« C. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

E. É. »

D. Olyan mint a nagy D. (Potrohos.) Széchenyi.

Dada. Vén dada. (Asszony.) D.

Dagad mint barátban az aleluja. Ny. 1.

Daganat. Egy kis daganatért nem kell vágni kezet. E. - Kis daganatért kezét el nem vágatja az okos. D.

Dagaszt. A jól felkelt tésztát könnyü dagasztani. D. - Egy tésztát dagasztanak. E. - A kenyérnek legjobb dagasztója az isten. D.

Dajka. Csecsemős korában hat rágó dajkája volt. (Telhetetlen.) D. - Dajka módjára jóllakik a gyermek mellett. (Javát megeszi.) Decsi János. - Dajkarege. - Dajkamese. ME. - Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának. E. - Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. (Maga megeszi a javát.) KV.

Dajkál. Dajkálta, mint a tiszta buzát a ponyván. (Őrizte.) Ny. 21.

Dal. Majd elfujja az ebek dalát. (Megjár.) E. - Szomoru dalosnak szomoru a dala. D.

Dallás. Ritka francia dallás nélkül. D.

Dalol. Dalolnak mintha a házat fel akarnák venni. D. - Egy regét dallanak. D. - Torban dalolni, lakziban sírni. (Nem illik.) D. - Torban dalolni, vendégségben sírni nem illik. S.

Dalos. A bor meghajtja a dalost. D. - A bor meghajtja a dallót. E. - Világos felhőnek, dalos menyecskének ne örülj. Ny. 16. - Szomoru dalosnak szomoru a dala. D.

Damaki. Hárman sem tesznek egy damaki emberszámot. (Borsodmegyei Damak falu lakosai gyávák.) E.

Dancsházi. Használ neki mint a dancsházi rektornak a pálinka. S.

Dara. Szapora mint a dara. D.

Darab. Egy mérföld, még egy darab. (Messze van.) D. - Sok darab fa kivántatik egy szekércsináláshoz. E. - Sok darab málé kel egy esztendő alatt. D. - Szomszéd falat jobb darab. D.

Darabos. Akárhogy simitják a darabost, mégis kitetszik. D. - Megegyengették a darabos hátát. D. - Ne járj a daraboson, ha nyomott uton járhatsz. D.

Darálni. Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. (Karabukova bácsmegyei falu.) Ny. 2. - Sokat darál. (Fecseg.) S. - Szapora malom sokat darál. (Sok beszédü.) E.

Darázs. A pókhálón felakad a légy, de azon a darázs keresztül veri magát. D. - A törvény oly háló, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darázs pedig keresztül töri magát rajta. D. - Darázs csipje meg. S. - Darázs derekű. (Karcsu.) S. - Darázs-fészekbe nyul. E. - Darazsakat piszkál. KV. - Darázst ne szurkálj. M. - Dong mint a darázs a tücskök között. E. - Jól megérett gyümölcs, melyet a darazsak megdonganak. D. - Kit a darázs megcsipett, a szunyogtól is fél. S. - Meglepték mint darazsak a dögöt. E. - Mérges mint a darázs. D. - Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli. D. - Vén darázs is megdongja a gyümölcsöt. D. - Vén darázs legalább megdongja, ha meg nem eszi is a gyümölcsöt. (Vén szerelmesről.) E. - Zúg mint a darázs. D. - Darázs fészket piszkál. B. - Ne bolygasd a darázsfészket, megszúr. D. - Ritka mint a darázsméz. D.

Darnai. Okos mint a darnai kos. Ny. 14.

Daróc. Goromba mint a daróc. E.

Daru. Egy után mennek a darvak. D. - Görbén hordja nyakát, mint a daru. E. - Láss darvat. (Ritkaságot.) M. - Ő is látott darvat. (U. a.) E. - Levendula ágastul, a hug daru párostól. (Igen fiatal leány és már van szeretője.) Np. - Tekereg mint ősszel a daru. D.

Dárda. Hozdsza gazdasszony a gyermeket, ne neked a dárda. (Felcserélt szerep: férfi végzi asszony dolgát, asszony végzi férfi dolgát. Helytelen.) M. - Kard ki kard, dárda ki dárda. D. - Kezében törött a dárda. D. - Ördög üllőn koholt vasdárda. D. - Sok sógor, sok dárda. KV.

Dárius kincse. (Sok kincs.) D. - Dárius kincse van. B. - Elköltené Dárius kincsét is. E.

Dátum hasra. (Esett.) D. - Ha dátom látom, ha nem dátom nem látom. (Ha ügyvédet fizetsz, birót vesztegetsz, tied a per.) Ny. 10.

Dávid. Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta. E. - Hegedült arról szent Dávid. E. - Hegedült arról szent Dávid, el is magyarázta. D. - Régen elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. E. - Hogy is szóljak szent Dáviddal. (Restellem, hogy káromkodtam.) E. - Szent Dávid tánca. (A nótával megegyező igazi tánc.) E.

Deli. Meddig hordód teli, addig leszesz deli. E.

Denár. Egy denár, két denár, neked ebből kevés jár. Ny. 16. - Egy denár, két denár, neked ebből semmi sem jár. S.

