« N. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

Ö. Ő. »

Obsit. Istennél van, mint Szenyes Péternek az obsit. (L. Isten.) Ny. 11. - Obsit, a merre a nap süt. (Elmehetsz.) Ny. 5.

Obsitos katona. (Hazug.) ME. - Hazudik mint az obsitos. S.

Ocsmány beszélgetés, erkölcs vesztegetés. KV.

Odaadja az ingét is. E. - Semmiért is odaadhatja. D.

Oda van. A legszebb virág leghamarabb oda van. D. - Ebestül, macskástul oda van. KV. - Ebestül, marhástul, minden pereputyostul oda van. Sz. - Egész odáig van. E. - Fészkestül, tyúkmonyostul (tojásostul) oda van. D. - Ha oda van, oda van. E. - Kutyabarátság, marha szaporaság, hamar oda van. E. - Oda a vese, de itt a szaga. E.

Oda fut az ember, a hová a többi tódul. D. - Oda, oda pokolba. D. - Oda mind farka, mind füle. D. - Odamondani. E. - Oda se néz a bajnak. B. - Oda vagyunk falustól. (Mindenestül.) B. - Oda vagyunk kocsistól. S. - Oda vagyunk lovastól. S. - Oda vagyunk a tyúkoknak. (Végünk van, jön az ellenség.) ML. - Régen oda van mind fészkestől, mind kukostól. D.

Odu. Meghuzza magát, mint az ördög az oduban. S.

Odvas törzsök. (Vén ember.) D. - Odvas fogamra is kevés. ME.

Ok. A ki akar, lel okot. E. - A nem akarásnak sok oka lehet. D. - Annak is van oka, miért nem megy a rák a vetésre. E. - Észszel indulj, okkal járj. E. - Ha a hangya fél, annak is van oka. D. - Ha bús a gazda, néha annak a gazdasszony is az oka. D. - Harminckét ok. (Legfőbb ok. A faluba bevonuló püspök megkérdezte az egyházfit, miért nem harangoztak eléje. »Annak harminckét oka van; első hogy nincs harangunk«.) E. - Kinek oka vagyon, okosan beszélhet. D. - Minden gonosznak oka az asszonyi állat. Decsi. - Mindennek megvan a maga oka, foka. E. - Mondja a gyermek, hogy megverték, de okát nem adja. D. (Nem mondja. E.) - Okkal, móddal. E. - Se oka, se foka. D. - Sok okot lel, ki el akar szakadni barátjától. E. - Van oka, miért mozdul cserfán a levél. D.

Okád. Kigyót, békát okád rá. D. - Tüzet okád, mint a táltos. S. - Visszatér eb az okádásra. E.

Okosan. A bolond is okosan szól néha. B. - Jól fogant gondolat okosan születik. D. - Keveset szólj, de okosan. S. - Ki okosan farag, forgácsol. D. - Kinek oka vagyon, okosan beszélhet. D. - Nem lehet vele okosan szólni. D. - Okosan van a csizma fejelve. S. - Ritkán szólj, de okosan. B. - Sokat szólani és okosan, ritka együtt. E.

Okoskodik. Késő eset után okoskodni. E. - Tréfás embernek okoskodása. (Nem sokat érő.) D.

Okosodik. A bolond veréssel okosodik. B. - Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni. E. - Megokosodik negyven esztendőre, mint a pajorok. (Bajorok, svábok.) K. - Mindig okosodik a világ. D.

Okosság. sötétben is világit. D. - Abban termékeny az okosság, kiben szaporátlan a tréfa. D. - Fontolás, hallgatás, anyja az okosságnak. B. - Helyén kelt ravaszság, csak módos okosság. E. - Idővel gyarapodik az okosság. B. - Jaj mi nehéz azt észre hozni, a kinek Isten okosságot nem adott. Pázm. - Nem okosság a titkot ellenségnek kijelenteni. E. - Nem sokat ér az erő okosság nélkül. B. - Néha a ravaszság is okosság. D. - Néha az okosság sem használ. D. - Okosság szüli a gazdagságot. D. - Okosság vezérli a világot. D. - Példát adni jóság, venni okosság. E. - Semmirevaló az erő okosság nélkül. KV. - Szapora tréfa, meddő okosság. E.

