« D. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

F. »

E. Adjon Isten három e-t: eszet, erőt, egészséget. E.

Ebadta. Adta ebadtával fér össze. E.

Ebanya terhe. D. - Ebanyában fogantatott. D.

Ebatyafiság. Cicának macája, kutyának ebatyafisága. Ny. 6.

Ebbőr. Ebbőrbe öltözött. KV.

Ebcsont beforr. E. - Ebcsont beforrad. Ny. 7. - Ebcsont beheged. E. - Ebcsont hamar beheged. D. - Ebcsont összeforr. D. - Ebcsont hamar összeforr. D.

Ebeladó. Ebeladóban hagyta feleségét. (Ugy elhagyta feleségét, hogy nem is gondol vele.) BSz.

Ebendes kutyándes. D.

Ebestül, macskástul. (Mindenestül.) E. - Ebestűl, macskástul oda van. KV. - Ebestül, macskástul oda lett. D. - Ebestül, macskástul oda lett a gazda. D. - Ebestűl, macskástul, minden pereputtyostul oda van. Sz. - Ebestül marhástul oda van. Sz.

Ebész. Kutyapecér. D.

Ebesfalvi. (Rossz ember.) D.

Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. - Ebfiadzotta. D.

Ebfutás. Egy ebfutáson van. (Egy tévedésben, bűnben van.) E.

Ebhalál. Ebhalállal vesszen el. B.

Ebbáj. Ebhájjal kenték az alfelét. KV.

Ebhelye. D. - Ebhelye, mi nem az én dolgom. B.

Ebhendi. (Semmirevaló.) D.

Ebijesztő. Elért az ebijesztő péntekre. (L. eb.) D.

Ebkapor. Szapora mint az ebkapor. D.

Ebkendi, ebugatta. E.

Ebkérdi uram! (Lenézőleg; nem törődik vele senki.) D. - Ebkérdinek kutya a felelete. (U. a.) D.

Ebkölyök. Néha elhányt ebkölyökből válik a jó kutya. D.

Ebkonyha. Ebkonyhára szorult. B.

Ebláb. Cselefinta, eblábon jár. (Hamis.) Sz. - Eblábon jár. KV. - Eblábán járó csintalan. D. - Eblábon ne járj. (Rosszban ne sántikálj.) D. - Eblábon, kutyakézen jár. D.

Eblánc illene nyakravalójának. D. - Ebláncon vannak mind a ketten. D. - Ebláncot kötöttek egymás között. D.

Eblé. Ebet csak eblével kell főzni. Ny. 2. - Eblével főzik az ebet. E.

Ebmarás. Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága. D. - Ebmarásra kutyaszőr. B.

Ebnyakú ember. (Konok.) D.

Ebrúd. Akaratos menyasszonynak ebrud a farára. D. - Ebrúdon kidobták. ME. - Ebrúdon vetni ki. (A torkos kutyát a konyhából ugy űzik ki, hogy az ajtóban két ember rudat tart, s mikor a megszorult kutya azon át akar ugrani, a levegőbe feldobják. M. - Ebrúdon kivetették a tanácsból. (Gyalázatosan kikergették.) D.

Ebsógor, kutyakoma. E.

Ebszar. Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése. ME. - Két ebszarnak egy a bűze. D. - Kikopott, mint ebszar a hóból. D.

Ebszáj. Ne higyj ebszájnak. D.

Ebszij. Ebszijjal kötött erszénye van. (Fukar.) Sz.

Ebszivü. (Szivtelen.) D.

Ebszokás, kutyaszokás. E. - A süveges asszony, ebszokás. (Ha asszony ur a házban, az rossz.) D.

Ebszolga, kutyagazda. B.

Ebszőlő sem terem kertjében. (Szegény.) D. - Ebszőlő sem terem kertedben, mégis borban válogatsz. KV. - Ha ebszőlőd sincs, ne válogass a borban. D.

Ebszőr. Feltalálni szőrin az ebet. E. - Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága. D. - Ebmarásra ebszőr. B.

Ebszülte. (Kutyafajzat.) D.

Ebugatás. A vén ebugatásra néha kitekints. D. - Ebugatás nem hallik a mennyországba. KV. - Ebugatásra ne hajts. D. - Ebugatásra nem hajt a paripa. D. - Nem árt az ebugatás a holdnak. Ny. 2. - Ritka kutya ebugatás nélkül. D. - Szamárbőgés, ebugatás nem hallik a mennyországba. E.

Ebtartotta zsiványa. D.

Ebugatta tót kölönce. (Kölyke.) D.

Ebvásár. Egyszer volt Bécsben ebvásár. (L. Bécs.) E. - Csak egyszer esett Bécsben ebvásár. D.

Ebedi. Lemondott, mint az ebediek az esőről. Ny. 23.

Ebédel. Csillagot néz vacsorára, napnál ebédel. (Koplal.) E. - Ebédelj és meglátod mi lesz a maradék. E. - Napnál ebédelt, holdnál vacsorált. (L. fent.) S. - Otthon is jóllakott, másutt is ebédelt. D.

Ecet. Ecetre maradt. E. - Ecetre való. (Savanyu bor.) E. - Ecettel nem fogunk legyet. Ny. 2. - Erős mint a sörecet, kilenc itce egy főzet. E. - Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. (Karavukova Bácsmegyében.) Ny. 2. - Gyöngy olvad ecettől. KV. - Jó borból jó ecet lesz. B. - Kanál mézzel több legyet foghatni, mint egy hordó ecettel. S. - Könnyü a borból ecetet csinálni, de nehéz az ecetből bort. D. - Könnyü borból ecetet csinálni, de az ecet borrá nem változik. Pázmán. - Könnyü a jó borból ecetet csinálni. Pázmán. - Milyen az asszony, olyan az ecet. D. - Olyan jó a bora, mint a legjobb ecet. D. - Tokorcsra mennek ecetet őrölni. (Tokorcson vad gyümölcsből ecetet csináltak, s azt buzáért cserélték.) D. - Tokorcson ecetet őrlenek. B.

Ecetágy a gyomra. (Iszákos.) D. - Lesz belőle ecetágy. (Kölcsönvevés savanyu dolog; nem segít.) E.

Ecetes gyomrú. BSz. - Ecetes korsó megtalálja dugóját. (Csunya lány is akad szeretőre.) B. - Fogytán van az esze, mint az ecetes bor. D. - Megtalálta zsák a foltját, (fótját) ecetes kanta dugóját. (L. fent.) Ny. 2. - Tölts az ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi korsóstól. D. - Zsák meglelte foltját, ecetes korsó dugóját. ME.

Edény. Eb a konyha edény nélkül. D. - Nem kell arany edényt pad alá tenni. Cz. - Gonoszságnak jeles edénye. ME. - Ravaszságnak jeles edénye. D. - Rossz edény nehezen törik el. KV.

Edzés. Vargát kéri az acél-edzésre. D.

Egerszegi. Katakul, mint az egerszegi mennykő. Ny. 3. - Ötöl-hatol, habatol, mint az egerszegi mennykő kalakol. Ny. 6.

Egerész. A macskafi egerész. D. - A macskafi örömest egerész. D. - A macskát egerészni tanitja. D. - A macskát egerészni ne tanitsd. D. - Fiát a macska egerészni tanítja. D. - A macskának fia is örömest egerész. E. - A macskának még a kölyke is örömest egerész. KV.

Egerészés. Anyjától tanulja az egerészést a kis macska. D.

Egész. Azt akarja, hogy jóllakjék, bárány is egészen maradjon. KV. - Egész életében örömanya. D. - Egész teste nyelv. D. - Egy napot egész esztendőnek gondol. D. - Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. - Elolvasta az egész bibliát. (Kevély.) D. - Ha ujjat nyujtanak is ne fogj egész kezet. D. - Jobb az egész mint a fél. E. - Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. - Kis lyuk a tork, mégis egész falut elnyelhet. D. - Kis ujjod mutatod, egész kezed kéri. E. - Magda Magdának, Magda egész világnak. (Fecsegő.) D. - Nehéz egy kortytyal az egész Tiszát benyelni. D.. - Néha egy szó egész háboru. D. - Néha jobb a fél, mint az egész. (Jobb felényit enni, mint kétannyit.) D. - Nyelve legfrissebb az egész testében. D. - Öröm vigasság egész élete. D. - Több az egész, mint a rész. E. - Utána indul az egész vármegye. (Okos.) D.

Egész nap. Akár egész nap egy szót se szólj mellette. D. - Egész nap a háti bőrön. (Röst.) D. - Egész nap a köldökét vakarja. D. - Egész nap a kuckóban. D. - Egész nap a tökit vakarja. E. - Egész nap azon van, mit vessen a szájába. D. - Egész nap az utcán járva dolgozik. (Naplopó.) D. - Egész nap ásitozik, mint a Pruszkai gyereke. D. - Egész nap dolgozik, mégsem mozdit semmit. D. - Egész nap keresztben lába. (Rest.) D. - Egész nap olvassa a pénzt. D. - Egész nap prédikál, mint a pap. S. - Egy sült máléért elalszik egész nap. D. - Ha pap volna, egész nap prédikálna. D. - Megmarad egész nap egy álló helyében. D. - Van egész nap dolga tágas gégéjének. D.

Egészen. A kutat sem lehet egészen kimerni. D. - A szemetet sohasem söpörhetni ki egészen. D. - Idd meg egészen. D.

Egészségtelen. A kövér többnyire egészségtelen. D.

Egres. A békavirág nem rózsa, a vad egyes nem malozsa. (Mazsola.) Ny. - Egres nem szőlő. D. - Fanyar mint az egres. E. - Kutyánál az egres. (Hetvenkedő visszautasitása.) Ny. 2. - Savanyu mint az egres. E.

Egri bikavér. (Vörös bor.) B. - Elkapta az egri nevet. (Vitéz.) V. - Elnyerte az egri nevet. E. - Felkapta az egri nevet. E. - Felkötötte az egri nevet. B. - Felütötte az egri nevet. Sz. - Elülhetünk már mint az egri pulyka. Ny. 3. - Faszolsz mint az egri szent. Ny. 5. - Válogat mint az egriek a templomban. S.

Egyaránt. A királynak sincs mindig egyaránt. D. - Éh a jóllakottal nem egyaránt dudol. D. - Hegyen-völgyön egyaránt. D.

Egybeáll mint a fövény. B. - Ugy áll egybe mint a fövény. E.

Egybegyültek a jól sültek. BSz.

Egybeillik. A kukacos szalonna és büdös vaj egybeillenek. KV. - Vigak és szomoruak nem illenek egybe. KV.

Egybeszür. Egybeszürték a levet. S. - Egybeszürték a lencsét. KV. - Egybeszürték a keszőcét. K.

Egyedül. Jaj nekem egyedül, senki sem hegedül. (Agglegény panasza.) E. - Jobb egyedül, mint rossz társsal élni. S. - Ki egyedül iszik, az már utolsó. (Nem barátságból, jókedvből iszik, hanem elkeseredésből, hogy lerészegedjék.) E. - Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. (Bőbeszédü.) D.

Egyenesen. (Egyenest.) A ki soha nem botlik, soha egyenesen nem jár. E. - Görbeszáju ritkán szól egyenest. D. - Legkisebb gondja az: horgasan esik-e vagy egyenesen. (Derüre-borura hazudozik.) D. - Soha egyenesen nem állanak szavai. (Álnok.) D.

Egyenetlen házasságnak ritka jó vége. E. - Egyenetlen házasságnak ritkán van jó kimenetele. ME. - Egyenetlen tulkok nem jól vonják a jármot. S.

Egyenesit. Addig kell a fát egyenesiteni, mig fiatal. B.

Egyenget. Hasra ültették s farát egyengették. (Verés.) D. - Utját egyengetni. ME.

Egyenkint szedeti ki a szemszőrt. (Kiméletlen.) D. - Egyenkint vereti ki a zápfogakat. (Kegyetlen.) D.

Egyenlő. A barátság vagy egyenlőket vesz, vagy egyenlőkké tesz. B. - Azon egyenlő ostobaság mindennek mindent, mint senkinek semmit sem engedni. B. - Egyenlő ostobaság mindent hinni és semmit nem hinni. ME. - Egyenlő osztály nem támaszt hadat. E. - Egyenlő teher senki nyakát nem szegi. KV. - Még ujjaink között sem látunk egyenlő nagyságot. D. - Öt ujjad között egyenlő-e kettő? D. - Sok ujja az embernek, még se egyenlő. D. - Ujjaink sem egyenlők. E.

Egyenlőség. nem támaszt hadat. KV. - Sok jót szül az egyenlőség. K.

Egyes élet búval jár. ME. - Az egyes élet bú nélkül nem lehet. Cz.

Egyesült erővel. ME. - Csak abban nem egyesülhetnek: ha a szénát kaszával kaszálták-e, vagy ollóval óllozták. Pázmán.

Egyezik. Egy süveg alatt nehezen egyezik két fej. D. - Ritkán egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) E. - Szive nem egyezik szájával. Ny. 2.