Denc. Szekér alatt denc kutya. (Baj van; kutya van a kertben. Dencz, kutya név.) E.

Denevér sem madár, sem egér. (Kétkulacsos.) E. - Denevér szárnyakon ide-tova röpdös. (Éjjel csatangol.) D. - Este jár mint a denevér. (Fél a világosságtól.) E.

Derecske. Becsöngetett neki, mint Derecskének a tatár. (L. becsönget.) D.

Dereglye. Rossz hajó az, melynek dereglyéje nincs. Cz. - Rossz gálya az, melynek dereglyéje nincs. D.

Derekaljas. Jobb magának szalmaágyat, mint másnak derekaljas ágyat vetni. D.

Derellye. A szalonnát, ha egyre füstölik is, sem válik belőle derellye. Cz. - Galuska, derellye, kapások ereje. Ny. 20.

Deres ló. (Vén.) D. - A kis csikó nagy derestül, hámot vonni tanul restül. KV. - Kicsiny csikó nagy derestül, hámot huzni tanul restül. Sz. - Margit asszony, deres ló, ritkán válik benned jó. Sz. - Oldalról köti a derest. S. - Oldalt kötötte a derest. D. - Szélről köti a derest. D. - Vörös ember, deres ló, ritkán válik abból jó. Ny. 1.

Deres Deresre huzták. (Verés.) ME. - Komor mint a deresre huzott. D. - Jól meghánytatta a derest. D. - Lefektették a deres lóra. D. - Megingatják az embert deres nélkül is. (Megverik.) D. - Megjárta a deresen a lapockás tánczot. D.

Derék. A mi derék tüzzé vált, nehéz eloltani. D. - Derék ember a kéményseprő, azért nézik annyian. E. - Derék ember a kocsis, hogy előre ül. D. - Derék ember a viceispán. E. - Hogyne volna derék, mikor dereka van. S. - Nem derék ebéd, melynek vacsorája nincsen. D. - Olyan derék ember, hogy kilenc puszta faluban nincs párja. (Gúny.) S. - Rongyosban légy derék ember. (Szegénységben.) E.

Derék. Nem oly szép a suba ujja belül, mint a derék bélése. E.

Derék. Beadta a derekát. (Le van győzve, megadja magát. Birkozók kifejezéséről véve.) E. - Darázs dereku. (Karcsu.) S. - Dereka gyertya, keze gömbölyü. (Szép nő.) - Derekát, hátát lánynak nem szabad fájlalni. (A munkában, különben lustának mondják.) Ny. 6. - Derékon kell megragadni a dolgot. S. - Eleget raktak a derékra, csak birja. D. - Fejét szelték le, derekát épen hagyták. D. - Hogy ne volna derék, mikor dereka van. S. - Kicsiny a mustár, de nagy a dereka. D. - Letörték talán a derekát is. D. - Megegyengették a derekát. D. - Neki esik a folyó derekának. (Erős.) D. - Nem alhatik, hacsak valakinek derekát le nem üti. D. - Volt valaha annak egyenes dereka. (Vén.) D.

Derekas dologhoz derék ember kell. ME.

Derékszög. Kiesett a derékszög. (Ha a szekér derékszöge kiesik, nagy baj van.) D. - Kiesett a derékszög, asszony hajtja a kocsit. (Nagy baj, ha asszony ur a házban.) Ny. 13. - Kutyafarkból derékszöget ne csinálj. D.

Derce. Vadász kutyának derce is jó. D.

Derü. Borura derü. E. - Derüre boru. S. - Derüre-borura iszik. (Örömében-bánatában, mindig.) S. - Nagypénteki derü jó termésnek jele. S.

Derül. Alul derül, bocskor merül. (Eső.) E. - Délről derül, bocskor merül. Ny. 22.

Derült meleg husvét napján, meglátszik őszszel a gazdán. S. - Nem leszek én árva mindég, boru után derült az ég. Np.

Derzsen csinálják a tarka borjut. (Csufolás.) Ny. 7.

Deszka kapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda. Ny. 3. - Deszkát árul Földváron. (Meghalt.) E. - Deszkát árul addig Földváron. (Mig az meglesz, akkor már ő nem lesz.) D. - Deszkát árul már. Ny. 5. - Kopasz mint a gyalult deszka. D. - Kövér mint a hizlalt deszka. D. - Lapos mint a deszka. E. - Minél jobban gyalulják a deszkát, annál simább lesz. B. - Négy deszka közé tették. (Koporsóba.) E. - Sovány mint a deszka. D. - Szánja koporsóra a deszkát. (Fösvény.) D. - Ugy csikorog mint a deszkás szekér. S.

Délceg csikóból válik a jó paripa. B. - Ha délceg a lovad, legyen jó a hámod. S. - Kifogták a délcegből. (Már olcsóbban adja, nem rátartós.) Pázmán. - Zabola, fék, ostor, délceg lovag megtör. S.

