« S. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

T. »

Szabad. A mi egynek szabad, másnak nem szabad. B. - A mi szabad redves, a mi tiltott kedves. KV. (Mézes. KV.) - Birónak, falu bikájának minden szabad. Ny. 2. - Csak az szabad, ami illik. D. - Még magammal sem vagyok szabad. B. - Mi szabad törvénynek, nem szabad szegénynek. KV. - Nála a mi lehet szabad is. D. - Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV. - Nem mind illik, a mi szabad; minden szabad, a mi illik. E. - Szabad a csók. E. - Szabad a vásár. E. - Szabad a mi illik. E. - Szabad a gazda maga házánál, ha az ágy alá fekszik is. D. - Szabad, de nem illik. E. - Szabad az ember a magáéval. D. - Szabad mint a madár. E. - Szabad neki, mert az a mestersége. B. - Szabad neki, mint a falu bikájának. E. - Szabadnyelvű. D. - Szabadszáju. D. - Szabad szakálra bocsátani. Sz. (Hagyni. KV.)

Szabadság. Ajándék elfogadás, szabadság eladás. Sz. - Ajándék elvétel, szabadság letétel. BSz. - Debreceni szabadság. (Sokadalom.) S. - Jobb a szabadság az aranynál. B. - Jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget. B. - Ki másnak jótéteményéből él, elvesztette szabadságát. D. - Legdrágább kincs a szabadság. E. - Mi lehet kedvesebb és gyönyörűségesebb a kivánt szabadságnál. KV. - Nincs drágább a szabadságnál. KV. - Szabadság aranynál is drágább. E. - Szabadság jobb a gazdagságnál. KV. - Arany szabadság. ME.

Szabados, pedig sem jobbágya, sem földje. D. - Szabados mint a falu bikája. Ny. 2. - Szabados nyelvü. D.

Szabadul. Nehezen szabadul, mint katona a kisasszonytól. Ny. 3.

Szabadulás. Pokolból nincs szabadulás. KV.

Szabadka. A kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, az elmehet az egész világon, sehol ilyesmi rajta meg nem esik. ME.

Szabály. Nincs szabály kivétel nélkül. (Latin.) S.

Szabás. Egyszabásu. D.

Szablya. Bolondnak is tetszik az ő faszablyája. D. - Mesterét a szablya olykor agyonvágja. E. - Nem pennához illik a szablya. KV.

Szabott ár. ME. - Itt nincs alku; szabott ár. ME. - Szabott ára van, mint a zsemlyének. (Ez máskép nem lehet.) Ny. 8.

Szabó. A szabó is lop, nemcsak a molnár. D. - Eb a szabó gyűszű nélékül. D. - Én tudom azt, meg Szabó Mihály. (Mindent tud.) E. - Hitetlen mint a szabó. D. - Lop mint a szabó. D. - Már ha szabó, mindjárt báró. (Cifrán öltözködik.) Ny. 9. - Nem szabja ki magát a szabó. E. - Ritka szabó csipés nélkül. D. - Ruhájában hagyja a fércet. (Nem fizette ki.) Ny. 1. - Sok tűt elöltenek addig a szabók. D. - Szabó is csupa szokásból csíp. (Lop.) D. - Szent a szabó neve, kinél folt nem marad. E. - Tűt a szabónak, árt a vargának. D. - Torka mint a szabógyűszű. (Feneketlen.) E. - Van bőven, mint szabó szemében a posztószél. Ny. 2.

Szabódik mint a koldus a vaj elől. S. - Szabódónak bot az abrakja. D.

Szag. Az uj fazék megtartja első szagát. D. - A béles szagára felébredt. KV. - Felébredt a kolbász szagára. E. - Ha nem látja magát, de érezi szagát. (Ravasz.) D. - Jóllakott mint Lapu Róza az étel szagával. Ny. 1. - Nincs jobb szag, mint a penészes pénz illatja. E. - Oda a vese, de itt a szaga. (Ez a tolvaj.) D. - Szag után jár. (Potyaleső.) Ny. 2. - Szaga után borra, mint jó vizsla nyulra. D. - Szagával jó a káposzta. (Füstölt hússal.) E. - Szakácsné jóllakik az étel szagával. ME. - Szép a liliom, habár szaga rút is. D. - Zsidószagu a kendőd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1. - Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek. B.

Szaglál a fináncz, mint az agár. Ny. 5. - Szaglál mint a vizsla. D.

Szagol. Festett virágot nem szagolnak. D. - Az irott (festett. S.) virágot sokan dicsérik, de senki sem szagolja. B.

Szajha. Elvetette magát, mint a szentpáli szajha. Ny. 5. - Fonj szajha, inged lesz. E. - Tarka-barka ruha illik a szajha farára. E. - Tolvaj kerékre, szajha pellengérre. KV.

Szajkó. Csacsogó mint a szajkó. M. - Egészséggel szajkó! ne légy szivszakajtó. Np. - Elmondja mint a szajkó. E. - Jár a szája, mint a szajkónak. ME. - Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. F.

Szakad. A cérna is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 8. - A jég is ott szakad, a hol a legvékonyabb. Ny. 14. - Az öreg hur későbbre szakad. D. - Ha törik a lábad, nem szakad. D. - Ha törik-szakad. S. - Kötél is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 2. - Mentiben szakad, mint a Pozsár szattyánja. (A hol fogta, elszakadt.) Ny. 5. - Minél vékonyabb hur, annál hamarább szakad. D. - Ott szakad, a hol vékony. (Szegényt éri kár.) Ny. 22. - Ott szakad, a hol legvékonyabb. E. - Szakad a madzag. E. - Szakadhat a kötél, ha vastag is. E. - Szakadj bunda, majd vesz a gazda. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad szíj. - Törik, szakad. E. - Törik vagy szakad. D. - Vagy törik, vagy szakad, de meg kell lenni. D. - Gazdája maradjon, ruhája szakadjon. (Ha uj ruhát öltenek.) Ny. 13.

Szakajtó. Olyan urasan fekszik, mint kutya a szakajtóban. Ny. 6.

Szakácsné. Szakácsné jóllakik az étel szagával. ME. - Szerelmes a szakácsné. E. (Elsózta az ételt. B.) - Vén szakácsné is megfőzi a levest. D.

Szakál. A szabad szakálra élő embert kerüld. KV. - Adnak szakálomra. (Hitelbe.) B. - Bajusz és szakál férfiembert illet. KV. - Becsüld meg az ősz szakált. D. - Csak szakálára nézve tisztelendő. KV. - Az éles borotva frissen bánik a szakállal. D. - Félre bajusz, jön a szakál. D. - Hosszu mint a török szakál. D. - Kecskét szakáláról, szamarat füléről. D. - Leberetvált szakál. D. - Megbecsülte szakálát. B. - Nagy szakál senkit tudóssá nem teszen. KV. - Orbán megrázta a szakálát. (Havazott Orbán napján.) S. - Ritka szakál kóc nélkül. D. - Szakálomba kapott. B. - Szakálomra veszem. B. - Szent-Péter szakála. (Forgácsból való borcégér.) B. - Szabad szakálra él. B. - Szakálra él. B. - Szabad szakálra hagyni. KV. (Bocsátani. Sz.) - Van szakál. (Hitel, becsület.) E. - Más szakálára iszik. (Másnak hitelére.) B.

Szakálas. Óvakodjál a szakálas asszonytól. KV. - Szakálos szolgának a szó is elég. Ny. 4. (A szó is vereség. E.)

Szalad. Amint szaladsz ugy haladsz. D. - Adj neki oldalost (üsd oldalba), majd csinálja a szaladóst. Ny. 1. - Elhányja mindenét, úgy szalad. D. - Félénk vitéznek szaladj a vára. D. - Ne fele, szaladj el vele. (L. fele.) Ny. 5. - Nem nézi, a ki szalad. Ny. 8. - Öten voltak, tizfelé szaladtak. S. - Szalad mint a szél. D. - Szalad mint az ördög a tömjéntől. Ny. 8. - Szalad mintha a tatár hajtaná. E. - Szaladj farkas (róka. D.), inadban az igazság. Pázm. - Szaladj kuruc, jön a labanc. D. (Jön a német. E.) - Szaladj török, inadba János vajda. (Hunyady.) D. - Szaladj vármegyéből való D. - Világnak szaladt, mint a miskei malac. ME.

