« K. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

M. »

L. Átugrotta az L-et. (Túl van az ötven éven.) E.

Labanc. Sári vári labanc. (Gyáva katona, elbujtak a mocsarasba.) D. - Szaladj kuruc, jön a labanc. D.

Labda. Játszanak vele, mint a bőrlabdával. D. - Játszik a világgal, mint a labdával. D.

Laboda. Hej, Laboda, Laboda! lábod ide, nem oda. (Tántorog, ittas.) E.

Laci-konyha. (Sátor alatt hentesek disznóhust sütnek benne. Dobzse László királyunk oly szegény volt, hogy ilyenből hozatta ebédjét.) D. - Felült Laci. (Fáradt.) Ny. 2. - Felült Lackó a béresek nyakára. Arany. - Olyan ronda, mint az Ovádi Laci. Ny. 5. - Öltözteti mint Laci a verebet. (Bamba tollat fosztott s kérdik mit csinál: öltöztetem a verebet.) Ny. 1. - Örül neki, mint vak Laczi a félszemének. Ny. 5.

Ladány. Annyi ér, mint Ladányba a mennykő. Ny. 5. - Megy bele, mint Ladányba a mennykő. E.

Lagmac ég. (Este sok bort ivott, reggel kivánja a vizet. Lagmac zemplénmegyei község mészégetéséről hires.) E.

Lajtorja. Keresztben viszi a lajtorját az erdőben. E. - Keresztben viszi a lajtorját, mint a szüriek. B. - Lajtorjának nem egy-két foga (foka) van. S. - Lajtorján ment a sirba. (Felakasztották.) D. - Vén lajtorja. D.

Lakat. Akkor vet lakatot az istállóra, mikor már lovát kilopták. D. - Akkor vet lakatot istállójára, mikor már kilopták a fakót. E. - Lakat van a száján. E. - Lakatot vetettek szájára. (Megvesztegették, elhallgattatták.) E. - Nehéz a részeg ember szájára lakatot vetni. KV. - Néma lakatoknak felnyitja a zárát a bor. D. - Vénasszony lakat a háznál. E. - Késő akkor zárnod, ajtót lakatolnod, mikor oda van a fakó. (A szőke.) KV.

Lakatos. Hideg lakatos. D. - Kovács akar kitenni a lakatoson. D. - Nem minden kovácsból telik lakatos. D. - Szene sincs, mégis lakatos. D. - Takaros, mint a túri lakatos. Ny. 6.

Lakás. A téli lakást nehéz a leveles színben. D.

Lakik. (Jóllakik.) Amint érdemelted, ugy laktál. B. - Amint főztél, ugy laktál. D.

Lakoma. Rókamája lakomája. (Ravasz.) E.

Lakoznak mint tótok a pohánkával. D. - Lakozásnak örül a szabólegény. D.

Lakzi. Eltörődött, mint Godó Sára a lakziban. (Nem táncolt, mégis dicsekedett, hogy elfáradt a táncban.) Ny. 1. - Nem találja helyét, mint Farankné a lakziban. (Mindig a táncolók helyére ült, hogy őt is hivják.) Ny. 1. - Lesz kutyalakzi. E. - Száz temetés sem ér egy lakzit. D. - Torban dalol, lakziban sir. D.

Lant. Egy lantot pengetnek. B. - Egy lantot vernek. D. - Szamár arany lant mellett is szamár nótát ordit. E. - Tud hozzá, mint lantos a tizparancsolathoz. D.

Lap. Lapját élire forditja. BSz. - Ki a lapon fekszik, le nem hengeredik. D.

Lapát. Annyira hajít apád, mint a sütőlapát. Ny. 2. - Egy lapáttal szelelnek. D. - Kéz után keletlen, lapát után sületlen. E. - Lapát hátával mér. E. - Lapátháttal méri a borsót. (Legördül. Fösvény.) D. - Lapátháttal szórja a borsót. D. - Lapáttal szórják neki. E. - Lapáttal szórják neki a pénzt. KV. - Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. E. - Mosolyog mint az árpacipó a lapáton. (Keservesen.) Ny. 19. - Sok lapát sokat szór. D. - Szénvonó nem nevetheti a lapátot. E. - Ugy félek én apátul, mint a sütőlapáttul. Ny. 3. - Vállas mint a szórólapát. Ny. 1.

Lapos. A lapost lepi a ménes, a dombost nem szereti. Ny. 18. - Beleütött erszényébe a lapos guta. E. - Kerülgeti a lapos guta. S. - Ki laposan fekszik, le nem hengeredik. E. - Lapos mint a deszka. E. - Lapos az erszénye. (Üres.) E. - Megütötte erszényét a lapos guta. E. - Megütötte erszényét a lapos mennykő. D. - Nem mind lencse, ami lapos. D. - Simitsa meg a lapos guta. E. - Üres mint a lapos erszény. D. - Üsse meg a lapos guta. S. - Megterem minden a szentháromság laposán. (Szegedi piac. Pénzért minden kapható.) Ny. 1.

Lapostetü. Idővel válik a lapostetü. D. - Idővel a tetüből is lapos lesz. D. - Soká válik a fiatal tetüből lapos. D.

Lapu. A bojtorján megegyez a lapuval. D. - Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takaródzik. (Szegény.) D. - Orvosság nála a lapu is. D. - Utilaput kötöttek talpára. B.

Lapit mint tetü a var alatt. Ny. 19.

Lapul mint kánya előtt a csirke. D. - Még a tyukfi is meglapul, ha kányát lát. E. - Sast látva, meglapul a tyúk. E. - Tyúk is lelapul, ha kányát lát. D.

Lappang. Alacsony bokor alatt lappang a nyul. B. - Ember lappang a kis bőrben is. D. - Hamu alatt lappang a tűz. ME. - Sokszor szalmaházban és foltos nadrágban tudós ember lappang. KV.

Laska. Finumfáin, mint a Spitkóné laskája. Ny. 5.

Lassodj kása, nem téged tálalnak. BSz.