Egyesség. A jó egyességért, csendes békességért sokat el kell hallgatni. Sz. - A polgárok egyessége legjobb kőfala a városnak. (Latin.) B. - Adjon isten egészséget, magyarok közt egyességet. Sz. - Egyesség kis dolgokat nagyra emel. KV. - Egyesség kicsit is nagyra visz. E. - Jobb a sovány egyesség, mint a biró kövér végzése. ME. - Jobb a sovány egyesség, mint a kövér pör. S. - Nagy udvarokban ritka szép egyesség. E. - Szép egyesség emeli a zászlót. E. - Szép egyesség emel zászlót mezőben. K. - Sovány egyesség többet ér a kövér pörnél. S.

Egyforma. Eben guba, mind egyforma, mind egy kutya. Ny. 2. - Egyformák vagyunk mint Lógóék Szekeresékkel. (Addig pörösködtek, mig mindenöket elvesztették.) Ny. 1. - Kivül-belül egyforma, mint a Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 6. - Mind egyforma mint a Paksi gatyája. (Csak kettő volt, egy rajta, egy a mosásban.) Ny. 2. - Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz. - Széle-hossza egyforma. D. - Varju is csak addig egyforma, mig egészséges. E.

Egyformán. A harangok sem szólanak egyformán. D. - Egyformán jövünk a világra, ezer módon megyünk ki. E.

Egyetért. Szép dolog mikor a száj és sziv egyetértenek. K.

Egyetlenegy gyermek akasztani való. (Egyetlen gyermek nagy gond a szülőknek, igen féltik.) E.

Egyéb. Nincs egyebe, mint a teste-lelke. E.

Egyhamar. Nem egyhamar lehet fából guzst tekerni. D.

Egyhangu mint a Bendák nótája. E. - Egyhangu mint a koldusének. E.

Egymás. Elférhetünk egymás mellett. (Nélkülözhetjük egymást.) E. - Két szomoru is vigasztalhatja egymást. D. - Egymásnak kezet adhatnak. D. - Sok néha a két ünnep is egymásután. D.

Egyszemü. Vakok között az egyszemü. D. - Vakok között egyszemü az első. E. - Vakok között az egyszemü a király. (Latin.) S.

Egytermészetűek könnyen összebarátkoznak. B.

Egyszeregy. Ugy megy mint az egyszeregy. ME. - Ugy tudja, mint az egyszeregyet. ME. - Világos, mint az egyszeregy. E.

Egyszeri. Kinálta, mint az egyszeri ember a papot. (Tessék tisztelendő ur! a többinek ugy is van esze, őket nem kinálom.) E. - Ugy járt mint az egyszeri ember. (Kereste a fehér lovat, melyen ült.) E.

Egyszeriben. A köröm sem nő meg egyszeriben. D. - A napfogyatkozás sem esik meg egyszeriben. D. - A napsugár sincs nálunk egyszeriben. D. - Egyszeriben oda lett. D. - Egyszeriben ott termett. D. - Mindent maga akar egyszeriben elnyelni. D.

Egyszerre. A fát sem vágják le egyszerre. D. - A meggy sem mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Az ökör sem eszik többet egyszerre. D. - A rovásból sem rónak le mindent egyszerre. D. - Egy gyujtót kétszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz takarékosság.) Ny. 5. - Egyszerre a szegénységet és vénséget nehéz elszenvedni. D. - Ki bolházta ki egyszerre a ráncokat? D. - Ne kivánj mindent egyszerre megenni. D. - Nem egyszerre születtünk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. - Nem kell egyszerre egy ökröt elkölteni. KV. - Nem kell egyszerre mindent elkölteni. KV.

Együgyü. Az együgyü ember ritkán megy biró elibe. K. - Boldogok az együgyüek. ME. - Könnyü az együgyüt rászedni. D.

Együtt. A koszos birka is átúszik a többivel együtt. Ny. 5. - Bokorral együtt lövik a nyulat. E. - Együtt boroznak. D. - Együtt cséplik a buzát. D. - Együtt fürdenek. D. - Együtt főzték, együtt egyék. E. - Együtt fujják a követ. S. - Együtt huzzák az igát. B. - Együtt járják a búcsút. D. - Együtt járják a táncot. D. - Együtt járnak-kelnek. D. - Együtt kártyáznak. (Összejátszanak.) D. - Együtt kenyereznek. D. - Együtt kereskednek. D. - Együtt lettek a világra. D. - Együtt sétálnak. D. - Együtt sütik a fánkot. D. - Együtt szántják a földet. D. - Együtt szelik leves alá a kenyeret. D. - Együtt tartanak. (Összetartanak.) D. - Együtt tették a tüzhöz, együtt egyék meg. D. - Együtt tették a tüzhöz, együtt emészszék. E. - Együtt utaznak. D. - Együtt vadásznak. D. - Együtt verik a hideg vasat. D. - Nem őriztünk együtt disznót. Ny. 8. - Sok együttlételnek házasság a vége. Ny. 6. - Sokat szólani és okosan, ritka együtt. E. - Sülve-főve együtt vannak. S.

Egyiptomi sötétség. E.

Eke azt gazdagitja, ki szarvát kézzel szoritja. S. - Ha mélyen szántasz, betörik ekéd. ME. - Könnyü hat ökör után tolni az ekét. E. - Nem tud az én ekémen szántani. (Nem dolgozik kedvemre.) E. - Ő is szeret szántani a szegény ember ekéjén. (Szeret más munkája után boldogulni.) E. - Se ekéje, se ökre. (Szegény.) D.

Ekeszarv. A vargához viszi az ekeszarvát élesiteni. Sz. - Ekeszarv inkább, mint toll a kezedbe. D. - Kajla mint az ekeszarv. D. - Megmarkolja az ekeszarvát. D. - Nehéz ekeszarvval gazdaggá lenni. D. - Nem pálcára, hanem ekeszarvára. (Nem termett birónak, hanem parasztnak.) D. - Nem szokta cigány az ekeszarvát. D. - Rest kéz meg nem izzasztja az ekszarvát. D. - Sok érdemes legény, mert értéke szegény, fogja az ekeszarvát. Sz. - Sok jó fogja az ekeszarvát. D.

Ekevas. Vargához viszi az ekevasat. E. - Vargához viszi az ekevasat élesiteni. KV.

Ekklézsia számára maradt. (Vén lány a templomot járja s a perzselyt gazdagitja.) E. - Ekklézsiát követ. (Nyilvánosan vezekel.) B. - Szegény az ekklézsia. (Szegény vagyok, többet nem adhatok.) E. - Szegény az ekklézsia, maga harangoz a pap. E.

Elad. A disznóalmot is el akarná adni. (Fösvény.) KV. - Annyit ér a marha, mennyin eladhatni. KV. - Elád eszéből, de nem pénzéből. D. - Eladná a Krisztus koporsóját is. KV. - Eladná istenét is. S. - Eladta a szőlőt és sajtot vásárlott. (Bolondul tett.) D. - Eladta a szőlőt, sajtot vett árán. (U. a.) E. - Eladta szőlőjét, pincét vett árán. (U. a.) E. - Eladta buzáját. (Kevély.) D. - Fehér lovon eladni. (Uri módon.) E. - Fehér lovon eladta a tót az országát. Sz. - Holta előtt bőrét is eladta. D. - Magát is eladta a piacon. D. - Magával együtt eszét is eladta. D. - Megadja, ha az ebet eladja. (Soha sem fizeti meg adósságát.) Ny. 2. - Nem a lábáról adta el a lovat, hanem a hátáról. (Döglött lónak bőrét adta el.) Ny. 13. - Örül mint a ki buzáját eladta. D. - Sok pipát adnak el addig Debrecenben. D. - Szava adja el az embert. (Árulja el.) D. - Szinte annyi borjubőrt adnak el, mint ökörbőrt. (Ifjak, öregek egyaránt halnak.) D.

Eladó. Annak Bécsben van az eladója. (Drága.) Ny. 6. - Cifra mint az eladó lány. D. - Mindég készül, mint az eladó leány. D. - Nehéz attól venni, kinek eladó szándéka nincsen. D. - Szegény ember csikója hamar ló, gazdag ember lánya hamar eladó. Ny. 10.

Elagg. (Feledésbe megy.) Semmi sem agg el oly könnyen, mint a jótétemény. K.

Elalszik. A szalmapörnye könnyen elaluszik. D. - Baloldalon alszik el. (Helyzete kellemetlen.) D. - Egy sült máléért elalszik egész nap. (Rest.) D. - Egyik mint a másik, ha lefekszik, elalszik. Np. - Elaludta minden szerencséjét. D. - El nem alszol, ha vele vagy. D. - Könnyebb elaludni, mint felkelni. D. - Könnyü a fáradtnak elaludni. D. - Magától is elalszik mint a mécs. D. - Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel. D. - Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel. D. - Olykor a tüz is magától elalszik. D. - Ringatás nélkül is elalszik a fáradt. ME. - Szalmatüz hamar elalszik. ME. - Szegény a száraz földön is elalszik. D.

Elapad. Árad a viz meg elapad. E.

Elállott az esze. (Részeg.) D. - Elállott a szeme-szája. S. - Elállott az igaztól. D. - Nehéz attól elállanod, amihez hozzászoktál. D. - Elállották útját. D.

Elámit. Könnyü a bolondot elámitani. D.

Elárul. A bolond maga árulja el magát. KV. - Lesütött szeme is elárulja a tolvajt. D. - Szava árulja el a bakcsót. D. - Szóval árulták el Urunkat is. D.

Elásott kincsben kicsiny haszon. E. - Elásott kincsnek mi hasznát sem venni. D.

Elátkozott lélek. ME. - Bolyong mint az elátkozott lélek. S.

Elázott. (Részeg.) D. - Elázott a malomkerék kövestől. (U. a.) D.

Elballag. Könnyen ballag el a juh, de nehezen tér vissza. D.

Elbámult mint a pap tehene a jégen. Ny. 22.

Elbeszél egy óráig a kutyafarkáról. D.

Elbir. A fehércseléd elbirja a molnárt zsákostól. Ny. 5. - Elbirja a poharat, de a gyüszűt nem. (Inni tud, de dolgozni nem.) D. - Ne vágyakozzál oly szerencsére, melyet el nem birhatsz. D. - Szatmár se bir el asztagot. E. - Válla köböl buzát elbir. D.

Elbizni. A bogáncskóró is elbizta magát, mikor a tölgyfa leányát megkérte. D. - Bizd el magadat, ha szégyent akarsz vallani. KV. - Bizd el magad, ha veszni akarsz. KV. - El ne bizd magadat, se kétségbe ne essél. KV. - Erőtlen, ki elbizza magát. E. - Ha szépnél szebb nem lenne, még elbizná magát. D. - A ki elbizza magát, könnyen megszégyenül. D. - Ki elbizza magát, könnyen megszégyenül. E. - Minél többet kéred a parasztot, annál inkább elbizza magát. KV. - Ne kérd a parasztot, mert elbizza magát. D.

Elbúcsúzik. Elbúcsúzott a kapufától. D. - Elbúcsúzott mint Kócsvai a Jézustól. Ny. 4. - Búcsúzzék el tőle a Jézus Krisztus. (Ne legyen boldogulása.) E.

Elbujik. A félénk tyúknak csirkéje is elbujik. D. - Avit ruhája van, azért bujik el. Ny. 3. - Elbujt mint Vászon Pál. (Bujdosdi játékban a kútba rejtőzött, de lába megcsúszott a falán s belehalt.) B.

Elbúsul napestig a tele korsó mellett. D.

Elcsap. A félsz a hasat is elcsapja. D. - Alázatos mint az elcsapott szolga. D. - Elcsapta hasát a pálca. D. - Elcsapta, mint Isten az árvizet. Ny. 6. - Könnyü a vékát elcsapni. D.

Elcsábitani. Addig szopta, nyalta, mig elcsábitotta. B.

Elcsipi a mire talál. (Ellopja.) D.

Elcsorgat. Táltól a szájig is elcsorgathatni az ételt. E.

Elcsöppen az aranyból is. D.

Elcsúsz. A kenyér mellett a túró is elcsúsz. D. - Elcsuszamodott a nyelve. D.

Eldicséri mint török a lova farkát. D.

Eldöglik. Nőjjön a kutyának fű, ha eldöglött a ló. E.

Eldől. A nagy fák soká nőnek, de hamar eldőlnek. B. - Hosszu zsák hamar eldől. D.

Eldönt. Eldöntötte a tele fazekat. D. - Eldöntötted a levest. (Megharagudtak rád.) KV. - Ha magad döntötted el a teli fazekat, ne kend másra annak zsírját. D.

Eleblábolt. Ny. 2. - Gyakran eleblábolt. D.

Eledel. A rossz gyomornak becsülete a kevés eledel. D. - A rosszaság nem tartós eledel. D. - Az oroszlán is a legkisebb madaraknak eledelévé válhat. D. - Hollók és varjak eledelévé válhat. D. - Hollók és varjak eldelévé lett. D. - Tűz, tudomány eledelt kiván. E. - Tűz és tudomány jó eledelt kiván. D.

Elefánt. Légyből is elefántot csinál. BSz. - Szunyogból is elefántot csinál. S.

Elegyes mint a koldusszar. Ny. 8. 14. - Édes keserűvel elegyes. B.

Eleink. (Őseink.) Eleinknek szokásait meg kell becsűlnünk. D. - Eszem-iszom törzsökéből származtak elei. D. - Nem használ a vaknak, hogy elei láttak. K.

Eleinte. Csak eleinte válogat az ember a szilvában. E.