Oktalan nem szenvedheti az okost. D. - Okos parancsol, oktalan dolgozik. D. - Oktalannak semmi szégyene. D.

Oktat. A fejedelmet ne oktasd. D. - Csirke oktatja a tyúkot. D. - A szavak oktatnak, a példák vonzanak. (Latin.) E.

Oktatás. Ifju embertől vénnek adott oktatás. D. - Ki megveti szülei oktatását, hóhérkézre kerül. E. - Ki apja-anyja oktatását megveti, hóhérra talál. B.

Oktondi. D. - Másnak akarsz tanácsot adni, magad oktondi vagy. KV.

Okuláré. (Pápaszem.) Telle, tulla! tedd fel az okulárt. Pázm.

Olaj. Csendes mint az olaj. D. - Ki olajjal bánik, hamar piszkosodik. S. - Mogyorófa-olaj, furcsa olaj. D. - Nem jó a tűzre olajat önteni. KV. - Olajat önt a tüzre. E. - Olaj és viz. E. - Sok a tűröm olaja. Ny. 7. - Tűr-olajjal keni sebét. D.

Olajos. Jól esett neki, mint czirbusznak az olajos pogácsa. Ny. 6. - Kevély mint az olajos korsó a szegen. Sz. - Olajos volt a szája. (Sikos, elszólta magát.) Ny. 2. - Olyan a kendőzéstől, mint az olajos korsó. KV. - Rátartja magát mint az olajos korsó. B. (A szegen. Sz.) - Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. E.

Olasz, ravasz. E. - Ritka olasz macska nélkül. D.

Olcsó a katonának vére. E. - Könnyü a só, ha olcsó. D. - Könnyü olcsó városban megszokni. D. - Nem mind kicsiny, a mi olcsó. D. - Olcsó fának hideg a lángja. Ny. 13. - Olcsó húsnak híg a leve. KV. - Olcsó János. ME. - Olcsó mint a cigányhal. (Szálkás.) D. - Olcsó mint a kurafi. E. - Olcsó mint a polyva. D. - Olcsó mint Tuba Boris körtéje. (Ötével vette, hatával adta egy garasért.) Ny. 5. - Olcsó mint a vasszar. (Kiégetett szén a kovácsnál; értéktelen.) Ny. 3. - Olcsó ott az ember, a hol nem ismerik. D. - Olcsó ott az ember, a hol sok van. E (Sokan vannak. D.) - Olcsón vették, olcsón adták. D. - Szépen döglik a marha, olcsó lesz a bőr. D.

Oldja a kereket. E.

Oldal. Azt is tudja, melyik oldalon fekszik a király. (Hirhordó.) Ny. 3. - Furják száját, oldalát, mégis feneketlen hagyják. (Kémény.) B. - Kifurná az oldalát. E. (Ha meg nem mondaná. D.) - Legnagyobb haszna két oldala. (Rest.) D. - Majd kifurja az oldalát. Ny. 5. - Mindennek két oldala van. (Jó és rossz. Német.) ME. - Mindennek megvan a maga jó oldala. (Német.) E. - Oldal Pállal beszélt. (L. beszél.) Ny. 1. - Oldalán kamarája, mint a baranyai embernek. (Tarisznya.) D. - Oldalba nyomta a birót. (Megvesztegette.) Ny. 1.

Oldalas. Adj neki egy oldalast, majd csinálja a szaladóst. (Üsd oldalba.) Ny. 1. - Szó nélkül eloldalgott. (Elment.) ME.

Oldalborda. Az asszony csak oldalborda. E. - Gonosz oldalborda. E. - Oldalbordáját is meg lehet olvasni. (Sovány.) D.

Oldalog mint eb a gyolcsos tóttul. E.

Oldalt kötötte a derest. (Hadd lássák.) D.

Oldozkodik. Ki hogy köteledzett, ugy oldozkodjék. Ny. 6.

Olló. Csak abban nem egyesülhetnek: ha a szénát kaszával kaszálták-e vagy ollóval ollózták. (Vitatkozók.) Pázm. - Kezében az olló is, a posztó is, vágja a merre akarja. Ny. 6.

Olt. Kicsiny tüzet kevés viz olt. E. - Ott olts, a hol ég. E. - Tüzet nem jó tűzzel oldani. M.

