« L. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

N. »

Mai. Mi régi, nem mai. D. - Én sem vagyok mai csirke. E. - Mai gomba, benne a féreg. D. - Mai sár illik, de a tegnapi nem illik a csizmára. D. - Nem mai, mint Barnáné tyúkszara. Ny. 14. - Oly igaz, mint a mai nap. E. - Ő se mai gyerek. D.

Madaras. Lop mint a madarasi ember. (Bácsmegyei falu. L. lop.) ME.

Madarász a harist szaván fogja meg. Ny. 6. - Madarász sem hint többet a csűrbe, hanem mennyivel oda csalhatja a madarát. D. - Halász, vadász, madarász - mind rossz diák. ME. - Madarász, sípszóval, halász horoggal csak halat és madarat. D. - Okos madarász idejében szedi fel a lépet. D.

Madártej. Az egy madártejen kivül mindene van. Sz. - Madártejet is adhat. E.

Madzag. Erős mint a kóc-madzag. S. - Forog mint ürge a madzagon. S. - Kapálódzik, mint az ürge a madzagon. Ny. 5. - Kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag. B. - Madzag-gyeplő, kenderhám, mindakettő rossz szerszám. E. - Madzag nem kolbász. D. - Madzag nem kötél. D. - Madzagon sem lehetne megtartani. E. - Madzagra kötöm. E. - Mézes-madzag. KV. - Mézes-madzag helyett kigyót talált. M. - Mézes-madzaggal kötötték meg. (Igéret.) Ny. 7. - Mézes-madzagot huzott a száján. (Igérettel rászedte.) D. - Szakad a madzag. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad szij. (Szerencsétlennek.) E. - Zsákon fekszenek s a madzagával takaródznak. (Szegény.) Ny. 1.

Magányos. Boldog ember, aki magányosan élhet. KV. - Jobb magán lenni, mint rossz társsal mulatni. D. - Magányos élet nem lehet bú nélkül. KV. - Nem jár a szerencsétlenség magányosan. KV.

Magas. A mely karó igen magasra nő, ritkán erős. B. - Erdő, erdő, de magas vagy. Np. - Ha magas is a hegy, csak rá lehet mászni. D. - Ki magasb széken ül, a fő helyet tartja. E. - Ki magasra hág, nagyot esik. KV. - Ki magasról néz le, hamar szédül feje. E. - Könnyü a magas polcról lehullani. D. - Magas az asztala. (L. asztal.) E. - Magas fán terem a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18. - Magas fának hosszu az árnyéka. S. - Magas Miklós mennybe néz. E. - Magas mint a szent Gellért-hegy. S. - Magas polcról pad alá. D. - Magasról nagyobbat esik az ember. D. - Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyatt esik. Ny. 18. - Minél magasabb a nap, annál kisebb árnyékot vet. K. - Nehezen megy az ember magasra, de nehezebben nagyra. D. - Nehéz (fájdalmas) a magas polcról leesni. D. - Nincs oly magas fa, melyre fel nem kapaszkodhatni. D. - Nincs oly magas hágó, melynek lejtője nem volna. D. - Toronynál magasabb, nádnál vékonyabb. E.

Magasan repül a daru, szépen szól. Np. - Magasan szállt, mélyen esett. D. - Nehéz a magasan függő szalonnából enni. D.

Magasság. Bolond, ki a fának gyümölcsére néz, magasságát pedig nem tekinti. (Ki az akadályokkal nem vet számot.) D.

Magda Magdának, Magda az egész világnak. (Pletykaság.)

Magdolna. A Magdolnáját neki. (Kis káromkodás, tréfás.) ME. - Azt még szent Magdolna siratta. (Régen volt.) D.

Magyar Miska módjára. E. - Magyar Miskásan. E. - Meggyömöszölték ugy magyar Miskásan. Ny. 5.

Magyarország. Legjobb elsőbben Magyarországban, azután mennyországban. D. - Magyarországban legtöbb hő vagyon. (Hű-hő; hű hó.) E.

Magyaránt megmondani. (Érthetően, egyenesen.) E. - Mondd ki magyarán, hadd tudjuk mi is. S.

Magyaráz. Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta. (L. Dávid.) E. - A gonoszt jóra magyarázza. KV.

Magzat. A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot Isten választja. E. - Bagolynak is szép az ő magzatja. S. - Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság, csak az Isten dolga. D. - Kora magzatnak, kora haszna. D. - Még a rossz anya is jámbor magzatot szeret. B. - Szerencse magzatja. D. - Szomorú mint az anyát vesztett magzat. D.

Majd megteszem, ma még játszom, iszom, eszem. ME. - Három gazember van a világon: ráérek, elfelejtettem, majd. S.

Majom. A majom, ha legszebb is, mégis rút. D. - Kimutatja a majom menyasszonyságát. Sz. - Kimutatta, mint a majom menyasszonyságát. Pázm. - Majomábrázatból későre válik orca. D. - Majom is szereti a maga fiát. D. - Majomnak is szép a maga fia. D. - Majommódra ölelgeti fiát. D. - Majomszeretet. D. - Minél csunyább a majom, annál szebb. E. - Nehéz a majmot tőrbe csalni. KV. - Nem illet majmot bársonyruha. B. - Olvasva elmegy a majmok közt. E. - Szereti a fiát, mint a majom. Sz. - Tudja a majmot vezetni. (Tud elbolonditani.) Ny. 2. - Szőrös mint a majom. S.

Majorság. Cigány cselédség, galamb majorság, nem nagy boldogság. Ny. 7. - Cigány jobbágy, galamb majorság, nem nagy gazdagság. S.

Majsai. Gyönyörködik, mint a majsai ember a süvegben. (El akarta lopni, de rajta érték.) Ny. 5.

Maklár. Pihen mint a maklári gyerek. (Leesett a fáról.) Ny. 7.

Makó. Annyira van mint Makó Jeruzsálemhez. B. - Helyén van mint Makó. Ny. 2. - Helyén van mint Makó, mikor a viz elöntötte. Ny. 1. - Közel utját találta, mint istenes Jancsi Makónak. (L. közel.) Ny. 1. - Makó felé tekintett. (Sós az étel.) Ny. 2. - Makóra, ha rossz vagy; Túrra, ha kopasz vagy. Ny. 2. - Makóra készül (vagy: ment. A végét járja.) B. - Messze az igaztól, mint Makó Jeruzsálemtől. D. - Oly messze vagy tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. (L. Jeruzsálem.) KV.

Makog mint a nyul a sövény alatt. Ny. 22.

Malacozik. A görög mindig görög, még sem malacozik. (Szójáték: görög.) E.

Malomkerék. Csikorog a malomkerék, esőt kiált. Cz. - Elázott a malomkerék kövestől. (Részeg.) D. - Eleget fürdik a malomkerék, mégis fekete. K.

Malomkő. Gyors mint az alsó malomkő. (Mozdulatlan.) Ny. 1. - Két malomkő őröl. E.

Mangalica. Hízik mint a mangalica. (Disznó.) S. - Kövér mint a mangalica. D. - Makkon hizott mangalica disznó. D.

Mankó. A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa. Pázm. - Mankón jár az ügye. S. - Mankóval segiti a lábát. D. - Munkának egyenese jó, mankónak horgasa. S. - Szerencse a mankót utána hajitotta. (Koldussá lett.) D.

Manna. Tótnak pohánka, manna. D.

Manó. A kevély szegényt a manó is csodálva nézi. D. - Csak egy mostoha volt jó, azt is elvitte a manó. ME. - Csak egy mostoha volt jó, abba is beleszeretett a manó és hamar elvitte. D. - Egy anyós volt jó, azt is elvitte a manó. ME. - Hiszi a manó. E. - Hurcolja a manó a cserfák tetején. (Vesztét keresi.) D. - Még akkor a manó is gatyában járt. D. - Mi a Manó! S. - Szegénynek ajtaját nem őrzi a manó. D. - Tölts az ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi korsóstól. D. - Tudja a manó, hová lett? D. - Vén bába, manó ördögnek hadnagya. D. - Vigye a manó. S.

Mar. A ki birja, az marja. D. - Alattomban maró kutya. D. - Amint szokta, ugy marta. D. - A ki kapja, az marja. E. - Csak a farkasmarta után áhitozik. (Préda.) D. - Eleget tesz a kutya kötelességének, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Minél vénebb a farkas, annál maróbb. D. - Félénk eb csak ugat, de nem igen marhat. KV. - Félénk kutya többet ugat, mint mar. D. - Fogatlan, mégis marni akar. D. - Ha ő mar, te is harapj. KV. - Hamarabb mar az eb, ki nem ugat. B. - Láncolt kutya csak azt marja, ki hozzá közelit. D. - Mar a jó kutya herregetés nélkül is. Ny. 4. - Mar mint a kutya. D. - Marja nyelvét. (Haragszik.) D. - Szegény embert az eb is marja. S. - Ugat a félénk eb, de meg nem mar. D.

Marakodik mint a kutya. D. - Kitesz akárminő marakodó kutyán. D. - Marakodnak a cigányok. E. - Mikor két eb összemarakodik a tál felett, a harmadik könnyen jóllakik. E. - Minden marakodó utálatos. D. - Szomszéd kutyák marakodni szoktak. Ny. 1.

Marakodás, kutyaszokás. D.

Maradék. Ebédelj és meglátod mi lesz a maradék. E. - Jó kocsmáros lehet az, ki maradékkal él. E. - Maradék pecsenye borslében más étek. E. - Maradékjából is marad. D. - Néha a maradék is elkél. D. - Minél többet hagysz maradéknak, annál kevésbbé bánják halálodat. E.

Maraszt. Senkit sem maraszt ebédre. D.

Marci. Éldegél mint Marci Hevesen. E. - Fordits Marci. (Ravasz.) E.

Margit asszony, deres ló, ritkán válik benned jó. Sz. - Szapora Margit módjára. (Szeles, de kedves leány.) E. - Szeles Margit. E.

Marha. (Vagyon, kincs.) Nagy marhának nagy marha a helye. (Nagy ajándékért nagy ajándék jár.) E. - Kinek esze nincs, nagy marhája sincs. E. - Ebül gyült marhának ebül kell elveszni. M. - Lopott marhából ad az oltárra. KV. - Nincs a szegénységnek féltő marhája. KV.

Maris. A ki Maris, az mind hamis. Np.

Markalf. Csunya mint a régi Markalf. (Salamon magy. kir. udvari bolondja.) BSz. - Még a régi Markalf históriáját sem tudja. K. - Szép volt, mint a régi Markalf. Sz.

Markol. A ki sokat markol, keveset fog. (Vagy: szorit.) ME. - Vizet markol. E.

Markolat. Nincs a szónak markolatja. E.

Markodba buzaviasz. (L. buza.) E. - Csiriz a markodba. (L. csiriz.) E. - Csirizes marku. (Tolvaj.) E. - Garas a markodba. (L. garas.) E. - Igen szoros marku. (Fösvény.) E. - Keni a biró markát. (Veszteget.) S. - Könnyen pöki markát, ha tolják szekere farkát. D. - Köpi a markát. B. - Pöki a markát. Pázm. - A liszt is elfogy, ha sok markon megy által. D. - Markába nevet. S. - Markába szakadt a vége. D. - Markában volt a szerencse. D. - Markában hordozza életét. B. - Markában hordozza lelkét. (Erős.) D. - Markában kapták cigányságát. (L. cigányság.) Pázm. - Megkenték a markát. E. - Mindig viszket a marka. E. - Nagy a szája, szük a marka. (Sokat igér, keveset ad.) S. - Összehuzta markát a köszvény. (Fösvény.) E. - Szurok a markodba. E. - Szűk marku. S. - Viszket a marka. D.

Marék (marok). Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél. ME. - Egy maroknyi. D. - Ha én nem volnék meg a kanál, marékkal enne a világ. (Sikerült munkám, más igy meg nem csinálná.) Ny. 24. - Jobb egy marék szerencse, mint egy véka pénz. Ny. 11. - Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. - Marok nem véka. D. - Marokkal a magot, ne vékával. E. - Több egy maroknyi pártfogás egy zsák igazságnál. S.

Markotai. Heten vannak, mint a markotai ördögök. (L. hét.) D.

