« M. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

O. Ó. »

Nadály. Vérrel hízik mint a nadály. (Pióca.) D.

Nadragulyát evett. (Bolond.) Sz. - Maszlagos nadragulyát evett. S.

Nagyapámtól. hallottam. D. - Jó van jó, de a nagyapó se disznó. (L. disznó.) Ny. 24. - Nagyapja is ördög volt. (Kópé.) D. - Nagyapja varga volt, mégis Árpádtól származtatja magát. D.

Nagybőjt. Csiripil mint a szentkuti veréb a nagybőjtben. S. - Ha ebre biznák a nagybőjtöt. (Sohse volna.) D. - Hosszu mint a nagybőjt. D. - Sokszor huzta nagybőjtben a törzsököt. (Vén leány. A ki nem ment férjhez a farsangban, azt azzal ijesztették, hogy a nagybőjtben törzsököt kötnek utána.) D.

Nagyfalusi egérgát, ha nem használ, nem is árt. (Próbálni kell.) Np.

Nagyfejű. Bagoly mondja a verébnek: nagyfejű. B.

Nagyhét, kutya gyötrelem. (Bőjt.) D. - Hallgat mint nagyhéten a harang. D.

Nagyidai. Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cigányoknak. Sz. - Szomoru mint a nagyidai nóta. (Zápolya idejében 1554-ben a cigányok oltalmazták Abaujban Nagyidát, az ostromlók kudarccal visszavonultak. A cigányok ezt kiáltották utánok: »Csak el ne fogyott volna a puskaporunk, akkor lett volna még hadd-el hadd.« Erre az ostromlók visszatértek s elfoglalták Nagyidát.) E.

Nagypéntek. Elnémult mint a harang nagypénteken. S. - Ez még nagypénteken sem bűn. Cz. - Fél mint nagypénteken a zsidó. (Pilátusverés.) E. - Jár a szája, mint a nagypénteki kereplő. B. - Nagy a csendesség mint nagypénteken a mészárszékben. Cz. - Nagypénteki derü, jó termésnek jele. S. - Ugy megijedt, hogy nagypéntekig se jő eszére. D.

Nagyságos. Nem mind nagyságos úr, kit annak mond a cigány. E.

Nagyvárad. Ugy korog az orrod, mint a nagyváradi harang. KV.

Napfény. A bagoly nem szereti a napfényt. B. - A napfény sem volna oly kellemes, ha a sötét éjszaka fel nem váltaná. B. - Az idő mindent napfényre hoz. KV. - Annyi mint nyárban a napfény. D. - Drága mint télen a napfény. D. - Egy bagoly sem szereti a napfényt. (Tolvaj.) D. - Még a napfényben is homályt keres. B. - Mire nézi a napfényt? D. - Ritka mint a téli napfény. D. - Süti a napfény, de a kenyeret még sem sütheti meg. D. - Tiszta mint a napfény. D.

Napfogyatkozás sem esik meg egyszeribe. D. - Nap fogyatkozását paraszt is észreveheti. E.

Napsugár sincs nálunk egyszeribe. D.

Napraforgó. Napra forog a tányérvirág is. D.

Naptár. Hármat néznek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot. Ny. 20. - Más a népes kaptár, más a képes naptár. S.

Napszám. A ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg. E.) - Ezek is azok napszámosai. D. - Nemzet napszámosa. (Tanitó.) ME.

Napa. Eb fél, kutya fél, mig az ipam, napam él. Ny. 2. - Egye meg a napad vaját. D. - Megadta neki, mint kápolnai ember a napának. (Részeg volt; feleségének nézte.) Ny. 2. - Menyecskének, ha mézből volna is a napája, nem kedves. Sz. - Minden napa gyülöli menyét. KV. - Napa ritkán alkuszik meg menyével. S. - Napad nem gondolja, hogy ő is csak meny volt. KV.

Narancs is keserü, ha nagyon facsarják. D.

Naspolya. Idővel, szalmával a naspolya is megérik. F. - Akkor jó a berkenye és naspolya, mikor megfő a fája alatt. B.

