« Ö. Ő. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

R. »

Pacal. A ki pacalt akar enni (avagy özvegy asszonyt elvenni. Sz.) ne kérdje mi volt benne. E. - Két hurka egy pacal. Ny. 21. - Kutya gyomornak pacal a foltja. D. - Méltó volna, hogy százrétü pacalba varrják a fejét. KV. - Nem mindenkor lesz ám pacó, pacó. (Végre a kemény szóra is kerül a sor.) K. - Olyan mint a százrétü pacal. S. - Pacalra szokott s pástétomra vágyik. E. - Sok ágra áll az esze, mint a százrétű pacalnak. (Sokról beszél, de nincs értelme beszédének.) Ny. 1.

Pad. Addig keressz lágy párnát, hogy aszu padon is elhálánál. KV. - Ebnek vonszák asztalra fejét, ő pad alá vonsza. KV. - Ha a padra akarsz nyugodni, tanulj először alatta feküdni. KV. - Két szék között a pad alá. E. - Ki gyermekért, ebért veszekedik, pad alá bujjék. K. - Ki pad alatt hever is, vetett ágyra áhitozik. K. - Ki sokfelé kap, két szék között a pad alá esik. E. - Megnő a leány, ha pad alatt is. E. - Nem kell arany edényt pad alá tenni. Cz. - Pad alatt a remény. D. - Padra viszik bőrét. (Meghalt.) E. - Senki sem irigyli a pad alatt. KV. - Uj szita szegen függ, azután a pad alatt is hever. B. - Vitézségök miatt a pad alá bujtak. D.

Padlás. Kalapja a padláson maradt. (Beszakadt a jégbe, kalapja fent maradt.) D. - Nincs semmi a padláson. (Üres a feje.) D. - Padláson, korpa van benne. (L. korpa.) Ny. 2.

Paizs. Tőrrel, paizszsal vítat. Pázm.

Pajkos deák. ME. - Büszke mint a pajkos deák. D. - Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyiri pecek. E. - Pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás. (Hiábavaló.) D. - Pajkos ritkán tesz jót. S. - Tiz esztendős hadronc nem pajkosabb nála. D.

Pajta. Örül mint kinek pajtája ég, maga beleszorult. D. - Puszta pajtából is repül olykor bagoly. E.

Pajtás. Csalán és bürök jó pajtások. D. - Indulj pajtás, nagy a hajtás! E. - Kárakatonának gödény a pajtása. (L. gödény.) Ny. 3. - Kenyeres pajtások. ME. - Kuszi pajtások. ME. - Rossznak rossz a pajtása. B.

Pajzos. Elküldte mint Pajzos a papot. (L. elküld.) E.

Paks. Lesz még Pakson vásár. (Még megboszulom magamat!) Ny. 2. - Megfekszik a kocsiban, mint a paksi biró. Cz.

Palack. Mihelyt a palackot látja, tüstént ihatnék. D. - Szabad a patak, de nem a palack. (Viz ingyen, bor pénzért.) M. - Jól meg tudja fejni a palackot. D.

Paládi. Megkenték mint a paládiak a dobot. (L. dob.) Ny. 4. - Nekem szólt a paládi rigó. S.

Palánta. Vén palánta, kész káposzta. D.

Palást. Arra forditja a palástot, honnét a szél fuj. KV. - Elinná a Krisztus palástjáról a csattot. E. - Ellopná az Isten palástját is. D. - Ki szereti papját, ki pedig palástját. KV. - Ki papját, ki papnéját, ki pedig palástját. D. - Krisztus palástját is beinná. D. - Palást kell a nagy hazugságnak. Ny. 2. - Szél felé forditja a palástot. Sz. - Szűr nem palást. D.

Palástol. Akármint palástolják, ugyan kitetszik azért a farka. (Rejtett szándék.) Decsi.

Pallos. Akasztófa címere, hóhér-pallos levele. D. - Akasztófa virága, hóhér-pallos cifrája. Ny. - Bízik mint hóhér a pallosában. D. - Égben két nap, hüvelyben két pallos. D. - Éles mint a hóhér-pallos. D. - Két élű pallos. D. - Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. D. - Kicsi leányt kicsi pallos illet. KV. - Kopját kopjával, pallost pallossal szokták visszaverni. KV.

Palota. Bár szalmás legyen is kunyhód és füstös is, jobb más palotájánál. Sz. - Jobb magad kunyhója más palotájánál. E. - Disznónak uri palota. D. - Tudomány szegénynek is palotát rak. E.

Palóc. Csapkod mint palóc az ostorával. S. - Fityeg mint a palóc pecsétnyomón a szent. (L. fityeg.) B. - Kutyavér van benne, mint a palócban. (Lusta.) Ny. 6.

Panasz. Ha nem tetszik, menj a pékhez panaszra. Ny. 6. - Ha nincs panasz, nem kell biró. S. - Siet mint ki panaszra megyen. D. - Sirással toldja panaszát. D.

Panaszkodik fűnek-fának. E. - Ha nincs, kérkedjél; ha van, panaszkodjál. S. - Mostohánál panaszkodik. KV.

Panaszos. Legjobb izű a panaszos étel. KV. - Nem eszik panaszost. E. - Panaszos ételtől csak a koca hízik. D. - Panaszos kenyér. KV. - Siet mint a panaszos. E.

Papol. Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar. D. - Ebnek papolj. KV. - Elég egy templomban egy papoló. D. - Ha éhes vagy, sokat ne papolj. D. - Józan a mit gondol, részeg arról papol. KV. - Kőfalaknak papol. D. - Könnyű tele hassal a bőjtről papolni. D. - Ne szánd a papolót, egy miatyánkat sem mond hiába. D. - Nem is pap, mégis papol. D. - Nem jó éhező embernek sokat papolni. KV. - Pap se papol kétszer. D.

Papság. Bolondság a papság, ha deákul nem tud. D. - Nehéz a papság, ha diákul nem tud. BSz.

Papiros. Eltűri a papiros, akármit irnak rá. D. - Irott papiros. Np. - Nem minden rongyból lesz papiros. S. - Tiszta papiros, irótoll nem tudnak szégyent. E. - Tiszta papirosból beszél. (Hazudik.) Ny. 1. - Türelmes a papiros. S.

Paplanos a vetés. (Itt-ott kiveszett.) Ny. 1.

Paprika. Elmehetsz Igricibe paprikáért. Ny. 3. - Vörös mint a paprika. D.

Papucs. Azt sem mondta: papucs. S. - Ha papucsot adsz neki, csizmádat is kéri. D. - Kinél a papucsra akadnak, azon mást is keresnek. (L. keres.) D. - Ki a sárban járkál, sáros a papucsa. D. - Nem láttál vak zsidót papucsba szaladni? S. - Örül neki, mint Oláh Jutka a piros papucsának. B. - Papucs viszi a kormányt. E. - Papucsban kezdeni, mezitláb végezni. KV. - Papucsért a bárányt el ne veszitsd. (L. bárány.) D.

Parancsolat. Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra. K. - Hol sok a parancsolat, sok a fogyatkozás. D. - Megy mint a parancsolat. D. - Tiz parancsolat. ME. - Urak kérése parancsolat. M.

Parasztság. Igérni uraság, megadni parasztság. D.

Patak. Szabad a patak, de nem a palack. (Viz ingyen, bor pénzért.) KV. - A patak vitte el a mi pénzünket. E. - A szép patakról békalencsére ne menj. D. - Ha forrásod vagyon, ne igyál patakból. D. - Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakokat is kerüld. K. - Kis patak nem árasztja meg a tengert. E.

Parányi bimbóból nagy gyümölcs nevelkedik. KV. - Parányi gyönyörüség, sereges baj. E. - Sok jó barát elfér egy parányi helyen. B.

Parázna. Csunya a vén parázna. Sz. - Minden kenyér édes parázna embernek. E. - Parázna jutalma és az ebnek ára nem Isten házába valók. E.

Parázs. Elterjedt becsülete, mint szalonnabőr a parázson. D. - Emberkedik mint szalonnabőr a parázson. E. - Hamu alatt van a parázs. S. - Parázsban sült pogácsa. (Kevély.) D.

