« R. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

SZ. »

Saját. Ki jól akar lakni, saját kanalával egyék. S. - Kiki saját határában tartsa magát. Decsi.

Sajnál. Kinek hol fáj, ott sajnálja. D. - Nem sajnálja a szót. D. - Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat. D.

Sajó. Nemcsak egy kutyát hivnak Sajónak. Ny. 1.

Sajtkukac. Alábbvaló a sajtkukacnál. D. - Annyi mint a sajtkukac. D. - Fürge mint a sajtkukac. S. - Mozog mint a sajtkukac. Ny. 2.

Sajtár a feje. ME. - Jókor a fejéhez csapták a sajtárt. (L. fej.) E.

Sajtó. Eladta a szőlőt, sajtót vett árán. (Minek akkor a borsajtó?) E. - Sajtó alatt válik a sajt. D. - Sajtó alól is jó néha a bor. D. - Az Isten sokáig sajtolja. (L. Isten.) Ny. 24.

Sakter. Éles mint a sakterkés. D.

Salak. Az oláh nép római salak. Sz. - Salak nem arany. D. - Több a méze, mint salakja. D.

Salamon. Fénylik mint a Salamon töki. (Mikor Salamon király Visegrádon fogva volt, folyosóján éjszaka sárga tök formáju hólyagból készült lámpás égett, mely messze ellátszott a dunai vidéken.) E.

Sallangos beszéd. ME. - Tehénre sallangos nyereg. D.

Samu. Épen ugy beszél, mint Samu mikor hazudik. D. - Minden papnak van egy bolond Samu fia. (Bogara, gyengéje.) E. - Samu nadrágja (L. ezt.)

Sanda mészáros; másfelé néz és másfelé vág. ME. - Vakok közt sanda a király. D.

Sanyaru az élet. Ny. 6. - Sanyaru Vendel. ME. - Kényelmesség nem esik sanyaruság nélkül. E.

Sapka. Annyit ér, mint egy esküdt ember sapkája. Ny. 6. - Férjhezmenés nem sapkacserélés. S. - Föltette a csörgő sapkát. S. - Megszentelték (L. ezt) mint potyondiak a sapkát. Ny. 1. - Sapkát cserél süvegen. Pázm. - Van annyi esze, mint egy esküdt ember sapkájának. E.

Sarju. Jobb előbb a szénát takaritani, mint a sarjut. (Előbb az idősb lány menjen férjhez.) Ny. 20.

Sarkal. Ki sarkalja urát, inkább veszi hasznát. E. - Sarkalással szokott adós jól fizetni. KV.

Sarkantyu. Annak adja az Isten a sarkantyus csizmát, a ki nem tud benne táncolni. Ny. 22. - Aranyos sarkantyu bocskorhoz. B. - Nem kell a serény lónak sarkantyu. D. - Rest ló sarkantyuval jó. D. - Szalmasarkantyúja van. Sz.

Sarkantyuz. Ki a serény lovat sarkantyuzza, cigány kézre szánja. K. - Megsarkantyuzza mint kakas a tyúkot. (Udvarol.) Ny. 13. - Serény lovat nem kell sarkantyuzni. KV.

Sarló. Más buzájába veti sarlóját. E.

Sarok. Bot a sarokban. (Eső lesz; babona.) E. - Egy sarokban forog. E. - Hátra kötöm a sarkad. Ny. 2. - Hátul kötöm a sarkad. E. - Könnyü őt sarkából kivetni. B. - Lesz még valaki, a ki sarkára hág. (Kevélynek.) D. - Majd a sarkára hágok. D. - Mindig a sarkában kell lenni. S. - Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyat esik. (L. fehérnép.) Ny. 18. - Repedt sarku. (Paraszt leány.) E. - Sarkában a veszély. D. - Sarkában van. E. - Sarkára áll. E. - Sarkával fenyegeti az ellenséget. M. - Uj csizma feltartja sarkát, majd félre törik. E.

Saraglyában hagyták. (Bajban.) D.

Saru. Kiki tudja, hol nyomja saruja. D. - Megszokta mint régi saru a sarat. D. - Nem méltó sarujának sziját megoldani. E. - Ne indulj erdőre, ha sarud nincs. KV. - Ritka vargának jó saruja. E. - Saruja se lehet. E.