Délben. A retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. Ny. 8. - Délben gyujtasz gyertyát. (Világos dologban is kételkedel.) M. KV. - Délben is vakoskodik. D. - Délben kimélt ebéd jó vacsora. D. - Délben kimélt ebéd jó vacsora lehet. KV. - Délben sem látsz. KV. - Fényes délben is vakoskodik. S. - Ki délig kurta, délután is az lesz. (Ki milyen fiatal korában, olyan lesz öreg korában is.) E. - Ki délig kurta, délután sincs farka. (U. a.) Ny. 7. - A ki délig eb, kutya az délután is. Ny. 16. - A ki délig kutya, délután is az. Ny. 8. - A reggeli vendég délig, a déli estélig, az esteli reggelig szokott maradni. D. - Belebujik a szalmába, ki sem jő délig. D. - Délig alvó. (Rest.) E. - Ha délig nem, délután sem. (Ha ifjukoromban nem tettem, öreg koromban sem teszem). E. - Orosznak csak délig van esze. (Délután részeg pálinkától.) S. - Reggeli vendég nem marad délig. (Eső.) - Reggeli vendég ritkán marad délig. (U. a.) S. - Tótnak délig esze. (L. fent.) E.

Délelőtt. Csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse. (Fösvény.) D. - Ki kutya délelőtt, délután is az marad. (Ifju-öreg.) S.

Délután. A ki délig kurta, délután is az. E. - A ki délig kurta, délután sincs farka. Ny. 7 - A ki délig eb, kutya az délután is. Ny. 16. - A ki délig kutya, délután is az. Ny. 8. - Délutáni kézfogónak rovás a dija. E. - Ha délig nem, délután sem. E. - Nála gyakorta délután van. (Leissza magát.) E. - Szitán látott sok aranynak, délután kézfogásnak rovás a dija. (L. arany.) E.

Délesti órákra általteszi magát. (Leissza magát.) E.

Délibábon aratást keres. Ny. 1.

Délrül derül, bocskor merül. (Eső.) Ny. 22.

Dér. Bánja béka a deret. D. - Békára is lesz dér. S. - Bus, mint a dérsütötte dohány. D. - Busul, mint kinek szőlőjét megcsipte a dér. D. - Csipi a dér az orrát. (Megjárt.) Ny. 2. - Dér után meghugyozza magát az idő. E. - Dér után nem messze a tél. B. - Fél, mint béka a dértől. D. - Idővel, dérrel a kökény is megérik. E. - Lesz még békára dér. E. - Lesz még a kutyára dér. Ny. 5. - Mely mag a dértül fél, későbbre kél. D. - Minél nagyobb a dér, annál csikorgósabb az ut. D. - Nehéz a dér a békának. Pázmán. - Szomoru, mint a dércsipte dohány. D.

Dézsa. Moslékos dézsa. D.

Dézsma. Dézsmát kell venni minden szavában. (Hazug; csak minden tizedik szavát lehet elhinni.) D. - Hányják-vetik, mint a dézsma a buzát. D. - Hányják-vetik, mint a dézsma gabonát. D. - Kiadta a dézsmát. E. - Magad csöbörjébül vedd a dézsmát. D. - Mosolyog, mint a dézsma bárány. (Keservesen. Dézsmába, tizedbe szemen szedett alját adták.) S. - Neki szokott, mint molnár a dézsmának. (Lopkodásnak.) D. - Szomoruan néz, mint a dézsma bárány. (L. fent.) Ny. 5.

Dézsmál. A barát a barátot meg nem dézsmálja. (Szerzetes a szerzetestől nem keres tizedet.) KV. - Dézsmálni kell szavait. (Hazug.) E. - Kiki magáéból dézsmál. (Fizeti a tizedet, adót.) D. - Kiki maga kádjáról dézsmál. (A maga borából ad tizedet.) ML. - Magad kádjáról dézsmálj, ne bántsd a másét. (A magadéból végy.) Ny. 1. - Pap a papot nem dézsmálja. (L.: fent.) D.

Diákos ember hamar gazdag is. (Tudós, képzett, tanult.) D.

Diákság. Leghangosabb diákságu a fecske. (Szapora beszédü.) D.

Diáktalan. Diáktalannak nem való a könyv. (Tanulatlannak.) KV.

Diákul. A többi diákul van. (Disznóság. Női társaságban a férfiak azt, mit nem akarnak, hogy az asszonyok értsék, diákul mondják.) Ny. 20. - A többi diákul van, nem ér értem. Ny. 3. - Bolondság a papság, ha diákul nem tud. D. - Ki diákul tud, a pappal is szólhat. D. - Nehéz a papság, ha diákul nem tud. BSz. - Semmit sem tud diákul, noha eleget járt az iskola mellett. D.

Dicsekszik. Ha eszed volna, nem dicsekednél vele. S. - Ezzel bizony nincs mit dicsekedni. ME. - Más tollával dicsekszik. E. - Okos azt is elhallgatja, a mije van, a bolond azzal is dicsekszik, a mije nincs. S.