Eleje. A késő táncnak háborgás az eleje. (Rendezetlen tánc.) D. - A tejnek elején tetszik meg a turó. D. - Az általvetőnek csak elejét látjuk. (Kettős koldustáska, fele elül, fele hátul lóg - mások hibáit az elől levőbe rakjuk, a magunkét a hátulsóba: mások hibáit látjuk, a magunkét nem.) D. - Az eleje mindennek édesebb mint az utólja. B. - Az okos gazda háza elejétől végig lát. D. - Ha a rossznak elejét nem veszed, erőt vesz rajtad. D. - Jól meg kell kötni elejét, végét a dolognak. E. - Még a dolognak elején belesül. D. - Munkának jó eleje, a dolognak veleje. (Jó kezdés fontos.) D. - Nő a ház eleje. (Terhes asszony.) Ny. 2. - Se eleje, se veleje. E. - Se eleje, se hátulja. S. - Se eleje, se utólja. M. - Se eleje, se vége, mint az örökkévalóságnak. E. - Söpörd a magad háza elejét, hagyj békét másénak. KV. - Szó éri a ház elejét. Ny. 19.

Elejébe. (Elé.) A szalmát sem hajitja lábad elejébe. D. - Dorongot vetettek elébe. (Akadály.) K. - Lábtántoritó követ ne vess senki elé. D. - Nagy lábütőkövet gördít elejébe. D. - Szamár állott a ló elejébe. D.

Elejt. A ki árnyék után kapkod, a koncot elejti. ME. - A koncot el nem ejti nyálazatlan a kutya. D. - Elejtette a kanalat. (Meghalt.) D. - Elejtette a koncot. D. - Elejtette a pártát. (Megesett leány.) D. - Elejtette a kis kést. S. - Elejtette a kést. M. - Ha a kutya árnyékhoz kap, elejti a koncot. D. - Könnyü a pártát elejteni. (Lásd fent.) D.

Elemel. Akármit mozditson, könnyen elemeli. D. - Elemelte, mint gólya a fiát. D.

Elemészt. A vasat elemészti a rozsda. D. - Elemésztette magát bujában. (Öngyilkos.) D. - Hamisan gyüjtött pénz elemészti a maradékot. (A többit is.) D. - Száz igaz pénz között egy hamisan gyüjtött a többit is elemészti. Sz. - Többet emészt el a tolvaj, mint a mit megeszik. D. - Többet öl le a farkas, semmint egyszerre elemészthet. D.

Elenyész. Kerteletlen virág hamar elenyész. (Gondozatlan.) D. - Szólott valamit, de a levegőbe elenyészett. D.

Elereszt. Eleresztette, mint isten a legyet. (Éljen a hogy tud.) Ny. 3. - Fogtam törököt, de nem ereszt el. S. - A mit megfog, el nem ereszti. S. - Nehezen ereszti el az akasztófa prédáját. D.

Eleség. Kinek szükön elesége, annak van jó egészsége. Np. - Kinek szűkös bora, elsége, annak jó az egészsége. ME. - Nincs nehezebb a könnyü úti eleségnél. (Üres tarisznya.) KV.

Elesés. Egynek elesése, másnak felkelése. KV. - Ki fél az eleséstől, ne menjen a jégre. E. - Megbotlásra elesés következik. E.

Elesik. A ki áll, vigyázzon, hogy el ne essék. D. - A ki el nem esett, nem kell felkelnie. KV. - Elesett az esze. D. - Elesett mint a sündisznó a réten. Ny. 5. - Elesik a harcon vagy egy vagy más. D. - Jobb az elesett, mint az elszaladt katona. D. - Jobb fejem essék el. M. - Könnyü a csekély vizben elesni. D. - Könnyü a síkon elesni. (Sikoson.) D. - Könnyü a síkon elesni, de nehéz felkelni. D. - Leghamarább elesik a félénk katona. E. - Néha a jól felkötött párta is elesik. D. - Részeg ember, ha elesik, szűz Mária ölébe esik. (Isten őrzi.) S. - Sokat kell addig a jégen elesni, még valaki jól szánkáz. D. - Szebb az elesett, mint a megszökött katona. D. - Többen estek el nyelv, mint fegyver által. S. - Nemcsak a síkoson esik el az ember. D.

Elevenít. Lélek a mi elevenít. E.

Eleget tesz a kutya kötelességének, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Az isten sem tehet mindennek eleget. D. - Ki tudna mindennek eleget tenni. D. - Királynak, jobbágynak eleget tenni terhes munka. B. - Nehéz eleget tenni királynak is, meg jobbágynak is. KV. - Nehéz soknak eleget tenni. D.

Elébbjár. Fáradt ló is elébb jár farkánál. B.

Elébevágott mint Totya a sereglyének. (Parittyájával messzebbre célzott s a repülőket eltalálta.) Ny. 1.

Elég. A tűz mellett minden fa elég. B. - A vastag törzsök későbbre ég el. D. - Száraz fa mellett a nyers fa is elég. S. - Vékony vesszők hamarabb elégnek. D.

Elégség, egészség. (Megelégedés.) E.

Elél. Az életrevaló ember a kőszikla tetején is elél. B. - Az ördög se szánt, se vet, mégis elél. D. - Elél az ember holtáig. E. - Elél az ember legalább holtáig. D. - Elél az ember, ha nem tovább is, legalább holtáig. D. - Elélhetni, csak legyen mit enni. D. - Jég hátán is elél. E. - Könnyü elélni, csak kenyér legyen. D. - Kőszikla tetején is elél. E. - Vén birka eléli a téli takarmányt, kikeletkor hal meg. D.

Elérkezik. Az isten sem nem siet, sem nem késik, de elérkezik. KV. - Lassan jár az isten, de mégis elérkezik. D. - Lassan jön az isten, de ugyan elérkezik azért. K.

Elfagy. Elfagyott a beszélő sipja. E. - Elfagy a ló szarva. (Tréfásan: hideg van.) E.

Elfajult gonosz nem szokik a jóhoz. E.

Elfárad bele. D. - Ki gyorsan jár, hamar elfárad. S. - Örül az elfáradt ember a faárnyéknak. D. - Rest ember még a pihenésben is elfárad. S.

Elfáraszt. Kicsiny nyul, elfárasztja a nagy kutyát. S.

Elfedez. Mész, bors, csuklya sok rosszat elfedez. K.

Elfeledkezik. A ki másra bámul, magáról elfeledkezik. B.

Elfelejtés. Az elfelejtésnek és nem tudásnak egy a fizetése. K. - Az elfelejtésnek és nem értésnek egy a bére. D. - Igyunk egyet bú elfelejtésre. D. - A megesett dolognak legjobb orvosság az elfelejtés. D.

Elfenül. Könnyen gyógyul az uj seb, de a régi még könnyebben elfenül. D.

Elfér. Békés malacok egy ólban kilencen is elférnek. D. - Elég tág a világ, elférünk benne. E. - Elfér egyik a másik mellett. D. - Elférhetünk egymás mellett. (L. egymás.) E. - Elférne a zsebbe. D. - Könnyen elfér két vékony egymás mellett. D. - Sok jó elfér egy parányi helyen. D. - Sok jó ember elfér egy kis helyen. E.

Elfog. El se fogta, már melleszti. E. - El se fogta a madarat, már is melleszti. (Kopasztja.) D. - Fogd el az egeret. (L. egér.) D. - Sok eb egy nyulat könnyen elfoghat. B.

Elfogad. A köszöntést sem fogadja el. (Rátartós.) D. - Akasztófa senkit sem hiv, mindenkit elfogad. E. - Bolond a ki kinál, szamár a ki el nem fogadja. ME.

Elfogadás. Ajándék elfogadás, szabadság eladás. Sz.

Elfoglal. A békének üres helyét az ördög foglalja el. D.

Elfoly. Sok viz elfoly addig a Dunán. E.

Elfonnyad. Későn nyilt rózsa, későn fonyad el. D.

Elfucscsolodott mint a pataki asszony perece. Ny. 6.

Elfuj. A szót elfujja a szél. E. - Egy régi fergeteg fujta már azt el. D. - Elfujja mint aszott szénát a szél. D. - Majd elfujja a szél, oly erőtlen. E. - Nehezebb ez, mint a pöhölyt elfúnni. D.

Elfut. Ha az első huslé elfut, nem ér a második semmit. (Feleség.) Ny. 4. - Ki a farkastól elfut, oroszlánra talál. E. - Mig a kutya szarik, elfut addig a nyul. K.

Elfutja a bolondja. D. - Elfutotta a méreg. ME.

Elfürészel. Minél vastagabb a fa, annál későbbre fürészelik el. D.

Elgurul. Kerekes a pénz, hamar elgurul.

Elhagyott. Bolhás mint az elhagyott gunyhó. D. - Szomoru mint a megszedett szőlőben az elhagyatott gunyhó. D.

Elhajt. Egy hamisan jött pénz száz igazat elhajt. BSz. - Egy kis szél is elhajtja. D. - Orráról a legyet sem hajtja el. D. - Rossz pásztor, a ki elül a marhát elhajtják. D.

Elhalt ijedtében. D. - Elhalt mérgében. D.

Elhallgat. A jó egészségért, csendes békességért sokat el kell hallgatni. Sz. - Ha magad kimondod titkodat, hogy kivánod, hogy más azt elhallgassa. S. - Nem minden ember hallgatja el a titkot. KV. - Az okos azt is elhallgatja a mie van, a bolond azzal is dicsekszik a mie nincs. S.

Elharap. Bárcsak egyszer elharapná a nyelvét. D. - Fél, hogy elharapják az orrát. E. - Nehéz józanon visszaadni annak az embernek orrát, melyet részeg korában elharapott valaki. D. - Vesztére harapta el az egér fejét. (L. egér.) D.

Elhánya mindenét, ugy szalad. D. - Elhányta már a csikófogát. E. - Hányd el, vesd el módra. S. - Könnyü a buzát elhányni, de nehéz felszedni. D. - Nem szalmaszál, hogy elhányd. D. - Néha az elhányt macskafiak jobbak. D.

Elhál. Addig keressz lágy párnát, hogy aszu padon is elhálnál. KV. - Elhál a mezitelen földön is. D.

Elhegedülte azt szent Pál. Ny. 6. - Elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. Ny. 8. - Régen elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. E. - Elhegedülte azt már szent Dávid. S.

Elhervad. Akármilyen szép a virág, de idővel elhervad. D. - Csak azért szép a festett rózsa, mert el nem hervad. D. - Legszebb virág is elhervad. S. - Nincs oly szép virág, mely el ne hervadjon. D.

Elhever. A heverő ember szerencséjét is elkeveri. D. - Elheverne a sündisznókkal egy ágyban. (Rest.) D.

Elhisz. Akkorát hazudik, hogy maga sem hiszi el. S. - Együgyünek kell lenni, ki minden hazugságot elhisz. E. - Inkább elhiszem, semhogy odamenjek. D. - Mindent elhinni és semmit sem hinni, mind a kettő gyarlóság. B.

Elhiszi magát. (Elbizza magát.) D. - Hidd el magadat, ha szégyent akarsz vallani. M. - Hidd el magad, ha veszni akarsz. KV. - El ne hidd magadat, se kétségbe ne essél. KV.

Elhibázta a szája. (Hazudott.) D. - Elhibázza, mint macska a fingást. Ny. 6. - Olykor a mester is elhibázza a vecsernyét. D.

Elhimez. Tudja szóval elhimezni-hámozni. D.

Elhiresedik. Akasztással is elhiresedik az ember. D.

Elhoppozta az esküvés előtt. (Megesett lánykorában.) D.

Elhord. A kutyaugatást elhordja a szél. D. - A sok gödény a tavat is elhordja. D. - Eddig a düledékeit is elhordták. D. - Hord el magadat. S. - Hord el a sátorfádat. D. - Hord el az irhádat. S. - Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani. S. - Porrát is elhordották a szelek. D. - Sok bárányt elhord addig a farkas. D. - Sok veréb sok köböl buzát elhord. D. - Ugat a kutya, de a szél elhordja. D.

Elhull. Néha apraja után a nagyja is elhull. D.

Elhullat. Elhullatta már a csikófogát. S. - Ne hullasd el, mint a tót a miatyánkot. Ny. 14.

Elhuz. Ha elhuztad az ölet, huzd el az araszt is. Ny. 4. - Ilyen négy ló elhuzza a tamási templomot is helyéről. Ny. 5.

Elhül benne a vér. S. - Ne nevess, elhül a leves. E.

Elillan a lőcs árával. D.

Elindult mint Kis Jakab malma. (Elvitte a szél.) Ny. 1.

Elissza. Elinná a Krisztus köntösét is. S. - Elinná a Krisztus palástját is. E. - Elinná Krisztus palástjáról a csattot. E. - Elitta az eszét. D. - Ha borba fürösztenék, bőre is elinná a bort. D. - Szürben szedett pénzét kamukában elitta. E.

Eljár a szája. S. - Holdvilág nélkül is szerencsésen eljár. D. - Eljár a tilalmasba és fel se veszi. D. - Eljárta a menyasszonyi táncát. D. - Nehéz a némának szaván eljárni. D. - Nehéz az öregnek a frisset eljárni. D.