Nádi veréb. Csiripel mint a nádi veréb. S. - Házi és nádi. (Veréb. L. házi.) E. - Okos mint a nádi veréb. (Éjjel csunyit, nappal megeszi. Ny. 9.) D.

Náne haszon, ritka vásár. (L. haszon.) E. - Síppal, dobbal, náni hegedüvel. (L. hegedű.) E.

Násznagy. Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni. (Hizeleg.) E.

Nebánts virág. S. - A másénak nebánts a neve. ME.

Nedves. Ott legtöbbet szokott esni, a hol amugy is nedves a gazdag föld. (Gazdag gazdagodik.) D. - Örömest esik, a hol nedves. KV. (Örömestebb. E.)

Negédes. Nem illik szegényhez a nagy negédesség. KV.

Negyvennyolc. Nem enged a negyvennyolcból. S.

Nehezékkel árulják a sáfrányt. E.

Nehezen. Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart haragja. Cz. - Nehezen haragvónak haragja soká tart. KV. - Nehezen megy az ember magasra, de nehezebben nagyra. D. - Nehezen tanul a vén ökör. D.

Nekiesik mint bolond borju az anyjának. E. - Nekiesett mint tót az aludttejnek. Ny. 3. - Nekiesett mint tót gyerek a pohánkának. E.

Nekimegy. Addig járt a maga esze után, hogy nekiment a falnak. E. - Mindennek nekimegy, mint a vak légy. B. (Vak ló. D.) - Nekimegy a tengernek, habár belevesz is. D. - Nekimegy mindennek vagy nyer benne, vagy veszt. D. - Nekimenne az eleven ördögnek. D. - Nekiment mint bolond tehén a fiának. (Hebehurgya.) Ny. 1. - Nekiment mint Takács Kati a szőrkötélnek. Ny. 3. - Se tud, se lát, csak nekimegy, mint a vak légy. Ny. 4.

Nem. Az »ugy« és a »nem« rövid igék, de nagy gondot adnak. K. - A »nem akarom« bántja. (Azért nem teszi, mert nem akarja.) E.

Nemes. Alfelére ütötték a nemes pecsétet. Cz. - Fakó kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. (L. fakó.) D. - Gróf is nemes, ha hazafi. E. - Hét szilvafás nemes ember. E. - Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. D. - Járomszeghugyozó nemes ember. E. - Kompodi nemes asszony. (Rátartós.) M. - Közös mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével. S. - Kurta nemes. B. - Legyen nemes, a ki nemes. S. - Meglátogatták nemes fundusát. (Verés.) D. - Nemes a neve, de nem a szive. D. - Nemes ember volna, de a fazekasok elhordották a fundusát. Sz. - Nemes ne nevess, nem a tied a leves. Ny. 19. - Nemes vért dicsérhetni nógatlan. KV. - Nemes volt, de elhordták a fazekasok a földjét. M. - Pipás nemes. (Dologtalan.) D. - Rút dolog nemesnek nemtelenül élni. KV. - Szalmaházi nemes ember. M. - Szegény örökség a puszta nemesség. BSz.

Nemeslevél. Becsüld meg a nemeslevelet. (L. becsül.) E. - Kutyánál a nemesleveled. E. - Nemeslevelét is beitta. D.

Nemesség. Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Nemessége csak a kutyabőrön, nem a szivében. D. - Pendely nem nemesit. (Ki csak anyai ágon az, nem az.) E.

Nemzet. Nehéz egy nemzetet eltörölni. D. - Nyelvében él a nemzet. E. - Sujtásos nemzet vagyunk. Kölcs.

Nemzetség. Bátori nemzetségből való. D. - Cudar a nemzetsége is. D. - Cudar nemzetségből való. (L. Cudar.) E. - Kiütött az egész nemzetségből. D.

Nemulass. Lesz majd nemulass! E.

Nesz. Az alatt a nesz alatt. E. - Nagy neszszel vannak. ME.

Nevel. Az otthon kényére nevelt gyermek végre borjuból ökörré válik. KV. - Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, jót nevel a gyermekből. KV. - Kigyót kebledben ne nevelj. D. - Ki szolgáját gyengélteti (kényezteti), fejére neveli. BSz. - Könnyebb gyökérről nevelni a fát, mint ágról. Ny. 4. - Könnyü a jót nevelni. D. - Könnyü jó csikóból jó lovat nevelni. D. - Mint nevelik a kutyát, ugy veszik hasznát. D.