Sas. A hol a sas jóllakik, ott a varjunak is jut valami. Ny. 6. - A hol van a dög, oda gyűlnek a sasok. KV. - A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz. - A sasnak útját nézi a levegőn. D. - Ha a sast látja, lelapul a tyúk. D. - Ha sas vagy, szunyogot ne vadássz. D. - Hogy a sas rugja szét! E. - Kétfejü sast csinálnak. (Egymásnak hátat forditanak; haragszanak.) Ny. 4. - Megifjul mint a sas. E. - Mellökön acél, hátokon vas, belül a nyul, nem pedig a sas. D. - Orrát a sas későre veszti el. D. - Örül a sas, ha dögre talál. D. - Saskörme van. D. - Sas legyet nem fogdos. (Latin.) D. - Sas-szem. D. - Sasnak sas a fia. E. - Sast tanit repülni. KV. - Sok sas, sok dög. D. - Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. B. - Vén sas. D. - Vén sas többet ér ifjú bagolynál. D.

Sasi. Megbecsülték mint sasiak az agarat. (L. agár.) Ny. 1.

Satrafa. Vén satrafa. S. - Tele van kutyasággal, mint a duda satrafékkel. B.

Savanyu. A piros alma is gyakran savanyu. B. - A szép alma is gyakorta savanyu. KV. - Beleharapott a savanyu almába. E. - Eszi, mint tót a savanyu uborkát. Ny. 4. - Jobb savanyun keresni és édesen költeni, mint édesen keresni és savanyun költeni. Ny. 1. - Nincs savanyubb az alamizsna-kenyérnél. Cz. - Olyan savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska tőle. Ny. 7. - Savanyu a szőlő. (El nem érhető.) Sz. - Savanyu mint a korhely leves. S. - Savanyu mint az egres. E. - Savanyu pofát vág. S.

Savó. Csavarog mint savó az eb seggében. D. - Fel és alá jár mint zsidóban a savó. Ny. 22. - Ha megittad a tejet, idd meg a savóját is. B. - Hig mint a savó. D. - Leszedte a tejfelt, nekem csak a savó maradt. E. - Savón hízott. E.

Saul a próféták közt. KV.

Sáfár. Ebül gyütt szérdéknek komondor a sáfárja. (Szerzéknek. E.) D. - Egy tanyán két sáfár. D.

Sáfrány. Megérezte a sáfrány-illatot. (L. illat.) D. (Bűnös. Ny. 2. - Közeli veszély. Ny. 15.) - Mint a sáfrányból. (Kevés.) E. - Nehezékkel árulják a sáfrányt. (Drága.) E. - Nekiszokott mint pöndöl a sáfránynak. D. - Ritka üng sáfrány nélkül. D. - Ugy mérik mint a sáfrányt. S.

Sámuel. Fiam, Sámuel, arról szó se legyen. E.

Sánc. Csikorog mint a temesvári sáncon a taliga. D. - Nincs halál ellen bátor sánc. D.

Sántaság. Aggszó, de igaz, hogy betegséget, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat. Pázm. - Sántaságot nem lehet eltitkolni. E.

Sántit. Nagy erkölcs után sántit az irigység. D. - Mind a kétfelé sántit. (Szegény.) D. - Nem mindenkor igaz, hogy sántit a sereghajtó. K. - Kétfelé sántikál. (Rosszban.) KV.

Sántul. Oda vertek neki, a hol meg nem sántul. (Farára.) Ny. 2. - Egy szeg miatt sántul meg a ló. E.

Sápi. Igyekszik benne, mint a sápi ember a bundába. (L. bunda.) Ny. 2. - Megforog vele, mint a sápi biró a menyivel. Ny. 11.

Sáros. Ha sáros a mosdó, olyan lesz a kendőd is. E. - Ki a sárban járkál, sáros a papucsa. D. - Sáros lábom se törülném hozzá. D. - Sáros csizmámat sem törlöm hozzá. B.

Sári. Mondá Sári. (Köztudomásu pletyka.) Ny. 1.

Sárga. Kerüli a sarat, mint a kinek uj sárga csizmája vagyon. D. - Ki sárga üvegen néz, mindent sárgának lát. K. - Nem mind arany ami sárga. D. - Olyan sárga mint a lengyen. (Oláhvirág.) Ny. 2. - Sárga kanca. (Fajtalan.) D. - Sárga mint a halál. E. - Sárga irigység. ME. - Sárga-veres, kopikék. (Hupikék.) E.

Sárkány. A kigyó, ha kigyót nem eszik, sárkány nem lehet. (L. kigyó.) KV. - Sárkányfog. (Sok rossz oka. Ha sárkányfogat vetnének, sok sárkány kelne ki belőle.) E. - Sárkány tejet szopott. E. - Sárkányt ölt az apja. (Régi nemes.) Sz.

Sás. Éles mint a sás. D. - A sással födött házban bátorságos aludni. KV. - Nyámog mint az ökör a sásos szénán. (Nem izlik.) Ny. 20. - Sir-rí, mint a kinek sással metszik az alfelét. D. (Seggit. E.)

Sáska. Annyi mint a sáska. D. - Annyit eszik mint a sáska. E. - Éhes mint a sáska. S. - Szapora mint a sáska. S. - Tönkre tesz mindent mint a sáska. D.