Eljön a hajnal, ha nem kukorékol is a kakas. D. - Eljön az idő, megázik a tüdő. D. - Eljön az idő, megfő a tüdő. ME. - Eljön talán szép szóra. D. - Ha öreg fejsze esik is, eljövök. E. - Szénára szokott bika eljő holnap is. D.

Elkanyarit mindent. KV.

Elkap. Alázatos macska elkapja az egeret. D. - Busul, mintha elkapta volna kenyerét a kutya. E. - Busul, mintha elkapta volna kenyerét a macska. E. - Elkapta a nyaklevest. D. - Kenyerét a kutya elkapja kezéből. D. - Kezéből a kenyeret nem kapja el a kutya. (Fogoly.) E. - Nem kapja el kenyerét a kutya. (U. a.) E. - Ne légy háj, mert elkap a kutya. S. - Oly helyre tették, a hol a komondor nem kapja el kenyerét. (Börtön.) D. - Szépen elkapta a süveget. (Ügyes. Süveges magyar táncról.) D.

Elkárhozik. Kinek Krisztus a barátja, nem kárhozik az el. E. - Szerencsés gyermek, kinek az apja elkárhozott. (Gazdag.) Sz.

Elkel. A hol ló nincs, szamár is elkel. D. - A jó bor cégér nélkül is elkel. Decsi János. - A jó gyümölcs mellett a rossz is elkel. D. - A jó leány farsang után is elkel. D. - A jó portéka vásár nélkül is elkel. D. - A nagy disznók mellett apraja is elkel. D. - Asszonyfán is elkel a bor. D. - Csak eleinte válogat az ember a szilvában, aztán a férgese is elkel. D. - Csutora nékül is elkel a jó bor. E. - Elkelt a kún a Kőrösön. S. - Elkelt sava, sótalan a szava. D. - Ha jó lett volna, régen elkelt volna. D. - Hogy ha elkel borod, elkeltek barátaid is. KV. - Nagyja után apraja is elkel. E. - Néha a maradék is elkel. D. - Sok darab málé kel egy esztendő alatt. D. - Vásár nékül is elkel a jó áru. KV. - Vásár nékül is elkel a jó leány és a jó ló. Sz. - Volt de elkölt. (Elfogyott.) D.

Elkerül. A ki egy kis nyavalyát el akar kerülni, nagyobba esik. KV. - Az okos, ha tőle kitellik, elkerüli a sarat. D. - Bolondság attól félned, mit el nem kerülhetsz. E. - Csak el nem kerülhette a szálfát. (Akasztófát.) D. - Elkerülte a szelet. (Szerencsés.) D. - Hitvány koldus, ki egy házat el nem tud kerülni. D. - Kevés róka kerüli el a csávát. D. - Ki csóválja a rókafarkát, nem kerüli el a csávát. (Ravaszkodó bajba kerül.) E. - Kinek apja akasztófán száradott, azt a fia sem kerüli el egykönnyen. D. - Minden tőrt elkerül az okos madár. D. - Nem minden agg róka kerüli el a csávát. D. - Nyomorult koldus az, ki egy házat el nem tud kerülni. E. - Sorsát senki sem kerülheti el. S.

Elkeseredik. El van keseredve mint a fanyelü bicsak. (L. bicsak.) Ny. 18.

Elkeverte a kalapácsnyelvet. (Bepiszkitotta.) Ny.

Elkevélyedik. Ha a kutabőrére eleve innának, elkevélykednék. D.

Elkezd. Ez nem gyermekjáték, hogy hamar elkezdjék és hamar végezzék. D. - A mit elkezd, soha sem tud belőle kigázolni. (Fecsegő.) KV. - Nem elég elkezdeni, véghez is kell vinni. KV.

Elkér. Debreceni szokás, ha elkérnek tőled valamit, te menj érte. Ny. 21. - Ha malacot mutatsz, disznód is elkéri. D.

Elkésik. Elkésett mint a rák az élesztővel. Ny. 3. - Elkésik még a mennyországból is. S. - Jobb mindenkor sietni, hogysem mindig elkésni. KV. - Jobb mindenkor sietni, mint egyszer elkésni. S.

Elkészül. A sok beszéd nem készül el hazugság nélkül. D. - Istráng tartson, mig a kötél elkészül. S. - Sok tűt ölt a szabó, mig a nadrág elkészül. D.

Elkocsmázta mindenét. D.

Elkopik. A fog is végtére elkopik. D. - A hazugságban kopott el a nyelve. D. - A márványlépcső is későre elkopik. D. - A tengelyt sem kenetné meg, ha el ne kopna. D. - Aczél pennának is elkopik a foga. D. - Csoda, hogy eddig el nem kopott nyelve. D. - Elkopott a foga. D. - Elkopott mint a dob. D. - Elkopott ujjabőre a pénz olvasásban. D. - Esze kerekei elkoptak. B. - Fogcsikorgatásban foga is elkopott. D. - Idővel a csoroszlya is elkopik. D. - Nyelvének felét elkoptatta immár. D. - Régen elkoptatta fiatal fogait. D. - Talán a világnak sarka is elkopik. D. - Végtére a szép hám is elkopik. D. - Végtére a vadkannak agyarai is elkopnak. D.

Elkótyavetélték minden jószágát. (Dobra verték, eladták.) D.

Elkölt. A ki keveset főz, hamar elkölti. E. - Elköltené a Krisztus palástyát is. Ny. 1. - Elköltené a Dárius kincsét is. E. - Elkölti, hogy kárba ne vesszen. (A bort.) D. - Könnyen jött pénz, könnyen elköltődik. D. - Nehéz a pénzt keresni, de könnyü elkölteni. KV. - Nehéz meleg tarhonyát fúvatlan elkölteni. D. - Nem kell egyszerre egy ökröt elkölteni. KV. - Nem kell egyszerre mindent elkölteni. KV.

Elkövet. Bün, ha sokan is követik el, nem lesz kisebb. S.

Elküldte mint Pajzos a papot. (P. zemplénmegyei birtokos vendégét nem akarta elereszteni, azért nem fogatott be neki, hanem botot adott kezébe: »tessék, hogy ne menjen gyalog.«) E.

Ellakik vele egy fecskefészekben is. D. - Ellakott a forrásból. (Jóllakott.) D. - Ellakott mint a dob. (Jóllakott.) D. - Csak ne dolgozzék, ellakik a disznóólban is. D. - Elmehetsz, el is lakhatsz miatta. D.

Ellik. A hol vigyázatlan a leány, csirkét ellik a kánya. (Elviszi a csirkét.) D. - Ló elli a csikót, de abrak az anyja. E. - Tehén csikót ellett. S.

Ellép. Az utból is elléphet a ló. (Félre léphet.) D.

Ellen. Halál ellen nincs orvosság. E. - Halál ellen nincs fű kertben. ML. - Hideg ellen nincs vitéz. D. - Ha isten velünk, ki ellenünk. ML. - Nehéz a szél ellen hugyozni. D. - Nehéz ököllel a fal ellen. D. - Szél ellen hugyozik. E. - Szél ellen ne peselj. D. - Szél ellen vizel. D. - Természet ellen nehéz rugódozni. ME. - Természete ellen van, mint rabnak a siralomház. D. - Viz ellen nehéz az uszás. D. - Viz ellen törekedik. D.

Ellenkezik. Tüz a vizzel ellenkezik. D. - Tüz, viz nem ellenkeznek ugy egymással. E. - Ellenkező dologban válik meg, ki mire való. B.

Ellentáll. A hol senki ellent nem áll, ott győzedelmeskedik. KV. - Ellent áll akárki ellen. D. - Könnyü a kis szélnek ellentállani. D. - Tüzes nyárssal állott ellent. D.

Ellentmond. Ha a békét szereted, ne mondj ellent senkinek. D. - Ha bút látni kivánsz, senkinek se mondj ellent. D.

Ellentvetni. Nincs mit ellentvetni. D.

Ellop. A ki egy tüt ellop, ökröt is próbál az. KV. - A mit a ház ellop, elő is adja azt. (A mi a házban elvész, előkerül.) E. - Addig zárd be istállódat, mig el nem lopják lovadat. D. - Akkor zárja istálóját, mikor ellopták a lovát. D. - Busul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták. D. - Ellopná az isten palástját is. D. - Ellopta a czigány asszony fésüjét. (Borzas.) Ny. 1. - Ellopták a turbát, de nálam a kulcsa. (Táskát.) M. - Hogy ne lopják, szekrénybe zárta eszét. D. - Ki a singet elvitte, a rőföt is ellopta. D. - Ki a singet ellopta, a rőföt is nála keresik. D. - Nem fél a német, hogy ellopják a gatyáját. (Mert nincs neki, csak plundrát hord.) D. - Rajta pénzen király képe, mégis ellopják. E. - Szemedet is ellopná. E. - Tudja isten, ki lopta el még a kis fejszét is. E.

Ellő. Ellődözték a puskaport, mint a nagyidai czigányok. E. - Nehéz az ellőtt nyilat visszahuzni. E. - Néha a czél mellett is ellövünk. D.

Elmarad. A mi halad, el nem marad. E. - Azért is elmarad a sütés, ha liszt nincs. Ny. 7. - Elmaradt mint a Noe hollója. (Oda veszett.) E. - Sokszor azon is elmarad a sütés, hogy nincs liszt. Ny. 8.

Elmar. Örül a gunár, ha másét elmarta. D.

Elmászott mint a kajdi ködmön. E.

Elme. A busulás még a nagy elméket is földhöz veri. D. - A rossz erkölcs megvesztegeti a jó elmét is. B. - A szerencsétlenségben legjobb a vig elme. KV. - A vidám elme gyakran elmegy sétálni, de az okos többnyire otthon marad. (Az okos ember soha sem felejti el magát.) D. - Az asszonyembernek hosszu a haja, de rövid az elméje. M. - Az asszonynak hosszu a haja, rövid az elméje. KV. - Az érettebb elme későbben hisz. (Nehezebben hisz.) B. - Elméjében eszik, ki az evő embernek köszön. E. - Gyakorlást kiván az elme. KV. - Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész. (Ha nem figyelsz oda, nem hallod meg.) E. - Heverő testben bujdosik az elme. Cz. - Mit az elme ébren forgat, avval játszik álom idétt is. BSz. - Ne nézd a szép subát, de vizsgáld az elmét. E. - Vén elme, fiatal erő veri meg a hadat. B. - Vén ember elméje és az ifjak ereje verik meg a hadakat. Sz. - Vén ember elméje és az ifjak fegyvere verik meg a hadakat. KV. - Arany elmének gyöngy a gondolatja. B.

Eloldja a kereket. (Fut.) S. - Eloldotta a hajókötelet. (U. a.) S. - Eloldozott a bocskorszij. (Hazudik.) E.

Elolt. A mi derék tüzzé vált, nehéz eloltani. D. - Ha lehetne vérével oltaná el a tüzet. D. - Ha mécsben a zsir sok, a mécset is eloltja. D. - Könnyü az uj és kis gyuladást eloldani. D. - Gyémánt is elolvad, nem csoda, ha a jég. D. - Majd elolvad a hó. (Lesz még jobb világ is.) D.

Elolvasta az egész bibliát. (Kevély.) D.

Eloszlik mint a buborék. Vör.

Előbb a tálba, aztán a szájba. E. - A kanált előbb viszik tálba, mint szájba. E. - Előbb apád anyádnál. D. - Előbb jár a nyelve, mint az esze. S. - Előbb rágd meg, aztán köpd ki a szót. S. - Előbb szalmán feküdj, aztán párnán. Ny. 9. - Előbb szól a ludas asszony. D. - Előbb találta meg, mint más elvesztette. (Lopott.) S. - Előbb tojik a tyuk, aztán kodácsol. (Munka után dicsekedjél.) D. - Előbb tojik a tyuk, azután kotkodál. (U. a.) Ny. 22. - Előbb van gyerek mint ruha. (Mint gyermekruha, ilyes az első gyermeknél történhetik.) Ny. 5. - Előbb volt a lábfogó, mint a kézfogó. (U. a.) E. - Énekel előbb a diák, aztán kap alamizsnát. D. - Jobb előbb félni, mint aztán rettegni. D. - Ki előbb jön, előbb őröl. KV. - Ki előbb, elsőbb. E. - Ki előbb megy a malomba, előbb őröl. E. - Korpád legyen előbb, semmint kutyát tartasz. D. - Mindennek előbb gondold el a végét. D.

Előbbi. A mocskot ugyan kivehetni a selyemruhából, de előbbi fényességét vissza nem adhatni. D.

Előbbvaló az ing, aztán a lájbli. Ny. 5. - Előbbvaló a becsület a szalonnás káposztánál. E. - Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi az asszonynál.) E. - Hallgass kása! elébbrevaló a káposzta. Ny. 1.

Előgyámolit. Bizzál az Istenben, előgyámolit. (Megsegit.) E.

Előhasu. Büszke, mint az előhasu menyecske. (Más állapotban levő.) D. - Előhasu gazda. (Szegény.) D. - Előhasu gvardián. (Nagyhasu.) D. - Előhasu menyecske. (Rátartós.) D.

Előkerül. Hamar előkerül mint a péntek. D. - Hamar előkerül mint a péntek és szombat. D.

