« P. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

S. »

Rab. Búsul mint a rab a siralomházban. D. - Egy rab se vall magára. Ny. 22. - Ha rab lettél, türd békével. (Szerelem.) E. - Nem mind bűnös, a ki rab. E. - Pénzének rabja. D. - Rabja ne légy, ha ura lehetsz feleségednek. D. - Rabszijra fűzték. D. - Se íze, se bűze, mint a rabszarnak. Ny. 14. - Szennyes mint a rab. E. - Természete ellen van, mint a rabnak a siralomház. D. - Ugy bánik vele, mint török a rabjával. Ny. 3.

Rabság. Búsul mint a ki török rabságba esett. D. - Házasság, rabság; özvegység, mentség; szüzesség, nemesség. B. - Nyomoruság a rabság. E.

Ragad. A mi rám ragadt. (A mit hallásból tanultam.) E. - Kezében ragad. E. - Ott ragad. E. - Ragad a vétek mint az enyv. KV. - Ragad mint a bojtorján. E. - Ragad mint a bűn. ME. - Ragad mint a kullancs. B. - Minél jobban tagadja, annál jobban ragadja. Ny. 6.

Ragadós. Hamar nő, ragadós is a bojtorján. Pázm. - Ragadós a keze mint a lép. D. - Ragadós mint a bojtorján. D. - Ragadós mint a francia fene. D. (Mint a tót fene.) - Ragadós mint a himlő. D. - Ragadós mint a koldus tetű. D. - Ragadós mint a kosz. D. (Mint a kullancs. D.) - Mint a lép. D. - Mint a rüh. D. - Mint a szurok. D. - Mint a vadóc. D. - Ragadós mint az ásitozás. B. - Ragadós mint az enyv. E.

Ragadozó farkas. D. - Ragadozó mint a kapzsi eb. D.

Ragya. Verje meg a ragya. E. - Üsse meg a ragya. S.

Ragyogás. A ki ragyogása! (Van.) E. - A ragyogóját! ME. - Szép mint a ragyogó csillag. D.

Raj. Zúg mint a raj. E. - Jönnek mint a raj. ME.

Rajkó. A béna rajkó is kedves az anyjának. Cz. (A cigányrajkó is stb. D.) - Rajkó is szereti a kalácsot, de nincs benne módja. E. - Rajkó vét, Istókot verik. E.

Rajtaér. Kit egyben rajtaérnek, másban is gyanitják. E. - Mig a rossz kocsmárost rajtakapják, sok kárt tesz. K. - Rajtaérték az ebet a szalonnán. (In flagranti.) B.

Rajzol. Ebet se festett, mégis királyt akar rajzolni. D.

Rak. Nem lehet a szamárra asztagot rakni. KV. - Nincs oly rakott szekér, melyre több nem fér. D. - Nincs oly rakott szénás szekér, kire még egy villa nem fér. KV.

Rakás. Oda szarik a kutya, hol nagyobb a rakás. (L. kutya.) Ny. 8.

Rakamáz. Szapora mint a rakamázi krumpli. E.

Rakonca. Egészségére válik, mint cigánynak (cigány lónak. D.) a rakonca. E. - Jól esik mint cigány lónak a rakonca. Ny. 6. - Nehéz rakoncában tartani a nyelvet. B. - Nincs a bornak rakoncája. KV. - Nincs a viznek rakoncája. M. - Nincs jég alatt gerenda, sem a vizen rakonca. D. - Nincs rakoncája a tengernek. D. - Nincs rakoncája mérgének. D. - Nincs rakoncája szabados nyelvének. D. - Rakoncátlan nyelvü. D.

Ravaszság. Egy kis cigányság, egy kis ravaszság sokszor használhat. KV. - Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá. KV. - Helyén kelt ravaszság csak módos okosság. E. - Hogy a hamisság talpon maradhasson, annak sok ravaszságra kell támaszkodnia. D. - Káposztás kertbe néz, tele van ravaszsággal. (Kancsal.) D. - Kitetszik a rókának farkán ravaszsága. Pázm. - Néha a ravaszság is okosság. D. - Ravasznak ravaszság a bögyében. D. - Ravaszságnak jeles edénye. D. - Ravaszságnak ravaszság a jutalma. KV.

Ráakadtak a fájósára. B. - Ráakadtam a főttjére. (L. fő.) E.

Rábaközi fejnek sem csepü a veleje. S.

Rábeszél. Könnyü az akarót rábeszélni. KV.

Rác. Cifra mint a rác oltár. Ny. 12. - Megverte a rác boldogság. Ny. 7. - Nincs hite mint a rácnak. (Nem hihetni neki.) KV. - Rác fene. E. - Szemérmes mint a rác menyasszony. Ny. 12. - Ugy be van rugva, mint a rác dudája negyvennyolcban. Ny. 23. - Ugy tartja mint rác a Krisztust. (Ügyetlenül.) E. - Vastag mint a rác. Decsi. - Nagy a szája, mint Rácország. E.

