« B. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

D. »

Candra. Szajha, ringyó, sandra, candra. D.

Cégér. A jó bor cégér nélkül is elkel. Decsi János. - Büdös bornak nagy cégért szoktak emelni. Pázmán. - Büdös bornak szép cégért szoktak kötni. B. - Cégér nélkül is elkel a jó bor. KV. - Elkel a jó bor cégér nélkül is. D. - Hamarább köszön a cégérnek, mint az embernek. D. - Hol cégért lát, oda siet. E. Ny. - Jó bornak cégért ne köss. D. - Jó bornak nem kell cégér. Sz. - Jobban ismeri a cégéreket mint a kereszteket. (Kocsma, templom.) D. - Minden borcégérnek köszön. E. - Minden cégérhez köszön csulaj. (Részeges.) D. - Nagy cégért emelt. (Rossz a portékája, szép, nagy a cégére.) E. - Nem irtózik más pokoltól, hanem a hol ki nem kötik a cégért. D. - Nem jó cégért kötni titkos szándékunknak. E. - Nem kell a jó bornak cégér. D. - Virágos cégért kö, ki mérget árul. B.

Cégéres bün. S. - Cégéres gazember. S. - Cégéres gonosz. S. - Cégéres tolvaj.

Céhmester. Ördögök céhmestere. E.

Cékla. Izetlen céklát is megszokhatni. - Az izetlen céklához is hozzászokhatni. D.

Cell. Ugy ütlek mellbe, hogy lelked repül Cellbe. (Hogy meghalsz. Cell, Mária-Cell hires bucsujáró hely.) Ny. 23.

Cél. Cél nélkül lövöldöz. B. - Cél szentesiti az eszközt. (Latinból.) S. - El nem találja a célt. D. - Ha el akarod találni a célt, feljebb arányozz. (Irányozz.) K. - Messze ment a céltól. D. - Néha a cél mellett is ellövünk. D. - Túllőtt a célon. ME.

Céloz. Lövés után célozza a madarat. D. - Más galambját célozta, magát lőtte. D.

Cerko éneklés. (Kezdetleges. Cerkva, templom. A rusnyákok templomi éneke kezdetleges.) E.

Cérna. A cérna is ott szakad a hol legvékonyabb. Ny. 8. - A cérna végén rösteli a csomót. D. - A cérnához tű is kell, ha gatyát akarsz varrni. B. - A cérnához tű is kell, ha valamit varrnak. D. - Becsusz, mász, mint tű után a cérna. P. - Becsusz, mint tű után a cérna. D. - Ha cérnára kötnéd, azt sem szakasztaná el. D. - Nem győzi cérnával. (Nincs elég pénze a vállalathoz.) Ny. A. - Nem győzi cérnával. (Nincs elég türelme.) BSz. - Van lenje, van cérnája. D. - Vékony mint a krakai cérna. E.

Cérnaszál nem hajókötél. D. - Csak egy cérnaszálon függ. M. - Vékony mint a cérnaszál. D.

Cibak. Kap rajta mint Cibak a kulacson. (Részeges ember.) D. - Kap rajta mint Cibak bátya a kulacson. (U. a.) E.

Cibere. De legény a cibere, csak kanál kéne bele. (Cibere leves, nagyon savanyu.) Ny. 2. - Feléledt mint a bozacibere. (Jókedvében csintalankodik.) Cz.

Cibil. (Civil.) A cibil-törvényre nem hallgatnak a katonaságnál. Ny. 18.

Cica. Fonj cica, fonj, mindjárt haza visznek. Ny. 2. - Cicka, macska! fogd meg az egeret! (Biztatás.) E. - Cicukának macuka a fia. (Hitványnak hitvány.) Ny. 2. - Cicus! mutass neki tükröt. (A ki mindég tükörbe néz.) E.

Cifrán adtáz, a ki megszokta. D. - Egyszer evett cifrán, megbánta egy hétig. B. - Felöltözött nagy cifrán, mezitláb mint a cigány. Ny. 6. 11.

Cifráz. Cifrázza már. (Ide-oda kapkod.) E. - Cifrázza mint a macska az ugrást. S. - Hiába költ, ki egy napra cifráz vendégszobát. E.

Cigányasszony dér-dúr, a seggibe szél fúj. ME. - Megszokta mint cigányasszony a szikrát. (Kovács.) D.

Cigánybecsület, szalmatűz. Ny. 8.

Cigánycimbora. (Hazug.) D.

Cigánydisznó. Kénytelen vele, mint cigánydisznó az ügetéssel. (Lopott.) D.

Cigányhal. Olcsó mint a cigányhal. (Mert nagyon szálkás.) D.

Cigánygyerek. Hozzászoktak mint cigánygyerekek a szikrához. KV. - Meztelen mint a cigánygyerek. E.

Cigánykanállal eszik. (Ravasz.) D.

Cigánykereket hány. E.

Cigánykereset. (Lopás.) D.

Cigánykéz. Cigánykéz, zsidókéz, utolsó kéz. (Nem szereti a nehéz munkát.) Ny. 6. - Cigánykéz, zsidókéz, utolsó kész. (U. a.) Ny. 6. - Cigánykézre került. (Elaljasodott, elromlott.) E. - Ki a serény lovat sarkantyúzza, cigánykézre szánja. K. - Néha a jó ló is cigánykézre kerül. E. - Néha a jó ló is cigánykézre szorul. D.

Cigányló. Cigánylovon szánt. (Hazudik.) D. - Egészségére válik, mint cigánylónak a rakonca. D. - Hozzászokott mint cigánylova a koplaláshoz. S. - Hozzászokott cigány lovon nyargalni. (Hazudozik.) E. - Jól esik mint a cigánylónak a rakonca. Ny. 6. - Jól tud a cigánylovon szántani. (Hazudni.) D. - Jól tud szántani a cigányok lován. BSz. - Koplal mint a cigány lova. S. - Megkóstolta mint a cigány lovát a farkas. (Megette csak a körme maradt.) Ny. 4. - Mestere lehetne a cigányló. D.

Cigánymalac. Kénytelen vele, mint a cigánymalac az ügetéssel. (Lopott.) E.

Cigánynyelv. A szépnek szájába cigánynyelv is illik. D. - Cigánynyelven beszél. (Hazudik.) MK.

Cigányrajkó is kedves az anyjának. D. - A cigányrajkó is tetszik az anyjának. B.

Cigánypurdé. Megszokta mint cigánypurdé a pörölyt. (Cigányok közt sok a kovács. D. - Meztelen mint a cigánypurdé. D. - Többet tud ehhez a cigánypurdé is. (Cigány gyerek.) D.

Cigánysátor alatt született. D. - Cigánysátor lett a menhelye. D. - Cigány sátorban árul. (Hazudik.) D. - Ritka mint a cigánysátor. D.

Cigányutca. Cigányutcába talált. D. - Cigányutcába ment. (Rosszul nyelt.) ME.

Cigányüllőn kalapál. (Hazudik.) B.

Cigányvásár fattyustól, minden pereputyostól. (Szedett-vetett nép.) Ny. 2.

Cigányvesztés. Első nyerés, cigányvesztés. Ny. 2. 14.

Cigánykodik. Cigánykodó levente. (Csaló.) C. - Nem mind cigány, a mi cigánykodik. D.

Cigányné. Lustos mint a cigányné. D.

Cigányosan alkuszik. ME. - Alkudj cigányosan, fizess becsületesen. S. - Cigányosan vesz. (Lop.) E. - Cigányosan veszi a lovat. (Lopja.) D.

Cigányság. Egy kis cigányság, egy kis ravaszság sokszor használhat. KV. - Markában kapták a cigányságát. (Rajtaérték a lopáson.) Pázmán.

Cigányul van ez mondva. (Hazugság.) Ny. 13.

Cimbalmos. Néha a cimbalmosnak is elszakad az öreg húrja. D. - Nehéz a cimbalomba keresni. D.

Cimbora. Cigány cimbora. D. - Kutya cimbora. D. - Ördögök cimborája. S.

Cimborál. Ki ellenséggel cimborál, forrót öntenek alája, ha eszén nem jár. Cz.