Elől. Elől kopasz, okos kopasz; hátul kopasz, bolond kopasz; felül kopasz, koros kopasz. E. - Akkor jó utazni, mikor mind elől, mind hátul elegen mennek. KV. - Elől viz, hátul tüz. KV. - Futunk egymásután, de leszesz elül. F. - Jobb egy lámpás elül, mint kettő hátul. KV. - Kezd elül, mint Nagyidai az utat. (Nem ugy ment hazafelé, mint a hogy jött, azért hát visszament és elől kezdte.) Ny. 11. - Jobb elül egy seb, mint hátul egyse. (Jobb a vitézség, mint a futás.) D. - Elül-hátul semmi sincs. (Német.) E. - Elül-hátul szemfüles. (Ravasz.) D. - Elül-hátul vas. D. - Megszokta a tehén, hogy borját elül-hátul nyalja. D. - Tehén a borját elül-hátul nyalja. D.

Elöl. Erős mint az oláhecet, mely az oláhban a halálos vétket is elöli. D.

Elölt. Sok tüt eltöltenek addig a szabók. S.

Elönt. Helyen van mint Gerjen, mikor hétszer leégett, nyolcadszor meg a Duna elöntötte. (Nagyon szerencsétlen, sok baj éri.) Ny. 8.

Előránt. Néha a kolompot is előranditják. D. - Akármiben vétnek a nagyok, a szegény embereket rántják elő. D.

Előrelát mint a tanult ember. (Tapasztalt.) D.

Elővesz. Mit félre nem tettél, elő sem veheted. KV. - Mikor szükséges, elő tudja venni eszét. B.

Előbbre a lőcscsel. D. - Ki szüntelen előbbre nem törekszik, hátra marad. B.

Először ólad legyen, aztán végy disznót. Ny. 1. - Könnyen vétkezik az ember egyszer, még könnyebben először. D. - Minden óság ujság volt először. D. - Zsidó is megverte fiát, mikor először nyert. E. - Zsidó is megveri fiát, ha először nyer. Ny. 3.

Előtt. A mi előtted van arra vigyázz. D. - Ki a győzelem előtt tapsol, aligha nem utána búsul. D. - Orrod előtt van, ráfenheted fogad. D.

Elmerül. Addig uszik a kobak, mig egyszer elmerül. S. - Addig uszik a tök, mig el nem merül. D. - Addig uszik a tök, mig egyszer elmerül. E. - Mindaddig uszkál az alma, mig elmerül. B. - Uszik, mig el nem merül. (Az adós.) E.

Elmetsz. Könnyü holtnak a fülét ugy elmetszeni, hogy meg ne érezze. D. - Ő is elmetszi, a hol meg nem sült.

Elmélkedik. Ki sokat nevet, keveset elmélkedik. D.

Elmocskolta a kalapácsnyelet. D. - Elmocskolta a korbács nyelét. D.

Elmond. Az elmondott szót nem lehet visszanyelni. D. - Álmában is elmondja. (Jól tudja.) E. - Elmondja mint a miatyánkot. ME. - Elmondja mint a szajkó. S.

Elmosta az árviz. D. - Elmosta a viz. D. - Elmosta annak a hirét is az eső. S.

Elmorzsol. Sok jó bort elmorzsolt már életében. D.

Elmulaszt. Ha ma egy órát hiában elmulasztottál, holnap egész nap fel nem találod. E.

Elenyészik. Tündököltem mint az üst, elenyésztem mint a füst. D.

Elnadrágolták. (Elverték.) S.

Elneveti a javát. E. - A ki hamar elneveti magát, nem messze a bolondságtól. D.

Elnevez. Mindennek elnevezte, csak jónak nem. S.

Elnémult mint a harang nagypénteken. S.

Elnéz. Ha bús bújában megrészegszik, azt el lehet nézni. D.

Elnyal. A nyul elnyalta a jószágot. (Sok vendégség tönkre juttat.) Ny. 1.

Elnyel. Az embert el ne nyeld. D. - Elnyelte a horgot. (Vége.) D. - Elnyelte, mint Borók az egy szem meggyet. Ny. 3. - Kis lyuk a torok, de egész falut elnyelhet. D. - Mindent maga akar egyszeriben elnyelni. D. - Mindent maga akar elnyelni, mint a farkas. D. - Nem tudni az ég emelte-e fel vagy a föld nyelte el. D. - Nyeljen el a föld, ha nem igaz. S. - Sokan örömest kiadnák, a mit elnyeltek. D. - Szunyogot megszüri, a legyet elnyeli. KV.

Elnyer. Azé a világ, ki élvezheti, azé a mennyország, a ki elnyerheti. S. - Elnyerte az arany almát. (Legszebb.) D. - Elnyerte az arany perecet. (Szerencsés.) D. - Sokan futnak, de csak egy nyeri el a pálmát. KV.

Elnyom. Elnyomott a buzgóság. (L. buzgóság.) E. - Ha a konkolyt nem nyüvöd, a buzát elnyomja. KV. - Mit kis ujjaddal elnyomhatsz, ne nyomd azt nagygyal. E. - Nagy fa alá vetette vállát, elnyomja. D.

Elparancsol. Nehéz annak parancsolni, ki elparancsolhat valakit. D.

Elpatkol. Igen finom ember volt, jó hogy tőlünk elpatkolt. (Elment.) D. - Sok elpatkol addig. D. (Meghal.)

Elpattan mint a szappanbuborék. E.

Elpazarol. Nem gyüjthet annyit a fösvény atya, mennyit a tékozló fiu elpazarolhat. B.

Elpárolgott mint a kámfor. (Eltünt.) S.

Elpártolt az istentől is. D.

Elpirult mint a piros pipacs. B. - Elpirult mint a tüz. M.

Elpirulás a jó erkölcs jele. ME. - Legszebb szin az elpirulás. KV.

Elragadta a szent Mihály lova. (Meghalt.) D. - Elragadták a lovak. (Elbizta magát.) E.

Elránt. Elrántották alóla a gyékényt. (Meghalt.) Sz. - Ki sem tudja, mely nap elrántják a gyékényt alóla. M.

Elrejt. A föld is kiokádja a gyomrából az elrejtett dolgokat. B. - Az elejtett tudománynak semmi haszna sincs. KV. - Elrejtett kincs, rossz feleség, ki nem megy eszedből. E. - Elrejtett kincsnek, titkos hegedűnek kevesen süvegelnek. K. - Elrejtette magát mint vászon Pál. (A bujosdi játékban a kutba mászott s belefult.) D. - Elrejtőzött mint Kani Ruzsa. Ny. 1. - Néha a titok elrejtés többet ér a szólásnál. D.

Elrekedt a locsogásban. D.

Elrepül. Akkor keres puskát, mikor elrepült a varju. KV. - Nem jó fecskének a verébbel pörlekedni, a fecske elrepül, a veréb megmarad. (A gyengébb huzza a rövidebbet.) B. - Olyan cifra, majd elrepül. Ny. 5.

Elrezelte minden becsületét. D.

Elrítták azt a Bariak. Ny. 6. - A mely kutyát éri a kő, az rivakodik el. D.

Elront. Egy rothad alma százat is elront. S. - Ha a csikót hamar fogod be, hamar elrontod. D. - Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben. D.

Elsikamodott a síkon. (Elcsúszott a sikoson.) D.

Elsóz. Sok szakács elsózza az étket. Sz. - Sok szakács elsózza a levest. D. - Szerelmes volt a szakácsné, elsózta az ételt. S.

Elsomfordál. (Odább állott.) B.

Elsoványodott a szerelemben. D.

Elsül. Ha Isten akarja, aludtej is elsül. E. - Ha isten akarja a bot is elsül. S. - Ha isten akarja a kapanyél is elsül. E. - Ha isten akarja a villanyél is elsül. D. - Ha Mária akarja az aludtej is elsül. D. - Ki szerencsés, annál kapanyél is elsül. D. - Magától is elsülhet a puska. D. - Nem sült el a puskája. S. - Néha a disznóláb is elsül. Ny. 3. - Néha még a kapanyél is elsül. E. - Rosszul sült el a puska. D.

Elsülyed. Ugy megijedt, majd elsülyedt. E.

Elszakad. A pókháló hamar elszakad. D. - Az ördög mérte azt a mérföldet, akkor is a kötele elszakadt. (Hosszu ut.) D. - Elszakad a húr. E. - Elszakadhat a kötél, ha vastag is. D. - Erősen felvont íj, nagy hamar elszakad. D. - Ha elszakad az a húr, megfizeti ez az ur. E. - Ne húzd a gyengét erősen, elszakad. D. - Néha cimbalmosnak is elszakad az öreg húrja. D. - Néha a pányva is elszakad. D. - Ördög mérte, elszakadt a lánca. (L. fent.) E. - Sok okot lel, ki el akar szakadni barátjától. E. - Száz fonalu kötél el nem szakad. D.

Elszakaszt. Elszakasztotta a kötelet, mint a szilaj marha. D. - Elszakasztotta a kötőféket. (Szilaj.) D. - Ha cérnára kötnéd, azt se szakasztaná el. D. - Könnyü a vékonyt elszakasztani. D.

Elszalad. Elszaladt a kutya a lánccal. S. - Elszaladt mint a Dürgő kutyája. (Soha se jött vissza.) Ny. 8. - Elszaladt, mint Kóré a maléval. Ny. 1. - Ha adnak vedd el, ha ütnek szaladj el. Ny. 1. - Hamarább elszalad a teknyősbéka. D. - Jobb az elesett, mint az elszaladt katona. D.

Elszalaszt. Bagolyhoz kapott, sólymot elszalasztott. ME. - Bagolyt akart fogni, elszalasztotta a sólymot. B. - Elszalasztotta eszét. D. - Nem azé a madár, a ki elszalasztja. Arany. Ny. 1. - Nem azé a nyul, a ki elszalasztja, hanem a ki megfogja. Ny. 2.

Elszaporodik az egér, ha el nem vesztik. D.

Elszarta a kalapácsnyelet. (Oda van a becsülete, hitele.) E.

Elszáll. Akkor keresi a puskát, mikor a varju elszállott. D. - Ha a madarat farkon kapod és elszáll, elégedjél meg farka tollával. D. - Hálátlan kakuk elszállott. D. - Későbbre száll el a gólya, mint a veréb. (A verebek nem költözködők s igy soha sem szállnak el; a gólya később távozik. A nagy test lassubb.) D.

Elszedték orra elül az epret. D.

Elszeli örömest, a hol megsült. D.

Elszenved. Az isten is elszenvedi bolondságainkat. D. - Csizmájában a kövecset is elszenvedi. D. - Egyszerre a szegénységet és vénséget nehéz elszenvedni. D. - Ha a pofoncsapást elszenveded, máskor dorongot hoz reád. Cz. - Elszenvedi szamár a verést, csak enni adjanak. E. - Elszenvedi mostoháját is. D. - Ki a régi bosszuságot elszenvedi, magát ujra késziti. D. - Néha a házban a szemetet is elszenvedik. D.

Elszédült mint a macska a fingásban. E. - Igen fen kezdesz héázni, elszédül agyad. Pázmán.

Elszéledtek, mint az ütést halló kutyák. D.

Elszoktat. A mocsártól nehéz elszoktatni a disznót. E. - Nehéz az ebet a hájas szijról elszoktatni. KV. - Nehéz az ebet a hájról elszoktatni. D.

Elszórt dohánymagot nehéz felszedni. D. - Csak azért kap a hiren, hogy ismét elszórhassa. D. - Könnyebb a mákot elszórni, mint összekaparni. D. - Szedje fel a ki elszórta. (Ezt a cigány mondotta, mikor aratni hivták.) E.

Eltagad. Aggszó, de igaz, hogy: betegséget, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat. Pázmán. - Csak innia adj, apját is eltagadja. D. - Köhögést, sántaságot, szegénységet nem lehet eltagadni. ME. - Nehéz a bút eltagadni. D. - Valamit eltagadni annyit tesz mint lopni. D.

Eltakar. A hosszu ruha sok szégyent eltakar. D. - A jól eltakart rosszat ki ne ásd. D. - Mész, bors és csuklya sok rosszat eltakar. KV.

Eltakarit. A város költségén (eltemették) takaritották el. (Érdemes férfiu volt.) D.

Eltalál. Eltaláltad a bibéjét. B. - Eltaláltad a csiklóját. E. - Eltalálta mint Balázs pap a vecsernyét. (L. Balázs.) B. - Eltalálta mint cigány a buzavetést. (Szántás nélkül elszórta.) Ny. 6. - Eltalálta szarva közt a tölgyét. Ny. 7. - El nem találja a célt. D. - Ha el akarod találni a célt, feljebb irányozz. K. - Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját. E. - Nehéz minden embernek szája izét eltalálni. ME. - Nehéz minden embernek szája kérőjét eltalálni. D. - Nem találtad el a bibéjét. E. - Pokol utját szembekötve eltalálni. S.

Eltanul. A rossz kutya mellett a jó is eltanul. D. - Ha egy tyuk uszni tudna, a többi is eltanulná. E.

Eltart. Egy ideig csak eltart, mint a kisrákosi ember felesége. Ny. 6. - Eltart a világ egész végig. D. - Eltart addig, mig a szél eláll. (Kevés ideig.) (A szél általában az ingatagság, állhatatlanság jelképe.) Ny.

Eltáncol. Ha becsületes asszony nincsen, kurvával is eltáncol az ember. Ny. 10.