Paré. Elmehetsz pokolba parét szedni. S. - Gyakran főzött parét uj lébe fel ne adj. D. - Ki paréjjal jól tud lakni, annak húst is lehet adni. S. - Parlag Péter meg Paré Pál dolgozza a földjét. (Műveletlen.) Ny. 3. - Sokszor főzheted a parét, még se jóizű. D. - Untig elég a paré, de annál kevesebb a zab. D.

Parlag Péter kapálja, Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyott szölő.) Ny. 6. - Parlagi ember. E. - Parlagon terem a gaz. D. - Parlagi Jancsi. ME.

Parohia. Általesett rajta, mint Bánó a szentesi parohián. (Nem választották meg papnak.) E.

Parolát adni. ME. - Az oltár előtt adott parolát nem oly könnyü felbontani, mint a rossz varrást. B. - Nem igen parolázok vele. ME.

Paróka. Róka, paróka. ME. - Vén paróka. D.

Part. A part is ott szakad, a hol leggyöngébb. (Szegényt éri a baj.) Ny. 20. - Boldog ki a hajót a partról nézheti. D. - Csak a part malját turbokolja. Pázm. (Mély vizben tapogat. Pázm.) - Csak a part mentében hajókáz. (L. hajókáz.) S. - Csak a partról nézi. (Biztos helyről.) E. - Csak part meg adósság ne volna. Ny. 6. - Elmehetsz oda, a hol a part szakad. Ny. 12. - Kiki jó széllel indul a tenger partjáról. (L. indul.) D. - Kikötött a partra. D. - Könnyü a hajótörést a partról nézni. D. - Lassu viz partot mos. KV. - Legkellemesebb a sétálás a tengerparton. (Veszélyen kivül.) D. - Legszerencsésebb a hajózás a part mellett. D. - Partra úszott. D.

Paszománt. Fejéhez méri a paszomántot. (Tolvaj.) D. - Tudja mesterségét, mint a paszomántos. D. - Paszománt nem illik ugy nadrágra, mint tolvaj az akasztófára. D.

Paszuly. Inkább hasacska fájjon, mint paszuly maradjon. Ny. 24. - Kása nem étel, tót nem ember, coki paszuly. Ny. 3. - Nem is paszúr, ha nem szúr. Ny. 2. - Paszuly se lesz belőle. (Nem sokat hoz a konyhára.) D.

Passzus nélkül járja. (Vadházasság.) Ny. 2.

Patai. Elfucscsolódott mint a patai asszony perece. Ny. 6. - Kiadtak rajta, mint pataiak a szűrön. (L. kiad.) D. - Mászik mint a patai szűr. (L. mász.) D.

Patika. Drága konyha a patika. D. - Ha a patikában árulnának, ott is venne észt. D. - Halál ellen nincs fű a patikában. D. - Itt már a patika se segit. ME. - Hálálkodik mint patika előtt a koldus. (Nem orvosság kell neki.) Ny. 19. - Nincs olyan még a patikában sem. Ny. 8. - Olyan nincs, még a patikában sincs. Ny. 8. - Vén embernek kása a pecsenyéje, bor a patikája. D.

Patka. Egy patkán ülnek. D.

Patkány. Másnak akarsz patkányt fogni, magadnak egeret sem foghatsz. KV. - Örül mint a macskakörömbe esett patkány. D.

Patkó. (Rabló neve.) Se apró, se bankó, elvitte a Patkó. Np. - Ha Patkó tette volna, nem is venném rossz néven. Ny. 4.

Patkó. A vak is lelt egy patkót, örült neki hogy vas volt. Ny. 3. - Annyi haszna, mint döglött lovon a patkónak. D. - Annyit ér, mint holt lóra a patkó. Ny. 4. - Annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Ny. 5. - Fáradt lónak patkója is nehéz. D. - Nem rúg patkót a bakancsos lova. D. - Néha a vak is patkóra talál. D. - Összerugták a patkót. (Összemérték erejöket.) E. - Szeget kimél, patkót veszit. E. - Vak is talál patkót. KV. (Patkóra. Sz.) - Vak koldus is örül, ha patkóra talál. D.

Patkószeg. Éhes, hogy a patkószeget is megenné. Ny. 1. - Gyomra a patkószeget is megemészti. D. - Ketté töri a patkószeget. D. - Patkószeg is pénz. D.

Patkol. Igen tud varga lovat patkolni. KV. - Majd tyúkpatkoláskor. (Soha.) Ny. 4.

Pattantyuja csak retezt vet. (Csütörtököt mond.) Pázm. - Nem mindjárt buggyan, mihelyt párállik a pattantyu. Pázm.

Pattog. Fedő alá a pattogó kásával. B. - Pattog mint a száraz fenyő. D. - Pattog a tűz, vendég jön a házhoz. S. - Tűzben a kukorica nem pattogósabb. D.

Patvar. Mi a patvar? S. - Mindegy patvar. D. - Patvar vigye. D. - Pörrel kezdi, patvarral végzi. D. - Tudja patvar. S. - Üsse patvar. S.

Patyolat. Fehér, tiszta, vékony mint a patyolat. D. - Nem mind patyolat, a mi fehér. D.

Pazarló. Komor mint a pénzetlen pazarló. D.

Pákosztos. (Szláv szó: gonosz, pajzán.) D.

Pál. Elhegedülte azt szent Pál. Ny. 6. - Ez sem volt a Pál érsek udvarában. (L. érsek.) E. - Garázda Péter, Garázda Pál. Np. - Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. (L. dög.) E. - Ha Péter nem akarja, akarja Pál. B. - Mindent tud, mint Szántai Pál. E. - Pál fordulása. E. - Senki Pál. E. - Szent Pál harmadik égben tanult, még sem mehetett mindennek végére. E. - Tudja Pál, mit kaszál. (L. kaszál.) KV. - Tudja Pál, hol kaszál. D. - Otthagyta, mint szent Pál az oláhokat. ML.

Pálca. Bocskorhoz fapálca illik. Sz. - Fiatal embernek a feleség támasz, a pálca csak parádé; öregnek a pálca támasz, a feleség parádé. S. - Ha száblya szakadja, pálzza megvágja. (Szegény oláh paraszt mondása, ha a szablya eltörik, pálcával kapok ki.) Pázm. - Könnyü a pálcát kiszabni, de nehéz tartani. (A birói pálcát.) D. - Nem mind biró, kinek pálca van a kezében. Ny. 4. - Nem pálcára, hanem eke szarvára. (Nem birónak való.) D. - Pálca, ha megaranyozzák is, súlyosat üt. D. - Rest szolgának pálca a bére. D. - Sok a somfapálca, a mogyoró még több. D. - Szelid intéssel, nem pálcaveréssel teheted jóvá a gonoszt. Sz. - Szóért pálcával fizet. D.

Pálfi. Csak jó katona a Pálfi. (Hires huszárok.) D.

Páli. Adjuk meg a módját, mint a páliak a csikóherélésnek. (L. csikó.) K.

Pálinka. Használ mint a dancsházi rektornak a pálinka. (Csak ez gyógyitotta meg.) Ny. 2. - Madárra törköly-pálinkát. D. - Pálinka-gőz. D. - Pálinkás apának boros a fia. D. - Pálinkás jó reggelt! E.

Pálma. Nem nyer pálmát, ki útjában horgot vet. K. - Nem sok pálmája van here embernek. KV. - Sokan futnak, de csak egy nyeri el a pálmát. KV.

Pályán vár ajándék, nyerd el édes lovam. E.

Pántlika. Addig éltem világomat, mig szél fujja pántlikámat. (Hajadon, nőtlen koromban.) Sz. - Pántlikás kalapomat fujdogálja a szél. Np.

Pányva. Egy pányvára van kötve. D. - Fojtós mint a pányva. D. - Megeresztette a pányvát. (Nyelvet.) D. - Nem tűri a pányvát. S. - Néha a pányva is elszakad. D. - Pányvát vetettek a nyakára, mint a szilaj lónak. D.

Pápa. A pápa is csak deák volt. Sz. - Kinek pápa a barátja, könnyen lesz az püspök. D. - Pápa katonája. D. - Rómába menni, pápát nem látni. ML. - Rómában volt és a pápát nem látta. D. - Tákozzák a vén embert, mint a római pápát. Ny. 5.

Pápai. Elvesztette szája ízét, mint a pápai biró. (L. biró.) D.