Nevelés. Gyermeknevelés sok gondot ad. E. - Jó nevelés, legjobb szokás. D. - Jó nevelés sohase drága. D.

Nevelkedik, mint a barom. D. - Ha tudná a gyermek, mire nevelkedik, finca helyett inkább sirna. K. - Ki szemeten nevelkedett, mást is rühesnek gondol. D.

Nevetés. Kutyában fogvicsoritás is nevetés. D. - A sok nevetés az okosból is bolondot tehet. D. - Az örökös sirása, alattomban való nevetés. KV. - Farkas nevetés. (Kelletlen.) K. - Fele sirás, fele nevetés. (Örökösök gyásza.) E. - Hossu nevetésnek sirás a vége. S. - Majd megfakad nevettében. D.

Négy. A lónak négy lába van, mégis botlik. Ny. 3. - Letette a négy pénzt. (Megfizette a birságot. Ha jószágot kárban, vetésben értek: négy pénzt, negyven krajcárt kelle fietni.) E. - Megeshetik négykirályok napján. (Soha.) D. - Négy deszka közé tették. (Meghalt.) E. - Négy fal, négy szem között sok történik. E. - Négy lábu is botlik. Decsi.

Néha. Nem ugy néha, mint néha. E. - Néha a ravaszság is okosság. D. - Néha a rongyot is felszedik. D. - Néha a vak is patkóra talál. D. - Néha az ördögnek is gyertyát kell gyujtani. D. - Néhanapján, seidőn. E.

Néhai nevet vett fel. (Meghalt.) S.

Néma. A bor a némát is megtanitja szólani. B. - Bizonyságul némát hiv. D. - Ha néma volna, akkor is hazudna. D. - Nehéz a némának szaván eljárni. D. - Némának anyja sem érti szavát. M. (Néma gyermeknek. KV.) - Néma gyermeken az anya sem segithet. KV. - Néma halnak néma a fia. D. - Néma mint a hal. S. - Néma mint a sír. S. - Némával beszél. D. - Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békeségben akar élni. E.

Nép. Ha a kántor jól kezdi az éneket, jól viszi a nép. D. - Milyen a király, olyan a nép. D. - Nép szava, Isten szava. (Latin.) E.

Név. A borjunak, mig szopik, nincs neve. D. - Azt se tudja, mi a neve. E. - Botlik a neve. E. - Gazdag lehet, ha neve Lázár is. D. - Elég az, hogy Balázs a neve. (Féleszü.) Sz. - Kedves gyermeknek sok a neve. KV. - Két ebnek is lehet egy neve. D. - Kinek veszett neve indult, a szél is árt annak. K. - Magad nevét másra ne add. D. - Mindennél jobb a jó név. E. - Nagy dolog, hogy a varga és a tót szégyenli a nevét. Sz. - Nemcsak egy ebnek neve: fari. KV. - Nevén szólitja a gyermeket. (Német.) S. - Tót szégyenli nevét. E. - Végtére maga nevét is elfelejti az ember. D.

Névnap. Akaszszanak fel neved napján. E. - Hármat néznek a naptárban: a farsangot, ünnepnapot, névnapot. Ny. 20.

Nézegél mint vak Pista a gödörparton. Ny. 1. - Nézgelődik mint a vén kanászné. Ny. 3.

Nézés. Nem lakik jól ember a pecsenyére való nézéssel. KV.

Nicki. El se veszett, meg sincs, mint a nicki ember szűre. (L. elvesz.) Ny. 1.

Nimfa. Éjjeli, nappali nimfa. (Rossz személy.) D.