Dicséret. A felettébb való nagy dicséret és a hazugság azon egy fának ágai. B. - Jutalom dicsérettel jár. S. - Kiki örömest hallja a maga dicséretét. KV. - Nagy dicséret és hazugság egy fának ágai. E. - Nem a ki jól kezdi, hanem a ki jól végzi, érdemel dicséretet. S. - Pénzen vett dicséret, cifra hazugság. D. - Pénzen vett dicséret uri hazugság. D. - Rossz ember dicsérete nem nagy becsületedre válik. Cz.

Dicséretes. Nagy dologban az iparkodás is dicséretes. B.

Dicsőség. A dicsőség a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. D. - Dicsőség bajjal jár. S. - Dicsőség Istennek, békesség embernek. D. - Ki nem állom a dicsőséget. (Sok a jóból.) E. - Megunta a dicsőséget. (Nem győzte végét várni.) Ny. 15.

Dicsőséges. Néha a szegénység dicsőséges. D. - Szegénység is lehet dicsőséges. E.

Dinnye. Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török, majd levág. (Itt a veszedelem, szaladj.) Ny. 8. - Lőrinc van a dinnyében. (Lőrinc napján kezd romlani a dinnye. Ez régen igy lehetett, de mai nap csak akkor kezd javában érni.) E. - Ugy búsul, mint a kinek dinnyeföld nem jutott. Ny. 3.

Dinom-dánom. Egy két napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (Lakodalom.) D. - Ej dinom-dánom, tölts, bizony nem bánom. D. - Három napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. - Jaj dinom-dánom, ha meghalok sem bánom. B. - Jaj dinom-dánom, mig élek is bánom. B. - Rövid dinom-dánom, hosszu szánom-bánom. Ny. 4.

Diogenes bolond volt, hogy üres hordóban lakott. D. - Tele hordóban lakó Diogenes. (Részeges.) D.

Dió. A jó meg a dió. E. - Akkor már idót dobálnak csontjaimmal. E. - Dió van alul. (A java.) S. - Dió törve, az asszony verve. (Jó.) S. - Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz. - Egy férges diót sem adnék érte. E. - Ez jó, meg a dió. S. - Feje mint egy hordó, esze mint egy dió. E. - Feltörte nagy nehezen a diót. D. - Férges dió. D. - Férges mint a dió. D. - Kemény dióba harapott. E. - Kihullott mint tokjából a dió. D. - Nem ér egy férges diót. D. - Törd meg a diót, ha belét meg akarod enni. BSz. - Üres dió, üres pohár, ha eltörik sem nagy kár. E. - Üres mint a férges dió. D. - Zörgős dió, mogyoró, síró gyermeknek való. S.

Diófa. A diófának veréssel veszik hasznát. D. - A pénz és diófa verve jó. (A pénz élire verve, kimélve jó.) D. - Adjon isten minden jót, diófából koporsót. (L. ad.) E. - Adjon isten minden jót, feleséget szépet, jót, diófából koporsót. (L. ad.) D. - Azt gondolja övé mint a diófáig. B. - Diófa verve jó. S. - Diófának, szamárnak, asszonyembernek verve veszik hasznát. KV. - Ne verd a diófát, mely bő gyümölcsöt ád. KV. - Oly kevély mintha övé volna a diófáig. M. - Olyan kevély mintha övé volna mind a diófáig. KV. - Övé mind a diófáig. (Gazdag, kevély.) D. - Rátartja magát, mintha övé volna a diófáig. E.

Dióhéj. Dióhéjba szoritva. (Röviden.) E. - Mintha dióhéjban járna. E. - Nincs annyi esze, mennyi egy dióhéjba beleférne. E. - Zörög mint a macska a dióhéjban. E.

Diós. (Diósdi játék.) Nem játszik már dióst. (Már nem gyermek.) B. - Nem diósdi már a játék. (U. a.) D.

Diószeg. Kójon, Kágyán nincsen kenyér, Diószegre jár a szegény. (Kój és Kágya határa igen kicsiny, s a mi van az is földbirtokos uraké.) Ny. 3. - Megesett neki a diószegi vásár. (Károsodott.) Np. - Megesett ám nekünk a diószegi vásár. (Ökrét eladta, árát elitta: se pénz, se posztó!) Sz.

Disznóalom. A disznóalmot is el akarná adni. (Fösvény.) E. - Eladja a disznóalmot is. D. - Még a disznóalmot is el akarja adni. KV.

Disznóbőr. Nehéz a disznóbőrből szattyánt késziteni. D. - Terjed a becsület, mint a disznóbőr a tüzön. (Kitudódott a gaztett.) Ny. 5.

Disznóhus. Mindenbe jó, mint a disznóhus. (Hizelgő.) Ny. 3. - Mindennel jó, mint a disznóhus. E. (U. a.)

Disznóláb. Itt a kezem, nem disznóláb. (Kezemet adom rá, szavamnak állok. Alku.) E. - Miatyánk isten, disznóláb. (Léleknek imádság kell, testnek étel.) E. - Néha a disznóláb is elsül. Ny. 3. - Sodrófa nem disznóláb. (Verés nem étel.) E.

Disznóól. Csak ne dolgozzék, ellakik a disznóólban is. D. - Disznóólon cserépfedél. E. - Disznóólat cseréppel ne fedj. D. - Disznóólra cserépfedél. D. (Pazarlás; nem is jó, télen hideg, nyáron meleg.)

