« A. Á. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

C. »

B. A ki a-t mond, b-t is kell mondania. E. - Adjon isten három b-ét. (Bor, buza, békesség.) F.

Bab. Babot is főznek valahol, nemcsak lencsét. (Lesz máskép is.) Ny. 3. - Babot sem ér. E. - Babot sem levéért főzik. M. - Egy babot nem adnék érte. M. - Hadd alább jó szász, mert nem babodban találtál. (Én sem vagyok hitvány.) Decsi János és KV. - Keserü babot is édessé tesz az éhség. - Mindég kásán, babon az esze. (Evésen.) D. - Sós babot eszik, vizet iszik reá. (Szegény kelletlen bőjtöl.) D. - Turós lepény, tejes bab, de jó volna minden nap. Ny. 22.

Bablé. Nem a tavalyi bablé. (Az idei sem sokat érne.) Ny. 1.

Babona. Ritka kocsis babona nélkül. D. - Tót babona, magyar hazugság. Ny. 6.

Babszem. Babszem Jankó. (Törpe.) E.

Babkáros. Tesz-vesz mint a babkáros. (Fontoskodik mint a házaló.) ME.

Babér. Babérjain nyugszik. S. - Babérjain pihen. ME.

Babilon. Egész babiloni torony. (Zür-zavar.) ME. - Ha repülni tudna, Babilon tornyára rakná fészkét. (Nagyralátó.) D.

Babuka. Keserves fia a babukának. B. - Tarka-barka mint a babuka. (Büdös banka.) - A büdös babuk berzenkedik a hattyuval. (Tudóssal tudatlan.) KV. - A büdös babuk berzenkedik a hattyura. B.

Bacsó. Ismeri személyesen, mint Bacsó az ördögöt. Ny. 9.

Bagaria. Bagaria az orcája. (Bocskorbőr.) E. - Megvonja a bagariát. (Erőtetett okoskodás, hazudik.) Pázmán. - Összehuzta a bagariát. (Szükebben kezd költeni.) E.

Bagázsiás. Bagázsiás kocsival megy. S.

Bagi. Köszöntött a bagi barát. (Kontráz, ha te erős vagy, én is az vagyok, szembeszállok.) E.

Baglya. Baglya nem kazal. D. - Sok petrencébül válik a jó baglya. Vontató nem baglya. D.

Bagó. Keserü mint a bagó. E. - Meginná a bagó levet is. E. - Nem adják bagóért. S. - Itt a disznó, hol a bagó. (A ki bagózik, disznó.) Ny. 5.

Bagzik. A tüz böjtön bagzik. (Keveset főznek.) E. - Bagzik mint a kecskebak. D. - Bagzó ebnek sok lyuka van. KV. - Oda ütök, hol a tetü bagzik. E.

Baja. (Város.) Bajának sok a baja. ME. - Ki egyszer a Sugovica vizéből ivott, visszajön Bajára. ME. - Kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek: az elmehet az egész világon, sehol ilyes rajta meg nem esik. ME.

Bajlódik. Nem is él, hanem a szegénységgel bajlódik. D.

Bajnok. A bor lator bajnok, legelőször is lábáról ejti le az embert. KV.

Bajcs. Tud hozzá, mint bajcsi asszony a kávéfőzéshez. (Egészben főzte mint a babot.) E.

Bajos. Bajos minden ember kedve szerint tenni. S. - Bajos ott lopni, hol a gazda maga is tolvaj. S. - Bölcs embernek bajos tudatlanok közt szólani. E. - Cigánytól szemet, macskától hájat bajos venni. Ny. 5.

Bajor. Megokosodik ngyven esztendőre, mint a bajorok. K.

Bajuszos. Bajszos emberen is megesik. (Gyermek mentség.) Ny. 5. - Bajuszos kétszer iszik. D.

Bajsa. (Bácsmegyei falu.) Ó-Moravicza, jaj Pacsér, átkozott Csantavér, kenyeretlen Bajsa. ME.

Bak. A bakot is megfejegetné. (Fösvény.) D. - A bakot is megfejné. E. - A bakot teszi kertészszé. KV. - A baktól őrizkedjél, mert seggre taszit. B. - A kecskék közt bak a bika. D. - Addig őrizkedjél a baktól, mig seggre nem taszit. D. - Ártatlan bak nem gedő. D. - Bak alá teszi a fejős dézsát. D. - Bak nemzetségből származott. (Szemtelen.) D. - Bak-fing nem ágyu. D. - Bakot fej. S. - Bakot lő. E. - Bakot nyuz. S. - Bakot nyuztál, büdös vagy. D. - Bizik, mint a bak a szarvához. D. - Büdös mint a bak. B. - Csak azon bakot nyuzza. M. - Egy bakot nyuznak. D. - Egy bakot hajtanak. D. - Egyik bajot fej, a másik rostát tart alája. (Hiábavaló.) E. - Kerüli, mint a bak a pocsétát. D. - Megadták a bak árát. D. - Megitták a bak árát. E. - Nehéz a baktól tejet fejni. E. - Sok bakot megnyuznak addig. D. - Ugrál, mint Noe bakja. D. - Ugrál örömében mint Noe bakja. D.

Baka. Kurta mint a bakaköpenyeg. D. - Megszokta mint a baka a talpalást. (Gyaloglást.) D.

Bakancs. Bakancs nem csizma. D. - Felhuzta a bakancsot. (Kevély.) D. - Felhuzta a bakancsot, isten hozzád bocskor. E. - Ugy varrja a bakancsot, a mint látta.

Bakancsos. Akkor csinos a bakancsos, mikor a nadrágja rongyos. E. Np. - Nem rúg patkot a bakancsos lova. D. - Szereti mint bakancsos a pocsétát. S. - Talán csak sárral él mint a bakancsos lova. E.

Bakcsó. Szava árulja el a bakcsót. D. - Ugy néz mint a bakcsó.

Bakkecske. Büdös mint a bakkecske. S. - Megfejné a bakkecskét is. (Fösvény.) S. - Megugratták alatta a bakkecskét. D. - Ugrál mint a bakkecske. Ny. 7.

Bakonyi. Bakonyi röfögés, farkasnak rettegés. E. - Összeröfennek mint a bakonyi disznók. D.

Bakó. Általesett mint Bakó a házán. (Legégett: no ezen is általestem.) D.

Bakszekér. Nehezen lesz abbul bakszekér. (Nem fog sokat érni.) D.

Bakta. Nem tarthat mindig, mint a baktai kemence. (Amint elkészült, összedőlt.) Ny. 4.

Bakter. Föl sem veszi, mint a bakter a kalapdarabot. Ny. 21. - Furfangos mint a peleskei bakter. S.

Bal. Balra tekints, jobbra nézz. (Légy szemes.) E. - Csüng a feje bal felé. (Vén.) D. - Jobbra balra egy iránt. D. (Kétszinü.) - Ott ott a szivet, a baloldalon. E. - Se jobbra, se balra. (Egyenes jellem.) E. - Nem ismeri jobb kezét, ki a boldogságot bal felül keresi. K. - Egyik fülem bal, a másik nem hall. (Tudni sem akarok róla.) S. - Bal kezemmel várlak. Ny. 6. - Bal kezére fogta a szerencse. D. - Jobb kéz a balnak segitője. E. - Két balkeze van. (Ügyetlen.) ME. - Mit jobb kezed tesz, ne tudja meg a bal. S. - Mit jobb kezed művel, ne tudja meg a bal. E. - Balkörmü kisasszony félrecsap. (Ringyó.) D. - Hol jámbor személy nincs, balkörmü a táncos. M. - Ballábbal kelt fel az ágyból. (Rosszkedvü.) Ny. 13. - Bal szemmel nézi. (Rossz.) E. - Viszket a balszemem. (Öröm ér.) E. - Bal szelek fujtak, szerencsétlenül járt. D.

Balla. Bodor mint Balla, barna mint Vata. (Nem egyformák.) Ny. 2.

Ballag. Ballag mint a baranyi koldus. Ny. 5. - Ballagnak a kapások, mennykő utánok. (Lassan dolgoznak, gazda káromkodik.) Ny. 13. - Billeg-ballag, meg-megáll. (Rest.) E. - Könnyen ballag el a juh, de nehezen tér vissza. D.

Ballagi. Haj te no, azt sem tudja, merre van a ballagi tó. (Ügyetlen.) Ny. 1.

Balaton. Még akkor a balatoni cserfa is makk volt. D. - Mely eb egyszer a Dunát átaluszsza, Balatont is megpróbálja. D.

Balázs. (Szeles, bolond.) Adós a Balázsnak. (Bolond.) D. - Amugy Balázs modjára. E. - Balázs vitéze. E. - Beszélj vele, Balázs neve. (Hiába.) Ny. 4. - Elég az, hogy Balázs a neve. Sz. - Eltalálta mint Balázs pap a vecsernyét. B. - Ért hozzá, mint Balázs Máté a tánchoz. D. - Föltalálta, mint Balázs a vecsernyét. D. - Hánya-veti magát, mint Magyar Balázs lova. D. - Hetedfél Balázsnak csak egy az esze. D. - Hü bele Balázs módjára. - Hü bele Balázs, lovad ád az isten. Decsi János. - Igen találád, mint Balázs pap a vecsernyét. (B. leleszi prépost 1335-ben részeg fővel vecsernye helyett misét kezdett énekelni. Sz.) KV. - Jókor jön, mint Balázs pap a vecsernyére. BSz. - Megbecsüli mint Balázs a hurkát. (Töltelékét ebnek adta, ő bőrén rágódott.) D. - Örül mint Balázs a hurkának. (U. a.) D. - Szállj le Balázs a hintórul, mert nem pénzed ára. E.

Balogi. Közös mint a balogi duda. Ny. 22. - Megnyertük mint balogiak a gőzt. Ny. 5.

Bamba. Bamba mint a juh. (Ostoba.) E.

Bandi. Bandi legyek. S. - Lám megmondtam Angyal Bandi, ne menj az alföldre. (Megjársz.) Np.

Bankrót. Busul mint a bankrót az üres boltban. D.

Bankó. Nem adnám egy templom bankóért. E. - Rajta veszett, mint Visnyicin a bankó. Ny. 1. - Se apró, se bankó, elvitte a Patkó. (Nincs pénz; rabló elvitte.) Np. - Több a bankó mint a rongy. E.

Banó. Általesett rajta, mint Banó a szentesi parohián. E.

Banya. Tapogatja mint banya a hajnalt. S. - Vén banya ördögök hadnagya. ME. - Vén banyák nyara. S.

Banyavirág. Akár fodor, akár menta, elég, hogy banyavirág. (Fodormenta banyák orvossága.) D. - Jó már neki a banyavirág is. (Vén.) D.

Barack. Ez barack mag, nem körte. D. - Kell-e barack? (Gyermek fenyegetés.) E. - Rég hogy ezen barackfa alá jár. (Hogy ezt a mesterséget üzi.) E.

Baranya. Ballag, mint a baranyai koldus. Ny. 5. - Baranyai embert csinált belőle. (Bolondot.) D. - Egész baranyai ember lett belőle. (U. a.) E. - Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. - Él-hal érte, mint a baranyai gyerek a tarisznyáért. Ny. 5. - Hadaritja, mint a baranyai bika a füvet. S. - Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is. D. - Oldalán kamarája, mint a baranyi emberé. (Tarisznya.) D. - Összejárta Tolnát, Baranyát. D.

Baranyi. Kesereg, mint a Baranyi dudája. Ny. 4.

Barátkozik. Eb kutyával hamar összebarátkozik. D. - Hasonló hasonlóval hamar összebarátkozik. D. - Kapás kapással, ur urral barátkozik. E. - Róka rókával hamar összebarátkozik. D.

Barázda. Barázda billegető. (Nyughatatlan.) ME. - Tolvaj barázdát szánt. (Álnok.) Ny. 15.

Bari. Tüz az esze, mint a bari cigánynak. Cz. - Tűz az esze, mint a bari cigány lovának. B.

Barlang. A bagoly is biró maga barlangjában. D. - Bagoly is biró barlangjában. M. - Sötét mint a barlang. D. - Üres mint a barlang. D.

Barna. Bodor mint Balla, barna mint Vata. Ny. 2. - Hamis teste, lelke szőkének, barnának. Np. - Ki verőfényen jár, barnán megyen haza. E. - Nem mind cigány a mi barna. D.