Szanaszéjjel a szénája. (Rendetlen.) Ny. 5. - Szanaszét áll, mint a Krisztus tűzrevalója. (Rendetlenség a házában.) Ny. 1.

Szapora csóknak mi a vége? E. - Szapora mint a burján (D.); mint a dara (D.); mint a kása (D.); mint a mák (D.); mint a rakamazi krumpli (E.); mint a sáska (B.); mint az ebkapor (D.); mint eső után a gomba. E. - Szapora nyelvű. D.

Szaporodik. A világ tagadva szaporodik. K. - Azóta szaporodnak a tolvajok, a mióta nem akasztatnak. D. - Sohasem lehetne eltűrni az asszonyt, ha a világ fától is szaporodhatnék. E.

Szappan. Elpattan mint a szappanbuborék. E. - Megette a szappant. (Megjárt.) D. - Megmosták (fejét. B.) szappan nélkül. D. - Megmosták sulyokkal, ama tót szappannal. E. - Olyan ember az, a ki megeszi a szappant, még lúgot iszik rá. (Piszkos, becstelen.) Ny. 4. - Olyan mint ki a szappant megette. Ny. 13. - Nem eszi a szappant. E. - Pénzibe van, mint tótnak a szappan. Ny. 22. - Vágja, mint Sallag a szappant. Ny. 7.

Szappanyos. Timár, sörfőző, mészáros, szappanyos: ezek keze aranyos. (Jó mesterség.) D.

Szappanyoz. Megszappanyozták, mint a hetes vásznat. D. - Szerecsent szappanyoz. B. - Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np. - Jó szappanyozás, fél borotválás. D.

Szapul. Cigányt szapul, szerecsent mos. E. - Hiába szapulod a szerecsent. D. - Szólják-szapulják. E. - Téglát szapul. D. - Pénteki (L. ezt.) szapulás, vasárnapi szitálás. E.

Szar. A ki szart akar enni, tartson kanalat. B. - Árulja az ördögszart. D. - Beteg embernek a borjuszar is ízetlen. B. - Bogár után szarba. E. - Deákot dolgáért, galambot szaráért tartani nem nagy haszon. B. - Elegyes mint a koldus szar. Ny. 14. - Elválik mint a szar a májtól. B. - Fingnak, szarnak nincs gazdája. ME. (Nincs ura. E.) - Ha nincs igazság, szar a világ, tök a tromf. E. - Halad mint terhével a szarbogár. D. - Kárnak, szarnak nem akad gazdája. Ny. 6. - Két ebszarnak egy a bűze. D. - Ki bogár után indul, szarba viszi. B. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Kikopott mint ebszar a hóból. D. - Minden szarban egy kanál. E. - Minden szarba beleüti orrát. D. - Se íze, se bűze, mint a petőházi szarnak. Ny. 17. (Mint a rabszarnak. Ny. 14.) - Senkinek maga szara nem oly büdös, mint a másé. B. - Szarból várat. E. - Ugy bánik, mint eb a szarával. Ny. 8.

Szarás. Sűrű fingnak szarás a vége. ME.

Szarik. A ki megyen halad, a ki szarik, marad. E. - Az ördög is odamegy szarni, a hol legmagasabb a hegy. (L. ezt.) Ny. 14. - Azt hiszi aranyat szarik. Ny. 2. - Hess légy, ne szállj rá, tarka kutya szarjá rá. (Kényes.) Ny. 7. - Hiába szarja a gyöpöt. (Rest.) Ny. 1. - Ki vasat eszik, láncot szarik. E. - Kutya is a dombra. (L. ezt) szarik. E. - Mig a kutya szarik, elfut addig a nyul. K. - Oda szarik a kutya (L. ezt.), hol nagyobb a rakás. Ny. 8. - Ördög is a dombra. (L. ezt) szarik. E. - Ugy megverték, mint a korpába szart macskát. Ny. 7.

Szaros. Mészáros, keze lába mind szaros, az erszénye aranyos. E. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalma bölcsőben. D.

Szarka. Csörög a szarka. E. (Vendég jön. B.) - Csörög mint a szarka. D. - Lop mint a szarka. S. - Nyalka szarka. D. - Pilisban nincs szarka. (Ki akarták irtani, nem sikerült, azért csufolják.) S. - Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. D. - Sokat csörgő szarka vendéget mond. Honnan? A merre áll a farka. B. - Szarka fészek. (Rossz.) D. - Szarkának annyi fehér tolla, mint fekete. E. - Szokva tanul szólani a szarka is. D. - Tarka-barka mint a szarka. Sz. (Farka. B.) - Ugrál mint aszarka. D. (Mint a szőri szarka. Ny. 22.)

Szarvas. Döf mint a szarvas. D. - Nehéz a futó szarvast elérni. D. - Nehéz (biztos) helyütt van szarvas az erdőben, levél a káptalanban. E. - Olyan mint a szarvas. E. - Örül mint a szomju szarvas a forrásnak. D. - Szarvas bunda. (Nem tart meleget.) D.

Szatyor. Aszagra (tűzharisáló rúdra) való a vén szatyor. Ny. 10. - Butyor a világ, szatyor a vén asszony. D. - Büszke mint a pénzes szatyor. D. - Egy pénz ára szatyorért, két kupa áldomás. D. - Feltartja magát, mint a pénzes szatyor. D. - Jön-megy mint Apátiban a szatyor. D. - Két pénzes szatyornak egy pint bor az ára. D. - Rátartja magát mint a kétfülű szatyor. (Kosár.) B. - Rátartja magát, mint a pénzes szatyor. (Vén asszony.) D. - Szállj le szatyor a szekérről. Ny. 7. - Vén szatyor. D. - Bolondság a szántás-vetés, élet csak a szatyorkötés. E.

Szattyán. Nehéz a disznóbőrből szattyánt késziteni. D. - Mentiben szakad, mint a Pozsár szattyánja. (A hol fogta, elszakadt.) Ny. 5.

Szavattyus. Jó szavattyus. M.

Szájas mint a harcsa (D.); mint a haris (D.); mint a telekes bocskor (D.); mint a temesi kapu. D.

Szálfa. Bolond ki elhagy erdőt (L. ezt) szálfáért. E. - Szálfa nem erdő. D. - Szálfáért erdőt. (L. ezt.) E.

Szálka. A szálkát más ember szemében meglátod, a gerendát pedig a magadéban nem látod. B. - Éles mint a szálka. D. - Halat szálka, embert hiba nélkül ne keress. ME. - (Nem lehet találni. E.) - Köröm szálka. D. - Nem kell minden szálkából gerendát csinálni. B. - Torkán akadt (L. ezt) a szálka. Ny. 1.

Szál. Csak egy czérnaszálon függ. M. - Szálankint szedeti ki szeme szőrét. D.

Száll. Bolondra száll a füst. Ny. 6. - Későbbre száll el (fel) a gólya mint a veréb. E. - Magasan szállt, mélyen esett. D. - Száll mint a madár. D. - Száll a madár ágról-ágra, száll az ének szájról-szájra. Np. - Szárnyon száll, nem megyen. D. - Szállingóznak, mint a vert had. E.

Szállás. Adj a tótnak szállást (még. ME.) kiver a házból. E. - Adj szállást a tótnak, majd határt mutat. Sz. - Minden bokor szállást ad. (Nyárban. Könnyü a szegény embernek nyáron megélni.) E.

Szám. Csak későn ne vessünk számot. D. - Egy ember csak egy szám. D. - Egy ember nem szám. D. - Három a szent szám. E. - Kimaradt a számból. (Nem gondoltak rá.) D. - Nem gondol a farkas bárányok számával. D. - Száma sincs. (Sok.) D. - Száma sincs, mint Kis Ilus fiának. D. - Számok beszélnek. (Német.) S. - Számot is alig tesz. D. - Száz is alig tenne egy számot. D.

Számol. Fülével. (L. ezt) számol. E. - Gazda nélkül vet számot. M. - Kire többet biznak, többről számol. E. - Kocsmáros nélkül csinálja a számadást. (Német.) S. - Nem jó gazda nélkül számolni. KV.