Ráér. Dolga miatt mindenre ráér. D. (Dolga felől. E.) - Három gazember van a világon: ráérek, elfelejtettem, majd. S.

Ráfog. Er-á-rá, mond rá, ha nem igaz fogd rá. (Ha nem hiszi, fogd rá. D.) S. - Maga szart a temetőbe, s a halottakra fogja. D.

Rág. Csiriz rágó. S. - Csont, rágd. E. - Egy csontot rágnak. E. - Fogas ebnek való a csont (konc. D.) rágás. KV. - Fogasnak, ebnek való a csontrágás. M. - Kenyér rágó. (Naplopó.) D. - Körmét rágja. E. - Mikor az ember rág, akkor nem beszélhet. E. - Minden szépnek, jónak vagyon rágó férge. K. - Nem rágja a falatot, hanem csak nyeli. D. - Rágja a tollat. E. - Rágni a fülét. (L. fül.) KV. - Szájába rágni. E.

Rágódik. Eb sem rágódik a csonton, ha húsra talál. D. (Koncon. D.) - Egy csonton rágódnak. S. (Koncon. D.) - Ha azt megemészti, lesz más csontja, kin rágódjon. B. - Mivel husra nem talált, csonton rágódik. D. - Szíj az, hadd rágódjék rajta. D.

Rágalmaz. A ki mást rágalmaz, magát jól megnézze. KV. - Holtat rágalmaz. KV. - Ki téged megszeret, az téged rágalmaz. (Tulságosan dicsér.) E. - Könnyü a holtat rágalmazni. D. - Ritka tisztség rágalmazó nélkül. D. - Távollevőt, holtat, nem kell rágalmazni. B.

Ráhág. Féreg is megtekeri magát, ha reáhágnak. KV. (Meggyüremlik. E.)

Ráijeszt. mint Ferenci a lovára. (L. ló.) Ny. 6. - Ráijesztett mint Halaburgyi a hazajáró lélekre. (L. lélek.) Ny. 1.

Rájár a rúd. Ny. 7.

Rákóci. Hej Bercsényi! Rákóci! ME. - Hosszu, mint Rákóci lakodalma. D.

Ráma. Egy rámán varrnak. D. - Egy rámára van vonva. D. - Feszesen felhuzták a rámára. (Szigoru büntetés.) D. - Rámára vonták. E. - A törvényt is maga rámájára fesziti. D.

Ránc. Az ősz haj dudazaj, de a ránc már nem tánc. (L. haj.) D. - Annyit fordulj mint a gatya ránca. Ny. 6. - Bolhás mint a ránc. D. - Eb a gatya ránc nélkül. D. - Ki bolházta ki egyszerre a ráncokat? D. - Kiforgatták a ráncból. D. - Kitömték farában a ráncokat. (Verés.) D. - Kivették a ráncból. (Verés.) D. - Megnézegették minden ráncát. (U. a.) D. - Nagy a gulya ráncában. (L. gulya.) D. - Nem szeretnék tetűje lenni gatyaráncában. (Erősen megverik.) D. - Ránc nem gallér. D. - Tetü is szokásból lakik a ráncban. D. - Tetves mint a ránc. D.

Ráncba szedték. D. - Könnyebb az asszonyt táncba vinni, mint ráncba szedni. D. - Ráncba szedte a gatyát. (L. gatya.) E.

Ráncos. Nem ráncos a nyelve. (Noha vén.) D. - Ráncos mint a gatya. D. - Ráncos mint a gatyakorc. E. - Ráncos mint a gallér, kerekes mint a tallér. B. - Ráncos mint a somogyi pöndöl. D. - Ráncos mint a szász csizma. D. - Ráncos pofa. D. - Ráncos mint a vén pofa. D.

Rángat. Sokat rángatják a mente ujját. (Sokat hazudik.) E. - Ugy mozog, mintha dróton rángatnák. S. - Rántsd meg. E.

Ránéz. Rá sem néz, ha mellette elmegyen. D.

Rápörköltek. (Megszidták.) D.

Rántás. Elégett a rántás. ME. - Kozmás a rántás. ME. - Sürü mint a rántás. D.

Ráragad. Akármint hányd a borsót a falra, de nem ragad rá. M.

Ráró. Sebes mint a ráró madár. D. - Szeme ugy jár, mint a ráró madárnak. B.

Rása. Különös mint a Kunné rásája. Ny. 6. - Szoknyája rása, köténye tafota. D. - Ugyan farára illik ám a rása. (Cifra szoknya.) D.

Rászed. Könnyü az együgyüt rászedni. D.

Rászokott az úr borára. D. - Rászokott mint farkas a juhakolra. D. (Mint macska a szalonnára. D. - Mint ökör a béres szavára. D.)

Rászorul. Nincs oly gazdag, ki másra ne szoruljon. E. - Rászorultak mint a jó biróra. E.