Oltalmaz. Könnyü oly várat oltalmazni, melyet nem vívnak. D. - Nehéz két hajdunak várat oltalmazni. KV.

Oltár. Az Isten oltáráról is elvenné. B. - Az oltárról is lelopná. D. - Az oltár előtt adott parolát nem oly könnyü felbontani, mint a rossz varrást. B. - Cifra mint a rác oltár. Ny. 12. - Csak az oltárig vagyon a barátság. KV. - Esik hamis eskü az oltár előtt is. E. - Ki oltári szolga, oltárról veszen részt. E. - Loptt marhából ad az oltárra. KV. - Megesküdném az oltár előtt is. D. - Mintha oltárra tenné. E. - Mintha oltárról venné el. E. - Pap is az oltárról él. Ny. 18. - Pap az oltárról, ördög a boltból. S. - Se hite, se oltára. D. - Tovább van még kómé a nagy oltár. D. - Ugy kellett, mint az oltárra a feszület. Ny. 6. - Egy oltáros ember. (Reform.) Ny. 5. - Ne oltározz neki. (Ne imádd, ne hizelegj neki.) E.

Olyan a milyen. E. - Olyan mint a többi. D.

Olvad. Gyémánt is olvad, nem csoda ha a jég. D. - Gyöngy is olvad ecettől. KV. - Majd elolvad a hó. D. - Olvad mint a vaj. S.

Olvas. Hazudik mintha olvasná. E. - Homok szemeket olvas. D. - Könyv, pénz olvasva, rossz asszony verve jó. D. - Olvasni nem tud és iskolamester akar lenni. B. - Olvasva tanul az ember. D. - Olvasva jó a pénz. KV. - Pénz olvasva, asszony verve jó. E.

Olvasatlan is elviszi a pénzt a tolvaj. D.

Olvasó. Csald meg a pápistát, lopd el olvasóját. D. - Inkább olvasóját, mint korsóját felejti el. D. - Kálvinista olvasó. (Pénz.) Ny. 9. - Lábán van az olvasó, ugy imádkozik. (Rab.) Ny. 1. - Tartós mint a barátok olvasója. Ny. 9.

Omode vára. (Elpusztult jószág.) D.

Orbán. Egész Orbán lelke. (Kóbor.) E. - Feltette az Orbán süvegét. (Részeg. Dóczy Orbán egri püspök süvegét 1490-ben II-ik Ulászló koronázásakor részeg szolgája a saját fejére tette fel, a püspöké helyett.) M. KV. Sz. - Jár-kel mint Orbán lelke. D. (A pokolban. E. L. lélek.) - Orbán megrázta szakálát. (Havaz Orbán napján.) S. - Őgyeleg, mint Orbán lelke a pokolban. S.

Orcátlan. Sehol sem vall szégyent. Ny. 2.

Ordit. A ki farkassal él, vele együtt ordit. B. - Bámulj kapu, ordits város. S. - Ha farkassal laksz, vele együtt ordits. KV. - Nem mind oroszlán, a ki ordit. D. - Néha a görény is ordit, nemcsak a szamár. D. - Ordit mint a Bálám szamara. Ny. 6. - Ordit mint a fába szorult féreg. Ny. 8. - Ordit mint a Mellári szamara. Ny. 7. - Ordit mint a szamár. D. - Ordit mint az erdei fülemile. (Farkas.) E. - Ordit mint az oroszlán. D. - Ordit mint az orosz az ólban. Ny. 22. - Szamarak orditoznak, eső lesz. S.

Orditás. Megszokta mint a farkas az orditást. D. - Szamárorditás nem hallik mennyországba. D.

Orgazda. D. - Fiatal korában tanulja az orgazda. D. - Ha nincs orgazda, tolvaj nem volna. (Német.) S. - Nehéz ott lopni, hol a gazda orgazda. D. - Orgazda és tolvaj egy büntetést érdemelnek. KV. - Orgazda, tolvaj mind egy zsákba valók. KV. - Orgazdát egy szeggel feljebb akasztják. K. - Orgazdát nagyobbra becsülik egy singgel. D.