Eltemet. A vármegye temettette el. (Felakasztották.) D. - Eltemették a tele hordóba. (Részeg.) D. - Eltemették szemfödél nélkül. (Felakasztották.) D. - Meg sem halt, már is el van temetve. (Oda a becsülete.) S. - Pozdorjának haszna az eltemetés. (Semmire sem használható.) D.

Elterül mint a lasponya bokor. Ny. 1.

Eltékozol. Nem kereshet annyit a jó gazda, mennyit a rossz gazdasszony eltékozolhat. D.

Eltép. Könnyü a pókhálót eltépni. S.

Eltévesztette az országutját. D. - Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. - Jobb az utnak feléről visszatérni, mint eltévedni. D. - Ki egyenes uton jár, nem téved el. S.

Eltilt. A pohánkától eltiltja a tótot. D. - Nehéz vén kecskét a sótól eltiltani. D.

Eltitkol. A sánta lábat nehéz eltitkolni. D. - Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. - Négyet nem lehet eltitkolni: tüzet, szeretetet, köhögést, szegénységet. Ny. 20. - Sántaságot nem lehet eltitkolni. E. - Szegénységet, betegséget, fogfájást nehéz eltitkolni. S. - Szegénységet meg a köhögést nem lehet eltitkolni. Ny. 10. - Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni. Sz. - Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D.

Eltol. Talán borsón tolták el. (Lásd borsó.) E.

Eltölt. Tiszát is el lehetne ezzel tölteni. D.

Eltörődött mint Godó Sára a lagziban. (Nem táncolt s dicsekedett, hogy elfáradt a táncban.) Ny. 1. - Eltörődött mint a karádi menyasszony. S.

Eltöröl. Nehéz egy nemzetet eltörölni. D.

Eltünt mint a szivárvány. B. - Eltünt mint a tündér. B. - Hamar eltünt mint a szivárvány. D.

Eltür. A közönséges nyavalyát könnyebb eltürni. (Általános.) KV. - Eltüri a papiros akármit irnak rá. D. - Ha több szája lenne, el nem türhetnék. D. - Ki idején reászánja magát, csak eltüri a nyomoruságot. E. - Könnyü a keveset eltürni. D. - Nehéz a sokat eltürni. D. - Orrán a legyet sem türheti el. D. - Sohasem lehetne eltürni az asszonyt, ha a világ fátul is szaporodhatnék. E.

Elún. A kappant is elúnni, ha gyakran etetik. (Ha gyakran azzal etetnek.) D. - Elunta a frisset, csak a lassút járja. (Táncot. Öreg.) D. - Hamar elunja, a ki farkason akar szántani. K. - Járjad, járjad, majd elunod. (Járjad csak a bolondját.) E.

Elugrik. Elugrotta a száztü hosszát. (Kevély, noha nincs mire.) D. - Elugrotta, mint perki leány a férjhez menést. (Leánykorában megesett.) D. - Elugrotta mint a perki tótlány a férjhez menést. B.

Elült madár nem csirikol. (Csiripel.) Ny. 1. - Elülhetünk már, mint az egri pulyka. Ny.

Elüt. A tolvajnak hamar elütik a gombját. (Fejét veszik.) D. - Tromfot tromffal szoktak elütni. S.

Elűz. Az ó szokást elűzi az uj. D.

Elvágja a meddig megsült. E. (Mindent élvez, a mit lehet.) - Elvágta a macska farkát. D. - Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. - Elvágták alatta a fát. D. - Jó hogy gégéjét nem vágta el a bába, midőn köldökét elmetszette. D. - Ha fel nem oldhatni a csomót, elvághatni. D. - Kis daganatért kezét el nem vágatja az okos. D. - Magad alatt a fát el ne vágd. D. - Mindketten elvágják a hol elsült. (Szerelmesek élnek az alkalommal.) D. - Nem felejti kigyó farka elvágását. D.

Elválaszt. Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis hatvan hat mérföld. (Hatvan Budapesttől hat mértföld. Szójáték.) ME. - Mit isten összekapcsolt, ember el ne válassza. Szent irás. - Sem a barát, sem a pap minket el nem választhat. Np.

Elválik kinek lova futósabb. D. - Elválik, mint a szar a májtól. B. - Elválik, mint a szürke a fakótól. S. - Elválik, hány zsákkal tellik. S. - Majd elválik, mint a héj a fájátul. (Majd kitutódik, mi igaz van ebben.) D. - Örömmel kerültünk össze, örömmel váljunk el. D.

Elvár. Várd el a végét. E.

Elver. A but buval el nem verhetni. D. - Busul, mint kinek szőlőjét elverte a jég. D. - Busul, mint kinek buzáját elverte a jég. D. - Elveri a pénzt. D. - Elverték mint a lisztes zsákot. D. - Elverték, mint a kétfenekü dobot. E. - Elverték rajta a port. S. - Ha a verebek a kazalra szoktak, a váz sem verheti el őket. (Madárijesztő váz.) D. - Le sem fektették, mégis jól elverték. D. - Ő verte el a gunárt, hangosan gágog. (Kevélykedik.) E. - Örül mint a másét elverte gunár. D.

Elvesz. (Feleségül.) A ki pacalt akar enni, vagy özvegy asszonyt elvenni, ne tudakozza mi volt benne. Sz. - Az igazság elvette a becsület leányát, de magtalanok voltak és kihaltak, csak a hirök maradt. Ny. 4. - Csuhaj retek, be szeretlek, megőszülhetsz, mig elveszlek. Ny. 19. Np. - Ha elveszed leányát, nézd meg előbb az anyját. D. - Jaj az oly szegénynek, a ki gazdag asszonyt vesz el. KV. - Jaj az oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vesz el. E. - Legjobb olyan asszonyt elvenni, kinek urát felakasztották. (Nem mondhatja, hogy első férje jobb volt.) D. - Mely lány soknak ad kosarat, vége is ahhoz megy, ki elveszi. D. - Nem a vén asszonyt, hanem a pénzét veszik el. D. - Nézd meg az anyát, vedd el a lányát. Ny. 3. - Pogácsámat megettétek, a lányomat elvegyétek. Np. - Végy el engem te szegény, letten legyünk szegények. ML.

Elveszteget. Éltében sok jót elveszteget az ember. D.

Elveszt. (Vesztét okozni.) A mely ebet el akarnak veszteni, dühös nevét költik. B. - A veszendőt a légyviz is elveszti. D. - Az egerek is elszaporodnak, ha el nem vesztik. D. - Bolond ki eb után lovát elveszti. D. - Elvesztené egy kanál vizben. E. - Elvesztené egy kanál vizben, ha szerét tehetné. D.

Elvet. Adj neki, hogy el ne vesse borját. (Terhes asszonynak adj, a mit megkiván.) Cz. - Akármire fordul a kocka, de elveti. D. - Az elvetett gyerek könnyebb kortyot iszik. (A talált, szülőtlen.) D. - Az elvetett macskakölyök gyakran legtovább él. K. - Elvetette a sulykot. (Nagyot mondott.) S. - Elvetette magát, mint a szentpáli szajha. Ny. 5. - Elveti magát, mint a juhász kutya a homokon. D. - Ha a citromot kifacsarták, elvetik. (Német.) D. - Megrágd a koncot, aztán vesd el a csontot. D. - Szedd fel, ha elvetetted. (Cigány mondása, mikor aratni hivták.) D. - Utcu! vesd el magad. E.

Elvétel. Ajándék elvétel, szabadság letétel. BSz.

Elvégez. Elvégzett dolognak nem kell tanács. S. - Ha egy uttal elvégezheted, ne hagyd kettőre. D. - Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra. E. - Sok ügyet hamar végezhet el egy okos biró. D.

Elvét. Az ugrást el ne vétsd, eltörheted lábod. D. - Elvétette a nótáját. Sz. - Elvéti a lépést. Pázmán. - Elvéti az ugrást. (Hazudik.) Pázmán.

Elvonom magam szájától, azt is neki adom. E.

Emberi. Nincs emberi ábrázata. ME. - Nincs rajta emberi forma, mint a szentpéteri tehénen. (Sovány. Őriszentpéter.) Ny. 2. - Nincs rajta emberi kép. E. - Nincs rajta emberi szin. (Halavány, fél.) D. - Tévedni emberi dolog. (Latin.) ME.

Emberséges ember. S. - Nem minden ember emberséges emer. D. - Minden ember ember, de nem minden ember emberséges ember. D. - Sürün vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel. Cz.

Emberhalál. Most egy emberhalál nem nagy csorba a világon. D.

Emberhussal hájasodik. B.

Emberkoponya. Néha emberkoponya szamár velő takarója. D.

Emberölés. Egy szó nem emberölés. D.

Emberszám. Több vele az emberszám. E.

Emberszólás. Igazmondás nem emberszólás. D. - Szembemondás nem emberszólás. D. - Szokás mondás, nem emberszólás. Ny. 18.

Emberkedik mint szalonnabőr a parázson. E.

Embertelenség. Kinél vékony az emberség, vastag az embertelenség. D. - Vékony emberség, vastag embertelenség. E.

Emberül fog mindenhez. D. - Emberül lát a dologhoz. D. - Emberül megállja a sarat. ME.

Emel. Az egyesség a kicsit is nagyra emeli. B. - Egyesség kis dolgokat nagyra emel. (Latin.) KV. - Elég beteg az is, ki beteget emel. E. - Emelgeti a szemöldökét. (Fenhéjáz.) D. - Könnyü a nagy teher is, ha sokan emelik. D. - Kezét emeli, mikor lábát kellene. D. - Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond. D. - Oly magasra emelték, hogy el sem érhetni. (Akasztófán.) D. - Szép egyesség emeli a zászlót. E. - Szép egyesség emel zászlót mezőben. (A harctéren.) KV.

Emelkedik. Nem emelkedik, mint a szárnyszegett lúd. D.

Emészt. A mécs is magamagát emészti, mint a rozsda. D. - Az embert emészti a bú, mint a fát a szú. D. - Csak az jár haza, a mit a farkas meg nem emészt. D. - Együtt tették a tüzhöz, együtt emésszék. E. - Emészti mint fát a szú. D. - Gyertya másnak szolgál, s magát megemészti. KV. - Méreg emésztette gyík. D. - Sok száj sokat emészt. D. - Szolgál a gyertya, de magát emészti. D.

Eminens, mint juhok között a szamár. D.

Emleget. Csuklik, emlegetik. B. - Csuklik, mint az a kit emlegetnek. D. - Csuklik, emlegetik a verebek. E. - Farkast emlegetnek, kert alatt jár. E. - Farkast emlegetnek, a kert mellett kullog. KV. - Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog. Sz. - Farkast emlegetünk, kert alatt van. Ny. 7. - Ha adtál felejtsd, ha vettél emlitsd. (Jótétemény.) S. - Némely embert soha se emlegettek volna, ha rossz nem lett volna. D. - Ott is emlegetik az embert, a hol szidják. D. - Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna. K. - Emlegetnek a verebek. E.

Emlékezik kigyó farka vágásával. (Nem felejti el a rossz ember a sértést.) Pázmán.

Emlit. Isten köztünk, ne említs vargát. Decsi János.

Emlő. Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. D.

Emse. Rossz emse fiait is megeszi. D.

Ene. Amint tartod enédet, ugy ihatod tejedet. D. (Ene, borjas tehén.)

Enged. Az okosabb enged. E. - Az okos engedni szokott. D. - A koncot a kutya fiának sem engedi. D. - Azon egyenlő ostobaság: mindenkinek mindent, mint senkinek semmit sem engedni. B. - Enged az ebnek is. D. - Engedni kell néha az ebnek is. D. - Ha kemény a fagy, nem enged. D. - Másnak sokat, magának keveset kell engedni. (Megengedni.) D. - Náladnál nagyobbnak engedj. KV. - Nem enged a negyvennyolcból. S.

Engedelem. Most még engedelem, máskor veszedelem. (Most az egyszer megbocsátom.) Ny. 7.

Engedelmeskedik. Eszes szolgának néha agazda is engedelmeskedik. S. - Ki nem tud engedelmeskedni, az nem tud parancsolni. S. - Nem tud uralkodni, a ki engedelmeskedni nem tanult. D.

Engedetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost. D.

Enyhit. A bársony sulya nem enyhiti a köszvény fájdalmát. Pázmán. Ny. 16. - Módjával ejtett szó enyhiti a fájdalmat. K.

Enyém. A mi enyém, enyém. E. - Enyém a tyuk, tehát a tojás is. (Apaság.) E. - Jobb az enyém egy, mint másé kettő. D. - Jobb egy enyém, mint két másé. E. - Keress bár magadnak fejet, nekem az enyém is jó. D.

Enyészik mint a füst. - Elenyészett mint a füst. D.

Enyv a talpán, tapodást sem teszen. D. - Ragad a vétek, mint az enyv. KV. - Ragadós mint az enyv. E. - Ugy ragad a vétek, mint az enyv. (Rossz példa ragadós; egy rossz példa is sokat elronthat.) E.

Enyves kezü. (Tolvaj.) M. - Enyves kezü timár. (U. a.) D. - Zsiványnak enyves a keze, hosszu az ujja. Ny. 2.