Rátartja magát mint a kétfülű szatyor. B. (Mint az Adorján kutyája. B. - Mint olajos korsó a szegen. Sz. - Mint a pénzes malac. D. - Mint a pénzes szatyor. D.) - Rátartja magát mintha övé volna a diófáig. E. - Rátartja magát, mint a fekete lé az asztal közepén. D. - Rátartja magát mint a Kompolti kisasszony. (Hires család volt.) Sz.

Rátartós mint az éhes cigány. E.

Rátót. A rátótiak agyonütötték a ketyegő fenét. (Órát találtak, ketyegésétől megijedtek s földhöz vágták.) B. - Borson tolták a tornyot, mint a rátótiak. (L. bors.) S. - Lelegeltették a toronyról a füvet, mint a rátótiak. (L. fű.) S. - Litér, mit ér? Rátót még annyit sem ér. Kádártába kár kenyér. (Veszprém-megyei falvak.) Ny. 1. - Mint a rátóti ember. (Együgyü.) E.

Rávesz. Mindenre rávehetni. ME. - Semmire rá nem vehetni. D.

Ráz. Fejét rázza. E. - Ha felkötötted, rázzad. (Kolomp.) E. - Ne rázd a fát, mely önkényt hullatja gyümölcsét. D. - Nem kell a jó fát rázni. ME.

Rebeka. Már késő, Rebeka! E.

Redves. A mi bőben redves, szükében kedves. D. - A mi szabad, redves; a mi tiltott, kedves. KV. (Mézes. KV.) - Az ajándék kedves, csak ne legyen redves. KV. - Ketten kedvesen, hárman redvesen. S. - Redves mint a vén fog. D. - Ujság kedves, óság redves. KV.

Rege. A görbült agg nőnek, agg ő regéje is. D. - Azon regét dudolnak. M. - Csak szófia beszéd és aggnő rege. Pázm. - Dajka rege. E. - Egy regét dallanak. D. (Dúdolnak. B.) - Ért hozzá, mint tyúk a regéhez. B. (Tud hozzá mint stb. M.) - Azon regét dúdolják. M.

Reggel. Bölcsebb a reggelre halasztott tanács. D. - Idején reggel beköszön a csapszékbe. D. - Reggel jött vendég elmegy, este jött megmarad hálásra. (Eső.) Ny. 22. - Reggel jött vendég nem szokott meghálni. E. - Reggel kezdi, este nem végzi. D. - Szép mint a tavaszi reggel. D. - Pálinkás jó reggelt! E.

Reggeli imádság. (Káromkodik.) E. - Reggeli időnek sok pénz a szájában. D. - Reggeli vendég nem maradós. (Eső.) Ny. 4. - A ki jó reggel kel, aranyat lel. B. - Reggeli órának arany vagyon szájában. (Német.) B.

Regement. Fillent regementjébe való. BSz. - Hat regementnek hires pendelese. D. - Pivoda regementje, se dobja, se zászlója. (L. dob.) Sz.

Rejt. A föld is kiokádja gyomrából a rejtett dolgokat. B. - Napfényét nem rejthetni véka alá. E. - Nem kell a gyertyát véka alá rejteni. E. - Rejtett kincsnek kevés a haszna. ME. - Zsebbe akarsz tevét rejteni. D.

Rejtőzik. Fanyar héjban édes gyümölcs rejtőzik. B.

Rektor. Használ mint a dancsházi rektornak a pálinka. (L. használ.) Ny. 2. - Nyugszik az úrban, mint a szováti káposzta a rektorban. S.

Remeg mint a zsidó az akasztófa alatt. Ny. 23.

Remek. A szép remeket is utóljára hagyják. D. - Cifra mint a remek ökör. D. - Inas-esztendőben remeket csinál. E. - Inas sem volt, mégis remeket készit. D. - Remek munka. D. - Szebb a remeknél. D.

Remetévé lett Jancsi. (Reggel beállt, este kiállt.) D. - Nagy udvarban nehéz remetének lenni. E.

Remél. A beteg mig él (mig piheg. K.) mindig remél. ME. - Addig remél az ember, mig benne a lélek. E. - A mig élek, remélek. ME. - Ember jót remél és rosszat ér. S. - Holtig remél az ember. E. - Nem remélhet sokat a vén. D.

Remény. A remény-levest kiki feladhatja a szegénynek. D. - Kinek reménye van, nádszálra támaszkodik. B. - Kinek reménye nádszálra támaszkodik, könnyen lehajlik. D. - Könnyü a szegényt reménynyel tartani. D. (Táplálni. D.) - Nehéz a hosszas remény. D. - Pad alatt a remény. D. - Se hite, se reménye, mint a pogánynak. D. - Vert hadak, vakmerő remények. Vör.