Szán. Csúszik mint a jó úton a szán. D. - Farol mint a szán. D. - Farsang farkán csúsz a fa-szán. D. - Síkos mint a szán. D.

Szánkáz. Sokat kell addig a jégen elesni, mig valaki jól szánkáz. D.

Szán. Aki szánja, tegyen róla. D. - Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja. D. - Egy-két napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (Házasság.) D. - Ha ki szánja, vegye le róla. (Verést.) D. - Három napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. - Jobb ha irigyelnek, mintha szánnak. B. - Kit házában eső ver, Isten sem szánja. E. - Ne szánd a tolvajt, ha keréken látod is. D. - Ne szánd, ki vagyona mellet éhezik. (Fösvényt.) Ny. 9. - Nem szánja felkelteni a csaplárost. D. - Rövid dinom-dánom, hosszu szánom-bánom. Ny. 4. - Szánom-bánom, de megállom. E. - Szánom, bánom, de meg nem állom. D. - Szánom, de nem bánom. D. - Szánom is, bánom is. S. - Szánás, bánás, Isteni áldomás. D.

Szánakodó. Adjon isten sok irigyet, kevés szánakodót. Sz. - Jobb egy irigy száz szánakodónál. D.

Szándék. Embernek szándék, Istennél ajándék. E. - Nem kell cégért kötni titkos szándékunknak. B. - Szegény ember szádékát boldog Isten birja. E.

Szántás. Annyit tud hozzá, mint tetű a szántáshoz. Ny. 2. - Bolondság a szántás-vetés, élet csak a szatyorkötés. E. - Egy szántás, egy kenyér, három szántás, három kenyér. (L. ezt.) Ny. 16. - Könnyebb a kenyerezés, mint a szántás. D. - Minden szántás nélkül maradt. D. - Nem szokta cigány a szántást. E. - Szokta a dolgot, mint cigány a szántást. D.

Szántatlan földet pörje birja. B. - Szántatlan földön gaz terem. E. - Szántatlan földön gazt aratnak. Ny. 19.

Szántó. Későbbre kopik a disznóorr, mint a szántó vas. D. - Nem mindenkor adja meg magvát a szántóföld. KV. - Nincs annál jobb ganéj, melyet a gazda a maga lábán viszen ki a szántóföldre. D. - (Csizmáján E.) - Szántóvető embernek a jövő esztendőben áll minden gazdasága. B.

Szárába szállott szive. D. - Szárába szállott esze. M. - Szárába szállott bátorsága. KV.

Szárad. A mit kap, rajta szárad. E. - Ne hagyd magadon száradni. M. - Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász. KV. - Szárad mint a Jónás töki. E. - Tőrül szárad a tök. E.

Száraz. Almát szed a száraz fáról. (Szerencsés.) D. - Búsul mint a gerlice a száraz ágon. D. - Ez csak száraz korty. D. - Ihatnék mint a száraz kert. D. - Jobb egy száraz falat, bár ne egyél halat, csak lehess csendességben. KV. - Könnyen megég a száraz forgács. D. - Könnyü a száraz szalmát fellobbantani. D. - Örül a száraz föld, ha terhes felhőt lát. D. - Pattog mint a száraz fenyő. D. - Száraz ágon ül. (Bús.) D. - Ritkán száraz a halász. D. - Sok háj kell egy száraz tengelyre. D. - Száraz égből mennykő. E. - Száraz fa. (Vén.) D. - Száraz fa mellett a nyers is megég. KV. - Száraz fában terem a szú. E. - Száraz fölöstök. E. - Száraz fürdőben úszkál. E. - Száraz időben tetszik ki a forrásnak jobbika. D. - Száraz kéztől (fösvénytől) szakadt ajándék. Ny. 5. - Száraz mint a puskapor. D. - Száraz toroknak üres korsó. D. - Száraz vám a feje. D.

Szárazság. Hosszu szárazságnak sok eső a vége. Ny. 6.

Szárazon. Alánéző macska a szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz. - Békével mind a vizig szárazon. ME. - Békével mind szárazon, mind vizen. D. - El nem viszi szárazon. D. - Mind a vizig szárazon. B. - Mind a vizig szárazon, a hol viz van gázoljon. (Elmehet.) Ny. 4. - Szárazon járja a táncot. (Egymagában.) D. - Szárazon mosdik. (Ravasz.) D. - Szárazon mossa lábát is. D.

Szárcsa. Oly tarka mint a szárcsamony. (Tojás.) M.

Szárny. Bús mint a szárnyaszegett lúd. D. - Elvitte azt (a vigságot) a kétszárnyu veréb. E. - Gonosz hir szárnyon jár. KV. - Gonosz hirnek sebesb (gyorsabb. S.) a szárnya. E. - Ha nincs szárnyad, ne repülj. D. - Ha repülni tudna, legjobb szárnyas állat volna a disznó. E. - Kinek szárnya alatt nyugszol, azt ne boszantsd. D. (Azt tiszteljed. M.) - Madár sem repülhet, mig szárnya nincs. E. - Maga szárnyára kelt. E. - Megnyirták a szárnyát. B. - Mindaddig repdes a madár, mig szárnysugarát ki nem rángatják. (Kevélyről.) D. - Nem emelkedik, mint a szárnyaszegett lúd. D. - Olyan mint a szárnyaszegett lúd. M. - Rossz hir szárnyon jár, a jó alig kullog. E. - Szárnyat kötött lábára. D. - Szelek szárnyán jár. D. - Szerencse szárnyon jár, boldog ember, kire száll. B.

Származik. Én sem származtam bogaraktól. BSz.

Szász. Hagyd alább jó szász. Pázm. (Mert nem babodban találtál. KV.) - Ráncos mint a szász csizma. D. - Szász emberség, szalmatűz, nem sokat ér. B.

Száz. Átkozott a száz esztendős gyermek. E. - Átugorja még a száz tű hosszát. E. - Egy bolond annyit kérdezhet, hogy száz bölcsnek is gond leszen rá megfelelni. E. - Egy bolond százat csinál. E. - Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a vigasságban. D. - Egy szó mint száz. D. - Elugorta a száz tű hosszát. (Kevély.) D. - Ha száz lelke volna se hinném. E. - Jobb egy adok, mint száz kérek. Ny. 2. - Jobb egy békesség száz hadnál. D. - Jobb egy példa száz leckénél. E. - Jobb egy jó barát száz atyafinál. ME. - Jöttünk, mentünk, száz forint; ettünk, ittunk, száz forint; kerékkopás szász forint; summa négyszáz forint. (Prókátori számla.) E. - Száz esztendős gyermek is félbolond. D. - Száz esztendős kanverébnek hátul van a farka. D. - Száz pap sem parancsol neki. Sz. - Száz szónak is egy a vége. D. - Százból egyet csinál. D. - Tovább élek száz esztendőnél! (Mulassunk!) E.

Század. Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D.

Százados. Előre. (L. ezt) százados tizenkét porcióval. D.

Szed. Asztag mellett kalászt szed. (Könnyü.) Sz. - Bojtorjánról fügét nem szedhetni. Pázm. - Inkább szedj, mint csipj. D. - Maga kebelébe szedi az epret. BSz. - Szedi az epret. (L. ezt.) E.

Szeged. Annyi mint a szegedi kofa. D. - Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. E. - Kurta mint a szegedi szoknya. D. - Se árt, se használ, mint a szegedi szentelt viz. Ny. 5.

Szeglet. Házában minden szeglet megbomlott. D.

Szegődik. Dologra szegődik a szolga. D. - Első béresnek szegődött a hazughoz. D. - Ördöghöz szegődött. D. - Szegődi, de nem tölti. (Beszegődik, de nem tölti ki idejét.) Ny. 1. - Szegődött bér, osztott konc.

Szekerce. Gyöngyös szekercével fát ne vágj. D.

Szekrény. Férjhezmenő lány ruhájának több szekrénye, mint száma. E. - Késő a takarékosság, mikor üres a szekrény. D. - Kinek üres az erszénye, üres a szekrénye. Cz. - Más szekrényében ne kotorázz. D. - Szemét szekrény. D. - Üres szekrény. (Fej.) D. - Üres mind szekrénye, mind erszénye. D. - Üveg szekrénybe való. S.