Nincs. A hol nincs, ott ne keress. D. - A van-ból nem tudott megélni, most a nincsen-ből is muszáj. Ny. 4. - Az is baj, ha sok van, az is baj, ha nincs. S. - Ad az Isten, kinek nincsen. E. - Adjon Isten, a mi nincsen. E. - Az Isten sem vesz ott, a hol nincs. KV. - Egyszer hints, másszor nincs. E. - Egyszer van, egyszer nincs. E. - Ha nincs, teremjen; apja is azzal kereste, a mi nincs. (L. apa.) BSz. - Ingyen, nincsen. E. - Ki nem akar adni, azt mondja: nincs. E. - Nagy baj az a: nincs. S. - Nem ott keres, a hol nincs, a hol van. (Tolvaj.) D. - Nincs annak egy csepp tüze, se egy szikra vize. (Nagyon szegény.) Ny. 1. - Nincs nagyobb baj a nincsenségnél. Ny. 2. - Nincsen veszi a semmin adottat. D. - Ott keres, a hol nincs. D. - Semmin vették, mert nincsen árulgatták. D. - Senki sem adja azt, a mie nincs. D. - Sok »nincs« őrzi a vagyont. (Nem ad kölcsön.) E. - Volt az apjának, de nincs a fiának. KV. - Van is, nincs is. E. - Volt, de nincs. D.

Noé. Elmaradt mint a Noé hollója. E. (Odaveszett. Ny. 8.) - Ugrál örömében, mint a Noé bakja. D. - Várja mint Noé a hollót. Ny. 2.

Noszlop. Ég mint Noszlop. (Nagy tűz.) Ny. 5.

Nógat. Serényt nógat. KV. - A mire mást nógatsz, azt magad cselekedd. KV. - Sánta sántát nógat. E. - A gyakor unszolás és szép nógatás inditja a gyermeket. KV.

Nő. A fák sokáig nőnek, de hamar kivághatók. D. - A szamár ott nő, a hol legel. E. - Eső után nőtt gomba, benne a féreg. (Kevély.) D. - Felfelé nő, mint az ökörfark. D. - Gombamódra nő. E. - Hamar nő, ragadós is a bojtorján. Pázm. - Jobb a nőtt, mint a szőtt. (Jobb a bunda, mint a szövött ruha.) E. - Nem mind gomba, a mi hamar nő. D. - Nő a ház eleje. (Terhes asszony.) Ny. 2. - Nő mint a vad kender. B. - Nőjjön szarva a disznónak. (L. disznó.) E. - Nőttön-nő, mint tüdő a fazékban. Ny. 11. - Rossz fű nagyra nő. E. - Hamar növekszik az uzsora. KV.

Nőstény. Mit a farkas mivel, tetszik a nősténynek. E. - Ritka him nőstény nélkül. D.

Nőszik. Ám nőszszék meg vele. E. - Nősző legény nem kiméli a költséget. KV. - (Pénzt. D.) - Nősző legény pénzének nagyobb hire mint summája. K. - Könnyebb a nőszés, mint a kétszer főzés. (Kettőre való főzés.) D.

Nőtelen. Ádám látott ilyet nőtelen korában. D.

Nyakleves. (Pof.) E. - A nyakasokat nyaklevessel kell tartani. B. - Elkapta a nyaklevest. D. - Hitvány ebéd a nyakleves. E.

Nyakoncsapásból üstökvonás történik. KV. - Hazugságra nyakoncsapás illik. D.

Nyakonvág. Ha a gyermeket nyakon nem vágják, megnyakasodik. D. - Nyakonvágod még se szól. D.

Nyakravaló. Eblánc illene nyakravalójának. D. - Egy poltrán vették nyakravalóját. (Madzag.) D. - Felkötötte a nyakravalót. D. - Felnyakravalózták. (Akasztás.) D.