Reménység. A reménység oly íz, mely elfogy mint a víz. KV. - A reménységet se hóra ne fektesd, se nádra ne támaszd. D. - A vastag reménységű embert is megejti a szerencse. B. - Beléveszt, ki reménységbe öli pénzét. E. - Ki reménységgel él, ispotályban hal meg. E. - Kitől Isten eláll, reménysége hibál. E. - Reménység ha rád néz, édesebb mint nádméz. KV. - Reménység, nyereség, nincsenek mindig egy vágásban. D. - Reménység, szegénység. E. - Reménység tartja az embert. KV. - Reménységgel könnyebbedik a szenvedés. B. - Szegénység, reménység. E. - Vastag reménységet is megejt a szerencse. E. - Veszett szerencse az, hol megszűnik a reménység. K. - Vékony reménység. S.

Rend. Félénk katona a rendnek botránkozása. D. - Egy rendben van sátoruk. D. - Igaz törvényt ne ronts, jó rendtartást ne bonts. KV. - Jó rendben vagyon szénája. M. - Minél több a kaszás, annál több a rend. D. - Ne szabj rendet más ember házánál. KV. - Neked is rendben a házad. (L. ház.) D. - Rend a dolgok veleje. (Latin.) B. - Rendén van szénája. E. - Röndnek muszáj lenni. ME. - Ritka rend, sürű boglya. E. - Vastag rendet vágott jól megfent kaszája. D.

Rendel. Kit az Isten valahová rendel, el is késziti. D. - A kit Isten akasztófára rendelt, nem hal a vizbe. B. - Égnek rendelése, kinek hova menése. D.

Rendes dolog. ME. - Szép mint a rendes hadsereg. D.

Rendetlen. Többet öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. K.

Repedt. Kong, mint a repedt fazék. D. - Repedt fazék. (Rossz énekes.) E. - Repedt fazék tovább tart. ME. (Legrégibb a háznál. E.) - Rókán szőrin, repedt fazekat kongásán. D.

Repedés. A legvastagabb falban is látni a repedést. D.

Repül. Azt gondolom borju repül. (L. borju.) K. - Frissen repül, mint az ólommadár. D. - Ha nincs szárnyad, ne repülj. D. - Ha repülni tudna, legjobb szárnyasállat volna a disznó. (L. disznó.) E. - Madár sem repülhet, mig szárnya nincs. E. - Nem repül a madár, mig szárnya nincs. E. - Nem repül a madár, mig tolla nincs. D. - Sast tanit repülni. KV. - Senki szájába nem repül a sült galamb. Sz. - Várja, hogy a sült galamb szájába repüljön. D. - Repülj fecském. (Vigy üzenetet tőlem.) Np.

Repülés. Madár repülésre, ember munkára született. E. - Neki szokott, mint fecske a repdeséshez. D. - Tollatlan madárnak nehéz a repülése. Ny. 1.

Restel. A cérna végén restel csomót kötni. D. - Csipi a kenyeret, mert a szelést resteli. D. - Ha ökör volna, restelné a kérődzést. D. - Hogyha viszket, a vakarást is rösteli. D. - Mikor eszik, rösteli a száját mozgatni. D. - Restel beszélni. D. - Resteli az imdáságot. D. - Resteli gatya ráncában a vizsgálást. D. - Resteli mint ravaszdi mester az evést. K. (Ember. B.) - Restelni is restel. E. - Többit mindent csak a henyélést nem resteli. D.

Restség. A kinek lehet és nem aluszik, azt a restség bántja. E (A kitől telik és stb. B.) - Gyomorban sem jó a restség. D. - Ritka kövér restség nélkül. D.

Reszelő. Pénzért adják a reszelőt s ugy reszelnek vele. Ny. 2.

Reszket. A félénk katonán a mellvas is reszket. D. - Jobban tud reszketni, mint fázni. (Ravasz.) D. - Mást fenyeget, maga reszkedtében alig áll. D. - Még rá sem költél, már reszketsz. KV. - Ne félj, csak reszkess. S. - Nem ugy fázik, amint reszket. (Tettető.) D. - Nem ugy reszket, a mint fázik. Ny. 4. - Reszkess Bizáncium! ME. - Reszkess, de ne félj. (Gúny.) E. - Reszket mint a kocsonya. E. - Reszket mint a kutya. D. (Az ajtó előtt. D.) - Reszket mint a nyárfalevél. E. - Szeg is reszket a falban előtte. (L. fal.) E. - Ugy reszket mint a fagyos borju. KV. (Mint a részeg borju. KV.) - Reszket érte mint a farkas a kis csikóért. B.

Retek. A ki retket eszik, kétfelől hurutol. D. - A retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. Ny. 8. - Karcsu mint a retek. (Vastag.) E. - Retek is kikelne kezén. (Piszkos.) E. - Veszett volna retek a fekete földben. (Rossz, pusztuljon.) E.

Retesz. Elcsapta a reteszt. (Elhallgatott.) Ny. 1.