Barom. A ki barom, nyakán járom. E. - A tolvaj a lopott barmokat elfelejti, de a szabadokat nem felejti el. D. - Apró barom a kecske. M. - Barom ember. (Ostoba.) D. - Él mint fa, nevelkedik mint a barom. D. - Fáradt mint az igavonó barom. E. - Helyébe várja, mint Kóti a barmot. Ny. 2. - Halat szálka nélkül, telet fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, jeget hideg nélkül, embert hiba nélkül nehéz találni. S. - Könnyebb a barom emberrel megalkudni, mint a nem emberrel. (Ostobával mint embertelennel.) D. - Magát nyaló barom. D. - Olyan szája van, megesne benne a csengeri barom vásár. Ny. 14. - Szőrmentében simogasd a barmot. E. - Ugy nőtt fel mint a barom. S.

Barta. Akkor még Barta Erzsók is pártát hordozott. (Réges régen volt.) D.

Basa. A kinek a basa adja, az isten is adja. Ny. 2. - Kojtol mint valami török basa. Ny. 5. - Pöfékel mint valami török basa. (Dohány füst.) Ny. 12. - Szomoru mint várát vesztette basa. D. - Török basa nagy a hasa, ki nem hiszi tapogassa. Np.

Batka. Batkát sem ér. (Kis pénz II. Lajos korában.) E. - Batkát sem adnék életéért. E.

Batyu. Fölvette batyuját, aztán itt hagyta faluját. Ny. 5.

Bazsarózsa. Bazsarózsa, de csak rózsa. (Ha nem is szép, mégis leány.) E.

Bá. Se bű-t, se bá-t nem mondott. S.

Báb. Cifra mint a báb. D. - Örül neki, mint gyermek a bábnak. D.

Bába. A sok bába között a gyermek is elvész. Sz. - A vén bába ördög hadnagya. KV. - A vén bába örödgök hadnagya. KV. - A vén bába Manó ördögnek hadnagya. D. - Akkor látott vizet, mikor a bába megmosdatta. (Piszkos vagy iszákosra.) E. - Bár a nyelvét vágta volna el a bába, mikor nyelvét felmetszette. D. - Egész vasorrú bába. (Kegyetlen vénasszony.) E. - Felvágta a bába a nyelvét. (Szájas.) Ny. 3. - Jó hogy a gégéjét el nem vágta a bába, mikor köldökét elmetszette. D. - Jól felvágta nyelvét a bába. (Szájas.) D. - Kifingotta fogát a bába. (Gyermekfog hullás.) E. - Kurva legyen a bábád. E. - Kurva volt a bábája. E. - Mikor pap nincs, bába is keresztel. E. - Ravasz bábája volt. D. - Ritka szülés bába nélkül. D. - Rosszabb a bábánál. (Hirhordó.) ME. - Semmi bába nem ér a nyelvével. E. - Sok bába közt elvész a gyermek. KV. - Vizet sem látott, mióta a bába megmosdatta. (Piszkos.) E.

Bácsi. Bácsi, kend nem mohácsi. S.

Bácskai. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S.

Bál. A sok játék, a sok bál, bezzeg nekem sokban áll. Sz. - A sok játék, a sok bál, nekem bizony sokban áll. D. - A sok játék, a sok bál, nekem ugyan sokban áll. E. - Megtörődött, mint Szabó Tecza a bálban. (Nem táncolt.) Ny. 7. - Leányt bálban ne válassz. Fáy.

Bálám. Ordit mint Bálám szamara. Ny. 6.

Bálint. Cifra mint Bálint nadrágja. (Sok sujtás; dagályos beszéd.) D. - Félti mint beteg Bálint a haját. (Forró láz után, hogy haja ki ne menjen, ajtót-ablakot bezárt.) D. - Örült Bálint, hogy a haja megjött. D.

Bálvány. Képet nem az aranyozás, festés, hanem imádás tesz bálványnyá. D. - Képet nem arany, hanem imádás teszen bálványnyá. E. - Mindenkinek van egy bálványa. B. - Mint a bálvány ugy áll. M. - Mit állsz mint a bálvány? Sz. - Utoljára kutya se fél a botos bálványtól. D.

Bámészkodik. Bámészkodik mint a borju az uj kapura. B. - Elbámészkodott mint a fancsali feszület. Ny. 5.

Bámul. A ki másra bámul, magáról feledkezik meg. D. - A ki másra bámul, magáról elfeledkezik. B. - A ki másra bámul, magát felejti el. E. - Bámul mint borju az uj kapura. E. - Bámul mint a jánosi mester. Ny. 16. - Bámul mint malac az ugaron. S. - Bámulj kapu, ordits város. S. - Másra bámul, magáról megfeledkezik. D. - Ugy bámul, mint a sült hal. Ny. 8.

Bánni. (Valamivel.) A széppel szépen kell bánni. D. - A ki szót nem fogad, könnyü azzal bánni. D. - Az éles borotva frissen bánik a szakállal. D. - Gyengén bánik vele, mint a tojással. D. - Gyöngén bánik vele, mint himes tojásal. E. - Ha az élő fával igy bánnak, mit tesznek a levágottal? D. - Könnyebb a tengerrel, mint a nyakassal bánni. D. - Könnyü a jóval szépen bánni. D. - Nehéz a borjukkal bánni. (Ostoba.) D. - Ritkán bánik a szerencse halkkal az emberrel. D. - Törött fazékkal óva bánunk. B. - Ugy bánja, mint ördög az anyját. (Törődik vele.) D. - Ugy bánik vele mint a himes tojással. (Gyengén.) E. - Ugy bánik vele, mint török a rabjával. (Kegyetlenül.) Ny. 3. - Ugy bánt vele, mint eb a ganéjával. D.

Bánat. Halál szekere minden bút, bánatot elvisz. E. - Halál után késő a bánat. D. - Késő bánat, ebgondolat. D. - Késő bánat, sánta ló, mindég hátul járnak. ME. - Mint moly a ruhának és féreg a fának, ugy árt a bánat a szivnek. KV. - Moly a ruhát, bánat a szivet. E. - Nagy bánatban nehéz vig arcot mutatni. B. - Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. - Nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen öröm bánat nélkül. S.

Bánatos. A bánatos szivet akármi szó szele is megkeseritheti. KV. - Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet mutatni. D. - Részeg kocsmáros mindig bánatos. (Kárt vall.) S.

Bánás. Hamar tanács, hamar bánás. KV. - A hamar tanácsnak, hamar bánás a vége. Ny. 8.

Bánkódás. Kár után késő a bánkódás. E.

Bánkódik. A ki nyárban nem gyüjt, télen aggebül bánkódik. M. - Káros bánkódjék. D.

Bányaváros. Bányavárosi. (Gazdag.) D. - Bányavárosi születés. (U. a.) E.

Bányai. Felöltözött, mint a bányai ember. (Tarisznya, bicska.) Ny. 14. - Okos mint a bányai kos. Ny. 5.

Bánya. Mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak. D. - Az találta fel az aranybányát. D. - Halászból lett bányász. D.

Bárány felhő. Tarka mint a bárány felhő. - Ha bárányos az ég, harmadnapra eső lesz. Cz.

Báró. Bort iszik az uton járó, akár bolond, akár báró. Ny. 1. - Már ha szabó, mindjárt báró. (Kényes.) Ny. 9.

Bárándi. Nagyot lökött rajta, mint a bárándi emberen az agár. Ny. 11. (Szép kutyáját eladta s ezen pénzzel fizette ki adóját.)

Bárdol. Ha vastag a fa, meg kell bárdolni. D.

Bárka. Eb a bárka hal nélkül. D.

Bársony. A bársony sulya nem enyhiti a köszvényt. Pázmán. Ny. 16. - A bársonyra is rá cseppenhet egy kis zsir. D. - Bársony mellény, üres has. S. - Bársony nyereg szamárra. E. - Bársonyt megveszti a zsir, embert a gonosz hir. S. - Bibor, bársony, vendégség, jobb egy napi egészség. BSz. - Egész teste-bőre merő bársony. (Szép.) D. - Féltette a bársony süveget. (Szerencsés.) D. - Illik rá, mint szamárra a bársony nyereg. S. - Juhász bundára bársony folt. E. - Kanászra bársony nadrág. D. - Nem illet szamárt bársony nyereg. E. - Nem illik szamárra a bársony nyereg. KV. - Nem szamárra való a bársony nyereg. Sz. - Néha a bársonyra is rácseppen. D. - Puha, mint a bársony. E. - Sima mint a bársony. D. - Szamárra bársony nyereg. D.

Bástya. Állandó mint a bástya. D. - Erős mint a bástya. E. - Vastag mint a bástya. D.

Bászli. Bászli ember. (Ügyefogyott.) D.

Bátor. Nem Bátorban, hanem Futtakon lakik. D.

Bátori. Bátori nemzetségből való. (Bátor.) D.

Bátorodik. Szükség idején a gyáva is megbátorodik. Cz.

Bátorság. Csizmaszárába szállott a bátorsága. S. - Inába szállott a bátorsága. E. - Nem találta fel a bátorságot. E. - Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél. (Veszedelmen kivül is.) BSz. - Szárába szállott bátorsága. KV. - Lábszárába szállott a bátorsága. S.

Bátorságos. (Biztos.) A középút a legbátorságosabb. D. - A sással födött házban bátorságos aludni. (Szegény.) KV. - Alacsony asztalon bátorságos enni. (U. a.) B. - Alacsony asztalról bátorságosabb enni. (U. a.) K. - Alacsony házban bátorságosb élni. ME. - Bátrabb fakannából innia mint aranybul. Sz. - Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. KV. - Bátorságosb egy szerencsétlenség kettőnél. KV. - Ember embertől, nyul az ebtől nem lehet bátorságos. B. - Falu nevében kardot kötni nem mindenkor bátorságos. Cz. - Mindenütt bátorságos a szegény. KV. - Nincs halál ellen bátorságos sánc. D.

Bátran. Éles kasza bátrabban vágja a füvet. D. - Hogy bátrabban lopjon, szomszéd-házat gyujt fel. D. - Ki bátran akar hazudni, messze országi bizonyitványokkal bizonyitson. K. - Kigyók-békák között is bátran jár az okos. D.

Bátya. Bátyám itthon marad, mert ő nem udvaros. (Nem szeret tisztelegni.) ML. - Bécsben borotva a bátyja. (Éles kés dicsérete.) E. - Éles, mert Bécsben borotva a bátyja. (U. a.) B. - János bátya is Jankó volt még akkor. D. - Légy magadnak, bátya. (Maradj magadnak.) KV. - Nincs a hadban semmi: Péter bátya. (Tréfa.)

Be. Se ki, se be, mint a pitvarajtó. (Nem javul helyzete.) Ny. 1. - Se ki, se be, mint tót Janó a lakodalomba. D.

Bead. Beadott neki, mint Habi a lónak. (Megdöglött.) Ny. 1. - Beadott neki, mint Habi kovácsnak a szamár. (Gyógyitotta; döglődő szamár hasba rugta.) Ny. 1. - Beadott neki, mint Balog a birkának. (Megdöglött.) Ny. 19. - Beadott neki, mint János deák az isteni tiszteletnek. (Elrontotta.) Ny. - Beadott neki, mint Paska kis Molnárnak. Ny. 5. - Beadta derekát. S. - Beadta a kulcsot. S. - Nincs ártalmasabb méreg, mint melyet orvosság gyanánt adnak be. D.

Beavat. Ki magát sokba avatja, sok bugondot talál. D.

Beállit. Beállitott, mint Pap Andi a malomba. (Egy szót sem szólt.) Ny. 9.

Beboronál. Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. (Beszédes.) D.

Beborul. Beborult neki. D. - Hol kiderül, hol beborul. ME. (Hol jól megy dolga, hol rosszul.)

Bebukik. Bebukott az ajtón, mintha égből pottyant volna le. E.

Becs. A hamis könynek nincsen becse. D. - A rossznak kevés becse. D. - A szelid almának nagy a becse, a vackornak kevés. KV. - Agg ebnek, vén szolgának semmi becse. D. - Annyi a becse, mint a kitoló kásának. D. - Nincs becse a hazafinak. E. - Ott a pénznek legkevesebb becse, a hol verik. D. - Sehol sincs kevesebb becse a pénznek, mint a hol verik. KV.

Becse. (Bácsmegyei község.) Vénebb, mint a becsei Krisztus. Ny. 22.

Becsenget. Becsengettek neki, mint Derecskének a tatár. (Derecske biharmegyei község a tatárok közeledtére félre verte a harangot; a tatárok egészen elpusztitották, nem használt a harangszó.) D.

Becsukni. A kutya, meg az ur, nem csukja be az ajtót. Ny. 3.

Becsusz. Becsusz, mint tü után a czérna. D. - Becsusz-mász, mint tü után a czérna. Pázmán. - Nincs oly tilalmas, a hova be nem csuszna a nyelv. D.