Sátán szolgájának nem használ az angyalbőr. Ny. 2.

Sátor. Cigánysátor alatt született. D. - Cigánysátorban árul. (Hazudik.) D. - Egy rendben van sátorjuk. D. - Egy sátor alá valók. E. - Egy sátor nem vásár. D. - Felszedte a sátorfáját. S. - Hord el a sátorfádat. Sz. - Szedte, vette a sátorfát. E.

Sátoros. Állhatatlan mint a sátoros cigány. D. - Kikopott a sátoros ünnepekből. (Öreg.) D. - Ugy élnek mint a sátoros cigányok. Ny. 18.

Sebaj papéknál, egészséges a kántor. Ny. - Sebaja, csak a torka véres. E.

Seb. Az uj sebet ne körmöld. D. - Avval kötözgeti sebét, a mivel lehet. (Vigasztalódik.) D. - Eb a sebét nyalva gyógyitja. D. - Fátyollal törlik a sebet. (L. fátyol.) BSz. - Félénk katonának hátul van a sebe. D. - Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye. K. - Hátul a sebe. E. - Hátul van a sebe, vitéz katona volt. B. - Jobb a szeretőknek sebe, mint a gyűlölőknek csókja. KV. - Jobb elül egy seb, mint hátul egy se. D. - Kinek-kinek legjobban fáj maga sebe. D. - Könnyen gyógyul az uj seb, de a régi még könnyebben elfenül. D. - Könnyü sebet ejteni, de nehéz meggyógyitani. KV. - Kötözi a sebet, amint tudja. (Mentegetőzik.) Ny. 19. - Minden sebet egy irral gyógyit. B. - Nehéz seb az üres zseb. S. - Nincs nehezebb seb, mint a mit rokon kéz ejt. B. - Tűrolajjal keni sebét. D.

Sebes (sebzett.) Nekimegy a sebes oroszlánnak. D. - Sebes ujját nem igen mutogatja az okos. D.

Sebes. (Gyors.) Gonosz hirnek sebesebb a szárnya. E. - Nehéz a sebest szélnek gátot vetni. D. - Sebesebb a szélnél. E. - Sebes mint az istennyila, (D.) - mint a mennykő. D. - Sir mint a sebes eső. E. - Sebes mint a ráró madár. D.

Segit. A ki sok szép szót ád, keveset segit. D. - Anyja sem segithet a szerencsétlenen. D. - Magával tehetetlen s mást akar segiteni. B. - Néma gyermeken az anyja sem segithet. KV. - Rossz emberen az Isten sem segithet. Ny. 3. - Segit az ördög a magáénak. B. - Segit rajta, mint Lénártnén a bika. Ny. 6. - Segiti az ördög a fiát. ME. - Segits magadon, az Isten is megsegit. ME. - Segits rajta, jó garas, ne légy görbe se varas. E.

Segitség. Feleség, félsegitség. B. - Gazdagnak ékesség, szegénynek segitség. KV. - Jobb kéz a balnak segitője. E. - Mindenben jó a segitség, csak a tálban nem. Ny. 8. - Nem szóval, de pénzzel jó a segitség. KV. - Segitséggel jár a tanács. KV. - Vékony segitség. KV.

Sejti mint macska az esőt. Ny. 2.

Sekrestye. Közelebb a templomhoz, mint a biró háza. (L. biró.) D. - Néha misét sem hallgat a sekrestyés. D.

Selejtes. Vén fának gyümölcse is selejtes. S.

Selyem. Cigánytól szenet, örménytől selymet ne végy. ME. - Nem egy a szőr a selyemmel. E. - Selyem az élet, kóc a jövedelem. Ny. 6. - Sima mint a selyem. D. - Szamár hátán selyem nyereg. E. - Uj selyem kendő a nyakán. (Kényes.) D. - Vigyáz magára, mint a selyem kendő. Ny. 5.

Selyembogár. Csendes mint télen a selyembogár. D.

Selypes a selypest jól és hamar érti. D.

Semmiházi. Hollóhozta semmiházi ember. B.

Semmirevaló a disznó, a mig él. KV. - Semmirevaló a tanács, ha nincs követője. KV. - Semmirevaló harag, kitől senki sem fél. E.

Senki. Bátor a hol senki sincs. D. - Sehol senki. E. - Senki Pál. E. - Senki sincsen fogyatkozás nélkül. KV. - Senki sincs vétek nélkül. KV. - Senki sem fél haragjától. E. - Senkinek sem barátja az éjszaka. KV. - Senkinek sem embere. (Mindenkire haragszik.) D. - Senkitől nem fél a büntelen. KV. - Sótalan harag, kitől senki sem fél. Ny. 2.