Maros. Még akkor a Maros se folyt a Tiszába. (Régen volt.) D. - Zavaros mint a Maros. D.

Maszlagot nyelt. E. - Maszlagot evett. E.

Matuzalem. Vén mint Matuzalem. D.

Mazsola. A békavirág nem rózsa, a vad egres nem mazsola. Np.

Mácsikot kanállal, borsót villával. S. - Neki Peti a mácsiknak, imigy-amugy a dolognak. Ny. 2.

Mádi. Ott leszek, hol a mádi zsidó. (Ott leszek a hol voltam. A mádi zsidó kora reggel Pest felé indult s örült, hogy virradatra ott lesz, de a taligában elaludt. Szembe jött egy terhes szekér kocsisa s mert a zsidó lova nem tért ki előle, visszaforditotta azt - s a mádi zsidó kocsija hajnalra saját kapuja előtt megállott Mádon.) E. - Mádi borom hidegen a kotyogóban legyen. S. - Megjárta mint a mádi zsidó. Ny. 7. - Átuszták mint a mádiak a hajdinát. (L. hajdina.) S. - Ott van, a hol a mádi zsidó. ME.

Mágnás. Buga mágnás. (Fertály mágnás.) E.

Máj. Elválik, mint a szar a májtól. B. - Megjárta az epe a tüdejét és máját. D. - Félre tüdő a májtól. E. - Ki máját kapkodta, ki zuzáját. D. - Csóri csukának nincs mája. (L. csór.) D.

Mák ez nem makk. D. - Jó volna mákot vetni. (Mind elhallgattak az asztalnál; mákvetéshez igen csendes idő kell.) B. - Könnyebb a mákot elszórni, mint összekaparni. D. - Nagyszemü buza mint a mák. D. - Szapora mint a mák. D. - Mákos a feje. B.

Mákszem. Annyi mint a mákszem. D. - Apró mint a mákszem. D. - Egy mákszemnyi. D. - Előtte mákszem a hegy is. (Kevély.) D. - Néha a hegy is mákszemnek tetszik. D. - Sok mákszem egy fontra. D. - Sok mákszem mázsát nyom. D.

Málé. A málét se rághatja. (Vén.) D. - Addig járt iskolába, mig a málé kisült. Ny. 1. - Egye meg a napon sült málét. D. - Elszaladt mint Kóré a máléval. Ny. 1. - Hamarabb megsül a málé, mint az ő esze. D. - Isten győzné pénzes máléval. D. - Isten győzné őt pénzen vett máléval. D. - Könnyü a málét keresztül harapni. (Lágy.) D. - Málé nem kenyér. E. - Málé nem könnyen sül meg a napon. E. - Málészáju. E. - Málészáju szent. ME. - Megszokta az édes málét. D. - Olyan mint a napon sült málé. (Színtelen, halvány.) Ny. 7. - Sületlen málé az esze. D. - Sok darab málé kell egy esztendőre. D. - Szegény háztól málé. D.

Mándok. Olyan szelidek, mint a mándoki galambok. Ny. 7. - Vigyen el a mándoki fene. Ny. 6.

Mándruc. Éhes, hogy a mándruc követ is megenné. Ny. 1.

Mária. Ha Mária akarja, az aludttej is elsül. D. - Zsidó is szereti Máriát a márjáson. (Tallér.) ME. - Zsidó is szereti Máriát körmöci aranyon. K. - Zsidónak is szent asszony Mária. E.

Márc. Édes mint a márc. S.

Márciusi hóval mosdott. (Nincs szeplője.) S. - Márciusi por aranyat ér. (Vetésre jó.) S.

Márjás, huszas nem apró. (Pénz.) E.

Márk vagyok, nem Lukács. (Ez nem szokásom, én másféle ember vagyok.) KV.

Márton. Bornak szent Márton a birája. (L. bor.) D. - Közjóra világol, mint Márton grammatikája. (L. grammatika.) E. - Kövér mint szent Márton lúdja. D. - Sok szent Márton lúdja kelt el már azúta. D.

Márt. Egyet-kettőt márts, mindjárt husát ránts. E.

Mártás. Különös mint a fokhagyma mártás. Ny. 2.

Márvány. Erős mint a márvány. D. - Hideg mint a márvány. D. - Kemény mint a márvány. ME. - Márvány-lépcső is elkopik. D. - Sima mint a márvány. D. - Sokat kell a márványt surolni, mig sima lesz. D.

Más a cifra, más a szép. E. - Más a faló, más a fa-ló. S. - Más a kengyel, más a lengyel. B. - Más élet, más mód. KV. - Más élet más módot kiván. KV. - Más idők, más emberek. E. - Más idők, más erkölcsök. E. - Más lépe, más képe. (Más belül, más kivül.) D. - Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik. D. - Most más nótát fújnak. S.

Mása. Nincs mása (párja) széles e világon. D. - Világ hátán nincs mása. (Párja.) E.

Máskor is kell az ember. B. - Korántsem egyszer, ugy mint másszor. Ny. 11.

Másvilág. Igyál mig élsz; adnak-e másvilágon? D. - Nem viszi a másvilágra. ME.

Második. Első a szerencse, második az áldás. E. - Ha az első huslé elfut, nem ér a második semmit. (Ha az első feleség elhagyott stb.) Ny. 4. - Második asszonynak aranyos a segge is. ME. - Szokás második természet. D.

Másodszor. Bolond, ki hajótörést másodszor szenved. D. - Másodszor gyermek. (Vén.) D.

Másutt is esznek fehér cipót. E. - Másutt is le szokták csontról enni a hust. E. - Másutt is sóval sóznak a szakácsok. D. - Otthon is jóllakott, másutt is ebédelt. D. - Otthon parancsolj, másutt hallgas. D. - Otthon vizzel, másutt borral. D.

Mászik. Becsuszik, mászik, mint tű után a cérna. Pázm. - Képire másztak. (Megszidták.) E. - Lassan mászik, mint a csiga. E. - Már a mászik, ha nem csuszik. (L. csuszik.) D. - Mászik mint a patai szűr. (A pataiak szűrt találtak, mig azon tanakodtak kié legyen, a sok tetü elmászott a szűrrel.) D. - Mászik mint a tetü. E. - Nem bánom, ha falra mászik is. (Akármi bolondot tesz, nem törődöm vele.) E.

Mászkál mint zsidóban a fájás. (Szegezés.) Ny. 22.

Máté. Ledől mint Máté tehene. (Megdöglött.) D. - Megilleti Mátét a kosz. B.

Mátka. Az sem volt ám mátka tál. D. - Cserben hagyta mátkáját. E. - Farbarugta mátkáját. KV. - Mikor az özvegy asszony egy szemével urát kesergi, más szemével mátkáját keresgeti. (Férje temetésén.) D.

Mátra. Állandóbb a Mátra hegyénél. D. - Annyi mint a Mátra szele. D.

Mátyás. Azt is tudja, mit sugott Mátyás király a felesége fülébe. D. - Füzfa sulyok ez Mátyás. (Hazugság.) Ny. 2. - Király Mátyás és Mátyás király. (Nagy különbség.) D. - Lesz Mátyásugrás. (Szaladás.) Ny. 15. - Mátyás, Gergely, két rossz ember. (Hideg napok.) S. - Mátyás ront, ha talál, ha nem talál csinál. (Jég Mátyás napján.) Német.) E. - Meghalt Mátyás király, oda az igazság. Sz. - Tapogatva jár a jégen a róka Mátyás után. (Felenged az idő.) D. - Voltunk Mátyás idejében magyarok. D.

Máz. Tiszta arc nem szorul mázra. S. - Zsirodat, mázodat, ne vesztegesd rája. BSz.

Mázsa. Sok juh adja a sok mázsa gyapjut. D. - Sok mákszem mázsát nyom. D. - Nem olvassa, hanem mázsálja a pénzt. D.

Medence. Milyen a mosdó, olyan a medence. D. - Se vize, se medencéje. D.

Meddő tehén. (Gyermektelen asszony.) ME. - Szapora tréfa, meddő okosság. E.

Megad. Az igéret szép szó, ha megadják, igen jó. E. - Az igéret szép szó, ha megadják, ugy jó. ME. - Add meg a császárnak, a mi a császáré és az Istennek, a mi az Istené. KV. - Igérd meg, ne add meg, nem szegényit az meg. Ny. 22. - Könnyü megigérni, de nehéz megadni. E. - Megadja, ha az ebet eladja. Ny. 2. - Megadták a bak árát. D. - Soha megadom fejében. E. - Kölcsönkérésnek megadás a vége. Ny. 2.

Megadja magát. - Add meg magad, Oláh Geci. - A franczia gárda meghal, de magát meg nem adja. ME.

Megagyabugyálták. (Agyba-főbe verték.) D.

Megakad. A szép asszony és rongyos köntös mindenütt megakad. B. - Megakadt a sárban. D. - Megakadt a tengelye. KV.

Megaláz. Sok gyalázaton kell a kevélynek átmenni, mig megalázódik. D.

Megalkuszik. Kevély a kevélylyel meg nem alkhatik. D. - Könnyebb egygyel megalkudni, mint sokkal. KV. - Könnyebb egygyel megalkudni, mint többel. D. - Nehéz sokkal megalkudni. D. - Róka a rókával könnyen megalkuszik. D.

Megaranyoz. A bot, ha megaranyozzák is, sulyosat üt. D. - Jó volna a fejét megaranyozni. (L. fej.) E. - Kár az orvosságot megaranyozni. E. - Megaranyozta a kezefejét. (Megvesztegette.) Ny. 5. - Meg kellene száját aranyozni. (Ékes beszédű.) S. - Pálca, ha megaranyozzák is, sulyosat üt. D.

Megáld. Áldja meg az Isten, ki az árvát szánja. E. - Áldja meg az Isten mind a két kezével. ME. - Megáldotta az Isten, mint Törzsöknét a kenyérsütéssel. (L. kenyér.) Ny. 11. - Megverte őket a sok »megáldj Isten.« (Ivás.) E.

Megáll. Billeg-ballag, meg-megáll. E. - Ha fejét betöröd, megáll a tojás is. D. - Megállja a sarat. D. - Nem áll meg a keszőce a nyárson. K. - Tyúkmony (tojás) is megáll az asztalon, ha betöröd csucsát. E.

Megárt. Gyakran megárt a szent János pohara. (L. János.) D. - Jó ugyan, de ami sok, megárt. E. - Mikor legédesebb, akkor árt meg. S. - Sok a jóból is megárt. ME. - Sok a mézből is megárt. S. - Szellő is megárt neki. S.

Megátalkodott, mint falu végén a guta. (L. guta.) Ny. 5.

Megázik. Kalapját hóna alá teszi, hogy meg ne ázzék. D.

Megbarnul ki a verőfényben jár. D.

Megbán. Egyszer evett cifrán, megbánta egy hétig. D. - Ki későre házasodik, későre bánja meg. D. - Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. - Ha megbánja se bánja. D. - Ki csak akkor gondolja meg, mikor merül, későn bánja meg, hogy vizre ment. E. - Ki sokat vigad, azt is megbánhatja. D. - Megbánta mint a mely kutya kilencet kölykedzett. Ny. 8. - Mindent utoljára bán meg az ember. D. - Nem bánja, ha megbánja is. E. - Olyat mondok, hogy magam is megbánom. KV.

Megbánás. A hamarkodás társa a hiba és a megbánás. D. - A hamarkodásnak kora megbánása. D. - Haragnak megbánás a vége. KV. - Megbánásra siet, ki hamar szól. D. - Néha a későnek kora megbánása. D.

Megbánt. Jó barátot szóval sem kell megbántani. S.

Megbecsüli. Az ebet is megbecsülik uráért. E. - Aranyat nem gyüjthet, ki a fillért meg nem becsüli. E. - Becsüld meg a fótot, hasznát veheted. D. - Becsüld meg az ősz hajakat. ME. - Becsüld meg az ősz szakált. D. - Becsüld meg magadat, ember lesz belőled. S. - Gazdájáért a kutyát is megbecsülik. Ny. 22. - Jó özvegyet méltó megbecsülni. D. - Megbecsüld az öreget. D. - Megbecsűli mint Balázs a hurkát. (L. Balázs.) D. - Megbecsüli mint juhász a szamarát. S. - Megbecsülte, mint Préda a nadrágot. (L. becsül.) D. - Megbecsülték mint sasiak az agarat. (L. agár.) Ny. 1. - Nehéz megbecsülni a foltot. D. - Süvegben is megbecsülik a cukrot. D.

