt a számból. (Nem számitottak rá.) D. - Kimaradt, mint Mike a hitről. (Mátkája mással esküdött meg.) Ny. 5.

Kimarkol. Ilyen a világ, kimarkolja a dohányt. (Feleségét elszerették.) Ny. 6. - Kimarkolja a dohányt más zacskójából s magáébe teszi. (Önző.) E.

Kimegy. Csak a város kapuján kimehess, azután könnyen utazol. D. - Eddig talán a világból is kiment. D. - Fejjel jött a világra, fejetlen ment ki. D. - Fél éjjel kimenni csak a pitvarba is. D. - Ki utolsó megy ki a világból, tegye be az ajtót. D. - Kiment a becsülete. E. - Kiment a hátán. (Kidobták.) Ny. 2. - Kiment a ház az ablakon. (Kitudódott, mi történt a házban.) E. - Kimentek a felső várból. (Elment az esze.) D. - Táncolva megy ki a világból. D. - Csak egy módon jövünk a világra, ezer módunk a kimenetelben. D.

Kimer. A kútban mennyi a viz, mégis ki lehet merni. Ny. 6. - Kutat is ki lehet merni. S. - Kutat se lehet egészen kimerni. D. - Nem lehet a tengert kanállal kimerni. E.

Kimél. Akkor kiméli a kolbászt, mikor elfogyott. D. - Délben kimélt ebéd, jó vacsora. D. - Délben kimélt ebéd, jó vacsora lehet. KV. - Fillérrel kimélik az aranyat. B. - Fillérrel szokták az aranyat kimélni. KV. - Késő a bort akkor kimélni, mikor már anyjára szállott. (Mikor seprőjére szállott, végét járja.) K. - Késő a kolbászt akkor kimélni, mikor elfogyott. D. - Késő akkor kimélni, mikor már elfogyott. B. - Ki a másét lopja, a magáét kiméli. D. - Ki a vesszőt kiméli, fiát nem szereti. KV. - Nincs oly sok, mi el nem fogy, ha nem kimélik. B. - Nincs oly sok, ki el nem kél, ha nem kimélik. KV. - Nincs oly sok, hogy el ne keljen, ha nem kimélik. E. - Nősző legény nem kiméli a költséget. M. - Nősző legény nem kiméli a pénzt. D. - Szeget kimél, patkót veszit. E.

Kimérték neki a házhelyet. (A temetőben.) S. - Kimérték a lakóhelyét. (U. a.) B.

Kimond. A mi tilos, nem kimondani való. Ny. 9. - Addig szolgád a szó, mig ki nem mondottad. E. - Ha kimondod mindig amit akarsz, azt hallhatod, a mit nem akarsz. D. - Ha ki nem mondaná, a tyúk kikaparná belőle. B. - Kimondatja a bor az emberrel. Decsi János. - Kimondott szót nem lehet visszanyelni. E. - Ne csoráld-moráld, mondd ki igazán. (Ne csürjed-csavarjad.) B. - Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán. E. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz. - Nehéz a csunyát szépen kimondani. D. - Rágd meg a szót, ugy mondd ki. B.

Kimosdott belőle, mint Pilátus. E.

Kimult már, mint a falusi biró a biróságból. Ny. 10.

Kimutatta foga fehérét. D. - Ki-kimutatja foga fehérét a cigány. D.

Kin. (Kint, künn.) Gazdának, kutyának kint a helye. Ny. 4. - Künn a bárány, benn a farkas. E. - Kin vagyon a farka. (Látszik, mi a rejtett szándéka.) Pázmány. - Kinn tágasabb, benn szorosabb. S. - Kin a barát a csuklyából. E. - Kin van a barátcsuklyából. (Szerencsés.) D. - Kint van a hinárból. D. - Kutyának, gazdának kint a helye, asszonynak, macskának bent. ME. - Otthon találja, amit mások kint keresnek. D. - Se kin, se ben, mint az ablakfa. E. - Se kint, se bent, mint Tót Jankó a lakodalomban. E. - Se kin, se ben, mint zsidó a lóban. Cz. - Se künn, se benn. M. - Sokan vannak odakint. (Télen akik fáznak, mert nincs meleg szobájuk.) E. - Tágasabb odakint. (Kopogtatáskor tréfásan e helyett: tessék, szabad!) E. - Ugy áll, mint az ablakfa, se kinn, se benn. Ny. 8.

Kinál. Bolond aki kinál, szamár, aki el nem fogadja. ME. - Elhagyja, mint a cséppai gyerek a sírást, ha borral kinálják. (Nem nagy szomoruság.) Ny. 5. - Fürt szőlőért megzálogol, borral agyonkinál. E. - Ide igér, oda kinál. E. - Jól van Péter, kináld meg Ilonát. (Neked elég.) Ny. 2. - Kinálja, mint egyszeri ember a papot. (Tessék tisztelendő ur; a többit nem kinálom, azoknak ugy is van eszük.) E. - Könnyü a hideg kásával kinálni. D. - Papot kell kinálni, a többinek ugy is van esze. S.

Kinálgat. Látod-e, hogy kinálgatja. (Sánta nőre mondják, mert furcsa a járása.) E. - Kinálgatják egymást, mint a mikolaiak. S. (Tatárjáráskor a menekülő mikolaiak egy hidpadlóhoz értek, egyik sem akart átmenni elsőnek, mig ők kinálgatóztak, oda értek a tatárok is.) - Ne mikoláskodjunk, ne kinálgatózzunk. Ny. 16.

Kinálás. Apám akárhol járt, a vizben nem tett kárt, evett-ivott, sok kinálást nem várt. D.

Kincses. Hamar kárt vall, ki a kincses ládát nyitva tartja. B. - Kincses Kolozsvár. ME.

Kinderbál. Hogy tetszik a kinderbál? (Cifra komédia; kellemetlen meglepetés.)

Kinevette a lelkét. (Nevetésközben halt meg.) D. - Könnyü a szegényt kinevetni, de nehéz felruházni. D.

Kinéz a boltból, mint a Móri zsidó. D. - Ugy néz ki, mint a bőjti boszorkány. E. - Ugy néz ki, mint a fülesbagoly. E. - Ugy néz ki, mint a nyalott borju. ME. - Ugy néz ki, mint egy pócsi szűz. Ny. 11. - Ugy néz ki, mint Mózes a moslékban. Ny. 23.

Kinizsi. Imádkozzál, hogy Kinizsi Pál körme közé ne kerülj. (Nagy erejü hires vezér Mátyás korában.) B. - Megugrotta a Kinizsi Pál táncát. (Elverték.) Ny. 5. - Nem minden idő terem Kinizsit. D.

Kínos fia leszesz az Istennek! (Fenyegetés.) B.

Kinőtt az Isten markából. (Nagyra nőtt.) E.

Kinyalta magát. (Cifrán felöltözött.) B.

Kinyilik. A bicska is kinyilik tőle. (Savanyu lőre.) E. - Kinyilt a szeme. (Csalódásából kiábrándult.) E. - Kinyilt szemmel alszik, mint az oroszlán. D. - Kinyilt szemmel aludd minden álmaidat. (Légy éber, mint a nyul.) D. - Olyan savanyu, hogy kinyilik a bicska tőle. (Bor.) Ny. 7.

Kinyit. Nappal sem nyitja ki szemét, hogy hamarébb aludjék. D.

Kinyujt. Csiga-biga, nyujtsd ki szarvad. E.

Kín. Anyja kínja. D. - Jobb egyszer meghalni, mint holtig kinlódni. D. - Jobb egyszer meghalni, mint mindenkor kínlódni. B. - Ki ördögnek szolgál, kín a fizetése. E. - Ki az ördögnek szolgál, kínnal fizet neki. B. - Kínban van, mint az undi eb a kalodában. (Undon a biró házánál elkapta az eb és megette a zsiros erszényt, melyben pénz is volt; ütötték-verték, hogy adja ki.) D.

Kínlódik, mint a hetesfai ember a csap alatt. S. - Kínlódik, mint a káposzta hus nélkül. Ny. 8.

Kiokád. Egy se becsületes kutya, a ki a mit megeszik, kiokádja. (A ki nem titoktartó, nem becsületes.) Ny. 24. - A föld is kiokádja gyomrából az elrejtett dolgokat. B. - A föld is kiokádja a titkolt dolgokat. D.

Kiolvassa fogaid a béka. (Ne tátsd a szádat, kihullanak fogaid.) E.

Kiönt. Fürdővizzel a gyereket is kiönti. (Túlságos igyekezet káros. Németben is megvan.) Ny. 10. - Fürdőjével együtt a gyermeket ki ne öntsd. (Német.) D. - Nem kell a gyermeket fürdővel kiönteni. (Német.) E.

Kipakkolt, mint az egygombu zsidó. Ny. 19.

Kipattan, ha a tűzre teszed. D.

Kipárállott az esze. D.

Kipeceg. Kinek nem jó ügye, azt ki ne pecegje. (Ki ne fecsegje.) KV.

Kipez-kapoz, mint a Dunába haló. K.

Kiporzott nadrágban is megmaradt egy kis por. D. - Kiporolták az alfelét. E. - Kiporolták a nadrágját. (Megverték.) S. - Kiporozták a nadrágot. D. - Kiporozták nadrágját, mint a lisztes zsákot. D. - Kiporozták nadrágját, mint szűcs a bőröket. D.

Kiköp. Mintha szájából kiköpte volna. (Hasonlók.) E.

Kipróbálta, mint Budai Laci a kutyát. Ny. 2.

Kirágja magát belőle. (Nem marad meg benne a titok.) E. - Kirágta az iszákot. D. - Kirágja róka az iszákot. E.

Királyfi Kis Miklós beszéde. (Szirmay szerint: mese. Dugonics szerint, Kis Miklós hires református prédikátor volt Szegeden, kit gyönyörü beszédeiért kiskirálynak, királyfinak neveztek.) M. Sz. KV. - Királyfia Kis Miklós beszéde. M.

Királyi korona száll néha nádhajlékba. E.

Királyság. Hamar mulik, mint a pünkösdi királyság. D. - Kecskepásztorságról királyságra ment. KV. - Királyságról kecskepásztorságra ment. KV. - Pünkösdi királyság. E. - Pünkösdi királyság nem nagy uraság. B. - Régen elmult a pünkösdi királyság. D. - Rövid, mint a pünkösdi királyság. B.

Kiránt. Be is rántják, ki is rántják, mint cigányt a csapszékből. E. - Kirántották a gyékényt alóla. (Meghalt.) D. - Nehéz az agg fát gyökerestől kirántani. D.

Kirepül. Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kiröpül belőle. Bethlen Gábor. - Kulcslikán is kirepül a szó. D.

Kirieleiszon. Övé az utolsó kirieleiszon. (Asszonyé az utolsó szó, azért nem szabad a misénél ministrálnia, mert soha sem volna vége a kirieleiszonnak. (Tréfás.) D.

Kirúg. A ki berúg, kirúg. Ny. 12. - Kirúgott a hámból. Pázm. - Kirúgott a hámfából. E. - Nem lehet az ember fából, ki kell rúgni a hámfából. (Mulatozók mentsége.) S.

Kirukkolt. mint Urnapkor a diákgyerekek. (Sokan.)

Kisasszony. Balkörmü kisasszony félrecsap. D. - Büszke mint a kompodi kisasszony. D. - Gyermeknek legjobb feleség a nyirfa-kisasszony. K. - A kisasszonyok között is van hetes vászon. (Rossz.) D. - Nehezen szabadul, mint katona a kisasszonytól. Ny. 3. - Rátartja magát, mint a kompoldi kisasszony. D. - Sok a kisasszony, de kevés az urfi. B. - Vár, mint a kompolti kisasszony. (Rátartós lány hiába vár kérőre.) Ny. 4.