Becstelenül. Jobb a hazáért élni, mint becstelenül meghalni. D.

Becsületes. Annyit locsog, hogy más becsületes ember nem is fecseghet mellette. D. - Becsületes ember, csak a valaga disznó. Ny. 5. - Becsületes ember, ha zsidó nem volna. Ny. 4. - Becsületes ember megtartja szavát. S. - Becsületes ember megőszül, huncut megkopaszodik. S. - Becsületes emberek sorába lépett. E. (Megházasodott.) - Becsületes hazugság nem szégyen. S. - Ha becsületes asszony nincsen, kurvával is eltáncol az ember. Ny. 10. - Könnyü neki, de nehéz a becsületes embernek. ME. - Legtovább tart, ami becsületes. D. - Pénzes: szép, eszes, becsületes. ME. - Sokkal becsületesebb embert felakasztottak már. S. - Tetőtől talpig becsületes. E. - Alkudj cigányosan, fizess becsületesen. S. - Minden lehetsz, ha becsületesen sokáig élsz. D.

Becsületesség. Jó utitárs a becsületesség. S.

Becze. Anyámasszony becéje. (Elkényeztetett gyermeke.) E.

Beczkó. Tokai bort gyalázza beczkói lőre. D. - Tokai bort korholja beczkói lőre. S.

Bedő. Kivágták Bedőn az erdőt. (Bedő biharmegyei falu oláhjai kivágták az erdőt, hogy varjak ne szálljanak rá.) D.

Bedug. A mely lyukat bedughatsz kis ujjaddal, ne dugd azt az öklöddel. Ny. 2. - Be nem dughatni nagy száját. D. - Bedugni egy lyukat. (Sok adósságból egyet kifizetni.) E. - Bedugták a száját egy darab subával. (Ajándék.) KV. - Könnyü kis lyukat bedugni. D. - Mit egy ujjal bedughatsz, ne várj többet oda. E. - Nehéz mindenkinek száját bedugni. M. - Nem lehet mindenkinek száját bedugni. KV. - Nem lehet mindennek bedugni száját. E. - Nem lehet minden embernek a száját bedugni. S.

Beereszt. Egyik fülén beereszti a másikon kiereszti. ME.

Beesik. Beesett, mint a kis keztyü. D.

Beér. Alig érte be maga bőrével. (Verés.) D. - Beéri egy uborkával. D. - Érd be magaddal. D. - Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Ha jóllakik, kevéssel beéri. E. - Kevéssel beéri. D. - Ki aprónként költ, tovább beéri vagyonával. K. - Ki keveset kiván, kevéssel beéri. ML. - Ki kevéssel be nem éri, sokra nem érdemes. D. - Ki sokat kiván, kevéssel is beéri. D. - Ki sokat kiván, kevesebbel is beéri. D. - Könnyen él, ki kevéssel beéri. E. - Magadéval beérd, máséra ne szorulj. D. - Nem keres annyit, mennyivel beérhet. (Mennyit megeszik.) D.

Befal. Be ne fald azt egy nap, a mit esztendőnap meg nem emészthet gyomrod. D. - Be nem falhatja a sipot. (Nem tud hallgatni.) D. - Befalatták vele a szót. (El kellett hallgatnia.) E. - Nincs a befalni való harapása. (Nincs mit ennie.) E.

Befagy. Bárcsak télen befagyna a szája. D. - Befagyott a szája. E. - A ki tűztől távol fűtőzik, befagy a segge. Ny. 4. - Télen sem fagyhat be a szája. D.

Befellegzik. Azt se mondta: befellegzett. E. - Azt se mondja: befellegzett, majd eső lesz. Ny. 2.

Befedez. Fa-sindelylyel födözték be farát. (Verés.) D.

Befér. Az okos nem nyit annak kaput, a mi az ajtón beférhet. D. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér. E. - Ha feje befér is az ablakon, de nyelve be nem férhetne. D. - Nincs oly tele zsák, melyikbe még egy szem ne férne. ME.

Befizet. Befizettek neki. (Verés.) B.

Befog. Befogta a kenyeres zsák száját. Ny. 3. - Befogta a lepénylesőt. (Száj.) Ny. 1. - Befogta mind a hatot. (Nyakas. atyja tilalma dacára hat lovat fogott be.) D. - Egyik lovat befogta, a másik kifogta. KV. - Fogd be a szádat. ME. - Ha csikót hamar befogod, hamar elrontod. D. - Ismeretes cselédet hét hibával jobb megtartani, mint ismeretlent egygyel befogadni. ME. - Rókát fogta a járomba. D.

Befogad. A bokor a tolvajt is befogadja. D. - Befogadta a hóhér oszlopos palotájába. D. - Fogadd be a tótot, kiver a házból. E.

Beforr. Ebcsont beforr. E.

Befűt. Befűtöttek neki. (Verés.) D. - Befűtötték a kemence száját. D.

Begy. A ravasznak ravaszság a begyében. D. - Begyiben van. (Nem felejtette el.) E. - Begyibe vette. (Haragszik érte.) E. - Megrakta már a begyét. B. - Megtelt már a begye. B. - Mindent más begyébe ne dugj. D. - Ördög van a begyében. (Telhetetlen.) D. - Hegyke-bögyke. D. - Van valami a begyibe. Ny. 2.

Begyógyul. Begyógyul a seb, de megmarad a sebhely. D. - Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye. K.

Behajt. Olykor a bujtár a tilalmasba is behajt. D.

Beharangoz. Mindennap beharangoznak neki. D. - Nála mindig beharangoznak. (Eszik.) D.

Behány Ablakon hányják be neki. E. - Talán az ablakon hányják be neki, a mitől meggazdagodik. D.

Beházasodik. Beházasodott vő olcsóbb a korpánál. ME.

Beheged. Ebcsont beheged. E. - Ebcsont hamar beheged. D.

Behorpaszt. Behorpasztották a fejét. D.

Behuny. Legravaszabb a róka, mikor szemeit behunyja. S.

Behuz. Behuzta a farkát. ME. - Behuzta a farkát, mint az idegen kutya. Ny. 8. - Behuzta a ludhur. (Tyukhur, fű, el van takarva.) D. - Behuzta magát, mint macska a tűzhelyen. D. - Behuzza magát, mint a téli csiga. D.

Beillik. Beillene a tanácsba. D. - Beillene vajdának a cigányok közt. (Hazug.) D.

Beinni. Beinná a Krisztus köntösét is. B. - Beitta eszét. E. - Krisztus palástját is beinná. D. - Nemeslevelét is beitta. D. - Ugyan derék állapot, beittam a kalapot. S.

Beir. Beirták a bolondok könyvébe. D. - Beirták a fekete könyvbe. (Rossz.) D.

Beismer. Ne szégyeld beismerni, ha hibáztál. S.

Bejár. Bejárta Tolnát, Baranyát. S. - Messze országot járt be, mint a tehénfark, egyik farpofátul a másikhoz. D.

Bejő. Be se jött, mégis itt termett. D. - Ha hoztál bejöhetsz, ha nem hoztál, maradhatsz. E. - Kivered az ajtón, bejön az ablakon. E. - Bejutott mint Pilátus a kredóba. ME. (Azt sem tudja, hogy keveredett a bajba.)

Bekap. Bekapta, mint kutya a legyet. (Mohón.) E. - Jól bekapott. (Részeg.) B.

Bekeg. Bekeg, mint a kecske. D. - Mely juh sokat bekeg, kevés gyapjat ád. D.

Beköp. Beköpte a légy. (Büdös hús.) ME. - Szegény légy, kevély légy, hogy be ne köpjön a légy. Ny. 4.

Beköszön. Ha a szükség beköszön az ajtón, a szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D. - Idején reggel beköszön a csapszékbe. D.

Beköt. A nyomtató ökörnek száját be ne kösd. D. - Bekötötte a szeme világát. (Férjhez ment.) Ny. 21. - Bekötötte koszoruját. S. - Bekötötték a zsák száját. D. - Nem zsák a világ szája, hogy bekössük. S. - Nem tudom, mi lakik a bekötött zsákban. E. - A nyomtató lónak nem kötik be a száját. Sz. - Örökre bekötötték szemét. D. - Szemedet bekötötték. (Rászedtek.) Ny. 2.

Bekukkant. Bekukkantott, mint bolond Istók Debrecenbe. (Lévai Istók nevű ember elment Debrecenig, de csak a kapujáig.) ME. - Bekukkant, mint bolond Mihók Debrecenbe. (U. a.) E.

Beleakad. Hamar beleakad, mint tüz a puskaporba. D. - Tökre hányja a bojtorjánt, hogy bele akadjon. D. - Tőrt csinált, maga akadt bele. D.

Beleárt. Ne ártsd magad mindenbe. (Avatkozni.) Ny. 5.

Belebujni. Belebuj a szalmába, ki sem jő délig. D. - Belebujt, mint a barát a kámzsába. S. - Belebuvik, mint ijedt egér a lyukba. D. - Belédesbelebujt, mint kullancs a bőrbe. D. - Ördög bujt belé. E.

Belebukik. Hasztalan vádolja a vizet, ki ismét belebukott. D.

Belecsap. Néha a kasza a tilalmasba is belecsap. D. (A más feleségét is néha elszeretik.)

Beledi. Olyan nagy a feje mint a beledi (vagy: belendi) ebnek. KV.

Beleesik. A ki másnak vermet ás, maga esik bele. KV. - A szilva, ha megérik, a ganéba is beleesik. (Vén lány akárkihez is férjhez megy.) Ny. - Búsul, mint a tökbe esett cinege. D. - Ki a viznek szokott, ha beleesik sem fél. D. - Okos mint a tordai kos; seggel megyen a vályura, mégis fejjel esik bele. Ny. 3. - Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje BSz.

Belefárad. Belefáradt a munkába. B. - Fiatal is belefárad a munkába. D.

Belefektet. Verd ki fogát, belefektetheted a bölcsőbe (Gyermekes.) D.

Belefér. Zabszem sem fért volna a seggibe. (Megijedt.) E.

Belefog. Ki sokba fog, keveset végez. E.

Beleful. Ne menj a vizbe, nem fulsz bele. S.

Belehal. A jégre megy, ha mindjárt belehal is. (Veszedelembe megy.) D. - A kanál vizbe is belehalhat a légy. D. - Nagy viznek eredett, belehalt. D. - Ne menj a vizbe, nem halsz bele. E. - Sokszor a jó úszó is belehal a vizbe. D.

Beleharap. Beleharapott a savanyu almába. E. - Beleharapna, de nincs foga. ME. - Kiki jól beleharapott az almába. D. (Gyarló.)

Belejő. Belegyün, mint Gubodi a táncba. Ny. 19. - Belegyün, mint kutya az ugatásba. Ny. 9. - Belejön mint kis kutya az ugatásba. Ny. 6. - Belejött, mint Pilátus a krédóba. B. - Lassan belegyün, mint Katiba a gyerek. (Vesztére.) Ny. 7.

Belekap. Belekap, mint kis lány a szöszbe. Ny. 2. - Ki mindenbe kap, mindenben himpellér. E. - Ki sokba belekap, keveset végez. D.

Belekapcáskodik. Mindenbe belekapcáskodik. D. - Mindenkibe belekapcáskodik. S.

Belekerget. Egérlyukba be lehetne kergetni. D.

Belekeveredik. Belekeverődzött a kenderbe. (Felakasztották.) D. - Belekeveredett a hinárba. D.

Belekezd. Ki mibe belekezdett, folytassa. ME.

Belekotyog. Mindenbe belekotyog. S.

Belekörmöl. Belekörmölt, mint vadóc a kapcába. (Szemtelen.) D.

Belekötelőzik. Mindenbe belekötelőzik. D.

Belakatol. Belakatolták a száját. ME. (Ajándék.)

Belát. Belátok a kártyádba. ME. - Fenékig belát az emberbe. B. - Mély belátásu a kancsóba. E.

Belesfai. Kinlódik, mint a belesfai ember a csap alatt. S.

Belep. Belepte azt immár a hó is. D.

Belelép. Belelépett az ördögök bocskorába. (Rossz fát tett a tüzre.) Ny. 1.

Belemászik. Belemászott, mint a huntyiak (hontiak) a sárba. Ny. 21.

Belemegy. Megy belé, mint bögöbe a huszas. ME. - Megy belé, mint Szigyiribe a lágy kenyér. E. - Megy belé, mint Ladányba a mennykő. Ny. 3. - Nem szükség a tetűt a ködmönbe venni: maga jószántából bele tud ő menni. D.

Belemelegedik. Belemelegedett mint Aranyi Sándor a hóhányásba. Ny. 11.