Sereg. Egy katona nem sereg. D. - Sokból áll a sereg. D.

Sereges. Egy kis gyönyörűség sereges bajjal (jajjal. D.) jár. E.

Seregély. Annyi mint a seregély. D. - Egy seregély után mozdul a többi. D. - Elébe vágott, mint Totya a sereglyéknek. Ny. 1. (L. elébevág.) Ny. 1. - Minden seregély három szemet visz el a szőlőből. (A maga két szemét és a szőlőszemet.) B.

Sereghajtó. Nem mindenkor igaz hogy sántit a sereghajtó. K.

Serény. A serényt nógatod. KV. - Kár a vitéznek, serény paripának megvénhedni. KV. - Ki a serény lovat sarkantyuzza, cigánykézre szánja. K. - Nem kell a serény lónak sarkantyu. D. - Olykor a serény lovat is megütik. D. - Serény kancának serény csikója van. D. - Serény lovat nem kell sarkantyuzni. KV. - Serény ló jobban megérdemli az abrakot, mint rest kocsis a kenyeret. S. - Rest ló mellett romlik a serény. D. - Rest ló kövérebb a serénynél. D. - Serény tanitónak kemény a neve. D. - Serényt int szorgalmatosságra. KV. - Vitéz férfinak serény paripának kár megöregedni. KV.

Serénység. Lovat nem szőriért, de serénységeért becsülik. KV.

Serkéből lett tetű jobban csip. E.

Serpenyő. Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F. - Serpenyőre lövöldöz. (Bolond.) D.

Sétál. Állva sétál, mint a cigány. (L. áll.) E. - Bolhából lett tetű nagy gőgösen sétál. D. - Együtt sétálnak. D. - Könnyü annak sétálni, kinek más dolga nincs. D. - Sétál mint kárvallott görög az üres boltban. E. - Sétál mint a páva. E. - Ugy sétál, mint a görög az üres boltban. (Rátartós.) Sz. - Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon. Decsi. - Legkellemesebb a sétálás a tengerparton. (Biztos helyen.) D.

Sért. Régi barátodtól, megsértett társadtól mindenkor őrizkedjél. KV.

Sietség. Hirtelenség megárt, sietség hozhat kárt. KV. - Sietség, nyereség. D. - Sietségnek társa a hiba. B.

Sibilla. Bölcs Sibilla. B.

Sik. Dombról a sikra könnyü lehemperegni. D. - Ki a sikra. E. - Van mire támaszkodni a sikon. (Vagyonos.) D.

Sik (sikos.) Fodor a haja, sik a szája. (Hazug.) Cz. - Nemcsak a sikoson esik el az ember. D. - Sikos a harcsa farka. (L. harcsa.) Ny. - Sikos mint a jég. D. - Sikos sarka van a szerencsének. B. - Vigyázz, ha a sikon jársz. D.

Siklik mint a csik. E.

Siker. Jó kezdet, fél siker. S.

Sikátor. Ki a sikátorokon kódorog, hirhallgató. B.

Sillom. Ez csak sillom. Sillom az nekem. (Csekélység ez, könnyen megtehetem. Ung-megyei szó.) E.

Sima. Minél jobban gyalulják a deszkát, annál simább. B. - Sima farki a szerencse. B. - Sima gégéjü. D. - Sima mint a bársony (D.), mint a kigyó (E.), mint a márvány (D.), mint a nyúlszőr (D.), mint a selyem D. - Simára köti a kereket. (Ravasz.) D. - Sokat kell a márványt surolni, mig sima lesz. D. - Sima száju. D.

Simit. A ki borzas, azt kell simitani. Ny. 1. - Akárhogy simitják a darabost, mégis kitetszik. D. - Farkasfog is végre aranyat simit. (L. arany.) D. - Mást simit, maga borzas. D.

Simogat. Egy macskát simogatnak. D. - Szőrmentében simogasd a barmot. E.

Simon. Itt vagyon már Simon Judás (napja), jaj már neked inges (pőre. B.) gatyás. Sz. - Simon biró hajtja a lovat. (Asszony úr a háznál.) M.

Sing. Ki a singet ellopta, a rőföt is nála keresik. D. - Kinél a singet meglelik, a rőföt is rajta keresik. E. - Nem singgel mérik az embert. Ny. 19. - Ő is megéri (beéri. D.) három sing földdel. (A temetőben.) E.

Sion. Ugy áll mint a Sion hegye. Ny. 7.

Sintér. A gyarmati sintér legyen a doktorod. (L. gyarmati.) Ny. 1. - Fizettem a sintérnek, hogy nem viszek dögöt. (L. dög.) Ny. 12. - Kutya sintér keze közül nem szabadul. Ny. 6.