Lassu. Elunta a frisset, csak a lassut járja. (Öreg.) D. - Lassu méreg, lassu halál. S. - Lassu viz partot mos. KV. - Lassu mint a csiga. D. - Lassu mint az ólom-madár. S. - Lassubb a röstnögnél. (Lajhár.) D. - Unja már a frisset, csak a lassut járja. E. - Vén ember mindenben lassu, csak a koporsóhoz gyors. D.

Lasponya. Elterül mint a lasponya bokor. Ny. 1.

Lat. Fontonkint fogy az erő, latszámra jön vissza. E. - Nem sokat nyom a latban. E. - Nincs egy latnyi esze. E. - Latra vet, latolgat mindent. E.

Lator. A bor lator bajnok, legelőször is lábáról ejti le az embert. KV. - A ki lator, latrul veszi hasznát. M. - Az ördögnek is a sántája leglatrabb. KV. - Fiatal papnak lator a mestere. E. - Ki lator paripát ül, zabolából itat. D. - Könnyü a latornak a latrot megismerni. B. - Lator a kisbiró. (Lelkiismeret.) D. - Lator a torok. KV. - Lator a török. M. - Lator a torok, nem kel a szájnak hinni. E. - Latornak arany lánc, jámbornak nehéz tánc. KV. - Latrok szerzették a jó törvényt. KV. - Latrot jámborit. KV. - Néha a lator is szomorkodik. D. - Példás lator is szereti a jámbor nevet. K. - Országos lator. D. - Világ latra. D.

Latorság. Egyik latorságot a másikkal takarja. KV. - Jobb más latorsága miatt veszni. KV. - Jobb más latorsága, mint magad rosszasága miatt szenvedni. KV.

Lazsnak. A teremtett ég alatt lazsnaka sincsen. (Fekvő helye.) D. - Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat. D. - Ki szomszéd lepedőjét nem őrzi, a maga lazsnakját sem becsüli. E. - Koldus kutyája, se étke se lazsnakja. D. - Lazsnakosnak pokrócos a társa. D.

Lábas. Hogy fér ki a szádon ez a kezes lábas szó? K.

Lábfogó. Előbb volt a lábfogó, mint a kézfogó. E.

Láda. A Dóciné ládájában van. (Nincs helyén.) Ny. 2. - Élére verve ládájában a pénz. D. - Fizess Dóci, ha van, a láda fiából. Ny. 6. - Hamar kárt vall, ki a kincses ládát nyitva tartja. B. - Jó helyen van, mint Dóciné ládája. (A földön van.) Ny. 6. - Az úri bicsak nem heverhet mindig ládában. Ny. 8. - Uri bicsak nem illik mindig ládába. D.

Lájbli. Előbb az üng, aztán a lájbli. Ny. 5. - Kifizetheti a lájbli zsebéből. ME.

Lágy. Addig keressz lágy párnát, hogy aszu padon is elhálnál. KV. - Benőtt a feje lágya. E. - Feje lágyára esett. E. - Feje lágyára esett a tégla. D. - Kemény legény lágy időben. B. - Könnyü a lágy követ faragni. (A jót nevelni.) D. - Könyü a lágy sarat gyurni. D. - Könnyü a lágyba harapni. D. - Lágy hónapban kemény a rák. (Oly hónapban, melyben r-betű nincsen.) E. - Lágy kenyérrel várni. E. - Lágy kenyérrel várt vendég. S. - Lágy mint a ganéj. D. - Lágy mint a kása. D. - Lágy mint a rossz pásztor. D. - Lágy mint a sár. D. - Lágy mint a tészta. D. - Lágy pásztor alatt gyapjat rug a farkas. E. - Lágy pásztor előtt gyapjat rug a farkas. (Gyengén kifognak.) Ny. 2. - Lágy pásztor mellett stb. D. - Lesz még nekünk lágy kenyerünk. E. - Lesz még szőlő, lágy kenyér. Ny. 23. - Megy belé, mint Szigyiribe a lágy kenyér. E. - Sok kemény fának lágy a gyümölcse. B. - Lágyan fogja. M.

Lámpás. Fényes mint a lámpás. D. - Hátul két lámpás, elül egy se. (Utólagosan nagyon okos.) D. - Itt a lámpás. (Telt boros palack.) E. - Jobb egy lámpás elül, mint kettő hátul. KV. - Jobb ha az ember előtt viszik a lámpást, mint utána. Ny. 21. - Lámpással ámitják a verebet. D. - Vak előtt viszi a lámpást. D. - Zörög mint az ördög a lámpásban. D.

Lánc. A láncon egyik szem a másikat tartja. D. - Az aranyláncot el ne szakaszd. D. - Eb a láncon ugathat, de nem haraphat. B. - Eblánc illene nyakravalójának. D. - Ebláncon vannak mindaketten. D. - Ebláncot kötöttek egymás között. D. - Elszaladt a kutya a lánccal. S. - Kedvetlen az öreg, olyan mint a lánc: ha felveszik is jaj, ha leteszik is jaj. B. - Ki vasat eszik, láncot szarik. E. - Latornak arany lánc, jámbornak nehéz tánc. KV. - Lánc nem tánc. D. - Nehéz a láncban táncot járni. D. - Néha reggel tánc, este pedig lánc. KV. - Ördög is könnyen ült egy ideig láncon. D. - Ördög mérte, elszakadt a lánca. (Messze út.) E. - Pénteki vig táncot vasárnapi lánc követi. E. - Sok szemű lánc a gonosz. E. - Sok szemű lánc a rossz ember. D.

Láncol. Dunáig táncolva, Dunántul láncolva. S. - Könnyü a láncolt kutyával békét tartani. D. - Láncolt kutya csak azt marja, a ki hozzá közelit. D. - Mindig ugat, mint a láncolt eb. D. - Szünetlen mérgelődik, mint a láncolt komondor. D.

Láncos. Nincs annak esze, kit a láncos medve megharap. B. - Tüzes, láncos, lobogós mennykő. D.