Disznópásztorság. A kanász-bojtár is későre ér a disznópásztorságra. D. - Disznópásztor haragszik s a falu nem is tudja. (Senki sem törődik szegény haragjával.) S.

Disznóserte. Ugy áll a haja, mint a disznóserte. E.

Disznószíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény, irigy.) D.

Disznószív. Ha van disznószíved. (Elszánt, szívtelen.) A disznó a maga kölykét is felfalja. E.

Disznótor. Sok disznótor esik meg addig. (Még sokára lesz az.) D.

Divat. Az arany elveszti divatját, ha kezedbe fogod. (Rossz mindent rosszra fordit.) D. - Divatjában van a munka. (Munkaidő van.) B.

Diván. (Tanácskozás.) Mihez karddal férhetsz, nem kell ahhoz sok diván. KV.

Dob. Egy bolond oly követ dob a kútba, hogy száz okos sem veszi ki. E. - Egyszer dobi, másszor kopi. (Egyszer dobja, másszor kapja.) Ny. 4. - Égre követ ne dobj, mert fejedre fordul. KV. - Gyöngyöt nem szokás a disznók elé dobni. (Szentirás.) S. - Ki téged kővel dob, dobd vissza kenyérrel. (Szentirás.) S. - Nagy követ dob a kútba. S. - Ott marad a hová dobják. (Birkatürelmű.) E.

Dobál. Akkor már diót dobálnak csontjaimmal. E. - Ki mást sárral dobál, bemocskolja magát. S. - Kinek üvegből van a háza, ne dobálódzék kővel. (Német.) S.

Dobi. Jóllakott mint a dobi kutya a löki piacon. (Kidobták, kilökték.) S.

Dobol. A mit sipolva nyert, elvesztette dobolva. (Apránkint szerezte, egyszerre elvesztette.) D.

Dobszó. Dobszóra megy ott. (Ott nagy a rend.) D.

Dobos. A dobosra is mérgelődik, hogy jobban nem veri. D. - Dobosnak termett. (Kicsi zömök.) E. - Megfeszitette hasát, mint dobos a dobot. (Sokat evett.) D.

Dobog. Ugy dobog a szive, mint a ricsi kutyáé. (Fél, szűkül.) Ny. 7.

Dobos. Pislog, mint a Dobos harcsája. (Rosszban töri fejét. Dobos, halász család neve.) Ny. 1.

Dobozi. Add meg magad Dobozi. (Véged van, nincs menekülés.) Kisfaludy S. - Izzad most Dobozi. (Dobozi nevű tiszttartót a jobbágy bevádolta a földes úrnál, ez levelet küldött általa a tiszttartóhoz. A jobbágy előre örült, hogy fog a tiszttartó megijedni, pedig a levélben az állott, hogy veressen az árulkodó jobbágyra huszonöt botot, s igy nem Dobozi, hanem az árulkodó izzadott.) A ki másnak vermet ás, maga esik bele. D.

Dócz. Áll mint Dóczban Sz. Ferenc. (Mozdulatlan mint a szobor.) Ny. 9.

Dóczi. Fizess Dóczi, ha van a láda fiából. Ny. 6.

Dócziné ládájában van. (Nincs helyén.) Ny. 2. - Jó helyén van, mint a Dócziné ládája. (Földön.) Ny. 6.

Dohány. Bihar-vármegyébe, Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. (Itt van a legjava.) B. - Biró hátán vágott dohány. (Nagyjából végzett munka.) B. - Bús mint a dérsütötte dohány. D. - Debreceni pipa, szegedi dohány, kassai tubák. ME. - Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. E. - Ilyen a világ, kimarkolja a dohányt. (Elszerették a szép feleséget.) Ny. 6. - Huncut a világ, kimarkolja a dohányt. (U. a.) Ny. 2. - Kevés a vágott dohánya. (Ész.) Ny. 7. - Kimarkolja a dohányt más zacskójából s a magáéba teszi. (Önző.) E. - Kitelik a, ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5. - Kiparancsolja az isten, mint Vidának a dohányt. (Lesz-e dohány Vida? Lesz, ha isten ád. Adott is neki.) Ny. 11. - Nagy pipáju, kevés dohányu. E. - Ne pipálj, ha nincs dohányod. Ny. 7. - Nem ér egy pipa dohányt. E. - Nincs vágott dohánya. (Józan esze.) Ny. 2. - Szegedre dohányért. E. - Szomoru mint a dércsipte dohány. D.

Dohánymag. Annyi mint a dohánymag. E. - Apró mint a dohánymag. D. - Az elszórt dohánymagot nehéz felszedni. D.

Dohányoz mint a török. E. - Egy hólyagból dohányoznak. D.

Dohog mint a terhes felhő. Ny. 11.

Dohos lisztet nem szeleli az okos, mert a mi jó vagyon benne, azt is elveszti. D.