Sip. Elfagyott a beszélő sipja. (Hallgat.) E. - Fald beljebb a sipot. (Nyelvet; hallgass.) B. - Fűzfából könnyü sipot csinálni. D. - Ki nád között (vagy: nádasban. KV.) ül szinte oly sipot csinál, a milyent akar. E. - Madarász sipszóval, a halász horoggal csal halat és madarat. D. - Sippal, dobbal, náni hegedűvel. (L. hegedü.) E. - Sippal, dobbal, trombitával. D. - Sipot ajándékoz, hogy érte lovat kapjon. KV. - Szép sipszó. D. - Sipitanak mint az éhes fecskefiak. E.

Sipol. Amint sipolnak, ugy táncol. M.

Sipos, dudás, trombitás. (Egyformák, haszontalanok.) E.

Sir. A ki zabál, maga fogával ás magának sirt. D. - Bölcsőből sirba. D. - Csendes mint a sir. E. - Eddig sirhelye is elveszett. D. - Lajtorján ment (vagy: vitték) a sirba. D. (Felakasztották.) - Mintha sirból huzták volna ki. E. - Néma mint a sir. S. - Rövid az élet, örök a sir. Np. - Siromban is megfordulnék. E. - Torkos maga fogával ássa magának a sirt. D. - Vezetni kell a sirba. (Felakasztották.) D.

Siralom. Ki könyeket vet, siralmakat arat. D. - Siralomra fordul az éneklés. KV.

Siralomház. Búsul mint a rab a siralomházban. D.

Sirat. A zsebrák ember még azt is siratja, a mit megeszik. B. - Elmult időt ne sirass. E. - Ki mostohát sirat, vagy nagy erkölcsü, vagy képmutató. E. - Mostoha siratásra vörös hagyma kell. K. - Mostoha siratásra torma kell. S. - Nem sirat egy rigót egy nyár. E.

Sivit mint a fába szorult féreg. E. - Sivit mint a halálmadár. S. - Sivit mint a kánya. D. - Sivit mint a kigyó. D.

Skarlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, Csuszt. (L. gránát.) Cz.

Sodra. Kiesett a sodrából. E. - Kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag. B. - Kiment a sodrából, mint a kutya a piatvarból. Ny. 5.

Sodrófa. Akasztófa nem sodrófa. D. - Sodrófa nem disznóláb. E. - Teste-lelke és a sodrófája. D.

Soha. Azt is tudja, ami sohase történt. D. - Jobb halál előtt, mint soha meg nem jobbulni. D. - Jobb későn, mint soha. KV. - Ki soha nem kezdi, soha nem végzi. D. - Mintha soha sem lett volna. D. - Most vagy soha! ME. - Soha napján. KV.

Sokadalom. A hol három asszonyember vagyon, sokadalom leszen ott. Decsi. D. - Eb a sokadalomban is húst venne. D. - Három asszony egész sokadalom. KV. - Két asszony, lakodalom, három sokadalom. S. - Sokadalomban sok a pénz. D. - Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony. Ny. 4.

Sokalja a keveset is. D.

Sokaság. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E. - Összevetett vállal erős a sokaság. E. - Tenger sokaságu. D.

Soponyára ment emberséget tanulni. (Garázda.) Ny. 3.

Sopron. Veri a viz, mint Vajda Lacit a soproni piacon. (L. piac.) Ny. 2.

Solti. A solti bor, mint a kőrösi lány, csak otthon jó. Ny. 22.

Somfa. Égetlen somfa-hamuval hintegette a hátát. (Bottal.) D. - Jóllakott somfa-kolbászszal. (Verés.) D. - Somfa-hájjal kenegették a háti bőrt. D. - Somfakenet. B. - Somfánál főz. (Fukar.) KV.

Som-mag ez, nem fog alá való. (Kemény.) D.

Somogy. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. - Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is. D. - Nyugszik mint a somogyi gyerek. (Mikor leesett a fáról.) D. - Ráncos mint a somogyi pöndöl. D. - Somogyi ember. (Mondják, ha lakodalomban férj a felesége mellett ül.) E. - Megölte mint a somogyi embert a nadrágja. (L. nadrág.) D.

Somorja. Kiliti Somorjához egy hét. B. - Ugy tesz, mint a somorjai legény. (A kővel dobálót kenyérrel dobta vissza.) Ny. 17.

Sompolyog mint a cigány a vásáron. S.

Sor. A kin a sor, menjen. E. - Kik sorra isznak, egymást meg nem csalják. D. - Kiki tudja a maga sorát. (Sorsát.) E. - Nagy annak a sora. E. - Nagy sora van annak. E. - Neki is sorban háza, mint más szegénynek. (A temetőben.) D. - Sorba megy, mint a falusi biróság. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugatás. Ny. 14. - Szép mint a tulsó sor. E. - Sorban, uram Isten. E.