Belemerül. Belemerült, mint Pipás Jutka az imádságba. Ny. 19.

Belén. Belén magot evett. (Megbolondult.) E.

Beleragaszkodik. Beleragaszkodik mint téli zöld a falba. (Szemtelen.) D.

Belesül. Belesült. D. - Belesült a beszédbe. B. - A végén sült bele. Decsi János. - Már a dolognak elején belesült. D. - Nem bánja, ha belesül is. D.

Belesüpped. Belesüppedt, mint a koldus az üres zsákba. S.

Beleszakad. Beleszakadt a jégbe, de keze felül maradt. (Szerencsétlenségben is szerencsés.) D.

Beleszorul. Örül, mint kinek pajtája ég, maga beleszorult. D.

Beleszur. Beleszurdi szeleburdi. (Vak légy.) ME. - Én lovat árulok, s te beleszursz. M.

Beletörik. Beletörik a kése. D. - Beletörik a bicskája. Ny. 12. - Beletörött a foga. D. - Ha kése beletörik se bánja. D. - Megrágja, ha foga beletörik is. D. - Hogyha mélyen szántasz, beletörik ekéd. ME.

Beleüt. Beleütött a száraz mennykő. S. - Beleütött az isten nyila. S. - Beleütött erszényébe a lapos guta. S. - Mindenbe beleüti az orrát. S.

Beleütközik. A ki mellett gyakran elmén a szerencsétlenség, egyszer beleütközik. D. - Mindenbe beleütközik, mint a vak légy. D.

Belevág. Csincsák belevág. (Merész.) ME. - Belevág, mintha tudna hozzá. B.

Belevásik. Belevásott a foga. D.

Belever. Ez a verem olyan verem, ha nem hiszed gyere velem, orrodat is beleverem. D.

Belevész. A ki másnak gonoszát keresi, ő maga vesz bele. Decsi János. D. - Beleveszett a vizbe. D. - Neki megy a tengernek, habár belevész is. D.

Beleveszt. Akármihez kap, beleveszt. D. - Beleveszt, ki reménységbe öli a pénzét. S.

Belgrád. Messze Belgrád koldulni. (Valamikor hazánk határa.) E. - Messze Belgrádba koldulni. D. - Oh Belgrád. (Nem nagy dolog.) E. - Puf Belegrád. M. - Tudja mikor veszett Belgrád. (Vén.) D.

Belga. Belga fráter. (Sebes beszédü.) E.

Belial. Mi köze Krisztusnak Beliállal? KV.

Belül. Belül a haja, mint az oláh kecskének. D. - Belül öröm, kivül szomoruság. KV. - Szép kivül, ördög belül. KV. - Kivül belül egyforma, mint a Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 6. - Kivül fehér, belül fekete. S. - Kivül szép, belül rút. KV. - Kivül tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás vendégfogadás.) Ny. 3. - Mi haszna a mellverésnek, ha belül nem érzesz. D. - Sok ház ég belül, de nem látszik kivül. (Czivódás.) Ny. 8 - Ugy van mint az ablakfa, se kivül se belül. Ny. 5.

Bemegy. Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B. - Ha egyfelül kivernek, másfelül bemegyek. M. és KV. - Egyfelül kiverik, másfelül bemegy. E. - Nem vétek a mi bemegy, hanem a mi kimegy. E.

Bemeszel. Az ördögöt nehéz bemeszelni. (Ravasz.) D. - Nehéz az ördögöt bemeszelni. E.

Bemocskol. Ki mást sárral dobál, bemocskolja magát. S. - Ki szurokkal bánik, bemocskolja kezét. S. - Könnyü a tiszta fehéret bemocskolni. D.

Benedek. Benedek, zsákban hozza meleget. S. - Benedek, zsákkal hordja meleget. Cz.

Benéz. Házának ablakán senkit sem hagy benézni. D.

Bende. Akaratos, mint Bende vágója. Ny. 5. - Egyhangu mint Bendák nótája. E.

Bendő. Könnyü annak, kinek tele van a bendője. ME. - Megfeszült a bendő. D. (Sokat evett.)

Benneveszt. Belekezd, ha benneveszt is. ME.

Benő. Benőtt már a feje lágya. B.

Benyel. Nehéz egy kortytyal az egész Tiszát benyelni. D.

Benn. A ma született gyermekben is benn a vétek. D. - Benne vagyunk, mint Fütyülős a kutban. (Bajban. Kutásók F-t bennehagyták a kutban.) Ny. 3. - Benne van, mint a zsidó a lóban. S. - Kutyának, gazdának kinn a helye, asszonynak, macskának benn. ME. - Ki a templomhoz közel lakik, legutolsó benne. D. - Kinn tágasabb, benn szorosabb. S. - Se kinn, se benn, mint az ablakfa. E. - Se kinn, se benn, mint tót Jankó a lakodalomban. E. - Se kinn, se benn, mint zsidó a lóban. Cz. - Sem künn, sem benn. M. - Ugy áll mint az ablakfa, se künnt, se benn. Ny. 8.

Bereg. Összejárta Ungot, Bereget. E. - Tul van Ungon, Beregen. (Kuruc menekülők.) ME. - Ungvári bor, beregi buza, nyiri mak, nem szerez bőséget. D.

Beretva. (Borotva.) A vén asszony nyelve élesebb a borotvánál. Ny. 13. - Beretvája sincs, mégis borbély. D. - Botból nem lesz beretva. KV. - Éles mint a borotva. D. - Éles mint a beretvafok. D. - Fából faragja a borotvát. D. - Ki látott botból beretvát? Pázmán. - Nem minden botból leszen beretva. M. - Ritka mint a jó borotva. D. - Vén borotva. D. - Széles beretva frissen bánik a szakállal. D. - Éles, mert Bécsben beretva a bátyja. B.

Beretvál. Csinján beretválj, mert megakadsz. M. - Csinján beretválj, mert megszaladsz. M. - Csinján beretválj, mert megszakadsz. ME. - Kopaszt beretvál. KV. - Könnyü kopaszt beretválni. KV. - Neki borotválkozott az idő. (Kitisztult.) Ny.

Beretválás. Jó szappanozás, fél beretválás. D.

Berek. Az éhség kihajtja a farkast a berekből. B. - Berekben a farkast. E. - Farkasnak berket ne mutass. D. - Farkasnak berket mutat. E. - Illa berek, nád a kert. D. - Illa berek, nádak, erek. E. - Sürü mint a berek. D.

Berényi. Iszik, mint a berényi török. (Noha tilos neki.) D.

Berhe. Nem volt még nekem ily foltos berhém. KV.

Berkenye. Akkor jó a berkenye és a naspolya, mikor megfő a fája alatt. B.

Bernát. Kapkod, mint Bernát a mennykőhöz. (B. világcsaló igérte, hogy a mennykőt utánozni fogja; a beszedett pénzzel el akart osonni, de megfogták, megbotozták, a deresen kapkodott.) E. - Kapdos, mint Bernát a mennykőhöz. D. - Ugy-e Bernát, most kapkodsz a mennykőhöz? ME.

Bernákol. Bernákol mint a macska. D. - Bernákoló, nyifogó macska. D.

Berta. Vitézek, mint Berta kutyái. (Farkas az akolban, a kutyák az akol tetőről ugatták.) D.

Bertók. Nyertünk Bécsben, mint Bertók a csíkban. (B. csíkot vitt Bécsbe: a szállodában jól kiszolgálták, dicsérte a német vendégszeretetet: de a számlára ráment a csík, kocsi, ló.) Sz. - Belevesztett, mint Bertók a csíkba. E. - Nyert benne, mint Bertók a csíkba. KV. - Nyertünk benne, mint Bertók a csíkban. ML. - Belenyert, mint Bertók a csíkba. B. - Neki gyürkőzik, mint Bertók a ködnek. Ny. 22.

Berug. A ki berug, kirug. (Részeg, garázda.) Ny. 12.

Berzenkedik. Büdösbabuk berzenkedik a hattyuval. KV. - Büdösbabuk berzenkedik a hattyura. B. - Maga szemetén berzenkedik. KV.

Berzsen. Kis berzsenbe is elég. D.

Besindelez. Méltó volna, hogy besindelezzék a fejét. B.

Beste. Beste lélek, karafia. E. - Beste kurafi. ML.

Beszeg. Ki csinált, hogy be nem szegett? (Ruhán végső munka a beszegés. Nem kész munka.) E.

Beszegődik. Beszegődött, már is kiszolgált. D. - Még be sem szegődött, már is kiszolgált. ME.

Beszélgetés. Házasságról való beszélgetésnek nincsen vége. E. - Mocskos beszélgetés, erkölcs vesztegetés. E. - Ocsmány beszélgetés, erkölcs vesztegetés. KV.

Betakar. Kitakar, betakar, fene tudja mit akar. Np.

Betapaszt. Könnyü a kis szájat betapasztani. D.

Beteges. Jaj szegény beteges, nem kell neki a leves. (Szerelmes.) Ny.

Betelik. Soha nagy torka be nem telhet. D. - Soha nem telik be a koldus táskája. KV.

Betekint. Betekint, mint Bakó Gyulára. - Betekintett mint bolond Istók Debreczenbe. (Évenkint a vámsorompóig ment, de nem ment be a városba.) D. - Jól betekintett a korsóba. D. - Néha az okos a maga kebelébe is betekint. D.

Betesz. A ki utolsó megy ki a világból, tegye be az ajtót. D. - A ki végül maradt, tegye be az ajtót. E. - Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kiröpült belőle. Bethlen Gábor lev. - Ki utolsó maradt, tegye be az ajtót. ME. - Kutya sem teszi be maga után az ajtót. D. - Nagy ur és kutya után teszik be az ajtót. E.

Betevő. Betevő falatja sincs. S.

Betöm. Betömték a száját. (Ajándék.) S. - Nehéz minden embernek száját betömni. D.

Betör. A főt be nem töri a szó. D. - A szó be nem töri embernek fejét. E. - Hallgass senkinek be nem töri fejét. E. - Mondj igazat, betörik a fejed. (Mezőkövesdi Krisztus.) KV. - Szól igazat, betörik a fejed. E. - Törd be fejét, még sem haragszik. D. - Törd be fejét, még ő haragszik. Ny. 5.

Betü. Az az ő megölő betüje. E. - A betü megöl. E. - A betű öl. (Latin.) ME. - Biblia is csak hat betüből áll. B. - Egy betünél is kisebb. D. - Egy egész betüvé változott. (Felakasztották.) D. - Hosszu betüt csináltak belőle. (Nagy »I«. Felakasztották.) D. - Öröm, üröm, csak egy betüben különböznek. E. - Varga betüt vet. (Tántorog.) E.

Betyár. Bizik, mint betyár az öklében. D. - Két pofára eszik, mint a dolgos betyár. D.

Beüt. Beütött az isten áldás. (Ikrek.) S. - Mennydörögj, de be ne üss. D. - Nem mindenkor üt be, mikor mennydörög. D.

Bevarr. Ha száját bevarrnák, talán a fülén szólana. D. - Könnyü kis feslést bevarrni. D.

Bevág. Bevágták az útját. D.

Bezár. Addig zárd be istállódat, mig el nem lopták lovadat. D.

Bevesz. Add ki, a mit bevettél. E.

Bevet. Ha az isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Jól bevett a szentelt vizből. (Bor.) D. - Kinek isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Mindent az ablakon vetnek be neki. D. - Ne szánts többet, semmint bevetheted. D.

Bezdán. (Bácsmegyei község.) Bezdánba megy bugyogót csókolni. S.

Bezzeg. Ez ám a bezzegje. (A dolog nehéz része.) E. - Rut mint a bezzeg. (Rutul megjárt.) D.

Béget. A jó juh nem sokat béget, sok gyapjat ad. KV. - Farkas megeszi a bárányt, ha béget is. E.

Békacsiga. Olyba tartják, mint a békacsigát. (Értéktelen.) D.

Békalencse. Békalencse. (Haszontalan.) D. - A szép patakról békalencsére ne menj. D.

Békasó. Örül mint tót gyerek a békasónak.

Békavér. Hideg mint a békavér. D.

Békavirág. A békavirág nem rózsa, a vad egres nem malozsa. (Mazsola.) Np.