Pápaszem. Nem jó mindent pápaszemmel nézni. D. - Nem mind tudós, kinek pápaszem van az orrán. D. - Pápaszemen se lát. D. - Pápaszemmel is alig láthatni. D. - Vak ember orrára pápaszem. D.

Pápista. Csald meg a pápistát, lopd el olvasóját. D. - Ki tehet róla, ha a pap pápista. Ny. 5. - Ki tehet róla, hogy a barát pápista. Ny. 1. - Ne higyj neki, mert pápista. E. - Nehéz a pápista varjut húsra szoktatni. (Fekete varju pápista varju; a hamvas szinű a kálvinista varju kártékonyabb.) D. - Olyan hideg, mint a pápista pap. Ny. 5. - Pápista szín. (Halovány.) E.

Pár. Egy embernek egy a párja. Ny. 8. - Gyertyával kell keresni párját. E. - Hetedhét országban sincs párja. S. - Hét (vagy kilenc) puszta faluban sincs párja. E. - Két bolond egy pár, a harmadik a bojtár. Ny. 5. - Levendula ágastul, a hug daru párostul. (L. daru.) Np. - Nem minden bokorban lelni párját. E. - Nincs a rossznak párja. E. - Nincs párja Debrecenig. (Nagyon szép.) E. - Örül a gerlice, ha rátalál párjára. D. - Párját kell keresni. E. - Ritka madár pár nélkül. D. - Szomoru mint a párjavesztett madár. S.

Páros élet a legszebb a világon. Np. - A páros világban megunta a páratlan életet. D. - Ha akarod, a hét számot is párosnak mondja. D. - Ökör iszik egyedül, ember párosával. Ny. 13. - Párosával jár a baj. S.

Pára. Gonosz pára. D. - Lelke sincs, hanem csak párája. D. - Szegény pára. D.

Párducbőr a háta. (L. hát.) E.

Párna. Addig keressz lágy párnát, hogy aszu padon is elhálnál. KV. - Egy párnán két vállas nehezen fér meg. BSz. - Előbb szalmán feküdj, azután párnán. Ny. 9. - Hüvösön van a párnája. (Tömlöc.) Ny. 1. - Jákob párnáján is aludnék. (Kövön.) E. - Ki párnán akar feküdni, próbálja előbb a szalmát. E. - Nem párnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. BSz.

Párta. A pártában mind jó. (L. jó.) Sz. - Elejtette a pártát. (Megesett leány.) D. - Fejébe szült a párta. (Vén.) D. - Könnyü a pártát elejteni. (Megesni.) D. - Megcserélte a pártát, kontyot tett fejére. (Férjhez ment.) D. - Megszokta mint vén leány a pártát. D. - Akkor még Barta Erzsók is pártát hordozott. D. - Nem mind leány, aki pártában jár. KV. - Nem mind szűz, aki pártát tűz. E. (Ki fejére pártát köt.) D. - Néha a jól felkötött párta is elesik. (Jól őrzött leány is megesik.) D. - Párta, párta, búra termett párta. Sz. - Pártában maradt. E. - Pártáját siratja. (Sajnálja, hogy nem maradt leány.) D.

Pártfogó. Erősnek Isten is pártját fogja. B. - Szegény embernek kevés a pártfogója. D. - Több egy maroknyi pártfogás egy zsák igazságnál. S.

Pástétom. Jobb egy száraz falat nyugalomban, mint tizenkét pástétom veszekedésben. D. - Pacalra szokott és pástétomra vágyik. E.

Pásztor. Csak a pásztor vétke, ha tudta nélkül eszi meg a farkas a bárányt. K. - Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor. D. - Ha a pásztor rühes, nem csoda ha megkoszosodik a nyáj. D. - Jó pásztornak gyapjas a juha. D. - Jó lenne tetüpásztornak. (Rest.) D. - Lágy mint a rossz pásztor. D. - Lágy pásztor alatt (vagy: mellett) gyapjat rúg a farkas. E. - Libapásztor sem lesz belőled. E. - Milyen a pásztor, olyan a nyáj. E. (A juh. D.) - Okos pásztor nyirja a juhot, nem nyúzza. D. - Rossz pásztor, aki elől a marhát elhajtják. D. - Rossz pásztor bőrrel kereskedik. D. - Vigyáz, mint górén a pásztor. D.

Pásztorság. Eben mult pásztorság falu végén csontot rág. (L. csont.) D. - Kanászbojtár is későre ér a disznópásztorságra. D. - Kecskepásztorságról királyságra ment. KV. - Királyságról kecskepásztorságra ment. KV. - Könnyü a pásztorság farkas nélkül. D.

Páter. Ha maga Herkó Páter mondaná, még sem hinném. Sz. - Lassan páter a kereszttel. ME. - Páter noszter, apád suszter. ME.

Páciencia baráttánc. E.

Páva. Alázatos mint a páva. D. - Büszke mint a kanpáva. D. - Kevély mint a páva. D. - Pávahang. E. - Sétál mint a páva. E. - Szebb a páva mint a pulyka. S. - Szép a páva, csúf a lába. E. - Idegen tollakkal páváskodik. (Más munkájával dicsekszik.) ME.

Pázsitos udvaron lakik a szegénység. E.

Pecek. Nyalka pecek. E. - Ugy áll mint a pecek. Ny. 7.

Pecsenye. Adjon Isten minden jót, bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, ellenségnek koporsót. Sz. - Bor és pecsenye nélkül meghül a szerelem. ME. - Elvitte a kutya a pecsenyét. S. - Ha pecsenyéd lehet, ne egyél fokhagymát. KV. - Maradék pecsenye bors lében más étek. E. - Nagyobb a füstje, mint a pecsenyéje. Sz. - Nem esik porba pecsenyéje. E. - Nem lakik jól ember a pecsenyére való nézéssel. KV. - Öreg embernek bor az itala, kása pecsenyéje. B. - Pecsenyeforgatás nem jóllakás. E. - Porba hullott pecsenyéje. D. - Pulyka volt a pecsenyéje. (Leánynézőben pulykapecsenye igent, malac nemet jelentett.) E. - Vén embernek bor levese, kása pecsenyéje. D. (Kása a pecsenyéje, bor a patikája.) D.

Pecsét. Ha a csehkőre a legszebb pecsétet metszenék is, még sem válik gyémánt belőle. D. - Nem minden pecsét alatt hever az igazság. E. - Pecsétet küldtek rá. (Törvénybe idézték.) Sz. - Erő és pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz. - Talán pecsétes levéllel szabaditották fel a rosszra. D.

Pehely. Félre pehely, jön a bajusz. D. - Könnyü mint a pehely. ME. - Minden pehelyből ritkán kefélhetni ki a ruhát. D. - Nehezebb ez mint a pelyhet elfúni. D. - Ragadós mint a pehely. D. - Pelyhes az álla. ME.

Peleskei nótárius. ME. - Furfangos mint a peleskei bakter. ME.

Pellengér. Hogy nem szégyenled a pellengért!? D. - Tolvaj kerékre, szajha pellengérre. KV.

Pemete. Ártatlan mint pemete a kemencétől. D. - Egy kemencét pemetelnek. D. - Pemete, piszkafa, asszonyfegyver. E. - Pemétrongy. D. - Szénvonó nem nevetheti a pemetet. D.

Pempő. Ennek az asszonynak a pempőjét sem enném meg. (Ronda.) Ny. 5.

Pendely nem nemesit. (L. Nemesit.) E. - Bolhás mint a pöndöly. D. - Első pendelyben kell megverni az asszonyt. (Elejével.) Ny. 2. - Első pendelyben kell az asszonyt kézhez tanitani. Ny. 2. - Esendő az ember, hajlandó a pendely. (Gyarló.) E. - Kurta mint a pendely. D. - Ne félj tőle, nincs pentöle. (Pendelye.) E. - Nekiszokott mint pöndöl a sáfránnak. D. - Pöndöl kovács. (Kurafi.) D. - Pendelyházi regimentjébe való. E. - Ráncos mint a somogyi pöndöly. D. - Ritka pöndöly bolha nélkül. D. - Hat regimentnek hires pöndölöse. D. - Mindenkinek pöndölöse. D.

Penész egye meg. D. - Könnyü a pénzről a penészt letörleni. D. - Nincs jobb szag, mint a penészes pénz illatja. E. - Penész-virág. ME.