Sors. Dúsnak és szegénynek sorsát Isten választja. E. - Elégedj meg sorsoddal. E. - Gyors mint a sors. E. - Kiki elégedjék meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. - Senki sem elégszik meg a maga sorsával. KV. - Sorsát senki sem kerüli el. B. - Szegény sors az, melynek nincs irigye. Sz. - Ugy volt az a sors könyvében megirva. S. - Kinek szegény sorsa, eleven megholt az. KV.

Sovány. Sok trágyát kiván a sovány föld. D. - Sovány disznó makkal álmodik. Ny. 6. - Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél. B. - Sovány, hogy árnyékot sem vet. D. - Sovány mint a gencsi nyul. B. - Sovány mint a téli nyul. Ny. 22. - Sovány mint az agár. D. - Sovány mint a csuka. D., hering. D., deszka. D., mint a péntek. E., mint a sváb lábszár. - Sovány mint a hét szűk esztendő. S.

Sós. Sok szakács között sós a leves. D. - Sós babot eszik, vizet iszik rá. (Szegény.) D. - Sós tengerben bajos kaparászni. E.

Sótlan. Elkölt sava, sótalan a szava. D. - Sok szakács közt sótlan marad az étel. KV. - Sótalan leves. (L. leves.) D. - Sótalan harag, kitől senki sem fél. Ny. 2.

Sótartó. Kevés van a sótartóban (Ész.) D. - Sótartó feldőlt, pör lesz a háznál. S.

Sóz. Másutt is sóval sóznak. D. - Nálunk is sóval sóznak. Pázm. - Mind egy lében sóznak. Pázm. - Oda sóztak neki. E.

Sódar. A sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja. (Szerencsés.) D. - Ki nem veszik kezéből a sódart. (Telhetetlen.) D. - Nem jó sódarőr a kutya. D.

Sógor. Eb sógor, kutya koma. D. - Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget. E. - Ördög sógora. D. - Róka koma, kutyasógor. D. - Sok sógor, sok dárda. KV. - Sok sógor, sok huncut. S. - Sok sógora van a gazdagnak. KV. - Valaki nagy, vagy sógora vagy komája. D. - Német sógor. ME.

Sógorság, komaság nem nagy atyafiság. D. - Sógorság nem bolondság. Ny. 5. - Magyar sógorság. ME.

Sóhajt mint a bőjti szél. E. - A bivaly, ha sóhajt is, messze fuj. E. - Olyanokat sóhajtozik, mint a cselédkenyér. Ny. 14.

Sóhajtás. Nyakametszett báránynak sóhajtás a vége. D. - Soha szerelem sóhajtás nélkül édes nem lehet. Bessenyei Philos.

Sólyom. A bagolyt a sólyomhoz hasonlitani. KV. - A bagolyt nagyobbra becsüli a sólyomnál. KV. - Bagoly a képe, sólyom a szeme. E. - Bagoly is azt véli, hogy sólyom az ő fia. E. - Bagolyhoz kapott, sólymot elszalasztott. E. - Nem lesz bagolynak soha sólyom fia. KV. - Sólyommadárnak nem lesz galamb fia. KV.

Söpör. Az okos maga háza előtt is talál söpörni valót. D. - Lassan söpörj, ne porozz! Ny. 2. - Maga háza előtt söpör. D. - Söpörd magad háza elejét, hagyj békét másénak. KV. - Söprött szeméttel nem jó a hirt is kihordani a házból. K.

Söprű. Falu seprűje. (Kósza.) S. - Rossz seprü el nem vész a háztól. B. - Uj söprü jól söpör. KV. - Vendégségben volt, de csak a söprü helyén. (Hivatlan.) Ny. 8.

Söprü. Jó bornak söprüje (alja) is jó. S. - Megittuk a borát, igyuk meg a söprejét is. Ny. 16.

Söpredék nép. ME. - Kürtő söpredék. D. - Világ söpredéke. D.

Sör. A hol bor nincs, ott a sörrel is meg kell elégedni. KV. - A sört is vizzel keverik. D. - Erős mint a sörecet, kilenc itce egy főzet. Ny. 6. - Ha bort nem találsz, sört vagy vizet igyál. D. - Ha friss vize volna, abba hagyná a legjobb sört és csupán bort innék. D. - Jó a sör, de mégis bor az anyja. M. - Magyart sörre szoktat. (Hiába. Régen talán igaz volt; de ma már nem igen.) D. - Ne ásits, mint a csizmadia a sörért. Ny. 5. - Sör, bor, mint a tenger, ihatik az ember. D. - Sörön hízott. E. - Sörsöprü. D. - Zavaros mint a rossz sör. D.