Orgona. Kevély mint a barátoknál az orgonahuzó. D. - Mindig kell igazitani rajta, mint a régi orgonán. D. - Összement, mint a tót orgona. Ny. 8. - Rossz kántor a jó orgona mellett sem jó. D. - Szuszog mint tót orgona. S. - Tud hozzá mint kocsis az orgonához. D. - Üres mint az orgonasíp. D. - Megtalálták a mesgyét, mint az orgonista ur kaszásai. Ny. 4.

Orosz. Okos orosz ritkaság. S. - Ordit mint az orosz az ólban. Ny. 22. - Orosznak csak délig van esze. (Délután részeg.) S. - Zöld lovat, okos oroszt, kálvinista molnárt, döglött szamarat látni ritkaság. E.

Orsó. Pörög a nyelve mint az orsó. S.

Országut. A ki keveset tud, jó annak országut. E. - Az ország utját is el lehet hibázni. D. - Elhagyta az országutját. (Hazudott.) D. - Eltévesztette az országutját. D. - Ha keveset járt-kelt az okos, az országutját el nem hagyja. D. - Hosszu mint az országut. E. (Széles. B. - Tágas. E..) - Konyit reá mint rossz ló az országutra. E. - Letért az országutról. (Igazról.) Ny. 4. - Malom vidék nélkül, csárda országut nélkül semmit sem ér. Ny. 22. - Olyan mint az országut. E. - Olyan vén mint az ország utja. D. - Rossz lány olyan mint az országut. (Sokan járják.) Ny. 6.

Orvosol. Késő holtat orvosolni. KV. - Mást orvosol, maga beteg. Pázm. - Megorvosolja az idő, a mit az ész meg nem gyógyithat. D. - Nem lehet minden betegséget egy szerrel orvosolni. B.

Orvosság. Béke orvosság, civódás méreg. D. - Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága. D. - Fűbe-fába adta Isten az orvosságot. K. - Halál ellen nincs orvosság. E. - Kár az orvosságot megaranyozni. E. - Legjobb orvosság a koplalás. S. - Mértékletesség többet ér az orvosságnál. B. - Módjával méreg is az orvosság. E. - Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet orvosság gyanánt adnak be. D. - Orvosságot nem kell megköszönni. S. - Retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. Ny. 8. - Szép vigasztaló szó orvosszer a betegnek. B. - Szomjuság ellen ital az orvosság. E. (Kancsó. D.) - Tűröm olaj a legjobb orvosság. B. - Vén embernek bor az orvossága. B.

Ostoba. Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona, ostoba vezér. D. - Ne adj bort az ostobának, hallgatni fog. K. - Ostoba fiu anyja méhében is későbbre érik. D. - Ostoba mint a borju. D. (Juh. E. - Liba. S. - Ló. D. - Szamár. D - Székely. KV. - Tulok. D. - Ökör. D.) - Ostoba mint gigeji kántor. Ny. 5. - A jó pap holtig tanul, mégis ostobán hal meg. Ny. 4.

Ostor. Apád átkozása, anyád sirása ostort fonhat nyakadra. B. - Csapkod mint palóc az ostorával. S. - Isten ostora. D. - Jármas tinónak béres ostor. Ny. 6. - Jó lovat nem az ostor, hanem a zabola vezeti. D. - Jó lónak zabla kell, nem ostor. B. - Legjobb ostor az abrak. E. - Megverte az Isten, ostorát is rajta hagyta. (L. Isten.) Ny. 20. - Minden kedve, esze, az ostorra vesze. E. - Ostorhegyet futott. (Verés.) Ny. 2. - Sem ostor, sem ló nem a tied. E. - Szüleidnek átka ostort fonhat nyakadra. E. - Zab hajtja a lovat, nem az ostor. E. - Zabos lónak jó kedv az ostora. E. - Zabola, fék, ostor, délceg lovat megtör. S. - Végén csattan az ostor. S.

Ostorfa. Egy kútba elég egy ostorfa. Ny. 18.

Oszlop. Az asszony két oszlopot tart a háznál. E. - Háznál egy oszlopot tart a férfi, de az asszony kettőt. E. - Ország oszlopa. E. - Oszlopos ember. ME. - Sohase lesz kákából oszlop. D.

Oszt. Amint gyüjtöd, ugy osztod. D. - Holt hagyja, élő osztja. E. - Szabott bér, osztott konc. Ny. 24. - Szegődött bér, osztott konc. D.