Béke. A békeangyal kövesse az utast. D. - A békének üres helyét az ördög foglalja el. D. - A ki a békét nem becsüli, hadakozni sem tud. D. - A ki mihez nem ért, annak hagyjon békét. KV. - A mi tenger, az soha nem béke. D. - A teljes béka ritka madár a világon. D. - Béke a hadat, a had szüli a békét. D. - Békét az isten, civódást az ördög szereti. D. - Békét kiván még az ellenség is. D. - Béke, orvosság, civódás méreg. D. - Csak az égben állandó béke. D. - Ha a békét szereted, ellene ne mondj senkinek. D. - Hagyj békét másnak, magadra viselj gondot. KV. - Jobb egy béke száz hadnál. E. - Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud. E. - Könnyü a láncolt kutyával békét tartani. D. - Soha sem hágy békét a jó Káplár. D. - Söpörd magad háza elejét, hagyj békét másénak. KV. - Szeresd a békét, ha sokáig élni kivánsz. D.

Békesség. A békesség szerető, istenét kedvelő. D. - A békességet az angyali karok is hirdették. D. - A jó egészségért, csendes békességért, sokat el kell hallgatni. Sz. - A kutyák között is szép volna a békesség. D. - Az isten is a békesség istene. D. - Az arany szép és jó, de még se békesség. D. - Addig a békesség, mig a szomszéd akarja. S. - Békesség és feleség istennek áldása. D. - Békességben kell a hadról gondoskodni. KV. - Bor, buza, békesség és feleség ékes: széna, szalma, szalonna és a ruha kékes. (Boldogság.) D. - Bor, buza, békesség, szép asszony feleség. ME. - Dicsőség istennek, békesség embernek. D. - Ha békesség támad, romol a háboru. D. - Háboru pokolban, békesség az égben. D. - Jobb egy békesség száz hadnál. D. - Jobb egy száraz falat békességgel, mint hizott borju perlekedéssel. ME. - Kardot köszörül és békességet kér. K. - Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békességben akar élni. E. - Szent a békesség. D.

Békés. A békés alvás jobb a békétlen táncnál. D. - A békés legelést a juhok is szeretik. D. - Békés gazda, fele nyereség a háznál. D. - Békés városban a rossz is jóra fordul. D. - Legjobb Békés-vármegyében lakni. (Békével élni.) D.

Békességes. Soha nem értem békességes szélvészt. D.

Békéllés. Könnyebb a békéltetés mint a békéllés. D.

Békó. A tengert békóval fenyegeti. (Kevély.) D. - Békót vethetsz lábára. D. - Ravasz a szerelem, aranybékóval jár. K.

Bél. Áldott a sok kéz, átkozott a sok bél. (Munka, evés.) Ny. 6. - Egye meg a farkas belestül. D. - Egye meg a rozsda belestül. D. - Ha egyszer a kutya a marha-belet megkóstólta, a hust sem hagyja abban. D. - Hosszu, mint a bárány-bél. D. - Hurt kamoltak bélébül. D. - Káka bélü. E. - Mely fák virágzanak, gyümölcsöt nem hoznak, nincs bélök. (Értékök.) E. - Pokol a béle. E. - Pokol a béle, annyit eszik. E. - Törd meg a diót, ha belét meg akarod enni. BSz. - Veleje, bele a dolognak. Pázmán.

Bélel. Ördöggel bélelt. M. - Rókával bélelt, rókamállal prémezett. (Ravasz.) D. - Rókával bélelt, farkassal prémzett. K. - Széllel bélelt. D. - Széllel bélelt a feje. B. - Széllel bélelt a mentéje. S.

Béles. A béles szagára felébredt. KV. - A bélesnek nem árt a vaj. D. - Béles sütéshez, uri névhez sok kivántatik. E. - Ha elaludtál fel ne ébredj a béles szagára. D. - Mit árt a vaj a bélesnek? E. - Jó volna ugy a katona béles. D. (Összesodrott katonaköpönyeg, ha enni lehetne.)

Bélés. Megadták bélését a posztónak. (Verés.) D. - Nadrágjára se zsinort se bélést nem tétet. (Fösvény.) D. - Nem oly szép a suba ujja belül, mint a derék bélése. E. - Rókamálat szeret mente bélésnek. (Ravasz.) D.

Bélyeg. A kendőzés ördög zászlója és bélyege. Ny. 16. - Farkas nem nézi a bélyeget. E. - Homlokán viseli a gazság bélyegét. Cz.

Bélyeges. A cigány a bélyeges lóra is felül. (Lopja.) D. - Bélyeges bárányt is elviszi a farkas. S. - Bélyeges arcnak ne higyj. B. - Könnyü a bélyeges lovat megismerni, de nehéz megtalálni. D. - Ne higyj a bélyeges embernek. E.

Béna. A béna rajkó is kedves az anyának. Cz. - Ki a bénát neveti, maga ne sántikáljon. B. - Még a csonka béna sem ül mindig otthon. D. - Ne nevesd a bénát, ha te sánta vagy. D.

Bér. Elfelejtésnek, nemértésnek egy a bére. D. - Bérbe szegődött a rókához. (Ravasz.) D. - Előre kéri a bért. D. - Ette haszna, aludta bére. (Más fizetést nem kap.) KV. - Farával fizette a bért. (Verés.) D. - Fáradtság bér előtt jár. E. - Ha bérbe adtad a farod, hát tartsad. Ny. 8. Hátára fizették a bért. (Verés.) D. - Heti bére hat nap, a hetedik ráadás. E. - Méltó a munkás az ő bérére. E. - Milyen a dolgos, olyan a bére is. D. - Nehéz a bér, ha a szolga lusta. D. - Papot barátságért, kántort imádságért bérben nem tart az ember. D. - Rest szolgának bot a bére. E. - Röst szolgának pácza a bére. D. - Szegődött bér, osztott konc. (Clara pacta.) D. - Szökött katonának nincsen bér. Cz. - Szökött szolgának nincsen bére. E. - Szökött szolgának kevés a bére. Ny. 5. - Tolvaj bére vagy bot vagy fa. D. (Akasztófa.)

Bérc. Bércet kerülget a mennykő. ME. - A törpe csak törpe, ha a bércen áll is. D. - Felkapaszkodott a bércre. D. - Későre érni fel a bércre. D. - Némely hegy akkor is ég belül, mikor bércét a hó ellepte. (Vén szerelmes.) D.

Béres. A meddig jóllakik, sokat fal a béres. D. - A rest béres gyakran nézi a napot. D. - Azt kapod a mit a révész bérese. Ny. 14. - Annyira higyj a béresnek, a mennyire látod. D. - Béres hazug. D. - Béresei is urak. ME. - Drága mint a jó béres. D. - Egy ráklábbal akarja jóllakatni béresét. D. - Első béresnek szegődött a hazughoz. D. - Eszik mint a béres. E. - Henyélő gazdának álmos a bérese. D. - Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor. D. - Jármas tinónak béres ostor. Ny. 6. - Könnyebb hat béresnek hasát megtölteni. D. - Lomha béres. D. - Megszokta, mint lusta béres a henyélést. D. - Ördöghöz szegődött utálatos béres. D. - Rászokott, mint ökör a béres szavára. D. - Röst béresnek henyélés az ebédje. D. - Sokszor tekinti béres a napot. - Tud hozzá, mint béres a harangöntéshez. D.

Bibasz. Bibasz ember. (Nagy ügyetlen.) D.

Bibe. Egy bibét fájlalnak. D. - Eltaláltad a bibéjét. B. - Ez a bibéje. E. - Ha bibéje van, azt sem fájlalja. D. - Kiki érzi a maga bibijét. B. - Kiki maga bibéjét fájlalja. D. - Kinek-kinek az ő bibéje fáj. M. KV. - Minden napnak meg van a maga bibije. KV. - Minden napnak tulajdon bibéje vagyon. KV. - Mindég valami bibéje van a szegény embernek. KV. - Nem találtad el a bibéjét. (Fájósát.) E. - Nyavalyád nincs bibét keressz. KV.

Bibic. A bibic szavára szállnak a madarak. D.

Biblia. Beszéljünk a bibliából. (Másról, komolyan.) E. - Biblia is csak hat betüből áll. E. - Elolvasta az egész bibliát. (Kevély.) D. - Forgatja a 32 levelü bibliát. (Kártya.) S. - Paraszt ember bibliája: hiszek egy isten. E.

Bibor. Akár a bibor. (Olyan mint.) E. - Bibor, bársony, vendégség: jobb egy napi egészség. BSz. - Biborban is megterem a tetü. S. - Biborban született. E. - Eb a bibor közt is hust keres vagy koncot. D. - Eb a bibor közt is koncot keres. E. - Fehér mint a bibor. (Vörös.) D. - Jó bor, pénz, szép asszony, bibor, jámbort kiván őrzésre. KV. - Olykor a bibor is megmocskosodik. D. - Tetü a biborban is megnevekedik. D. - Tiszta mint a bibor. D. - Vékony mint a bibor. D.

Bicceg. Bicceg bujában, mint a szárnyaszegett liba. D.

Bicsak. (Bicska.) A bicska is kinyilik tőle. (Rossz bor.) E. - Az uri bicsak sem illik mindig a ládába. D. - Balis bicsak fanyelü, ha elvesz is megkerül. (Kis értékü.) E. - Beletörik a bicskája. Ny. 12. - Bicsak nem kés. D. - El van keseredve mint a fanyelü bicsak. (Kevésre becsülik.) Ny. 18. - Fatalicsakkal is ölhetni. D. - Félre bicsak, hadd taszitsak. E. - Igen feni a bicsakját. Cz. - Jól megköszörülte a bicskáját. (Nyelv.) D. - Olyan savanyu, hogy kinyilik a bicska tőle. (Bor.) Ny. 7. - Ritka tolvaj bicsak nélkül. D. - Uri bicsak, fa nyele. (Össze nem illők.) D. - Uri bicsak nem heverhet mindig a ládában. Ny. 8.

Bicsaklik. Bicsaklik már, öreg a legény. E.

Bicskás. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. - Nagykörmü bicskás. (Nagy tolvaj.) D. - Ritka vásár bicskás nélkül. D.

Bihar. Bihar vármegyébe Debrecenbe pipáért. Szegedre dohányért. B.

Bikacsik. Volt kelete a bikacsiknak. (Verés.) D.

Billeg. Billeg, ballag, megmegáll. E.

Billeget. Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni. (Hizeleg.) E.

Billegtet. Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni. D.

Bimbó. A bimbóbul virág lesz. E. - A legszebb rózsák arany bimbók voltak. D. - A meleg nap hamar meginditja a bimbót. (Szerelem.) D. - Kisded bimbóból lesz a fontos körte. E. - Olyan mint a bimbó. E. - Parányi bimbó, nagy gyümölcs. E. - Parányi bimbóból nagy gyümölcs nevelkedik. KV. - Szép mint pünkösdkor bimbójából kinyiló rózsa. D. - Terebes rózsák is apró bimbókból erednek. E. - A bimbó zörgeti a jászolt. (Az ökör enni akar.) Ny. 4.

Bir. (Valamit.) A ki birja, az marja. D. - Mindenhez látó, semmivel biró. KV. - Nem birja már a farát. D. - Rossz ló, mely a maga gyapját nem birja. D. - Sokat a ló se bir. S. - Sokat a szekér sem bir. S. - Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. D. - Szamár nem birja az asztagot. D.

Bir. (Valakivel, mivel.) A nyakassal az ördög sem bir. D. - Kivel senki sem bir, azt az ördög sem próbálgatja. D. - Megsokasodott a német, senki sem bir vele. (Német, nem-ett, szójáték: az éhessel senki sem bir.) D. - Nagy fát mozgat, nem bir vele. D. - Magával sem bir. D. - Sokkal parancsoló, kevéssel biró.

Birka. A koszos birka is átuszik a többivel együtt. Ny. 5. - Beadott neki, mint Balog a birkának. Ny. 19. - Birka képü. (Ostoba kinézésü.) E. - Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. - Egy sem jó birka, a mely nem birja a szőrét. Ny. 6. - Kérődzik mint a mustra birka. Ny. 6. - Lábáról fejik a lovat, hátáról a birkát. (Veszik hasznát.) Ny. 4. - Kitünik, mint birkák közül a szamár. S. - Kondor mint a birka. D. - Motoz van a fejében, mint a bolond birkának. Ny. 1. - Néz, mint a birka az uj kapura. Ny. 3. - Türelmes birka sok fér egy akolba. ME. - Ugy áll a szeme, mint a döglött birkának. D. - Vén birka eléli a téli takarmányt s kikeletkor hal meg. D.

Birkás. Farkast birkásnak állit. (Pásztornak.) B.

Birodalom. Ez a birodalom csak a kertaljáig terjed. D.

Biróság. Kimult már, mint a falusi biró a biróságból. Ny. 10. - Már a biróságból is kiaggott. D. - Sorba megy, mint a falusi biróság. E. - Sorba megy, mint az alpári biróság. Ny. 5. - Sorba megy, mint a tábáni biróság. D. - Sorba megy, mint a tábáni biróság. D. - Sorba megy, mint a tápé biróság. Ny. 1.