Láng. Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. - Ha minden hazugság lángot vetne, nyelve régen megsült volna. E. - Csendes mint a bükkfa láng. D. - Könnyü a lángot keresztül szelni. D. - Közel van füstje a lánghoz. (Könnyen haragra lobban.) D. - Magyar tűz, szalma láng. E. - Nagyobb a füstje, mint a lángja. D. - Nem messze jár a láng a füsttől. B. - Olcsó fának hideg a lángja. Ny. 13. - Ugy kell vigyázni a leányra, mint a gyertyalángra. Ny. 22. - Vörös mint a láng. D. - Lángol mint a tüz. D.

Lángos. Elég egy sütésben egy lángos. (Lepény.) D. - Felhólyagzott mint a sovány lángos. D. - A ki lángost akar enni, álljon a kemence szája körül. Ny. 6.

Lándzsája messzebbre terjed, mint szava. D.

Lári-fári. (Üres beszéd.) E.

Lárma. Kifolyt nagy lármával a bor, üres maradt a hordó. D. - Ugy lármáznak, mint a zsidó vecsernyén. Ny. 8.

László. Lengyel László kis királyunk. (L. király.) D.

Látatlan. Jobb a látott, mint a látatlan. Ny. 1. - Látatlanban tesz-vesz. ME.

Látás után mosolygás. (Szerelmi fokozat.) E. - Látás után mosolygás, ezután a karolás, ezt követi a nem jó, nem jó után a sok óh! (Szerelem.) D. Nagyobb a látás a hallásnál. KV.

Látszat csal. (Német.) ME.

Látszik. Ég a háza, de nem látszik füstje. (Bajban van, de nem mutatja.) E. - Sok embernek ég a háza, ha nem látszik is a füstje. Ny. 8. - Sok ház ég belül, de nem látszik kivül. Ny. 8. - Ritka az, a minek látszik. E.

Láz. (Ijesztő.) - A veréb is megszokja a lázt. (A madárijesztőt.) D.

Lázár. Gazdag lehet, ha Lázár is a neve. D. - Lehet nagy ur, ha Lázárnak hivják is. D. - Halálos Lázárra ne vesztegess gyöngyvizet. (Gyógyszert.) KV. - Minden koldusnak Lázár a neve. (Bibliabeli koldus: Lázár.) E. - Nagy Isten Lázárja. (Koldusa.) B. - Nagy ur a király, ha Lázár is a neve. B. - Rossz vásár ez Lázár! (Nincs haszon benne.) Ny. 10.

Le. Felnek hajts, le-nek tarts. S. - Le a kalappal! (Tisztelet, becsület!) E. - Mennyit fel, annyit le. E.

Lealázás. Kevélynek orvossága a lealázás. D.

Lealkonyodott a nap. (Vén, végét járja.) D. - Leáldozott a nap. (U. a.) D.

Lecke. Felmondotta a leckét. (Szerencsés, elvégezte dolgát.) D. - Felolvasták neki a leckét. (Megszidták.) D. - Jó lecke ez neki. (Ebből okulhat.) S. - Jobb egy példa száz leckénél. E. - Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leckét. K.

Lecsap. Az istennyila is csak mellette csap le. (Szerencsés.) D. - Lecsapta a reteszt. (Elhallgatott.) Ny. 1.

Ledobd barát hegedűt. (Mi nem a tied, tedd le.) M.

Ledől. Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledőlt. (Holta után becsülik meg a jeles embert.) D. - Ledől az uton, mint a Máté tehene. (Gyenge; sovány.) D. - Ledőlt fának fejét a gyermek is ráncigálja. D. - Nehéz élőfának dőltét várni. (Örökség.) D.

Ledönt. Szél a tölgyet ledönti, de a náddal nem bir. (Mert az meghajlik előtte.) K.

Lefekszik. A jó cselédes gazda korán felkeljen s későn feküdjék le. KV. - Egyik mint a másik, ha lefekszik, elalszik. Np. - Nem ugy kelt fel, amint lefeküdt. (L. felkel.) E. - Már most lefeküdhetünk. (Végünk van.) ME. - Tyukokkal fekszik le. (Korán.) E. - Ugy igyekszik, majd lefekszik. E.

Lefekvés. Jobb a lefekvés, mint a henyélés. D.

Lefelé. Könnyen folyik a viz lefelé. D. - Könnyű az evező lefelé. D. - Mikor a buza feje felfelé áll (üres), akkor a pógár (paraszt gazda) orra lefelé áll. Ny. 6. - Ő is lefelé jár immár a hegyen. (Öregszik.) D. - Uszik mint a fejsze, lefelé. D.

Lefest. Könnyü a szépet szépen lefesteni. B. - Nehéz a vén asszonyt szépen lefesteni. D. - Várd el, majd lefestelek. E.

Lefoly. Sok viz lefolyt azóta a Dunán. (Régen volt.) D.

Leforráz. A hol az ebet leforrázzák, nehezen megy többet oda. B. - Alázatos mint a leforrázott kutya. D. - Leforrázott kutya az esőtől is fél. D. - Leforrázták mint a kutyát. D. - Sompolyog mint a leforrázott kutya. S.

Lefosta, lenyalta. (A kit előbb gyalázott, azt most dicséri.) E.

Lefőzte. (Megszégyenitette, rápiritott.) E.

Legel. A szamár ott nő, a hol legel. E. - Ha a juh szomoruan legel, dögróváson van. Cz. - Legelni küldötte eszét. D.

Legelés. A békés legelést a juhok is szeretik. D.

Legénykedik mint a falusi kutya a városi kövezeten. Ny. 6.

Legyen. Akárhonnét legyen, csak legyen. KV. - Annyi mint az: legyen. E.

Legyes. Hányaveti fejét, mint a legyes ló. D.

Lehajtani. Nincs hol fejét lehajtani. F.

Leharap. Maga orrát még senki sem harapta le. D. - Nem harapják le az orrodat. S.

Lehel. Bánja hogy kivüle más is lehel. D. - Csuda ha lehel. D.

Lehellet. Oly tiszta a tükör, hogy a lehellet is árt neki. E.