Szel. Jót szeltek a farából. D. - Kés nélkül akarja szelni a kenyeret. D.

Szeleburdi, beleszurdi. ME. - Szeleverdi, szeleburdi. D.

Szelence. Ha se szelencéd hozzá, se írod, ne borbélykojdál. D. - Ha nincs íred és szelencéd, miért teszed magad borbéllyá. KV. - Se írja, se szelencéje szegénynek. D. - Sem írek, sem szelencéjek, mégis borbéllyá tették magukat. Pázm. - Sem írja, sem szelencéje, mégis gyógyít. D.

Szeles ember, félbolond. D. - Szeles kocsisnak bokros a lova. S.

Szelet. Apró szeleteket szel. D.

Szelid. A vadkörtét többre becsüli a szelidnél. KV. - Hozzáképest szelid a mennykő. D. - Nem várhatni a vad fától szelid gyümölcsöt. D. - Oly szelid, hogy még az epéje sem keserű. B. - Olyan szelidek mint a mándoki galambok. Ny. 7. - Szelid a galamb, mégis van epéje. E. - Szelid almának nagy becse vadnak kevés. KV. - Szelid intéssel, nem pálca veréssel teheted jóvá a gonoszt. Sz. - Szelid mint a bárány (D.), mint a galamb (KV.), mint a gerlice (D.), mint a husvéti bárány (ME.), mint a kis nyul (D.), mint a liba (D.), mint őszszel a légy (S.) - Szelid tyúk hamar meglapul. D. - Szelidebb nálánál a vad ember is. D. - Vad a szelid gyümölcs is, mig meg nem érik. D.

Szelidit. Ha a hörcsökös asszonyt meg akarod szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. K. - Késő az agg ebet szeliditeni. KV. - Későre szelidül meg a farkas. D. - Könnyü bárányt szeliditeni. D. - Nehéz az agg ebet szeliditeni. KV. - Nehéz a vén farkast szelidségre venni. D.

Szelindek. Harapja a szelindek, ha foga volna. D.

Szellő. Gályáját jó szellők fujdogálják. D. - Ha már fujdogál a szellő, nemsokára beáll a tellő. B. - Hit nem szellő. (L. hit.) E. - Szellő is megárt neki. E.

Szellőztetik. (Felakasztották.) D. - Feltették szellőzni. B.

Szem. Addig kapar a tyúk, mig szemre talál. D. - Ott kapar, ahol szemre talál. D. - Vak tyúk is talál néha szemet. B. - Vak tyúk addig piszkál, mig szemre nem talál. E.

Szembekötve is eltalálni pokol útját. E. - Szembekötve ne vivj. D. - Szembekötősdit játszik. D.

Szemenszedett. S. - Tiszta mint a szemenszedett buza. D.

Szemefénye. E. - Szép asszony a ház szemefénye. E. - Ugy vigyáz rá, mint a szemefényére. S. - Ugy szereti, mint a szemefényét. E.

Szemfényvesztő alakos. D. - Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.

Szemfödél. Eltemették szemfödél nélkül. (Felakasztották.) D. - Holtnak szemfödelét elveszi. E. - Szemfödélre valója sincs. S.

Szemfüles. Elül-hátul szemfüles. D.

Szemöldök. Emelgeti szemöldökét. (Kevély.) D. - Fölszömöldök. (Kevély.) D. - Felvonja szemöldökét. E.

Szemrehányó. Se hete, se hava, már is szemrehányó. D.

Szemes. Ajándék a szemest is megvakitja. D. - Hol macska van a háznál, ott a gazdasszonynak szemesnek kell lenni. Ny. 1. - Legszemesebbnek kell lenni a tolvajnak. D. - Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Más házánál szemes, magáénak vaksi. KV. - Néha a vak is többet lát a szemesnél. D. - Otthon vaksi, más házánál szemes. KV. - Szemes bizonyság. D. - Szemes kocsis, szemes ló kerekszámra igen jó. B. - Szemes mint a macska. E. - Szemesé a világ, vaké az alamizsna. D. - Szemesnek a játék, vaknak alamizsna. D. - Szemesnek való a játék. KV. - Szemesnek áll a világ. E. - Vak mutat a szemesnek utat. D. - Vakondok mutat utat a szemesnek. BSz.

Szemérem. A futás szemérem, de hasznos. Ny. 2. - Hol a félelem, ott a szemérem. D. - Hol a szemérem, ott a becsület. KV. - Hol a szemérem, ott a jóság. KV. - Jámborság tisztesit, szemérem ékesit. KV. - Rózsáé az illat, szűzé a szemérem. K.

Szemérmes. Bár szemérmes is az asszony, ne bizd más kezére. KV. - Egy asszony sem szemérmes a sötétben. KV. - Szemérmes diáknak hiu (üres. ME.) a táskája. M. - Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. B. (Táskája. KV.) - Szemérmes mint a falusi liba (S.); mint a jó leány (D.); mint a menyasszony (KV.); mint a rác menyasszony (Ny. 12.); mint a szűz (D.); mint az uj menyecske (S.); mint az üres táskáju koldus. D. - Voltnak és meglettnek szemérmes orcája. KV. - Éhen marad, ki az asztalnál szemérmeskedik. KV. - Szemérmesség nem szokott titokhoz. KV.

Szemtelen. Minél tovább tart a világ, annál szemtelenebb. D. - Sok veje, kinek leánya szemtelen. D. - Szemtelen harag, mely erejét nem láttatja. KV. - Szemtelen koldusnak tele a táskája. D. - Szemtelen mint a légy. KV. (Piaci légy. E. - Piaci kofa. S.) - Szemtelennél is szemtelenebb lehet. D.

Szeny. Amint mosod kezed, veszed le a szenyet. D. - Kézszeny. D. - Megszokta mint barátkukta a szenyet. D. - Ne mosd, ha nem kezed szenye. D. - Rajta hagyta keze szenyét. E. - Reátörli keze (L. ezt) szenyét. Pázm. - Ritka kovács szeny nélkül. D.

Szenyes mint a rab. E. - Szenyes nem kormos. D. - Van ám annak a mosóban szenyese. D.

Szentel. Kóró szentölő. (Haszontalan.) D.

Szentesit. Cél szentesiti az eszközt. (Latin.) ME. - Cél nem szentesiti az eszközt. ME.

Szentes. Átesett rajta, mint Bánó a szentesi parókián. E. - Jót lökött rajta, mint szentesi emberen a hosszu kutya. (L. ezt.) Ny. 5. - Kutyabaja, mint a szentesi halottnak. E. - Szentesi mester. (Hazug; a szentirásból is hazudott.) D.

Szentelt. Fél tőle, mint ördög a szentelt viztől. E. - Jól bevett a szentelt vizből. (Bor.) D. - Kerüli mint ördög a szentelt vizet. B. - Lehet a szentelt vizzel is rosszra élni. D. - Se nem árt, se nem használ, mint a szentelt viz. E. (Szegedi szentelt viz. Ny. 5. - Kőrösi szentelt viz. Ny. 1.) - Szentelt széna nem hizodalmas. E.

Szentirás. A szentesi mester a szentirásból is hazudott. D. - Ákombákom (L. ezt) szentirás. E. - Kikopott (L. ezt) a szentirásból. Ny. 2. - Mondás, levegőrontás, a ki hiszi, annak szentirás. S. - Papot illet a szentirás. E. - Szentirásból jönnek az eretnekek. (Félreértik.) D.

Szentháromság után az első személy. (Kevély.) D. - Leültette mint Ilosvai a szentháromságot. E.

Szentlélek. Seggre esett benne a szentlélek. (Megijedt.) Ny. 7. - Tótágast áll benne a szentlélek. (Jó kedve van.) Ny. 4.

Szentiványi. Hosszu mint a szentiványi éneke. (L. ezt.) D. - Ugy huzza a szót, mint a szentiványi koldus az éneket. Ny. 6.

Szentpéteri. Lehömpölyödött mint a szentpéteriek imádsága. (L. ezt.) Ny. 2.