Megbetegszik. Abból ugyan nem eszel, ha csak meg nem betegszel. Ny. 3.

Megbékül. Báránynyal a farkas soha meg nem békülhet. D. - Fazekak is hamar összezördülnek, de hamar megbékülnek. D. - Ha haragszol, hamar megbékülj. D. - Megbékül a maga kenyerén. D. - Megbékült barát, sohase volt barát. D. - Megbékült barátoddal óvatosan bánj. B. - Néha-néha magaddal is megbékülj. D. - Szép volna, ha a kutyák megbékülhetnének. D. - Szép szó ellenséget is megbékéltet. D.

Megbénul. A jó ménló vagy megvakul, vagy megbénul. E.

Megbocsátás. Vétek titkolás, félig megbocsátás. (Ha az, ki ellen vétünk, nem szól.) D.

Megbolondul. Mikor ujhold van, megbolondul. Ny. 11.

Megbolondít. Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondít. KV.

Megborsozták neki a levet. E.

Megboszul. Előre lát, hogy mit tegyen, de hátra nem, hogy valamit megboszuljon. D.

Megbotlik. A jó paripa is megbotlik néha. B. - A lónak négy a lába, mégis megbotlik. D. - Attól is fél, hogy árnyékában megbotlik. D. - Jobb lábbal megbotlani, mint nyelvvel. D. - Megbotlott nyelv is igazat mond. (Latin.) B. - Nem csoda, ha megbotlik a vak ló. Sz. - Négy lába a lónak, mégis megbotlik. Sz.

Megbődül. Majd megbődül. (Ostoba mint a borju.) E.

Megbüntet. A kit Isten meg akar büntetni, először is eszét veszi el. KV. - Uram büntesd meg a hagymát. (L. hagyma.) E.

Megcsal. A ki csal, azt megcsalják. ME. - A ki senkit meg nem csal, könnyen másra bizza dolgát. B. - A szerfölött hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. - Adonyi asszony megcsalja az urát. (Mást is szeret. Ad, adonyi szójáték.) Ny. 15. - Csaljuk meg a zsidót. (L. csal.) Np. 3. - Egyszer hittem, akkor is megcsaltak. S. - Kettőt nehéz megcsalni: a szemet és a fület. Ny. 20. - Ki hizeleg, vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. S. - Könnyü a bolondot megcsalni. D. - Könnyü a vakot megcsalni. D. - Őt is megcsalta a kigyó almája. B. - Megcsalta mint zsidó a lovát. S. - Minél jobban sír az asszony, annál jobban akarja a férfit megcsalni. D. - Nehéz a hasat megcsalni. S. - Nehéz a szemet megcsalni. E. - Nehéz a szivet megcsalni. E. - Okos embert csak egyszer lehet megcsalni. E. - Róka a rókát meg nem csalhatja. D. - Sokat megcsal a cigány, mig utólérik. D. - Vén rókát, vén verebet nehéz megcsalni. B.

Megcsalatkozik. Ki hamar hiszen, hamar megcsalatkozik. D.

Megcsikózik. Herélt ló is megcsikózik néha, mikor leveti Málé Petit. E.

Megcsíp. Kit a darázs megcsípett, a szunyogtól is fél. S. - Kit a kigyó megcsípett, fél a gilisztától is. Ny. 8. - Kit a kigyó megcsíp, a gyiktól is fél. Ny. 6.

Megcsuszamodott ajka. (Elszólta magát.) Pázm.

Megdicsér. Kinek savával élsz, főztét megdicsérjed. D.

Megdöf. Jobb vastagon megdöfni, mint vékonyan agyonszurni. D.

Megdöglik. A kecske legtöbbet rugdalódzik, mikor megdöglik. D. - Ha tudná a disznó mire hizlalják, megdöglenék bújában. K.

Megegyez. A bojtorján megegyez a lapuval. D. - Nehezen egyeznek meg a kontyok. D. - Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok. D.

Megegyezés. A hol nincs megegyezés, eskél ott a barátság. Cz.

Megelégszik. A hol bor nincs, ott sörrel is meg kell elégedni. KV. - A természet kevéssel megelégszik. KV. (Latin.) - Elég gazdag ki a magáéval megelégszik. D. - Elégedj meg sorsoddal. E. - Éhes disznó makkal álmodik, de ha felébred, tökkel is megelégszik. Ny. 4. - Kiki elégedjék meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. - Megelégszik magával. D. - Senki nem elégszik meg a maga sorsával. KV.

Megellett. Hála a papnak, megellett a barát. Ny. 22. - Ez akkor volt, mikor a tehén megellett. D. - Kisebb tölgygyel is megellik még. (L. Kis.) E.

Megelőzés, győzés. D.

Megengedni. Azon gonoszság mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz.

Megeresztette a pányvát (nyelvét.) D.

Megesik. A megesett szüzet csak feddeni lehet. KV. - Ami egyen megtörténik, máson is megeshetik. B. - Bajszos emberen is megesik. Ny. 5. - Egyszer eshetik meg, a mi soha nem volt. E. - Könnyen megesik a szerencsétlenség az emberen. Ny. 5. - Meglehet, nagy a világ megeshet. Ny. 5. - Meglett, megesett. D. - Mindegyiken megeshetik, a mi egyen megesett. D. - Nagy a világ, minden megeshetik. Ny. 21. - Okos emberen is megesik az. E.

Megesküszik. Hat cigány is megesküdhetnék rá. E. - Megesküdt a sut a kemencével. E. - Megesküszik egy vörös hagymáért is. Ny. 6. - Megesküdtek a fűzfa alatt. (Vadházasok.) Ny. 1. - Olyan igaz, hogy tizenkét cigány is megesküdhetnék rá. E.

Megég. Aszu fa mellett a nyers is megég. E. - Polyva megég a tűzben, arany pedig ott tisztul. D. - Száraz fa mellett a nyers is megég. KV. - Könnyen megég a száraz forgács. D. - Megégett vele. (Megjárt.) E. - Tűz nélkül megégett. (Baj.) D.

Megéget. Addig fujd a kását, mig szádat meg nem égette. D. - Fogd a fogót, hogy a kezed meg ne égesse. D. - Kinek a kása megégeti száját, még a tarhóját is fujja. KV. - A kit a tej megéget, az a tarhót is fujja. M. - Kinek száját megégette a kása, a viztól is irtózik. D. - Kinek egyszer megégette száját a kása, az az aludttejet is megfujja. E. - Kinek a kása megégeti száját, még a tarhóját is megfujja. KV. - Kit a meleg vas megégetett, a hidegtől is fél. D. - Megégette a száját. E. - Megégette a forró kása a száját. D. - Megégette körmét. D. - Tüzzel nem jó játszani, mert megéget. S.

Megéhül. Majd kijön, ha megéhül. E.

Megél. A vanból nem tudott megélni, a nincsből is muszáj. Ny. 4. - Életre való ember a jég hátán is megél. S. - Jaj a cselédnek, aki egy gazda nélkül nem tud megélni. Ny. 8. - Megélünk már, csak az urak élhessenek. (Ezt mondja a paraszt, ha kis dolog sikerült neki.) E.

Megérezte a sáfrány-illatot. (L. illat.) D.

Megérdemel. A mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a vacsorát. K. - Azt sem érdemli meg, a mit megeszik. D. - Megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét. (Rövid eszü.) KV.

Megérik. A szilva, ha megérik, a ganéba is beleesik. (L. beleesik.) Ny. - Idővel a naspolya (lasponya) is megérik. D. - Idővel, dérrel a kökény is megérik. E. - Jobb a vadkörte is, ha megérik. D. - Jól megérett a gyümölcs, melyet a darazsak megdonganak. (L. gyümölcs.) D. - Későn virágzó fának ritkán érhetik meg gyümölcse. D. - Megérik mint őszre a kökény. Ny. 6. - Megérett mind turója, mind sajtja. D. - Nincs olyan vad gyümölcs, aki meg nem érik. Ny. 9. - Sokára az éretlen is megérik. D. - Vad a szelid gyümölcs is, mig meg nem érik. D. - Vadkörte is akkor jó, ha megérik. D.

Megérti, kinek nem koszos a feje. (Aki nem gyermek.) Pázm.

Megfagyott mint a csont. D.

Megfaggyuz. Tessék megfaggyuzni. S.

Megfázik. Fél, hogy megfázik a nyelve. Ny. 6. (Nem szól.)

Megfej. A bakot is megfejné. E. - Könnyű a telit megfejni. D. - Megfejné a kútágast is. E. - Megfejjük a kútágast. (L. kútágas.) Ny. 17. - Megfejték erszényét. E. - Megfejték egy kosár korpán. (Csekélységgel megvesztegették.) Ny. 1. - Megfejnek még tégedet egy tál korpán. KV. - Meg lehet fejni egy kupa bor mellett. D.

Megfelejtkezik mint a holt. E. - Talán az anyja is megfeledkezett róla. D.

Megfelel magáért. D.

Megfér. Egy párnán két vállas nehezen fér meg. BSz. - Két dudás nem fér meg egy csárdában. E. - Két éles kard egy hüvelyben meg nem fér. S. - Nem fér meg egy szemeten két kakas. B. - Nem fér meg egyazon erdőben két tolvaj. B.

Megfiadzik. Ne egyél abból, a mitől megfiadzol. D. - Nem fiadzik meg a hamis kereset. D.

Megfizet. Ha elszakad az a hur, megfizeti ez az úr. E. - Majd megfizet, ha Krisztus Kassáról megjön. S. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. E. - Megfizeti a nagy harang. D. - Megfizeti az öreg harang. E.

Megfog. A mit kezeddel megfoghatsz, láboddal ne rugd. Ny. 6. - Cicka, macska! fogd meg az egeret. (Serkentő.) E. - Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta. D. - Harist nyelvén fogják meg. S. - Hazug embert hamar megfogják. S. - Könnyü a keszeget megfogni. D. - Könnyü azt az egeret megfogni, melynek csak egy lyuka van. ME. - Madarász a harist szaván fogja meg. Ny. 6. - Megfogta az orrát. D. - Megfogtam a farkast. (L. farkas.) KV. - Még meg sem fogta és már is mellezi. Decsi. - Mit megfog, el nem ereszti. S. - Ne mellezd, a mit meg nem fogtál. (Ne koppaszd a meg nem fogott madarat.) E. - Nem azé a madár, aki meglátja, hanem aki megfogja. Ny. 10. - Nem azé a nyul, aki elszalasztja, hanem aki megfoghatja. Ny. 2. - Nem azé a nyul, aki kergeti, hanem aki megfogja. E. - Nesze semmi, fogd meg jól. E. - Nyelvén fogják meg a hazugot. D. - Szaván fogják meg a harist. Sz. - Szemet hintenek, hogy a madarat megfogják. D.

Megfontolva tégy mindent. S. - Nem fontolja meg a szót. D.

Megfordit. A vágásban forditja meg a szekeret. D. - Hamar megforditja a kaszát. (Ravasz.) D. - Könnyü a szót megforditani, mert nem terhes szekér. D. - Megforditja mint Bencsik a kemencét. Ny. 22. - Mit ember kicsiny helyen megfordithat, ne keritsen annak széles feneket. E.

Megfordult a borju benne. S. - Megfordult a szerencsekerék. D. - Síromban is megfordulnék. E.

Megforgat. Nem párnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. BSz.

Megfoszt. Egyiket megfosztja s a másiknak adja. KV. - Egyiket megfosztja, a másiknak osztja. ME.

Megfő. Hamarabb megfő a lágy, mint a kemény tojás. D. - Majd megfő a maga zsirjában. (Haragost legjobb magára hagyni.) Ny. 10.

Meggazdagodik. Álomból még senki sem gazdagodott meg. Ny. 6. - Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz úton meggazdagodni. S. - Kinek két pénz a jövedelme és hármat költ, nehezen gazdagodik meg. B. - Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Becsületes úton.) D. - Nehéz jámborral meggazdagodni. S. - Talán az ablakon hányják be neki, a mitől meggazdagodik. D.

Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1. - Meggondolta mint Krecsó lova. Ny.

Meggörbül. Nála az egyenes is meggörbül. D.

Meggyógyul. A mely eb megharapta, meggyógyul annak szőrével. B. - Ebem volna sánta, az is meggyógyulna. BSz. - Meggyógyul mig megházasodol. D. - Meggyógyul mire biró lesző. Ny. 8.

Meggyógyit. Kit Isten meg akar gyógyitani, egy száraz fügével is meggyógyithatja. ML. - Könnyü sebet ejteni, de nehéz meggyógyitani. B. - Mit az ész meg nem gyógyit, meggyógyitja az idő. D. - Nehéz meggyógyitani a szent Mihály lovának rúgását. (Holtat.) D.

Meggyujt. Egy szikra a várat meggyujthatja. D.

Meghajt. Könnyebb az acélt megtörni, mint meghajtani. D. - Nehéz a vastagot meghajtani. D. - Nehéz az acélt meghajtani. D.

Meghall. Könnyü meghallani, a mi nem jó peneg. (Hamisat megismerni.) KV.

Meghallgat. A jó birónak mind a két részt meg kell hallgatni. KV. - Mind a két pöröst meghallgatja az okos biró. D. - Mind a két részt (félt) meghallgasd. KV.

Megharap. Bolond, kit a kötött eb megharap. B. - Ha a kisujjamat megharapom is fáj, ha a hüvelykujjamat harapom is fáj. Ny. 6. - Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. - Hadd ugasson a kutya, csak meg ne harapjon. Ny. 8. - Magadra vess, ha megharap az eb, mikor vele játszol. K. - Mely eb megharap, annak szőre gyógyit. E. - Mely eb megharapta, kösd be annak szőrivel. D. - Mely kutya megharapta, meggyógyul annak szőrével. D. - Vess az ebnek, nem harap meg. Ny. 2. - Vess kenyeret ebnek, meg harap érette. D.

Meghasad a szivem. E.

Meghál. Reggel jött vendég nem szokott meghálni. (Eső.) E.

Megházasodik. Árva törek, buzatörek, megházasodik az öreg. Ny. 22. - Barátságért a barát is megházasodott. E. - Meggyógyul mig megházasodol. D. - Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. E. - Menyecskés legény nem örömest házasodik meg. KV. - Nehezebb kétszer kapálni, mint egyszer megházasodni. D. - Sok van, a ki éhezik és megházasodik. E. - Utcu bizony lakodalom, magam is megházasodom. E.

Meghízik. A disznó sem mosdik, mégis meghízik. D. - Könnyü a heverő disznónak meghízni. D. - Röstel megmosdani, mint a disznó, mégis meghízik. D.

Meghurcolta mint ördög a diákot. E.

Meghuzza magát, mint az ördög az oduban. S.

Megifjul mint a sas. (Néphit.)

Megigérni. Könnyü megigérni, de nehéz megadni. E.

Megijed. A maga árnyékától is megijed. D. - A mely gyermek megijed, anyja ölébe siet. B. - Az okos nem ijeszti azt, a mitől megijedhet. D. - Bűnös ember a falevél rezgésétől is megijed. B. - Egy szót sem szólhatott, ugy megijedt. D. - Jó félni, de nem jó megijedni. Ny. 8. - Ki a kigyótól megijedt, a gyíktól is fél. Ny. 6. - Megijedt ember árnyékától is fél. D. - Megijedt mint Papék lova a fürészportól. Ny. 7. - Rossz ember hamar megijed. K. - Ugy megijedt, hogy a füle is kétfelé áll. Ny. 5. - Ugy megijedt, hogy nagypéntekig sem jő eszére. D. - Ugy megijedt, hogy garas sem maradt a zsebében. E. - Ugy megijedt, hogy egy krajcár sem maradt a zsebében. B. - Ugy megijedt, hogy majd elkeverte a takácsmunkát. (Gatyát.) Ny. 16. - Ugy megijedt, majd elsülyedt. E.

Megijeszt. Az oroszlánt ne ijeszd, mert megijeszt. D. - Könnyü a félénket megijeszteni. D. - Ugy megijesztették, hogy aratásig sem jő eszére. D. - Ugy megijesztették, hogy nevét is elfelejtette. D.

Megindult az egere. (L. egér.) D. - Megindult mint Dörömbözi ökre. S. - Megindult mint rossz kerék az agyban. S.

Megintelek mint Jancsi a macskát. (Megrugta, beledöglött.) Ny. 5.

Megitatja egereket. (Sír.) Ny. 2.

Megitél. A ki világosan szeret, megitélik az emberek. E. - Az órajárásból is megitélheted a várost. KV. - Könnyü mást megitélni, de nehéz magát megismerni. B. - Könnyü másokat megitélni, de maga vétkét nehéz megismerni. E.

Megjavul a rossz is, ha rosszat többé nem tehet. D.

Megjámborodott róka ritka. D.

Megjárta mint a mádi zsidó. (L. mádi.) Ny. 7. - Megjárta, mint a német a borjuval. (L. borjú.) E. - Megjárta mint Csuri Ferkó a tinóborjúval. (L. borju.) Ny. 1. - Megjártam az áprilist. E.

Megjobbul. Jobb halál előtt, mint soha meg nem jobbulni. D. - Megjobbult mint a farkaskölyök. D. - Ritkán látni megjobbult embert. D.

Megjön az, mint a fűzfasíp. (L. fűzfa.) E. - Megjött Antal Budáról. (L. Antal.) M. - Megjöttem én már onnét, a hova iparkodol. D.

Megkerül. Balis bicsak, fanyelű, ha elvész is megkerül. (L. bicsak.) E.

Megken. Ha szekered tengelyét megkened, jobban fordul. KV. - Kend meg jól a tenyerét, megnyered az eszét. B. - Megkente kerekét. B. - Megkente, mint paládiak a dobot. (L. dob.) Ny. 4. - Megkenték a markát. (Megvesztegették.) E.

Megkergette a varasbéka. (Rest.) D.

Megkezd. Ha megkezdik a szalonnát, rájárnak. (Büntetést.) Ny. 1. - Megkezdett hájra hamar rászoknak. D. - Megkezdték a szalonnát. E. - Megkezdték az uj szalonnát, majd rájárnak a famacskák. Ny. 2.

Megkérdezik kit szolgáltunk a nyáron. D.

Megkivánja a verést, mint a nyalkai cigány teste a csigázást. E. - Megkivánta első hasával. D. - Megkivánta, mint a terhes asszony. D. - Megvan a mit szeme-szája megkiván. D.

Megkottyan. Meg sem kottyan. S.

Megkötötte a koszorut. (Ravasz.) D. - Megkötötte magát. (Makacs.) S. - Tele tölti zsákját, meg nem köti száját. Pázm.

Megköszön. Akármit adnak a szegénynek, köszönje meg. E. - A szép megköszönés több ajándékra való gerjesztés. KV.

Meglakolt. (Bűnhődött érte.) D.

Meglapul mint a jó tojó tyúk. (Alázatos.) Ny. 5. - Meglapult mint a szapult tetű. Ny. 6. - Szelid tyúk hamar meglapul. D.

Meglazsnakolták. (Megverték.) D.

Meglágyit. Vas nyakat is meglágyit a tűz. D.

Meglásd, kinek higyj. D. - Mit a szeme meglát, keze ott nem hagyja. KV.

Meglátszik. Idején meglátszik, mely tejből lesz turó. B. - Meglátszik, a mely tejben turó leszen. M. - Meglátszik, mely tejből leszen turó. KV.

Meglátogatta a szent Péter szakálát. (Részeg cégért.) D.

Meglel. Csipd fel, ha megleled. D. - Ki mit keres, megleli. M. - Kinél a singet meglelik, a rőföt is rajta keresik. E. - Néha a vak pulyka is megleli a magot. D. - Zsák meglelte foltját. (Párjára talált.) M.

Megleszen egy tikmony (tyúktojás) sültig. M. - Mit van mit tenni, ha meg kell lenni. D.

Meglop. A jó tolvaj a gyáva tolvajt meglopja. D. - Ha Rozsnyón meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak, bátran mehetsz az országon keresztül. S.

Meglök. Lökd meg, bor bugygyan belőle. E.

Megmar. A döglött eb meg nem marja az embert. D. - Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, azt nyerted vele, a mit kerestél. D. - Kit a kigyó megmar, még a gyíktól is fél. E.

Megmarad. Azt akarja, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. E. - Estéli vendég éjszakára is megmarad. (Eső.) Ny. 6.

Megmelegszik. Meg sem melegedett helye. D. - Meg sem melegedett nála. (Pénz.) E.

Megmér. Meg van mérve, mint a cinkotai itce. (Bőségesen.) E.

Megmond. Isten a megmondhatója. Np. - Magyaránt megmondani. (Világosan.) E. - Megmondta neki amugy Istenigazában. ME. - Nevetve is megmondhatni az igazat. (Latin.) B.

Megmosom a fejét. E. - Megmosták a fejét szappan nélkül. B. - Megmosták tót szappannal. E. - Megmosták súlyokkal, ama tót szappannal. E.

Megmosdani röstel, mint a disznó, mégis meghízik. D.

Megmutatom hol hagyott rést az ács. E. - Megmutatták neki, hol csinálta az ács az ajtót. B. - Megmutatták neki, merre van az ajtó. D.

Megnevezi a gyermeket. (Nyiltan szól.) E.

Megnézi hatszor is a garast, ha nem hatos-e? D. - Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. E. - Jól megnézd, kinek higyj. E. - Megnézd kitől mit kérsz és kinek mit adsz. S.

Megnő a növő, ha az ágy alá teszik is. Ny. 2. - Megnőtt a kalapja. E. - Ugyan megnőtt a taréja. E.

Megnyalod a szádat utána. E. - Megnyalta a száját. (Jól esett neki.) Ny. 1.

Megnyer. A kit meg akarunk nyerni, ne verjük meg. Ny. 2. - Kend meg a tenyerét, megnyered az eszét. B. - Kend meg a tenyerét, megnyered ügyedet. BSz. - Megnyerte a kakuk. B. - Megnyertük mint balogiak a gőzt. Ny. 5. - Szolga nyerte meg urát. (Szolgának volt igaza.) D.

Megnyir. Ha asszonyok sírnak, megnyírnak. D. - Megnyírták a szárnyát. E.

Megnyuzza mielőtt megöli. (Kegyetlen.) D.

Megoldotta nyelvét. S.

Megolvassa. Hatszor is megolvassa a pénzt. D. - Könnyebb megolvasni a csillagokat. B. - Könnyü a szegénynek juhait megolvasni. D. - Megolvassa, hány falatot nyel a cseléd. D. - Megolvasta fogát a béka. (L. béka.) D. - Nehéz a tenger fövényét megolvasni. D.

Megorvosol az idő mindent. ME.

Megóvd magad a szakálas asszonytól. (L. asszony.) M.

Megöl. A betű megöl. (Latin.) E. - A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. - Az az ő megölő betűje. E. - Azt véli hogy ő ölte meg a gunárt. (Szájhős.) KV. - Bohó ángy, megölte a legjobb tojó gunárt. D. - Csak orvos ölheti meg az embert birság nélkül. BSz. - Megöl a búbánat. Np. - Megöl a gond. S. - Megölt egy gyermeket, vitéz nevet kiván. D. - Megnyuzza mielőtt megöli. D. - Megölte mint somogyi embert a nadrágja. (Uj bőrnadrágja suhogásától megrémült, futott mig össze nem esett.) E. - Mikor ölt meg asztag egeret. E. - Nagy öröm is megölheti az embert. D. - Mézet akarsz enni, méhet kell megölni. D. - Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli. D. - Többet öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. K.

Megöregszik. Ki mindent akar tudni, hamar megöregszik. (Német.) S. - Szép asszonynak, jónak, a jó hátas lónak, kár megöregedni. Np. - Vitéz férfinak, serény paripának kár megöregedni. KV.

Megőgyeledett mint a ványai tanács. Ny. 1.

Megőriz. A kit minden szeret, nehéz megőrizni. D. - A mi soknak tetszik, nehéz megőrizni. D. - Könnyebb egy zsák bolhát megőrizni, mint egy rossz asszonyt. B.