Lehet. Csald meg, ha lehet. D. - Ha nem lehet, csak nem lehet. E. - Mi nem lehet, kezdete sincs. E. - Nagy ur a muszáj, de nagyobb a nem lehet. Ny. 22. - Nála a mi lehet, szabad is. D. - Nem amint akarnánk, hanem amint lehet. KV.

Lehetetlen. A mi lehetetlen, annak kezdete sincs. D. - Lehetetlenre senki sem köteles. KV. - Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség. D.

Lehull. Azóta a fák sokszor lehullatták levelöket. D. - Idővel levele is lehullt a rózsának. D. - Könnyü a magas polcról lehullani. D. - A tót is megnyugszik, ha a fáról lehullik. D.

Lehuz. A mit villával felrak, gereblyével lehuzza. E. - Bőrét is lehuzná. E. - Bőrét is lehuznák a szegénynek. E. - Holt embernek bőrét is lehuzná. D. - Lehuzná a tetünek is bőrét, ha valaki megvenné. D.

Leitat. Kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, elmehet az egész világon, sehol ilyesmi meg nem esik vele. ME.

Lejtő. A lejtőt járja. (Lefelé jár szerencséje.) E. - Hamar megesni a lejtőn. D. - Minél nagyobb a hágó, annál félelmesebb a lejtő. D. - Minden hágónak lejtője vagyon. Pázmán. - Nagy hágónak nagy a lejtője. E. - Nincs oly magas hágó, melynek lejtője nem volna. D.

Lejtő. (Tánc.) Keserü kalodában a lejtő. D. - Keserü neki a lejtő. (Verés.) D. - Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó is vendéget vár. Sz. - Nehéz a vén embernek akárminő lejtősdi. D. - Nem esik vigan kalodában a lejtő. K. - Sajt, kenyér mellett is megjárják a lejtőt. B.

Lel. A ki akar, lel okot. E. - Ki korán kel, aranyat lel. B. - Csak hült helyét lelték. E. - Helyét sem leli. E. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Vak tyúk is lel gyöngyöt. E.

Lelketlen. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E.

Lelkiismeret. A jó lelkiismeretnek nem kell itélő biró. E. - A lelkiismeret ezer tanu. B. - A jó lelkiismeret ezer tanu. D. - Jó lelkiismeret nem fél száz prókátortól. KV. - Jó lelkiismeret hamis pénzt nem szeret. S. - Jó lelkiismeret nem szokott szomorkodni. D. - Jó bor, szép feleség, csendes lelkiismeret, drága dolgok. E. - Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik. E. - Nagy hóhér a rossz lelkiismeret. E. - Nincs a hasnak lelkiismerete. E. - Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztaló. S. - Politikus lelkiismerete. (Lucus a non lucendo.) D. - Rossz kalmár, ki lelkiismeretével kereskedik. E. - Rossz lelkiismeret lidérccel álmodik. E. - Rossz lelkiismeretü ember azt gondolja, hogy mindenki ő róla beszél. KV. - Szürujjában hordozza lelkiismeretét. D.

Lemegy. Könnyü a pokolba lemenni, de nehéz feljőni. B. - Lemenne, mint himodi ember a fáról. (Nem tud.) Ny. 21. - Lementével dicsérd a napot. E. - Napot lementében, nem feljöttében dicsérik. Sz.

Lemondani, lemondani, könnyü nektek ezt mondani. Tóth K. - Lemondott, mint az ebediek az esőről. Ny. 23.

Lemos. Duna sem mossa le róla. E. - Tenger se mossa le róla. E. - Ugy farára ült, hogy a Duna se mossa le róla. D. - Viz csak a bűnt nem mossa le. B.

Len. Bátor a kenderben, de nem a lenben. (L. kender.) ME. - Ember a lenben, de nem a kenderben. (Kis termetü.) D. - Van lenje is, cérnája is. D.

Lencse. Babot is főznek valahol, nemcsak lencsét. (Lesz máskép is.) Ny. 3. - Csapja a lencsét. (Hizeleg.) KV. - Csapja a csíkót a lencsével. Pázm. - Disznó orrával jó a lencse. D. - Ebűl mérik a lencsét. BSz. - Egy itce lencse kárért a biróhoz megy. D. - Egybeszűrték a lencsét. KV. - Értem, uram, értem, hogy jó a lencse. E. - Kimérik ott neked is a lencsét. E. - Kókai lencse. S. - Lencse, borsó, kása, diák táplálása. Ny. 20. - Lencse, borsó, kása, Istennek áldása. D. - Lencse se lenne mindenkor. D. - Lencse, szerencse. ME. - Lencseszem a csizmában hegynél is nagyobb. D. - Megszokta mint barát a lencsét. D. - Rá se néz a lencsére. D. - Rosszul fog ott főni lencséje. E. - Válogat mint rossz lencse a vizben. (Főzés előtt vizbe öntik; a zsizsikese fent úszik.) D. - Vérré válik, mint barátban a lencse. (Hogy izlik a lencse? Erre a barát ezt felelte: vere valet.) D. - Lencsés prókátor. (Zugprókátor.) E.

Lengyel. Adjon Isten minden jót, bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, ellenségnek koporsót. Sz. - Búsul mint a lengyel. S. - Lengyel lopó. (Cégéres tolvaj.) Decsi János. - Kérkedő mint a lengyel. D. - Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel. Sz. - Lengyel László kis királyunk. (L. király.) D. - Lengyel pósta. (Ügyetlen, ki azt is elfelejti, miért küldték.) K. - Más a kengyel, más a lengyel. B.

Lenne, ha volna. E.

Lenyel. Maga lenyelt falatját is bánja. D. - Sokan örömest kiadnák, a mit lenyeltek. D. - Szunyogot megszűri, a legyet lenyeli. KV.

Leokádia napja. (Szójáték.) E.

Leöntötték hideg vizzel. E.

Lepedő. Nagy az ágy, kicsiny a lepedő. D. - Ki a szomszéd lepedőjét nem őrzi, maga lazsnakját sem becsüli. D. - Nem nyujtózkodik tovább lepedőjénél. D. - Ráteriti a vizes lepedőt. (Rávall.) Ny. 14. - Tót vászon, tót lepedő. E. - Lepedőn cigány. (Hazug.) D.