Nyakas. A ki nyakas, fejes is. D. - A nyakasnak nyaka törik. E. - A nyakassal az ördög se bir. D. - Az ördög is jobb volna, ha nyakas nem volna. D. - Fehér kutya, nyakas eb. E. - Fejes kutya, nyakas eb. D. - Fejes apának nyakas a fia. D. - Hamar nyakát törik a nyakasnak. D. - Ki a nyakast meg akarja jobbitani, nem tudja mi a nyakas. D. - Megkötötte magát mint a nyakas ló. D. - Nem tudni melyik rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes? D. - Nyakas a cigány is, mikor akasztani viszik. E. - Nyakas a fejhajtást meg nem szokhatja. D. - Nyakas a kakas. (Kálomista.) E. - Nyakas az ember, mig meg nem ijesztik. D. - Nyakas apának fejes a fia. D. - Nyakas lónak nyakába vetik a kötelet. B. - Nyakas mint a bika. D. (Mint a vadbika. D. - Mint a bivaly. D. - Mint a kálomista. B.) Nyakas volt apja, hogyne lenne fia? D. - Nyakas csak akkor hagyja el a nyakasságát, mikor lenyakazzák. D. - Nyakasnak csak a hóhérpallos a kenőcse. D. - Nyakasnak nyakleves. ME. - Nyers nyakas. D.

Nyalakodik. Más konyháján ne nyalakodj. D. - Nyalakodik mint az eb. D. (Mint a légy. E.) - Nyalakodónak macskagumi a csemegéje. E. - Szokásból nyalakodik a kutya. D.

Nyalogat. Jól lát a macska, noha talpát nyalogatja. K. - Ki mézet metsz, ujját nyalogatja. E. - Ki a mézet nyeli, ujját nyalogatja. D.

Nyalka legény. ME. - Nyalka szarka (Kevély, kinyalott.) D. - Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyalka pecek. E.

Nyaral. Ha jól telelsz, majd jól nyaralsz. Ny. 11. - Hol nyaralt, ott teleljen. S.

Nyargal. Egy paripán nyargalnak. D. - Füzfaparipán nyargal, mégis gyalog jár. D. - Vessző-paripán nyargal. S.

Nyavalyás. Jobb tőled várjon más, mint te mástól, nyavalyás. KV. - Nyavalyás ember az, kire az Isten haragszik. B.

Nyáj. Egy juh nem nyáj. D. - Egy rühes juh az egész nyájat megvesztegeti. KV. - Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. - Ha a pásztor rühes, nem csuda, ha megkoszosodik a nyáj. D. - Kolompos után megy a nyáj. E. - Milyen a pásztor, olyan a nyáj. S. - Ritka nyáj rüh nélkül. D.

Nyájas. A hol nyájas az anya, kényes lesz leánya. KV. - Kivül tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás vendégfogadás.) Ny. 3. - Nyájas anyának kevély a lánya. D. - Nyájas anyának kényes a leánya. B. - Nyájas apa, fejes fia. S. - Tréfás csufolódás nyájasságnak tartatik. K. - Eb ebbel nyájaskodik. B. - Nyájas a tűz. M.

Nyál. Foly reá a nyála, de nem kopik álla. D. - Folyik nyála utána. D. - Folyik nyála mint a veszett ebnek. D. - Mohón kapja (nyeli) mint éh tyúk a nyálat. E. - Nyálával is jóllakik. E. - Ugy nyeli mint az éh tyúk a nyálat. Ny. 6. - Nyálas száju. S.

Nyámog, mint az ökör a sásos szénán. (Nem izlik neki a munka, lusta.) Ny. 20.

Nyárfa. Messze veti a nyárfa-sulykot. (Hazudott.) Sz. - Reszket mint a nyárfalevél. E. - Zörög mint a nyárfalevél. D. - A nyiresből a nyárasba jár. (Céltalanul fárad.) Ny. 1.

Nyárs. Cinigének kóró a nyársa. D. - Ebéd után forgatja a nyársat. D. - Hegyes mint a nyárs. D. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M. - Kegyes tolvajnak hegyes nyárs a farába. D. - Ne forgolódj mint a varga a nyársban. Ny. 6. - Meg nem állja szérdék (aludttej) a nyársat. D. - Nyársat nyelt. (Egyenesen, mereven, peckesen tartja magát.) E. - Nyársan süti a tejfölt. (Bolond.) D. - Nyárson süti az ökröt. (Telhetetlen.) D. - Oda ül a nyárshegyibe. E. - Pislog mint az undvári nyul a nyárson. (Babonából elevenen huzták nyársra.) D. - Sürög-forog mint a varga a nyárson. Ny. 3. - Tüzes nyárssal állott ellene. D.