Doktor. A gyarmati sintér legyen a doktorod. (Kínoz.) Ny. 1. - Bizd papra lelkedet, doktorra testedet, prokátorra peredet: pokolba leled helyedet. (Legyen magadnak is gondja magadra, egyedül a pap imádsága nem üdvözit stb.) Ny. 1.

Dolmány. Egyik dolmányszűr, a másik szűrdolmány. (Egyik eb, a másik kutya.) B. - Fakó kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. (Szegénység.) D. - Hintós kocsi, kender hám, neme ember, szűrdolmány. (Uri pompa, koldus konyha: szegénység.) D. - Hintós kocsi, kender hám, herceg úrfi, szűrdolmány. (Bukott földesúr.) D. - Kankó nem dolmány. (Rövid szűr nem dolmány.) D. - Ó köpönyegjéből uj dolmányt csináltat. D. - Rongyos dolmány, okos legény. (Tudósok szegények.) E. - Rongyos dolmányban is van okos legény. E. - Szűrdolmány vagy dolmányszűr. E. - Szűrdolmány vagy dolmányszűr mindegy. D.

Dolgos. A hamar evő jó dolgos. D. - A jó mesés ritkán jó dolgos. D. - Jó táncos rossz dolgos. E. - Két pofára eszik, mint a dolgos betyár. (Szolgalegény neve az alföldön.) D. - Mely szolga sok mesét tud, ritkán dolgos. S. - Milyen a dolgos, olyan a bére is. D.

Dolgozás. Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás. E.

Dologkerülő. A dologkerülő hamar koldulásra jut. KV. - A dologkerülő nem sok kalácsot eszik. KV. - Dologkerülő mint a papok szolgája. Sz.

Dologtalan. A hol a szolgálók cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. - Cifra szolgáló, dologtalan asszony. S.

Domb. Apró homokról válik a nagy domb. D. - Dombról a síkra könnyü lehemperegni. D. - Ez az atyafiság köztetek: egyik a dombra, másik a völgybe rakodott, eljött a zápor eső, öszehordotta őket. D. - Kit a dombon nem örömest látunk, olyat a völgybe taszigálunk. D. - Kutya is a dombra szarik. (Gazdagnak kedvez a szerencse.) E. - Legyalulták a háti dombot. (Megverték.) D. - Nehéz a dombra visszahemperegni. D. - Olyan az atyafiság köztök: egyik a dombra rakodott, másik a völgybe s a viz összemosta. B. - Ördög is a dombra tojik. (Gazdagnak kedvez a szerencse.) E. - A lapost lepi a ménes, a dombost nem szereti. Ny. 18.

Domika. A turóra vizet öntnek, domikának mondják. E. - A turóra vizet öntnek, domikának mondják; a parasztra kardot kötnek, katonának hivják. D.

Domoszlói francia. (Hitvány tot katona.) BSz.

Dong mint a bogár. D. - Dong mind a darázs a tücskök között. E. - Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.

Donga. Nagy az öble, de vékony a dongája. D. - Nagyhirü, de vékony dongáju. D. - Vékony dongáju. (Gyenge testalkotásu.) E.

Dongás. Méhdongás nélkül mézet nem vehetni. D. - Ritka nagy légy dongás nélkül. D.

Dongó légy. ME. - Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.

Dorong. A ki bottal köszön, annak doronggal felelnek. Ny. 4. - Dorongot vetettek elibe. (Akadály.) E. - Előtte a hajszál is dorong. D. - Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz rád. Cz.

Dorgál. Ki mást dorgálni akar, maga feddhetlen legyen. E. - A pap is azt dorgálja, a mit szeme lát, füle hall. E.

Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, - jót nevel a gyermekből. KV.

Dorkó. Állj meg avval a köröszttel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz.

Doromb. Házi doromb. (Pörlekedő feleség.) E.

Dorombol. Ne dorombolj mint a macska. (Hangosan beszélj.) Ny. 5.

Dorozsma. Hegyes mint a dorozsmai turó. D. - Helyén van, mint Dorozsma. ME. - Rug, vág, mint a dorozsmai tehén. S.

Dózsa. Anticipálta mint Dózsa a macskát. (Dózsa nevü ember látta, hogy a macska az ablaknak ugrik, hogy hát ez be ne verje, maga verte be előtte. Megelőzi a bajt, de nincs köszönet benne.) E. - Megelőzte mint Dózsa a macskát.) (U. a.) S. - Mosolyog mint Dózsa a moslékra. Ny. 1.

Döf mint a szarvas. D. - Ember vagy kecske, megdöfted a juhot. (Gyöngén hatalmaskodni nem nagy dicsőség.) E. - Ujjával is keresztül döfi az embert. D.

Döghalál. Éhséget döghalál szokta követni. KV.

Döghus. A cigány sem rágja a döghust hiába. (Hanem mert mása nincs.) B.

Döglés Szamár-döglés, pap-halál ritkán esik. Ny. 2.

Dögróváson van. (A juhász a beteg birkát róváson megjegyzi.) Ny. 14. - Ha a juh szomorun legel, dögróváson van. Cz. - Régen van ő immár dögróvásra metszve. D.