Lepel. Csak addig nyujtózzál, mig a lepel ér. M. - Leplén kivül a lába. D. - Nagyobb az ágy a lepelnél. KV. - Szedd el a leplet. (Hordd el a sátorfádat.) KV.

Lependék. (Lepke.) Ha gyermek lependéket fog, nem adná egy süveg ördögért. D.

Lepény. A túrós lepény jó kenyérmentség. Ny. 14. - Egy sütésben két lepény. D. - Elég egy sütetből egy lepény. ME. - Lepényt keresett, tehén ganéra akadt. D. - Lesi mint Bikáné a lepényt. Ny. 5. - Sokba került, mint Sima Gerőnek a túrós lepény. (Lepényre hivták, kártyázott, elvesztette pénzét, lovát, tehenét.) Ny. 1. - Túrós lepény, tejes bab, de jó volna mindennap. Ny. 22.

Lepényleső. Befogta a lepénylesőt. (Száját.) Ny. 1.

Lepotyog az ember, mint a vackor. D.

Lerántották az álarcot. E.

Lerázta a nyakáról. E. - Mindent leráz válláról. D. - Sokat a szamár is leráz. D.

Leró. Van mit leróni akárkinek. D.

Les. Fényes nappal lesi a tolvajt. D. - Konc leső. S. - Lesi mint Bikáné a lepényt. Ny. 5. - Les, mint Büdi az eperfára. Ny. 3. - Lesipuskás. (Orvvadász.) S. - Viz hátán nyulat les. D.

Les. Öregnek ajtóban, fiatalnak lesben a halál. E.

Lesült a csirája. E.

Leszakad. Csekély dolog, gombház, ha leszakad lesz más. Cz. - Gyöngyház, ha leszakad, lesz más. Ny. 10.

Leszállt a csillaga. E. - Leszállott a nap. D. - Szállj le barát a hintáról (vagy hintóról), nem a pénzed ára. E. - Szállj le szatyor a szekérről. Ny. 7.

Lesz. Akkor leszen az, mikor a Duna visszafoly. Decsi. - Akkor lesz az, mikor az egek megfordulnak. D. - Lesz a mi lesz. ME. - Nem lesz ez többé. D. - Ugy kell, ha lesz. Ny. 6. - Voltam a mi voltam, de nem leszek, a mi lehetnék. D. - Voltért a zsidó nem ád semmit, de még a leszért se sokat. Ny. 10.

Leszed. Ha leszedted fölit, edd meg az alját is. E. - Leszedték már róla a tejfelt. (Javát.) S.

Leszegez. Nyomja az ágyat, mintha leszegezték volna. D. - Ugy áll ott, mintha leszegezték volna. D.

Leszoktat. Nehéz a kányát a csirkéről leszoktatni. D.

Letagad. Krisztust is letagadná a keresztfáról. S. - Letagadná a napot az égről. Ny. 1.

Letapodni. Könnyü a gombát letapodni. D. - Letapod mint a bivaly. D.

Letesz. Fel is veszi, le is teszi. (Szeszélyes.) E. - Letette a bikapénzt. E. - Letette a fűzfa széket. (Sokat fecsegő asszony.) Ny.

Letért az országútról. (Igazról.) Ny. 4.

Letérdelt királynál nagyobb a talponálló kocsis. D.

Letipor. Könnyü a férget letiporni. D.

Letör. Hegyes szarva ökörnek, letörik a szarvát. Cz. - Letörni a szarvát. KV. - Letörött az ángya szekere. (Gyermeket szült.) Ny. 2. - Nagy a kajla szarva, le kell törni. E.

Leül. Gyermekes háznál le kell ülni. (L. ház.) S. - Ha felkel, menten leül, sajnálja az állást. D. - Leültette, mint Ilosvai a szentháromságot. E. - Ülj le nálunk, ne vidd el az álmunk. Ny. 13.

Leütök a füle mellett. E. - Leütötték a kezéről. E. - Leütötték a lábáról. D. - Leütötték szarvát. D. - Tromfot tromffal szoktak leütni. KV.

Levakar. Lélekre aszott vétket nehéz levakarni. D.

Levág. A fát sem lehet egy csapással levágni. Sz. - Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török majd levág. (Szaladj!) Ny. 8. - Ha élő fával igy bánnak, hogy tesznek levágottal? D. - Kár a fiatalt levágni. D. - Ökrök közül azt tartják jónak, melyet levágnak. D.

Levegő. Én sem élhetek levegővel. E. - Levegőbe beszél. ME. - Levegőben horgász. D. - Levegőben várat épit. KV. - Mondás, levegőrontás, a ki hiszi, annak szentirás. S. - Ne rontsd a levegőt. (Ne beszélj ostobát.) E. - Nem tiszta a levegő. E. - Nyomta a levegőt. E. - Várat gondol a levegőn. D.

Levendula ágastul, a hug daru párostul. (L. daru.) Np.

Levente. Cigánykodó levente. (Csaló.) D.

Levet. A szerencse mint felülősdit, mint levetősdit szokott játszani. D. - Jól tudja a levetősdit jászani. D. - Levetőt is játszik a szerencse. E. - Töri a hátad? Vesd le. Ny. 2.

Levél. A levelek után végtére a fa is leesik. D. - Annyi mint őszkor a hulló levél. D. - Azóta a fák sokszor lehullatták levelöket. D. - Árva mint a lehullott levél. D. - Csendes mint a hernyó a levél alatt. D. - Idővel levele is lehull a rózsának. D. - Kétszer nyilik az akácfa levele. Np. - Nem indul a levél, fuvás nélkül. E. - Nem mozog a levél, ha nem fuj a szél. E. - Nem mozog a levél, ha nem ingatja a szél. ME. - Ritka pille levél nélkül. D. - Rossz fának több levele, mint gyümölcse. D. - Szép fának szép a levele. D. - Szomoru mint őszkor a levele vesztette fa. D. - Zörög mint a nyárfa levél. D. - Van oka, mért mozdul cserfán a levél. D.