Birság. Csak orvos ölheti meg az embert birság nélkül. BSz. - Igazság a birság. D. - Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leckét. K.

Bitang. Leányágra szállott jószág egy a bitanggal. D.

Bivaly. A bivaly, ha sóhajt is, messze fú. E. - Bivaly-borju hozzá képest. (Kicsiny.) ME. - Bivaly-borju hozzá képest. (Össze sem hasonlitható vele szépség dolgában.) E. - Erős mint a bivaly. E. - Haragszik mint a bivaly a vörösre. E. - Isten őrizzen házas szolgától (lop), jármas bivalytól (lusta), ut melletti földtől (tapossák), paplány feleségtől (dologtalan). Ny. 4. - Letapod mint a bivaly. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa. D. - Nyakas mint a bivaly. D. - Örül, mint a bivaly, ha vizet lát. D. - Szép, mint a bivalyborju. E. - Vakon fú, mint a bivaly. Pázmán. - Vas szöget vár, mint a bivaly. (Rest.) D. - Vastag mint a bivaly-bőr. D.

Bizgat. Ne bizgasd, nem büdös. E. - Ne bizgasd, nem lesz büdös. B.

Bizodalom. Nem lehet erőltetni a bizodalmat. E.

Bizony. Zsidónak »bizony« mondása. D. - Két »bizony« felér egy istenugysegélylyel. S. - Minden bizonynyal - talán S.

Bizonyos. Bizonyost bizonytalanért el ne hagyj. E. - Bizonyos mint a halál. E. - Jobb a bizonyos. E. - Jobb kevés bizonyos, mint sok bizonytalan. KV.

Bizonytalan. A hadakozásnak bizonytalan a vége. KV. - Bizonytalan adósságnak szalma az interese. KV. - El ne hadd a mit birsz bizonytalanokért. B. - Jobb a biztos ma, mint a bizonytalan holnap. Ny. 13.

Bizonyit. Ki bátran akar hazudni, messze országi bizonyitványokkal bizonyitson. K.

Bizonyság. Bizonyság teszi a törvényt. Ny. 1. - Bizonyságul némát hiv. D. - Fogas bizonyság. (Erős.) E. - Nem kell ott bizonyság, hol maga szól a dolog. Cz. - Nem kell ott bizonyság, hol maga szól az igazság. KV. - Nem vonta ki fogát ennek a bizonyságnak. K. - Szemes bizonyság. (Szemtanu bizonysága.) D.

Biztat. Biztatja, mint cigány a lovát. E. - Biztatja, mint cigány a lovát abrakkal. ME. - Biztatja, mint oláh az ökrét. Ny. 9. - Csak biztatja, mint katona a szolgáját. KV.

Biztatás. Nem kell a bátornak biztatás. Cz.

Biztos. Jobb a biztos ma, mint a bizonytalan holnap. Ny. 13.

Bocskorbőr. Bocskorbőr az orcája. KV. M.

Bocskoros. Bocskoros nemes. (Vagyontalan.) E. - Hozz uram isten, csak ne bocskorost. (Vendégül.) E.

Bocskorták. A legjobb kutyának alig jut valami a bocskortákból. (Nem enni való.) D. - Bocskorának tákja nem leszek. (Nálam alábbvalónak nem szolgálok.) E.

Bocsánandó. Bocsánandó vétek. D.

Bocsánat. Első vétek bocsánatot érdemel. E. - A ki ritkábban vétkezik, könnyebben bocsánatot nyer. KV.

Bodor. Bodor mint Balla, barna mint Vata. Ny. 2.

Bodosi. Olyan mint a bodosi lakodalom. (Kimért, elég, de nem marad semmi.) Ny. 9.

Bodó. Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik. D. - Szent, mint a Bodóné pulykája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Üldögél, mint Bodóék ökrük a kut mellett. (Sárból nem tud kikapaszkodni.) Ny. 1.

Bodon. Kikapta Bodonból a részét. (Vizenyős lapály; megjárt.) Ny. 1.

Bodri. A szomszédok kertje alatt, Bodri kutya szörnyen ugat. Np.

Bodrogközi. Várják, mint a bodrogköziek az árvizet. Ny. 11.

Bodza. A büröktől a bodzáig. (Kevés tér, tapasztalás.) E. - A kinek a gyomra fáj, keressen rá bodzát. Ny. 1. (Segitsen magán.) - Fakad a bodza, büdös a rokka. (Tavaszszal szobai munka nem.) Ny. 2. - Föléledt mint a bodza cibere. (Pajkos.) S.

Bodzafa. A bodzafának is köszön. (Vén, nem lát.) E. - Az én kardom sem bodzafa. KV. - Az én kardom sem füzfa, az én puskám sem bodzafa. KV. - Még a bodzafának is jónapot mond. D.

Bogáncs. A bogáncskóró is elbizta magát, mikor a tölgyfa leányát megkérte. D. - Aranyat hord a szamár, bogáncskórót eszik. D. - Árva mint az utszéli bogáncs. S.

Bogár. Akár a bogár. (Fekete.) E. - Bogár anyától származott. D. - Bogár után nem indul az okos. D. - Bogár után indul. E. - Bogár után szarba. E. - Bogár bujt a seggébe. E. - Bogara van. (Szeszélyes.) E. - Bogara sincs. (Semmie.) E. - Bogárból féreg. (Ártalmatlanból ártalmas.) E. - Bor a bogara. (Szereti.) D. - Borbogár. (U. a.) E. - Dong mint a bogár. E. - Én sem származtam bogaraktól. E. - Fekete mint a bogár. E. - Igyál, ez öli meg a bogarat. Ny. 6. - Ki bogár után indul, szarba viszi. B. - Ki bogár után jár, gyakran követi kár. KV. - Ki bogár után indul, sárba jut. S. - Ki bogár után indul, ganéjba jut. D. - Ki bogár után indul, keringőbe készül. D. - Ki bogár után indul, keringőre készüljön. E. - Lépes mézre mindig akad bogár. Ny. 13. - Összebeszél tücsköt-bogarat. S. - Összeszik tücsköt-bogarat. D. - Sok bogár gyűl ott össze, hol sok a tej. Cz. - Van kosara, de nincs bogara. (Semmie.) Ny. 1.

Bogaras. Ugy megy, mint a bogaras tehén a sürübe. (Összevissza.) Ny. 21.

Bogározik. Akkor lesz nyár, mikor a tök virágzik s a vén asszony bogározik. Ny. 1.

Boglyas. Boglyas mint a sarju petrence. (Borzas.) S. - Ritka rend, sürü baglya. E. - Sok petrencéből válik a jó boglya. E. - Ugy áll a haja, mint a szénaboglya. S.

Bogrács. Álmában is a bográcshoz ül. D. - Egy bográcsba hánynak. (Dobálnak; összetartanak.) D. - Egy bogrács alá tüzelnek. D. - Fényes mint a bogrács. D. - Igaz barátságot bográcsban nem főzik. D. - Kiki maga bográcsa alá taszit. E.

Bogyiszló. Csordultig van, mint a bogyiszlói bucsu. S. (Bőven van.)

Bohó. Bohó ágy, megölte a legjobb tojó gunárt. D. - Bohó Misi. Ny. 4. - Bohó Misi, de hájas. (Bolond, de vagyonos.) E. - Csecse bohónak, szép esztelennek. Ny. 2. - Mohó, bohó. E.

Bojtár. Fejére tanitotta, mint bojtárját Guba. (Guba zsiványtól bojtárja marhát lopott.) D. - Kenyerez, mint a gulyás bojtár. Ny. 2. - Két bolond egy pár, harmadik a bojtár. Ny. 5. - Két pofára eszik, mint a juhász bojtár. D.

Bojtorján. A bojtorján megegyez a lapuval. D. - Bojtorjánról fügét nem szedhetni. Pázmán. - Hamar nő, ragadós is a bojtorján. Pázmán. - Hozzáragad mint bojtorján a lósörényhez. (Tolakodó.) D. - Körmös bojtorján. (Bőregér.) D. - Ragad mint a bojtorján. E. - Ragad a rossz, mint a bojtorján. D. - Tökre hány bojtorjánt. (Hiába fárad.) MV. - Tökre hányja a bojtorjánt, hogy bele akadjon. D.

Bojtorjános. Bojtorjános csikóból válik a jó paripa. D. - Csikó is János, mikor bojtorjános. (Alig hihető, de mégis meglehet.) D. - Néha a ló is János, mikor bojtorjános. D. (U. a.)

Boka. Bokájában is tüz van. (Haragos.) D. - Csont a boka. (Érzékeny ütés, mely csontot ér.) E. - Csonttal üti bokáját. (U. a.) Pázmán. - Isten éltesse sokáig, mig a Tisza ki nem szárad bokáig. Ny. 20. - Megüti bokáját. (Lakol érte.) E. - Összeüti bokáját. (Örül.) E. - Összeveri bokáját. (Örül.) D. - Siet, mintha tüz volna bokájában. D. - Szél verje össze bokáját. (Akasszák fel.) E.

Bokros. Bokros baj. E. - Bokros kérdésre bokros felelet. (Nehéz.) Ny. 2. - Minden nyavalyának bokros az örvénye. (Sok jár együtt.) KV. - Széles kocsisnak bokros a lova. S. (Makrancos.) - Szerencsétlenségnek bokros az ösvénye. (Sok jár együtt.) D.

Bokrával. (Bokrosan.) A nyomoruság bokrával jár. (Többed magával.) Ny. 2.

Boldogasszony. Boldogasszony katonája. (Gyáva.) KV.

Boldogit. A hit boldogit. E.

Boldogság. A boldogság kevély. KV. - A boldogság ott kezdődik, hol a többrevágyás szünik. E. - Boldogságot nem lehet pénzen venni. S. - Cigány cselédség, galamb majorság, nem nagy boldogság. Ny. 7. - Első boldogság a jó ész. KV. - Megverte a rác boldogság. Ny. 7. - Nem ismeri jobb kezét, ki a boldogságot bal felül keresi. K.

Boldogul. Az erős erdőt szánt, a gyenge a mezőn sem boldogulhat. Ny. 9. - Boldogul, mint a ki egy lovon szánt, s lova, maga vak. Ny. 5. - Boldogul, mint a szuhai malom. (Egy nyárban hétszer beleütött a mennykő.) Ny. 1. - Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz. S. - Sok háztól él, kevéstől boldogul. (Koldus.) Ny. 8. - Ugy boldogul, mint a ki egy lovon szánt. S.

Boldogulás. Igyunk egyet országunk boldogulásáért. (Titulus bibendi.) D.

Bolhás. Bolhás mint a cselédszoba. D. - Bolhás mint az eb. D. - Bolhás mint a kutya. D. - Bolhás mint a pöndöl. D. - Bolhás mint a ránc. D. - Bolhás mint az elhagyott kunyhó. D. - Mozog mint a bolhás kutya. Ny. 1.

Bolhásan. A ki ebbel fekszik, bolhásan kel fel. D. - Ki kutyával hál, bolhásan kel fel. D.

Bolház. Eb ebet bolház. D. - Ki bolházta ki egyszerre a ráncokat? D.

Bolondozik. A ki ebbel bolondozik, bot legyen kezében. Cz. - Könnyü annak bolondozni, kinek egy csepp esze sincs. S.

Bolondság. A ki hamar elneveti magát, nem messze a bolondságtól. D. - A vakmerőség a bolondságnak szele. D. - Az Isten is elszenvedi bolondságainkat. D. - Bolondság a papság, ha (vagy: ki) deákul nem tud. D. - Bolondság a szántás-vetés, éle csak a szatyor-kötés. E. - Bolondság attól félned, a mit el nem kerülhetsz. E. - Bolondság eb után lovat veszteni. D. - Bolondság ebért lovat veszteni. E. - Bolondság fért az eszéhez. D. - Bolondság hatalmasabbra haragudnod. KV. - Bolondság orvosod örökössé tenned. KV. - Bolondságból tanulni bölcseség. E. - Fele sem bolondság. E. - Ifjuság bolondság. E. - Ifjuság bolondság, öregség gyengeség. S. - Kétségbeesni bolondság. E. - Ló mellett gyalogolni bolondság. D. - Magad bölcsnek vélni igen nagy bolondság. KV. - Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni, bolondság. E. - Nem bolondság az uraság. - Sógorság nem bolondság. Ny. 5. - Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság. D.