Cimer. Akasztófa cimere, hóhér pallos levele. D. - Ásó, kapa cimere. (Közel van a sirhoz.) D. - Hóhér pallos cimere. D.

Cincog. Bátran cincog az egér, ha macskát nem érez. S. - Cincog mint az egér. D. - Nincs otthon a macska, cincognak az egerek. E.

Cinege. A cinege is örül a tökmagnak. D. - A cinegének kóró a nyársa. D. - Búsul mint a tökbe esett cinege. D. - Könnyü a cinegét megfogni. D. - Nála a pulykasült cinege. (Nagyevő.) D. - Örül mint cinege a tökmagnak. E.

Cini-fini Péter bátya, neked hegedülnek. (Kényes, nyafogó gyermek.) D.

Cinke. Cinkét fog a fej. (Tökfejü.) E. - Cinkét fogott az orra. (Vörös-kék a hidegtől.) D.

Cinkjáték. (Kockajáték.) Cinkjátékban legnagyobb mesterség a vetés. Cz.

Cinkos Illő, fillő, cinkos. (Erkölcstelen.) D. - Ördög cinkosa. D.

Cinkotai. Meg van mérve mint a cinkotai itce. E.

Cinterem. (Cemeterium, temető.) Cinteremvirág a fején. (Ősz.) D. - Cinteremvirág veri a fejét. (U. a.) K. - Cinterem feléfordult már a rudja. D.

Cipő. Hétköznap mezitláb, vasárnap cipőben. E. - Meginná a Szűz Mária czipőcsattját. Ny. 2.

Cirák. Elszaladt, mint a gyórói gombóc Czirákra. (Kemény.) E.

Cirógat. Ne cirógasd. (Kiméld.) E. - Cirógatással is lehet ártani. E. - Cirókálással is lehet ártani. D.

Citrom. Ha a citromból a levet kifacsarták, elvetik. D. - Kifacsart citrom. E. - Kifacsart citromnak keserü a leve. S.

Civódás. A béke orvosság, a civódás méreg. D. - Békét az Isten, civódást az ördög szereti. D.

Civódik. Mindenkivel civakodik. D. - Ugy is elég a civódók száma. D.

Czó! Jézus! (Segitség, kátyuba jutott szekerem!) E. - Czó fel, lószar, légy tóttá. E.

Czoki. Czoki kása. (Kitoló kása.) E. - Czoki kása nem szoki kása. (Kitoló kása nem szoktató, marasztaló kása.) E. - Czoki pohár. (Búcsupohár.) E. - Harmadnapos vendégnek czoki a neve. KV. - Harmadnapi vendégnek »czoki« legyen neve. E. - Hivatlan kutyának »czoki« a neve. Ny. 13. - Hivatlan vendégnek ajtó megett helye, czoki legyen neve. E. - Kása nem étel, tót nem ember, czoki paszuly. Ny. 3. - Megadták neki a czoki poharat. B. - Megfőzték a czoki kását. E.

Comb annak karja is. D. - Jajvörös a combja. (Verés.) D. - Hupikék a háta, vörös a combja. E.

Compó. Néz mint a sült compó. (Hal.) E.

Cölönk. (Kölönc, kolonc.) Elég egy ebre egy cölönk. (Elég egy embernek egy hivatal.) E.

Cövek. Áll mint a cövek. ME. - Nem tartós cövek a kutyafark. D.

Credo. Belejön mint Pilátus a credóba. E.

Cudar. Cudar a nemzetsége is. D. - Cudar nemzetségből való. E. - Ebtől tanult cudar. D. - Kutyaparancsolta hitvány cudarja. D. - Tudja-e a cudar kivel vagyon dolga. D.

Cukor. A süveg-cukor senkit se süvegel. D. - Akár a cukor, akár a méz. (Édes.) Ny. 2. - Édes mint a cukor. E. - Fel lehet a mérget cukorban is adni. D. - Mintha cukorból fujták volna. D. - Süvegben is megbecsülik a cukrot. D. - Több cukora mint sava. D. - Cukros száju. E. - Cukorrágás gyermekszokás. D.

Csacsi. A hol ló nincs, ott csacsi is jó. Ny. 8. - Félharagba jő, mint a kis csacsi. E. - Ha nagy füle volna, épen csacsi lenne. D. - Hozzá nő, mint kis csacsi a füléhez. (Minél nagyobb és öregebb, annál nagyobb a füle is.) Ny. 4. - Ő is isten teremtése, mint a kis csacsi. Ny. 2. - Szamár csacsit fiadzik. Ny. 2. - Tűzbe jő, mint a fia csacsi. S.

Csacsog. A ki sokat csacsog, sokat hazudik. D. - A ki sokat csacsog, sokat is hazudik az. KV. - Csacsog mint a szajkó. D. - Csacsogó mint a szajkó. M. - Nem talál partot nyelve csacsogása. B.

Csahol. Jézus a mit gondol, részeg arról csahol. D. - Kis kutya többet csahol. S.

Csala. Csere csalával jár. D. - Ritka csere csala nélkül. D.

Csalatkozik. A ki hamar hiszen, hamar csalatkozik. D. - A ki könnyen hisz, könnyen csalódik. KV. - A ki könnyen hisz, könnyen megcsalódik. D. - A ki csal, csalódik. D. - Csalatkozik, mint a vén leány. Ny. 1. - Ki emberben bizik, könnyen csalatkozik. E. - Ki istenben bizik, nem csalatkozik. KV.

Csalán. A csalán és bürök jó pajtások. D. - Büdös a guzsaly, ha kibuvik a csalán. (Tavaszszal unalmas a fonás.) Ny. 23. - Csalán, nem liliom a kezébe. (Nem szűz.) D. - Csalánba nem üt a mennykő. Ny. 1. - Csalánra hugyozott. (Rosszkedvü.) D. - Csalánra vizellett. (U. a.) E. - Ki félve nyul a csalánhoz, megégeti kezét. S. - Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor. B. - Talán csalánra vizellett? D. - Üröm helyett is csalánra talál a szerencsétlen. D.

Csalárd. A hamis és csalárd egy fának ágai. E. D. - Csalárdi, rókát szopott. D. - Hazug és csalárd egy fának ágai. S. - Nem messze megy ember a csalárdsággal. B.

Csalás. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. - Csalással a disznó sem hizik. (Ha kevesebbet adnak ennie a kellőnél.) D. - Csere csalással jár. E. - Megszokta mint Ábrahám zsidó a csalást. D. - Ritka paraszt csalás nélkül. D. (Álnokság nélkül.) - Ritka zsidó csalás nélkül. D.

Csalfa ember, rókával forgott. D.

Csalogat. Anyja csalogatja a kecske-gedőt a kertbe. D.

Csaló. Egy a cigány, a ki nem csere-csaló. D. - Nem is cigány, ha nem csere-csaló. D.

Csalóka Péter. (Csaló.) E. - Csalóka Péternek igaz ivadéka. (U. a.) D.

Csalóközi szerencse. (A révben mindjárt kompra talál.) Cz.

Csap. Nem oda csap, a hova néz. D. (Sanda mészáros.)

Csap. Csapon veszi a lisztet. (Eladja borért a lisztet.) E. - Iszik mint a csap. E. - Eszik néha egész nap, iszik reá, mint a csap. Np. - Kinlódik mint a belesfai ember a csap alatt. S. - Olyan mint a csap. (Részeg.) E. - Részeg mint a csap. S.

Csapás. A fát sem lehet egy csapással levágni. S. - A kis egér kis csapással is oda van. D. - A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással. E. - Egy csapásra két legyet. E. - Egy csapással kettőt üt. M. - Egy csapással kettőt akar agyonütni. D. - Minél később csapás, annál nagyobb romlás. KV.

Csapda. A görény is csapdába kerül előbb-utóbb. Ny. 2.

Csapdos. Ég ellen csapdos. D.

Csapkod mint palóc az ostorával. S.

Csapláros. Hallod-e te csapláros, fujd fel az itcédet. D. - Nem szánja felkelteni a csaplárost. (Iszákos.) D. - Szócsaplár. D.

Csapodár. Szócsapodár. D.