Kisbiró. Furdalja a kisbiró. (Lelkiismeret.) B. - Hallgass a kisbiró szavára. Ny. 5. - Kiki magával hordja a kisbirót. B. - Lator a kisbiró. D. - Vádolja a kisbiró. B.

Kisegit. Pénz a bolondot is kisegiti a bajból. D.

Kisérő. A gazdagnak sok a kisérője. E.

Kisért. Nemcsak egyfélekép kisért az ördög bennünket. KV.

Kisir. Senki sem sirja ki a szemét a más szerencsétlenségén. KV.

Kiskirálylyá lett. D. - Lengyel László kiskirályunk. (L. király.) D. - Mintha ő lenne a kiskirály. D. - Szakács is kiskirály maga konyhájában. D. - Ugy él, mint a kiskirály. S.

Kisrákosi. Egy ideig csak eltart, mint a kisrákosi ember felesége. Ny. 6.

Kisujj. Felbirja a kisujjával. D. - Ha a kisujjadat megmutatod, mind a tizet kivánja. Ny. 7. - Hogy a kisujjad ne fájjon. (Legyen meg a kivánságod.) ML. - Kisujjammal se bántottam. D. - Kisujjában több van, mint másnak fejében. S. - Kisujjadat mutatod, egész kezed kéri. E. - Mely lyukat bedughatsz kisujjaddal, ne dugd azt az öklöddel. Ny. 2. - Mit kisujjaddal elnyomhatsz, ne nyomd azt a nagygyal. E. - Meztelen mint a kisujjam. D. - Mutasd neki a kisujjadat, egész kezed kéri. S.

Kis-Várda. Debrecentől Kis-Várdáig. (Nem nagy utazás, kevés tapasztalás.) E. - Ki a legény Kis-Várdában? Np. - Ő is járt Debrecentől Kis-Várdáig. S.

Kisöpör. A szemetet soha ki nem söpörhetni egészen. D.

Kisült a turpissága. S. - Mi sült ki belőle? D. - Nem az ő fejéből sült az ki. B.

Kiszab. Könnyü a pálcát kiszabni, de nehéz tartani. D. - Nehéz a szabónak magát kiszabni. D. - Nem szabja ki magát a szabó. E.

Kiszabadul. Könnyebb a pokolba menni, mint onnan kiszabadulni. D. - Örül, mint az istállóból kiszabadult borju. D.

Kiszaladna féltében a világból is. D.

Kiszappanoz. Inge mocskát kiszappanozták. (Megverték.) D.

Kiszárad. Asszonyok könyárja hamar kiszárad. E. - Gyakran nedvesiti kiszáradott torkát. D. - Ha a tó kiszárad, magától is kiugrik a béka. D. - Isten éltesse sokáig, mig a Tisza ki nem szárad bokáig. Ny. 20.

Kiszed. Egyenkint szedték ki szeme szőrét. D. - Kiszedték szeme szőrit. (Baj van.) D. - Szedje ki csibafai borbély a szemedet. (Hallj meg akasztófán, holló szedje ki szemedet. Csibafa óriási fái Szegeden.) Ny. 1.

Kiszelelték a nadrágot. (Verés.) D.

Kiszolgál. Beszegődött, már is kiszolgált. D. - Kiszolgálta már gazdáját. D. - Még el sem szegődött, már is kiszolgált. ME.

Kiszopta az ujjából. KV.

Kiszór. Ablakon a pénzt ki nem szórja. D.

Kiszöktek a fellegvárból. (Elment az esze.) E. - Kiszöktek a felsővárból. KV.

Kiszúrták a szemét. (Kevéssel kielégitették.) E. - Kiszúrták a szemét vele. Ny. 3. - Kiszúrták a szemét, akármi jó neki. D. - Majd kiszúrja a szemét. (Előtte van és még sem látja.) E.

Kitakar, betakar, fene tudja mit akar. Np.

Kitaláltam már, amit főzni akarsz. D.

Kitanul. Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd a boros korsót. Cz.

Kitaszigál. Csapszékbe a cigányt be is rántják, de ki is taszigálják. D. - Jobb szépszerrel elmenni, mint kitaszigáltatni. D.

Kitát. Mikor ásitozik, sajnálja száját kitátani. D.

Kitekint. Jó a vén eb ugatására kitekinteni. E. - Vén eb ugatására méltó kitekinteni. KV.

Kitelik a, ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5. - Rossz szolgának minden órában kitelik esztendeje. D.

Kitett magáért, mint a Táci kutya az uráért. (Megvédelmezte gazdáját.) D. - Kitették a rokkáját. K. - Kitették a szűrét. B. - Kovács akar kitenni a lakatoson. D.

Kitetszik a farka, akármint palástolják. Decsi János. - Idején kitetszik, kiből mi lesz. KV. - Kinek mi szivében, kitetszik színében. D. - Kitetszik a tövis a zsákon. D. - Kitetszik egyből több is. D. - Kitetszik füle a rókának. Pázm. - Kitetsző, mint juhok közt a szamár. D.

Kitér. A gyermeknek is kitér. D. - Az ország utjából ki ne térj. D. - Az üres szekérnek is kitér. D. - Ganajos szekérnek, részeg embernek Isten is kitért. E. - Ha éjjel jön is, ki nem tér a bor elől. D. - Az Isten is kitért a részeg ember előtt. Sz. - Isten is kitért volna a részeg ember előtt. M. - Krisztus is kitért a részeg előtt. E. - Kettő előtt hasznos kitérni: a terhes szekér előtt és a részeg ember előtt. B. - Messziről is kitér. D. - Még a zsidónak is kitér. D. - Részeg ember előtt a szénás szekér is kitér. B. - Részeg ember előtt terhes szekér kitér. D. - Terhes szekér előtt üreseddel kitérj. D.

Kitoló. Annyi a becse, mint a kitoló kásának. D. - Kitoló kása. D. - Más a kitoló fánk, más a kitoló kása. E. - Megette már a kitoló kását. (Ideje már, hogy elmenjen.) B.

Kitör belőle az oláh vér. B. - Kitöri az igaszeget. E. - Kitört a régi belőle. B. - Kitört szekere rúdja. Ny. 3. - Libából is kitör a lúdméreg. D. - Törd ki fogad, feküdj a bölcsőbe. (Ne gyerekeskedjél.) E.

Kitörölték a szemét. (Kevéssel kielégitették.) D.

Kitudták a vagyonból. S. - Minden kitudódik. Ny. 2.

Kitúr. A zsellér is kitúrja az urát. Ny. 4.

Kitűnik, mint a birkák közül a szamár. S.

Kiugraszt a szükség a betegágyból is. D. - Kiugratni nyulat a bokorból. (Vallomásra birni.) E.

Kiugrik. Bokorból kiugrott nem tudom ki. (Ismeretlen ember.) Pázm. - Ha a tó kiszárad, magától is kiugrik a béka. D. - Kiugrott a Rigómezőre. (Dicsekszik a hősiességével.) D. - Kiugrott bőréből. D. - Majd kiugrott a bőréből. (Örül.) E. - Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. (Kelletlenül.) B. - Törött fejéből kiugrott az ész. D.

Kiúszni. Könnyü a vizbe, de nehéz kiúszni. D.

Kiütötték a nyeregből. ME. - Nem üti ki a vak ló szemét. (Nem bőkezü; zsugori s nem gondol vele, ha annak tartják is.) Ny. 14.

Kiűz. Egy hólyaggal kiűzheted a világból. (Gyáva, fél.) E.

Kivág. A fák sokáig nőnek, de egy óra alatt gyökerestől kivághatók. D. - Ha rajtakapják is, kivágja magát. D. - Kivágták Bedőn az erdőt. (L. Bedő.) D. - Kivágta a garast. ME.

Kiváj. Csóka csókának nem vájja ki szemét. E. - Varjú varjúnak nem vájja ki szemét. B.

Kivall. Inkább otthagyja orrát, mintsem kivallaná. B.

Kivánatos, mint a terhes asszony. (Mindent megkiván.) B.

Kivánság. Fösvény kivánsága, aranyos szegénység. D. - Szamárkivánság. D. - Tele van kivánsággal, mint a terhes asszony. E.

Kiver. Adj a tótnak szállást, még kiver a házból. ME. - Búsul, mint a kivert bika. E. - Egyfelül kiverik, másfelül bemegy. E. - Fogadd be a tótot, kiver a házból. E. - Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B. - Ha egyfelül kivernek, másfelül bemegyek. M. - Kivered az ajtón, bejön az ablakon. E. - Kiverte a borhimlő. S. - Kiverte szemét az ág. E. - Kiverték a csömört a hátából. E. - Kutyát is kár kiverni a házból. (Csunya idő.) E. - Nehéz faszeggel vasszeget kiverni. D. - Rossz időben a kutyát sem kell kiverni. D. - Szeget szeggel kell kiverni. D.

Kivenni. A megnyálazott koncot nehéz a kutyának szájából kivenni. D. - Ha más gallérjából kiveszed a tetűt, magad ráncába ne tedd. D. - Kivette a számból. (Én is ezt akartam mondani.) E. - Kivették a bolondját. D. - Kivették a falatot a szájából. S. - Kivették a kerekét. S. - Kivették a szivét. (Fél.) D. - Sokat kivesz emberből a bor. D. - Szájából kivették a koncot. Sz. - Számból vette ki a szót. S. (Én is épen ugyanezt akartam mondani.)

Kivet. Ebrúdon kivetették a tanácsból. D. - Ebrúdon vetették ki. M. - Egyik szomszéd kiveti, a másik felszedi. D. - Jobb vendéget nem fogadni, mint gyalázatosan kivetni. K. - Ki nem vetik sarkából. D.

Kivetkőzteti bőréből is az embert. D. - Erőtlen, mint a bőréből kivetkőző kigyó. B. - Kacsólábon kivetették. E.

Kivénült belőle. S.

Kivész. Gyökerestől kiveszett. D. - Nem vész ki a magja. S. - Sokszor kivész a buza, megmarad a konkoly. K. - Vesszen ki a magja. S.

Kivétel. Nincs szabály kivétel nélkül. (Latin.) S. - Tisztelet a kivételnek. (Német.) S.

Kivilágos virradatig. D.

Kivirit. Majd ha a lőcs kivirit. S.

Kivisz. Hátamon is kivinném. (Kevés.) E. - Kivitték, de a fán felejtették. (Akasztófán.) D.

Kivonta lábát a sárból. D. - Nehéz a bárányt a farkas szájából kivonni. KV.

Kivül. Belül öröm, kivül szomoruság. KV. - Fészkeden kivül ne terjedj. D. - Fészkeden kivül ne tollasodj. D. - Kivül a hája. BSz. - Kivül-belül egyforma, mint Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 6. - Kivül fehér, belül fekete. B. - Kivül tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás vendégfogadás.) Ny. 3. - Kivül szép, belül rut. KV. - Sok ház ég belül, de nem látszik kivül. Ny. 8. - Szép kivül, ördög belül. KV. - Ugy van mint az ablakfa, se kivül se belül. Ny. 5.

Kobak. Addig úszik a kobak, mig egyszer elmerül. B. - Csak annyi neki, mint a hajdu seggén a kobak. B. - Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (Zarándok kobak alamizsnával telik.) D. - Könnyü két kobakon nagy vizet is meggyőzni. D. - Rókus kobakja. (Ki nem fogy.) B.

Koca. Bujkál, mint a fiadzó koca. Ny. 6. - Koca gyermeknek koszos a feje. D. - Koca-koca tarka, se füle se farka. (Üres beszéd.) ME. - Panaszos ételből csak a koca hizik. D. - Panaszos ételtől kövéredik a koca. (Ha sokat eszik, megsokallják.) D. - Tetves, mint a koca gyerek. D.