Retteg. Ha az orvos fél, rettegni kell a betegnek. D. - Jobb előre félni, mint utoljára rettegni. D. - Kinek Isten a barátja, az az emberektől ne rettegjen. KV. - Ugy retteg, mintha akasztani vinnék. D.

Rettegés. Bakonyi röfögés, farkasnak rettegés. E. - Nappali rettegés, éjjeli rémülés. E.

Rettentés. Egynek büntetése, soknak rettentése. KV.

Rettenetes. Nem oly rettentes az ördög, amint festik. Sz. (Amint irják. KV.) - Rettenetes dolog a városi visszavonás. D.

Reszel. Egyike se rezel cifrábbat. D. - Elrezelte minden becsületét. D. - Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász is gazdag lenne. D. - Nem igen cifrát rezel. (Szegény.) D.

Rezivár. Tátika és Rezivár dolgát ebre bizták, ebül vették hasznát. BSz.

Réce. Ne tanitsd a récét úszni. Ny. 2. - Ritka réce gácsér nélkül. D.

Régen. Legyen ugy mint régen volt. E. - Nem ugy van már, mint volt régen, nem az a nap süt az égen. Np. - Régen elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. E. - Régen elkoptatta fiatal fogait. D. - Régen irták, elkopott. B. (Lekopott. D.) - Régen volt ő fiatal. D. - Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. D. - Régen volt az, talán nem is igaz. D. - Régen volt, talán nem is igaz volt. Ny. 11. - Régen volt, soká lesz, vagy talán sohasem. E.

Régi. Ami régi, nem mái. D. - A régi adósság annyira felmegy, hogy végre el sem éred. B. - A te szavad nem jár, mint a régi kétgarasos. Ny. 6. - Bornak, aranynak, hitnek a régie jó. B. - Él még a régi Isten. E. - Megszokta mint régi saru a sarat. D. - Mindig kell igazitani rajta, mint a régi orgonán. D. - Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jön belőle. E. - Ne bolygasd a régi határt. D. - Nem minden jó, a mi régi. D. - Régi buzából is válik jó kenyér. D. - Régi ének. KV. - Régi irás elkopott. M. - Régi jámborokféle. E. - Régi jó, oh régi jó! B. - Régi nóta. E. - Régi róka, hamis cselt vet. E. - Repedt fazék legrégibb a háznál. E. - Régi szokás mindig megtér. E. - Régi szokás, régi erkölcs. D. - Régi kisasszony. ME. - Régi szokás törvénynyé válik. B. - Régi szolgának a szó is vereség. D. - Uj barátért el ne hagyd a régit. E. - Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él. E. - Régi rege. B. - Régibb az országútnál. E.

Rékási. Iszik mint a rékásiak a gólyára. Ny. 5.

Rémülés. Nappali rettegés, éjjeli rémülés. E.

Rénes. Sok kis pénz egy rénes. D. - Száz kis pénz egy rénes. B.

Répa. Esküszik mint a répa. D. - Majd ha fagy, hó lesz nagy, répa terem vastag, nagy. Ny. 2. - Répát vethetni, kezének szenyébe. D. - Tréfa nem répa. E.

Rés. Árkold be a rést. D. - Elég egy falon egy rés. D. (Egy kerten. B.) - Megmutatom, hol hagyott rést az ács. (Ajtó.) E. - Résen a füle. E. - Résen lenni. E. - Sok is a pokolban egy rés. D. - Számba sem veszi, mint kerten a rést. D. - Talál a róka rést magának. D. - Uton szemed, résen füled. D.

Rész. Kikapta Bodonból a részét. (L. Bodon.) Ny. 1. - Sok részben áll az ő dolga, mint a Tóbiás szakála. E. - Több az egész, mint a rész. E.

Részegen. Ki részegen lop, akadjon fel józanon. D.

Részeges. Isten mentse meg az embert kőmivestől, ácstól, részeges takácstól. Ny. 18. - Józan életű a részegest kerüli. S. - Nehéz a részegesnek vizet inni. D. - Részegesnek a bor édes anya teje. D.

Részegséget, kevélységet, szegénységet nehéz titkolni. D. - Legjaván van, mint az ősz Miska részegsége. Ny. 2. - Részegség életet rövidit. KV. - Részegség, kurvaság együtt járnak. K.

Rét. A réten keresi a pap ebét. (L. eb.) D. - Egy réten kaszálnak. D. - Elesett mint sündisznó a réten. Ny. 5. - Más ember rétjébe vágja a kaszát. Sz. - Ott, ott az ebet a pap rétjén. M.

Rétes. Hirét hallotta, mint Czirbusz a rétesnek. Ny. 6. - Kevés zápfogára egy nagy tepszi rétes. D. - Sora van, mint a rétesevésnek. (L. evés.) Ny. 22.

Rév. A mit a réven nyer, elveszti a vámon. E. - A mit a vámon nyer, elveszti a réven. E. - Az ő révén költ el. (Ment el. S.) - Nagy uraknál, malomban, révben várakozni kell. E. - Réven, vámon nem fizet. E.