Epe. Egy csep mézhez csöbör epét kever. D. - Elfutotta az epe, mint a juhot a tályog. (Rossz kedvü, komor.) D. - Epe sápasztotta. (Mérgében elsápadt.) D. - Epéje sincs. (Nem képes haragudni.) E. - Epéje sincs, mint a galambnak. E. - Édes embernek epéje se keserü. D. - Galambnak nincs epéje. S. - Keserü mint az epe. D. - Kitetszik szeméből az epe. D. - Megjárta az epe a tüdejét és máját. D. - Elöntötte az epe. ME. - Sok embernek még az epéje sem keserü. Ny. 5. - Szelid a galamb, mégis van epéje. E. - Talán epéje sincs. D. - Több epéje mint vére. D. - Van a szelid galambban is epe. D.

Eper. Elszedték orra előtt az epret. D. - Epret ad más keblébe. B. - Felszedte az epret. S. - Hires eperre ne járj kosárral. D. - Hires eperre nem kell kosárral menni. M. KV. - Holdvilágon epret szed. (Alkalmatlan időben dolgozik.) Ny. 14. - Kiki a maga keblébe szedi az epret. ME. - Kullog mint a ki epret szed. D. - Lassan kullog, mintha epret szedne. KV. - Maga keblébe szedi az epret. Bsz. - Más kosarába epret ne szedj. D. - Nem ugy jár, mintha epret szedne. (Nem jár lassan.) D. - Szedi az epret. (A haszon az övé.) E. - Annyi mint egy eperszem. (Kevés.) Ny. 2. - Epreskertbe néz. (Kancsal.) ME.

Eperfa. Les, mint Büdi az eperfára. (Mikor érik.) Ny. 0.

Eperjes. Nem vonja nagyobb csigára eperjesi hóhér a tolvajokat. (Nem kegyetlenebb nála.) E.

Eredet. A szent forrásnak égből az eredete. D. - Gonosz eredetnek gonosz a vége. F. - Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd. D. - Ha eredetét néznéd, sok forrást meg kellene utálnod. D. - Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed. K. - Sok vizet kell megutálnod, ha eredetét nézed. B.

Ereszkedő. Jobb egy ereszkedő, száz kapaszkodónál. Ny. 2.

Ereszték. Sok eresztékje van a beszédjének. (Sokat hazudik.) S.

Ereszt. A napvilágot se eresztené ingyen másnak. D. - Hosszu pórázra eresztette. S. - Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D. - Nem sokat eresztget két oldala közé. (Szegény keveset eszik.) D. - Oly szüken ereszti mint a kotyogó. (A bort. Fösvény.) D. - Szabadon eresztette a lovat. (Sokat beszél.) D. - Szabadjába eresztette szabados nyelvét. D. - Szélnek ereszteni. S. - Vizre visz, szomjan ereszt. (Sokat igér, keveset ád.) D.

Eretnek. Szentirásból jőnek az eretnekek. (Mert különfélekép magyarázható.) D.

Erény. Nagy erények után sántit az irigység. (Latin.) S. - Nincsen virtus (erény) irigy nélkül. KV. - Szükségből erényt csinál. (Latin.) E.

Ergó: vigyorgó. (A ki azt hiszi, hogy jól okoskodott, mosolyog. A következtetést ergó, tehát, szóval szokás bevezetni.) E. - Ergó, morgó, vigyorgó. (U. a.) ME.

Erkölcsös ember is tekint a parancsolatra. K.

Ernyő. Fenn az ernyő kas nélkül. (Feledékeny ember, bármint igyekszik semmit el nem felejteni, annál többet elfelejt. A feledékeny kocsis felrakta a kocsira az ernyőt, a gyékényt az eső ellen, de elfelejtette otthon a kocsi kasát: azt a mi mindig szükséges, elfelejtette, a mi néha, azt magával hozta.) D. - Fenn az ernyő, nincsen kas. Sziglig. (Rangjára rátartós, de nincs hozzá vagyona; van rang, de nincs mód.)

Erősen. A fáradt ökör erősebben rakogatja lábait. D. - A ki pöröl, erősen pöröljön. KV. - Erősen borozik a legény. D. - Erősen felvont íj hamar elpattan. D. - Erősen fújja az adtát. D. - Erősen vakarja koszos fejét. (Bajban van.) D. - Ki a tehenet erősen fejti, vörös tejet fej. D. - Ki erősen fujja orrát, vért fuj ki belőle. D. - Ne huzd a gyengét erősen, elszakad. D. - Öreg ember erősebben dolgozik, mint a fiatal. Ny. 6.

Erőködik mint a béka. E. - Még a maga kenyerére sem erőködik. B. - Maga kenyerére se erőködik. D.

Erőtet. Erőtetett gyümölcsben van valami vadság. D. - Erőtetni kell a boszura. D. - Erőteti, mint az oláh az ökrét. S. - Ki magát a szólásban erőteti, széllé válik szava. D. - Nem lehet erőtetni a bizodalmat. E. - Minden erőtetés, visszaélés. D.

Erősséggel nem fegyverrel. KV.

Erőszak az igazság nyakán. B. - Nagyobb a tekintet, mint az erőszak. (Tekintély.) KV.

Erőszakos szeretet nem állandó. KV. - Nem állandó az erőszakos uraság. KV.

Erőtlen. Erős az erőtlent hamar zsákba rakja. D. - Erős az erőtlent zsákba rázza. KV. - Erőtlent az erős csak a zsákba rázza. KV. - Erőtlen ki csak maga erejében bizik. D. - Erőtlen ki elbizza magát. E. - Erőtlen, mint a bárány. D. - Erőtlen mint a beteg. D. - Erőtlen mint a bőrehagyott kigyó. E. - Erőtlen mint a bőréből kivetkőző kigyó. B. - Erőtlen mint a bőrét vetette kigyó. D. - Erőtlen mint a csirke. D. - Erőtlen mint a döglött oroszlán. D. - Erőtlen mint a gyermek. D. - Erőtlen mint a holdvilág. D. - Erőtlen mint a káka. D. - Erőtlen mint a nádoszlop. D. - Erőtlen mint a tót kaszás. D. - Könnyü az erőtlennek orrára ütni. D. - Majd elfujja a szél, oly erőtlen. E. - Nincs oly erős, ki veszedelmét ne várhassa az erőtlentől. D.

Erre int, arra mutat. (Ravasz.) D. - Erre közelebb, arra hamarabb. (Erre közelebb, de arra jobb az út.) E.

Erzsók. Kisebb az Erzsók orránál. D.

Esendő (gyarló) az ember, hajlandó a pendely. E. - Esendő az ember mint a fakutya. (Csigra, gyermekjáték.) E. - Esendő az ember mint a famacska. Ny. 4.

Eset. Késő eset után okoskodni. E. - Nagy urak esete, jobbágyok intése. KV.

Esik eső, nő a sár, a vén leány már mit vár. D. - Esik mintha csatornán öntenék. D. - Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. - Ha a bőjt első napján esik, akkor kicsirázik a kéve. S. - Ha öreg fejsze esik is, eljövök. E. - Hadd essék nekem is. (Az iszákos mindenben talál okot az ivásra.) D. - Mennünk kell, ha esik is, ha nehezünkre esik is. S. - Mindenkor van oka az ivásra: ha eső esik, essék ugymond nekem is; ha száraz idő van, ide, ugymond, a korsót, hadd essék. D. - Ott legtöbbet szokott esni, a hol amugy is nedves a gazdag föld. (Gazdag gazdagul.) D. - Örömest esik, a hol nedves. KV. - Örömesttebb esik a hol nedves. (A hol sok van, oda több megy, mint a pénz a gazdag kezébe.) E.

Eskü. Esik hamis eskü az oltár előtt is. E. - Könnyebb a varrást kifejteni, mint az esküvést visszamondani. E.

Esküdt. Haramiák esküdtje. D.

Esküszik. A ki mesterségesen esküszik, mesterségesen hazudik. Cz. - A ki sokat esküszik, kevés igazat mond. ME. - A ki sokat esküszik, annál inkább nem hisznek neki. B. - Cigánymódra esküszik. (Furfangosan, hamisan.) KV. - Esküszik mint a cigány. S. - Esküszik mint a párhagyma. (Egy hagymáért is megesküszik.) E. - Esküszik mint a répa. D. - Esküszik mint a vöröshagyma. D. - Esküszik, szabódik mint a répa. B. - Ingére esküszik. (Melyet kimosnak.) KV. - Megesküdném az oltár előtt is. E. - Puska végén is meg mernék rá esküdni. E. - Megesküszik egy vörös hagymáért is. Ny. 6.

Esküvés. A házassági esküvést nem oly könnyen lehet felbontani, mint a rossz varrást. D. - Elhoppozta az esküvés előtt. (Férj nélkül lett anya.) D. - Szerelmesek esküvése. (Nem sokat érő.) D.

Esős. Álom és esős idő. (Nem kell nekik hinni.) Sz. - Álom, esős idő magától elmulik. D. - Udvari kegyelem, álom és esős idő. (Üres és változékony.) E.

Eszelős. Bolond mesternek eszelős tanitványa. D.

Eszes. Néha az esztelen többre mehet az eszesnél. D. - Eszes disznó mély gyökeret ránt. KV. - Eszes disznó, mély gyökeret ránta. M. - Eszes szolgának néha a gazda is engedelmeskedik. S. - Eszesnek való a játék. M. - Ha nem szinte tisztesen, legalább eszesen. E. - Kárán tanul a bolond, még se eszes. D. - Olyan követ vethet egy bolond a kutba, hogy gond lesz tiz eszesnek is kivenni. Pázmán. - Pénzes: szép, eszes, becsületes. ME. - Tele erszény több az eszességnél. D.

Eszevesztett ember. D. - Eszeveszett vármegyének bolond az ispánja. (A vicispán azt rendelte, hogy minden faluban a tüzeset előtt három nappal meg kell vizsgálni a vizipuskát.) KV.

Eszköz. A cél szentesiti az eszközt. (Latin.) S. - A cél nem szentesiti az eszközt. ME. - Nincs oly hitvány eszköz, hogy hasznát ne lehetne venni. KV.

Esztelen. Az esztelennek könnyü szeget ütni a fejébe. D. - Az esztelen a maga kárán, a tolvaj más kárán tanul. D. - Csak egynek hijával van az esztelen. (Ész.) D. - Csecse bohónak, szép esztelennek. Ny. 2. - Gazda nélkül vet számot, mint az esztelen szolga. D. - Híg, mint az esztelen veleje. D. - Későn nyilik szeme az esztelennek. D. - Néha az esztelen többre mehet az eszesnél. D. - Türhetetlen, midőn az esztelen szós is. (Bőbeszédü.) D.

Esztelenség. A szerelem és esztelenség csak névvel különböznek egymástól. D. - Erőtvett rajta az esztelenség. D. - Kevélység és esztelenség testvér atyafiak. D. - Szegényen élni és gazdagon halni esztelnség. D.

Esztenga. Tolongnak mint esztengára hajtott juhok. E.

Eszterág. Még az eszterág is megismeri az ő idejét. E.

Eszterha. Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud, hogysem napestig ott sétál a kakas. Pázmán. - Nem szokta, mint lud az eszterhéját. D. - Őrizkedik, mint lud az eszterhéjtől. D. - Ritka mint a lud az eszterhéjon. D. - Sok csep leesik addig az eszterhéjről. D. - Sok viz lecsepeg addig az eszterhéjről. D.

Etet. A kappant is elunni, ha gyakran etetik. (Tálalják fel.) D. - A német mindig hájjal eteti a lovát, mégis sovány. (Veszprém vidéki szólás.) Ny. 4. - Az embert hordozza a ló, eteti az ökör, ruházza a juh, védelmezi a kutya, követi a majom, megeszi a pondró. D. - Bolondot etet, mikor maga eszik. E. - Farkast etet. (Telhetetlent.) KV. - Félpofára etet. (Fösvény.) D. - Nála a cseléd is koldusokat etet. (Gazdag.) D. - Nem etették ezt dióval, hanem korpával.

Evet. Fris mint az evet. E. - Nehéz az evetet háznál megtartani. D.

Evez. Egy hajóban eveznek. Pázmán. - Nagyon fentköp, ha csendesen evez. (Kevély, ha jól megy dolga.) D. - Örömnek tengerében evez. D.

Evező. Könnyü az evező lefelé. D. - Nyelve evezője nem találhat partra. (Nincs vége beszédjének.) D.

Evés. Az alvás evés helyett esik éhes embernek. KV. - Csak evéskor izzad, mint a pap szolgája. Cz. - Evés közben jön meg az étvágy. Ny. 7. - Izzad, mint a pap szolgája evésben. Ny. 10. 12. - Könnyü az evés, de nehéz a keresés. D. - Milyen a munkája, olyan az evése. S. - Milyen az evése, olyan a dolga. E. - Rákevésben sok a munka, kevés az étel. D. - Restelli, mint ravaszdi mester az evést. K. - Sora van, mint a rétes evésnek. (Nem könnyü, mert sokat kell a szegénynek dolgoznia, hogy rétest is ehessen.) Ny. 22.

Evő. A hamar evő jó dolgos. D. - Elméjében eszik, aki evő embernek köszön. E. - Inni akar, ki az evő embert köszönti. E. - Kész kenyér evő. (A készet eszi.) KV.

Ez ám mi. B. - Ez ám a valami. E.