Kocka. Akármire fordul a kocka, de elveti. D. - Bizonytalan kocka az ember élete. B. - Bolond, ki mindenét egy kockára felteszi. B. - Egynek hatot, másnak vakot vet a világ kockája. D. - El van vetve a kocka. E. - Hatot vet a kocka. E. - Ki a kockának szokott, azt álmában is veti. D. - Kicsiny a kocka, de sok bút okozhat. D. - Kicsiny a kocka, de nagyot fordul. S. - Kocka, bor és szerelem üritik az erszényt. B. - Megfordult a kocka. S. - Nem mindenkinek vet hatot a kocka. B. - Néha vaktában is szemre fordul a kocka. D. - Sok kockán fordul meg a dolog. B. - Szerelem, bor, kocka, mindenből kifoszta. KV. - Vakot vetett kockája. D. - Ritkán van kockásban gazdag. B. - Könnyü a szegényen kockázni. D.

Kocsma. Bátor a kocsmákon. D. - Csendes mint az üres kocsma. D. - Ez nem kocsma. (Becsüld meg magadat.) ME. - Ha ruhája rongyos, kocsmában vette a posztót. (Elitta.) D. - Inkább szereti a kocsmát, mint a vendégfogadót. D. - Két dudás egy kocsmában. KV. - Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. - Kocsmában lakik. D. - Kocsmából, templomból senkit ki nem szabad dobni. Ny. 3. - Kocsmának szokása, templom utálása. D. - Könnyü a kocsmán vitéznek lenni. D. - Minden adóssága a kocsmákban vagyon. (Iszákos.) D. - Nem illik két dudás egy kocsmára. Sz. - Nem jó egy kocsmán két dudás. KV. - Ő az első minden kocsmában. D. - Pénzét, eszét a kocsmában hagyta. D. - Pénzt kérnek a kocsmán. KV. - Ritka kocsma borivó nélkül. D. - Szomoru, mint bőjtben a kocsma. D. - Többet jár a kocsmába, mint a templomba. D. - Tudja melyik kocsmában árulják a jó bort. D.

Kocsmáros. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. - A kocsmáros föladja a ruhádat, az ügyvéd meg lehuzza. Ny. 13. - Duplán fog, mint a kocsmáros krétája. S. - Jó kocsmáros lehet az, ki maradékkal él. E. - Kocsmáros nélkül csinálja a számadást. (Német is.) S. - Mig a rossz kocsmárost rajtakapják, sok kárt tesz. K. - Részeg kocsmáros, mindig bánatos. S. - Részeg kocsmárosnak a vendégei sem józanok. S. - Sok kárt tesz a kocsmáros, mig rajtakapják. D. - Tölts kocsmáros, nem apádról maradt. D.

Kocsmárosné. Ej korsó, kis korsó, torkomat ujitó, kocsmárosnét busitó, ruhám rongyositó. D. - Kocsmárosné kápolnája, a kocsmáros a káplánja. (Iszákos.) D. - Ritka mint a szent kocsmárosné. D.

Kócsagos. Kinek feje nem kócsagos, érti. Pázmán. - Kócsagos agyveleje. D. - Kócsagos eszü. D. - Megkócsagosodott a feje. Pázm.

Kocsonya. Belefagyott, mint fehérvári béka a kocsonyába. E. - Csak a szeme látszik, mint a miskolci kocsonyának. (Belefagyott a béka.) Ny. 19. - Hideg mint a kocsonya. D. - Pislog, mint a miskolci kocsonya. D. - Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka. ME. - Pislog, mint a szepsi kocsonya. S. - Reszket, mint a kocsonya. E.

Kodácsol. A kakas tyúk után kodácsol. D. - A mely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik. KV. - Azt akarja, hogy már a csirke is kodácsoljon. D. - Előbb tojik a tyúk, azután kodácsol. D. - Nem mind tyúk, a mi kodácsol. D. - A tyúk sem tojik mindig, mikor kodácsol. S.

Kodácsolás. Ki a tojást szereti, a tyúk kodácsolását is tűrje. S. - Nagy a kodácsolás, kicsiny, vékony a tojás. D.

Kódorog. Csak hálni jár belé az ész, egész nap kódorog. D. - Éhetetlen kódorgó. D.

Kofa. Annyi, mint a szegedi kofa. D. - Jár a nyelve, mint a vén kofáé. D. - Jár a szája, mint a bécsi kofának. S. - Kofák is tudják. S. - Nyelves mint a piaci kofa. B. - Szemtelen mint a piaci kofa. S. - Vastag mint a debreceni kofa. D. - Vén kofa. D.

Kofásan árulja a hazug vakarcsot. D.

Kófic ember. D. - Lesz belőle kófic. E.

Koha. Acél is, koha is. (Hamar haragszik.) D. - Acéla jó, de kohája rossz. D. - Fakoha. D. - Nem ér egy fakohát. ME.

Kohol. Kinek Isten nem ád, kovács nem kohol. D. - Kinek Isten nem adja, kovács Istók meg nem koholja. KV. - Ördög üllőn koholt vasdárda. D.

Kój a világ közepe, Csobaj a végezete. Ny. 3.

Kojtol, mint valami török basa. Ny. 5. - Kojtol, mint valami hatökrös gazda. Ny. 5.

Kókai lencse. S.

Koldul. A koldus sohasem kerül, akárhol koldul. D. - Messze Belgrád koldulni. E. - Messze Belgrádba koldulni. D. - Ugy megütlek, hogy arról koldulsz. S.

Koldulás. A dologkerülő hamar koldulásra jut. KV. - A munkakerülő hamar koldulásra jut. KV.

Koleda. Bús, mint a koledátlan kántor. E. - Búsul, mint a koledátlan kántor. D.

Kolera. Hogy a kolera csipje meg. Ny. 7.

Kolomp. Elég egy tehénre egy kolomp. S. - Felkötötte a kolompot. E. - Felkötöttem a kolompot, de nem tudom hogy harangozok vele. Ny. 24. - Ha felkötötted a kolompot, hát rázzad. Ny. 8. - Ha felkötötted a kolompot, zörgesd. E. - Hol a kolompot találják, mást is keresnek ott. B. - Hol a kolompot találják, ott keresik az ökröt is. D. - Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott. K. - Sokszor megkongatták neki a kolompot. D. - Szeretnék az egerek, ha kolompot kötnének a macska nyakára. B. - Szeretnék a kolompot macska nyakán az egerek. D. - Tök-kolomp. D.

Kolompos után bőg a csorda. S. - Kolompos után megy a nyáj. E. - Kolompos vezeti a ménest. D. - Néha a kolompost is előrántják. D. - Röst mint a kolompos. D.

Kolompár. Szurtoskezű kolompárnak fia. (Tolvaj.) D. - Zörög mint a kolompár. D.

Kolonc. Elég egy ebre egy kolonc. (Egy embernek egy hivatal.) E.

Kolozsvár. Kincses Kolozsvár. ME. - Mi haszna éhen a lónak abban, hogy Kolozsvártt jó kenyeret sütnek. ML.

Koma. Eb sógor, kutya koma. D. - Én is ugy, mint komám uram. (Mindent ráhagyó, tedd-ide, tedd-oda ember.) Sz. - Jaj annak a tyúknak, mely rókát hí komának. S. - Komája a dolog. (Kerüli.) Ny. 13. - Komája neki a dolog. Ny. 10. - Kötve higyj a komának. (Decsi János: legyen vele szerződésed, csak ugy higyj neki. Dugonics: Csak ha meg van kötözve.) - Nem disznó komám uram, hogy a rákot lábastól megegye egyszerre. D. - Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) D. - Valaki nagy; vagy sógora, vagy komája. D.

Komaság. Farkas komaság. B. - Ha biróvá lettél, félre a komasággal. E. - Ha biróvá lettél, tedd félre a komaságot. B. - Jó biró felejti a komaságot. S. - Meghalt a gyermek, elkölt a komaság. M. - Meghalt a gyermek, oda a komaság. KV. - Okos biró elfelejti a komaságot. D. - Sógorság, komaság, nem nagy atyafiság. D.

Komagyüjtő. Hegyen hó (őszhaj), völgyben tó, harminckettő közül egy se jó (fog), a komagyűjtőfa pedig lenek áll. (Öreg férfi panasza.) Ny. 21.

Komámasszony azt gondolta, császárkörtét tart, pedig csak vadalma. (Gyermekét jónak tartotta, pedig az is csak rossz, mint a többié.) Ny. 5. - Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony. Cz.

Komázni. Nem lehet vele komázni. S.

Komádi. Búsulhat, mint a komádi ember. (Azon búsult, hogy szegény adósa az adósság miatt nem tud aludni.) Ny. 11.

Komárom. Csak otthon jó, mint a komáromi leány. D. - Komáromi szűz. D. - Módi ez is, mint Komáromban a félszem. (Oktalan szokás, viselet.) Ny. 1. - Miatyánkkal nem veszik be Komáromot. E. - Rossz szél fuj Komáromtól Temesig. D.

Komé. Tovább van még komé a nagy oltár. D.

Komédia. Szegény ember élete csupa komédia. S.

Komédiás. Cifra, mint a komédiás asszony. D.

Komló. Se üstöm, se komlóm. E. - Termetes, mint a komlókaró. E.

Komlós. Szétnézett, mint vak Pali Komlóson. S.

Komondor. Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. - Ebül gyűlt szerzéknek komondor sáfára. E. - Ebül gyűlt szérdéknek komondor a sáfárja. D. - Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. - Ebül kezdi, komondorul végzi. D. - Felborzad, mint a mérges komondor. D. - Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor. D. - Kanagár a vendég, komondor a gazda. E. - Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Komondor nem sokat törődik vele, ha megugatja is a pumi. (Kiskutya.) B. - Komondor után mozdul a kuvasz. D. - Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. - Nosza eb után komondor. (Rossz után rosszabb.) KV. - Oly helyre tették, a hol a komondor el nem kapja kenyerét. (Börtön.) D. - Szünetlen mérgelődik, mint a láncolt komondor. D. - Félve tekereg, mint nagy városban urahagyta komondor. D.

Komor kedvü. D. - Komor mint a deresre huzott. D. - Komor mint a herélt bika. D. - Komor mint a verembe esett farkas. M. - Komor mint bika a járomban. D. - Komor mint a kárvallott. D. - Komor mint a pénzetlen pazarló. D. - Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor. B.

Komor. (Ökörnév.) Oly kedve van, mint komornak a járomban. D. - Szép volt a komor is, mig bika volt. D.

Komoran. Bár komoran nézzen fiára az apa, más van szivében. B.

Komoró. Lelapult, mint Komoróban a guta. (L. Guta.) B. - Összehuzta magát, mint Komoró végén Guta. (L. Guta.) Sz. - Ugy meghuzta magát, mint Komoró végin a Guta. Sz.

Komotizál mint a mészáros kutyája a napon. (Lusta.) Ny. 1.

Kompléta. (Papok esti imádsága.) Vége volt már akkor a komplétának is. D.

Kompódi. Büszke mint a kompódi kisasszony. D. - Kompódi nemes asszony. (Rátartós.) M. - Rátartja magát, mint a kompoldi kisasszony. Sz. - Vár mint a kompolti kisasszony. (Rátartós lánynak nehezen akad kérője.) Ny. 4.

Kondás. Egyik kanász, másik kondás. D. - Hátul hordja az eszét, mint kondás a botját. (Későn okul.) Ny. 14. - Válogat, mint kondás a pergőbe. (Őszszel tarlón szabadon legeltethet, de nincs sok köszönet benne.) Ny. 15.

Kondér nem sokat hányhat szemére fazéknak. B.

Kondor mint a bürke. (Birka.) D. - Kondor mint a cigány. D. - Kondor mint a gácsér fark. D. - Kondor mint a gyerekfej. D.