Penészes garas, öreg erszény. (Nagy erszény.) E. - Rászokott a penészes borra. D.

Penna. Acél pennának is elkopik a foga. D. - Más pennával irtak még akkor. (Régen volt.) Ny. 2. - Nem pennához illik a szablya. KV. - Ténta és a penna, a szégyent nem tudja. KV. - Vékonyan fog a falu pennája. Np.

Pereg. Esze hire nélkül csak pörög a nyelve. D. - Jár a nyelve mint a pörgő rokka. D. - Jár a nyelve mint a pergő rokka. E. - Pereg a nyelve mint az orsó. S.

Pergő. Válogat mint a kondás a pergőbe. (L. kondás.) Ny. 15.

Pereputyostól. E. - Minden pereputyostól. ML. - Cigányvásár fattyustól, minden pereputtyostól. Ny. 2.

Pereszleny. Friss mint a pereszleny. D. - Fürge leány mint a pereszleny. E.

Perényi. Iszik mint a Perényi törökje. (L. iszik.) Sz.

Pernahajder. (Régi magyarok medve kacagányát a németek Bernhäuter-nek nevezték; a magyarok ezt csúfnévnek vélték, »gyalázatos« a szó értelme.) D.

Peták. Nem ér egy petákot. ME. - Se kutya, se peták. (L. kutya.) B.

Petike. Elveti a petikéjét. (Beteg lesz, ha nem kap belőle.) Ny. 1.

Petrence. Boglyas mint a sarju petrence. S. - Petrence nem vontató. D. - Sok petrencéből válik a jó boglya. D. - Villa, széna nem petrence. D.

Petrezselyem. Illik rá, mint petrezselyem a levesre. E. - Petrezselymet árul. (Ha a lányt nem viszik táncra.) E.

Petrehai. Eltört mint a petrehai vásár. E.

Pécs. Magyarnak Pécs, németnek Bécs. Sz.

Pék. Ezen nincs alku; ugy van mint péknél a zsemlye. Ny. 4. - Ha nem tetszik, menj a pékhez panaszra. Ny. 6. - Kicsi zsemlye, kövér pék. S. - Olyat még a pék sem süt. Ny. 3.

Példa. A kis hangyától is lehet példát venni. D. - A szavak oktatnak, a példák vonzanak. (Latin.) E. - Anyjától példája pallos alá veti a leányt is. D. - Ha példák nem volnának, rosszak se lennének. D. - Jobb a példa a tanitásnál. S. - Jobb egy példa száz leckénél. E. - Jó a jó példa, ha nem követik is. D. - Jó a rossz példa, de csak a jónak. (Kerüli a rosszat.) D. - Jó példát ad a tyúk, de kácsái nem követik. E. - Kár a jó házban valami rossz példa. D. - Nagy mester a példa. ME. - Néha a szép példát is rútul festik. D. - Ökörtől lópélda. KV. - Példákkal válik a jó. D. - Példát adni jóság, venni okosság. D. - Példát szeret a világ. D. - Rossz házban is jó a jó példa. D. - Rossz példa után nem kell hímet varrni. E. - Szerencsés, ki más példáján tanul. D. - Tanitásnak szárnya a jó példa. B. - Többet ront egy rossz példa, mint husz jó épithet. D. - Tükör a példa. E. - Templomban, fogadóban másoktól végy példát. E.

Példabeszéd, igazság. D. - Hol sok asszonynép van, sok a példabeszéd. E. - Mennyi példabeszéd, annyi igazság. D.

Példás. A papnak példás élete prédikáció. D. - Példátlan gonoszságnak példás büntetése. D.

Pénzes. A ki pénzes, kényes. D. - A pénzes, értékes. D. - Büszke mint a pénzes szatyor. D. - Két pénzes szatyornak egy pint bor az ára. (Két gazdag vén asszony nem ér többet egy pint bornál.) D. - Nincs vétke a pénzes embernek. KV. - Pénzes ládát, pincét jó csukva tartani. E. - Pénzes: szép, eszes, becsületes. ME. - Rátartja magát mint a pénzes malac. (Szatyor.) D. - Ritka mint a pénzes leány. D. - Sok koldus fordul meg a pénzes városban. D. - Ül a pénzes ládán, csak lábát lógázza. E. - Ül a pénzes ládán, mint a kotlós. D.

Pénzetlen. Komor mint a pénzetlen pazarló. D. - Pénzetlen utas nem tud messze menni. Ny. 6.

Pép. Hol sűrű a pép, ritka a fog. D. - Jaj neki, ha pépre szorul. (Megvénül.) D. - Pép az étke. D. - Pép való még a te szádba. (Gyermek vagy.) E.

Péter. Csalóka Péter. E. - Dicséri mint szent Péter a szamarat. Ny. 19. - Ha a szent Péternek annyi gondja van rá, mint nekem, sohse jut a mennyországba. Ny. 22. - Ha Péter nem, hát Pál. ME. - Hadd rám, Péter. E. - Meglátogatta szent Péter szakálát. (Berugott. Sz. Péter szakála a forgácsból való borcégér.) D. - Nincs a hadban semmi: Péter bánja. Decsi. (Péter bátya. KV.) - Péter kése. (L. kés.) E. - Se Péterre, se Pálra nem hajt. D. - Szent Pétert is megvesztegetné. E. - Cinu, cinu Péter bácsi, kendnek hegedülnek. (L. hegedül.) E.

Péterke. Ha Péterkéjét (kiváncsát) elveszti is. (Nem kap belőle.) D. - Kinek-kinek az ő péterkéje fáj. KV.

Piac. Éldegél mint Mike malaca a piacon. (L. éldegél.) D. - Fitymálják mint a juhturót a piacon. Ny. 5. - Ha a piac nem jó pénz nélkül, hogy volna a sokadalom? D. - Ki megszólástól fél, ne álljon ki a piacra. S. - Kinek nincsen pénze, ne menjen piacra. E. - Magát is eladta a piacon. D. - Megtanit a piac, tudjad vásárlani. KV. - Mit a piacon és a malomban tudnak, az nem titok. S. - Nyelves mint a piaci kofa. S. - Piac hazugja. E. - Piacra áll vele. (Nyiltan hireszteli.) E. - Szemtelen mint a piaci légy. E. - Szinte annyi borjubőrt visznek a piacra, mint ökörbőrt. (Fiatal, öreg egyaránt hal.) K. - Veri a viz, mint Vajda Lacit a soproni piacon. (A vásárt elmosta az eső, a vesztes mégis izzadott.) Ny. 2.

Pihen. Jó a vén fa árnyékában pihenni. (L. fa.) E. - Jó pihenni olykor, de henyélni vétek. E. - Ki ülő munkát végez, járva pihen. B. - Pihen, mint ki leesett a fáról. Ny. 3. - Pihen mint a maklári gyerek. (L. maklári.) Ny. 7.

Pihenés. Munka után édes a pihenés. ME. - Rest ember még a pihenésben is elfárad. B.

Pilátus. Belejött mint Pilátus a krédóba. B. - Kimosdott belőle mint Pilátus. E. - Mossa kezét mint Pilátus. S. - Pilátus konyhája. (Árnyékszék.) Sz. - Pilátus macskája. (Sanda.) E. - Pontiustól Pilátusig ment. D. - Ugy néz mint Pilátus macskája. (Sandán.) Ny. 7. - Vacsorán éri mint Pilátust. (Meghal.) E. - Verik a Pilátust. (Nagycsütörtökön a jeremiási énekek után a templom padjait ütik: ez a Pilátus verése.) Ny. 12.

Pilis. Nem mind pap az, kinek pille (tonzurája) van. B.

Pillant. Olyankor pillant mint egy cseléd-kenyér. (Nagyot.) E. - Uram pillants nekem is. ME.

Pince. Bár holtom után is pincébe temetnének. D. - Eladta szőlőjét, pincét vett az árán. E. - Felfordult pincéjében a bor. (Elment esze.) D. - Ha csordul Vince, megtelik a pince. Ny. 3. - Ha fénylik Vince, megtelik a pince. (L. fénylik.) E. - Kilenc kulcsa, pince kulcsa; kilenc puszta, pince kulcsa. (Boros pincét jól kell bezárni s kulcsát jól elrejteni.) S. - Kinek a pincéje telve borral, bolond ha szomjuzik. B. - Pénzes ládát, pincét jó csukva tartani. E. - Sötét mint a pince. D.