Megőröl. A jó gyomor mindent megőröl, a babot is lejárja. Ny. 24.

Megőrül. Örömében majd megőrül. D.

Megőszül. Becsületes ember megőszül, huncut megkopaszodik. ME. - Becsülettel megőszült. D. - Ki nem akarja, hogy feje megőszüljön, vágassa le. D. - Meg is őszül addig az ember. D. - Vén kutya ebül szokott megőszülni. D.

Megpihen. Isten is megpihent a hetedik napon. E. - Vén fa árnyékában jó megpihenni. (L. jó.) Ny. 12.

Megrág. Az a gyümölcs legédesebb, melyet a féreg megrág. (Jót rágalmaznak.) Cz. - Jól megrágd, aztán nyeld. S. - Konc ám ez, rágd meg, ha tudsz hozzá. D. - Megrágd a szót, ugy köpd ki. E. - Megrágja, ha a foga beletörik is. D.

Megrázlak mint Jézus a vargát. E. - Megrázlak mint Krisztus a vargát. Ny. 9.

Megreped a szivem. E. - Föl ne fujd magad, megrepedsz. D. - Mérgében megrepedt. D.

Megrészegszik. Ha a bús bújában megrészegszik, azt el lehet nézni. D. - Ha a bús bújában megrészegszik, búsabb lesz ha kijózanodik. D. - Kocsis itta meg a bort, a ló részegült meg. (L. bor.) B.

Megront. Ábránd az élet megrontója. Vörösm.

Megsajdit. (Megsejt.) Felén tul a veszedelmen, ki azt megsajditja. D.

Megsántul. A jó csődör vagy megsántul, vagy megvakul. E.

Megsegit. Segits magadon, az Isten is megsegit. B.

Megsért. Régi barátodtól, megsértett társadtól mindenkor őrizkedjél. KV.

Megsült. Elvágja a meddig megsült. (Élelmes.) E.

Megszabadult tőle, mint kan a tökitől. Ny. 15.

Megszakad a dologban. ME. - Megszakad a véknyad. E. - Nagy terhet vállalt, megszakad. D. - Rest a tollfosztásban is megszakad. D. - Sok jó ló megszakad, mig erkölcsét kitanulják. D.

Megszalasztja a nyul. (Gyáva.) D.

Megszán. Könnyebb a szegényt megszánni, mint jóltartani. E.

Megszárad mint Béziné szoknyáján a kast. (L. kast.) Ny. 11.

Megszegték a szalonnát. D.

Megszelidit. Nehéz a vadat megszeliditeni. D.

Megszelidült farkast nem látni. D. - Ritka mint a megszelidült mókus. D.

Megszentelték mint potyondiak a sapkát. (Husvétkor a megszentelendő étkek közé egy sapka is keverődött.) Ny. 1.

Megszeret. Ki téged megszeret, az téged rágalmaz. (Túlon-túl dicsér.) E.

Megszégyenül. Ki elbizza magát, könnyen megszégyenül. D.

Megszid. Nem kevély, ki a rosszat megszidja. D.

Megszorult mint a kutya a karó közt. E. - Megszorult mint eb a gát között. D. - Megszorult mint eb a két fal között. D. - Nincs oly nagy ur, ki meg nem szorul. KV.

Megszól. A kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, elmehet az egész világon sehol ilyes rajta meg nem esik. ME. - Ha Rozsnyón meg nem szólnak, Szent-Péteren meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak stb. S. - Mást szólasz meg s te magad torkig ülsz benne. KV.

Megszül. Örül az anya, ha megszült. D.

Megszűr. A tiszta vizet is megszűri, hogy zsirt találjon benne. E.

Megtalál. Előbb találta meg, mint más elvesztette. (Lopta.) S. - Könnyü a billeges lovat megismerni, de nehéz megtalálni. D. - Megtalálta a mit keresett. KV. - Megtalálta szarva közt a tölgyét. D. - Megtalálta zsák a foltját. KV. - Ugyan megtalálta egyik csuka a másikat. (Sovány pár.) Sz.

Megtanitja a szükség a restet dolgozni. KV. - Majd megtanitlak keztyüben dudálni (fütyülni, hegedülni.) E. - Megtanit az idő. KV. - Megtanit a nyavalya. M. - Megtanit a nyavalya jámborságra. KV. - Megtanit a nyomoruság imádkozni. KV. - Megtanit a piac, tudjad vásárlani. KV. - Megtanit a szükség. KV. - Megtanitlak a zsidó miatyánkra. E. - Megtanitlak móresre, ha még senki meg nem tanitott. Ny. 18.

Megtanul. A mit meg nem tanult Jancsi, nem fogja azt tudni János. (Német.) Ny. 4. - A mit Miska megtanul, Mihály sem felejti el. E. - Addig jár az ember a varjuk közé, hogy végre megtanul krákogni. Ny. 6. - Ki mit jól megtanult, nehezen felejti. KV. - Könnyü a rosszat megtanulni, de nehéz a jót. KV. - Magától is megtanulja az ember a rosszat. KV. - Mester nélkül is megtanulják a rosszat. B. - Vargaságot sem lehet egy nap megtanulni. KV.

Megtámasztja a falat. (Rest.) E.

Megtelik. Cseppenkint a hordó is megtelik. Ny. 19. - Gödénynek a torka soha meg nem telik. D. - Megtelt mint a hold. S.

Megterem. Biborban is megterem a tetű. S. - Megterem a virág gazban is. E. - Mindenütt megterem a gaz. S. - Ringy-rongyban terem meg a tetű. D. - Rossz mag mindenütt megterem. D.

Megtesz. Ez teszi meg. E. - Megteszem, ha vizet iszom is. (Ha rossz vége lesz is.) Ny. 15.

Megtér. A ki megtér, üdvözül. E. - Megtérő bűnösnek nincs pokolra útja. Ny. 1. - Soha nem késő, mint a megtérés. E. - A ki egyet büntet, százat megtérithet. KV.

Megtörte a jeget. (Téli halászatban ez a legnehezebb.) D. - Nehéz a vastag jeget megtörni. D.

Megtörli száját. E.

Megtud. Csak meg ne tudják. E. - Megvolt, csak meg ne tudják. D. - Ugy kell vacsorálnunk, hogy megtudja más is. E.

Megugat. Konkolyos zsákot nem ugatja meg az eb. B. - Minden embert megugat, mint az éhes kutya. D. - Kutya se ugatja meg. ME. - Rossz kutya az, mely a maga vackát megugatja. Ny. 4. - Tégy jót az ebbel, megugat érette. ME.

Megutálta mint Csurgai a bikát. (L. bika.) S. - Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed. K.

Megundorodott dologtól, szőrszálat talált benne. (Rest.) D.

Megun. A mindennapi lakodalmat sem unná meg. D. - Az ördög is megunja örökké egy honcsokon ülni. Ny. 1. - Hamar kezdi, hamar megunja. KV. - Megunta a dicsőséget. (Nem győzte végét várni.) Ny. 15. - Meguntam mint a bűnömet. E. - Néha a fácánt is megunja az ember. D. - Testem-lelkem megunta. D.

Megüt. Feltartja a fejét, mint a szállási kutya, mikor a tejes fazékon megütötték az orrát. D. - Ha a kutyából egyet megütnek, széjjel mennek, a disznók pedig összeröfögnek. D. - Megüti az inát. (Lakol érte.) E. - Megütötte a görcsös famennykő. (Bot.) D. - Megütötték az orrát. D. - Ugy megütlek, hogy arról koldulsz. S. - Üsd meg egy pofáját, a másikat adja. D. - Üsse meg a lapos guta. S.

Megvakar. A hol viszket, megvakarjuk. E.

Megvakit. Ajándék a szemest is megvakítja. D. - Ajándék megvakitja a birót. B. - Bölcset is megvakít a szerelem. E.

Megvakul. A jó csődör vagy megsántul, vagy megvakul. E.

Megvan mint Katiban a gyerek. Ny. 6. - Megvan mint öreg a polyván. Ny. 5.

Megváltoztat. Senki maga állapotját könnyen meg ne változtassa. KV.

Megvendégel. Ki a farát emelinti, az a száját megvendégli. (A ki fárad.) Ny. 5.

Megvesz. A jó tehenet az istállóban is megveszik. ME. - Ha egy kád méz egy pénz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. K. - Ki sokat jár a vásárra, annak mindenét megveszik. (Ki sokat csavarog, gazdasága elpusztul.) Ny. 14.

Megvet. Ha hordód üres, megvet minden rühes. ME. - Kicsiny ellenséget sem jó megvetni. KV. - Semmi ajándékot nem kell megvetni. KV. - Téged látni és megvetni, mindegy. D.

Megvész. Kutya is megvész a jólélésben. E. - Megveszett, babot evett. (Ok nélkül haragszik; zsörtölődik és tudni miért.) Ny. 24.

Megvénül. Ha nem akarsz megvénülni, akaszd fel magadat. Ny. 5. - Szép asszony is, ha megvénül, csunya időt ér. B. - Szép lány ha megvénül, rossz időben él. D.

Meggy. A meggy se mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Egy, megérett a meggy. Np. - Elnyelte mint Borók az egy szem meggyet. Ny. 3.

Megyaszai. Nem férek hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. (L. kéve.) Ny. 6.

Melegszik. A ki közelebb van a tüzhöz, jobban melegszik. Ny. 16. - Ki a füstöt nem szenvedi, meg nem melegszik. D. - Ki melegedni akar, füstit is szenvedje. E. - Ki tüznél akar melegedni, a füstöt is szenvedje. KV. - Könnyü melegedni, ki a tűz mellett ül. E. - Kutya is melegedne a tűznél, ha orrát nem féltené. D.

Melenget. Kigyót melenget kebelén. (L. kebel.) B.

Mell. Csak a melle kivánja. (L. kiván.) E. - Mi haszna a mellverésnek, ha belül nem érzesz? D. - Ugy ütlek mellbe, hogy lelked röpül Cellbe. Ny. 23.

Melleszt. El se fogta, már melleszti. E.

Mellény. Bársony mellény, üres has. S.

Mencse. Inkább Mencsére mennék. (Isten ments.) Ny. 6.

Mende-monda sok esik a háznál. D.

Ment. Még senki sem vádol, már mented magad. KV.

Mente. Ki a hideget adja, mentét is ad mellé. ML. - Ködmen nem mente. D. - Közelebb az ing a menténél. D. - Kurta mint a huszár-mente. D. - Közös mint a ribai mente. Ny. 22. - Közös mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével. S. - Mentéjének prémje is kimutatja a kevélyt. D. - Nem verik ki a mente ujjából. (Nem könnyü dolog.) Pázm. - Sokat ráncigálják a mente ujját. (Hazudik.) D. - Széllel bélelt a mentéje. B.

Mentség. Bármint tapogasd, kopasz a mentség. BSz. - Házasság, rabság; özvegység, mentség; szűzesség, nemesség. B. - Kopasz mentség. KV. - Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. - Minden vétek talál magának mentséget. E. - Nem sok mentség kell az igazmondáshoz. E. - Rossznak sok a mentsége. E. - Sok mentsége van a gonosznak. D.

Menny. Ha öröm nem volna, menny is pokol lenne. E. - Nincs zsidónak mennyben jussa. S.

Mennydörög. Ugy néz mint a macska, mikor mennydörög. Ny. 5.

Meny. Ángyomnak szólok, hogy menyem is megértse. S. - Azért intik a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. - Fiának szólott, menye is érthet belőle. E. - Lányomnak szólok, de a menyem is értse. Sz. - Lányomat szidom, menyem is értse. ME. - Megforog vele, mint a sápi biró a menyével. Ny. 11. - Minden napa gyűlöli menyét. KV. - Napa ritkán alkuszik meg menyével. S. - Napad nem gondolja, hogy ő is csak meny volt. KV. - Nem találja helyét, mint Csatakné a menyének. (L. hely.) Ny. 7. - Vőm nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5.