Kong az orra, mint a váradi harang. B. - Kong mint a repedt fazék. D. - Minél üresebb a hordó, annál jobban kong. ME. - Üres hordó jobban kong. E. - Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.

Kongat. Felkötötte a harangot, hát kongassa. (Elkezdte a dolgot, hát csak folytassa.) Ny. 6. - Megkongatták a harangot. D.

Kongás. Fazekat kongásán, madarat szólásán. E. - Fazekat kongásán, ökröt vonásán válogatják vásárban. KV. - Ökröt vonásán, fazekat kongásán ismeri meg az okos. D. - Rókát szőrin, repedt fazekat kongásán. D.

Konkoly. Buzába konkolyt hint. E. - Buzát vetett, konkolyt aratott. D. - Elég sok a konkoly, de ez még se buza. D. - Ha a konkolyt nem nyüvöd, a buzát elnyomja. KV. - Konkoly ott is terem, a hol nem vetik. D. - Konkolyt hint. (Viszályt támaszt.) E. - Konkolyt hintett közéjök. S. - Nehéz a konkolyt tövestől kigyomlálni. B. - Ritka buza, kiben konkoly nincsen. Np. - Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen, ritka a szerelem, kibe hiba nincsen. Np. - Ritka buza konkoly nélkül. F. - Terem a konkoly, ha nem vetik is. E. - Konkolyt a buzából, vétket a világból nem lehet kiirtani. KV. - Sokszor kivesz a buza, megmarad a konkoly. K.

Konkolyos szemmel néz. E. - Konkolyos zsákot nem ugatja meg az eb. B. - Mást rostál, maga konkolyos. D.

Konty. Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi az asszonynál.) E. - Feltette szent Anna kontyát. (Becsipett asszony.) D. - Feltették a kontyát. (Megesett leány.) E. - Félre áll a kontya. (Pityókos asszony.) B. - Félretette kontyát. D. - Konty alá való bor. (Édes.) ML. - Konty alá szeretne jutni. (Férjhez menni.) S. - Konty parancsol a süvegnek. (L. fent.) S. - Könnyü a kontyot feltenni. D. - Megcserélte a pártát, kontyot tett fejére. (Férjhez ment.) D. - Ritkán egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) D. - Simon biró kontyot feltett. (Felesége dolgát végzi.) Sz. - Tedd fel a kontyot, vedd fel a gondot. S.

Konyit reá, mint rossz ló az országutra. E. - Nem konyit hozzá. S.

Kopár helyen fogott ki. E. - Kopár helyen keresgél. B. - Kopár helyen kereskedik. M. - Kopáron aratja az őszi buzát. D. - Nehéz kopárt kaszálni. D.

Kopácsi. Sequere Kopácsi. (Egy Kopácsi 1530-ban református hitre tért és sárospataki tanár volt. Erről szól a kozmondás, melynek értelme: most te következel, jer utánam.) E.

Kopácsol. A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. K.

Kopik. A hazugságban kopott el nyelve. D. - Felkopik az álla. D. - Csoda, hogy eddig el nem kopott nyelve. B. - A tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna. (Fösvény.) D. - Ebben ugyan nem kopik a fogad. S. - Egyszer dobi, másszor kopi. Ny. 4. - Elkopott a foga. (Vén.) D. - Esze kerekei elkoptak. D. - Foly reá a nyála, de nem kopik álla. D. - Hogy a fésű ne kopjék, borzasan jár. D. - Későbbre kopik a disznóorr, mint a szántóvas. D. - Nem körmöd kopott ezért. D. - Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja. E. - Nem kopik benne foga. D. - Régen irták, elkopott. B. - Régen irták, lekopott. D. - Régi irás, elkopott. M. - Sok véső kopik a sziklákban. D. - Végtére a szép hám is elkopik. D.

Kopott. Hever mint egy kopott ispán. Ny. 6. - Kopott bunda. D. - Kopott helyen kaszálja a füvet. D. - Kopott köntös alatt néha bölcs rejtezik. B. - Kopott süveg pad alatt hever. E. - Nem ér egy kopott rókatalpat. D. - Sok kézen fordult már meg, mint a kopott garas. B. - Ütött-kopott. E. - Nem mind szegény, ki kopott köntösben jár. B.

Kopja. Csak szalma kopjával szurkál. B. - Kopját kopjával, pallost pallossal szokták visszaverni. KV. - Szalma kopja. Pázm. - Szalmából van kopjája. D.

Koplal. Bár koplal a farkas, még sem cserélne kalmárnak ebével. D. - Farkas, ha koplal is, még sem cserélne a kalmár ebével. KV. - Egyél, igyál, ne koplalj, mint otthon. (Tréfás kinálás.) S. - Koplal mint a cigány lova. S. - Koplal mint a molnár tyúkja. (Nagyon jó dolga van.) Ny. 4. - Másnak tehene a magáé mellett koplal. D. - Sokat koplal, hogy kenyerét meg ne bánja. D.

Koplalás. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. - Hozzászokott, mint cigány lova a koplaláshoz. S. - Legjobb orvosság a koplalás. S. - Megszokta, mint koldus a koplalást. S.

Kopog mint a fatalpu barát. E.

Kopogós. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S.

Kopogtat, de nem nyitnak neki ajtót. S.

Koponya. Apádnak is fekete a koponyája. (Ő is szegény.) D. - Néha ember koponyája, szamárvelő takarója. D. - Tök annak koponyája, nem csont. D.

Kopó. Eb is, kopó is, agár is. (L. agár.) E. - Felfűzték, mint a kopót. B. - Rossz kopó az, melyet bottal kell hajtani a nyul után. B. - Te menj elől Vakaró, téged ismer a kopó. (Koldus egymást igy biztatta.) Ny. 23.

Koppan a szeme. E. - Koppan a szeme tőle. S. - Koppanik az álla. D. - Szegénynek koppan szeme, szája. E.

Koppaszt. Rühes kutyát koppaszt. D. - Megkoppasztották. (Elnyerték pénzét.) S. - Olyan mint a kányától megkoppasztott tyúk. Ny. 6. - Nehéz a koppasztás meleg viz nélkül. D.

Koppint. Körmére koppintottak. E.

Koptat. Ne koptasd a nyelved. E. - Nem sok küszöböt fog ezután koptatni. D. - Száját koptatja minden haszon nélkül. D. - Többet koptatta talpát, mint farát. (Többet járt-kelt, mint ült és dolgozott.) D.

Kora eső hamar felszárad. D. - Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV. - Kora halál jobb néha hosszu életnél. E. - Kora magzatnak kora haszna. D. - Kora vendég hamar megy. E. - Kora vetés sokszor csal, kései mindig rossz. E. - Kora vetés, késő gyermek hamar árván maradt. Ny. 21.

Korán. A jó cselédes gazda korán felkeljen s későn feküdjék le. KV. - Jó gazda korán kel, későn fekszik. S. - A rossznak korán-későn fejére kerül. D. - Eleget élt a szegény, ha korán meghalt is. E. - Ha a buzát korán veted, hamar virít. D. - Ha későn jön is a halál, mégis korán jön. D. - Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. - Későn-korán orcájára kerül. B. - Későn való gyermek, korán való árva. E. - Ki korán kel, aranyat lel. E. - Ki korán kel, kincset lel. B. - Ki utra kel, korán keljen. S. - Korán görbül a jó kampó. S. - Korán kelés nem szerez hajnalt. K. - Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni. E. - Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből. B.

Korbács. Elmocskolta a korbács nyelét. D. - Fél, mint cigány a korbácstól. D. - Jóllaktatták tatárkorbácscsal. D. - Két tanitómester szükséges a házhoz: a korbács és a vessző. Ny. 20. - Lé táplálja a disznót, korbács a rossz szolgát. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa. D. - Lusta lónak korbács az abrakja. D. - Magyarnak kalács, németnek korbács. S. - Megszokta, mint cigány a korbácsot. D. - Rossz cselédnek kettő a mestere: a szó és a korbács. D. - Szalad, mintha tatárkorbácscsal kergetnék. D. - Szó és korbács hamar tanit. D.

Korc. Fickándozik, mint gatyakorcban a bolha. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. - Ráncos mint a gatyakorc. E.

Korcsolya. Borkorcsolya. (Étel, melyre csúszik a bor.) E. - Csúszik mint hordó a korcsolyán. D. - Étel-ital korcsolyán, leszaladhat sík száján. D.

Korcsolyáz. Sajton korcsolyáz a bor. (Sajtra csúszik.) E. - Torkán lekorcsolyázott. Np.

Kordé. Kordéra bánni. (Pusztulásra juttani.) Sz. - Kordéra bocsátani. B. - Kordéra ment. B. - Kordéra mondani. (Alap nélkül, találomra állitani valamit.) Pázm. - Van benne módja, mint koldusnak a kordé hátuljában. E.

Korhely. Nem gyüjthet annyit a fösvény, hogy korhely fia el ne tékozolja. D. - Savanyu mint a korhelyleves. S.

Korhol. Tokai bort korhol a beckói lőre. B. - Üst korholja a fazekat. E.

Kormány. Azé a kormány, aki tanulta. D. - Csendes időben könnyü a kormány. D. - Kezében törött a kormány. D. - Könnyü csendes időn kormányt tartani. M. - Nincs kormánya a bornak. BSz. - Papucs kormány. S. - Papucs viszi a kormányt. E.

Kormányos. Fél, mint kormányos a széltől. B. - Jó kormányos igazithatja a hajót. D. - Jobb a kormányos hajótörés után. (Okult kárán.) D.

Kormányoz. Könnyü csendes időn kormányozni. E. - Könnyü szép időben hajót kormányozni. D. - Nem hegedűszóval kormányozzák az országot. K.

Korog a numerája. (Üres a hasa.) Ny. 2. - Korgó gyomornak nincs füle. E. - Korog az orrod, mint a nagyváradi harang. KV.

Korom. A kéményben korommal jegyez. D. - Fekete mint a korom. D. - Korom a koromhoz nem hasonlóbb. E. - Korom mocsok. D. - Kürtőre kormos. (Tréfásan: félre innét.) Ny. 24. - Más falát meszeli, az övé koromfekete. ME. - Másra keni kormát. E. - Ritka kémény korom nélkül. D.

Kormos. Czoki kormos, mig csontot vetek. (Civakodók csititása.) Ny. 2. - Hamari hamvasnak kormos a két füle. E. - Jer elő kormos! (Hibás állj elő.) E. - Szennyes nem kormos. D. - Szent életű vasfazék, csak a füle kormos. (Képmutató.) Ny. 5.

Kormosodik. Nehéz a kovácsnak meg nem kormosodni. D.

Korona. Jó asszony a háznak koronája. E. - Nem mind pap, kinek fején a korona. (Tonzura.) D. - Királyi korona száll néha nádhajlékba. E. - Nem nyer a kemence mellett koronát. KV.

Koronáz. Ugocsa nem koronáz. E.

Korong. Fazekas korongról, varga kaptájáról beszél. D. - Friss (gyors) mint a korong. D. - Jár a lába, mintha korongot hajtana. D. - Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. D. - Se korongja, se sara. D. - Ugy jár a nyelve, mint a malomkorong. D.

Koros. Elül kopasz, okos kopasz; hátul kopasz, bolond kopasz: felül kopasz, koros kopasz. E. - Koros szegény leánynak mindig rövid a farsang. K.

Korty. A száraz kortyokra is vigyáz. (Irigy.) D. - A száraz kortyot is alig nyeli a beteg. D. - Az elvetett gyerek könnyebb kortyot iszik. D. - Ez csak száraz korty. D. - Nagy kortyandi. D. - Nehéz egy kortytyal az egész Tiszát benyelni. D. - Nyeli a száraz kortyot. ML. - Számbaveszi a viaszkortyokat is. D.