Pintes korsó. D. - Jobban illik pintes korsó kezébe, mint imádság szájába. B.

Pióca. Más ember vérit szivja, mint a pióca. D. - Mint a pióka (pióca) mindenkor rajta csüng. M. - Teleszitta magát borral, mint a pióca vérrel. B.

Pipa. Azt sem mondta: cseréljünk pipát. (Kevély.) D. - Borodat, feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd senkire. S. - Csunyább a csonka (csömpe) pipánál. D. - Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. E. - Felhordja a pipáját. (Kevély.) E. - Jól égjen a pipa. (Köszöntés; jókivánat.) E. - Megszokta mint török a pipát. D. - Nagy pipáju, kevés dohányu. E. - Nem ér egy pipa dohányt. E. - Nem jöttem csak pipára gyujtani. (Más dolgom is van itt, nagyobb.) K. - Pénzedet, pipádat, puskádat, paripádat ne bizd másra. ME. - Pipa Jani. (Dologtalan.) E. - Pipaszó mellett vigad. (Csendesen elbeszélgetni.) E. - Sok pipát adnak el addig Debrecenben. D. - Szóbeszéd, pipafüst, pénz a fundámentum. Ny. 8. - Törött pipa. D. - Üres pipa a király szájában sem ég. S.

Pipaszár a lába. D. - Törött pipaszár. D.

Pipáz. Életét elpipázta. Petőfi. - Ilyet még nem pipáltam. E. - Ne pipálj, ha nincs dohányod. Ny. 7.

Pipás nemes ember. (Dologtalan.) D. - Pipás ember, gyerekes asszony soká tud előkészülni. Ny. 6.

Pipacs. Elpirult mint a piros pipacs. B. - Legszebb buza között is látni pipacsot. D. - Vörös mint a pipacs. D.

Pipe. (Csibe.) Sok pipe ludat győz. D.

Pipes, búbos. (Kevély.) D. - Nagy pipesség és kendőzés Venuszt vadász. E.

Pipitye. Megnőtt a pipityéje. (Szeretne már férjhez menni. Csirkének nő pipityéje szomjuság miatt.) E.

Pir. Mikor lesz Pirben vásár? (Vásárra járókat evvel csufolják. Pirben nincs vásár.) E. - Nincs mindig Pirben vásár. (Nem minden sikerül.) Ny. 7.

Pirít. Kenyeret pirít. (L. kenyér.) E.

Piritus. Ha én király megvonám, hájas piritus megenném. (L. hájas.) E. - Kijutott neki a piritus kenyérből. (Megpirongatták, megszégyenítették.) Ny. 1.

Piros mint a csizma. E. (Hajnal. D. - Karmazsin. D. - Kármin. D. - Pipacs. B. - Rózsa. D. - Vér. D. - Alma. D.) - A piros alma is gyakran férges. B. (Savanyu. B.) - Felhuzta a piros csizmát. (Kevély.) D. - Oda a fiatal piros. (Szín, a fiatalság színe.) D. - Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való. D. - Piros mint a cseppentett vér. Ny. 3. - Piros mint holta után a rák. E. - Piros mint a lisztes zsák. D. - Piros mint a rózsa, gyenge mint a harmat. E. - Piros tojásból kelt. B. - Szegény ember halála sárga, dúsoké piros szokott lenni. (L. dús.) K. - Szép mint liliomok között a piros rózsa. D.

Pirositó. Nem kell nekem a kend lánya, bécsi pirositós a pofája. Np. - Szépre pirositót. D.

Pirul. A meggy se mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Az pirul, aki vétett. KV. - Akármiként szidják, soha meg nem pirul. D. - Eredj találj fügefalevelet, ha nem akarsz pirulni. (Keress mentséget.) E. - Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orcája volna. D. - Irul-pirul mint a főtt rák. S. - Mihez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz érte. (Pletykaság.) K. - Nincsen semmi bőre, nem tud elpirulni. D. - Soha meg nem pirul a kutya. D.

Pirulás. Legszebb szín az elpirulás. B. - Megpirulás festéke a jó erkölcsnek. K.

Pirse. Se kukó, se pirse nem lett belőle. D.

Pisál. A rókának is kell néha pisálni. (Megállni.) Ny. 6. - Abba a tálba pisál, a kiből eszik. (Jóltevőjét megbántja.) Ny. 5. - Nehéz szél ellen pisálni. ME.

Pislog. Ne pislogj, mint Hatvani az árokban. Ny. 5. - Pislog mint a béka az aludttejben. S. - Pislog mint a Dobos harcsája. (Rosszban töri fejét.) Ny. 1. - Pislog mint a miskolci kocsonya. E. (Kocsonyában a béka. ME.) - Pislog mint a péderi pap a varsában. Ny. 4. - Pislog mint rimóci nyul a kandalóban. D. - Pislog mint az undvári nyul a nyárson. (L. nyárs.) D.

Pisze. Rút mint a pisze orr. D. - Vak az, de még pisze is. Ny. 5.

Piszkafa. Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. E. - Pemete, piszkafa asszony-fegyver. E.

Piszkál. Az abrak piszkálja az alfelét. Sz. - Az ó ganét ne piszkáld. KV. - Darazsakat piszkál. KV. - Darázs-fészket piszkál. B. - Ne piszkáld, ha nem büdös. KV. - Ne piszkáld a ganét, ha nem büdös. D. - Piszkálja mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Tüzet piszkál. E.

Piszkos. Mesterembernek ha piszkos is keze, mégis aranyos. D. - Kenőcs mellett könnyü megpiszkosodni. D. - Ki kenőcse mellett jár, megpiszkosodik. D. - Ki olajjal bánik, hamar piszkosodik. S. - Leghamarabb piszkosodik be a fehér. D.

Piszok. Kiütötték orrából a piszkot. (Verés.) D. - Piszkot váj. D. - Ritka krajcár piszok nélkül. D. - Ritka plundra piszok nélkül. D.

Pisztráng. Egészséges mint a pisztráng. D.

Pita az idén a kenyérnek a neve. (Rossz termés.) M.

Pitvar. Egy a pitvar a szobával. (Házastársak vagyona közös.) Ny. 2. - Fél éjjel kimenni csak a pitvarba is. D. - Kiment a sodrából, mint a kutya a pitvarból. Ny. 5. - Se ki, se be, mint a pitvarajtó. (L. be.) Ny. 1.

Pityere. Állandó mint a pityerének szaga. D. - Nincs pityere bűz nélkül. D.

Pivoda regimentje, se dobja, se zászlója. (L. dob.) Sz.

Plundra. Nem fél a magyar, hogy elveszitse plundráját. D. - Ritka plundra piszok nélkül. D.

Pockos. Felfujja magát mint a pockos béka. E.

Pocok. Szeretnők a pockot is, ha nem lopna. D.

Pocsaji. Akasszon fel a pocsaji hóhér. (L. hóhér.) E.

Pocs. Egy pocsban locskálnak. D. - Ki disznó után indul, pocsba kerül. D.

Pocséta. A disznó is örül, ha pocsétát lát. D. - Kerüli mint baka a pocsétát. D. - Megszokta mint disznó a pocsétát. D. - Pocséta kerülő. (Baka.) ME. - Szereti mint disznó a pocsétát. E. - Visszatér pocsétájába a disznó. D. - Pocsolyakerülő. (Baka.) E.

Poéta. Fűzfa-poéta. E.

Pofa. Apja szájából köpött pofa. (Hasonló.) S. - Ábrázatnak rossz, pofának megjárja. E. - Elszenvedi a pofája. E. - Felfujta pofáját. D. - Félpofára etet. (Fukar.) D. - Fujja már pofáját. D. - Ha szolga vagy, két pofára egyél. D. - Két pofára dolgozik. (Nagyevő.) Ny. 3. - Két pofára eszik, mint a dolgos betyár. D. (Mint a juhász-bojtár. D.) - Kutyának pofa az orcája. (Szemtelen.) E. - Nem szenvedhetem a pofáját. E. - Nincs arca, hanem csak pofája. E. - Pofa kell ahhoz. (Szemtelenség.) E. - Pofaviselő. (Képviselő.) E. - Ráncos pofa. (Vén.) D. - Ráncos mint a vén pofa. D. - Savanyu pofát vág. S. - Sok fér a pofájára. ME. - Üsd meg egy pofáját, a másikat adja. D.