Bolt. Busul, mint a pankrot az üres boltban. (Bankrót.) D. - Czukrom a boltban, tied a bugyogóban. (Szaros.) Ny. 5. - Hátán boltja, mint a csipkés tótnak. (Szegény.) D. - Hátán kamarája, mint a tótnak boltja. D. - Jösz te még az én boltomba. (Rám szorulsz.) S. - Kinéz a boltból, mint a Móri zsidó. D. - Nagy konyha megeszi a kis boltot. Ny. 5. - Pap az oltárról, ördög a boltból. (Él. Boltos csal.) S. - Sétál, mint kárvallott görög az üres boltban. E. - Spekulál, mint a görög az üres boltban. Ny. 4. - Teli van mint a bécsi bolt. D. - Ugy sétál, mint a görög az üres boltban. (Rátartós.) Sz. - Üres, mint a pankrot boltja. D. - Van minden, mint a jó boltban. Ny. 13.

Boltos. Ácsorog, mint a boltos legény. D. - Boltos legény vevő nélkül. D.

Bolygat. Hangyafészket bolygat. D. - Ne bolygasd a darázsfészket, megszur. D. - Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jön belőle. E. - Nem bolygatja a régi határt. D. - Nehéz a fenékkövet bolygatni. (Alapkő.) D.

Bolyong. Bolyong, mint a kárvallott lélek. Ny. 2. - Bolyong, mint az elátkozott lélek. S. - Bolyongnak, mint a vad ludak. B. - Nincs nyugta, mint a bolygó zsidónak. ME.

Bomlik. Bomlik a sütnivalója. (Esze.) D. - Bomlik a lányok után. ME. - Hazudik, mint a bomlott óra. E. - Megbomlott a kereke. (Esze járása.) Sz.

Bóna óra. Rájött a bóna óra. (Bolondját járja.) E.

Bont. Jobb törvényt bontani, mint szokást elhagyni. E. - Szükség törvényt bont. Sz.

Bontakozik. Nehezen bontakozik. (Nem tudja magát kifejezni.) E.

Borbély. Beretvája sincs, mégis borbély. D. - Borotvája sincs, mégis borbélylyá teszi magát. E. - Borbély inas. D. (Szemtelen.) - Borbély legény. (Kevély.) D. - Borbély mühelyben faragott ujság. (Hazugság.) D. - Borbélyból lett orvos. D. - Büszke mint a borbély legény. D. - Ha nincs íród és szelencéd, mért teszed magad borbélylyá? KV. - Hazudik mint a borbély. E. - Kevély mint a borbélylegény. E. - Nyaknak hóhér a borbélya. E. - Okos borbély nem gyógyít minden sebet egy írral. D. - Sem írek, sem szelencéjek, mégis borbélylyá tették magukat. Pázmán. - Szeles mint a borbély-legény. E. - Siet mint a borbély hogy későn ne járjon. D. - Uton van mint a borbély pénze. Ny. 21.

Borbélykodik. Ha se szelencéd hozzá, se írod, ne borbélykodj. D.

Borcégér. Minden borcégérnek köszön. D.

Bordély. Sippal, dobbal, trombitával jön a bordélyból. (Szemtelen.) D.

Borda. Azon bordában szőttek. (Egyformák, mint az egy bordában szőtt vászon.) M. - Egy bordában szőttek. KV. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Ne hagyjuk bordában a vásznat. (Mit elkezdettünk, folytassuk.) Ny. 6.

Bormérő. Hitetlen mint a bormérő. D.

Boris. Boris a kedvese. (Bor és Boris szójáték. Szereti a bort is, a lányt is.) Ny. 2.

Borivó. Ritka kocsma borivó nélkül. D.

Borka. Megmetszik a torkát, ha elveszik a Borkát. (Borka és borocska nélkül nem élhet.) D. - Szereti a borkát. (U. a.) E.

Boronál. Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. D. - Ugy szánts, hogy boronálni lehessen. S.

Boros. Boros hordó. (Részeges.) D. - Ha titkot akarsz kitanulni, jártasd a boros korsót. - Pálinkás apának boros a fia. D. - Rossz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV.

Borostyán. A borostyán koszorut tökre ne tedd. D.

Boroz. Erősen borozik a legény. D. - Együtt boroznak. D.

Bors. Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a bors. ML. - Borsot tör az orra alá. Pázmán. - Kecsketúró, borstörés. (Segberugás, verés.) D. - Kicsiny a bors, de erős. M. - Kicsiny a bors, de erős és gyors. KV. - Lapáttal méri a borst. (Fösvény: sok legurul.) D. - Megadja savát, borsát. E. - Mész, bors és csuklya, sok rosszat elfedez. K. - Mész, bors és csuklya sok rosszat eltakar. KV. - Nem mind bors, a mi gömbölyü. D. - Nem mind bors, a mit a kalmár ebe hullat. BSz. - Veszik, mint a borsot. E.

Borslé. Maradék-pecsenye borslében más étek. E.

Borsos. Borsos az ára. E. - Udvari élet nemcsak borsos levet, hanem kenyérhajat is ád. KV. - Udvari élet nemcsak fehér kalácsot, hanem borsos levet is tálal. D.

Borsol. A mit adsz, ne borsold meg. Ny. 1. - Koty bele szilvalé, majd megborsolnak. (Ki más beszédébe belekotyog, megjár.) Cz. - Koty ide szilvalé, majd megborsollak. Ny. 1.

Borsodi. Táncol mint a borsodi asszony. (Részeg.) Ny. 3.

Boru. Borura derü. E. - Boru után felderül még. E. - Derüre borura. S. - Derüre-borura iszik. S. - Nem leszek én árva mindég, - boru után derült az ég. Np.

Borul. Hol tisztul, hol borul az idő. D. - Homályba borult hajnali csillaga. (Szerencsétlen.) D. - Ne borulj lábához, ha fejével szólhatsz. (Szolga, ur.) D.

Borz. Összeakad hörcsög a borzzal. (Két dühös.) D. - Nyul nem borz. D.

Borza. Kinek hasa fáj, keressen rá borzát. (Ne jajgasson, keressen írt.) Ny. 5.

Borzas. A ki borzas, azt kell simitani. Ny. 1. - Borzas haju böjti boszorkány. D. - Hogy a fésü ne kopjék, borzasan jár. D. - Mást simit, maga borzas. D.

Bosnyák. Rá-rákezdi, mint Bosnyák a táncot. (Öreg volt, nem akart annak látszani.) D.

Bosszankodik. Bosszankodik, ha csak a macska ránéz is. B. - Maga-magára is bosszankodik. D.

Bosszant. Bosszantja, mint a vörös posztó a bikát. S. - Kinek szárnya alatt nyugszol, azt ne bosszantsd. D. - Nem jó a szerencsét megbosszantani.

Bosszantás. Bosszantás minden embertől kitellik. Cz. - Bosszantás minden kis embertől kitellik. B.

Boszorkány. Borzas haju böjti boszorkány. D. - Büdi boszorkány. (Büd Abaujban. Veszedelmes asszony.) E. - Géczi boszorkány. (Gécz Szatmárban.) Arany. - Olyan mint a büdi boszorkány. Ny. 6. - Ugy néz ki mint a böjti boszorkány. E. - Üget mint a büdi boszorkány. E. - Vén boszorkány. S.

Boszorkányság. Nem boszorkányság. S. - Gyorsaság nem boszorkányság. S.

Boszu. A boszu sokra viszi az embert. - A boszu nem sokat fontolgat. S. - Az asszony csak gyarló, boszuállásra hajló. KV. - Boszut állani nem vitézség. (Pekri Lőrinc mondá, midőn biztatták hogy a hálátlan szászokra törjön.) D. - Erőltetni kell a boszura. D. - Kis boszu nagyra viszi az embert. D. - Ne siess a boszuállásra. KV. - Nehezen felejti el a magyar a boszut. D. - Számba sem veszi a boszutevőket. D.

Boszuság. A boszuság nagyra viszi az embert. KV. - Ki a régi boszuságot elszenvedi, magát ujra késziti. D. - Könnyebben felejti kigyó farka vágását, mint asszony legkisebb boszuságát. ME. - Pappal álmodni, boszuság. S.

Botlás. Botlásban legjobb a tanácsváltoztatás. R. - Minden lépésében egy botlás. D. - Megbotlásra elesés következik. E.

Botlékony. Botlékony száju. (Hazug.) D.

Botránkozás. A félénk katona a rendnek botránkozása. D.

Bő. (Bőven.) A mi bőben büdös, szükben jóillatu. D. - A mi bővében redves, szükében kedves. D. - Adhat a szegénynek bőven. D. - Bő hideg, bő termést hoz. S. - Bőben büdös, szükben édes. KV. - Bőben büdös, éhben édes. E. - Bőven adja a kanta. D. - Bőven beéri a magáéval. D. - Kinek bő az idő, még kifogy belőle. E. - Nem mind fő, a mi bő. D. - Nossza neki (rajta) bő gatyás. (Paraszt.) E. - Van bőven, mint szabó szemetén a posztószél. Ny. 2. - Zsellért fogadhatna bő nadrágjába. (Sovány.) D.

Bögre. A kis bögre hamar forr, de hamar is apad. D. - Csurig van a bögre vizzel. (Most már elég!) Ny. 8. - Kis bögre, nagy kanál. E.

Bőg. A mely tehén sokat bőg, keveset tejel. KV. - A mely tehén sokat bőg, kevés tejet ad. D. - Az ökörnek nagyobb a gégéje, mégsem bőg annyit. D. - Bőg mint a bika. D. - Bőg mint a marha. B. - Idegen ökör is hazafelé bőg. D. - Kolompos után bőg a csorda. S. - Mely ökör sokat bőg, keveset huz. S.

Bőgés. Ha az ökröt megszólitod, bőgését veszed. D. - Szamárbőgés, ebugatás nem hallik menyországba. E.

Bőgő. Az eget is bőgőnek nézi. E. - Hegedü nem bőgő. D. - Megy beléje mint bőgőbe a huszas. Ny. 2. - Részeg ember az eget is bőgőnek nézi. Cz.

Bőjtöl. Bőjtöl, mint a pap macskája. S. - Ki hinné, hogy Antal is bőjtöljön. KV.

Bökkenő. Ez a bökkenője. Sz. - Itt ám a bökkenő. D. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz. - Ne nyögj, mert hátra még a bökkenője. Ny. 2.

Bölcseség. Az urnak félelme a bölcseség kezdete. KV. - A bölcseség a legjobb utiköltség. D. - Bolondságból tanulni bölcseség. E. - Kanállal ette a bölcseséget. E. - Nagyobb a bölcseség a káposztás husnál. Sz. - Paraszt furfangját, Isten bölcseségét nincs ki kitanulja. S. - Tudomány és bölcseség legjobb utiköltség. KV.

Bölcső. Bölcsőből sirba. D. - Bölcsőjét is az ördögfiak ringatták. (Gonosz.) D. - Fabölcsőben ringatták. (Ő is hazug.) D. - Ne ringasd a bölcsőt, ha üres. Ny. 3. - Törd ki fogad, feküdj a bölcsőbe. (Rosszabb a kis gyermeknél.) E. - Verd ki fogát, belefektetheted a bölcsőbe. (U. a.) D. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalmabölcsőben. (Bajban.) D.

Bömböl. Bömböl mint a bika. Sz.

Bömmög. Bömmög mint a medve. D.

Böndő. (L. bendő.) Apányi a böndője, de nincs hozzá tehetsége. (Többet tud enni, mint megkeresni.) Ny. 2.

Bőregér. Este jár, mint a bőregér. S.

Bördön. Torok nem bördön. D.

Bőség. Ungvári bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bőséget. D.

Böske. Mihez Böske szokott, Örzse el nem felejti. D.

Bregyó. Vén bregyó. S.

Briliant. Fényes, mint a briliant. D.

Brugós. A vén brugós mindennap egy nótát felejt. E.

Búbánat. A halál szekere minden búbánatot elvisz. D. - Az öröm ösvényén búbánat is jár. D. - Megöli a búbánat. S. - Verje meg a búbánat. E.

Búfelejtő. Felkötötték a búfelejtőre. (Akasztófa.) D. - Igyunk egyet búelfelejtésre. D.

Búgond. A búgonddal határos az öröm. D. - Búgond országában nevelkedett. D. - Ha nincs búgondod, hát házasodj meg. E. - Ki a búgondot keresi, fel is találja. D. - Ki magát sokba avatja, sok búgondot talál. D. - Minél nagyobb az ember, annál nagyobb a búgond. D. - Nem tudja mi a búgond. D. - Nincsen öröm búgond nélkül. ME. - Sok esztendei búgond sem fizethet ki egy pénz árnyi adósságot. D. - Sok ősz hajat szerez a búgond. D.