Kos. Arany bárány, arany kos, mindjárt összemennek most. (Párzás.) D. - Bor a vén kost is táncra viszi. B. - Gyapjáért szokták a kost is megnyirni. D. - Ki bárányt apolgat (csókolgat), a kost sem gyülöli. E. - Kis bárányból lesz a nagy kos. ME. - Kis bárányból válik a nagy kos. D. - Megadták a kos árát. (Megjárt.) D. - Megállja a kosszarvat. D. - Mely juh a bárányt szereti, a kost sem gyülöli. D. - Mindaddig kevély a kos, mig szarvát le nem ütik. D. - Okos mint a kos. E. - Okos mint a bányai kos. Ny. 5. - Okos mint a bécsi kos. B. - Okos mint a darnai kos. Ny. 14. - Okos mint a tavalyi kos. B. - Okos mint a tordai kos, seggel megyen a vályúra, mégis fejjel esik bele. Ny. 3. - Okos mint a vén kos. B.

Kosár. Feszeleg, mint fene a kosárban. Ny. 5. - Hires eperre nem kell kosárral menni. KV. - Hires eperre ne járj kosárral. D. - Kosarat kapott. Np. - Más kosarába epret ne szedj. D. - Megfejték egy kosár korpán. (Csekélységgel sikerült megvesztegetni.) Ny. 1. - Mely lány soknak ad kosarat, végre is ahhoz megy, a ki elveszi. D. - Nincs nehezebb az üres kosárnál. E. - Van kosara, de nincs bogara. (Semmie sincs.) Ny. 1.

Kóser. Nem kóser ember. Ny. 3.

Koslat mint a kutya. D. - Koslat mint a falu kutyája. Ny. 17.

Kosz. Koszette. D. - Megilleti Mátét a kosz. B. - Nem mind rossz, a mi kosz. D. - Ragadós mint a kosz. D.

Koszos. A koszos birka is átúszik a többivel együtt. Ny. 5. - Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. - Erősen vakarja koszos fejét. (Baj van.) D. - Érti az, kinek feje nem koszos. (A ki nem gyermek.) Pázm. - Feszit mint koszos Pista Jézus nevenapján. Ny. 23. - Koca gyermeknek koszos a feje. D. - Koszos a párlúgot gyűlöli. D. - Koszos malac. D. - Koszos malacból válik a jó szalonna. E. - Koszos malacból válik néha ártány. D. - Megérti, kinek koszos a feje. (Gyermek is megérti.) B. - Minden koszos malacból lesz disznó. Ny. 6. - Minél koszosabb a disznó, annál inkább vakaródzik. E. - Tetves mint a koszos. D.

Koszorú. A borostyán-koszorút tökre ne tedd. D. - Bekötötte koszorúját. B. - Botból kötötték fara koszorúját. D. - Jó vég köti a munka koszorúját. D. - Megérdemli, mint szűz lány a koszorút. E. - Megkötöm koszorúdat. (Megmondom ki vagy.) KV.

Kosztban tartja, mint ebét a koldus. D.

Kosztos. Van az Uristennek sok olyan kosztosa. E.

Kotkodál. Elébb tojik a tyúk, azután kotkodál. (Munka után dicsekedjél.) Ny. 22. - Mely tyúk fent kotkodál, alant keresd tojását. E.

Kotlik mint a tyúk. D. - Kotlik Zirzabella. (Pipes vén leány.) ME.

Kotlós. Kiabál mint a kotlós tyúk. S. - Pokolban kotlották, világra költötték. D. - Bús mint a kotlós tyúk. E. - Keringél mint a Szélék kotlójuk. Ny. 6. - Mindig karatyol, mint a kotlós tyúk. Ny. 12. - Otthon ül mindig, mint a kotlós tyúk. B. - Széledezik mint a rosz kotló. Ny. 5. - Ugy ül a pénzes ládán, mint a kotlós tyúk. D.

Kotnyeles. (Mindenbe avatkozó.) E. - Körülhajas, kotnyeles. D. - Mindenbe belekotnyeleskedik. S.

Kotor. Egy csuporban kotornak. Ny. 1. - Egy szemeten kotoráznak. D. - Más szekrényében ne kotorázz. D. - Más szemetén kotoráz. (Más feleségét szereti.) D. - Más zsebében kotoráz.

Kotródik. Lódulj, kotródj, vakaródj. D.

Kotty belé, szilvalé. (Mindenbe beleszól, beleavatkozik.) Ny. 6. - Kotty belé, szilvalé, téged borsollak. B. - Kotty belé, szilvalé, téged morzsolnak belé. ME. - Kotty ide szilvalé, majd megborsollak. Cz.

Kotyog mint a félig telt kulacs. S.

Kotyogó. Mádi borom hidegen, a kotyogóban legyen. S. - Oly szűken ereszti, mint a kotyogó. D.

Kotyomfity. Gézenguz az ura, kotyomfity a szolgája. Decsi János. - Kinek gézenguz az ura, kotyomfity a szolgája. M. - Kinek gézenguz a gazdája, kotyomfity a szolgája. ME. - Kotyomfity ember. (Haszontalan, semmirekellő.) D.

Kovász. Egy kovászszal élnek. D. - Felköltebb a kovásznál. (Kevély.) D. - Ki minő kovászt tesz, oly kenyeret eszik. E. - Rossz kovászból ritkán gyúrni jó tésztát. D. - Se kovásza kenyerének, se vize malmának. D.

Kozmás szaguak. (Jegyesek.) Ny. 2. - Kozmásodik a kása. (Baj van.) Ny. 18.

Korpusz jurisz. Akkor volt boldog a haza, mikor egy ujjnyi volt a Korpusz jurisz, de most szekéren kell hordani. Sz.

Kóborol mint a gazdátlan kutya. S.

Kóc istráng, kender, hám, mindakettő rossz szerszám. S. - Erős mint a kócmadzag. S. - Él-hal érte, mint köteles a kócért. Ny. 2. - Kóc esett a szemébe. (Álmos a fonásnál.) Ny. 2. - Hogyne égne meg a kóc, mikor a lóganéj is büzsörög. B. - Nehéz a kócból szép fonalat fonni. B. - Pozdorjás kócból nem lehet jó fonalat csinálni. B. - Ritka szakál kóc nélkül. D. - Selyem az élet, kóc a jövedelem. Ny. 6. - Kócos csikóból lesz a szép paripa. Ny. 6.

Kójon, Kágyán nincsen kenyér, Diószegre jár a szegény. (Kis határu községek; földje egy pár földesuré.) Ny. 3.

Kóró. A kórót nem szokták fűző mellé tenni. ML. - Aranyat hord a szamár, bogáncskórót eszik. D. - Cinigének kóró a nyársa. D. - Kitelik a, ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5. - Kórószentölő. (Haszontalan.) D. - Rózsa volt, kóró lett. E. - Vén kóró. M. - Virág helyett kórót szedett. D. - Virág mondja kórónak. S. - Virág voltam, kóró lettem. E.

Kóstol. Ki keserüt nem kóstolt, nem érdemli az édeset. E. - A méreg kóstolva sem jó. D. - A méreg kóstolással is megárt. E. - Meg nem veti a kóstolót. D. - Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet, a húst sem hagyja abba. D.

Kóta. Nem érti a kótát. Ny. 7.

Kóter. Ugy érzi magát, mint kutya a kóterben. Ny. 3.

Kóvályog az esze. S.

Köböllel méri a szitkot. D. - Nyárban egy köböl esőnek egy véka sárja; télben, őszszel, tavaszszal, egy véka esőnek egy köböl sárja. Ny. 1. - Sok veréb sok köböl buzát elhord. D. - Válla köböl buzát elbir. D. - Véka eső, köböl sár. E.

Köcsög. Fölit szedi a köcsögnek.

Kőcscsei. Nem passzol, mint a kőcscsei pap szája. (Csempe szájjal mondta: non possum.) Ny. 12.

Köd. Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. (Pál fordulása napján, ha köd van, az egészségtelen.) E. - Köd előttem, köd utánam. S. - Ködvágó. (Mérnök gúnyneve, kinek munkájában a paraszt meg nem bízik. Megbizhatatlan.) E. - Neki dűlünk, mint pitiek a ködnek. Ny. 6. - Neki dűlnek, mint a zacsalagiak a ködnek. (A biró a falut kirendelte ködöt tolni, hogy ne legyen kár a vetésben.) Ny. 17. - Neki gyürkőzik, mint Bertók a ködnek. Ny. 22. - Nekimegy, mint tót ökör a ködnek. Ny. 7.

Ködmön. Elmászott mint a kajdi ködmön. E. - Földhöz vágta a ködmönt. (Azt is, a ki benne volt.) E. - Három ködmönnel melegebb van mint volt. E. - Ködmön nem mente. D. - Nem szükség a tetüt ködmönbe rakni. KV. - Nem szükség a tetvet ködmönbe rakni, magától is belemász. KV. - Nem tudom suba-e vagy ködmön. B. - Szűr vágja a fát, ködmön hozza haza, palást rakja a tüzet, bunda nyugszik mellette. D. - Toldja a ködment. (Hazudik.) D.

Köhents egyet, talán torkodra jön. D. - Könnyen áll neki, mint a köhentés. B.

Köhög. Csunya, mikor a szunyog köhög. S. - Csunya, mikor a tetü köhög. S. - Köhög mint a vén juh. B. - Köhög a tetü. S. - Köhögő társakkal jár a vénség. E. - Látszik hogyan tudod, azért köhögsz. E. - Még a tetü is köhög. E. - Nehéz szenvedni, mikor a tetü is köhög. D. - Ritkán köhög a bolha. Ny. 6. - Sok köhögő társsal jár az öregség. E.

Köhögés igen jó mentsége a ravasz kántornak. D. - Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. - Köhögés vámlesit illet. Ny. 2. - Köhögést, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat. ME. - Négyet nem lehet eltitkolni: tüzet, szeretetet, köhögést, szegénységet. Ny. 20. - Szegénységet meg a köhögést nem lehet eltitkolni. Ny. 13.

Kökeszüi. Sokáig haldoklik, mint a kökeszüi pap. Ny. 22.

Kökény. Egyik kökény, másik galagonya. BSz. - Idővel, dérrel a kökény is megérik. E. - Megérik, mint őszre a kökény. Ny. 6. - Tótnak kökény a bora, vadalma függéje. Sz.

Köldök. A köldökét otthon vakargatja. D. - Egész nap a köldökét vakarja. D. - Jó, hogy gégéjét nem vágta el a bába, mikor köldökét elmetszette. D. - Kár, hogy anyja méhében fel nem akadott a köldökzsinórra. (Tolvaj.) D.

Köles. A ki a madártól fél, az ne vessen kölest. Ny. 4. - Fizess mint a köles. (Bőven.) Ny. 13. - Fizet mint a köles. E. - Hányaveti magát, mint a köleskenyér a tejben. Ny. 5. - Jól kelt a kölese. (Jó kedvü.) Ny. 1. - Kölesfuró. D. - Kölesben a bika. E. - Más köleséről veri a verebet. B. - Tyúk is kölessel álmodik. S.

Kölönc. Ebugatta a tót kölönce. D. - Elég egy ebre egy kölönc. (Egynek egy hivatal.) D. - Kölöncöt kötöttek a nyakára. D. - Tót kölönc a malac lába előtt. D.

Költ. Őt sem a gólya költötte. E. - Más fészkén költ, mint a kakuk. E.

Költ. A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. - Mely kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét költik. D. - Sokáig él, kinek halála hirét költik. ME.

Költség. A milyen a jövedelem, olyan legyen a költség. B. - Ha veszed hasznát, ne szánd költségét. S. - Ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem. S. - Legkisebb pompa is elég nagy költség. D. - Nősző legény nem kiméli a költséget. KV. - Pompa költséggel jár. KV. - Sok a költség, kevés a haszon. D. - Sok költséget kiván egy esztendő. KV. - Vármegye költségen temették el. (Gaz.) Ny. 4. - Város költségén temették el. D.