Menyasszony. Akaratos menyasszonynak ebrúd a farára. D. - Ebjárta menyasszonyi táncát. D. - Eltalálta mint vőlegény a menyasszonyát. Ny. 6. - Eltörődött mint a karádi menyasszony. S. - Ha szép a menyasszony, arról is panaszolkodhatni. D. - Kéreti magát mint a menyasszony. Ny. 20. - Kész lakodalom, de nincsen menyasszony. D. - Kimutatja a majom a menyasszonyságát. Sz. - Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony. Cz. - Még akkor Éva is menyasszony volt. Sz. - Szemérmes mint a menyasszony. KV. - Ugy ül mint a kompolti menyasszony. (Rátartós.) Ny. 10.

Menyecske. Büszke mint az előhasi menyecske. D. - Előhasu menyecske. D. - Jó férj hóna alul ugrik ki a kövér menyecske. Cz. - Gyermekre madarat, vén emberre ifju menyecskét, németre bort ne bizz. E. - Kardos menyecske. S. - Kikapós menyecske. D. - Menyecskének ha mézből volna is a napája, nem kedves. Sz. - Öreg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. (Biztos gyermek.) K. - Őszi macska, tavaszi menyecske. (Nem jó.) D. - Szemérmes mint az uj menyecske. S. - Szégyenlős mint az uj menyecske. S. - Téli kutya, nyári menyecske. Ny. 5. - Tűzről pattant menyecske. E. - Uratlan menyecske. (Ringyó.) D. - Urától tanul a menyecske. D. - Vén lányt férjhez adják, menyecskének hivják. B. - Világos felhőnek, dalos menyecskének ne örülj. Ny. 16. - Zala hala, Zala rákja, Zala menyecskéje. ME.

Menyecskés legény nem házasodhatnék. D. - Menyecskés legény nem örömest házasodik meg. KV.

Mennydörgés. Ha a villámlás agyon nem üt, annak mennydörgése se bánt. D. - Messze villámnak késő mennydörgése. E. - Szép napok után következik a mennydörgés. D. - Mennydörögj, de be ne üss. D. - Nem mindig üt be, mikor mennydörög. E.

Mer. A ki mer, az nyer. E. - A ki meri, az nyeri. E. - Ki hamarabb mer, hamarabb nyer. D. - Merni kéne a templomban fütyülni. Ny. 11. - Nem mer a puskával egy szobában hálni. E. - Nincs merje. E. - Nincs mersze. D. - Próba szerencse: a ki mer, az nyer. S.

Mer. (Merit.) Felhőből nem merhetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. - Rostával merít vizet. D.

Meredekre nehéz felhágni. D.

Merész katona mellett a félénk is vitéz. D.

Merül. Délről derül, bocskor merül. (Eső.) Ny. 22. - Ki csak akkor gondolja meg magát, mikor merül, későn bánja meg, hogy vizre ment. D.

Mese. Dajka mese. ME. - Fejetlen mese vall legtöbb becsületet. E. - Fejetlen mese is hirre kaphat. D. - Hegedűszóban szép mese. E. - Kétszer mond egy mesét. D. - Mely szolga sok mesét tud, ritkán dolgos. B. - Mese, mese beszédje. D. - Mese, mese, mesd ketté. (Üres beszéd, nem ér semmit, edd meg.) E. - Mese, mese, mess kenyeret, egyél hozzá aludttejet. S. - Mese beszéd. E. - Mesét kolbászért. KV. - Olyan nincs, még a mesében sincs. Ny. 5. - Ritka mese hazugság nélkül. D. - Siketnek mond mesét. KV. - Zöld disznóról mesét mondok. (L. disznó.) E. - Mesélő szolgának ritkán helyén dolga. E. - Jó mesés ritkán jó dolgos. E.

Mesgye. Megtalálták a mesgyét, mint az orgonista ur kaszásai. Ny. 4.

Messiást vár. (Hiába.) Ny. 4. - Várják mint Messiást. E.

Mesterember pénzre fekszik, pénzre kel. Ny. 2. - A mesterembernek arany pádimentuma vagyon. KV. - Egyik mesterember gyűlöli a másikat. KV. - Inkább suszter, mint mesterember. Ny. 4. - Jó mesteremberek egész világ hazája. (Mindenütt megél.) D. - Mesterembernek, ha piszkos is a keze, mégis aranyos. D. - Mesterember pénzt lát. E. - Prókátor mesterember. (Hazug.) D.

Mesterségesen a ki esküszik, mesterségesen hazudik. Cz.

Mezitláb. Csizmában kereste, mezitláb költötte. D. - Felöltözött nagy cifrán, mezitláb mint a cigány. Ny. 11. - Ha papucsban kezded, mezitláb ne végezd. D. - Hétköznap mezitláb, vasárnap cipőben. E. - Mezitláb jár, hogy csizmáját kimélje. D. - Mezitláb jár, mint a kutya. S. - Mezitláb jár, mint a Botka kutyája. Ny. 22. - Ne rugdalózzál, ha mezitláb vagy. Ny. 1. - Nyakig mezitláb. S. - Papucsban kezdeni, mezitláb végezni. KV. - Mezitlábos szűz. (Repedt sarku rima.) D.

Meztelen. Anyaszült meztelen. (Szegény.) D. - Egyik lába mezitelen, a másikon semmi sincsen. D. - Mezitelent nem lehet kifosztani. D. - Meztelen csonton veszekednek. B. - Meztelen mint a cigány gyerek. E. - Meztelen mint a cigány purdé. D. - Meztelen mint a csiga. S. - Meztelen mint a kisujjam. D. - Meztelen mint a küllő. D. - Meztelen mint az egér. M. - Meztelen tetű. D.

Mező. Az erdőnek füle van, a mezőnek szeme van. (L. fül.) Ny. 2. - Az erős erdőt szánt, a gyenge a mezőn sem boldogulhat. Ny. 9. - Azé a vár, kié a mező. KV. - Csendes mint a sik mező. D. - Csendes mint télen a mező. D. - Kopasz a mező. (Fej.) D. - Kopasz mint a sült mező. D. - Mezőn halász. D. - Ritka mint kakuk a mezőn. KV.

Mécs. Eltört a mécses. (Sír.) E. - Eltört a mécses cserép. Ny. 2. - Ha mécsben a zsir sok, a mécset is eloltja. D. - Lassan ég, mint a mécs. D. - Magától is elalszik mint a mécs. D. - Mécs cserép. (Értéktelen.) D. - Mécs is magát emészti. D. - Rátartja magát, mint a mécses cserép. E. - Törött mécs. D. - Ugy áll a szád, mint a félegyházi mécs. S.

Méh. Döglött méh nem hord mézet. D. - Felzajdultak, mint méhek a köpüben. Ny. 12. - Jóllakott méhnek nem kell virág. Ny. 2. - Méhecske meg nem száll dögön. E. - Méhdongás nélkül mézet nem vehetni. D. - Nem aggasztja méhecskét a tél. E. - Örvend a méh, ha kakukfüvet érez. D. - Mézet akarsz enni, méhet kell megölni. D. - Szorgalmas mint a méh. E. - Van méze és méhe. D. - Van méze, van pénze. D. - Zeng mint a méh. D.

Mély. A bolond mély vizbe veti a keritőhálót. D. - Eszes disznó mély gyökeret ránta. M. - Fattyu ágak mély gyökeret nem vernek. Pázm. - Fattyu csemete mély gyökeret nem ver. D. - Mély gyökeret vert, nehéz kihuzni. D. - Mély mint a buzaverem. D. - Mély mint a kút. D. - Mély mint a Tisza. D. - Mély mint a tenger. D. - Mély mint a világosi kút. D. - Mély vizbe vetette hálóját. B. - Okos disznó mély gyökeret ránt. E.

Mélyen. Hogyha mélyen szántasz, beletörik ekéd. ME. - Ne áss mélyen, mert beletörik ásód. S. - Vén ökör mélyebben hágdossa a sarat. D.

Méltatlan. Becsületed sérted, ha méltatlant kéred. K. - Nem méltó méltatlant pénzeért dicsérni. D.

Méltó a munkás az ő bérére. E. - Méltó volna, hogy bezsindelyezzék fejét. (Rövid eszű.) B. - Méltó volna, hogy százrétű pacalba varrják a fejét. KV. - Nem méltó sarujának sziját megoldani. E. - Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba belépj. Szentir.

Méltóság. Sok álomszakasztást kiván a méltóság. KV. - Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek. F. - Téren (síkon) is tántorog gyakran a méltóság. KV.

Ménes. A lapost lepi a ménes, a dombost nem szereti. Ny. 18. - Egy kanca nem ménes. D. - Elég egy ménesből egy csikó. Ny. 6. - Kolompos vezeti a ménest. D. - Sohse búsulj, van az Isten ménesében. (L. búsul.) Ny. 6. - Van az Isten ménesén. (Vigasz ha a feleség elhagy.) Ny. 24.

Ménló. A jó ménló vagy megvakul,vagy megbénul. E. - Búsul mint a feltekert ménló. (L. búsul) D. - Megszokta, mint a ménló a kapálást. D. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Nyeritő ménló. (Kurvás.) D. - Póráz nélkül tekergő ménló. D.

Mér. A milyen mértékkel te mérsz, oly mértékkel kapod vissza. E. - Az eget méri. D. - Budai vékával mér. (L. Buda. Hazudik.) E. - Finggal mérik ott az emberséget. E. - Kétszer mérj, egyszer vágj. S. - Könnyü a vizet mérni. D. - Lábat mér a csizmához. E. - Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget. E. - Gyűszűvel méri a bort. D. - Nem mérik itt vékával az észt. D. - Nem singgel mérik az embert. Ny. 19. - Ördög mérte, elszakadt a lánca. (Messze út.) E. - Rostával méri a vizet. K. - Rossz rőffel mér. B. - Tetejével méri, mint Bódván az aludttejet. (Szivesen adja.) Ny. 2. - Ugy méri mint a sáfránt. S. - Vékával méri a pénzt. D.

Mérő. Nincs Budának mérője. (L. Buda.) D.

Mérges. A haragost kevés, de a mérgest sok ideig kerüld. D. - Édes, de mérges. D. - Felborzad mint a mérges komondor. D. - Megtámad mint a mérges kutya. D. - Mérges asszonynak haragos leánya. Cz. - Mérges gomba. D. - Mérges mint a darázs. D. - Mérges mint a hörcsög. S. - Mérges mint a kanpulyka. S. - Mérges mint a kigyó. D. - Mérges mint a kurta kigyó. E. - Mérges mint a kutya. D. - Mérges mint a kinek esze nincs. D. - Vigyoritja fogát mint a mérges kutya. D. - Mérgesen feni fogát. D.

Mérföld. Az ördög mérte azt a mérföldet, akkor is kötele elszakadt. (Hosszu út.) D. - Akárhány mérföld, csak közel legyen. B. - Egy mérföld meg egy darab. (Messze.) D. - Fogadott ló megröviditi a mérföldet. (Jobban hajtják.) KV. - Fogadott lónak rövidebb a mérföld. E. - Ördög mérte mérföld. E.

Mérték. A milyen mértékkel te mersz, olyannal kapod vissza. E. - Betelt a mérték. E. - Budai mértékkel fizet. (Hazudik. L. Buda.) E. - Jól tud a mérték mellett szabni. (Csal.) D. - Megüti a mértéket. E. - Mérték nélkül is megszabják a nadrágot. E. - Jó a bor, de mértékkel. D. - Jó mértéket tartani. E. - Kinek reggel fáj a feje, jele hogy mult este nem tartott jó mértéket. K.

Mértékletesség legjobb örökség. KV. - Mértékletesség, kivánt egészség. KV. - Mértékletesség többet ér az orvosságnál. B. - Többet ér orvosnál a mértékletesség. E.

Mértéktelen ital minden betegségnek oka. (Vagy: anyja.) KV.

Mész. Fehér mint a mész. D. - Kinek mesze nincs, fehér földdel meszel. D. - Kinek mesze nincs, sárral tapaszt. D. - Kinek posta a szája, meszet gyujtnak alája. (Hirhordó.) D. - Mész, bors, csuklya, sok rosszat elfedez. K. (Eltakar. KV.) - Mind esze, mind mesze. E. - Más falát meszeli, magáé fekete. E. - Okos embernél próbált dolog mind az ész, mind a mész. E. - Sok a dolgom, mind szorgos, sok a gyermek mind rongyos; nem érek rá meszelek, tésztát gyurok, reszelek. Ny. 5. - Olyan fehér, mint a kit a meszesgödörből huztak ki. (Nincs köszönet benne.) Ny. 14. - Tej gyanánt a meszet itta meg. D. - Mészégető kemence a gyomra. D.