Csapott. Tetézve adja vissza a csapott vékát. D.

Csapózsinór. Eljár a csapózsinór mellett. (Rendszerető, vagy gúnyosan: rendetlenkedő.) - Néha a csapózsinór is kijebb üt. D.

Csapszék. Be is rántják, ki is rántják, mint cigányt a csapszékből. E. - Csapszékbe a cigányt be is rántják, de ki is taszigálják. D. - Csendes mint bőjtben a csapszék. D. - Idején reggel beköszön a csapszékbe. D. - Későbbre jár a templomba, mint a csapszékbe. D. (A templomba mindig a mise végére ér; a kocsmában mindig ő az első.)

Csata után okos a magyar. Cz.

Csatorna. Esik mintha csatornán öntenék. D.

Csatt. A nadrágszijat ne tovább a csattlyuknál. D. - Csak a csattig vonjad. (Ne erőltesd az okoskodást.) Pázmán. - Meginná a Krisztus palástjáról a csattot. Ny. 5.

Csattan. Végén csattan az ostor. E.

Csauz. Vén csauz. (Vén hirhordó.) D.

Csavar. Hiába csűröd-csavarod. E.

Csavarodott. Őszbe csavarodott. D.

Csavarog. Csavarog mint a falusi kutya a nagy városban. E. - Csavarog mint a savó az eb seggében. D. - Csavarog mint a tudatlan kocsis. D. - Ott csavarog, a hol valamit érez. D.

Csákány. Mindegy, ha csákány hull is. E. (El kell mennem.) - Mindegy, ha csákány-förgeteg hull is. (U. a.) Ny. 2.

Csáki. Csáki szalmája. (Bitang jószág, melylyel senki sem gondol. Lévát a Csákiak birták, kik nem gondoltak vele ha lopják is; később Léva az Eszterháziak kezére jutott, s midőn a jobbágyok ezeket is lopni akarták, a gazdatisztek azzal utasitották rendre: »nem Csáki szalmája ez.«) KV. - Hallod-e ez nem Csáki szalmája. (U. a.) D. - Nem Csáki szalmája. (U. a.) E.

Csákó. Félrecsapta csákóját. (Becsipett.) ME. - Félretette csákóját. (Meghalt.) D. - Lityeg-fityeg, mint vén csákó a süvegen. (Kopott forgó a süvegen.) D. - Ritka mint a csákó. D. - Süveg nem csákó. D.

Csánk. Lityeg-fityeg mint vén csánk a süvegen. (L. csákó. Ezen alak helyesebb mint Dugonicsé.) E.

Csákó. (Ökörnév.) Aligha baja nincs Csákónak, hozik a bürit. (Hozzák a bőrét. Már döglött s mégis csak azt hiszi kis baja van.) E. - Ökleld Csákó, kuraasszony lovát, ha isten fia vagy. (Biztatás. Igy biztatta a paraszt ökreit, melyeket a szekérbe a lovak után fogott.) K.

Csánkó. Ugy van mint Csánkó Teleken. (Eltévedt.) E.

Csára. Egyik csára, másik hajszra. (Egyik jobbra, másik balra. Csá, hajsz, ökrök irányitása a szekérben.) E. - Ne vidd csára. (Ne rontsd a rendet, a sort.) E.

Csárda. Két dudás nem fér meg egy csárdában. E. - Két dudás egy csárdában, két asszony egy konyhában meg nem fér. ME. - Ki a csárdából. (Itt én parancsolok.) E. - Ki a legény a csárdában? (Ki a legderekabb, az álljon elő!) E. - Malom vidék nélkül, csárda országut nélkül semmit sem ér. Ny. 2.

Császár. A császár kenyerét eszi. (Katona.) ME. - A császár konyháján főznek neki. Ny. 1. - A hova a császár is gyalog jár. (Árnyékszék.) D. - A komámasszony azt gondolta császár körtét tart, pedig csak vadalma. (Azt hitte, hogy az ő gyermeke jó, pedig az is csak rossz.) Ny. 5. - Add meg a császárnak, a mi a császáré és az istennek, a mi az istené. KV. - Császár-madár. (Cifra, tarka.) ML. - Hiába eszi a császár kenyerét. (Katona és nem tudja mi a regula.) KV. - Meghalt azóta hét török császár. (Régen volt.) D. - Nem gondol a török császár fiával. (Nem törődik senkivel.) D. - Nincs nehezebb a császár kenyerénél. (Katona életnél.) E.

Csáti fa. (Erős, kemény bot.) E. - Pattog, mint a csáti paraszt. E.

Csáva. Addig hány cselt a róka, hogy csávába kerül. E. - Addig hányja a róka a cselt, mig a csávába esik. D. - Belekeverték a csávába. (Bajba.) D. - Csávába, cserbe való ember. (Büntetést érdemel.) D. - Csávába dőlt. (Részeg, bajba került.) Ny. 2. - Csávába esik. Pázmán. - Csávába való ember. E. - Egy csávát forditanak. (Egy húron pendülnek, egyforma gonoszak.) D. - Együvé akadtak, mint rókabőr a csávában. (Egyforma gonoszokat egyforma büntetés ér.) E. - Fülig van a csávában. (Bajban.) D. - Kevés róka kerüli el a csávát. D. - Ki csóválja rókafarkát, nem kerüli el a csávát. (A hamisat előbb-utóbb baj éri.) E. - Nekem is volt egy bölcs macskám, a csávába halt vala. KV. - Nem minden agg róka kerüli el a csávát. D. - Nincs oly agg róka, a kinek bőre a csávába nem kerül. (Nincs oly ravasz stb.) KV. - Összekerülünk a csávában. D. - Összekerültek, mint a rókabőr a csávában. Ny. 6. - Ritka róka csáva nékül. D.

Csecs még a te szádba. E. - Sicz macska! molnáré a csecs. E.

Csecse bohónak, szép esztelennek. (Bolondé a szerencse.) Ny. 2.

Csecsemős korában hat rágó dajkája volt. (Telhetetlen.) D.

Csehül vagyunk. (Rosszul. Zsigmond korából való szólás.) E.

Csehkő. Ha a csehkőre legszebb pecsétet metszenek is, még nem válik gyémánt belőle. D.

Csekély dolog gombház, ha leszakad, lesz más. Cz. - Csekély dolog, mely a gyermeket megnevetteti. E. - Gyakran csekély vége a nagy készületnek. E. - Könnyü a csekély vizben elesni. D. - Könnyü a csekély vizet meglábolni. D. - Nagy a szarva, csekély az értelme. KV. - Nem csekély vizben tapogat. Pázmán. - Sok jó barát fér meg egy csekély kis helyen. D.

Csekélység. Minden csekélységet más orrára köt. ME.

Csel. Addig hányja a róka a cselt, mig csávába kerül. D. - Addig hányja a róka a cselt, mig csávába esik. D. - Addig hány cselt a róka, hogy csávába kerül. E. - Cselt vetett a forgó szerencse. D. - Hamar cselt vet az öreg nyul. - Legnagyobb erőn is kifog a csel. ME. - Régi róka hamis cselt vet. E.

Cselefinta. (Ravasz.) KV. - Cselefinta ember. KV. - Cselefinta eb lábon jár. (Hamis, rosszban sántikál. Tréfás mondás.) Sz.

Cselekszik. A mihez szokott a Jancsi, azt cselekszi a János is. D. - A mire mást nógatsz, azt magad cselekedd. KV. - Bünhődik, ki ebül cselekedik. E. - Fele sem emberség, a mit cselekszik. D. - Ha annyi rosszat nem látnánk, nem cselekednénk. D. - Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznát. E. - Korán-későn orcájára kerül az embernek a nem jó, ha alattomban cselekedte is. D. - Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre. KV. - Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV. - Örömest cselekszi az ember, a mi örvendetes. D. - Visszavárd, a mit mással cselekszel. D.

Cselekedet. Egy jó szokás többet ér három jó cselekedetnél. D.