Sörfőző. Kiadtak rajta, mint sörfőzők az ürmön. D. - Timár, sörfőző, mészáros, szappanos: ezek keze aranyos. D.

Sörét. Szerencsés sörét, melyet a sült nyulban találni. D.

Sörte. Nincsen disznó sörte nélkül. D. - Ugy áll a haja, mint a disznósörte. E.

Sötét. Az okosság sötétben is világit. D. - Egy asszony sem szemérmes a sötétben. KV. - Másnak világit, maga sötétben ül. D. - Oly sötét van, hogy a kanál is megállana benne. E. - Sötét mint a pince (D), pokol (D), tömlöc (D), árnyék (D), éjfél (D). - Sötétben minden fehér feketét mutat. D. - Sötétben minden tehén fekete. KV. - Sötétben tapogatózik. E. - Tapogat mint a tót a sötétben. B. - Egyptomi sötétség. E.

Sövény. A sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja. D. - Átlát a sövényen. S. - Bujkál mint ökörszem a sövényben. E. - Jó hirt, nevet nem gátol a sövény. E. - Jó léc jól tartja a sövényt. E. - Jó lésza tart jó sövényt. KV. - Kolbászból fonják a sövényt. (Eldorádo.) E. - Legjobb szomszéd a jó sövény. D. - Makog mint nyul a sövény alatt. Ny. 22. - Más sövénye alatt halt meg. E. - Nem minden sövény alatt terem a szarvasgomba. D. - Nem minden sövény alatt leli meg ember egyszer elvesztett becsületét. KV. - Tűz ellen sövény. E. - Ül mint sövényen a macska. E.

Spongya. Tele borral, mint a spongya vizzel. D.

Struc gyomor vasat is megemészt. D.

Suba. Bolondnak guba, nem szép suba. E. - Bolondot guba illet, nem suba. KV. - Eb a csikós suba nélkül. D. - Guba nem suba. (L. guba.) D. - Kérd tőle süvegét, subáját is odaadja. D. - Ki hideget ád, subát is ad hozzá. D. - Közelebb az ing, mint a suba. D. - Ne nézd a szép subát, de vizsgáld az elmét. E. - Ne szaggasd nyárban a téli subát. D. - Nem a köntös, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. - Nem oly szép a suba, ujja belül, mint a derék bélése. E. - Nem tudom suba-e vagy ködmön. B. - Nyárban szaggatja a téli subát. KV. - Ritka csikós suba nékül. D. - Suba nem bunda. D. - Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát. D. - Vén suba. D. - Zsiros mint a csikós suba. ME.

Subagallér, gavallér. ME. - Ritka mint a subagallér. E. (Mint a jó subagallér. D.) - Csak a subagallérja maradt. (Szegény.) D. - Terem az ember, mint a subagallér. D.

Suba Egyik gubás, másik subás. D.

Sugár mint a fenyőfa. ME.

Suhogó. Majd én is kieresztem a suhogót. (Ostor.) E.

Sujtásos nemzet vagyunk. Kölcsey.

Sulyok. Elvetette a sulykot. E. - Fejére esett a sulyok. (Bűnhődött.) D. - Fűzfasulyok ez, Mátyás! (Hazugság.) Ny. 2. - Maga fejére csinál sulykot. Pázm. - Megmosták sulyokkal, ama tót szappannal. E. - Messze veti (hajitja. E.) a sulykot. B. - Messze veti a nyárfasulykot. (Nagyot hazudik.) Sz. - Nekiszokott, mint hetes (durva) vászon a sulyokhoz. D. - Sulykot csinál fejére. Pázm. - Tiszta (sima) fából ki látott sulykot? Ny. 6.

Sulyom. E. - Sulymot. E.

Suskás. Igen suskás. B.

Susuj. Elment hire mint Susujnak. (Kuruc vezér Rákócy táborában.) Ny. 1.

Sut. Elmehetsz a sutra. (Gyáva.) E. - Kukucskál mint az Eperné kenyere a sutban. Ny. 3. - Megesküdt a sut a kemencével. B.

Suttyó. Gyermek nem suttyó. D.

Sug a szamár a fiának. (Asztalnál ha összesugnak.) Ny. 8. - Sug a szamár a lónak. Ny. 5.

Südőből lesz a disznó. Ny. 5. - Südő leány. ME.

Süket. A ki süket, bolond is. E. (A ki részeg, kurva is. Ny. 4.) - Annyi neki, mint a süketnek a jó reggel. Ny. 22. - Fülel mint süket disznó a buzában. E. - Hallgat mint süket disznó a rozsban. Ny. 4. - Süket mint a ló tavaszszal. Ny. 2. - Süket mint őszszel a molnár. (Sok a dolga, rátartós.) Ny. 8. - Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békeségben akar élni. E. - Süketnek mond mesét. KV. - Süketnek nem mondanak két misét. M. - Süketnek való. E. - Tartja mint a süket az ajtót. Ny. 2.