Szentség. A szentséggel is visszaélhet az ember. D. - Félre szentség, sok a szükség. Ny. 2. - Hirét sem hallotta, mint Ihász Istók a hét szentségnek. Ny. 17.

Szenved. A jó erkölcs szenved, de soha el nem senyved. Sz. - Ha tüzét szereted, füstjét is szenvedjed. D. - Hasztalanul ne szenvedj. D. - Isten fia volt Krisztus, mégis szenvedett. D. - Jobb más latorsága, mint magad rosszasága miatt szenvedned. KV. - Kevély (L. ezt) embernek, sima szőrű kutyának szenvedni kell. Ny. 12. - Ki a tüzet szereti, füstjét is szenvedi. KV. - Sokat kell türni, szenvedni. E. - Szenved mint a farmatring. K. - Szenvedni katona dolog. E. - Szenvedni katona dolga, sok az ura, fényes szolga. B. - Tűr, szenved, mint a bárány. E. - Van-e valaki, a ki nem szenvedett? D. - Vékony szőrű kutyának, kis csizmás embernek sokat kell szenvedni. Ny. 22.

Szenvedés. Reménységgel könnyebbedik a szenvedés. B. - Sok szenvedéssel adják a becsületet. (Dicsőséget.) KV.

Szeplős mint a pulykatojás. ME. - Szeplősnek jó az árnyék. E.

Szepsi. Pislog mint a szepsi kocsonya. (Belefagyott a béka.) S.

Szer. Se szeri, se száma. E. - Szert tenni valamire. ME. - Szerit ejtette. ME. - Szép szerivel. E.

Szerda. Kinek sok zabáló csütörtöke, annak sok hamvazó szerdája és bőjtje. D.

Szerecsen. Cigányt szapul, szerecsent mos. E. - Fekete mint a szerecsen. D. - Hiába szapulod a szerecsent. D. - Illik hozzá, mint szerecsenhez a fehérség. E. - Kecskérül gyapjut, szerecsenből hattyut. BSz. - Szerecsent mos. D. - Szerecsent szappanoz. Pázm.

Szerelmes. Csunya a vén szerelmes. S. - Szerelmes mint a macska. (Német.) S. - Szerelmes a szakácsné. E. (Elsózta az ételt. B.) - Szerelmesek esküvése. (Haszontalan.) D. - Hárman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Szerelmeskedés henyélőknek dolga. D.

Szeremle. (Pest-megyében.) Kurta mint a szeremlei szoknya. Ny. 12.

Szerencsefű. Noha nem is kereste, rátalált a szerencsefűre. D. - Szerencsefűre talált. D.

Szerencsétlen. A ki egyszer szerencsétlen, az az egyenesen is eltörheti lábát. D. - A ki szerencsétlen, bottal is agyonlövi magát. D. - A szerencsétlennek a halál se barátja. D. - Anyja sem segithet a szerencsétlenen. D. - Eleget élt a szerencsétlen, ha hamar meghalt is. B. - Kurta az idő a szerencsésnek, de a szerencsétlennek hosszu. D. - Minden ló felrugja a szerencsétlent. D. - Szerencsétlen ember, ki a szomszéd fazéknak csak a fenekét nézi. D. - Szerencsétlen flótás. - (Furulyás. E.) - Szerencsétlen a madár a gyerek kezében. D. - Szerencsétlen órában született. B. - Szerencsétlennek a nap is későn kel. D. - Szerencsétlennek a szeretete is szerencsétlen. ML. - Szerencsétlennek nincs barátja. ME.

Szerez. Apjától is maradt, maga is szerzett. D. - Ki nem költ, mintha szerezne. E.

Szerém. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz.

Szerszám. Madzag gyeplő, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám. E. - Szerszám heverve rozsdásodik. D. - Vén lóra cifra szerszám. (L. cifra) Ny. 10. - Vén szerszám. D.

Szerzet. Egy barát nem szerzet. D. - Micsoda uj szerzet ez? B.

Szerződik. Két táskára szerződött. (Koldus.) M.

Szerzék. Ebül gyült szerzéknek, ebül kell elveszni. E.

Szesz. Fejébe ment a borszesz. D.

Szesszenik. A vén asszonynak is van ugy, hogy szesszenik. E.

Szédül. A fej szédül, a láb inog. (Részeg.) E. - Igen fen kezdesz héjázni, elszédül fejed. Pázm. - Ki magasról néz le, hamar szédül feje. E.

Szédeleg mint őszszel a légy. Ny. 15.

Szégyel. Bolond kérkedik azzal, a mit szégyenlenie kellene. KV. - Hogy ne szégyenled a pellengért? D. - Nagy dolog, hogy a varga és a tót szégyenli nevét. Sz. - Ne szégyeld beismerni, ha hibáztál. E. - Szégyenlik nevöket varga, tót és hóhér. D. - Tót szégyenli nevét. E.

Szégyenit. Igéret senkit meg nem szégyenit. K.

Szégyenlős koldusnak üres a táskája. B. - Szégyenlős mint az uj menyecske. S.

Szék. Bánja a ki szék, ha a lába kitörik. Ny. 2. - Furcsa (L. ezt) kis szék, csak lába kék. Ny. 7. - Két szék között a földre esett. S. - Két szék között a pad alá. E. - Két szék között földön maradt. Pázm. (A ki sokfelé kap. M.) - Ki magasb széken ül, a fő helyet tartja. E. - A ki sok felé kap, két szék között a földön marad. KV. - Kösd be a széklábat. (Ha gyermek kissé megüti magát és sir, azzal csititják: no majd bekötjük a szék lábát.) E. - Letette a füzfa (L. ezt) széket. Ny. - Maga alá hozta a ki széket. (Sokat fecseg.) D. - Magával hordja a kis széket. (U. a.) D. - Ne vigyj magad után széket. (U. a.) D. - Ott felejtette (L. ezt) a kis széket. E. - Soká készül (L. ezt), mint a Luca széke. E. - Ugy ül a székben, mint a tömördi biró. D.

Székely. A székely pokolba is elmegyen, csak fizessenek neki. Decsi. (Csak megfizessék. KV.) - Két lelke van mint a székelynek. (Hamis.) Ny. 13. - Megforditva adja, mint székely a krajcárt. Ny. 1. - Ostoba mint a székely. KV. - Lofó székely. ME. - Összesug mint a székely lova. (L. ezt.) Ny. 9. - Székely fogadás. (L. ezt.) Sz. - Székely fortély. Sz. - Székely szülte a magyart. S. - Ujság mint a székely pogácsa. S.

Szél. Egy szélbe fogni. (Erősebben, szorosabban fogni.) E. - Se széle, se hossza. D. - Széle, hossza egyforma. D.

Szélmalom. Jár kereke (nyelve), mint a szélmalom. B. - Kevés haszna. (L. ezt), mint a kecskeméti szélmalomnak. D. - Okos mint a kecskeméti (L. ezt) szélmalom. B. - Szélmalommal vetekedik az esze. D.

Szélvész. Erős mint a szélvész. D. - Mely szélvész hirtelen támad, hirtelen elenyészik. B. - Ment mint a szélvész. E. - Soha nem értem békeséges szélvészt. D. - Szélvésznek hajódat soha meg ne higyed. KV.

Széles. A mit kis helyen megfordithasz, annak széles helyet nem kell keriteni. D. - A széles utca is keskeny neki. (Részeg.) D. - Nehéz keresztül ugrani a szélest. D. - Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E. - Széles mellű. D. - Széles mint az ország útja. B.

Szélrül van, mint a mester borjuja. Ny. 4.

Szélső. Mindegy neki, akár a szélső háznak. (Mindent eltür.) Ny. 8. - Olyan mint a szélső ház. (Sok veszedelem éri.) Ny. 21.

Szén. Általfut rajta, mint a tyúk a szenen. E. - Cigánytól ne végy szenet. Ny. 4. - Cigánytól szenet, macskától hájat bajos venni. Ny. 5. - Cigánytól szenet, örménytől selymet ne végy. ME. - Eleven szenet gyüjt maga fejére. E. - Fekete mint a holt szén. E. - Kovácstól vesz szenet. KV. - Maga fejére kaparja a szenet. B. - Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat. D. - Szalmaszén. D. - Szalmatűznek szene is hitvány. D. - Szénégetőnek (szénégető cigánynak. Ny. 18.) tőkén van a szeme. Sz. (L. cigány.) - Tüzes mint a szén. D. - Ne fogj kezet a szénégetővel. Ny. 13. - Szénvonó nem nevetheti a lapátot. E. (A pemetet. D.)