Cseléd. A jó cseléd mindig talál magának dolgot. E. - A rossz cselédnek kettő a mestere: a szó és a korbács. D. - Ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet. (Fösvény.) D. - Ismeretes cselédet hét hibával jobb megtartani, mint ismeretlent egygyel befogadni. ME. - Ismert cselédet hét vétekkel inkább, mint ismeretlent egygyel. E. - Jaj a cselédnek, a ki egy gazda nélkül nem tud megélni. Ny. 8. - Kettő káros a háznál: rossz pénz és gaz-cseléd. Ny. 20. - Kettő káros a háznál: rossz pénz, rossz cseléd. S. - Megolvassa hány falatot nyel a cseléd. (Fösvény.) D. - Milyen a gazda, olyan a cselédje. S. - Nála a cseléd is koldusokat etet. (Jómodú.) D. - Ritka mint a jó cseléd. D. - Rossz cseléd az, a ki sokat szeret változni. Ny. 3. - Rossz cseléd, mely a sajtot meghántja. (Válogatós.) D. - Szoktatni kell a cselédet, ha hasznát akarod venni. D. - Vigyázó gazdának örömest kegyetlen nevét költi a cseléd. D. - Zabál a cselédje. D.

Cselédes. A jó cselédes gazda korán felkeljen, későn feküdjék le. Sz.

Cselédkenyér. Olyanokat sóhajtozik, mint egy cselédkenyér. Ny. 14. - Olyanokat pillant, mint egy cselédkenyér. (Repedt. Nagyot, álmosat pillant.) E.

Cselédség. Cigány-cselédség, galamb-majorság, nem nagy boldogság. Ny. 7.

Cselédszoba. Bolhás mint a cselédszoba. D.

Csemcseg mint a malac. S.

Csemege Étel után való a csemege. KV. - Nyalakodónak macskagumi a csemegéje. E.

Csemete. A fattyu csemete mély gyökeret nem ver. D.

Csempe száju. ME. - Csunyább a csempe pipánál. E.

Csendesen. Eljár a pap a kereszttel csendesen. D. - Hárman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Nagyon fent köp, ha csendesen evez. (Kevély.) D. - Vétkesnek a büntetést csendesen kell türni. KV.

Csendesség. A nagy folyó vizek csendességgel folynak. D. - Csendesség, csúf vendég. Ny. 7. - Háborgó tengernek, tolvaj embernek nincs csendessége. KV. - Jobb egy száraz falat, bár ne egyél halat, csak lehess csendességben. KV. - Nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Cz.

Csendült a fülem, hirt hallok. ME.

Cseng mint a prücsök. D.

Csengeri. Olyan szája van, megesne benne a csengeri baromvásár. Ny. 14.

Csengős macska nem fog egeret. S.

Csep. A tenger-csep se végtelen sok. D. - Csepből lesz a folyó. S. - Egy csep. D. - Egy csep esze sincs. S. - Egy csep magyar vér nem foly erében. D. - Egy csep mézhez csőbör epét kever. S. - Gyakor eséssel a kicsiny csep is lyukat ver. E. - Idővel az esőcsep is lyukat váj a kőbe. D. - Jó az öreg a háznál, ha egy csep esze sincs is. S. - Kicsiny a csep, de ha mindig hull, a kőben is lyukat váj. B. - Kivágta a becsületet, hogy egy csep sem maradt rajta. (Megszegte szavát.) Ny. 1. - Könnyü annak bolondozni, kinek egy csep esze sincs. S. - Sok csep leesik addig az eszterhéjrül. D. - Sok csepből ered az eső. D. - Sok csepből nagy eső válik. E. - Sok csep követ váj. E. - Sok csep lyukat ver a kövön. Pázmán. - Szüret, ha egy csep bor sincs. S. - Tudja a tengernek csepjeit. D.

Csepeg-csöpög. E. - Csepeg az orra. D. - Csepegve, lopogva. E. - Ha nem csurog, csepeg. D. - Örül, mint a kinek orra vére csepeg. D.

Csepegő. Esőből a csepegő alá. E.

Csepegtet. Nagy viaszgyertyákat csepegtettek alapjába. (Far.) D.

Cseppen. A bársonyra is rácseppenhet egy kis zsir. D. - Ha nem csordul is, cseppen. M. - Ha nem csordul, cseppen. E. - Ha nem csurran, cseppen. S. - Néha a bársonyra is rácseppen. D. - Mint a cseppentett vér. E. - Tüzre olajat cseppent. E.

Cseppenkint a hordó is megtelik. Ny. 19. - Cseppenkint, cseppenkint betelik a hordó. KV.

Cseprőstül. Apróstul, cseprőstül, iastul, fiastul. BSz.

Csepü. A csepün csomót, tojásban szőrt ne keress. B. - Csepün csomót, tojásban szőrt keres. D. - Csepü fonalon áll az ő hite. E. - Haja mint a csepü. E. - Kender gyeplő, csepü hám, mind a kettő rossz szerszám. ME. - Megvan mint a csepü fonatlan. Ny. 5. - Csepürágó. ME. - Rábaközi fejnek sem csepü a veleje. S

Cserdit. Ültess engem oda, majd közé cserditek én. E.

Csere csal. B. - Csere csalával jár. D. - Eb a cigány csere nélkül. D. - Egy se cigány, ki nem csere-csaló. D. - Egyszer megcserélt könnyen megy cserébe. E. - Egyszer megcserélt könnyen cserébe megyen. D. - Nem is cigány, ha nem csere-csaló. D. - Ritka cigány csere nékül. D. - Ritka csere csala nélkül. D.

Cserebogár. (Losonci diákok gúnyneve.) E. - Cserebogár rossz csősze a cserjének. D. - Olyan mint őszszel a cserebogár. (Ütött-kopott.) Ny. 22. - Több esze van egy cserebogárnak. D.

Cseresnye. Cseresnyét az urnak, magvát a tányérnak. K. - Cseresnyét az urnak, magvát a parasztnak. S. - Cseresnyét egy tálból nem eszik urakkal. (Óvatos.) D. - Elég cseresnyéje van, de férges. D. - Megért akkor a cseresnye, ki is kelt a magva. D. - Nem jó nagy urral egy tálból cseresnyét enni. D. - Nem jó nagy urral cseresnyét enni, mert meglövöldöz magjával. KV. - Nem jó urral egy tálból cseresnyét enni, mert meglövöldöz a magjával. KV. - Nagy urral egy tálból cseresnyét ne egyél. D.

Cseresnyés. Vigyáz a szóra, mint disznó a cseresnyés ganéjra. D.

Cserben hagyni. M. (Bajban hagyni, örökre elhagyni. Ha a timár a bőrt sokáig hagyja a cserlében, egészen megromlik.) - Cserben hagyta mátkáját. E. - Cserben maradt. D.

Cserzeni. Egy talpat cserzenek. E. - Hogy a varga cserezze ki bőrét! D. - Nehéz a kérget cserezni. D. - Nehéz más fonalát cserezni. (Kedvére tenni.) D.

Cserél. Azt sem mondta: cseréljünk acélt. (Kevély, egy szóra sem méltat.) E. - Azt sem mondta: cseréljünk pipát. (U. a.) D. - Bár koplal a farkas, még sem cserélne kalmárnak ebével. Sz. - Eb cserélne vele. Ny. 2. - Eben gubát cserélt. D. - Eben kutyát cserél. ME. - Eszem-iszom, jól élek, senkivel nem cserélek. (Könnyelmü.) Ny. 10. - Hitét a vén ember ritkán cseréli meg. D. - Lőrén bort cserél. E. - Sapkát cserél süvegen. Pázmán. - Süvegen sapkát ne cserélj. D. - Tarkán kurtát cserélt. (Mind a kettő ebnév. Eben kutyát cserélt.) D.

Cserélés Férjhez menés nem sapka cserélés. (Nem csekély dolog.) S.

Cserép. Cserepén ismerem minemü fazék volt. KV. - Disznóólat cseréppel ne fedj. D. - Eltörött a cserép. (A gyermek sirva fakadt.) D. - Eltörött a mécses cserép. (U. a.) Ny. 2. - Az ezüst korsónak cserepe is jó. D. - Megemészti a cserepet is. D. - Más cserép. (Értéktelen, haszontalan.) D. - Olyan a cserép mint a fazék. D. - Rátartja magát, mint a mécses cserép. E. - Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni. BSz.