Leveles színben nehéz volna telelni. E.

Levél. Egy kedv szerint irott levél jobb egy táncnál. ML. - Egy vén leány annyit ér, mint egy megirott, de el nem küldött levél. D. - Erős és pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz. - Ez a levél nem nekem szól. (Ez a dolog nem engem illet.) E. - Mintha levelet vinne. (Siet.) E. - Nehéz (biztos) helyen van szarvas az erdőben, levél a káptalanban. E. - Nekem is van annyim, mint Vajda Lacinak levele. (L. annyi.) Ny. 2.

Léc. Jó léc jól tartja a sövényt. D.

Lédéciek. Haza feküdtek, mint a lédéciek. E.

Légyviz is elveszti a veszendőt. D. - Ki veszni indult, annak a légyviz is árt. D.

Lék. Addig jár a tök a lékre, hogy végre odaszakad. KV. - Ne bolondozz Ráhel, jöjj ki a lék alul. (Izsák felesége beszakadt a jégbe, férje azt hitte, hogy tréfál.) Ny. 24.

Lélekpénz. Pap a paptól nem vesz (vagy kér) lélekpénzt. D.

Lélekzet. A hólyagot sem fujják fel egy lélekzettel. D. - Egy lélekzés hideget és meleget nem vehet. F.

Lélekvesztő. (Kis csónak, veszedelmes.) D.

Lép. Más lépe, más képe. (Más belül, más kivül.) E. - Majd leszakadt a képem. (Ugy futottam.) E. - Hogy madarat csalják, lépet zöldre hagyják. E. - Lépet hány. E. - Lépre került. E. - Okos madarász idejében szedi fel a lépet. D. - Ragadós mint a lép. D. - Ragadós a keze, mint a lép. (Lop.) D. - Szedd el a lépet. M. - Hánya-veti magát, mint a lépes madár. D. - Alig hányta el a lépes vesszőt, már is megfogta a madarat. D.

Lép. A kényességtől azt sem tudja hová lépjen. Ny. 9. - Akkorát lép mint a veréb. D. - Hová lép, hét évig fű sem nő ott. S. - Lassan lépj, tovább érsz. D. - Nyomába se léphet. S. - Ugy lép mint a Toldi Miklós lova. D.

Lépés. Aprózza a lépést. ME. - Előre egy lépéssel fiam. D. - Elvéti a lépést. Pázm. - Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel. B. - Lépést tartani. E. - Minden lépésében egy botlás. D.

Lépcső. Felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett. (Felakasztották.) D. - A márvány-lépcső is elkopik. D. - A világ lépcsőin ki fel, ki alá jár. D.

Lésza. Jó lésza tart jó sövényt. KV.

Létánia. Hajlik mint a német létánia. (Heilig.) Ny. 23. - Hosszu mint a mindszentek létániája. ME.

Létra. Szamár létra. (Német. Fokozatos előléptetés pl. katonaságnál, káptalanokban, érdem nélkül, csak sor szerint.) S.

Lévát, Tatát felvagdalta. (Ellakomázta. Csáki László gróf 1649.) Sz. - Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó vendéget vár. Sz. - Skárlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, Csuszt. (L. gránát.) Cz. - Skarlát, gránát, nyust: Léva, Tata, sust. Sz. - Lévai fejkötő. (Pof. L. fejkötő.) E. - Nem tarthat örökké, mint a lévai kemence. (L. kemence.) D.

Liba. A libát gágogni tanitja. D. - Anyányi liba. (Nagy leány.) E. - Ártatlan liba természet. D. - Bicceg bujában, mint a szárnyaszegett liba. D. - Farkasnak szájában keresi a libát. D. - Kiki magának, mint a kis liba. Ny. 8. - Liba volt, most lud. E. - Libából is kitör a ludméreg. D. - Libából lesz a lud. S. - Ludtól tanul a liba. D. - Orron verte, mint Gubi a libát. (Ütleggel térengette, mire haza értek, elhullottak.) Ny. 9. - Ostoba mint a liba. (Német.) S. - Szelid mint a liba. D. - Szemérmes mint a falusi liba. S. - Szép állat a liba, mikor magát megmossa. ME. - Libapásztor sem lesz belőled. E. - Libaszőr. D.

Lidérc. Egye meg a lidérc. D. - Lidérc is tudja, hová vigye a pénzt. D. - Lidérc üli pénzét. D. - Lidérce van. (Hirtelen meggazdagodott.) E. - Lidércet imádja, csakhogy pénzt hozzon. D. - Okádja a szikrát, mint a lidérc. D. - Tüzes mint a lidérc. D.

Lik. Bolond likbú, bolond szél fú. E. - Sok csepp likat ver a kövön. Pázm.

Likacsos abraktól nem fickándozik a pej. (Szalmától.) D.

Liliom. Csalán, nem liliom kezébe. (Nem szűz.) D. - Fehér liliomnak is fekete az árnyéka. B. - Fehér mint a liliom. D. - Liliom homlok. D. - Rosszat beszélnek a jóról is: fehér liliomnak is fekete árnyéka. D. - Ruházkodik mint a liliom. E. - Szép a liliom, habár szaga rút is. D. - Szép mint liliomok közt a piros rózsa. D.

Lipótmezőre való. (Bolond.) S.

Liptó. Eb lesz Liptón vicispán. (Ha meg nem választják.) S. - Liptai sajtot ad, hogy lovat nyerhessen. E.

Lisztes. Elverték mint a lisztes zsákot. D. - Kiporozták nadrágját, mint a lisztes zsákot. D. - Lisztes. (Tolvaj, lisztlopó.) E. - Lisztes zsák. (Fehérnadrágos csúfneve.) E. - Nem mind molnár, a ki lisztes. S. - Piros mint a lisztes zsák. D. - Piros mint a lisztes zacskó. Ny. 1. - Olyan mint a lisztláng. E. - Olyan kedvem van, mint a lisztláng. E.

Litér mit ér? Rátót még annyit se ér. Kádártába kár kenyér. (Veszprémmegyei falvak.) Ny. 1.