Kölykes medvének nem jó fiát faggatni. Cz. - Olyan sok baja van, mint a kölykes macskának. Ny. 14.

Köny. Az asszonyok könyárjuk hamar felszárad. B. - Asszonyköny hamar szárad. D. - Asszonyok könye, gonoszságnak fűszerszáma. D. - A hamis könynek nincs becse. D. - Ki könyeket vet, siralmakat arat. D. - Kódis kenyeret könyek keseritenek. Ny. 2. - Krokodilus köny. E. - Krokodilus könyeket hullat. S. - Nincs hamisabb viz asszonyok könyhullatásánál. E. - Szépnek könyei is szépek. D. - Sir az egyik szemem, a másik könyezik. Np.

Megkönnyit. A szokás megkönnyiti a nehéz munkát is. D. - Isten könnyebbitse az ágya szalmáját. (Nagy betegnek jobb ha meghal.) Ny. 2. - Sok kéz könnyebbiti a munkát. KV. - Sok kéz könnyebbiti a terhet. KV.

Könyök. Könyökébe szállott az esze. D. - Könyökén is kijön. (Nem tud semmit elhallgatni.) S. - Könyökig nyul a zacskóba. (Szegény.) Ny. 1. - Nyer atyus, könyökig nyulkál a zsebbe. E. - Olyan igaz, mint az öklöm, bizonyitja a könyököm. Ny. 2. - Ugy kért, kért, majd lement könyökéről a bőr. E. - Oda könyököl, mint kutya a garádjára. E.

Könyörgés. Foganatos könyörgés. KV. - Hirét sem hallotta, mint Kérdő János a reggeli könyörgésnek. Ny. 6. - Legdrágább, mit könyörgéssel kell megnyerni. B. - Pokolra kelt, mint a csöglei könyörgés. B.

Könyörül. Mészáros nem könyörül a bárányon. E. - Ugy könyörülj máson, hogy magad szükségre ne juss. KV.

Köntös. Hosszu köntös port ver fel. B. - Jó a köntös mind télben, mind nyárban. KV. - Szép asszony és rongyos köntös mindenütt megakad. B. - Szép köntöst inkább mocskolja a rossz erkölcs, mint a sár. B. - Beinná a Krisztus köntösét is. B. - Kopott köntösben néha bölcs rejtezik. B. - Köntöst a testhez kell szabni. B. - Nem a köntös teszi a papot. Decsi J. - Nem a köntös, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. - Nem szaggatom igen köntösödet. (Nem nagyon marasztallak.) M. - Nem mind szegény, ki kopott köntösben jár. B. - Sűrü gazda, ritka köntös. (Ki gyakran gazdát cserél mezetlen marad.) D. - Sűrü mühely, ritka köntös. (U. a.) D.

Könyv. Beirták a bolondok könyvébe. D. - Beirták a fekete könyvbe. (Rossz.) D. - Deáktalannak nem való a könyv. KV. - Eb a deák könyv nélkül. D. - Fekete könyv. E. - Hazudik, mintha könyvből olvasná. S. - Könnyebb a könyv a kapánál. S. - Könnyebb a könyv a kalapácsnál. E. - Könnyebb a könyv a pörölynél. D. - Könyv, pénz olvasva, rossz asszony verve jó. D. - Könyv nélkül tudja. B. - Könyve sincs, mégis tanultnak mondja magát. D. - Könyvek sokasága, fej háboritása. KV. - Könyves Kálmán. B. - Nem parasztnak való a könyv. KV. - Nem sokat gyertyázott a könyvek mellett. D. - Nincs oly hitvány könyv, melyből ember nem tanulhatna. KV. - Ritka könyv hiba nélkül. D. - Ritka pap könyv nélkül. D. - Se könyve, se esze. D. - Se könyve, se tudománya. ME. - Sokat tanult, kinek kedve a könyvekhez. KV. - Szünetlen a könyvekben lakik. D. - Bújja a könyveket. ME. - Tudatlannak nem való a könyv. KV.

Köp. A kurvát, ha szembeköpik, azt mondja, hogy eső esik. Ny. 8. - A sok locsogásban fehéret köp, mint a prépost. D. - Apja szájából köpött pofa. (Hasonlít rá.) S. - Egyet köp, másnak mondja, tapossa el. E. - Fehéret köp. (Sokat beszélt.) E. - Fehéret köp, mint a prépost. E. - Gallér alá köp. (Megszégyenít.) Pázm. - Ki bortól leázik, vagy hosszut köp, vagy rókázik. Np. - Könnyen köpi markát, ha tolják szekere farkát. D. - Köpi markát. B. - Köpj egyet, ülj rá. S. - Mintha egy szájból köpték volna. (Hasonlók.) ME. - Nagyon fentköp, ha csendesen evez. (Kevély, ha jól megy dolga.) D. - Köpedék. D. - Köpdös mint az ijedt macska. D. - Köpköd mint a zsidó. S. - Vasvellát köpköd. (Erősen káromkodik.) Ny. 5.

Köpönyeg. Az a vörös köpönyeg még a vörös papoké volt. (Régi.) D. - Arra forditja a köpönyeget, honnan a szél fuj. KV. - A merre fuj a szél, arra fordítja köpönyegét. D. - Annyi benne a hazugság, mint koldusköpönyegen a fót. D. - Bunda, köpönyeg, mindakettő jó meleg. (Szegény is, gazdag is megél.) Ny. 8. - Elmult esőnek nem kell köpönyeg. D. - Eső ellen köpönyeg. D. - Eső előtt kell a köpönyegről gondoskodni. B. - Eső után köpönyeg. KV. - Kiforgatta köpönyegét. S. - Köpönyeg alatt mutat fügét. S. - Köpönyegforgató. E. - Köpönyegét ládába zárta. D. - Uj köpönyegnek nincs ládában helye. D. - Kurta mint a bakaköpönyeg. D. - Lustos mint a hosszu köpönyeg. D. - Lyukas köpönyeg. D. - Megszokta, mint rongyos köpönyeg a fótot. D. - Ó köpönyegéből uj dolmányt csináltat. D. - Rongyos köpönyeg. D. - Rossz ház, melyben köpönyeg kell az eső ellen. D. - Verőfényen szaggatsz köpönyeget. E.

Köpü. Felzajdultak, mint a méhek a köpüben. Ny. 12. - Ha ikrázik a tej, rajta a köpüvel. E. - Köpülővel tömi magába. (Telhetetlen.) D. - Mikor a tejfel ikrázik, rajta a köpüvel. D. - Reátódul, mint köpüre a rajkó. D.

Körmöc. Sok pénzt vernek addig Körmöcön. D. - Zsidó is szereti Máriát körmöci aranyon. K.

Körmetlen. Kapaszkodik mint a körmetlen macska. (Hiába erőlködik.) Ny. 17. - Körmetlen macska nehezen mászik fel a fára. Ny. 12. - Körmetlen macskának nehéz fára hágni. Sz. - Nehéz körmetlennek fára hágni. B.

Körmöl mint a macska. D. - Az uj sebet ne körmöld. D.

Körmönfont. (Ravaszul kieszelt.) E. - Körmonfont beszéd. S.

Körmös bojtorján. (Tolakodó.) D. - Körmös kézbe akadt. E.

Kőrösbogár. (Kőrisbogár.) Fénylik a szeme, mint a kőrösbogár. Ny. 14.

Kőrös. Elkölt a kun a Kőrösön. (Nincs baj.) KV. - Kőrösi embersége van. Ny. 5. - A solti bor, mint a kőrösi lány, csak otthon jó. Ny. 22. - Se árt, se használ, mint a kőrösi szenteltviz. Ny. 1.

Körte. A komámasszony azt gondolta, hogy császárkörtét tart, pedig csak vadalma. (Az ő fia sem jó.) Ny. 5. - Ez a barackmag, nem körte. D. - Kevés hat körte kilenc medvének. E. - Kilenc medvének hat körte. E. - Kisded bimbóból lesz a fontos körte. E. - Nyakába vetette már Peti a körtét. (Lusta.) Ny. 3. - Rászorult a hugyas körtére. (Addig válogatott benne, a mig a legrosszabb is elkelt.) Ny. 2. - Tótnak vadalma, vadkörte fügéje. D. - Vadkörte is akkor jó, ha megérik. D.

Körülnézte magát, mint bika a vágóhidon. D.

Köszön. A ki a zsidónak nem köszön, átesik a küszöbön. Np. - A ki bottal köszön, annak doronggal felelnek. Ny. 4. - A bodzafának is köszön. (Vén, bólingat fejével.) E. - A milyen kalapod van, olyannal köszönj. Ny. 5. - Minő kalappal köszönnek, olyannal fogadják. E. - Amint köszönnek, ugy fogadd. B. - Ellenségének is köszön. D. - Elméjében eszik, ki az evő embernek köszön. E. - Hamarább köszön a cégérnek, mint az embernek. - Köszönjetek ludak, én is asszony vagyok. B. - Maga árnyékának is köszön. (Vén.) D. - Minden borcégérnek köszön. E. - Nehezen köszönt ma neki a pap. (Haragos.) Ny. 2. - Ugy fogadd, amint köszönnek. D. - Ugy jár, ki a papnak nem köszön. S. - Ugy jár, ki a zsidónak nem köszön. ME. - Inni akar, ki az evő embert köszönti. E. - Köszöntet a bagi barát. (L. barát.) E.

Köszöntés. A köszöntést sem fogadja el. D. - Szép köszöntésnek szép a felelete. KV. - Minő a kalap, olyan a köszöntés. E. - Minő a köszöntés, olyan a fogadás. E.

Köszönés senkinek sem szakasztja meg száját. B.

Köszön. Eb köszönje. D. - Eb köszönje a jóltartást. (Verést.) D. - Ki a keveset meg nem köszöni, a sokat meg sem érdemli. D. - Köszönje meg a viz, ha megmosdol benne. E. - Köszönöm, de nem iszom. (Nem kérek belőle.) D.

Köszönet. A milyen a köszönet, olyan a felelet. KV. - Milyen a kalap, olyan a köszönet. D. - Adtál uram esőt, nincs köszönet benne. D. - Nincs benne köszönet. E.

Köszörü. Helyre viszi a köszörü. E.

Köszörül. Éles a nyelve, mint a köszörült kard. S. - Kardot köszörül s békeséget kér. K. - Köszörüli a fogát. S. - Mindenki rajta köszörüli a nyelvét. E. - Torkát köszörüli. S. - Tudós is talál min köszörülje eszét. E.

Köszörűs. Bécsben volt a bátyja köszörűs. (Rátartós.) S. - Huz, mint a köszörűs kutyája a homokban. S. - Izzad mint a köszörűs kutyája a homokban. Ny. 12. - Izzad mint a köszörűs lova. (Kutya.) Ny. 3.

Köszvény. A bársony súlya nem enyhíti a köszvény fájdalmát. Pázm. - Gazdagot keres a köszvény. ML. - Keze-lába köszvényes. D. - Összehuzta markát a köszvény. (Fukar.) E.

Kötés. Kun kötés. (Gordiusi csomó. Decsi. Hamis. KV. Erős. D.) - Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnya kötésnél. D.

Kötöz. Avval kötözgeti sebét, a mivel lehet. (Avval vigasztalja magát, a mivel lehet.) D. - Jó kedve van, mint a kötözött malacnak. Ny. 19. - Kötözi a sebet, a mint tudja. (Mentegetőzik.) Ny. 19. - Kötözni való. E. - Ki hogy köteledzett, ugy oldózkodjék. Ny. 6.

Kötekedő a kákán is görcsöt talál. Ny. 8.

Köteles, minden sarkon fingot les. ME. - Él-hal érte, mint köteles a kócért. Ny. 2.