Cserépedény. Könnyen törik a cserépedény. D.

Cserépfedél. Disznó-ólra cserépfedél. (Nem illik.) D. - Disznó-ólon cserépfedél. (U. a.) D.

Cseréptál. Cseréptálhoz fakanál. D. - Cseréptálhoz fakanál illik. Sz.

Cseréptányér, fakanál. (Összeillő szegény pár.) Ny. 7.

Cserfa. Cserfa-erdőben almát keres. Np. - Erős mint a cserfa-tűz. E. - Hurcolja a manó a cserfák tetején. (Vesztét keresi.) D. - Későre lesz a fiatalból vén cser. D. - Magról kel a cserfa is. E. - Már a cserfa is megvénhedett azóta. D. - Még akkor a balatoni cserfa is makk volt. D. - Szél hányogatja a cserfán. (Akasztott.) D. - Van oka mért mozdul cserfán a levél. D.

Cserje. Cserebogár rossz csősze a cserjének. D. - Éhség a farkast is kihajtja a cserjéből. E. - Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjéből. D.

Csepregi. Izetlen mint a csepregi ital. K.

Cseszkó. (Csizmadia.) E.

Csetneki csizma. (Rabbilincs. A csetneki vasgyár hires.) E. - Csetneki csizma a lábára. (U. a.) E.

Csetlik-botlik. (Vén.) D. - Csetlik-botlik mint a vak ló. S.

Csettet vetett a szája. (Hazudott.) E.

Csevegés. Kettőt utál a ház: haragot az asztalnál, csevegést a konyhában. Ny. 20. - Csevegő embert a szakács sem szereti. D.

Csép. A csép és a kapa szörnyü nyavalya; szegény a kenyerét alig falhatja. D. - Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi próbálja. KV. - Cséppel a bikát. (Verd.) E. - Csépre, kapára termett ember. M. - Felköti a csépet. (Előre hireszteli mihez fog.) B. - Hányaveti kezét, mint a csépet. D. - Jár a nyelve, mint a cséphadaró. E.

Csépel. Csépelt szalma beszéde. (Üres.) E. - Csupa szalmát csépel, semmi buzát nem ád. (Üres beszédü.) D. - Együtt cséplik a buzát. D. - Elcsépelték mint a tót buzát. (Verés.) D. - Más buzáját is csépli. D. - Ne szemeld a másét, csépeld a magadét. BSz. - Szalmát csépel. KV. - Szemeld a magadét, a másét ne csépeld. D. - Üres kévét csépel. D. - Üres szalmát csépel. E.

Cséplés. Kezdjük ujra, mint Pál ur a cséplést. (Ha rosszul megy az ének, ujra kell rákezdeni.) Ny. 1.

Cséplő. Eszik mint a cséplő. (Nagyevő.) E.

Cséppai. Elhagyja, mint a cséppai gyerek a sirást, ha borral kinálják. (Nem nagy szomoruság, melyet kevéssel lehet elháritani.) Ny. 5.

Csibafa. (Szeged határában óriási fákkal.) Szedje ki a csibafai borbély a szemedet. (Holló szedje ki szemedet: juss akasztófára.) Ny. 1.

Csibe. Az éhes németnek kecskebéka: csibe. D. - Németnek, olasznak kecskebéka: csibe. E. - Csibékkel kel fel és fekszik le. (Német.) S.

Csicsó. Cifra ruhába öltözött, mintha Csicsóba készülne. (Csicsó vára fényüzéséről, fényes mulatságairól volt hires.) Sz. - Csicsóba megy. (Cifrán öltözött.) E. - Csicsóéknál ég a világ. (Fényes mulatság.) Ny. 13. - Lesz még Csicsón bucsu, magam is ott leszek. (Nekem is megvirrad még; nekem is lesz még jobb sorom.) S. - Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó is vendéget vár. Sz. - Nem mindennap van Csicsón bucsu. Ny. 3. - Oly cifrán öltözik, mintha Csicsóba menne. Sz.

Csiga-biga. Pázmán. - Csiga-biga az ő dolga. M. - Csiga-biga nyujtsd ki szarvad. (Gyermekjáték.) E. - Csiga-biga told ki szarvad, én is tolom talicskádat. E. - Csiga-biga told ki szarvad, én is tolom taligádat. B.

Csiga. Behuzza magát, mint a téli csiga. D. - Hátán háza, kebelén kenyere, mint a csigának. (Igen szegény, semmie sincs.) D. - Lassan mászik, mint a csiga. E. - Lassu mint a csiga. D. - Magával hordja a házát mint a csiga. (Szegény.) E. - Megvonja magát, mint a téli csiga hajlékában. E. - Meztelen mint a csiga. S. - Csiga paripán jár. (Lassu.) D. - Csiga postán jár. (U. a.) B. - Csigavér. (Hidegvérü.) E.

Csiga. (Kinzó eszköz.) Csigán sem mondhatnék egyebet. Cz.

Csigás. (Cifra.) Nem illik vén lónak csigás kantár. (Vén embernek fiatal feleség.) Ny. 2. - Szép mint a csigás kantár. D.

Csigázás. Megkivánja a verést, mint a nyalkai cigány teste a csigázást. E.

Csigér. Alávaló csigért isznak barátságért. KV.

Csihéssé teszi. (Félénkké.) Ny. 2.

Csík. A csík is akkor legjobb, mikor megnyakazzák. (Mikor már meg van fogva.) B. - Belenyert mint Bertók a csíkban. (L. Bertók.) Ny. 6. - Belevesztett mint Bertók a csíkban. (L. Bertók.) E. - Csapja a csíkot a lencsével. (Össze nem illőket összekever. Csík káposztával jó, de nem lencsével.) Pázmán. - Csíkot nyakán, hazugot szaván. (Fogják.) D. - Eleven mint a csík. E. - Forog mint a csík. E. - Friss mint a csík. D. - Jár a fara mint a csík, mint a kit a bolha csíp. Ny. 19. - Ki csíkot akar fogni, rakja ki a varsát. E. - Legjobb a csík, ha megnyakazzák. (L. fent.) E. - Megnyakazták mint a csíkot. D. - Nyert benne mint Bertók a csíkban. (L. Bertók.) M. Sz. KV. - Nyertünk benne mint Bertók a csíkban. ML. - Nyertünk Bécsben, mint Bertók a csíkban. Sz. - Válogat, mint Bertók a csíkban. Ny. 3.

Csiklandik. Jót érzek, igen csiklandik a jobb szemem. Decsi János.

Csiklandós a nyaka. E. - Csiklandós a nyaka, nem szenvedheti a kötelet. D. - Csiklandós nyakat is megköthetik. (Felakaszthatják.) D.

Csikló. Eltaláltad a csiklóját. (Ügyes vagy. A disznófark csiklóját eltalálni nehéz.) E. - Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját. E.

Csikorgatja fogait. (Dühös.) D.

Csikorog a kerék, megitta a kocsis a háj árát. M. KV. - Csikorog a szekér, megitta a kocsis a háj árát. S. - Csikorog a malomkerék, esőt kiált. Cz. - Csikorog mint Kun László szekere. (Taliga. Szegény.) S. - Csikorog mint a talyiga-kerék. S. - Csikorog mint a temesvári sáncon a taliga. D. - Mindig csikorog mint a temesvári sáncon a taliga. B. - Csikorog mint a temesvári várban a talicska. D. - Ha csikorog a kerék, kocsis itta meg a háj árát. D. - Nem csikorog a szekér, ha megkenjük. (Vesztegetés pörben.) ME. - Ugy csikorog mint a deszkás szekér. S. - Ugy csikorog mint az oláhfalvi kerék. S. - Az utban törött el csikorgó kereke. D.

Csikorgós hideg. ME. - Minél nagyobb a dér, annál csikorgósabb az út. D.

Csikófog. Elhányta már a csikófogát. (Nem gyermek többé, már több esze lehetne.) E. - Elhullatta már a csikófogát. (U. a.) S. - Meg van még a csikófoga. (Fiatal.) Ny. 5.