Révész. Azt kapod, a mit a révész bérese. Ny. 14. - Hajótörés után okosabb a révész. B. - Ritka révész gorombaság nélkül. D.

Réz. A réz is pénz nála. (Szegény.) D. - Azt a réz angyalát! ME. - Aranyat adott, rezet nyert. E. - Milyen a réz, olyan a hangja. D. - Rezet is arany gyanánt ad. (Csal.) D. - Nincs olyan a Rézig. (Biharmegyei hegyek.) E. - Rezes az orra. ME.

Ricsi. Meghasad a szive, mint a ricsi kutyának. (L. kutya.) E.

Rigó. Fütyül mint a rigó. D. - Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. D. - Nekem szólt a paládi rigó. S. - Nekem fütyült a rigó. Arany. - Nekem is füttyentett valamikor a sárga rigó. (Nekem is volt jó napom.) Ny. 1. - Nem sirat egy rigót egy nyár. E. - Szép mint a sárga rigó. D.

Rigómező. Kiugrott a Rigómezőre. (Szájhős, hetyke.) D.

Rimóci. Mosolyog mint a rimóci nyul. Ny. 10. - Pislog mint a rimóci nyul a kandallóban. D.

Ringat. Bölcsőjét is ördögfiak ringatták. D. - Fabölcsőben ringatták. (Hazug.) D. - Ne ringasd a bölcsőt, ha üres. Ny. 3. - Ringatás nélkül is elalszik a fáradt. ME.

Ringy-rongy ember. D. - Ringy-rongyban terem meg a tetű. D.

Ringyó. Nincs arca, mint a kicsapott ringyónak. E.

Ripsz-rapsz, csak legyen az én táskámban. KV. - Ripsz-rapsz, csak az én zsákom teljék. D.

Riska tehén fia. (L. fia.) E.

Ritkán. A ki ritkábban vétkezik, könnyebben bocsánatot nyer. KV. - Ritkán járj, jobb szivvel látnak. D.

Robotban dolgozik. ME. - Robotban táncol. E. - Ugy dolgozik, mintha robotban volnál. B.

Rohan. Ajtóstul rohan a házba. ME. - Rohanva haladó. E.

Rothad. Egy rothadt alma százat is elront. S. - Egy rothadt szőlőszem egész gerezdet megveszt. D. - Éretlen gyümölcs hamar rohad. S. - Fején rohad a hal. E. - Holta után is rothadt a hire. Ny. 2. - Rothadt szőlő, dült gabona nem szerez szükséget. E. - Rothadt torzsa. D.

Rojt. Illik mint arany rojt szobránci gubához. E.

Rokon. Gazdagnak akárki is rokona. D. - Gazdagnak könnyen akad (mindenki) rokona. E. - Barátom az erszény, rokonom a kas. E. - Nincsen fájóbb seb annál, kit rokon kéz ejt rajtad. KV. - Rokonom a kas, barátom az erszény. BSz. - Senkinek se rokona, se barátja. D.

Rokka. A rokkának is kell néha pisálni. (Megállni.) Ny. 6. - Fakad a bodza, büdös a rokka. (L. bodza.) Ny. 2. - Friss mint a pergő rokka. D. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Jár a nyelve, mint a pergő rokka. D. - Kitették a rokkáját. (L. kitesz.) B. - Olyan mint az ördög kötötte rokka. (Mérges.) Ny. 1. - Pörög a nyelve, mint a pörgő rokka. E.

Rokolya. Világos felhőnek, fehér rokolyás (alsó szoknyás) asszonynak nem kell hinni. Ny. 6.

Romlás. A nagy visszavonás lesz házadban romlás. KV. - Minél később csapás, annál nagyobb romlás. KV. - Romlásnak indult hajdan erős magyar. Berzsenyi. - Romlott óra. D.

Ronda. Olyan ronda mint az Ovádi Laci. Ny. 5. - Ronda mint a disznó. S. - Ronda száju. ME. - Uri cifra, házi ronda. E.

Rongy. Nem minden rongyból lesz papiros. S. - Néha a rongyot is felszedik. D. - Ringy-rongyban terem meg a tetű. D. - Jobb a bankó mint a rongy. E. - Szépen még a rongy is szépen áll. D.

Rongyos. Elég a gúnya, de rongyos. D. - Elég ruhája is, de rongyos. D. - Ha ruhája rongyos, kocsmában vette a posztót. (Elitta pénzét.) D. - Hopp! rongyos. E. - Jobb a foltos mint a rongyos. ME. - Jobb egy rongyos szűr két semminél. D. - Kapcája is rongyos. D. - Kis korsó, nagy korsó, torkomat ujitó, ruhám rongyositó. E. - Közös féknek rongyos a szára. S. - Megszokta mint rongyos köpönyeg a foltot. D. - Rongyos dolmány, okos legény. E. - Rongyos dolmányban is van okos legény. E. - Rongyos köpönyeg. D. (Szűr.) - Rongyos táskából esik néha vajas pogácsa. E. - Rongyosban légy derék ember. E. - Sok a dolog mind szorgos, sok a gyermek mind rongyos. Ny. 3. - Szép asszony, rongyos köntös mindenütt megakad. B. - Ugy szép a diák, ha rongyos. (L. diák.) K. - Utcán fodros, háznál rongyos. S. (Otthon rongyos. E.)