Pofon. Csapd pofon az ördögöt, mondj igazat. E. - Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz rád. Cz. - Jobb egy pofoncsapásnál. E. - Ki fejlesütve áll, méltó a pofra. (Bűnös.) D. - Pofleves. E. - Pofon csapom Halasit. (L. Halasi.) E.

Pogácsa. Addig marad távol a háztól, mig a pogácsában tart. ME. - Elfogyott a pogácsája. (Hazajött.) B. - Gyakran a zsiros táskából esik ki a hájas pogácsa. KV. - Ha jó pogácsa van tarsolyodban, közölt barátiddal. Sz. - Ha ugy volna zsirom, mint lisztem nincs, mindjárt sütnék pogácsát. Ny. 7. - Jólesett neki, mint Czirbusznak az olajos pogácsa. Ny. 6. - Kerek mint a pogácsa-alma. D. - Nemcsak ezüst tálból szednek vajas pogácsát. KV. - Örül neki mint tót a pogácsának. KV. - Pogácsámat megettétek, a lányomat elvegyétek. Np. - Pogácsával kinál. (Szivesen fogad.) E. - Rongyos táskából esik néha vajas pogácsa. E. - Sokrétü pogácsa, Istennek áldása. (Jólét.) D. - Parázsban sült pogácsa. (Kevély.) D. - Ujság mint a székely pogácsa. S.

Pogány. Az Isten szánja még a pogányt is. B. - Árts a pogánynak, amint árthatsz. E. - Három görög, három török, három zsidó, kilenc pogány. D. - Hitetlen mint a pogány. D. - Pogány bor. (Erős, kereszteletlen.) E. - Pogány is megszánná. E. - Pogány lelkü irgalmatlan. D. - Pogány lesz egy kupa borért. D. - Pogány természetü. D. - Se hite, se reménye, mint a pogánynak. D. - Sír-rí mint a pogány gyermek. D. - Se hite, se oltára, mint a pogánynak. D.

Pohánka. A megőrlött pohánkára kása nevet fognak. D. - Lakoznak mint tótok a pohánkával. D. - Nekiesett, mint tót gyerek a pohánkának. E. - Pohánkától tiltja el a tótot. E. - Tótnak manna a pohánka. D.

Pohár. A tele pohárnak tanácsán indul. B. - Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. KV. - Bolhapohár. (L. bolha.) BSz. - Czoki pohár. (Búcsú.) E. - Egy-két pohár borban sok jó barát lakik. B. - Elbirja a poharat, de nem a gyűszűt. (L. gyűszű.) D. - Ez a pohár bujdosik, éljen a barátság. Np. - Fenekére lát a pohárnak. B. - Gyakran megárt a szent János pohara. (L. János.) D. - Hol poharak csúsznak, titkok sikamlanak. D. - Igyuk meg a szent János poharat. E. - Két híg tojásnak közepe egy pohár bor. D. - Könnyü pohár mellett vitézkedni. KV. - Légy van a poharadban koma. (L. légy.) Ny. 1. - Muljék el tőlem e pohár. E. - Poharak közt történt. Sz. - Soha nem látná többször az Istent, mintha pohár fenekén lakna. K. - Teli pohár a tanács szaggatója. E. - Teli pohár, üres tanács. E. - Üres dió, üres pohár, ha eltörik sem nagy kár. E. - Vitéz a pohár mellett. KV.

Pokróc. Addig nyujtózzál, meddig a pokróc ér. E. - Aláteritették a vizes pokrócot. (Eszére téritették. Az alvajáró ágya elé vizes pokrócot tesznek.) E. - Goromba mint a pokróc. E. - Lazsnakosnak pokrócos a társa. D. - Ráteritették a vizes pokrócot. B. - Rövidebb a pokróc mint az ágy. E. - Szeretne költeni, de rövid a pokróc. (Nem tellik.) E. - Tovább nyujtózik mint a pokróc ér. E.

Polc. Felült a polcra. (Nagy hangon beszél.) E. - Ki nem vágy a polcra, le sem esik onnét. D. - Könnyü a magas polcról lehullani. D. - Magas polcról pad alá. D. - Nevet mint az árpacipó a polcon. (L. árpa.) Ny. 5. - Polcra tette a fogát. (L. fog.) Ny. 5. - Mindenki nagyobb polcra óhajtozik. B. - Senkinek sem tetszik az alsó polc. B.

Polgár. A polgárok egyezsége legjobb kőfala a városnak. (Latin.) B. - Polgár és paraszt között csak a fal van közben. (Város fala.) D.

Politikus csizmadia. E. - Politikusnak lelkiismerete. (Nincs.) D.

Poltura. Egy garasos malacnak poltrás kötele. D. - Hánykódik mint a poltrás malac a garasos kötélen. E. - Nem adnám egy puttony poltráért. Ny. 14. - Nem ér egy fapolturát. D. - Poltrás malac, garasos kötél. E. - Kapálj (kaparj) kurta, lesz poltura. B.

Polyva. A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul. D. - Annyi mint a polyva. D. - Ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg a napszámot. E.) - Megvan mint öreg ló a polyván. (Nyomorúságosan.) Ny. 5. - Olcsó mint a polyva. D. - Polyva közül válik ki a buza. S. - Pénz nem polyva. S. - Pénzt teremt a polyvából is. D. - Polyvába takarta Isten a buzaszemet. E. - Szalma adósságnak polyva interese. E. - Szuszog mintha polyvát evett volna. E. - Több pénze mint polyvája. D. - Van pénz mint polyva. Ny. 3.

Pompa. A nagy pompa erszény koporsója. KV. - Legkisebb pompa is elég nagy költség. D. - Pompa költséggel jár. KV. - Úri pompa, koldus konyha. B. - Pompás temetés sok pénzvesztegetés. KV.

Ponciustól Pilátusig ment. D.

Pondró. Az embert megeszi a pondró. D. - Egye meg a pondró, az is a nagyobbik. D. - Kényén-kedvén nevelkedett pondró. D. - Puha húsban terem meg a pondró. D. - Ritka pondró dög nélkül. D. - Alábbvaló a pondrós húsnál. D. - Ha magad pondrós vagy, mást tetvesnek ne mondj. D. - Pondrós mint a döglött kutya. D. - Pondrós, nem hiába fickándozik. D.

Ponty. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz. - Karó között a pontyka. (Árviz.) E.

Ponyva-irodalom. ME. - Dajkálta (őrizte) mint a tiszta buzát a ponyván. Ny. 21. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Nem árulok veled egy ponyván. (Dolgunk nem közös.) Ny. 1. - Ponyva-had. (Cigányok.) B.

Por. A bika a port a maga fejére vakarja. (Dühös.) Ny. 2. - Elütötték rajta a port. E. (Elverték. S.) - Fejére vakarta a port. D. - Hamar poru. (L. hamar.) BSz. - Hosszu köntöst port ver. B. - Iszom a bort, rugom a port. E. - Jó mag porban is kikel. D. - Kirázta már az iskola porát. D. (Lerázta. ME.) - Maga fejére vakar port. KV. - Máricusi por aranyat ér. S. - Merre fuj a szél, por is arra terül. D. - Nagy port vert fel. S. - Otthon is porban hevert. D. - Por seggibe, más helyibe. (Meghalt, más lesz helyébe.) E.- Porában sem kapták. (Nem érik utól.) E. - Porát is elhordották a szelek. D. - Porba buzát, sárba árpát. (Jó vetni.) S. - Porba esett konca. Sz. - Porba hullott pecsenyéje. D. - Port hint a világ szemébe. (Német.) ME. - Rossz pora van, nem sül ki. (Puskapora.) E. - Számtalan mint a por. M. - Tüsszög mint bocskor, mikor nagy a por. E.

Poros. Mást kefél, maga legporosabb. D. - Száraz mint a poros út. D.

Poroz. Lassan seperj, ne porozz! Ny. 2.

Porzik. Ládd! ládd, nem is porzik utána. D. - Ugyan porzik utána. (Kevély.) D.

Porcika. Ravasz annak minden porcikája. D.