Nyel. A buza nehéz veretü, könnyed nyeletü. (L. buza.) Ny. 17. - Az ételt is rösteli rágni, csak nyeli. D. - Egyet harap, hármat nyel. E. - Furót nyelt. E. - Jól megrágd, aztán nyeld. D. - Kapucinust nyelt. (Rekedt.) E. - Nehezen nyeli a véknyas szalonnát. Ny. 2. - Nem nyeli, hanem csusztatja a bort. D. - Nem rágja a falatot, hanem csak nyeli. D. - Nyeli a száraz kortyot. ML. - Sok keserüséget nyel. B.

Nyeletlen. Tartja magát mint a nyeletlen furkó. Ny. 2.

Nyelves. Nem mind ügyész, a mi nyelves. D. - Nyelves harkály. D. - Nyelves mint a piaci kofa. B.

Nyereség. Egynek nyeresége, másnak vesztesége. KV. - Nem mindenkor nyereség a feleség. Np. - Nyereségnek jó a szaga, akárhonnan jön. (Latin.) D. - Reménység, nyereség nincsenek mindig egy vágásban. D. - Rossz nyereség hasonló a kárhoz. Ny. 7. - Sietség, nyereség. D. - Sokan játszanak, de csak egyé a nyereség. KV. - Sok a játékos, de csak egyé a nyereség. E.

Nyerés. Adás-vevés nem mindig nyerés. ME. - Első nyerés, cigány vesztés. Ny. 2.

Nyertes. Hosszu pörön biró a nyertes. E. - Két pörös fél közt a harmadik a nyertes. (Latin.) S. - Nem félhet a nyertes a megvert hadtól. D.

Nyereg. Bársony-nyereg szamárra. E. - Egy farral két nyerget ül. D. - Egy seggel két nyerget ül. E. - Egy farral nem lehet két nyerget ülni. Ny. 4. - Egy nyeregben ülnek. D. - Előbb jár a nyereg, mint a ló. Ny. 24. - Illik rá, mint szamárra a bársony-nyereg. B. - Jobban csuszik ott a nyereg, mint a ló. B. - Két nyereget ül egy seggel. M. - Kiütötték a nyeregből. E. - Minden nyeregbe odafér. KV. - Nem illet szamarat vörös nyereg. M. - Nem illik szamárra a bársony-nyereg. KV. - Nagyon nehéz egy farral két nyerget megülni. D. - Nem szamárra való a bársony nyereg. Sz. - Nyerget ütik, hogy a ló érezze. E. - Rest ökör is nyerget kiván. (Latin.) B. - Rest ökör nyeregre vágyódik. D. - Szamár hátán selyem-nyereg. E. - Tehénre sallangós nyereg. D.

Nyergel. Egy lovat nyergelnek. D. - Megnyergelték, mint a túrós hátu lovat. D. - Tehenet nyergel. KV.

Nyerit. Egész nap nyerit a sárga kancák után. (L. kanca.) D. - Kanca után nyerit a csikó. D. - Ló is a szépre nyerit. D. - Nyerit mint a ló. D. - Nyeritő ménló. (Kurvás.) D.

Nyers. Aszu fa mellett a nyers is megég. E. (Száraz fa mellett stb. KV.) - Nyers fának nehéz száradtát várni. E. - Nyers fát tett tűzre. D. - Nyerset evett, gyomra nem emésztheti. (L. gyomor.) D.

Nyes. A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd. E. - Nyesve nő a fa is. ME. - Sokat egy fán ne nyess. D. - Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. (Szigoru nevelés.) D.

Nyél. Elkeverte a kalapács nyelét. Ny. 1. - Elmocskolta a kalapács nyelet. D. - Elszarta a kalapács nyelet. (Elvesztette becsületét, hitelét.) E. - Elmocskolta a korbács nyelét. D. - Ide vele, ha van nyele. Ny. 7. - Kár hogy nyele nincs. D. - Ki vele, ha van nyele. (Ha van bátorság.) Ny. 8. - Majd nyélbe ütöm én ezt. (Rendbe hozom.) E. - Minden fejszének akad nyele. B. - Nyele van a szónak. (Nem csak kimondani, hanem meg is kell tenni.) E. - Nyelet csinálok én ebbe. BSz - Uri bicsak, fa nyele. (L. bicsak.) D. - Veszett fejszének nyele. Sz. - Veszett fejszének nyele fordult. B. - Veszett fejszének nyele is jó. D.