Ront. Egyik kézzel épit, a másikkal ront. D. - Könnyebb rontani, mint épiteni. B. - Könnyü rontani, de nehéz épiteni. D. - Ne rontsd a levegőt. (L. levegő.) E.

Rop. Amint János fujja, Jancsika ugy ropja. (Ugy táncol.) KV. - Amint atyák fujják, a fiak ugy ropják. B. - Ki mint szokta, akkép ropja. KV.

Rost. Elég egy kertre egy rost. Ny. 3.

Rosta. A kis liku rostán vak eb sem lát keresztül. D. - Általlát ő nemcsak rostán, hanem a szitán is. B. - Egyik bakot fej, a másik rostát tart alája. E. - Igen vak az, ki rostán által nem lát. Decsi. - Ki szitával, ki rostával. S. - Könnyü a rostán általlátni. D. - Nem lyukad ki a rosta feneke. E. - Rostával méri a vizet. K. - Sürü rosta, ritka szita. (Takarékos.) Ny. 3. - Ritka mint a rosta. D. - Tartsa meg az Isten, mint vizet a rosta. E. - Vak, ki a rostán át nem lát. F. - Vak eb az, ki a rostán által nem lát. B.

Rostál. A ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg. E.) - Könnyü mást rostálni. E. - Maga rossz, mégis mást rostál. D. - Mást rostál, maga gazos. E. (Konkolyos. D.)

Rostély. Szokás a hust megijeszteni (megverni), aztán a rostélyra tenni. D.

Rosszaság nem tartós eledel. D. - Jobb más latorsága, mint magad rosszasága miatt szenvedned. KV.

Rosszul. Ha rosszul üt ki a dolog, kiki azt mondja, nem ugy kellett volna. B. - Hamar lett, rosszul lett. D. - Rosszul kelt fel. E. - Rosszul ver a szél felőle. E.

Rotyog. Mindig rotyog, mint a kásás fazék. Ny. 13.

Rozs. Hallgat mint süket disznó a rozsban. Ny. 4. - Tiszta buza, tiszta rozs, menten összemennek most. D.

Rozsda. A rossz napa magát emészti, mint a rozsda. D. - A vasat elemészti a rozsda. D. - Egye meg a rozsda belestől. D. - Megeszik egymást, mint rozsda a vasat. Ny. 5. - Nem fog aranyon rozsda. M. - Rozsda nem fog aranyat. Pázm. - Szerszám heverve, rozsdásodik. D. - Az asszonynak fegyvere a nyelv, soha meg nem rozsdásodik. ME.

Rozsnyón meg szólnak, Szent Péteren meglopnak, Kassán felakasztanak. S.

Rókus. Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (L. kobak.) D.

Róma. Ki Rómába nem szándékozik, keveset tudakozódik útjáról. B. - Minden út Rómába vezet. (Német.) S. - Róma sem épült egy nap alatt. KV. - Rómába ment. (Terhes asszony.) E. - Rómában volt, pápát nem látott. ML. - Több út vezet Rómába. S.

Római. Erős mint a római vallás. Ny. 15. - Hosszu mint a római út. D. - Tákozzák a vén embert, mint a római pápát. Ny. 5.

Róna. Egy rónán járnak. D.

Róvás. A róvásból sem rónak le mindent egyszerre. D. - Akasztófán rótták le a róvást. D. - Délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Elég van a róváson. D. - Elvesztette a róvást. D. - Kinek-kinek van valami a róváson. D. - Lerótták a róvást. (Lakolt.) D. - Ne mutasd a róvást, nem vagy nekem adós. (L. adós.) Ny. 3. - Ritka juhász róvás nélkül. D. - Róvás nélkül hazudik. (L. hazudik.) D. - Róvásod van. E. - Sok van a róváson. E. (Leróják. D.) - Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Szólj igazat, ne hazudj róvásra. (L. hazud.) E. - Tele már a róvás. D.

Röfögés. Bakonyi röfögés, farkasnak rettegés. E.

Röhög. Röhög mint abrakjának a ló. ME. - Lóröhögés is öröm. D.