Porcogós. Rászokott a porcogósra. D. - Szereti a porcogóst. D.

Porció. Előre százados tizenkét porcióval. (L. előre.) D. - Porciószedő (adószedő) kegyetlen katona. D. - Rávárják a kutya porcióra. D. - Volt része a kutya porcióban. (Verés.) B.

Poronty. (Kölyök.) Eb teregette porontya. D.

Poroszka. Nehéz agg lóból poroszkát csinálni. KV. - Szapora mint a poroszka ló. D.

Portéka. Add elő ördög, nem a te portékád! (Elveszett tárgy.) Ny. 24. - Eb a kalmár portéka nélkül. D. - Érkezik mint Bukó portékája. (Soha.) Ny. 5. - Szegény kalmár az, ki tartani (nagyra tartani, dicsérni) sem tudja portékáját. B. - Vásár nélkül is elkel a jó portéka. B.

Posztó. Aba nem posztó. (L. Aba.) D. - Boszantja mint a vörös posztó a bikát. S. - Kezében az olló is, a posztó is, vágja a merre akarja. Ny. 6. - Kétszinü mint a morva posztó. S. - Megérdemli, hogy posztóba varrják fejét. KV. (Rövid eszü.) - Nem arra való, hogy posztóba varrják fejét. M. - Nem posztóba, hanem zsákba illik feje. D. - Ő sem a közepéből (javából) való a posztónak. Ny. 18. - Posztóba varrják fejét. (Bolondos beszédü.) Sz. - Se pénz, se posztó. E. - Siet mint béka a veres posztóra. (Hivatalt vadász.) E. - Összement, mint pukovai posztó. E. - Rosszul hasad a posztó. E. - Vörös mint az ángliusi posztó. D.

Posztószél szűken van a Varga-utcán. D. - Van bőven mint szabó szemetén a posztószél. Ny. 2.

Potrohos. Keserves anyának potrohos gyermeke. (L. gyermek.) E.

Potya fráter. ME. - Jó a potya. S. - Szereti a potyát. S.

Potyondi. Megszentelték mint a potyondiak a sapkát. (L. megszentel.) Ny. 1.

Pozdorja. Apró mint a pozdorja. D. - Ásitozik mint kutya a pozdorján. S. - Kis kutya is pozdorját keres. D. - Mint az agár a pozdorjánál. (Hever.) E. - Nyujtózkodik mint eb a pozdorján. D. - Pozdorja esett a szemébe. (Fonásnál álmos.) Ny. 2. - Pozdorjának haszna az eltemetés. (Semmi.) D. - Száraz mint a pozdorja. D. - Pozdorja kócból nem lehet jó fonalat csinálni. B.

Pozsonyi. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5.

Pócs. Ugy néz ki mint egy pócsi szűz. (Terhes.) Ny. 11.

Pók. Illik mint szögletbe a pók. E. - Illik szájára a csók, mint szegletbe a pók. Ny. 1. - Virágból is mérget szí a pók. E.

Pókháló. Ha Isten akarja, pókháló is kővár. D. - Hol Isten őriz, pókháló is kővár. E. (Oltalom. B.) - Könnyü a pókhálót eltépni. S. (Leszakasztani. D.) - Pókháló szakasztáshoz nem nagy erő kell. B. - Pókháló hamar elszakad. D. - Pókhálón felakad a légy, de azon a darázs keresztül veri magát. D. - Pókhálós az erszénye. E. - Ritka mint a pókháló. D. - Tele erszénye pókhálóval. D. - Vitéz embenek pókháló kővár. D.

Pókos a lába. (Hibás.) ME.

Pópa. A pópát sem kergetné meg. (L. pópa.) D.

Póráz. Egy pórázon futnak. Pázm. - Egy pórázra van fűzve. D. - Hánykódik mint ürge a pórázon. Np. - Nem hagyom hosszu pórázra. E. - Póráz nélkül tekergő ménló. D. - Rövid pórázra fogták. Ny. 3. - Rövidebb pórázra fogták. E.

Pórul járt. (Megjárt.) D.

Pósta. Csigapóstán jár. B. - Kinek pósta a szája, meszet gyujtnak alája. (Hirhordó megjár.) D. - Lengyel pósta. (L. Lengyel.) K. - Póstán jár a nyelve. D. - Vén mint a posta-út. Ny. 13.

Pózna a nyaka, nem hajol. D. - Nyirpóznával fejét póználni. (L. fej.) M.

Pödör. Gangosan pödörgeti kajla bajuszát. D. - Ha bajuszát felpödriti, ember a ki bántsa. D.

Pöffeszkedik mint a béka. E. (Mint a fölfuvalkodott béka. S.)

Pöfékel mint valami török basa. (Füstöl.) Ny. 12.

Pökdös (köpköd) mint a zsidó. ME. - Pökdösi a szavakat. D. - Vért pöksz tőle. E.

Pör. Ha nem aranyozod prókátorod markát, későn jutsz pörödhöz. B. - Három űzi ki az álmot az ember szeméből: a szükség, az adósság és a per. Ny. 20. - Hosszu pörön a biró nyertes. E. - Jobb kárt vallani, hogysem pörbe indulni. B. - Pörrel kezdi, patvarral végzi. D. - Prókátorra pörödet bizod, egy ingben hagy. Sz. - Prókátorra pöröd, uj orvosra élted ne bizd egészen. KV. - Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél. B. - Sótartó feldől, pör lesz a háznál. S.

Pörös. Henyélő prókátort nem szeret a pörös. D. - Két pörös fél közt harmadik a nyertes. (Latin.) S. - Mindakét pöröst meghallgatja az okos biró. D. - Pörös atyafiak. ME. - Pörös tehén tölgyét a prókátor feji, tejfölét biró nyeli, bőrét a zsidó lesi. S.

Pörlekedni. Nem jó fecskének a verébbel pörlekedni. B. - Jobb száraz kenyér békeséggel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K.

Pöröl. A ki pöröl, erősen pöröljen. KV. - Ki nagy urral pöröl, könnyen tarisznyát löl. (Koldusbotra jut.) D. - Ki urával pöröl, Isten az orvosa. M. - Ki urával pöröl, prókátora Isten. D. - Zsidó jobbágy, tár kincs; tót jobbágy, zsiros konyha; magyar jobbágy, pörlő társ. K.

Pörje. Szántatlan földet pörje birja. B.

Pörnye. Még a pörnyéből is pénzt teremt. D. - Szalma-adósságnak pörnye az interese. D. - Szalmapörnye. D. - Szalma-pörnye könnyen elalszik. D. - Száraz mint a pörnye. D.

Pörköl. Búsan énekel, mint a szárnyapörkölt szunyog. D. - Egy disznót pörkölnek. D.

Pösz. A szöszt is pösznek mondja. (Vén.) D.

Pötyög. Lassan kása, ne pötyögj. (Fiatal hallgass.) Ny. 5.

Pőre. Eljött immár Simon Judás, jaj te neked pőre gatyás. (Hideg.) D.

Pőrölj. Könnyebb a könyv a pörölynél. D. - Megszokta mint cigánypurdé a pőrölyt. D.

Praktika. Róka most a világ, bölcs a praktikában. D.

Préda. Egyik költő, másik préda. D. - Körülgondolta mint Préda. (A papok Préda nevü szolgája a prédikációban azt hallotta, hogy a bűnt elgondolni és tenni egyforma vétek. Mikor kiküldötték, hogy a szénakazalt árkolja körül, az árkot nem ásta meg, hanem körülgondolta.) E. - Nehezen ereszti el az akasztófa prédáját. D.

Prédikáció. A kutya egy koncért a prédikációt is elhagyja. D. - Jó a hosszu kolbász és a rövid prédikáció. Sz. - Nem él vele, mint Bite a prédikációval. (Kocsmás; felesége templomba küldötte, hogy javuljon.) Ny. 1. - Papnak példás élete prédikáció. D. - Rövid prédikáció és hosszu kolbász tetszik a parasztoknak. KV. - Nem lesz belőle prédikációs halott. (Énekes temetésnél nagyobb a prédikációs, ilyennel gazdagot vagy hires embert temetnek.) E.