Nyikorog mint a koldus taligája. B. - Nyikorog mint a kukorica malom. D. - Nyikorog mint az oláh szekér. Ny. 3.

Nyilallás. Kevés kell belőle, mint a nyilallásból. Ny. 1.

Nyil. Egyenes mint a nyil. D. - Hegyes mint a nyil. D. - Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe. E. - Nem vet az okos magánál nagyobbal nyilat. D. - Nyilat huzni. E. - Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F. - Nyilba fut. E. - Repül mint a nyil. ME. - Sebes mint a nyil. D. - Nehéz az ellőtt nyilat visszahuzni. E.

Nyilik. Későn nyilik szeme az esztelennek. D.

Nyimmel, nyámmal eszik. KV.

Nyir. Az okos pásztor nyirja a juhot, nem nyúzza. D. - Azt a bárányt se szeresd, mely akkor is hallgat, mikor nyirják. D. - Disznóról is gyapjat nyir. E. - Gyapjáért szokták a juhot megnyirni. KV. - Nem szokás a disznót megnyirni. D.

Nyiri. A nyiresből a nyárasba jár. (Céltalan fárad.) Ny. 1. - Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyalka pecek. E. - Ungvári bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bőséget. D.

Nyirfa. Gyermeknek legjobb feleség a nyirfa kisasszony. K. - Nyirpóznával fejet póználni. M.

Nyit. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Hamar kárt vall, ki a kincses ládát nyitva tartja. B. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér. E. - Nyitva az ajtó, akár fel, akár alá. Decsi. - Tárva-nyitva az ajtó. D. - Megtalálja a dolog nyitját. S. - Minden dolognak megvan a maga nyitja. S.

Nyitra. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5.

Nyolc. Nálok is több hét nyolcnál. BSz.

Nyom. Ha valaki nyomja lábod, vedd el onnét, ha bánod. E. - Nyomkodja mint kánya a malacot. Ny. 6.

Nyom. Bottal ütheti nyomát. D. - Egy nyomon járnak. B. - Ha igaz nyomon jársz, nem fáradsz. D. - Hajó nyomát keresi a tengeren. D. - Itt a nyoma, farkas mégis tagadja. D. - Meleg nyomát üzik. D. - Meleg nyomát üzte, fel is találta. D. - Nyomába akadtak. D. - Nyomába sem hághat. D. - Ütheted már bottal a nyomát. (L. bot.) Ny. 1.

Nyomorékot is kiegyenesiti a halál. ME.

Nyomorult. Az urak apritják, nyomorultak lakják. KV. - Eleget élt a nyomorult, ha hamar meghalt is. D. - Hogy dolgodat meg ne bánd, a nyomorultat szánd. E. - Nincs nyomorultabb a vak embernél. KV. - Nyomorult, kinek nem elég a magáé. E. (A mie van. B.) - Nyomorult gazda az a kit a szolga tanit. KV. - Nyomorult koldus az, ki egy házat el nem tud kerülni. E. - Sokat élt a nyomorult, ha hamar meghalt is. D. - Vak, ha sok is aranya, mégis nyomorult. K.

Nyomoruság. Cifra nyomoruság. E. - Cifra nyomoruság a katona-élet. E. - Egyik nyomoruság ottéri a másikat. K. - Előrelátott nyomoruságot könnyebb elszenvedni. B. - Embert a nyomoruság és árnyék soha el nem hagyja. D. - Katonaság, cifra nyomoruság. ME. - Ki idején reászánja magát, csak eltűri a nyomoruságot. E. - Kölcsönzésnek és veszekedésnek társa gond és nyomoruság. KV. - Kurta az élet, de a nyomoruság hosszuvá teszi. D. - Megtanit a nyomoruság imádkozni. KV. - Mig az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorusága. E. - Minden mesterségre megtanit a nyomoruság. D. - Nagy mester a nyomoruság. D. - Nyomoruság a rabság. E. - Nyomoruság bokrával jár. (Többed magával.) Ny. 2. - Nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. - Nyomoruság mutatja meg a jó barátot. KV. - Nyomoruságot a nyomorság szokta követni. KV. - Öröm nyomán jár a nyomoruság. S. - Senki nem irigyli a nyomoruságot. KV.