Rövid. Az asszonynak hosszu a haja, rövid az elméje. KV. - Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel. B. - Hosszu a mesterség, rövid az élet. (Latin.) D. - Hosszu a tanulás, de rövid az élet. KV. - Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rövid vacsora. (L. abrosz.) Np. - Hosszu haj, rövid ész. D. - Jó a hosszu kolbász és a rövid prédikáció. Sz. - Rövid dinom-dánom, hosszu szánom-bánom. Ny. 4. - Rövid az esze. S. - Rövid az élet. KV. - Rövid imádság, hosszu kolbász. Ny. 3. - Rövid mint az egér farka. B. (Nyulfark. B.) - Rövid mint a pünkösdi királyság. B. - Rövid mint az ökörrúgás. E. - Rövid prédikáció és hosszu kolbász tetszik a parasztnak. KV. - Rövid torkosság, hosszu betegség. E. (Fejfájás. D.) - Rövidebb a pokróc, mint az ágy. E. - Rövidebb pórázra fogni. E. - Rövidebb szakadt neki. E. - Rövidebbet huz. E. - Rövidebbre fogjuk a kantárszárat. E. - Szeretne költeni, de rövid a pokróc. E.

Rövidség. Kinek mihez kedve, nincs ott rövidsége. BSz.

Rőf. Eb a vásznos rőf nélkül. D. - Jól tudja mi a rőfnek az ára. (Kikap vele.) D. - Ki a singet ellopta, a rőföt is nála keresik. D. - Kinél a singet meglelik, a rőföt is rajta keresik. E. - Rossz a rőfe. E. - Rossz rőffel mér. B.

Rőzse. Száraz mint a rőzse. D.

Ruca. Kilátszik a ruca orra. (L. kilátszik.) E. - Látom már a ruca orrát. (L. lát.) E.

Rúd. A cinterem (temető) felé fordult már rúdja. (Öreg.) D. - Ebrúdon dobták ki. ME. - Elvitte két szunyog egy rúdon. (Kevés.) D. - Jó kocsis hamar megforditja a rudat. D. - Kifelé áll a rúdja. E. - Kifelé forditották a szekér rúdját. BSz. - Kitört szekere rúdja. Ny. 3. - Másfelé forditom a rudat. E. - Rájár a rúd. Ny. 7.

Rúg. A mit kezeddel megfoghatsz, azt ne rugd. Ny. 6. - Csillagot rug. (L. csillag.) E. - Farkához rug mint a borju. E. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Farba rugta. M. - Nagyot rugott rajta, mint Dajka Imrén az agár. (L. agár.) B. - Nem egy eb rugja a tökit. (L. eb.) E. - Rug mint a ló. D. - Rugd fel, hagyd ott. E. - Rug-vág, mint a dorozsmai tehén. Ny. 7. - Rugott borju. (L. borju.) E. - Rugó ló sokszor tulajdon mesterét agyon rugja. KV.

Rugás. Békével szenvedi a farba rugást is. D. - Kancsa rugást gyakran elnyögte már. D. - Kanca rugás nem fáj. ME. (Nem oly fájós. E.)

Rugdalózik. Kecske is legtöbbet rugdalózik, mikor döglőfélben van. E. - Ne rugdalózzál, ha mezitláb vagy. Ny. 13. - Ösztön ellen rugdalózik. D.

Rugdos. A leesett bikát a gyermek is rugdossa. D. - Döglött oroszlánt a szamár is rugdossa. D. - Ha rugdos a ló, végy el abrakából. D. - Ló is szokásból rugdos. B. - Rugdos mint a szilaj csikó. D.

Rugódoz. Nehéz ösztön ellen rugódozni. Pázm. - Ösztön ellen rugódozik. KV. - Természet ellen nehéz rugódozni. ME. - Veszedelmes ösztöke ellen rugódozni. E.

Ruház. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. - Könnyebb a szegényt kicsúfolni (kinevetni. D.) mint megruházni. E. - Könnyü mást gyalázni, de nehéz felruházni. Ny. 10. - Ruházkodik mint a liliom. E. - Senki sem nézi mint eszem-iszom, hanem hogyan ruházkodom. E. - Tuskó is szép, ha szépen felruházzák. E. - Törzsököt ruház. D.

Rusnyák. Nem mind rusnyák, a ki rusnya. D.

Rüh. Egy rühet vakarnak. D. - Ritka nyáj rüh nélkül. D. - Rühet vakar, ki a gonoszt dicséri. E.

Rühes. Egy rühes juh az egész nyájat megvesztegeti. KV. - Ha hordód üres, megvet minden rühes. ME. - Ha kell vemhes, ha nem kell rühes. B. - Ki rühessel hál, megrühesedik. D. - Ki szemeten nevelkedett, mást is rühesnek gondol. D. - Mást vakar, maga rühes. D. - Megszokta mint rühes a vakarást. D. - Minél rühesebb, annál vakarósabb. Ny. 7. - Minél rühesebb a disznó, annál inkább vakarózik. D. - Nincs oly rühes disznó, hogy ne akadna dörgölőfája. (L. disznó.) Ny. 2. - Teve, ha rühes is, többet ér a legjobb szamárnál. D. - Vakarózik mint a rühes disznó. D. - Van a bárányok között is rühes. D. - Könnyü megrühesedni. D.

« P. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

S. »