Döglik. Akkor rugdalódzik legjobban a kecske, mikor meg akar dögleni. D. - Annak döglik, a kinek van. (Cigány vigasz.) Ny. 6. - Azt sem tudja, mitől döglik a légy. (Mi az édes, mi a jó.) D. - Ha marad, gazdának; ha döglik, kutyának. (Ha a malac megmarad, a gazda haszna, ha megdöglik, a kutyáé.) Ny. 3. - Döglik. (Lustán hever.) E. - Jól tudja a cigány, mitől döglik a légy. (Mi a jó.) E. - Kecske is legtöbbet rugdalódzik, mikor döglőfélben van. E. - Ló döglik, hám ürül. Ny. 7. - Még addig ló döglik, hám ürül. (Messze tervezgetés.) Ny. 7. - Nem döglik meg a disznó a maga alomjától. K. - Ott döglik, a hol van. (Cigány vigasz.) S. - Szépen döglik a marha, olcsó lesz a bőr. D. - Tudja mitől döglik a légy. Ny. 15. - Tudjuk már, mitől döglik az eb. (A jólélésben a kutya is megvész.) D. - Vagy hever, vagy döglik. D.

Döglött. A döglött eb meg nem marja az embert. D. - A döglött oroszlánt a szamár is rugdossa. D. - Annyi haszna, mint döglött lovon a patkó. D. - Annyi haszna, mint döglött lovon a patkónak. E. - Annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Ny. 5. 8. - Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. - Döglött légy. E. - Döglött méh mézet nem hord. D. - Döglött méh nem ád mézet. E. - Erőtlen mint a döglött oroszlán. D. - Feltekerte eszét, mint döglött borju a farkát. E. - Luteránus cigány, kálvinista kőmives, okos orosz, döglött szamár, ritkaság. S. - Pondrós mint a döglött kutya. D. - Ördög vigye a káposztát, ha a disznó eldöglött. E. - Tekeri az eszét, mint döglött borju a farkát. Ny. 1. - Ugy áll a szeme mint a döglött birkának. D. - Zöld lovat, okos oroszt, kálvinista molnárt, döglött szamarat látni, ritkaság. E.

Dőlte. Előfának dőltét várja. (Örökséget vár.) E. - Előfának nehéz dőltét várni. Ny. 18. - Nehéz a vén fának dőltét várni. Ny. 6.

Dől. (Dűl.) A dűlő egek sem vehetnék ki szivét. (Rettenthetetlen.) D. - A dűlő hegyet villával megtámaszthatná. D. - A dűlő falat is megtartaná vállával. D. - A dűlő tornyot nehéz megtámasztani. D. - A fa ott marad, a hová dől. Ny. 4. - Csávába dőlt. (Részeg.) Ny. 2. - Dől mint a zabkéve. Ny. 3. - Dűlő fához ne támaszkodjál. E. - Dűlő falhoz ne támaszkodjál. ME. - Dűlve eszik mint a marha. (Rest.) D. - Hanyat dőlt. (Részeg.) D. - Hosszu zsák könnyen dől, a kurta felfordul. K. - Nekidűlt a fának, talán ki akar dülni. (Rest.) D. - Nekidűl az asztalnak, mint ökör a járomnak. D. - Néha a támasz is megdől. E. - Okos gazda, ha dőlni kezd háza, elbontja.

Döledék. Eddig a döledékeit is elhordták. (Rom.) D.

Döleszkedik. Neki döleszkedik, mint egész telkes gazda. Cz.

Döme. Megtaknyosodott. Döme. (Részeg.) D. - Összement mint Döme gatyája. Ny. 14.

Dömötör, a tél rátok tör. S. - Neki mindennap Dömötör napja van. (Bizonytalan a sorsa; juhászok esztendeje Dömötör napján telik ki.) D.

Dörgés. Éppen az nem hallja a dörgést, kire a mennykő lecsap. S. - Olyan mint a dörgés, mindég megy. Ny. 6. - Dörgő mennykő. D.

Dörgölőfa. Nincs oly rühes disznó, hogy ne akadna dörgölőfája. (Csunya nőnek is akad szeretője.) Ny. 2.

Dörgölőzni. Öreg csont is szeret fiatalhoz dörgölőzni. S.

Dörmög mint a fazekas kutyája. S.

Dörög. Hadd dörögjön, csak ne üssön. B.

Dragonyos. Garázda mint a részeg dragonyos. E.

Drágál. A penészes bort is drágálja. (Fösvény.) D.

Drágán. A fösvény gazdasszony mindent drágábban vesz. D. - Drágán árulja a disznóbőrt. D. - Drágán szerzett öröm örömmé válik. S. - Drágán szerzett öröm hamar örömmé válik. D. - Drágán szerzett öröm hamar leszen üröm. BSz. - A mit ember drágán szerez, legkedvesebb. E. - Jó nevelés sohasem esik drágán. BSz.

Drágaság. A sok pénz is tehet drágaságot. D.

Drégelyi. Sem nem árt, sem nem használ mint a drégelyi vendégség. Ny. 22.

Drót. Isten éltesse a tótot, hogy ne hordja a magyar a drótot. Ny. 5. - Ugy mozog, mintha dróton rángatnák. S.