Szépen. Hlalod-e? még szépen szólok. D. - Nehéz a csunyát szépen kimondani. D. - Szépen szól a hegedü, de hazug belül. KV. - Szépen szól a hegedü, mert üres belül. (L. hegedü.) E. - Szépen vagyunk a görbe fésüvel. Ny. 7.

Szépit. Hiába szépitik, a mi rút. D. - Nehéz a hamisságot ugy szépegetni, hogy csontja ki ne tessék. E. - Vétket vétekkel szépit. KV.

Szépség. Az elhenyélt időt, elvesztett koszorút, kimondott szót, mult szépséget vissza nem térithetni. B. - Ha a szép rútul beszél, szépségét elveszti. D. - Későn járt, mikor Isten a szépséget osztogatta. E. - Nincs kedvesebb, se rövidebb a szépségnél. B. - Nincs az a szépség, mely szebb nem lehetne. D. - Ifju szépség jégre metszett kép. ME. - Nincs oly szépség, melyhez több nem férne. E. - Ritka szépség irigy nélkül. D. - Szépség a jósággal Istennek nagy adománya. D. - Szépség és gazdagság hamar muló jószág. KV. - Szépség és jámborság ritkán járnak egy nyomban. K. (Egy úton. KV.) - Szépség második ifjúság. E. - Szépség mulandó, csak a jóság állandó. B. - Szépség sem tart örökké. D. - Szépséggel jól nem lakhatni. E.

Szépül. Mártva szépül a vászon. D.

Szérdék. (Aludttej.) Apja is ember volt, vasvillával ette a szérdéket. D. - Ebül gyült szérdéknek ebül kell elveszni. M. - Ebül gyült szérdéknek komondor a sáfárja. D. - Ha a tejnek fölit szereted, edd meg a szérdéket is. D. - Könnyü a macskát a szérdékre szoktatni. D. - Meg nem állja szérdék a nyársat. D. - Szereti a tejfölt, de nem akarja enni a szérdéket. KV. - Szérdék próbálja meg a macskát. D. - Szérdéken kapták a gonosz kan-macskát. D. - Szérdékes macskát nehéz megjobbitani. D. - Vasvillával ette a szérdéket. (Bolondos.) D. - Villával eszi a szérdéket. E.

Szét. Szétnézett mint vak Pali Komlóson. S. - Szétszedték. E. - Széttekint mint vak kutya az ugaron. Ny. 5.

Szid. A ki mást szid, maga vétkezik. B. - Akármiként szidják, soha meg nem pirul. D. - Lányomat szidom, menyem is értse. ME. - Ott is emlegetik az embert, a hol szidják. D. - Szidja mint a bokrot. B. - Szidják a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. - Ugy megszidták, hogy ugyan füstölgött. Ny. 4. - Ha a szegényt szidalmazod, Istened káromlod. KV.

Szidás. Megszokta, mint rossz szolga a szidást. D.

Szíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény.) D. - Ebszíjjal kötött erszénye van. (U. a.) Sz. - Eloldozott a bocskorszíj. (L. bocskor.) E. - Nehéz az ebet hájas szíjról elszoktatni. KV. - Könnyü más bőréből szíjat hasítani. E. (Széles szíjat. KV.) - Nem méltó sarujának szíját megoldani. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad a szíj. E. - Szíj az, hadd rágódjék rajta. D. - Szíjat szabtak a háti bőrből. D. - Szíjas mint a telkes bocskor. B. - Szíjat szelhetsz háta bőréből. D. - Szíjat vágna más bőréből. E.

Szikla. Állandó mint a szikla. D. - Erős mint a szikla. D. - Idővel a hangyanyom is kitetszik a sziklán. D. - Idővel a szikla is megreped. D. - Sok véső kopik a sziklában. D.

Szikra. Egy szikra a várat meggyujthatja. D. - Egy szikra esze sem volt soha. D. - Hozzászoktak a cigány gyerekek a szikrához. KV. - Megszokta mint cigány-asszony a szikrát. B. - Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. S. - Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. - Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. - Szeméből bor szikrát hány. D. - Szikrából is nagy tűz lehet. B. - Szikrát hány a szeme. D. - Szikrát tapod, hogy tűze ne támadjon. D. - Tűz szikra a két szeme. D. - Tüzes mint a szikra. D. - Szikrázik a patkó. (Siet.) Np.

Szilaj. Az okos addig óvja magát a szilaj marhától, mig meg nem ökleli. D. - Elszakasztotta a kötelet, mint a szilaj marha. D. - Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. - Kézre szokik a szilaj is. D. - Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. - Pányvát vetettek a nyakába, mint a szilaj lónak. D. - Rugdos mint a szilaj csikó. D. - Ugy megugrándozik, mint a szilaj marha. (Ugrál örömében.) D.

Szilágyi. (Kemény nyaku, szilárd jellemü. Szilágyi Mihályról, Mátyás király nagybátyjáról maradt szólás.) KV.

Szilva. A szilva, ha megérik, a ganéba (L. ezt) is beleesik. Ny. 1. - Csak eleinte válogat az ember a szilvában, aztán a férgese is elkel. D. - Érik neki az aszalt szilva. Ny. 3. - Hét szilvafás nemes ember. E. - Csosz elé, szilvalé, téged is megborzsolnak. (Ha valaki más beszédébe belekotyog.) B. - Koty ide szilvalé, majd megborzsollak. (U. a.) Cz. - Koty belé, szilvalé, téged morzsolnak belé. (U. a.) ME. - Már sok karácsonyi szilvát evett. (Öreg.) D. - Ő benne sincs szilvalé. E.

Szín. A bort nem színéért de ízéért veszik. KV. - A hamis szín ritkán igazul. D. - Bizonytalan színü. E. - Jó színben van, mint Macsa Pál a teritőn. Ny. 1. - Kinek mi szívében, kitetszik színében. D. - Legszebb szín az elpirulás. B. - Pápista szín. (Halavány.) E. - Szép a színe, de szebb a szíve. D. - Urunk színe változása. ME. - Vak a színekről. E.

Szín. Leveles színben nehéz volna telelni. E.

Színes. Ha nem szinte tisztesen, legalább színesen. E. - Nem szives, a mi színes. D. - Színes kendő egy szint sem mutat igazán. D. - Színes szives. E. - Színesnek kell a hazugságnak lenni. KV.

Sziren ének. (Csábitó.) D.

Szita. Annyian vannak, mint szitában a korpa. Ny. 3. - Átlát a szitán. E. - Átlát ő nemcsak a rostán, hanem a szitán is. B. - Ki szitával, ki rostával. S. - Mintha sűrű szitán látnám. E. - Sűrü rosta, ritka szita. (Takarékos.) Ny. 3. - Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Uj szita szegen függ. M. (De végre a pad alatt leszen helye. Pázm. - Uj szita függ szögön, az ó hever a földön. KV. - Van itt minden: nagy szita, kis szita. D.

Szitálás. Pénteki (L. ezt.) szapulás, vasárnapi szitálás. E.

Szitok. Köböllel méri a szitkot. D. - Lé tartja a gazdát, átok, szitok a szolgát. D. - Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát. (L. ezt.) Ny. 14. - Szekér szitok nyakadba. D.

Szít. Egy fazék mellett (mellé. S.) szítanak. D. - Fazék mellé szító barát. KV.

Szivárvány. Hamar eltünt, mint a szivárvány. D. - Iszik (L. ezt) mint a szivárvány. E. - Változik mint a szivárvány. D. - Tarka mint a szivárvány. ME.

Szives. Nem szives, ami színes. D. - Színes szives. E.

Sziv. Szívják a zsirját. E. - Szívja tőle a fogát. (Fél tőle.) Ny. 2.