Osztály. Egyenlő osztály (osztozás) nem támaszt hadat. E.

Otromba. Hamarabb érik a gomba, mint az otromba. D. - Minden goromba, otromba. D.

Otthagyta mint Szent Pál az oláhokat. ML. - Mit szeme meglát, keze ott nem hagyja. KV.

Ott is ás, a hova semmit sem tett. (Lop.) D. - Ott fogja, a hol kell. E. - Ott tellik, a hol van. D. - Ott, a hol te nem tudod. KV.

Ó. Ifju úr, uj csizma kevesebb az ónál. KV. - Nem jó ó hordóba uj bort tölteni. KV. - Nem jó ó bort uj hordóba tölteni, mert két kár lesz benne. KV. - Ó bor jó és uj szalonna. KV. - Ó bornak, ó leánynak nem egy az ára. E. (Nem egy áron itcéje. D.) - Ó hordóban uj bor, két kár lesz belőle. E. - Ó szalonna jó a háznál. K. - Nem jó ó zsákba uj buzát tölteni. KV. - Uj szita szegen függ, az ó a földön hever. Sz. - Uj szita függ a szögön, az ó hever a földön. KV.

Ócska zsákból uj gatya. Ny. 9. - Vén asszonyt pénzeért, ócska kocsit vasáért venni semmi nyereség. Sz. - Vén szolga, ócska butor. S.

Óhajt. Ki mit óhajt, örömest hiszi. ME. - Sokat ohajt, kinek semmie sincs. ME.

Ól. Disznó-ólra cserép-fedél. D. - Először ólad legyen, aztán végy disznót. Ny. 1. - Ez csak olyan úr, mint a ki az ólban túr. Ny. 6. - Hat hizója ólban, maga a hetedik. D. - Jobb a teli ól, mint az üres csűr. D. - Késő akkor csukni ólad, mikor már a tehén oda. E. - Nagyobb a disznó mint az ól. (Láb, csizma.) B. - Óla sincs, mégis disznót akar hizlalni. D. - Ólban szőke. (Rendben van a dolog.) E. - Ordit mint az orosz az ólban. Ny. 22.

Ólálkodik. Békkel jár, a ki nem oláhkodik. (Ólálkodik.) D. - Oláhkodó (ólálkodó) ravasz. D. - Nem mind oláh, a ki ólálkodik. D.

Ólom. Friss mint az ólom-madár. Ny. 4. - Könnyü mint az ólom-madár. D. (Lassu. S.) - Látott már ólom varjut. Ny. 3. - Ólomlábon jár. B.

Ónodi. Fucsra ment mint az ónodi vakarcs. E. - Ónodi katonának az átka van rajtuk. (L. átok.) Sz.

Óra. Az óra folyton foly, meg nem eszi a moly. KV. - Az órajárásból is megitélheted a várost. M. - Egy óra sincsen, mely mindenkit egyiránt szolgálna. KV. - Ha ma egy órát hiába elmulasztottál, holnap egész nap fel nem találod. E. - Hajnali óra, vezet jóra. S. - Hazudik mint a bomlott óra. E. - Hol csipkefán terem az óra. (L. csipkefa.) E. - Jobb egy óra száznál. (Boldog óra.) BSz. - Megverték mint a lőcsei órát. (L. Lőcse.) Ny. 5. - Nem kérdi a has, hányat ütött az óra. KV. - Négy pusztitja az erszényt: a rossz óra, rossz malom, ó kocsi, vén szőlő. Ny. 20. - Rájött a bóna óra. E. - Rájött a bolond óra. E. - Reggeli órának sok pénz (arany) a szájában. (Német.) E. - Ritka óra hiba nélkül. D. - Romlott óra. D. - Rossz óra máskép mutat, máskép üt. ME. - Tudjuk hányat ütött az óra. D. - Üt mint a bolond óra. Ny. 13. - Ütött az órája. E.

Óriás csak óriás, ha völgyben áll is. D. (Gödörben. E.) - Mellette az ökörszem óriás. D.

Óság. Minden óság ujság volt először. D. - Ujság kedves, óság redves. KV.

Óva. Megbékült barátoddal óva bánj. B. - Óvakodjál a szakálas asszonytól. KV. - Törött fazékkal óva bánunk. B.

« N. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

Ö. Ő. »