Csikós. Eb a csikós suba nélkül. D. - Káromkodik mint a csikós. E. - Ritka csikós suba nélkül. D. - Zsiros mint a csikós haj. D. - Zsiros mint a csikós suba. ME.

Csikózik. Aligha kancája meg nem csikózott. (Örül.) D.

Csillagos. Csendes mint a csillagos ég. D.

Csillagvár. Szerencsésebb a csillagvári ökröknél. (Komárom ostromakor a bomba a csillagvár udvarában csak egy ökröt talált el, a többit nem.) E.

Csillagzat. Békével járnak a csillgazatok is. D. - Szerencsés csillagzatban született. D.

Csillog a szeme mint a macskáé. S. - Csillog a szeme mint a kan macskáé. E.

Csimbók. Csimbókot kötök rá. (Zsebkendőre emlékeztetőül.) E. - Csimbókot köthetne rá. (Hosszu beszédének végét vethetné.) E.

Csimogat. Nem illik férfinak magát csimogatni. (Cifrázni.) KV.

Csinál. Csinálom a csinálóját. (Tréfás káromkodás.) E. - Csinált út a torka. (Bő.) D. - Hétszer nézzünk, egyszer csináljuk. Ny. 15. - Ki csinált, hogy be nem szegett. (Nem vagy tökéletes. Ruhán végső munka a beszegés.) E. - Kőből is pénzt csinál a magyar. D. - Máskép csinálta mint Pörs a fiát. (Süket fia volt.) Ny. 2. - Nehéz a kutyatejből sajtot csinálni. D. - Ó köpönyegéből uj dolmányt csináltat. D.

Csincsák belevági. (Mindennek bátran neki megy.) ME.

Csinja-binja. Jól tudom csinját-binját. Zrinyi Miklós.

Csin. Minden csinját a karó hegyére kiteszi. D.

Csinján beretválj, mert megszaladsz. M. - Csinján beretválj, mert megszaladsz. ME. - Csinján beretválj, mert megakadsz. M.

Csinogat. A törzsök csak törzsök, bármint csinogassák. E.

Csinos. Akkor csinos a bakancsos, mikor a nadrágja rongyos. E. Np. - Te szobád sem csinosabb a másénál. D. - Tisztaság és csinos viselet másodegészség. E.

Csintalan. Eblábán járó csintalan gyerek. (Álnok.) D.

Csintalan. (Nem csinos.) Ha csintalan a szoba, lusta a gazdasszony. D.

Csipa. Csipagyüjtő. (Here ember.) E. - Töröld ki szemedből a csipát. (Hogy jobban láss.) Pázmán. - A csipás szem is idővel kinyilik. D.

Csípés. Bolha csípés. D. - Még a bolha csípést sem szenvedheti. (Kényes.) D. - Ritka szabó csípés nélkül. (Lopás.) D. - Szunyog-csípésben is meghalhat az ember. D.

Csipkebokor. Aggatózik, mint a csipkebokor. E. - Fészkelődik mint a veréb a csipkebokorban. S.

Csipkefa. Hol csipkefán terem az óra. (Boldog ország; obsitos meséje.) E.

Csipkés. Hátán boltja, mint a csipkés tótnak. (Szegény.) D. - Járja az országot, mint a csipkés tót. D.

Csipog. Csipogj neki, hadd keljen ki. (Segitsd, hogy kimondhassa, a mit gondol.) E. - Csirke csipog a nád alatt. (Elárult titok a szerelemben, mikor gyümölcse már látszik.) E.

Csípő. Csípőjén keze, szemetén szeme. (Kevély.) D.

Csípős. Legédesebb tejből is lehet csípős sajt. S.

Csira. Csirájában fojtsd meg a rosszat. S. - Lesült a csirája. (Megalázódott.) E. - Megnőtt a csirája. (Kevély lett.) E.

Csirázik. Későn vetett buza későre csirázik. S. - Későn vetett buza későbbre csirázik. D.

Csiri-biri kan veréb, a bolondot küld odébb. S. - Csiri-biri rossz emberek. (Bél M. szerint Mátyás király mondta a mádiakról Csallóközben.) E.

Csirikol. Elült madár nem csirikol. (Csiripel.) Ny. 1.

Csiripel. Anyja után csiripel a veréb. D. - Csiripel mint a nádiveréb. S. - Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. E. - Csiripel mint a szentkuti veréb a nagybőjtben. S. - Csiripel mint a veréb. D. - Már a verebek is csiripelik. ME. - Minden aprólékra ne csiripelj. D. - Verebek is róla csiripelnek. E. - Verebekkel csiripelj. E.

Csiriz a markodba. (Ügyetlen; nem tudja megfogni, pl. a lapdát.) E. - Csiriz rágó. (Csizmadia.) S. - Csizmadia-legénynek, jól van dolga szegénynek, hat krajcár jár egy hétre, az is kevés csirizre. Ny. 2. - Csupa csiriz a fejében. (Ostoba.) D. - Csirizes marku. (Tolvaj.) E.

Csiszár. Borcsiszár. D. - Lócsiszár. ME.

Csisz el csosz el bocskor. (Vén.) E.

Csitt. A te neved: csitt. (Hallgass.) E. - Csitt! gyerek van a háznál. (Ne szólj illetlent.) Ny. 6. - Csitt vásár! bikafingás, a ki egyet szól, mind megissza. E.

Csizike. Örül mint kalitkában a csizike. D.

Csizio. Érti a csiziót. (Hamisságban jártak.) Ny. 1. - Nem érti a csiziót. S. - Tele van kincscsel, mint a csizio jövendöléssel. D.

Csizmadia. Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát. (Táncban kopik a csizma.) Cz. - Csizmadia, isten fia. E. - Csizmadia istenfia üsse meg az istennyila. Ny. 9. - Csizmadiát fogott. (Megjárta.) E. - Csizmadia-legénynek, jól van dolga szegénynek, hat krajcár jár egy hétre, az is kevés csirizre. Ny. 2. - Ember vagy-e vagy csizmadia? (Tréfás kérdés: hogy vagy?) E. - Jól van dolga, mint a csizmadia-legénynek. (L. fent.) S. - Könnyü a csizmadiának a feslés. S. - Ne ásits, mint a csizmadia a sörért. Ny. 5. - Politikus csizmadia. E. - Ritka csizmadiának jó csizmája. E. - Ritkán van jó csizmája a csizmadiának. B. - Ugy siet mint a csizmadia a vásárra. Ny. 7.

Csizmakapca. Csizmakapcámat sem törölném hozzá. S.

Csizmaszár a torka. (Bő.) B. - Csizmaszárba szállott a bátorsága. S. - Csizmaszárba szorult az esze. S. - Nem tölti csizmaszárába a bort. (Megissza; iszákos. Torkába tölti az italt.) D.

Csizmatalp. Kemény mint a csizmatalp. E.

Csizmás. Vékony szőrü kutyának, kis csizmás embernek, sokat kell szenvedni. Ny. 22.

Csobaj. Kój a világ közepe, Csobaj a végezete. Ny. 3.

Csobádi. Előre, előre, mint a Csobádi lőre. Ny. 6.

Csoda. A gyémánt is elolvad, nem csoda ha a jég. D. - Csoda, egy kis szájból, hogy oly nagy hazugság kiférhet. D. - Csudaféreg az a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tüzbe. Pázmán. - Csuda ha lehel. D. - Csuda, hogy eddig el nem kopott a nyelve. D. - Csuda, hogy nyelvéből csak annyi is maradt. D. - Ha a pásztor rühes, nem csuda ha megkoszosodik a nyáj. D. - Ha nem kevély a tudóska, világ nyolcadik csodája. D. - Már minálunk csuda esett, a csikónak lófoga lett. (Korán akar okosnak látszani. Gúnyos.) E. - Nagy csuda házhéján a gunár. D. - Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud, hogysem napestig ott sétál a kakas. Pázmán. - Nem csuda ha a bolha átugorja a tetüt. D. - Nem csuda, ha az éretlen nád meghajlik. D. - Nem csuda, ha megbotlik a vak ló. Sz. - Ritka mint a csuda. D. - Szép és jó, nem kis csuda. (Ritkán jár együtt szépség a jósággal.) D. - Varga vargának, ha barátja, csuda. D.