Szoba. Egy a pitvar (L. ezt) a szobával. Ny. 2. - Egy a szoba a kemencével. M. - Egy szoba nem ház. D. - Hátán háza, kebelen szobája. M. - Ritka szoba kemence (L. ezt) nélkül. D. - Ritka szoba szemét nélkül. D. - Te szobád sem csinosabb a másénál. D. - Válik olyas, ki egeret sem hajt ki a szobából. D.

Szoboszló. Hallgat mint a kassi malom Szoboszlón. Ny. 5.

Szobránc. Illik mint aranyrojt a szobránci gubához. E.

Szokatlan. Nem minden rossz, ami szokatlan. D.

Szoktat. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. - Ez még csak a szoktató kása. E. - Jó a gyermeket jóra szoktatni. D. - Könnyü a macskát a szérdékre szoktatni. D. - Könnyü a macskát egérre szoktatni. D. - Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. - Szoktatni kell a cselédet, ha hasznát akarod venni. D. - Szoktató kása. (L. ezt.) E. - Szóra kell szoktatni a gyermeket. E. - Tyúk is szóra szoktatja csirkéit. D.

Szoknya. Hosszu mint az uri szoknya. D. - Hiába, szoknya (asszony) kell mindenhez. Ny. 6. - Kurta mint a szegedi szoknya. D. - Megszárad mint a Béziné szoknyáján a kast. (L. ezt.) Ny. 11. - Szoknyája rása, köténye tafota. D. - Szoknyahős. ME.

Szolgál. Egy ördögöt szolgálnak. D. - Egy urat szolgálnak. D. - Két úrnak szolgál. KV. - Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. - Ki községnek szolgál, egynek se szolgál. D. - Ki ördögnek szolgál, kín a fizetése. E. - Nehéz két úrnak szolgálni. D. - Senki nem tartozik ingyen szolgálni. KV. - Senki sem szolgálhat két úrnak egyformán. Szentir. - Szolgál a gyertya, de magát emészti. D.

Szolgálat. Ajándékevés, szolgálatba esés. KV. - Se arany, se bárány, de szolgálat. KV. - Urak szolgálata nem állandó. KV.

Szolgáló. A milyen az asszony, olyan a szolgálója. KV. - A milyen a szolgáló, olyan az asszony. Ny. 2. - Hol a szolgálók cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. - Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója. D. - Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D.

Szombat. Gyakorta fordul, mint a péntek, szombat. E. - Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. - Hamar előkerül, mint a péntek, szombat. D. - Hosszabb (L. ezt) a péntek, mint a szombat. D. - Jó szél szombaton is megáll. B. - Meglesz az disznónyíró szombaton. D. - Sok szombatot élt. D. - Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np.

Szomjan. Másnak szür, maga szomjan marad. D. - Rossz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. - Tele pincéből szomjan jön. D. - Vizre visz, szomjan hagy. D.

Szomjas. Ihatnék mint a szomjas kert. D. - Mindig szomjas, mint a szivacs. S. - Nemcsak az szomjas, ki a kútba néz. Ny. 1. - Örül mint a szomjas szarvas a forrásnak. D. - Szomju ökörnek zavaros viz is jó. M. - Szomjunak a viz is íz. D. - Szomjunak kezibe illik a pintes korsó. D. - Szomjasnak kevés vigasztalás az üres korsó. E.

Szomjuság. Elmult a szomjuság, nem barátja a kút. D. - Ördög is szomjusággal ölte meg fiát. B. - Szomjuság ellen ital az orvosság. E. - Szomjuság orvossága a kancsó. D.

Szomorit. Ne szomorits. E. - Vén apádat meg ne szomoritsd. D.

Szomorkodik. A jó lelkiismeret nem szokot szomorkodni. D. - Ne szomorkodj, légy vig, nem lesz ez mindég igy. Np. - Néha a lator is szomorkodik. D. - Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolodnság. D.

Szomoruan. A ki mástól vár, az szomoruan jár. Ny. 1. - Ha a juh szomoruan legel, dögrováson van. Cz. - Szomoruan néz, mint a dézsmabárány. Ny. 5. - Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV.

Szomoruság. A játék hiányossága, gyermek szomorusága. D. - A szomoruságban nem kell kétségbeesni. D. - Akarat ellen is kitetszik a szomoruság. D. - Asszonysirásnak, ebszomoruságnak sohasem kell hinni. KV. - Belül öröm, kivül szomoruság. KV. - Boldog, ki nem tudja, mi a szomoruság. D. - Egy jó barát a szomoruságban, felér százzal a vigasságban. D. - Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D. - Nagy szomoruság a rossz asszony. B. - Nagy szomoruság kurvás vénet látni. D. - Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. - Néha egy szomoruság felér egy halállal. D. - Nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. - Öröm nyomán jár a szomoruság. B. - Örömnek szomoruság a vége. E. - Szomoruság is hasznos, ha nem tartós. D. - Szomorusággal jár az öröm. KV. - Szomorusággal telik az emberi élet. D. - Több okunk van szomoruságra, mint vigasságra. D. - Tűrhetetlen szomoruság a kebeles háború. D.

Szomszédság. Rossz szomszédság, török átka. Sz.

Szopik. Az ujjából szopta. Sz. - Csalárdi rókát szopott. (Ravasz.) D. - Jó tehén alatt szopott. (Gazdag családból való.) D. - Ki tehene alatt szoptál? (Ki vagy, mi vagy?) E. - Maga szopta az anyját. Ny. 2. - Magyar tejet szopott. S. - Nem szoptam az ujjamból. E. - Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. (Vén.) D. - Sárkánytejet szopott. E. - Szép a borju, nyilván kövér tehén alatt szopott. B. - Szopni a vérit. E. - Tudjuk, micsoda tehén alatt szopott. Sz. - Ugy beszél, mint anyja tejével beszopta. E. - Teleszopta magát. (Részeg.) ME. - Vad oroszlánok alatt szopott. D.

Szoptatóra ne tekints, hogyha annak teje nincs. D.

Szorgalmas. A figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. KV. - Az Isten a szorgalmasokat segiti. KV. - Szorgalmas ember mindig talál munkát. KV. - Szorgalmas ember nem mutat holnapra. E. - Szorgalmas mint a méh. E. - Szorgalmas munka felejteti a bujaságot. E.

Szorgalom. Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz. S. - Serényt int szorgalomra. KV. - Szorgalom gazdagság, henyélés szegénység. D.

Szorgos. Sok a dolog, mind szorgos, sok a gyerek, mind rongyos. Ny. 3.

Szorit. Dióhéjba szorítva. (Röviden.) E. - Ki mindent szorit, semmit sem szorit. D. - Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmája. E. (Hol szoritja bocskora. D.) - Ne fészkelődj, ha szorit a csizmád. Ny. 13. - Szorit az uj csizma. (L. ezt.) E. - Szoritja, mint Jakab a tehenet. Ny. 6. - Szoritják a tökit. E.

Szoros. Bezzeg szoros most a kapca. KV. - Kint tágasabb, bent (L. ezt.) szorosabb. S. - Szoros a gatya. K. - Szoros a kapca. D.

Szorul. Fazékba (L. ezt.) szorult a feje. Ny. 2. - Senkire sem szorult. D. - Szorul a kapca. (L. ezt.) E. - Szorul mint Jézus Krisztus a hidon. (L. ezt.) Ny. 22. - Taligára szorult. (Elszegényedett.) D.

Szováti. Nyugszik az urban, mint a szováti káposzta a rektorban. S.

Szótfogad. A ki szót nem fogad, könnyü azzal bánni. D. - Sok a parancsoló, kevés a szófogadó. D.

Szós. (Sokbeszédü.) Nem szóstól kéri a tanácsot. D. - Tűrhetetlen, midőn az esztelen szós is. D.

Szólás. Fazekat kongásán, madarat szólásán. E. - Ki magát a szólásban erőlteti, széllé válik a szava. D. - Titoktartás néha többet ér a szólásnál. E.

Szótalan. Néha a szótalan hal (L. ezt) is mondhat igazat. D. - Szótlan mint a hal. D. - Szótlan mint a föld. E. - Szótlan mint a néma. D.

Sző. Azon bordában (L. ezt) szőttek. M. - Egy bordában szőttek. KV. - Jobb a nőtt (L. ezt) mint a szőtt. E.

Szöglet. (L. szeglet.) Illik (szájára a csók. Ny. 1.) mint szögletbe a pók. E.