Sületlen. Háromszor fűtött be neki, mégis sületlen vette ki. Ny. 24. - Kéz után keletlen, lapát után sületlen. (L. keletlen.) E. - Sületlen beszéd. S. - Sületlen málé az esze. D.

Sülve jó a kenyér. B. - Az oláh csak sülve jó, akkor is a fene egye meg. Ny. 2. - Nem sül ki az ő fejéből. E. - Sülve-főve együtt vannak. S. - Sülve jó a paraszt, akkor is a fene egye meg. Ny. 13.

Sült. Egybegyültek a jól sültek. BSz. - Ha sültjét eheted, ne lakj jól fokhagymájával. D. - Ma sült. E. - Nagyobb füstje, mint sültje. D. - Nem azé a sült, a ki forgatja. D. - Porba esett sültje. D. - Senki szájába nem repül a sült galamb. Sz. - Sült bolond. D. - Szájába sült galambot vár. D. - Szerencsés sörét, melyet a sült nyulban találni. D. - Ugy bámul, mint a sült hal. Ny. 8. - Várja mig (vagy: hogy. D.) szájába repül a sült galamb. E.

Sündisznó. Elesett mint sündisznó a réten. Ny. 5. - Elheverne a sündisznókkal egy ágyban. D. - Sziszeg mint a sündisznó a buzában. D.

Sürög-forog mint a fing a gatyában. ME.

Sűrű csóknak baj a vége. Ny. 5. - (B...s. ME. - Gyerek. S.) - Sűrű fingnak szarás a vége. ME. - Sűrű gazda, ritka guba. Ny. 6. (Ritka gatya. D. - L. gazda.) - Sűrű mint a náderdő. D. - Az emberséget sűrűn veték, de alig kel. D. - Sűrűn kel mint a sűrűn vetett buza. D. - Sűrűn vetik a jót, de ritkán kel. D.

Süt. Azt gondolja a gyerek, hogy azért nincs kenyér, mert nem sütnek. Ny. 2. - Egy kemencében sütnek. D. - Együtt sütik a fánkot. D. - Ki mint őröl, ugy süt. M. - Mindegy neki, akár sütöd, akár főzöd. D. - Minél rosszabb a sütő, annál szaporábbak a cipók. (Rosszul sült cipó lassan fogy.) D. - Neki sem sütnek külön hurkát. S. - Olyan mint az estig sütő asszony. (Nem tud dolgával elkészülni.) Ny. 6. - Olyat még a pék se süt. Ny. 3. - Otthon süti a gesztenyét. E. (Makkot. D.) - Süsd meg! E. - Sütheted, főzheted, meg is eheted. E.

Sütnivaló. (Ész.) Bomlik a sütnivalója. D. - Elkelt a sütnivalója. E. - Elment a sütnivalója. E. - Sohasem volt sütnivalója, nem is lesz. D. - Kevés a sütnivalója. ME.

Sütet. Elég abból egy sütet. (Rosszul sikerült.) Ny. 2. - Elég egy sütetből egy lepény. ME.

Sütés. Béles sütéshez, úri névhez sok kivántatik. E. - Egy sütésben két lepény. D. - Elég egy sütésben egy cipó. D. (Lángas. D.) - Sokszor azon is elmarad a sütés, hogy nincs liszt. Ny. 8.

Sütőlapát. Annyira hajit apád, mint a sütőlapát. Ny. 2. - Ugy félek én apától, mint a sütőlapáttól. Ny. 3.

Süveg. Az esküdt ember süvegének is több az esze. Ny. 20. - Egy süveg alatt két fej. E. - Elkapta a süveget. E. - Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi asszonynál.) E. - Feltette az Orbán süvegét. (L. Orbán.) M. KV. Sz. - Gyönyörködik mint majsai ember a süvegben. Ny. 5. - Hegyes mint a tót süveg. D. - Kérd tőle süvegét, subáját is oda adja. D. - Kopott süveg pad alatt hever. E. - Lityeg-fityeg, mint vén csánk a süvegen. E. - Ősz fejnek süveget emelj. S. - Sapkát cserél süvegen. Pázm. - Süveg nem csákó. D. - Szépen elkapta a süveget. D. - Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében. K. - Veréb van a süvege alatt. (Nem köszön.) D.

Süvegel. Rejtett kincsnek, titkos hegedűnek kevesen süvegelnek. KV.

Sváb. Annyi mint a sváb gyerek. D. - Svábnak negyven éves korában jön meg az esze. ME. - Sovány mint a sváb lábszár. D.

« R. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

SZ. »