Lityeg. Hogy lityeg a fityeg? ME. - Lityeg-fityeg mint a vén csánk a süvegen. E.

Lobban. Hamar lobban. E. - Hamar lobban, mint a puskapor. D. - Sebbel-lobbal. E.

Locska. Harcsaszáju apának locska a fia. D. - Locska fecske. D. - Szapora mint a locska száj. D.

Locskál. Akkor jár szaporán nyelve, mikor urának moslékában locskál. D. - Egy pocsban locskálnak. D. - Minden moslékban locskál. D.

Locsog. Annyit locsog, hogy más becsületes ember nem is fecseghet mellette. D. - Lakatot vetek locsogó szájára. D.

Locsogás. A sok locsogásban fehéret köp, mint a prépost. D. - Elrekedt a locsogásban. D.

Lomha. A kövér has lomha. D. - Lomha béres. D. - Templomba is későn jár a lomha. E.

Lopás. Cigánynak tiltja a lopást. D. - Hamis embert előbb megfogják a hamisságban, mint sánta ebet a lopásban. Cz. - Ki a késlopást megtanulja, nagyobbat is mer. B. - Ki hamar kezdi a lopást, hamar fölakad. D. - Ki hazudni szokott, lopást sem szégyenli. E. - Megszokta, mint cigány a lopást. D. - Nem kell cigányt lopásra tanitani. KV. - Ritka molnár lopás nélkül. D. - Tűn kezdik a lopást. E. - Tűn kezdik a lopást, lovon végzik. B.

Lopott. Ki lopott lovon ül, zabolából itat. (Fél, siet.) E. - Lopott lóról a tenger közepén is leszállitanak. D. - Lopott bárányt áldoz. KV. - Lopott bárány nem kedves áldozat Isten előtt. E. - Lopott lónak nincsen rossz út. (Hajtják.) E. - Lopott marhából ád az oltárra. KV. - Lopott pénzből alamizsna. E. - Tolvaj a lopott barmokat elfelejti, de a szabadokat nem felejti el.

Lopó. Ahány cigány, annyi lopó. D. - Agyba nyakazzák a lopót. (Verik, a hol érik.) D. - Gyilkos akasztja a lopót. D. - Lengyel lopó. (Cégéres tolvaj.) Decsi. - Nagy tolvajok viszik a tömlöcbe a kisebb lopókat. D. - Ritka vásár lopó nélkül. D. - Tolvajnak fia lopó. D. - Tolvajtól tanul a lopó. D.

Lotyó. Vén lotyó. (Kurva.) D.

Lotyog. Már lotyog a nadrágja. (Vén.) D. - Lotyog a feje mint a záptojás. (Üres.) D.

Lovagol. Mindig azon lovagol. E. - Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol. E.

Lovag és a kenderből sem tetszik ki. (Apró.) D.

Lovas. Hörcsög is néha megkergeti a lovas embert. E.

Lovász. Mi nem tud lovász harangot önteni. KV.

Lóbőr a szekernye. (Csont a boka.) Pázm.

Lóca. Egy lócán fekszenek. D.

Lócsiszár. ME.

Lócsöcs a markodba. D.

Lódulj, kotródj, vakaródj el innét. D.

Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. - Lófarkánál kantároz a félénk katona. B. - Lófarkánál kantároz az ijedt katona. D.

Lóganéj. Hogyne égne meg a kóc, mikor a lóganéj is bűzsörög. (Hogyne volna szerelmes a fiatal, mikor még a vén kecske is megnyalja a sót.) B.

Lóg. Az akasztófán is addig nehéz lógni, mig hozzá nem szokik a tolvaj. D. - Lóg mint az akasztott ember. D. - Fejét lógatja. D. - Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D.

Lógós. Hadd lássa a lógóst is. (A szabadkai paraszt II-ik Józsefet vivén, három lovat fogott be.) ME.

Lóháton meg nem állja, a mit gyalog igér. B. - Nagy urak kedve lóháton jár. (Gyorsan változik.) E. - Kettő szalad lóháton: a rossz hir és a szerencsétlenség. Ny. 20.

Lóher. Bürök is nagyobbra nő mint a lóher. E. - Négylevelű lóhert talált. (Szerencse.) ME.

Lókötő. Ugrik a lókötő szive, ha csikót lát. D.

Lókukó. Nem kell a lókukó, ha tehéngané van. D. - Pénzt keresett, lókukóra talált. D.

Lóláb. Kilátszik a lóláb. (Elárulja titkos tervét.) Ny. 13. - Künn lóg a ló lába. Ny. 7.

Lósörény. Hozzáragad mint bojtorján a lósörényhez. D.

Lószar. Czó fel, lószar, légy tóttá. E.

Lót-fut mint a bőrszedő zsidó. Ny. 19. - Lót-fut mint a kutya égzöngésben. Ny. 5.

Lökdösi mint a bolond borju az anyját. Ny. 9. - Nagyot lökött rajta, mint a bárándi emberen az agár. (L. agár.) Ny. 11.

Lövés után célozza a madarat. D. - Nem árt feljebb arányzani a lövésben. D. - Nem minden lövés talál. D. - Baklövés. ME.

Lövöldöz cél nélkül. B. - Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F. - Ott volna jó katona, hol gombóccal lövöldöznek. D. - Serpenyőre lövöldöz. (Bolond.) D.

Lő. A ki varjat akar lőni, nem pengeti kézijját. M. - Amint töltöttél, ugy lőttél. D. - Bakot lőtt. E. - Bokorral együtt lövik a nyulat. E. - Cél nélkül ne lőjj. D. - Hallotta, hogy lőttek, de nem tudja hol. D. - Más galambját célozta, magáét lőtte. D. - Meg van lőve. D. - Mintha puskából lőtték volna ki. E. - Nem lőnek avval varjut. Ny. 2. - Nem pengeti ijját, ki madarat akar lőni. M. - Puska nélkül lőtték agyon. (Szerencsétlen.) D. - Süsd ki, de ne lőjj. E. - Szóld el, szóld; túllőtték, ide áll az ajával. (Sokat beszél, de nem tartozik a dologra.) M.