Szökdécsel. Csuda féreg az a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tűzbe. Pázm.

Szőke. Ez is a szőke tehén borja. (L. ezt) D. - Ő is a szőke borja. (Szerencsés.) D.

Szökevény. Agyba-főbe a szökevény katonát. D. - Semmi hire, mint a szökevénynek. E. (Semmi hite.) D.

Szökés. Ritka kecske szökés nélkül. D.

Szökött katona. D. - Szökött katonának nincsen bére. Cz. - Szökött szolgának bot a fizetése. D. - (Kevés a bére. Ny. 5. - Nincsen bére. E.)

Szőrös a medve, de erős is. D. - Szőrös erszény, üres kéz. D. - Szőrös mellü, nagyerejü. D. - Szőrös mint a magyar bajusz (D.); mint a majom (S.); mint az erős ember (D.); mint juhászkutyának a farka (D.); mint a juhászbunda (S.); mint a kulacs (S.); mint a medve (D.).

Szörnyü szél, ha meg nem áll. (Civakodás.) Ny. 13.

Szösz. A szöszt is pösznek mondja. (Vén.) D. - Az abrosz is végre szöszszé válik. D. - Belekap mint kis leány a szöszbe. Ny. 2. - Elég szöszt szereztem neki, csak fonhassa. E. - Fellobban mint a szösz. D. - Ismerem az abroszt, szöszből fonták. D. - Lesz szösze, csak fonja. E. - Sok szöszből kevés a vászon. D. - Ugy van, mint a szösz fonatlan. E. - Vagy mi a szösz. E. - Viselt abrosz szöszszé vált. D.

Szuhai. Áldja (L. ezt) meg az Isten, mint a szuhai malmot. D. - Boldogul (L. ezt) mint a szuhai malom. Ny. 1. - Szuhai malom az esze. (L. ezt.) D.

Szunyad. Ha a macska szunyad, egerek táncolnak. KV. - Macska mikor szunyad stb. S.

Szurok. A ki szurkot forgat, megmocskolja a kezét. Pázm. - Egye meg a szurkot. E. - Kezén marad, a ki szurkot forgat. D. - Ki a szurkot fogja, kezét megmocskolja. KV. - Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D. - Megeheti a szurkot. E. - Ragadós mint a szurok. D. - Szurok a markodba. E.

Szurkos. Nem tolvaj, csak szurkos kezü. E. - Szurkos a keze. S. - Szurkos kezü kolompárnak fia. (Tolvaj.) D.

Szurtos kovács, fényes garas. Ny. 6.

Szusz. Kifogyott a szuszból. S. - Mig benne van a szusz. E. - Ne higyj neki, mig benne van a szusz. E. - Nem birja (győzi) szuszszal. E.

Szuszog. Mit szuszogsz, mint a tót. E. - Mit szuszogsz, mintha polyvát ettél volna. E. - Mit szuszogsz vele? E. - Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is. E. - Szuszog mint a tót a hajnalban. (S.); mint a tótbocskor (Ny. 2.); mint tót a p... (Sz.); mint a tót orgona (S.); mint az oláh disznó a buzában (D.); mintha polyvát evett volna. E.

Szú. Az embert emészti a bú, mint fát a szú. D. - Alábbvaló a fa szúnál. D. - Emészti mint fát a szú. D. - Kicsiny a szú, de elég kárt teszen. D. - Száraz fában terem a szú. E.

Szúr. Egy villával szúrnak. D. - Nem mind úr, a ki oldalba szúr. D. - Nem szúr meg a rózsa, hanem a tövise. E. - Zab szúrja az alfelét. D.

Szurkál. Darázst ne szurkálj. M. - Gombostűvel szurkál, inkább bottal ütne. ME.

Szűk. A mi bőben büdös, szűkben jóillatu. D. - Bőben büdös, szűkben édes. KV. - Ha szűk a konyha, minden falat jóizű. D. - Sovány mint a hét szűk esztendő. S. - Szűk szüret, szűk aratás, egész házbomlás. D.

Szűköl mint a sarokba szoritott kutya. E.

Szűkölködik. A fösvény a nélkül is szűkölködik, a mije van, a nélkül is, a mije nincs. D.

Szűkös. Kinek szűkös elesége, annak van jó egészsége. Np. - Kinek szűkös bora, elesége, annak jó az egészsége. ME.

Szükséges. Az asszony szükséges rossz a házban. ME. - Étel, ital, álom, szükséges e három. KV. - Mikor szükséges, elő tudja venni eszét. B.

Születik. A ki született, meg is kell halnia. E. - Ártatlan mint a ma született gyermek. E. - Biborban született. E. - Burokban született (E.), akasztófán hal meg. (Ki mindenben nagyon szerencsés.) ME. - Bú között született, gond között vénhedett. D. - Jobb lett volna neki vakon születni. E. - Jól fogant gondolat okosan születik. D. - Ki egyszer született, kétszer meg nem halhat. E. - Madár repülésre, ember munkára született. E. - Minden gyermek sirással születik. KV. - Nem egyszerre születtünk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. - Szerencsés órában született. D. - Szerencsétlen órában született. B. - Vajudik a hegy, egeret szül. (Latin.) E. - Aki urnak született, csak ur az. ME.

Szülő. Jaj, kinek szülője van és kenyere nincsen. E. - Jámbor szülőknek is gyakran feslett a fiúk. B. - Jobb a gyermek sirjon, mintsem a szülői. KV. - Ki megveti szülői oktatását, hóhérkézre kerül. E. - Nehezen jó a gyermek, ha szülői rosszak. D. - Szüleidnek átka ostort fonhat nyakadra. E. - Tiszteld a szüléket. E. - Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.

Szülés. Ritka szülés bába nélkül. D.

Szűr. Másnak szűr, maga szomjan marad. D. - Sokat szűrt a foga közt. (Iszákos.) D.

Szüret. Bús mint szüret után a szőlő. D. - Elkölt a szüret. E. - Fohászkodik mint anyámasszony szüretkor. Ny. 23. - Jókor jösz, elkelt a szüret. KV. - Megadja módját, mint a luteránus (L. ezt.) pap a szüretnek. Ny. 5. - Olyan a szád, mint a segg szüretkor. Ny. 12. - Sok szüret volt azóta. D. - Szük szüret, szük aratás, egész házbomlás. D. - Szüret, ha egy csep bor sincs! S. - Ugy áll a szád, mint szüret után a kunyhó. Ny. 13.

Szürke. Elválik, mint a szürke a fakótól. S. - Hi szürke! Hi fakó! itt semmit sem adnak. E. - Nem paripa, ha nem szürke. E.

Szűz. A megesett szűzet csak feddeni lehet. (Segitni rajta nem.) KV. - Ártatlan mint a szűz. D. - Átesett a bajon, mint az egyszeri szűz a gyermekszülésen. Ny. 17. - Komáromi szűz. D. - Megérdemli, mint szűzlány a koszorút. E. - Mezitlábos (L. ezt) szűz. D. - Nem mind szűz, a ki pártát tűz. D. - Rózsáé az illat, szűzé a szemérem. K. - Szemérmes mint a szűz. D. - Szűz, mint a csizmám talpa a földtől. Ny. 6. - Ugy néz ki, mint egy pócsi (L. ezt) szűz. Ny. 11. - Tiszta mint a szűzlány. D. - Vén szűz. D. - Agg szűz. ME.

Szűzesség. Házasság, rabság; özvegység, mentség; szűzesség, nemesség. B. - Nem sokat tehetni fel oly lány szűzességére, ki mindig katonákkal jár. K. - Szükség, megvesztett szűzesség. KV. - Szűzesség, ékesség. E. - Szűzességnek csak egy a prédája. E.

Szűzmária. Meginná a Szűzmária cipőcsattját is. Ny. 2. - Részeg ember, ha elesik, Szűzmária ölébe esik. S.

Szvatopluk. Fehér mint a Szvatopluk lova. D.

Sváb. Annyi van mint a svábgyerek. ME. - Nekiszokott, mint sváb a főtt krumplinak. Ny. 4. - Sváb, kalaráb. ME. - Svábnak negyvenéves korában érik meg az esze. ME.

« S. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

T. »