Nyomtató lónak nem kötik be száját. KV. - Nyomtató ökörnek nem kötik be száját. D. - Egy szűrűn nyomtatnak. D. - Könnyen megy neki, mint a ki egy lovon nyomtat, azután huszonkétszerben veri az eső. Ny. 21.

Nyoszolya. Megiszom a jó bort csutora nélkül is; ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is. Np.

Nyög. Adós fizess, beteg nyögj. E. - Ne nyögj, mert hátra még a bekkenője. Ny. 2. - Nyög mint pokolban a juh. Ny. 4. - Nyög mint a rossz juh a pokolban. Ny. 6.

Nyögés. Nem akarásnak nyögés a vége. M.

Nyöszörög mint az oláh duda. S.

Nyugszik. A ki ifjuságában dolgozik, az vénségében nyughatik. KV. - A ki mint fárad, ugy nyugszik. D. - Amint veted ágyadat, ugy nyugszol benne. B. - A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd. E. - Hadd nyugodni a holtakat. KV. - Jól nyugszik, mint eb a pozdorján. D. - Ki mint veti ágyát, ugy nyugszik. Ny. 8. - Ki sokat álmodozik, keveset nyugszik. D. - Kinek szárnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. KV. - Nyugszik az urban, mint a szováti káposzta a rektorban. S. - Nyugszik az urban, mint Máté tehene az útban. Ny. 23. - Nyugszik mint a somogyi gyermek. (Leesett a fáról.) D. - Napot nyugodva dicsérj. E. - Öreg fának árnyékában nyugszik az okos. D. - Szerencsések a holtak, mert békével nyugszanak. D. - Szűr huzz fát, palást rakj tüzet, bunda nyugodjál. BSz. - Tudja szél, hol nyugszik a szunyog. B. - Vén fa alatt jó nyugodni. E.

Nyugodt föld jobban termi a buzát. D. - Nyugodt földnek szép termése. E.

Nyugalom későre is jó. D. - Álom után jó a nyugodalom. D. - Dolog után édes a nyugodalom. B. - Jobb egy száraz falat nyugodalomban, mint tizenkét pástétom veszekedésen. D. - Kettős ünnep, hetes eső: szolga nyugodalom. B. - Munka után esik jól a nyugovás. KV. - Munka után édes a nyugalom. ME. - Munka után méz a nyugodalom. ME.

Nyugta nincs, mint a bolygó zsidónak. ME. - Nyugtával dicsérjük a napot. KV.

Nyugtalan, mint a fing a fürdőben. E. - Nyughatatlan mint kutya seggiben a savó. E.

Nyugtalanit a kincs, akár van, akár nincs. S.

Nyujtózik. Csak addig nyujtózzál, mig a lepel ér. M. (Mig a pokróc ér. E. - Mig a takaró ér. B.) - Nyujtózkodik mint eb a pozdorján. D. - Nyujtózkodhatnék, mint a rimaszombati papné. (Erkölcstelen.) D. - Tovább nyujtózik, mint a pokróc ér. E.

Nyulász. Dobbal megy nyulászni. E. - Harangszóval megy nyulászni. E.

Nyuszt. Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében. K.

Nyúz. Az okos pásztor nyirja a juhot, nem nyúzza. D. - Bakot nyúz. S. - Csak azon bakot nyuzza. M. - Egy bakot nyúznak. D. - Egy rókáról nem lehet két bőrt nyúzni. D. - Nyúzza az embert. D.

Nyű. Alábbvaló az élő husba esett nyűnél. D. - Fel nem kelne, ha nyű esne is husába. D. - Nyüvek termettek az alfelében. D. - Nyüves a füle. (Hetyke, félre csapta kalapját.) Ny. 2.

Nyüg ez rajtam. ME. - Nyügbe vetett ló nem messze nyargal. Pázm.

« M. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

O. Ó. »