Mészáros. Komotizál mint a mészáros kutyája a napon. Ny. 1. - Mészáros, keze-lába mind szaros, az erszénye aranyos. E. - Mészáros nem könyörűl a bárányon. E. - Mint a kancsal mészáros. (Másfelé néz és másfelé vág.) E. - Nem kell a mészáros kutyának korpa. D. - Timár, sörfőző, mészáros, szappanyos, ezek keze aranyos. D. - Vén mészáros-kutya nyalja a bárányt, ha már meg nem foghatja. D. - Zsiros mint a mészáros nadrág. D.

Mészárszék. Csendes mint bőjtben a mészárszék. D. - Eb a mészárszék hús nélkül. D. - Galambház kész mészárszék. E. - Jól kapált kis kert, második mészárszék. KV. - Mészárszékban van haszontalan csont is. D. - Nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Cz. - Szegény urnak galambház a mészárszéke. D.

Métely. Egészséges mint a mételyes juh. D.

Mézes. A mi szabad redves, a mi tiltott mézes. KV. - Igen mézes beszéd alatt aligha fulánk nincsen. D. - Éhes gyomornak mézes falat a zabkenyér héja is. KV. - Kenyérhaj is mézes falat gyanánt esik éhes embernek. K. - Mézeshetek. ME. - Mézeskalácscsal csalogatják. ME. - Mézes madzag. (L. madzag.) KV. - Mézes madzag helyett kigyót talált. M. - Mézes madzaggal kötötték meg. (Igéret.) Ny. 7. - Mézes madzagot huzott a száján. (Igérettel rászedte.) D. - Mézes-mázos a beszédje, ugyan hol lesz az ebédje. (L. beszéd.) Ny. 5. - Mosolyog mint a mézes kalács. Ny. 9. - Száján végighuzták a mézes madzagot. KV. - Szereti mint galamb a mézes buzát. E.

Mézgás. Addig hántsd a fát, mig mézgás. Ny. 4.

Mi. Ez ám, a mi. D.

Miatyánk. Csak a miatyánk tartja. Ny. 2. - Csak nagyjából tudja, mint Magics a miatyánkot. E. - Elmondja mint a miatyánkot. ME. - Elvesztette mint tót a miatyánkot. Ny. 3. - Farkasnak mondják, miatyánk; ő azt mondja: bárányláb. KV. - Hallotta hirét, mint az apáthiak a miatyánknak. Ny. 1. - Hullatja mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Miatyánk! bárányláb. E. - Miatyánk Isten! nagy korsó. D. - Miatyánk nélkül nincs kenyér. S. - Miatyánkkal nem veszik be Komáromot. E. - Ne hullasd, mint tót a miatyánkot. Ny. 14. - Ne szánd a papolót; egy miatyánkot sem mond hiába. D. - Nem tudod még a miatyánkot sem. Decsi. - Pap sem mondja kétszer, csak a miatyánkot. B. - Piszkálja, mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Sok miatyánk, kevés vakarcs. B. - Told meg egy miatyánkkal. (Még egy kis ideig dolgozzál rajta, javitsd.) Ny. 2. - Tudja mint a miatyánkot. ML.

Mihaszna ember. D. - Nagy mihaszna. ME.

Mihály. Amit Miska megtanul, Mihály sem felejti el. E. - Búsul mint a cigány szent Mihály napján. (Beáll a hideg.) D. - Elvisz a szent Mihály lova. (Halál.) Csokonay. - Fél mint a cigány a szent Mihálytól. D. - Meglapul mint a légy szent Mihály napja után. S. - Megrugta szent Mihály lova, ki sem gyógyul soha. D. - Szent Mihály után, ha harapófogóval húznák is a füvet, még se nő. E.

Mihók. Bekukkant, mint bolond Mihók Debrecenbe. (L. Debrecen.) E.

Mikolai. Kinálgatják egymást, mint a mikolaiak. S. - Ne mikoláskodjunk, ne kinálgatózzunk. (L. kinálgat.) Ny. 16.

Miksa. Meghalsz mint Miksa lova. Ny. 5.

Mindegy. Akár ég, akár pokol, neki mindegy. D. - Akár túrják, akár gyúrják, mindegy. D. - Akárki mit tartson felőle, neki mindegy. D. - Mindegy fene. D. - Mindegy mint a képesnek. Ny. 1. - Mindegy neki, akár sütöd, akár főzöd. D. - Mindegy ördög. E. - Mindegy patvar. S. - Mindegy tatár. S. - Szűrdolmány vagy dolmányszűr, mindegy. D. - Vagy Örzsike vagy nem Örzsike, már most mindegy. E.

Mindenki. A kit mindenki szeret, nehéz megőrizni. E. - Egy óra sincsen, mely mindenkinek egyaránt szolgálna. KV. - Ki mindenkinek barátja, mindenkinek bolondja. KV. - Ki mindenkit szorit, senkit sem szorit. D. - Ki mindenkire vigyorog, senkit sem szeret. D. - Még Isten sem tehet mindenkinek igazat. KV. - Mindenkinek át kell ugornia egyszer a bolondok árkát. Ny. 6. - Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni bolondság. E. - Mindenkire agyarkodik. S. - Mindenkivel ujjat huz. ME. - Nehéz mindenkinek száját bedugni. M. - Nincs oly szakács, ki mindenkinek szája izént (ize szerint) főzzön. Sz.

Mindennap. A restnek mindennap ünnepe van. D. - Akár mindennap főttet egyen. (L. eszik.) D. - Mindennap egy nap mulik rajtunk. D. - Nem mindennap ragyog a nap. D. - Neki mindennap Dömötör napja van. (L. Dömötör.) D. - Nem mindennap van Csicsón búcsu. Ny. 3. - Nem mindennap van Miskén vásár. (Pestmegye.) Ny. 3. - Nincs mindennap zabáló csütörtök. (L. csütört.) Ny. 22. - Nincs mindennap vasárnap. S. - Túrós lepény, tejes bab, de jó volna mindennap. Ny. 22.

Mindenes tarisznyát tettek a nyakába. (Koldussá tették.) Ny. 4.

Mindig. A pap se jó mindig. E. - Jó a tréfa, de nem mindéltig. M. - Mindig vadászó, semmit sem fogó. KV. - Nem lesz mindig eső. KV. - Nem mindig fuj a vak Tamás. (L. fuj.) D. - Nem mindig van Pakson vásár. Ny. 7. - Nem tarthat mindig, mint Gombornak háza. (Tömésközben összedőlt.) Ny. 5.

Mindszenti. Fennakadt mint a mindszenti gólya. (L. gólya.) Ny. 2. (A torony tetején. Ny. 6.) - Megy mint Buza Kata a mindszenti úton. Ny. 6. - Mindszenteket csinálok veled. (Cseléd elbocsátás.) Ny. 1.

Mirigy. Irigy mint a mirigy. E. - Ragadós mint a mirigy. D.

Mise. Hamar mise, kurta prédikáczió, hosszu kolbász. D. - Kis mise, nagy mise, utoljára semmise. (Minden pártnak szolgált, semmi haszna sem volt belőle.) E. - Milyen a malac, olyan a mise. Ny. 8. - Néha misét sem hallgat a sekrestyés. D. - Süketnek nem mondanak két misét. M.

Misi. Bohó Misi. Ny. 4. - Bohó Misi, de hájas. (L. hájas.) E. - Bohó Misi módjára. ME.

Miska. Ez csak kis Miska hozzá képest. ME. - Ez csak sipka-miska. Ny. 6. - A mit Miska megtanul, Mihály sem felejti el. E. - Magyar Miska módjára. E. - Magyar Miskásan. (Derekasan.) E. - Meggyömöszölték ugy magyar Miskásan. Ny. 5. - Rátalált mint vak Miska az első székre. Ny. 3.

Miske. Nem mindennap van Miskén vásár. Ny. 3. - Szalad mint a miskei malac. Ny. 8. - Világnak szaladt, mint a miskei malac. (Miske, Pestmegye.) ME.

Miskolc. Benne vagyunk, mint a miskolci asszony a pincében. E. - Csak a szeme látszik, mint a miskolci kocsonyának. Ny. 19. - Pislog mint a miskolci kocsonya. E. (Kocsonyában a béka.) ME. - Mosolyog mint a miskolci árpacipó. (Repedt. Keservesen.) Ny. 9.

Mocsai. Menjünk neki a mocsai tónak. S. - Mindig egyforma, mint a mocsai haraszt. Cz.

Mocsár. Disznó a mocsárban. (Jól érzi magát.) D. - Disznónak kedves fürdő a mocsár. B. - Ki disznó után indul, mocsárba jut. B. - Nehéz a disznót a mocsárról elszoktatni. B. - Visszatér eb az okádásra, disznó a mocsárra. B.

Mocskol. A szép köntöst inkább mocskolja a rossz erkölcs, mint a sár. B. - Utcu bocskor! meg ne mocskolj. E.

Mocskos beszélgetés, erkölcsvesztegetés. E. - Mocskos száju. S. - Szurok mellett kiki mocskos. D.

Mocsok. A mocskot ugyan kivehetni a selyem ruhából, de előbbi fényességét vissza nem adhatni. D. - Nincsen barom mocsok nélkül. ME. - Inkább megtetszik mocsok a tiszta ruhán, hogysem a fazékon. Pázm. - Nehéz a fehérből a mocskot kivenni. D. - Tiszta pofára is hull néha egy kis mocsok. D. - Tiszta ruhán legjobban kitetszik a mocsok. D.

Mogyoró. Férges mogyoró. D. - Ha sok a mogyoró, sok kurva lesz. E. - Gözühordta mogyoró. (Ép.) E. - Kifogyott mint mogyoró a tokjából. E. - Kikopott a beszédből, mint mogyoró a tokjából. B. - Ki sokat válogat a mogyoróban, utoljára férgesre talál. E. - Lyukas mogyoró. D. - Nem ér egy férges mogyorót. Pázm. (Lyukas.) D. - Nem hordja gözü férgesét a mogyorónak. E. - Üres mint a férges mogyoró. D. - Zörgő dió, mogyoró, siró gyermeknek való. B. - Ha a hörcsökös asszonyt meg akarod szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. (Verd meg.) K. - Mogyorófa-olaj furcsa olaj. (Bot.) D. - Sok a somfa pálca, de a mogyoró még több. D.

Mohács. Bácsi, kend nem mohácsi. S. - Több is veszett Mohácsnál. Sz.

Mohón kapja mint éh tyúk a taknyot. D. - Mohó ebnek vakok a kölykei. D. - Mohó, bohó. E.

Mohosodik. Gyakran hengergetett kő nehezen mohosodik meg. E.

Moly. Az óra folyton foly, nem eszi meg a moly. KV. - Fehér fátyol alatt gyakorta moly vagyon. E. - Kivetették a molyette kucsmáját. D. - Mint moly a ruhának és féreg a fának, ugy árt a bánat a szivnek. KV. - Moly a ruhát, bánat a szivet. E. - Nehéz a molyos bőrt kicsáválni. Cz.

Mondás. Könnyebb a mondás, mint a visszamondás. E. - Könnyebb a mondás, mint a visszavonás. D. - Mondás, levegőrontás, aki hiszi, annak szentirás. (Az üres beszéd nem üres annak, aki elhiszi.) S.

Mondóka. Megmondja a mondókáját. D.

Mony. Szomoru mint a monyametszett. E. - Tarka mint a szárcsamony. K.

More. Kushagyj more, megüt az istennyila. Ny. 3.

Morgás. Hetes eső, gazda morgás. D. - Ritka öreg morgás nékül. D. - Vén embernek morgás a szokása. D.

Morgó. Ergo, morgó, vigyorgó. ME. - Fald beljebb morgó sipodat. (Hallgass.) Ny. 2.

Morog. Hadd morogjon Varga Pál, csak jó sarút varrjon. KV. - Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. - Macska morog a tűzhelyen. (Üres.) Ny. 13. - Mindig morog, mint a henye eb. D. - Morog mint a kankutya. D. - Morog mint a medve. D.