Drótos is az isten kenyerét eszi. Ny. 5. - Járja az országot, mint a drótos tót. S.

Duda. Dudaszél. (Üres beszéd.) ME. - Az ősz haj dudazaj, de a ránc már nem tánc. (Fiatalon is lehet megőszülni, de a ráncos arc a vénség jele.) D. - Egy duda mellett sok jó táncolhat. D. - Egy dudára ugranak. D. - Felfujták, mint az oláh dudát. B. - Fel van fujva a duda, egyszeriben megered. D. - Fujd fel dudának. S. - Hóna alá fogta, mint Karacs Márton a dudát. Ny. 3. - Kesereg mint a Baranyi dudája. Ny. 4. - Kicsi hibával a duda is szól. S. - Kicsi hibával a duda is jól szól. Ny. 3. - Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni. D. - Közös mint a balogi duda. Ny. 22. - Minek olyan duda, a mi nem szól. E. - Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt. D. - Nem lesz abból duda. E. - Nyöszörög mint az oláh duda. S. - Olyan mint a duda. (Nagyon jóllakott.) E. - Tele van szóval, mint duda széllel. D. - Ugy be van rugva, mint a rác dudája negyvennyolcban. Ny. 23.

Dudál. A hogy dudálnak, ugy kell táncolni. KV. - Keztyüben ne dudálj. D. - Majd megtanitlak keztyüben dudálni. E.

Dudás. Két dudás egy kocsmában. KV. - Két dudás egy csárdában, két asszony egy konyhában. ME. - Két dudás nem fér meg egy csárdában. E. - Dudás lesz pokolban. (Kis férfi nagy nőt vett feleségül.) Ny. 2. - Nem illik két dudás egy kocsmára. Sz. - Nem jó egy kocsmán két dudás. KV. - Sipos, dudás, trombitás. (Bolond banda.) E. - Ugy örül, mintha lábának minden ujján egy oláh dudás ülne. D.

Dúdol. Azon regét dúdolnak. M. - Egy regét dúdolnak. D. - Éh a jóllakottal nem egyaránt dúdol. D. - Fingnak se füle, se farka, mégis dúdolva jön a világra. E. - Jó dúdoló, jó köppentő. (Ivó.) KV. - Jó dudoló, jó hörpentő. ME. - Kinek szekere farkán ülsz, annak nótáját dúdoljad. KV. - Könnyü annak dúdolni, kinek apja énekelt. (Szerzett.) D. - Mint atyák dúdolnak, fiak ugy táncolnak. (A mit az öregebbek tesznek, azt az ifjabbak utánozzák.) KV.

Dúdolás. A dúdolás szerint kell táncolni. B.

Dudva. Dudvát hány a tökre. E.

Dugába dől. E. - Dugába dőlt, mint az iványi ember kutyája. B.

Dug. Keresztül dughatod a tű fokán. D. - Mindent más bögyébe ne dugj. D.

Dugdos. Eleget dugdosta, de orrára találtak. (Kerülte a verést, de nem kerülte el.) D. - Kitetszik a róka farka, akármint dugdossa. D.

Dugó. (Dugasz.) Ecetes korsó megtalálta a dugóját. B. - Kalamász dugasz. D. - Kihuzta az ördög a dugót. (Egyszerre sok vendég jön.) Ny. 14. - Kihuzták a dugóját. (Sürün jön.) Ny. 2. - Megtalálta zsák a foltját, ecetes kanta dugóját. Ny. 2. - Zsák meglelte fótját, ecetes korsó dugóját. S. - Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. E.

Dúl. Veszett ország az, kit szamáron dúlnak. KV.

Dúl-fúl magában. D. - Dúl-fúl mérgében. D. - Egyik dúl, másik fúl. D. - Dúl-fúl magában, mint a vadkan. B.

Duplán fog, mint a korcsmáros krétája. S. - Duplát fog a krétája. ME.

Duri. Felkötötte a duri bocskort. (Haragos.) Ny. 2.

Durva mint a hetes vászon. S.

Dús. A dúsok nem soká uralkodnak. Cz. - Dúsnak és szegénynek sorsát Isten választja. E. - Dúsnál is gazdagabb. D. - Könnyü száz dúsnak egy arany. D. - Soknál többje van a dúsnak. D. - Szegény ember halála sárga, dúsoké piros szokott lenni. (Szegény halálát inség, dúsét bőség okozza. Guta.) K. - A dúsgazdag ember kövér ökröt hizlal. D. - Apjáról semmi sem maradt, maga sem keresett semmit, mégis dúsgazdag. (Lop.) D. - Ha annyi pénze volna, mint szava, dúsgazdag volna. D.

Duskás ember. (Bőségben fördő.) D.

Duzzogó. Felült a duzzogóra. (Kis pad a kemence mellett, onnét parancsolgat.) Ny. 2.

Dühös. A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. - Dühös mint a kiütött farkas. (Kivert.) Ny. 3.

Dülő. Egy dülő földnyi. D.

Dürgés. Jól tudja a dürgést. (A járás-kelést hivatalos helyen.) E.

« C. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

E. É. »