Búvallás. Három a rossz vallás: kárvallás, szégyenvallás, búvallás. E.

Buborék. Eloszlik mint a buborék. Vörösm. - Fenjárkál mint a vizi buborék. D. - Olyan az élet, mint vizen a bugyborék. Ny. 22. (Rövid az élet, hamar vége van.)

Bubos. Pipes bubos. (Cifra kevély.) D.

Búcsu. A búcsu és vásár pénzzel jár. D. - Búcsu pénzzel jár. B. - Csordultig van, mint a bogyiszlói búcsu. S. - Együtt járják a búcsut. D. - Elindult mint istenes Jancsi a búcsura. (Kerülő uton jár. Makótól Szegedre mindig a Maros partján ment.) Ny. 1. - Elmehetsz Kurdra búcsura. (Tolna megye.) S. - Hiába Kámba búcsura. (Kámban se pap, se templom.) B. - Jajgat, mint koldus a búcsuban. Ny. 17. - Lesz még Abán búcsu. E. - Lesz még Abán búcsu, magam is ot leszek. S. - Lesz még Csicsón búcsu, magam is ott leszek. S. - Nem minden nap van Csicsón búcsu. Ny. 3. - Nem mulik el búcsu békével. Ny. 4. - Pénzzel járják a búcsut. KV. - Ritkán járják már a búcsut. D. - Vigyen az ördög szent búcsura Izsákra. Ny. 5.

Búcsujárás. Búcsujárás, pénzpazarlás. S. - Könnyen veszik, mint a búcsujárást. D.

Búcsutvesz. A kapufától vett búcsut. M. - Búcsut vett a kapufélfától. S. - Búcsut vett eszétől. D. - Faképtől vesz búcsut. E.

Budai. A budai piros bor nyelizü. B. - Budai mértékkel fizet. (Ilyen nincs. Hazudik.) K. - Budai vékával fizet. (U. a.) D. - Budai vékával mér. (U. a.) E. - Megjárta fejét a budai törökvér. (Bor.) D. - Vörös mint a budai bor. D.

Buga. Buga mágnás. (Fertály mágnás.) E.

Bugris. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S.

Bugyeláris. Testvér az erszény, atyafi a bugyelaris. S.

Bugyli. Bugyli bicska fanyelü, ha elvész is megkerül. (Kis értékü.) S.

Bugyogó. Bugyogó foltozója sem lehet. Ny. 2. - Cukrom a boltban, tied a bugyogóban. Ny. 5. - Erősen veszekszik a tele bugyogóval. (Részeg.) D. - Bezdánba megy bugyogót csókolni. S.

Bugygyant. Te is azon forrásból buggyantál. D.

Bugyor. Bugyor a világ, szatyor a vénasszony. D.

Buja. Buja mint a veréb. E.

Bujaság. Bor bujaság oka. KV. - Bor s kenyér nélkül fázik a bujaság. B. - Bujaságot üző soha bölcs nem lehet. KV. - Szorgalmas munka felejteti a bujaságot. E.

Bujálkodni. Három dolog egészséges; eleget nem enni, munkától nem futni és nem bujálkodni. M.

Bujdosik. Bujdosik az esze. D. - Bujdosik ide s tova, mint az égett lábu eb. KV. - Ez a pohár bujdosik, éljen a barátság. Np.

Bujdosás. Bujdosás embernek élete. M.

Bujik. A kutya, ha asztalra huzod is fejét, asztal alá buvik. D. - Bolond, ki egy zabszemért lóba buvik. BSz. - Bolond, ki egy zabszemért a ló seggébe bujik. B. - Bujj a lóba, hallgass. E. - Bujj a lóba, jársz hintóba. D. - Egy kuckóba bujnak. D. - Egy lyukon bujnak keresztül. D. - Egy pokolba bujnak. D. - Erővel nem bujhatom a földbe. E. - Ijedtében egyik a másikba bujt. D. - Majd egymásba bujtak. E.

Bujkál. Bujkál, mint a fiadzó koca. Ny. 6. - Bujkál mint ökörszem a sövényben. E.

Bujtár. (L. bojtár.) A bujtár tett ki a juhász bundán. D. - A juhász fejére tanitotta bujtárját. (L. bojtár.) - A kanász-bujtár is későre ér a disznópásztorságra. D. - Okos a farkast bujtárrá nem teszi. D. - Olykor a bujtár a tilalmasba is behajt. D.

Bukik. A ki ugrik, bukik. ME. - Bukik mint a ló. E. - Hamar orra bukik, ki gondtalanul lép. D. - Ki orrára bukik, nagyot esik. D. - Nincs az az okos ember, ki hogy ne bukjon. (Valahogy.) Ny. 5.

Buksi. Buksi fejü. S. - A ki buksi, töksi. ME.

Bunkó. Botnak is végén a bunkója. Ny. 2. - Esze bunkójára adni. (Értésére adni.) Ny. - Ez a bunkója. (Főrésze.) E. - Ritka kanász bunkó nélkül. D.

Burján. Ritka kert burján nélkül. D. - Szapora mint a burján. D.

Burok. Burokban született. (Szerencsés.) E. - Burokban született, akasztófán hal meg. ME.

Busan. Busan énekel, mint a szárnyapörkölt szunyog. D.

Busit. Ne busitsd anyádat. E.

Buslakodik. Buslakodik, mint a kereketörött paraszt. Cz.

Busulás. A busulás fáraszt, a gond bágyaszt. KV. - A busulás még a nagy elméket is földhöz veri. B. - Busulással nem fizetsz adósságot. E. - Kár után késő a busulás. E. - Késő kár után a busulás. KV. - Pénzzel, nem busulással, fizetik az adósságot. B.

Butor. A vén szolga ócska butor. S.

Butul. Butulj paraszt. Ny. 23. - Vakulj magyar, butulj tót. E.

Butykó. Dolognak végén a butykója. D. - Hegyes mint a bot butykója. BSz.

Butykos. A rossz van benne, mint a zöld butykosban, mikor üres. Ny. 3. - Felszentelte mint Muter a butykost. Ny. 3.

Butyor. Butyor a világ, szatyor a vénasszony. D.

Buzaféreg. Buzaféreg. (Henye ember.) E. - Nagy buzaféreg a henye ember. B.

Buzakenyér. Buzakenyér csomogás, kölcsönkérés megadás. Np. - Buzakenyér, uj sajt. B.

Buzaliszt. Disznó is gyakorta buzalisztet eszik. KV. - Disznó is néha buzalisztet eszik. B.

Buzatörek. Árva törek, buzatörek, megházasodik az öreg. Ny. 22. Np.

Buzaverem. Gyomra buzaverem. (Sok fér belé.) D. - Mély mint a buzaverem. D.

Buzaviasz. Buzaviasz a markodba. (Szar.) E.

Buzavirág. Tiszta buza között látni a buzavirágot. D.

Buzgóság. Elnyomta a buzgóság. (Templomban alszik, időn kivül.) E.

Buzogány. Legyet buzogánynyal. E.

Bü-bá. Azt sem tudja, bű-e vagy bá. - Se bűt, se bát nem mondott. S. - Hüh, büh, báh! (Alávaló.) Pázmán.

Büdi. Büdi boszorkány. E. - Olyan mint a büdi boszorkány. Ny. 6.

Büdöskő. Büdöskövet rak a tüzre. E. - Büdöskövet vetett a tüzbe. D. - Büdös követ tüzbe ne hints, mert megfulladsz. D.

Büdösen. Büdösen fuj az alszél. E.

Büdösödik. A halnak elsőben a feje büdösödik meg. D. - Fejénél kezd a hal büdösödni. B. - Fejétől büdösödik a hal. ME. - A ki más büdösségét keveri, maga büdösödik. B.

Bükkfa. Csendes mint a bükkfaláng. D. - Gyököstül vonja ki a bükkfát. D. - Könnyü fát vágni, ha egyszer a bükk leesett. D.

Bűn. A bűnt nyomban éri a büntetés. D. - A kicsiny bűn is csak bűn. B. - Annyi mint a bűn. E. - Bűn, ha sokan követik is el, nem lesz kisebb. S. - Cégéres bűn. S. - Ez még nagypénteken sem bűn. - Ha isten ugy ismeri, mint én, soha sem veszi kérdőre bűneiért. E. - Hol sok a törvény, szapordik a bűn. E. - Inkább végy hét bűnnel asszonyt hazulról, mint egygyel máshonnan. Ny. 6. - Jobb egy ismerős hét bűnnel, mint egy ismeretlen egy bűnnel. Ny. 5. - Kicsi korban kezdik a bűnt. E. - Kicsiny korban szokják a bűnt. D. - Meguntam, mint bűnömet. E. - Ragad mint a bűn. ME. - Sok bűn oka a szegénység. S. - Több a bűne, mint a hajaszála. S. - Utálom mint a bűnömet. E. - Viz csak a bűnt nem mossa le. S.

Bűnbak. Bűnbaknak is kell lenni. D.

Bünhödik. Bünhődik, ki ebül cselekszik. E. - Büntetlen bünhödik, a bünöst nem büntetik. KV.

Bünös. A ki káros bünös is. Ny. 2. - Alázatos, mint itélet előtt a bünös. D. - Bünös ember a falevél rezgéstől is megijed. S. - Büntelen bünhödik, a bünöst nem büntetik. KV. - Görbe mint a bünös útja. S. - Jön-megy, mint a bünös lélek. (Nincs nyugta.) Ny. 17. - Ki nem bünös, ne vegye magára. E. - Megtérő bünösnek nincs pokolra utja. Ny. 1. - Nem mind bünös, a ki rab. E. - Nincs egyebe bünös lelkénél. D. - Pap fik lovat, ördög bünös. KV.

Büntelen. Senkitől nem fél a büntelen. KV.

Büntet. A ki egyet büntet, százat megtérithet. KV. - A kit isten meg akar büntetni, először is eszét veszi el. KV. - Az okos biró a részeg embert józan korában bünteti. D. - Büntelen bünhödik, a bünöst nem büntetik. KV. - Isten hosszu türő, de végre büntető és fizető. KV. - Megbüntette a rákot, vizbe vetette. K. - Örömest büntet, a ki hamar büntet. D. - Uram, büntesd meg a hagymát. E.

Büntetés. A bünt nyomban éri a büntetés. D. - Hol nincsen büntetés, szarvat vesznek a gonoszra. K. - Hol nincs büntetés, szarvat vesz a feslettség. D. - Az Isten nem siet a büntetéssel. KV. - A orgazda és tolvaj egy büntetést érdemelnek. KV. - Büntetés tartoztat a vétektől. B. - Egynek büntetése soknak rettentése. KV. - Kinek-kinek halál a büntetése. D. - Példátlan gonoszságnak példás büntetése. D. - Véteknek büntetés a zsoldja. S. - Vétkesnek büntetést csendesen kell türni. KV. - Vétket bizonyos büntetés követi. KV.

Bürök. Bürök is nagyobbra nő mint a lóhér. E. - A büröktől a bodzáig. E. - A csalán és bürök jó pajtások. D.

Büszke. Bolhából tetü lett, azért oly büszke. B. - Büszke mint a borbélylegény. D. - Büszke, mint a gazdag leány. D. - Büszke mint a kanpáva. D. - Büszke mint a Kompolti kisasszony. D. - Büszke mint a pajkos deák. D. - Büszke mint a paripa. D. - Büszke mint a pénzes szatyor. D. - Büszke mint az előhasu menyecske. D. - Büszke az ujonc katona. D.

Büz. Büzbe keverni. (Rossz hirbe.) Pázmán. - Büzén keresd, feltalálod. E. - Bűzre talált. (Szeretőre.) E. - Büzre talált orra. D. - Bűzi. (Bize, pl. hus a káposztán.) E. - Büzivel jó a káposzta. (Hussal.) E. - Érzik a büze. E. - Feltalálod büzén a ganéjt. D. - Gatya is megszokja a büzt. D. - Istenadta vize, se ize se büze. E. - Két ebszarnak egy a büze. D. - Régen érzik a büze. B. - Rossz lyukból rossz a büz. D. - Rut büzzel vagyon a jámbor. M. - Sem ize sem büze. Decsi János. - Se ize se büze mint a petőházi szarnak. Ny. 17. - Se ize se büze mint a rabszarnak. Ny. 14. - Senki sem érzi a maga büzét. E.

Büzöl. Büzöl valamit. (Sejt jó alkalmat kéjre.) E.

Büzsörög. Ha a trágya büzsörög, hát a szalma hogy ne égne. (Ha a hitvány dicsekszik, hogyne más.) Ny. 22.

« A. Á. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

C. »