Prédikál. A pap is kenyérért prédikál. Ny. 13. - Egész nap prédikál mint a pap. S. - Főbiró prédikált temetésén. (L. főbiró.) E. - Ha pap volna, egész nap prédikálna. D. - Pap is kenyeret prédikál. Ny. 1. - Pap se hiszi, a mit prédikál. Ny. 6. - Pap se prédikál kétszer. B. - Vizet prédikál s maga bort iszik. B.

Prém. Ördöggel bélelt, farkassal prémzett. S. - Rókával bélelt, farkassal prémzett. K.

Prépost. A sok locsogásban fehéret köp mint a prépost. D. - Fehéret köp mint a prépost. E. - Kőágyi prépost lett. (L. kőágyi.) E. - Ujság, mint préposton a zsámiska. Ny. 4.

Pribék. Erős és pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz. - Pribékké lőn. Pázm.

Próba. A heti próbát sem állhatta meg. (Rossz cseléd.) D. - A szükség próbája az igaz barátságnak. KV. - Előbb próbára, aztán munkára. BSz. - Kiállotta a tűzpróbát. E. - Kiállotta a próbahetet. D. - Próba szerencse: a ki mer, az nyer. S. - Próbával jó a szerencse. KV. - Ritka kasza próba nélkül. D. - Ritka szent próba nélkül. D. - Sok próbával válik a jó kapa. D. - Tizenhárom próbás. (Jó ezüstben tizenkilenc rész közt tizenhárom tiszta ezüst.) E.

Próbál. A ki egy tűt lop, ökröt is próbál az. KV. - A ki nem próbál, nem nyer. KV. - Szerencse próbálva jó. D. - Annak tetszik a katonaság, a ki nem próbálta. D. - Barátot szerencse hoz, szükség próbál. S. - Csak próbálni akartam eszedet, jó volnál-e királynak. E. - Eleget próbálja a tűfokot, még sem találja. (Vén.) D. - Idő próbálja meg a barátot. S. - Mit tudna az, a ki semmit nem próbált. KV. - Szerencsét próbál. E. - Tűz próbálja meg a vasat. D. - Üllő próbálja meg a vasat. D. - Vagy élek, vagy halok, szerencsét próbálok. B. - Nem szó, hanem próbálás kell ahhoz. Ny. 2.

Processzus. Jobb egy szép amica (kiegyezés), mint a legszebb processzus. D.

Próféta. Egy próféta sem kedves a maga hazájában. Sz. - Hamis próféta. E. - Nem hiszek prófétának, ki oly darab kenyeret megeszik, mint magam. E. - Saul a próféták között. KV. - Senki sem próféta maga hazájában. E.

Prónai. Összement mint a prónai szűr. (Uj, esőtől összement.) Ny. 12.

Pruszkai. Egész nap ásitozik mint a Pruszkai gyereke. D.

Pruszlik. Cifra mint Ripcó ángya pruszlikja. Ny. 1.

Puf Belegrád. M.

Puha. Minél puhább a hús, annál keményebb csontja. D. - Puha kenyér, öreg ágy. (Öregnek való.) Ny. 3. - Puha mint a bársony. E. - Puha mint az irós vaj. E. - Puhára esett. ME.

Puhog. Akár zuhog, akár puhog, egy dolog. D.

Pujka. (Pulyka.) Anyjuk után pipelnek a pujkák. D. - Álmos mint a beteg pujka. D. - Elülhetünk már mint az egri pulyka. Ny. 3. - Farbarugta mint Terjék a pulykát. (L. far.) Ny. 1. - Hurukkol mint a pujka. D. - Kakas pulyka. D. - Kakast ültet pulyka-tojásra. D. - Megennéd, mikor pokolban pujkapásztor lesző. Ny. 2. - Nála a pujkasült, cinege. D. - Néha a vak pujka is megleli a magot. D. - Olyan mint a pujkakakas. E. - Pujka volt a pecsenyéje. (L. pecsenye.) E. - Pulykafej. (Hasznavehetlen.) D. - Pulykamérgü. E. - Pujkát vágtunk, kedves vendég jött. B. - Szebb a páva, mint a pujka. S. - Szent mint Bodóné pujkája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Tarka mint a pujkatojás. (Szeplős.) D. - Világgá ment mint a tót asszony pujkája. Ny. 19.

Purdé. Fél-fél kanálkával a purgyénak. (Mértékkel.) E. - Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. - Megszokta mint cigánypurdé a pörölyt. D. - Többet tud ehhez a cigánypurdé is. D.

Purgáció. Általment rajta, mint a purgáció. ML.

Puska. A mig puskát keressz, a varju el is száll. E. - Akkor keres puskát, mikor elrepült a varju. KV. - Az én kardom sem fűzfa, az én puskám sem bodzafa. KV. - Bátor a hol puskát nem hall. D. - Borodat, feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd másra. S. - Csütörtököt mondott a puskája. ME. (Vetett a puskája. D.) - Három katona, kilenc puska. D. - Illik neki, mint zsidónak a puska. S. - Magától is elsülhet a puska. D. - Minden rossz puskának van egy kifogása. E. (Van egy fogó vége. Ny. 14.) - Mintha puskából lőtték volna ki. E. - Nem mer a puskával egy szobában hálni. E. - Nem sült el a puskája. E. - Pénzedet, pipádat, puskádat, paripádat. (Ne bizd másra.) ME. - Puska nélkül lőtték agyon. (Szerencsétlen.) D. - Puska végén is meg mernék rá esküdni. E. - Ritka puska fogás nélkül. D. - Rossz puska, kinek fogása nincs. E. - Rosszul sült el a puska. D. - Rozsdás puskacső. D.

Puskás. Minden rossz puskásnak van valami kifogása. Ny. 9. - Nincsen puskás, a ki nem hibázott. D.

Puskapor. Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. - Elfogyott a puskapor. E. - Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cigányoknak. (L. Nagyida.) Sz. - Ellődözték a puskaport, mint a nagyidai cigányok. E. - Feszit mint a puskapor. E. - Hamar beleakad, mint a tűz a puskaporba. D. - Hamar fellobban, mint a puskapor. S. - Nem találta fel a puskaport. E. - Nincs annyi puskapor, hogy helyéből kivesse. D. - Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. - Száraz mint a puskapor. D. - Talán te találtad fel a puskaport? D. - Tüzes mint a puskapor. D. - Vén asszony: puskapor. S. - Indulatos, puskaporos. E.

Puszta. Csendes mint a puszta malom. D. - Hat puszta falut is eltart tanácscsal. (Bolond.) D. - Hét (kilenc. D.) puszta faluban nincs párja. E. - Hogyne volna gazdag, mikor két pusztája van: az egyik »ha volna«, a másik »jó volna«. Ny. 24. - Kiáltó szó a pusztában. E. - Négy puszta vármegyében nincs nagyobb ész. (Esztelen.) E. - Puszta malmon, száraz gáton vámot nem vehetsz. Sz. - Puszta malom nem sok hasznot hajt. E. - Puszta pajtából is repül olykor bagoly. E. - Pusztába kiált. S. - Pusztába mondott szó. E. - Szava elhangzik a pusztában. S.

Putnok. Hajlik mint Putnok. (L. hajlik.) S.

Putri. Félre putri, jön a kunyhó. D.

Puttony. Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. - Nem adnám egy puttony poltráért. Ny. 14.

Púp. Térden felül, púpon alul. D.

Púpos. Upré (előre) púpos, ur hivat. Ny. 3.

Pünkösd. Hamar mulik, mint a pünkösdi királyság. D. - Karácsonykor kalács, husvétkor ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jól esik. (L. karácsony.) Ny. 24. - Pünkösdi hó, nem kell hordó. (L. hordó.) S. - Pünkösdi királyság. E. - Pünkösdi királyság, nem nagy uraság. B. - Régen elmult a pünkösdi királyság. D. - Régen volt az, mikor pünkösdi király volt. D. - Rövid mint a pünkösdi királyság. (Egy napig tart.) B. - Szép mint a pünkösdi rózsa. S.

Püspök. Bolond pap az, a ki nem akar püspökké lenni. Ny. 13. - Kinek pápa a barátja, könnyen lesz az püspök. D. - Legjobb a püspök falatja. E. - Miért nem lettél püspök. (Akkor nem kellene nehéz munkát végezned.) E. - Püspök leszek én akkor. E. - Püspöködnek se. E.

« Ö. Ő. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

R. »