Kötelesség. Eleget tesz a kutya kötelességének, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Kutya kötelessége. S.

Kötelezvény. Jégre irták a kötelezvényt. Ny. 2.

Kötény. Hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét. (Szamár a farkát. Későn okul.) Ny. 22. - Kése, köténye nincs, mégis szakács. D. - Szoknyája rása, köténye tafota. D. - Zsiros mint a henteskötény. S.

Kötőfék. Elszakitotta a kötőféket. D. - Hol a kötőfék, ott a ló is. E. - A hol a kötőféket megtalálják, ott keresik a lovat is. Ny. 6. - A ló kötőfékkel jár. E.

Kötönyi. Ugrál, mint a kötönyi disznó. (Rosszul hízott, ha ugrani tud.) Ny. 22.

Kövesdi. Molnárrá lettél, kövesdi Krisztus vagy. (A molnár a passióénekben Krisztus személyesítette, minden bibliás szitkot békével tűrt, de midőn egy inas azt sugta neki: lisztlopó! - elhagyta türelme s a kottatartóval fejbe vágta. Mondj igazat, betörik a fejed.) Sz. - Rávirradt, mint kövesdi farkasra. (Elkésett; ott érték.) Ny. 10.

Követ. Könnyü a jó utmutatót követni. KV. - A nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. - Elmegy őszszel a fecske, de őt a veréb nem követi. D. - Éhséget döghalál szokta követni. KV. - Ritkán követi a gonoszt jó. KV.

Követ. Nem kell a nyavalyáért követet küldeni. D. - Nem kell a szerencsétlenségért követet küldeni, magától is eljön. KV. - Nem kell követ a szerencsétlenségért. E. - Nem küldenek követet a szerencsétlenségért. D.

Követő. Nem használ a tanács, ha nincs követője. B. - Semmirekellő a tanács, ha nincs követője. KV. - Semmirevaló a tanács, ha nincs követője. KV.

Következik. Jól érzem magam, mintha tudnám, mi következik. E. - Szép napok után következik a mennydörgés. D.

Kövezet. Legénykedik, mint a falusi kutya a városi kövezeten. Ny. 6.

Kövéredik. Nem hiába kövéredett meg. (Sok evés.) D. - Panaszos ételtől kövéredik a koca. (Ha sokat eszik, megpanaszolják.) D. - Sok jóizűt ettem, hogy megkövéredtem. D.

Köze. Ha valamihez közöd nincs, igazságod sincs. D. - Mi közöm hozzá? S. - Mi közöm hozzá; ő dolga, lássa. B. - Mihez közöd nincs, igazságod sincs. E.

Közelít. Láncolt kutya csak azt marja, a ki hozzá közelít. E. - Zabos lóhoz ne közelíts. E.

Közé. Ajtó közé nem teszem ujjamat. Pázm. - Közévágott, mint Topoci a szunyogoknak. (Lapáttal, eltörött, szunyogot nem talált el.) Ny. 5.

Középút. A középút a legbátorságosabb. D. - A középút legjobb út. KV. - Boldogok, kik a középuton járnak. B. - Legjobb a középút. KV.

Közepe. Itt a világ közepe, ki nem hiszi jőjjön be. S. - Közepén van, mint Gazsi az imádságnak. Ny. 19. - Legjobb a középszerencse. (Középszerü.) B. - Legjobb a közepe. E. - Legjobb a középrend. B. - Ő sem a közepéből való a posztónak. (Ő sem a javából való.) Ny. 18. - Ördög ül a szivén, ott is a közepén. D.

Középszerű. Hogy középszerűt nyerj, nagyra iparkodjál. E.

Közkatonából lett tiszt rátartósabb. D.

Közlegény. Egy sem jó közlegény, ki ezredességre (kapitányságra) nem törekszik. E.

Közmondás nem hazugszólás. D.

Közönséges (általános) nyavalyát könnyebb eltűrni. (Közös sorsot könnyebb elviselni.) KV.

Közös féknek rongyos a szára. S. - Közös lónak túros a háta. KV. - Közös mint a balogi duda. Ny. 22. - Közös mint a ribai mente. Ny. 22. - Közös mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével. (Felváltva hordták.) S. - Közös mint a szutyori nadrág. S. - Közösnek tart mindent, mint a pap gazdasszonya. S. - Paripa, fegyver, feleség, nem közös jószág. E. - Se nem ritka, se nem drága, a mi közös. D.

Község. Ki községnek szolgál, egynek sem szolgál. D. - Oszolj község, nincs vendégség. Ny. 8. - Pap elől a pokolba, utána a község. B.

Kőbástya, olyan erős. D.

Kőfalaknak papol. D. - A polgárok egyezsége legjobb kőfala a városnak. B. - Állandó mint a kőfal. D. - Erős mint a kőfal. D.

Kőhid. Bátor a kőhid alatt. E. - Bátor katona, ha a kőhid alá juthat. D.

Kőmives. Isten mentse meg az embert kőmivestől, ácstól, részeges takácstól. Ny. 18. - Luteránus cigány, kálvinista kőmives, okos orosz, döglött szamár - ritkaság. S.

Kősó. Nem sok kősót esznek meg együtt. (Össze nem illő házasok.) B. - Sok kősót ettek meg egymással. (Jól ismerik egymást.) D.

Kőszál. Állandó mint a kőszál. D. - Kőszál a habok ellen. D. - Minden ostrom ellen kőszál. D.

Kőszikla. Életrevaló ember még a kőszikla tetején is megél. B. - Érc a szive, kőszikla a nyaka. D. - Kigyó nyomát vizsgálja a kősziklán. D. - Kőszikla a nyaka. D. - Kőszikla tetején is elél. E. - Kősziklának hizelkedik. D. - Kősziklától fajzott. D. - Nehéz a kősziklába harapni. D. - Nyakas mint a kőszikla. D. - Sok hangyajárás kell a kősziklán, még út látszik rajta. D.

Kővár. Állandó mint a kővár. D. - Ha Isten akarja, pókháló is kővár. D. - Hol Isten őriz, pókháló is kővár. E. - Vitéz embernek pókháló is kövár. D.

Krajcár. Fogához veri a krajcárt. (Fösvény.) Ny. 7. - Ha krajcár van is szájában, nem ér egy pénzt. D. - Ha valaki egy krajcárral adós, meg kell kérni; ha egy kis pénzzel adós, arra mindig görbén kell nézni. Sz. - Kecskét is kitolna krajcáért a sárból. E. - Kicsipte magát, mint a hat krajcáros Krisztus. Ny. 5. - Krajcárból lesz a forint. ME. - Krajcáros gazdálkodás. S. - Megforditva adja, mint a székely a krajcárt. Ny. 1. - Neki is három krajcár egy garas. E. - Ritka krajcár piszok nélkül. D. - Ugy megijedt, hogy egy krajcár sem maradt a zsebében. S.

Krakai. Vékony mint a krakai cérna. E.

Krákog. A varju a tölgyfán ő neki krákogott. (Szerencsés.) D. - A varju is neki krákog. E. - Hogy a varjak krákogjanak feje felett. (Akasszák fel.) D. - Krákog mint a varju. D. - Néha a varju is elég szépen krákog. D. - Ugy krákog a varju, mint az anyja. D. - Varju-húst sem evett, mégis krákog. D. - Varju is tud néha ékesen krákogni. K.

Kredo. Bejutott, mint Pilátus a krédóba. ME. - Belejött, mint Pilátus a kredóba. B.

Kréta. Duplán fog a krétája. ME. - Duplán fog, mint a kocsmáros krétája. S. - Felirom fekete krétával a kéménybe. S. - Hiba van a kréta körül. Petőfi. - Krétával kell a falra irni. S. - Nem fog a krétája. S.

Krézusnál gazdagabb. D.

Krimi tatárnál átkozottabb. D. - Krimi tatár. ML. - Krimi tatár fajta. D. - Krimi zsidó. (Csaló.) E.

Kripta kulcsát keresi. (Vén.) D.

Kristály. Tiszta mint a kristály. D.

Kristóf. Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf főzte. (Bor mint a sör.) BSz. - Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf melegitette. D. - Sokszor elmondta Kristóf imádságát. (Sok pénze van.) D.

Krokodilus-köny. E. - Krokodilus-könyeket hullat. S.

Krónika. Erről hallgat a krónika. ME.

Krumpli. Egy krumpliért nem oldmeg a zsákot. Ny. 6. - Édes, kedves, krumpli leves. (Tréfás szerelmeskedés.) Ny. 5. - Feszit mint a két krumpli egy zsákban. Ny. 1. - Krumplit herél. (Oldalán szedi ki, lop.) Ny. 12. - Nekiszokott, mint sváb a főtt krumplinak. Ny. 4. - Se jó, se rossz, mint a krumpli. Ny. 8. - Se jó, se rossz, mint a krumpli-leves. Ny. 6. - Se jó, se rossz, mint a sült krumpli. Ny. 6. - Szapora mint a rakamázi krumplit. E. - Ugy szaporodik, mint a rakamázi krompér. Ny. 7.

Kuckó. Egész nap a kuckóban. D. - Egy a kuckó a kemencével. (Férj a feleségével.) Ny. 8. - Egy kuckóba bujnak. D. - El lehet vele egy kuckóban élni. B. - El lehet vele egy kuckóban hálni. D. - Kuckója vára, tetüje tábora. D. - Megnő a lány, ha kuckóban tartod is. Ny. 2. - Mindig kuckóban ül, még sincs otthon. (Esztelen.) D.

Kucorog, mint Komolló mellett a menykő. Ny. 9.

Kucsma. Kivetették a molyette kucsmáját. D. - Kucsma nem kalpag. D. - Molyette kucsma. D. - Nem ér egy molyette kucsmát. D.

Kudarcot vall. B.

Kuhit kap. (Rászedték.) E. - Mondj kuhit. (Add meg magadat.) M.

Kufár. Első kufár után megy fel a tojásnak az ára. D.

Kukac. Enné meg a kukac, nem is másra való. D. - Ha nagy volt is a kukaca, de kicsiny a legye. D.

Kukacos szalonna és büdös vaj egybeillenek. KV.

Kukkan. Meg se kukkan. E. - Nem is kukkan. E.

Kukkot sem mond. M. - Egy kukkot sem szól. D.

Kukoricát foldoz. (Utána vet, hol kimaradt.) Ny. 1. - Hozzak-e kukoricát? (Nem boldogul a számvetéssel.) E. - Nem leviért főzik a kukoricát. D. - Nem pattogósabb a tüzben a kukorica. D. - Nem tudtuk még akkor mi a kukorica. (Régen volt.) D. - Nyikorog mint a kukorica-malom. D. - Szem kukoricán is levágják a disznót. (Kis csalogatással is veszélybe dönthetni.) E. - Teszi magát, mint két cső kukorica egy zsákban. (Rátartós.) Ny. 2. - Kukoricaföldön nőtt a feje. (Tökfejü.) Ny. 2. - Ugy néz ki, mint a kinek kukoricaföld nem jutott. Ny. 14.

Kukoricázott vele. (Ingerelte.) Ny. 5.

Kukorikol. Eljön a hajnal, ha nem kukorikul is a kakas. D. - Kukorikol mint a kakas. D.

Kukó. Se kukó, se pirse nem lett belőle. D.

Kukta. Megszokta, mint barát kukta a szenyet. D.

Kukutyin. Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni. Ny. 3. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12.

Kukucskál, mint az Eperné kenyere a sutban. Ny. 3.

Kulacs. A kezetek a kulacson, a szemetek a kalácson, kár Ácson, a karácson. (Prédikáció Ácson, Győr megyében.) Sz. - Borkulacs. (Részeges.) D. - Cifra kulacs, veres bor, mi ránk is kerül a sor. Ny. 5. - Föl sem veszi, mint Visontai az üres kulacsot. E. - Itt a kulacs, itt igyál. E. - Kap rajta, mint Cibak a kulacson. D. - Kap rajta, mint Cibak bátya a kulacson. B. - Kotyog mint a félig telt kulacs. S. - Szőrös mint a kulacs. S. - Vérit vették a kulacsnak. E. - Két kulacsos. E.