Csodál. A házhéjára hágott ludat többen csodálják, hogysem az odahágott tyukot. M. - A kevély szegényt a manó is csodálva nézi. D.

Csodálatos mint a harapófogó. S.

Csodálkozás. A sok csodálkozás tudatlanság jele. K.

Csodáló. Nincs oly hazugság, melynek nem akadna csodálója. S.

Csomogás. Buzakenyér csomogás, kölcsönkérés megadás. Np.

Csomó. A csepün csomót, tojásban szőrt ne keress. D. - A cérna végén röstel csomót kötni. D. - Csomó van a fültövénél. (Akaratos.) Ny. 1. - Csomót kötött az orrán. Ny. 2. (Haragszik.) - Csomót köt az orrára. S. - Csomót köthetne nyelvén. D. - Egy csomóba köt vele. Pázmán. - Ember hiba nékül, fa csomó nélkül nincsen. Ny. 18. - Ez ám a csomó! ME. - Ha fel nem oldhatni a csómot, elvághatni. D. - Kákán csomót keres. Pázmán. - Kákán is csomót keres. M. - Köss csomót a nyelvedre. S. - Megköti csomóját. (Derekasan bevégzi a munkát.) Pázmán. - Nem káka, hogy valami csomót ne találj benne. D. - Nem köt csomót gégéjén. D.

Csomótlan. Nem mind káka, a mi csomótlan. D.

Csonka. Busul mint a csonka vitéz. D. - Csunyább a csonka pipától. E. - Még a csonka-béna sem ül mindig otthon. D. - Csonka toronyba zárták. (Halálra itélték. A budai vár egy részét csonka toronynak nevezték.) E.

Csonopla. (Bácsmegyei község.) Iszik mint a csonoplai tamburás. (Egymagában.) ME. - Hárman vannak mint a csonoplai tamburások. S.

Csontrágás. Fogas ebnek való a csontrágás. KV. - Fogasnak, ebnek való a csontrágás. (Ezen utóbbi többet mond.) M.

Csoportos. Ha utnak indultál, törd, a hol csoportos. Cz. - Se vége, se hossza csoportos szavának. D.

Csorba. A legélesebb késben is van egy kis csorba. D. - Most egy emberhalál nem nagy csorba a világon. D. - Vigyáz az okos, hogy hirében-nevében csorba ne essék. D.

Csorbul. Mi nagyon éles, hamar csorbul. S.

Csorda. Derék dolog, három tehén egy csorda. B. - Egész csordában ő az első parancsoló. (Bila.) D. - Egy csordában vannak. D. - Egy-két tehén nem egy csorda. E. - Egy tehén nem csorda. D. - Két-három tehén nem csorda. D. - Kolompos után bőg a csorda. S. - Ő a bika a csordában. ME. - Ritka csorda bika nélkül. D.

Csordul. Ha nem csordul is, cseppen. M. - Ha nem csordul, cseppen. E. - Ha csordul Vince, megtelik a pince. (Ha Vince napkor az eresz csepeg, sok bor lesz.) Ny. 3.

Csordultig van. (Nem lehet tovább türni; betellet a mérték.) E. - Csordultig tele van. (U. a.) D. - Csordultig van, mint a bogyiszlói bucsu. S.

Csorgó. Mikor az ember a csorgóból inni akar, meghajol előtte, de azután hátat fordit neki. ML.

Csoroszlya. Idővel a csoroszlya is elkopik. D. - Vargához viszi a csoroszlyát élesiteni. E. - Vén csoroszlya. S. - Vén csoroszlya, kopott ösztök. D.

Csók. Csókra áll a szája. ME. - Csókra termett a szája. S. - Félre bajusz, csók ér. Ny. 5. - Félre bajusz, mert csók ér. Ny. 5. - Félre bajusz, csókot kapsz. S. - Hamis leánynak hamis a csókja. S. - Hideg ruha a csók. D. - Illik szájára a csók, mint szegletbe a pók. Ny. 1. - Jobb a szeretőnek sebe, mint a gyülölőnek csókja. KV. - Judás csók. E. - Karcsu ruha a csók. B. - Ki csókot vet, szerelmet arat. S. - Könnyü ruha a csók. D. - Nem esik a csók hiába. Ny. 22. - Sürü csóknak baj a vége. Ny. 5. - Sürű csóknak b... a vége. ME. - Sürű csóknak gyerek a vége. S. - Szabad a csók. E. - Szapora csóknak mi a vége? E.

Csóka csókának nem vájja ki szemét. E. - Csókának is sok volna. (Hihetlent hazudott.) E. - Fekete mint a csóka. E. - Ha fürdik is a csóka, nem lesz fehér galambbá. D. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska. Np. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle. B. - Varjú varjúnak, csóka csókának, holló hollónak nem vájja ki szemét. S.

Csókol. Szegény embertől ne kérj kölcsön, csunya leányt meg ne csókolj. Ny. 5.

Csóri csukának nincs mája. (A csóri szakácsné nagyon szerette a csuka máját, azt soha sem adta fel a vendégnek, Mátyás királynak is azt mondotta, hogy a csóri csukának nincsen mája. Mátyás megfenyegette, ha fel nem tálalja, akkor a palotai pálcának nem lesz száma.) D.

Csóva. A hol a csóva, ott a tilalmas. D.

Csóvál. A kis róka is csóválja a farkát. D. - Csóválja farkát. (Hizelkedik.) E. - Farkát csóválja, mint a róka. D. - Ki csóválja rókafarkát, nem kerüli el a csávát. E. - Tudja a rókafarkát csóválni. (Tud a hizelgéshez.) D. - Vess az ebnek, csórja farkát. B.

Cső. A hol a tő, ott a cső. (Kukorica.) Ny. 2. - Rozsdás puskacső. D. - Teszi magát, mint két cső kukorica egy zsákban. (Rátartós szegény.) Ny. 3.

Csöbör. Csöbörből vödörbe. D. - Csöbörből vödörbe hág. M. - Csöbörrel szunyognak vérét nem vehetni. E. - Egy csep mézhez csöbör epét kever. D. - Éhes disznó moslékos csöbörbe is beleváj. Ny. 4. - Érett szőlő éretlennel egy csöbörbe megy. D. - Ki vödörrel, ki csöbörrel. D. - Magad csöbörjéből vedd a dézsmát. D. - Nehéz csöbörből vödörbe szállni. D. - Nem lehet a szunyognak vérét csöbörrel venni. D. - Szunyog vérét nem mérhetni csöbörrel. E. - Vederből csöbörbe. KV. - Vederből csöbörbe hágott. Sz.

Csődör. A jó csődör vagy megsántul vagy megvakul. E. - A jó csődör utoljára megvakul. D. - Hág mint a csődör. D. - Tudja két kézre ugratni a csődört. Cz.

Csőgle. Pokolra kelt mint a csőglei könyörgés. B.

Csökönös. Hörcsögös mint a csökönös ló. (Mérges.) Ny. 6.

Csömör ember. (Undok, rossz.) D. - Csömör főző. (Rossz szakács.) Sz. - Kiverték a csömört a hátából. E. - A mely malac sok váluból eszik, azt sem tudja melyiktől csömörlik meg. Ny. 4.

Csörge. Összemegy mint a csörge. Cz.

Csörög a szarka. E. - Csörög mint a szarka. D. - Csörög a szarka, vendég jön. S. - Nem hiába csörgött a haraszt. Ny. 8. - Felvette a csörgő sapkát. (Bolondozik.) S.

Csősz. Cserebogár rossz csősze a cserjének. D. - Éhes, mintha csőszakolban hált volna. Ny. 2. - Köszönje meg, ha csőszkéve jut neki. (Hitvány.) K. - Már ha csősz, hant alatt a lelke. (Minden csősz lop, elkárhozik.) Ny. 2. - Megnyomta a lábát a csőszökör. (Nyomoruság érte.) K. - Néha a csősz is lop. E. - Szabadon jár, mint a csősz lova. (Ennek nincs tilos vetés.) E. - Studérozik, mint Gyurka csősz kutyája, hogy harapja meg az embert. (Bemenet vagy kijövet.) Ny. 1.