Lőcs. A pópát (rác papot) se kergetné lőcscsel. (Rác papot látni, szerencsétlenség. Babona.) D. - Előbbáll a lőcscsel. D. - Előbbre a lőcscsel. D. - Elillantott a lőcs árával. D. - Félreállott a lőcscsel. (Hazudott.) D. - Ha görbe nem volna a lőcs, nyujtó lehetne. E. - Kivül a lőcs a kereken. (L. kerék.) E. - Lassabban a lőcs árával. (Bünös vagy, ne beszélj oly nagy hangon.) D. - Lőcsből hámfa. Ny. 2. - Lőcscsel a papot. E. - Lőcsre kapott, mint a pap. E. - Majd ha a lőcs kivirit. (Soha.) S. - Megvették rajta a lőcs árát. (Megverték.) D. - Odábbállott a lőcs árával. S. - Vén lőcs. D. - Lőcslábu. ME.

Lőcsei. Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium. E. - Megverték mint a lőcsei órát. (Részeg bakter hamisan kiáltotta az órát.) Ny. 5. - Régi hires lőcsei forma. (Divatból kiment.) E.

Lőre. Előre, előre, mint a csobádi lőre. Ny. 6. - Jobb a szinbor, mint a lőre. E. - Lőrén bort cserél. E. - Tokai bort gyalázza a beckói lőre. D.

Lőrinc van a dinnyében. (Kezd romlani.) E.

Luca. Készül mint a Luca széke. (L. készül.) D. - Soká készül, mint a Luca széke. E. - Ugy dolgozik mint a Luca székin. Ny. 15.

Lucskos. Kedvetlen mint a lucskos ősz. D. - Meghuzza magát, mint a lucskos kutya. S. - Szép a termete, de lucskos a hire. D.

Lucspocsos idő. D.

Lukács. Szent Lukács iródiákja. (Ökör.) S. - Márk vagyok, nem Lukács. (Más vagyok én, ez nem szokásom.) KV.

Lusta. Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony. D. - Hol kedvére él a gazda, lusta a szolga. D. - Leglustább ló is farka előtt jár. D. - Lusta asszony kárt vall mindenben. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa. D. - Lusta gazdasszonynak éjféli munkája. (Nem sokat ér.) D. - Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója. D. - Lusta Kati rest anyának lánya. D. - Lusta Kati rest Ferkóval sürög-forog a korsóval. D. - Lusta kutya istállót keres. D. - Lusta ló meginditja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. D. - Lusta lónak korbács az abrakja. D. - Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D. - Lustább a disznónál, mert ez megveti alomját. D. - Lustának sokszor csikorog a hasa. S. - Megszokta mint lusta béres a henyélést. D. - Nehéz a bér, ha a szolga lusta. D. - Őszszel minden lusta asszonynak hideg az itala. (L. ital.) D. - Üstökön vezetik, mint a lusta lovat. D.

Lustos a gatyafenék is. (Rest.) D. - Lustos mint a cigányasszony. D. - Lustos mint a juhfark. D. - Lustos mint a kenderáztató. D. - Lustos mint a tehénfark. D. - Lustos mint az usztató. D.

Luteránus. A jó bor legyen luteránus. (Se hideg, se meleg.) S. - Küzködik mint luteránus gyerek az anyjában. Ny. 4. - Nagy luteránus. (Ravasz.) E. - Luteránus eszét vette elő. (Ravaszkodik.) Ny. 5. - Luteránus cigány, kálvinista kőmives, okos orosz, döglött szamár - ritkaság. S. - Megadta módját, mint a luteránus pap a szüretnek. (Nagy hűhóval készült hozzá - s alig volt valami.) Ny. 5. - Összetartanak mint a luteránusok. S.

Lutri. Kihuzta a lutrit. (Kikapott.) S.

Ludas. A ki ludas, az kajabál. (Bűnös.) Ny. - Előbb szól a ludas asszony. D. - Ludas asszony. D. - Majd visszaveri azt Ludas Matyi. E. - Mindent magára vesz, mint a ludas asszony. D. - Te is ludas vagy. E.

Lúdhúr. Behuzta a lúdhúr. D.

Ludketrec. Ég mint Mesteriben a ludketrec. (Nem nagy baj.) Ny. 5.

Ludméreg. Csunya ludmérgü. D. - Libából is kitör a ludméreg. D.

Ludvérc (lidérc) is tudja hová vigye a pénzt. E.

Lúg. A keserű füvet lúggal forrázzák le. KV. - Fejére telt a párlúg. E. - Jó Berecnek, ha lúg is. (L. jó.) Ny. 1. - Kivitte a lúgját. (Megadta az árát, lakolt érte.) E. - Koszos a párlúgot gyűlöli. D. - Megadja magát, ha csípi a lúg a nyakát. (Ha elfogy vagyona.) Ny. 10. - Megtanul, mikor a lúg csípni kezdi a nyakát. Ny. 1. - Olyan ember az, ki megeszi a szappant, még lúgot iszik rá. (Becstelen, piszkos.) Ny. 4.

Lyukas. Ártalmas a háznál: haragos asszony, sürü füst, lyukas tál. K. - Jobb a foltos, mint a lyukas zsák. D. - Lyukas a gyomra. (Telhetetlen.) D. - Lyukas a zsebe. S. - Lyukas az erszénye. E. - Lyukas bokor télben. D. - Lyukas fogba is kevés. D. - Lyukas gyüszű. D. - Lyukas hordót tölt. K. - Lyukas hordóba tölti a bort. D. - Lyukas hordóba tölt tokai bort. KV. - Lyukas kályha, minél tovább sározzák, annál foltosabb. Cz. - Lyukas köpönyeg. D. - Lyukas mogyoró. D. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Nem ér egy lukas mogyorót. D. - Soha meg nem telik, mint a lyukas hordó. D. - Tömi a lyukas zsákot. D. - Vászon korsó a torka, de lyukas. D.

« K. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

M. »