Morzsa esze sincs. D. - Egér sincs házánál, mert morzsát sem találna. D. - Szegény emberrel morzsát sem gondolnak. D.

Morzsol. Egy tálba morzsolnak. D. - Könnyü a tej alá morzsolni. D. - Van mit morzsolni a tej alá. D.

Mos. Amint mosod kezed, veszed le a szenyet. D. - Cigányt szapul, szerecsent mos. E. - Egyik kéz a másikat mossa. KV. - Ha egy kéz a másikat mossa, ugy leszen. (Sikerül.) D. - Hollót mos, hogy fehér galamb legyen belőle. D. - Kezét mossa. (Nem akar tudni róla.) E. - Mossa kezét, mint Pilátus. S. - Kéz kezet mos. KV. - Ne mosd, ha nem kezed szenye. D. - Lassu viz partot mos. KV. - Ritkán tiszta a fazekas, noha mindig kezét mossa. D. - Sarat sárral ne moss, nem tisztul. D. - Szárazon mossa lábát is. (Ravasz mint a macska.) D. - Szerecsent mos. D. - Tiszta mint a mosott arany. E.

Mosdatlan kézzel ne nyulj semmihez. D. - Mosdatlan száju. E.

Mosdik. A disznó sem mosdik. E. (Mégis meghízik. D.) - Alánéző macska szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz. - Borral mosdik, kolbásszal törülközik. D. - Későn jöttél, hanem mosdjál és kendjél ki az ajtón. (L. ajtó.) K. - Márcziusi hóval mosdott. (Tiszta arcu.) S.

Mosdó. A milyen mosdót ők tartottak nekem, én is olyan kendőt ő nekiek. KV. - Ha sáros a mosdó, olyan lesz a kendőd is. E. - Milyen a mosdó, olyan a kendő. D. - Milyen a mosdó, olyan a medence. D. - Milyen a mosdó, olyan a törülköző. S.

Moslék. A moslékot a disznónak hagyd. KV. - Még a moslékot is másnapra tartja. D. - Minden moslékban kanál. Ny. 2. - Minden moslékban kanál a nyelve. Ny. 1. - Minden moslékban locskál. D. - Mosolyog mint Dózsa a moslékra. Ny. 1. - Mosolyog mint Mózes a moslékra. Ny. 5. - Ugy néz ki, mint Mózes a moslékban. Ny. 23. - Zavaros mint a moslék. D.

Moslékos dézsa. D. - Éhes disznó moslékos csöbörbe is beleváj. Ny. 4.

Mosolyog. Addig mosolyog rád, mig hasznodat veheti. KV. - Mosolyog mint a dézsma bárány. (Keservesen.) B. - Mosolyog mint a nyul a vadalmára. Ny. 3. - Mosolyog mint az árpacipó a lapáton. (Keservesen. Megrepedt.) Ny. 19. - Mosolyog mint Máté tehén borja. Cz. - Mosolyog mint a mézes kalács. (Édesen.) Ny. 9. - Mosolyog mint a miskolci árpacipó. Ny. 9. - Mosolyog mint Mózes malaca az árpától. Ny. 5. - Mosolyog mint Précsó varga az oltáron. Ny. 9. - Mosolyog mint a rimóci nyul. Ny. 10. - Mosolyog mint a vadalma. E. - Mosolyog mint a zsiros gánica. Ny. 23. - Nem mind barátod, a ki rád mosolyog. M.

Mosolygó ellenségedet kerüld. KV. - Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb. E. - Mosolygós asszonynak, görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni. E. - A fényes felhőnek, mosolygó fehérnek mennykövétől retteghetsz. D.

Mosolygás. Látás után mosolygás, ezután a karolás, ezt követi a nem jó, nem jó után a sok ó! (Szerelem.) D.

Mosó. Van annak a mosóban szennyese. D.

Mostan. Bezzeg alábbhagyta mostan. M. - Nem ugy van most, mint volt régen, nem az a nap süt az égen. Np. - Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él. D. - Nem mostani csirke. Ny. 2.

Mostoha. A föld anya, a viz mostoha. D. - Az idő néha anya, néha mostoha. D. - Egy mostoha volt jó, azt is elvitte a manó. ME. - Egy mostoha volt jó, abba is beleszeretett a manó és hamar elvitte. D. - Fél tőle, mint mostohájától. D. - Haza, mostoha. E. - Hasztalan panaszkodol mostohádnál. E. - Hideg mint a mostoha szive. S. - Irigy mint a mostoha. D. - Ki mostohát sirat vagy nagy erkölcsü, vagy képmutató. E. - Mostoha kéztől szakadt. Ny. 1. - Mostohasiratásra vöröshagyma kell. K. - Mostohánál panaszkodik. KV. - Mostohára szép szót. (Veszteget.) D. - Nem édes, hanem mostoha anya a szerencse. D. - Ritka mint a jó mostoha. D.

Motoz van a fejében, mint a bolond birkának. (Hóbortos.) Ny. 1.

Motyó. Csime-csomó, meg egy zsák motyó. Ny. 5.

Mozdit. Akármit mozditson, könnyen elemeli. D. - Egész nap dolgozik, még sem mozdit semmit. D. - Füle botját sem mozditja. (L. bot, bojt.) D. - Hat ökör sem mozditja ki a helyéből. D. - Hegyet mozdit, ha máskép nem lehet. D. - Hegyet is mozdithat - nyelvével. (Szájhős.) D. - Jobban mozdit, ha szőre mentében látsz hozzá. (Simán többre mégy.) D. - Sok ökör terhet mozdit. D. - Tátja száját, semmit sem mozdit. D.

Mozdul. Nem mozdul helyéből. D.

Mozgasd. Mozgasd a füled. E. (Ha valamit akarsz. S.) - Nagy fát mozgat. E. (Nem bir vele. D.)

Mozog a holt is. (A vén is táncol.) E. - Ha a szél nem fujna, az ág nem mozogna. Ny. 8. - Hogyne ugrálna az eleven, mikor a holt is mozog. (L. eleven.) E. - Megyen az eleven, ha még a holt is mozog. KV. - Mig meleg az ember, addig csak mozogjon. Ny. 2. - Mit tegyen az eleven, ha még a holt is mozog. (Vén asszony táncol, hát a fiatal hogyne.) Decsi. - Mozog az ember, mig eleven. D. - Mozog mint a bolhás kutya. Ny. 1. - Mozog mint a rossz felhő. Ny. 6. - Mozog mint a sajtkukac. Ny. 2. - Nem mozog a falevél, ha nem ingatja a szél. ME. - Ugy mozog, mintha dróton rángatnák. S. - Elfeslett mint a mozgó sereg. E.

Mozsár. Bolondot ha mozsárba törnék is, bolond. E. - Mozsárban töröd, szót sem veszesz belőle. E.

Mód. Más élet, más mód. KV. - Más élet más módot kiván. KV. - Megadják módját, mint a páliak a csikóherélésnek. (L. csikó.) Ny. 17. - Megadta módját mint Dobra Panna a táncnak. Ny. 4. - Mindennek módja van, mint a perectáncnak. Ny. 14. - Módjával jó minden. E. - Nagy a mód. S. - Okkal-móddal. E. - Vagyon módja benne, mint Antalnak az ebütésben. (L. Antal.) KV.

Mókus. Ritka mint a szelid mókus. D.

Móres. Kis lánynak pisz! móres. (L. lány.) E. - Hóres móres, markó füles. (L. füles.) Sz. - Megette Trajtler a mórest. E. - Megtanitlak móresre, ha még senki meg nem tanitott. Ny. 18.

Muhart vetett. (Hazudott. Egy paraszt buzát vetett és midőn kérdezték mit vet? fontoskodva azt felelte, hogy muhart. Minthogy ezt csak hirből ismerték, kiváncsiak voltak a vetésre - kiderülvén a hazugság, a hazugnak többé soha sem hittek.) D.

Mulandó minden a földön. S. - Szépség mulandó, csak a jóság állandó. B.

Mulat. Jobb magán lenni, mint rossz társsal mulatni. D. - Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5. - Mulat mint a tényi kutya a kútban. Ny. 8. - Mulat mint Bodorék kutyájuk a kútban. Ny. 1. - Mulat mint kutya a kútban. Ny. 5. - Mulat mint Kármáncsi a kútban. (L. Kármáncsi.) B. - Mulat mint Szivós a kútban. Ny. 5.

Mulatság. Felfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság. K.

Mult. Multával dicsérd a napot. E. - Nem mult, a miben halad. Ny. 2. - Zsidó nem ád a multra. KV. - Vessünk fátyolt a multakra. ME.

Mulik. Angyal mulék felettünk. (Mind elhallgattak az asztalnál.) KV. - Haladnak a hetek, mulnak az esztendők. D. - Idejét multa. S. - Idővel mulik a harag. KV. - Idővel mulik a legnagyobb nyavalya is. D. - Mindennap egy nap mulik, az öregen pedig kettő. Ny. 2. - Mulik az idő. E. - Mulnak az esztendők. E. - Nap-nap után mulnak az esztendők. E. - Szépség és gazdagság hamar muló jószág. KV. - Zápor hamar mulik. D.

Mumus. Gyermeket mumussal szokták ijeszteni. S. - Jön a mumus. S.

Munkakerülő hamar koldulásra jut. KV.

Munkál. Tört-mart munkált föld jól terem. Ny. 3.

Munkálkodik. Az Isten a munkálkodókat segiti. KV. - Egyik munkálkodik, a másik veszi hasznát. KV.

Munkás. Méltó a munkás a jutalomra. KV. - Sok munkás nagy munkát visz végbe. D. - Méltó a munkás az ő bérére. E. - Rest munkás inkább szereti a napot nyugtán, mint költén. D.

Munkácsi. Áldja meg az Isten, mint a munkácsi szénát. S.

Mustár Apró mint a mustármag. E. - Kicsiny a mustár, de nagy a dereka. (Fája.) D. - Kikapta a mustármagot. (Apró szentek napján vesszővel verik a gyermeket: keléses ne legyen. Mustrálni kell a gyermeket; vessző nélkül nem lehet nevelni.) E.

Muslinca. Apró mint a muslinca. D. - Egy kanál viz tenger a muslincának. D.

Mustra. Kérődzik mint a mustrabirka. Ny. 6.

Muszáj. Nagy ur a muszáj. Ny. 6. - Nagy ur a muszáj, de nagyobb a nem lehet. Ny. 22.

Musztafa, Karaffa és az akasztófa, mind a három rossz fa. Np.

Mutat. Ajtót mutat. E. - Egy ujjával hozzádra, a másikkal tüledre mutat. (Ravasz.) D. - Erdőt mutat a farkasnak. D. - Erre int, arra mutat. D. - Farkasnak berket mutat. E. - Farkasnak mutatsz erdőt. M. - Fügét mutat. E. - Ha kis ujjadat mutatod, mind a tizet kivánja. Ny. 7. - Karón mutatja a tar varjut. (L. karó.) D. - Mutasd meg, ha mit tudsz. KV. - Ne mutasd a róvást, nem vagy nekem adós. (L. adós.) Ny. 3. - Vak mutat a szemesnek utat. D. - Vaknak mutat tükröt. S. - Zsebben mutat fügét. S.

Muzsika. Nem halottas házhoz való a muzsika. E.

Muzsikus. Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát. (Tánc koptatja a csizmát.) Cz. - Mást gondolt, mint a kabai muzsikus. (L. gondol.) Ny. 11. - Szomoru mint bőjtben a muzsikus cigány. S.

Muzsikál. Annyit ér, mintha Budán muzsikálnak, azt ide nem hallik. Ny. 6. - Muzsikálnak a hasában a cigányok. (Korog.) Ny. 1.

Mű. Hamar mű hamvas szokott lenni. (Hibás.) E. - Műve dicséri a művészt. D.

Műhely. A legjobb legény is csak a gazdájával jó a műhelyben. D. - Sürű műhely, ritka gatya. (L. gatya.) E. - Sürű műhely, ritka köntös. (L. köntös.) D.

Művel. Amint műveled a kertet, ugy termi a zöldet. D. - Eltart a föld, csak legyen a ki müvelje. D.

« L. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

N. »