Csúcs. Tyukmony is megáll az asztalon, ha betöröd csúcsát. (Tojás.) E. - Ugy van mint hat macska a zsákban, maga a csucsában. D. - Ugy van mint kilenc macska a zsákban, maga a csucsában. Ny. 7.

Csuf. Csendesség, csuf vendég. Ny. 7. - Csuf dolog, ha vénnek esze későn érik. D. - Csufot üz mindenből. D. - Könnyü a szegényből csufot űzni. D. - Nemzetiségének csufja. D. - Szép a páva, csuf a lába. E. - Ugyan belém verték a csufot. B. - Világ csufja. D. - Világ csufjává tették. S.

Csufol. Jó törzsök nem csufolhatja a tökét. D. - Könnyü a szegényt megcsufolni. KV. - Könnyü a szegényt kicsufolni, de nehéz felruházni. Ny. 22. - Könnyebb a szegényt kicsufolni, mint megruházni. E. - Ne csufolódjék a koldus, ha szegény. D. - Szegény a szegényt hamar kicsufolja. D.

Csufos a hire mint a tatárjárásnak. D.

Csufolódás. A csufolódást hevenyében legjobb félbeszakitani. Cz. - Tréfás csufolódás nyájasságnak tartatik. K.

Csuha. Közelebb az ing a csuhánál. M. KV.

Csuk. Késő akkor csukni az istállót, mikor a tehenet már elvitték. S. - Késő akkor csuknod az ólad, mikor már a tehén oda. E. - Pénzes ládát, pincét jó csukva tartani. E.

Csuka. A halaknak csuka a farkasa. D. - Csóri csukának nincs mája. (L. Csóri.) D. - Csuka csukával él. D. - Csukafog tanitotta fürészelni az embert. D. - Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz. - Fánszáradt csuka. (Akasztott.) D. - Háló előtt halász nem fogja csukáját. K. - Kövér mint a csuka. (Sovány.) D. - Ne fogd háló előtt a csukát. D. - Nem is hal, ha nem csuka. D. - Nincs mája mint a csóri csukának. (L. Csóri.) D. - Sovány mint a csuka. D. - Száraz mint a csuka. D. - Ugyan megtalálta egyik csuka a másikat. (Sovány házaspár.) Sz.

Csuklik, emlegetik. B. - Csuklik, emlegetik a verebek. E. - Csuklik, mint a kit emlegetnek. D.

Csuklya. Kin van a barát a csuklyától. D. - Mész, bors, csuklya, sok rosszat elfedez. K. - Mész, bors, csuklya, sok rosszat eltakar. KV.

Cukor. Cukrom a boltban, tied a bugyogóban. (Szaros.) Ny. 5. - Édes mint a cukor. S.

Csulaj minden czégérhez köszön. D.

Csunya. Árok is van, gödör is van, szép leány is van, csunya is van. Np. - Csunya a ganéj, de szép cipó terem utána. K. - Csunya a vén parázna. Sz. - Csunya dolog a háboru. Cz. - Csunya leánynak is szép a pénze. E. - Csunya ludmérgü. D. - Csunya madár az, mely saját fészkébe rondit. S. - Csunya mikor a szunyog köhög. S. - Csunya mikor a tetü köhög. S. - Csunya mint a régi Markalf. (Salamon király udvari bolondja.) BSz. - Csunya nagyon: részeges asszony, rongyos pap, görhes disznó, vén szerelmes és gazdag fösvény. S. - Csunya néz legtöbbet a tükörbe. Ny. 20. - Csunyább a csempe pipánál. E. - Csunyább a csonka pipánál. E. - Minél csunyább a majom, annál szebb. E. - Nehéz a csunyát szépen kimondani. D. - Nem mindig tükör oka, ha csunyát mutat. E. - Szebb a csunya fót, mint a szép lyuk. Ny. 8. - Szegény embertől ne kérj kölcsön, csunya leányt meg ne csókolj. (Mert nincs benne köszönet.) Ny. 5. - Szép asszony is ha megvénül csunya időt ér. B.

Csunyán. Jobb szekéren csunyán ülni, mint gyalog szépen menni. Ny. 17.

Csunyit. Maga fészkébe csunyit. E. - Rossz madár az, mely maga fészkébe csunyit. E.

Csupa. Nem sokat ér a csupa hallom, mondom. Cz.

Csupor. Az első ételnek izét megtartja a csupor. B. - Csuporból iszik. (Sokat iszik, ne lássák mennyit.) E. - Egy csuporban kotornak. Ny. 1. - Föld-csupor, fakanál. (Összeillők.) BSz. - Föld csuporhoz fa-kanál. (U. a.) B. - Kicsiny csupor hamar felforr. KV. - Kis csupor hamar felforr. Sz. - Kis csupor hamar forr. D. - Kis csupor hamar fut. Ny. 2. - Picziny csupor hamar felforr. BSz. - Kicsiny csupor nagy kanál. D. - Szegénynek még a csuprából is kiforr. E.

Csurgóra áll kalapja. (Be van csipve.) E.

Csurig van a bögre vizzel. (Már most elég.) Ny. 8.

Csurom viz vagyok. S.

Csurog. Ha nem csurog, csepeg. D. - Ha nem csurran, cseppen. S.

Csusza. Neki esett, mint tót gyerek a csuszának. S.

Csuszik mint a hordó a korcsolyán. D. - Csuszik, mint a jó bor. D. - Csuszik mint jó uton a szán. D. - Egy szánon csusznak. D. - Farsangfarkán csuszik a szán. B. - Farsangfarkán csusz a faszán. D. - Hájazza a kereket, hogy jobban csuszon a szekér. (Veszteget.) Sz. - Hol poharak csusznak, sikamlanak a titkok. D. - Jól megragadd a szerencsét, igen csuszós. D. - Már a mász, ha nem csusz. (Már az más, ha nem megy a dolog simán.) D.

Csuszt. Skarlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, Csuszt. (Csáki László országbiró diszruhájáról mondották 1649-ben, jelentve, hogy uradalmakat ér diszruhája.) Cz.

Csusztat. Nem nyeli hanem csusztatja a bort. D.

Csuszog nem jár. (Csoszog.) D.

Csutora. Bor-csutora. (Részeges.) D. - Csutora nélkül is elkel a jó bor. E. - Megiszom a jó bort csutora nélkül is, ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is. Np.

Csügg rajta, mint lábon az ivóka. (Pióca.) D.

Csüri-csavarja a dolgot. S. - Hiába csűröd-csavarod. E.

Csűr. A madarász sem hint többet a csűrbe, hanem a mennyivel oda csalhatja a madarat. D. - Az egerek nem sok fészket raknak az ő csűrjében. (Üres.) B. - Csűrében az egér nagy fészket alig ver. (U. a.) E. - Csütörtök csűribe. E. - Hétfő hetibe, kedd keddibe, szerda szerelmibe, csütörtök csűribe, péntek pitvarában, szombat szobájában, vasárnap kétszer az isten házába. E. - Jobb a teli ól, mint az üres csűr. D. - Többrül több gyül a csűrbe. D. - Van csűrjében mind őszi, mind tavaszi. (Gazdag.) D.

Csürhe. Egy malac nem csürhe. D.

Csütörtök. A ki sok zabáló csütörtököt tart, hosszú böjtre szorul. Cz. - Csütörtök csüribe. (L. csür.) E. - Csütörtököt mondott. (Nem sült el a puska; nem sikerült a terv.) E. - Csütörtököt mondott a puskája. ME. - Csütörtököt vetett a puskája. D. - Csütörtököt vetett a szája. (Hazudott, felsült vele.) D. - Kinek sok zabáló csütörtöke, sok hamvazó szerdája. E. - Kinek sok zabáló csütörtökje, annak sok hamvazó szerdája és böjtje. D. - Nincs mindennap zabáló csütörtök. (Böjt első csütörtökén fogyasztják a farsangi husmaradékot.) Ny. 22. - Nincsen ám mindennap zabáló csütörtök. D.

B. « KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

D. »