Kulcs. A kriptának kulcsát keresi. (Vén.) D. - Arany kulcs minden ajtóba beillik. S. - Beadta a kulcsot. (Megbukott.) E. - Egy kulcscsal élnek. D. - Ellopták a turbát (táskát), de nálam a kulcsa. M. - Kilenc kulcsa, pince kulcsa. S. - A kulcs lyukán is kirepül a szó. Ny. 2. - Nem minden kulcs nyit meg minden ajtót. D. - Nincsenek otthon, a kulcsot is elvitték. (Nem adnak kölcsön.) E. - Prókátorok szája arany kulcscsal nyilik. B. - Szived kulcsát másra ne bizd. D.

Kulcsár. Rossz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. - Szakácscsal, kulcsárral nem jó haragot tartani. K. - Télben két szakács egy kulcsár, nyárban két kulcsár egy szakács. E.

Kulimáz. (Kocsikenőcs.) Fekete mint a kulimáz. D.

Kullancs. Belédesbele bujt, mint kullancs a bőrbe. D. - Ragad mint a kullancs. B. - Ragadós mint a kullancs. D. - Ritka bárány kullancs nélkül. D.

Kullog. Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog. Sz. - Farkast emlegetnek, a kert mellett kullog. KV. - Kullog mint a farkas. (Leskelődik.) Ny. 10. - Kullog mint a farkas a kert mellett. D. - Kullog, mint a ki epret szed. D. - Lassan kullog, mintha epret szedne. KV. - Rossz hir szárnyon jár, a jó alig kullog. E. - Róka módra kert alatt kullog. E.

Kun. Biztos mint a kunkötés. E. - Kunkötés. (Erős. D. - Hamis. KV. - Gordiusi. Decsi.) - Elkölt a kun a Kőrösön. (Nincs baj.) KV. - Kun Miklós kertjéből élődik. (Piacról; nincs kertje.) B. - Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon. (Büszkén.) Decsi. - Kun László szekere. (Nyomor.) Sz. - Kun László szekerére szorult. (Elszegényedett. Kun László idejében oly nagy volt a szegénység, hogy a paraszt ló helyett maga huzta taligáját.) Sz. - Csikorog mint a Kun László szekere. S.

Kunyhó. (Gunyhó.) Alacsony kunyhóból is támad nagy ember. E. - Bár szalmás legyen is kunyhód és füstös is, jobb más palotájánál. Sz. - Bolhás mint az elhagyott kunyhó. D. - Jobb magad kunyhója más palotájánál. E. - Szomoru mint a megszedett szőlőben az elhagyatott kunyhó. D. - Ugy néz ki, mint szüret után a kunyhó. Ny. 6. - Tulajdon kunyhó jobb a más palotájánál. D. - Ugy áll a szád, mint szüret után a kunyhó. (Szomoru.) Ny. 13.

Kupa. Akármiért sem adna egy kupa bort. D. - Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás. D. - Ez is ivott a kupai kutból. B. - Hahogy három a tánc, három a kupabor is. D. - Kupáját sem öbliti meg, fél, hogy vize elfogy. D. - Meg lehet fejni egy kupa bor mellett. D. - Nem isszák a mérget fakupából. D. - Pogány lesz egy kupa borért. D. - Tele kupa. (Részeg.) D.

Kupaktanács. E. - Vén kupak. D.

Kupi. Jár a nyelve, mint a kupi malom. E. - Jár a szája, mint a kupi malom. D.

Kurafi. Beste kurafi. ML. - Ki szóbeli asszonynyal társalkodik, hamar kurafi név ragad rá. K. - Olcsó mint a kurafi. D.

Kurd. Elmehetsz Kurdra búcsúra. (Nincs se temploma, se búcsúja.) S.

Kurjongat mint a bécsi csirkefogó az utcán. B.

Kurtán-furcsán. Ny. - Néha kurtán lát az ember. D.

Kuruc idő. E. - Kurucvilág. E. - Kurucvilág régen volt. B. - Szaladj kuruc, jön a labanc. D. - Szaladj kuruc, jön a német. E.

Kurutyol a hűvösön. (Tolvaj a börtönben.) D.

Kuszi pajtások. S.

Kutyaság. Nehéz a szamarat kutyaságra tanitani. D. - Tele van kutyasággal. ME. - Tele van kutyasággal, mint a duda satrafékkel. B.

Kutyabaja. E. - Kutyabaja, csak a torka véres. E. - Kutyabaja, mint a szentesi halnak. Ny. 22. - Kutyabaja, mint a szentesi halottnak. E. - Kutyabaja, mint a kiséri halottnak. S.

Kutyabőrből van az erszénye. (Fukar.) Ny. 2. - Kutyabőrre irják, a mit megtartani akarnak. D. - Megfoldozták a kutyabőrt. D. - Nemességét csak a kutyabőrön, nem szivében hordozza. D.

Kutyabűz. D.

Kutyafajta. Rajta magyar, rajta, jön az ellenség, a kutyafajta. B.

Kutyafarka. Az ám! a kutyafarka. D. - Elbeszél egy óráig a kutya farkáról. D. - Feláll mint a kutyafark. D. - Hizelkedik mint a kutyafark. D. - Kutyafark inkább a szájába. D. - Kutyafarkból derékszöget ne csinálj. D. - Nem tartós cövek a kutyafark. D. - Sokat raktak a kutyafarkára. D.

Kutyaforsponton jár. (Gyalog.) S.

Kutyafuttában. S. - Kutyafuttában végzett dolog. S. - Sebes kutyafuttában. E.

Kutyagané. Néha a kutyaganénak a hasznát vehetni. D.

Kutyahájjal van megkenve. S.

Kutyalakzi. Lesz kutyalakzi. E.

Kutyanyomba hágott. (Rossz útra tért.) Ny. 13.

Kutyaólban keres kenyeret. S.

Kutyapecér. D. - Kutyapecér nem nagy úr. D.

Kutyaperec orrára. D.

Kutyaszar. Kikopott mindenből, mint kutyaszar a hóból. Ny. 22.

Kutyaszokás a marakodás. D. - Ebszokás, kutyaszokás. E. - Kutyaszokást vesz fel a ló, ha rá nem ütnek. (Kocsinak mindig lován legyen szeme, nehogy rossz szokást vegyen fel.) D.

Kutyaszoritó. E.

Kutyaszőr. Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága. D. - Ebmarásra kutyaszőr. B.

Kutyatej a homokon. D. - Nehéz a kutyatejből sajtot csinálni. D.

Kutyaugatás nem hallik a mennyországba. ME. - Kutyaugatás, szamárorditás nem hallatszik a mennyországba. Ny. 8. - Kutyaugatást elhord a szél. D. - Olybá veszem, mint a kutyaugatást. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugatás. Ny. 14.

Kutyául. Ebül kezdte, kutyául végezte. B. - Kutyául van. S. - Inkább meghalni, mint kutyául élni. B.

Kutyaütő. (Ha a gratulálók egymásnak a kilincset adják, az, a ki kint van: kutyaütő.) Ny. 2.

Kutyavásár. Csak egyszer volt Budán kutyavásár. B.

Kutyavér. Feléledt benne a kutyavér. E. - Kutyavér van benne, mint a palócban. (Lusta.) Ny. 6. - Kutyavérü ember. D.

Kutyazsirnak hasznát veszi a hóhér. D. - Kutyazsirral van megkenve az erszénye. (Fösvény.) Ny. 1.

Kutyásdi játék. (A pulykacombot foggal egymás szájából vonszolják.) ME.

Kuvarcz. Könnyü kuvarczot nyerni. D.

Kuvasz. Ásitozik mint a falusi kuvasz. S. - Ásitozik mint a kuvasz kutya. Ny. 9. - A mely kuvasz egyszer általúszsza a Dunát, nem fél többet a viztől. Pázm. - Fekszik mint a kuvasz a szénán. (Irigy, nem eheti, de mást sem enged.) KV. - Felkunkoritotta a farkát, mint a kuvasz. (Haragszik.) Ny. 2. - Feltalálta magát, mint a megkötött kuvasz. (Elrágta a kötelet.) Ny. 1. - Feltalálta magát, mint a megkeritett kuvasz. (Rést talált.) Ny. 1. - Félénk kuvaszok távolról ugatják az oroszlánt. Ny. 2. - Kuvasz szénán fekszik. (L. fent.) KV. - Komondor után mozdul a kuvasz. D. - Nehéz a vén kuvaszt táncra tanitani. D. - Örvvel erős a kuvasz. D. - Perzseléssel szalonna nem leszen a kuvaszból. Pázm. - Szalonna nem leszen kuvaszból. Pázm. - Vén kuvasz. D.

Kútágas. Felnőtt mint a debreceni kútágas. S. - Megfejné a kútágast is. E. - Megfejjük a kútágast. (Ha a gyermek tejet kér és tehén nincs.) Ny. 17.

Kútfő. A legnagyobb folyónak is kicsiny a kútfeje. D.

Küld. Abaujba küldeni. (Kikosarazni a kérőt.) E. - Ha kell, menj magad, ha nem kell, küldj mást. B. - Hová az ördög nem mehet, vén asszonyt küld maga helyett. E. - Inni is mást küldene, ha neki használna. D. - Jó volna a halálért küldeni. (Lassu.) KV. - Ki bölcset küld, kevés szóval küldi. E. - Okost, ha küldenek, kevés szóval küldik. E. - Okost, ha küldenek, keveset szólanak neki. D. - Okost küldj, keveset szólj. D.

Küllő. Ez mindig házasodik, mint a küllő, még sincs felesége. Ny. 3. - Meztelen mint a küllő. D.

Külön kenyérre ment. (Elvált.) E. - Külön nótát fuj. Pázm. - Neki sem sütnek külön hurkát. S.

Különbség. Nagy különbség van Mátyás király és Király Mátyás között. B. - Egy paraszt hajszálnyi különbség. E. - Isten se tudja a különbséget. D.

Különb ember légy apádnál. E.

Különbözik. Öröm üröm: csak egy betüben különböznek. E. - Szerelem és esztelenség csak névvel különböznek egymástól. D. - Színnel izzel különbözünk egymástól. D.

Különböző az izlés. (Német.) ME.

Különös mint a foghagyma-mártás. Ny. 2. - Különös mint a harapófogó. Ny. 7. - Különös mint a Kúnné rásája. Ny. 6. - Különös mint karácsonykor a tökkáposzta. Ny. 2.

Külső szín is ugy tud hazudni, mint a száj. E. - Külszín csal. (Német.) ME.

Kürt. Minden kürtnek más hangja van. Ny. 6.

Kürtő söpredék. D. - Kürtőre kormos. (Tréfásan. félre innét!) Ny. 24. - Semmi feneke gyomrának, mint a kürtőnek. D.

Küszöb. A ki a zsidónak nem köszön, átesik a küszöbön. Np. - Általesik a küszöbön. (Megjár.) E. - Fű nőhet küszöbén. E. - Ne tovább a küszöbnél. D. - Nem sok küszöböt fog ezután koptatni. D. - Sok küszöböt nyalt az ő alfele is. (Sokszor kidobták.) M. - Sok küszöböt nyalt az ő háta vége. E. - Sokszor tapodja a biró küszöbét. (Rossz.) D.

Küzködik mint a luteránus gyermek az anyjában. Ny. 4.

Kvártélya a tömlöc. D. - Rosszabb a kvártélyosnál. D.

Kvitt a tapló. E. - Kvittek vagyunk. ME.

« J. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

L. »