« U. Ú. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

V. »

Üdvösség. Nem elég az üdvösségre. S. - Üdvösséges dolog közé ne elegyits fazéktörést. E.

Üdvözül. A ki megtér, üdvözül. E. - Amint fohászkodol, ugy üdvözülsz. D. - Ha Isten is ugy ismeri mint én, akkor sohasem üdvözül. S. - Késő akkor üdvözülni, mikor a halál közelget. E. - Kinek Krisztus a barátja, könnyü annak üdvözülni. Sz.

Üget. Ha nincs bot a szamár hátán, nem üget. Ny. 2. - Üget mint a farkas. E. - Üget mint a büdi boszorkány. E.

Ügetés. Kénytelen vele, mint cigány malac az ügetéssel. (Lopott.) E.

Ügy. Isten is az igaz ügy mellett áll. KV. - Kinek nem jó ügye, azt ki ne fecsegje. KV.

Ügyefogyott. Alázatos mint az ügyefogyott. D. - Ügyefogyott ember. S.

Ügyes. Kapuba kell a legügyesebb embert állitani. (Ostromkor.) Ny. 4. - Ügyes embernek mester a neve. B. - Ügyes gazda megszerzi, okos asszony megőrzi. S.

Ügyész. Nem mind ügyész, a ki nyelves. D. - Okos ügyész hasznáért tartja a diákot. D.

Ügyvéd. A kocsmáros feladja a ruhádat, az ügyvéd meg lehuzza. Ny. 13.

Ül. Fülén ül. (Nagyot hall.) Ny. 2. - Két nyerget ül egy seggel. M. - Ki ülő munkát végez, járva pihen. B. - Miért nem ültél veszteg, ha ott is jól volt dolgod. M. - Mintha gerebenen ülnénk. E. - Ugy ül mint Homoró végin a guta. (L. ezt.) Ny. 2. - Ülj veszteg seggeden, ha jól van dolgod. KV. - Ül mint sövényen a macska. E. - Ülve tanul az ember. D.

Ülés. Jól esik az ülés, mint az öregnek az ütés. Ny. 5.

Üldöz. Az okosakat és nagy vitézeket örökön üldözik. Ny. 8.

Üllő. Cigány üllőn kalapál. (Hazudik.) B. - Erős mint az üllővas. D. - Ördög-üllőn koholt vas dárda. D. - Üllő nélkül vette a vasat. D. - Üllő próbálja meg a vasat. D.

Ünnep. A sok ünnep sem jó az esztendőben. D. - Henyélőnek sok az ünnepe. E. - Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor. D. - Kettős ünnep, hetes eső: szolga nyugodalom. B. - Késő ünnep után kántálni. E. - Kikopott a sátoros ünnepekből. (Ifjuság.) D. - Könnyebb ünnepet szabni, mint megtartani. D. - Mindennap ünnepe van. D. - Pap hagyja az ünnepet, maga meg nem tartja. K. - Pokolba is esik egyszer egy ünnep. M. - Rest embernek sok ünnepe van. Sz. - Sok néha a két ünnep is egymásután. D. - Ünnep van a háznál. (L. ezt.) Ny. 3.

Ünneplő. Nem mind kevély, ki ünneplőben jár. D. - Ünneplő orcáját otthon felejtette. D.

Ürge. Olyan fürge, mint az ürge. Ny. 13. - Hánykódik mint ürge a pórázon. Np. - Kapálózik mint az ürge a madzagon. Ny. 5. - Két lika van minden jó ürgének. B. - Magának van, mint az özvegy ürge. Pázm.

Üröm. Drágán szerzett öröm, hamar leszen üröm. BSz. - Igen sokszor üröm a fölösleges öröm. BSz. - Keserü mint az üröm. E. - Ne adj a szomorunak több ürmöt. D. - Nincsen öröm üröm nélkül. KV. - Öröm üröm: csak egy betűben különböznek. E. - Öröm ürömmel jár. KV. - Pénteki öröm, vasárnapi üröm. (Pénteki vígság, vasárnapi szomoruság.) D.

Ürü. Kövér mint az ürü. D. - Ürü után mennek a juhok. D. - Vezérürü. ME.

Üst korholja a fazekat. E. - Se üstöm, se komlóm. E.

Üstök. Bátor a hol üstökét nem félti. D. - Egy nyakoncsapásból üstökvonás történik. KV. - Kezemben az üstöke. E. - Nehéz a kopasznak üstökébe kapni. D. - Rángasd meg az üstökét. E. - Szerencsét üstökön kell ragadni. E. - Üstökén fogni. E. - Üstökén kell ragadni az alkalmat. E. - Üstökön vezetik mint a lusta lovat. D. - Üstökbe kapnak. Pázm. - Üstököt vonnak. Pázm. - Vigyázz magadra, mert üstökbe kapunk. D.

Üstökös csillag semmi jót nem jelent. S. - Ritka mint az üstökös csillag. D.

Üszög. Tanulj a szomszédnak háza üszögén. D.

Üszögös. Kevés jó válik az üszögös buzából. E.

Üt. Azt a lovat ütik, melyik legjobban huz. ME. - Dobra ütni. D. - Egy csapással kettőt üt. M. - Ha adnak vedd el, ha ütnek szaladj el. Ny. 1. - Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a tiedet. ME. - Hadd dörögjön, csak ne üssön. B. - Hátul ütő fától tarts. Ny. 4. - Kapóra üti. E. - Ne bántsd a jót, mégis jó; üsd a rosszat, mégis rossz. Ny. 16. - Nem vagyok senkinek a kutyája, engem ne üssön, ne verjen senki. Ny. 5. - Nyerget ütik, hogy a ló érezze. E. - Rossz kocsis mindig a jobb lovat üti. Ny. 6. - Üsd a rosszat, annál rosszabb. Ny. 2. - Üsd, nem apád, sem anyád. S. - Üssenek, ha nem vagyok ott. S. - Ütik mint a rossz lovat. ME. - Ugy ütlek mellbe, hogy lelked röpül Cellbe. (Meghalsz.) Ny. 23. - Üt mint a bolond óra. Ny. 13. - Üti a kutyát bot (L. ezt) nélkül. Ny. 14. - Ülni kell mint a rossz lovat. S. - Ütött-kopott. E. - Vakot ütni valakin. (Megszégyeniteni.) E.

Ütleg. Két részt huzott, mint Nógrádi az ütlegből. (Félkegyelmü nem ért meg, azért ütik, rosszul végez, ezért is ütik.) Ny. 1. - Mindenből jó a sok, csak az ütlegből nem. Ny. 6.

Üveg. Fényes mint az üveg. D. - Ki sárga üvegen néz, mindent sárgának lát. K. - Könnyü az üveget eltörni. D. - Ne hajigáljon az, kinek üvegből a háza. Ny. 13. - Nem vagyok üvegből. E. - Tiszta mint az üveg. D. - Törik mint az üveg. D. - Üveg-szekrénybe való. S. - Üvegen által nyalat mézet. BSz. - Vékony mint az üveg. D.

Űz. Űzik-fázik (a pletykát.) E. - Űzőbe vették. D.

Üzekedő. Hol nincs űzekedő tehén, nem megy oda bika. K.

« U. Ú. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

V. »