Ezelőtt jobb volt.

Ezer. Egy állóhelyben ezret hazudik. D. - Egy szót ezerrel tromfol. D. - Egyformán jövünk a világra, ezer módon megyünk ki. E. - Ezer a bajom, meg kettő. E. - Ezer a dolgom meg kettő. E. - Ezer a lelke. (Vakmerő.) E. - Ezermester. E. - Ezerért nem megy a szomszédba. (Neki is van; gazdag.) D. - Ezer varju ellen elég egy kő. D. - Forintja nincs, ezerekről beszél. D. - Mi neki két-három ezer? D.

Ezerjófű. Csak a tetejét szedi, mint az ördög az ezerjófünek. Ny. 6.

Ezredes. A nyul-ezredesnek bokor a mezeje. (Gyáva, elbujik a veszély elől.) D. - Nyul-ezredesnek bokor a vára. E. - Egy sem jó közlegény, ki ezredességre nem törekszik. E.

Ezüst. A szárnyatlan ezüst szenteket is elszárnyaltatja. (Ellopja.) D. - Az ezüstangyalokat szállni tanitja. (U. a.) D. - Az ezüst korsónak cserepe is jó. D. - Beszélni ezüst, hallgatni arany. (Német.) S. - Halál nem változik ezüstön, aranyon. E. - Ki igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni. K. - Más erszényében arany, másban ezüst. (Gazdag.) D. - Nemcsak ezüsttálból szednek vajas pogácsát. KV. - Nemcsak ezüsttálból, de hitvány táskából is szednek vajas pogácsát. (Nemcsak gazdag, hanem szegény is lehet boldog, például a szerelemben, mely egyenlően boldogit gazdagot, szegényt.) D. - Ura aranyban, szolgája ezüstben jár. D.

Ébren alszik, mint a nyul. E. - Mit az elme ébren forgat, avval játszik az álomidétt is. BSz.

Ébresztés. Tudósok becsülete, ifjak ébresztése. (Buzditás.) E.

Éget. A hol éget, ott fujd. Ny. 18. - A mi nem éget, ne fujjad. B. - A mi nem égeti nyelved, ne fujjad. KV. - A mi nem égeti szádat, azt ne fujjad. Sz. - Éget mint a fulánk. E. - Ha égeti, se fujja. D. - Hol nem éget, ott ne fujd. S. - Kovács is azért tartja a fogót, hogy kezét meg ne égesse. D.

Égett. Bujdosik ide s tova, mint az égett lábu eb. KV. - Erős mint az égett bor. D. - Égett gyermek fél a tűztől. (Ha egyszer megégette ujját.) S. - Keze égett gyermek irtózik a tüztől. D. - Szomoru látvány az égett ház. D.

Égettlen. Meghamuzták farát égettlen hamuval. (Bottal verték.) D.

Égés. Hét hordózkodás, egy égés. E. - Hét hurcolkodás, egy égés. S. - Megszokta, mint Debrecen az égést. Ny. 1. - Sokszor kis szikrából nagy égés támad. Sz.

Égő tüzet gerjeszt. KV. - Szeretet, égő tűz. KV.

Éh. Az éh mindennek ellensége. B. - Az éh szunyog jobban csip. E. - Az éh szunyog nehezet csip. E. - Az éh szunyog nehezebbet szúr. D. - Bőben büdös, éhben édes. E. - Csip mint az éhes szunyog. D. - Eb a kölykét éh korában sem szokta megenni. D. - Éh a jóllakottal nem egyaránt dudol. D. - Éh kop kaporral. (Éhes étele: koplalás kaporral; nem kapott, hát koplal.) E. - Éhgyomorral fél a fecske fecsegéstől. (A ki szeret enni, mindenben talál rá okot.) D. - Keveset hall az éh has. KV. - Mint az éh farkas, ugy várja. E. - Mohón kapja, mint éh tyuk a taknyot. D. - Ne higyj a szádnak, mint az éh kutyának. D. - Nehéz az éh embernek a várakozás. KV. - Nehéz éhnek a várás. D. - Nem jó éhnek az ének. (Ételt akar, énekkel nem lakik jól. (Éh gyomorral nem esik jó az éneklés.) E. - Nem sokat ugrándozik az éh borju. KV. - Mohón kapja, mint éh tyuk a nyálat. E. - Nyeli mint éh tyuk a nyálat. E. - Ugy örül mint éh ló az abraknak. D.

Éha. (Begye.) Szép a szava, de ördög az éha. KV. - Szép a szeme, de ördög az éha. KV.

Éhen. A szakács nehezen hal meg éhen. D. - Éhen marad, ki az asztalnál szemérmeskedik. KV. - Halász, vadász, éhenkórász. E. - Hol jóllaknak négyen, ötödik sem marad éhen. S. - Hol öt-hat ember jóllakik, hetedik sem marad éhen. E. - Jó szakács ritkán hal meg éhen. K. - Ki hat mesterséget tud, éhen hal az meg. E. - Mi haszna éhen halónak abban, hogy Kolozsvárott jó kenyeret sütnek. ML. - Rossz szakács ki éhen hal. S.

Éhenhalás. Nagy nyavalya az éhenhalás. KV.

Éhezik. Akkor egyél, mikor éhezel. KV. - Egyél, ne éhezz, mint otthon. (Ne szemérmeteskedjél, hanem bátran egyél, ugy mint otthon.) E. - Ha jóllakott is, a szeme éhezik. (Telhetetlen.) E. - Legjobb akkor enni, mikor megéhezik az ember. B. - Ne szánd, ki vagyona mellett éhezik. (Fösvényt.) Ny. 9. - Sok van ki éhezik és megházasodik. E. - Ne kivánd az aranyat, ha éhezést szerez. D.

Éhetetlen kódorgó. D. - Élhetetlen ember, ki feleségének keresetéből él. D. - Két annyit fél, ki élhetetlenül él. D. - Kétannyit fél, ki éhetetlenül fél. D.

Éhomra nem fél a kakukszólástól. D.

Éhség. Az éhség ott veszi, a hol éri. B. - Az éhség jobb ízt ad az ételnek. B. - Az éhség kihajtja a farkast a berekből. B. - Az éhség kihajtja a farkast a bokorból. KV. - Alkalmatlan vendég az éhség. KV. - Dőlt gabona nem csinál éhséget. (Ha a gabona megdől, gazdag aratás lesz.) E. - Éhség a farkast kihajtja a cserjéből. E. - Éhséget döghalál szokta követni. KV. - Fehér cipó, sós turó, éhség ellen igen jó. E. - Jó füszerszám az éhség. B. - Keserü babot is édessé tesz az éhség. E. - Legjobb szakács az éhség. KV. - Mindent kigondol az éhség. B.

Éj. Az éj mindennek ellensége. D. - Ha éj nem volna, a napot nem szeretnék annyira. D. - Szerelem, éj és bor, sok gonoszsággal forr. KV.

Éjfél. Fekete mint az éjfél. D. - Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfélkor. Np. - Lusta gazdasszonynak éjféli munkája. (Nem sokat ér, a jó gazdasszony nappal is elkészül munkájával.) D. - Setét mint az éjfél. D.

Éjjel. A fehér tehén is éjjel fekete. D. - A rossz lelkek éjjel járnak. D. - Egész éjjel virraszt, mint a bagoly. E. - Éjjel a gyermektől fél. D. - Éjjel jár, mint a bagoly. M. - Éjjel jár, mint a gonosz lélek. S. - Éjjel minden tehén fekete. Sz. - Fél éjjel kimenni csak a pitvarba is. D. - Ha éjjel jön is, ki nem tér a bor elül. D. - Hosszu mint az éjjeli út. D. - Ki miről nappal gondolkodik, éjjel arról álmodik. S. - Ki nappal mit gondol, éjjel arról álmodik. KV. - Ki nappal mit kiván, éjjel arról álmodik. KV. - Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. D. - Nappal alszik, éjjel álmodozik. D. - Nappalnak szeme, éjjelnek füle. S. - Nem jó ha éjjelen át a házban kenyér nincsen. S. - Nincs jobb az éjjeli tanácskozásnál. KV. - Te egy éjjel nőtt gomba. D.

Éjjeli bagoly. E. - Éjjeli madár. S. - Éjjeli-nappali nimfa. D. - Nappali rettegés, éjjeli rémülés. E.

Éjszaka. Adtál nekem jó éjszakát. (Bajt szereztél nekem.) E. - Átaludnék három éjszakát, csak enni ne kellene. E. - Csendes napnak csendes éjszakája. ME. - Esteli vendég éjszakára is megmarad. Ny. 6. - Éjszaka minden tehén fekete. B. - Éjszaka virrad neki. (Tolvjanak, korhelynek, szerelmesnek.) E. - Igyunk egyet jó éjszaka fejében. D. - Jó éjszakát a magyarnak. E. - Kevés vacsora, jó éjszaka. ME. - Minden szinü macska fekete éjszaka. KV. - Nem jó madár, mely éjszaka jár. ME. - Senkinek sem barátja az éjszaka. KV.

Éjszaki. Nem mindenkor fuj az éjszaki szél. (Lesz még jobb sorsod is.) D.

Ék. Éket verjünk bele, ha máskép nem lehet. BSz. - Kemény fát kemény ékkel hasitják. D. - Ugy verj éket a kemény fába, hogy szemedbe ne pattanjon. D.

Ékes. Bor, buza, békesség és feleség ékes, széna, szalma szalonna és a ruha kékes. (Magyar ember vágya.) D. - Embert csinál néha az ékes ruha is. D.

Ékesen. Varju is tud néha ékesen krákogni. K.

Ékesség. Gazdagnak ékesség, szegénynek segitség. (Tudomány.) KV. - Ruha ékesség, pénz tisztesség. D. - Szüzesség, ékesség. E.

Ékesszólás. Egy ékesszólásu utitárs jobb egy hat lovas hintónál. D. - Nem ilik bolondhoz ékesszólás. E.

Ékesit. Jámborság tisztesit, szemérem ékesit. KV.

Él. Éllel áll akárki ellen. D. - Éllel állnak össze. E. - Élére rakják az aranyat. ME. - Élére veri az aranyat. E. - Élére rakja a sok pénzt. S. - Élére verve ládájában a pénz. D. - Élit lapjára forditja. BSz. - Három éle nyelvének, mint a sásnak. D. - Lapját élire forditja. BSz. - Nem élével a késnek, hanem fokával nyuzza az embert. D. - Okos harag néha az erőnek éle. D.

Élesit. Vargához viszi a csoroszlyát élesiteni. E. - Vargához viszi az ekeszarvat élesiteni. Sz. - Vargához viszi az ekevasat élesiteni. KV. - Vassal élesitik a vasat. D.

Éldegél mint Marci Hevesen. D. - Éldegél mint Mike malaca a piacon. (Otthon nem kapott enni, a piacon éldegélt, de sokszor el is verték, ha kárt tett.) D.

Élelmes mint a zsidó. S.

Élesztő. Elkésett, mint a rák az élesztővel. Ny. 3.

Életrevaló ember a jég hátán is megél. S. - Életrevaló ember a kőszikla tetején is elél. B. - Életrevaló ember nem fekszik a fülén. E.

Élő. A holtnak mindig van elegendő földje, az élőnek soha sincs. D. - Az élőt a holtak hagdossák. D. - Élő élőnek, holt holtnak barátja. (Jó, rossz.) D. - Élő fának dőltét várni. (Örökséget.) E. - Élő fának nehéz dőltét várni. (U. a.) Ny. 18. - Élők között keresi a holtat. D. - Élőnek nincsen, a holtnak van. (Elegendő földje.) E. - Ha élőfával igy bánnak, hogy tesznek a levágottal. (Jó-rossz.) D. - Holt hagyja, élő osztja. (Örökséget, vagyont.) E. - Holtan jött az élők közé. D. - Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál. D. - Másnak vesztére, magának kárára élő. D. - Nehéz élő embernek orrát ugy elmetszeni, hogy meg ne érezze. D. - Nehezen hiresek ott a holtak, a hol élők nincsenek. D. - Nehéz az élőfának ledőltét várni. (Örökség.) D.

Élődik. Csíp, mint a mi régen a bundában élődik. D. - Ebek konyháján élődik. (Szegény hulladékból, alamizsnából él.) D. - Élődik mint Toldi Miklós csikaja. (Inségesen.) B. - Élődik mint Toldi Miklós lova a szemeten. (U. a.) E. - Kún Miklós kertjéből élődik. (Nem volt kertje. Piacról él.) D. - Más konyháján élődik. (Kegyelemkenyéren él.) D.

Éltet. Isten éltesse a tótot, hogy ne hordja a magyar drótot. Ny. 5. - Isten éltesse sokáig, mig a Tisza ki nem szárad bokáig. Ny. 20. - Isten éltesse sokáig, az emberi életkor legvégső határáig. Ráth Károly.

Élvez. Azé a világ, a ki élvezheti, azé a mennyország, a ki elnyerheti. S.

Én sem vagyok angyal. S. - Ha megeszed az én tyukomat, a magadét kötve tartsd. Ny. 9. - Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a tiedet. ME. - Inkább ő, mint én. E. - Ki vagyok, én vagyok. (Rátartós ember.) D. - Ott leszek én akkor. (Nem fog az nélkülem megtörténni; nem engedem, hogy megtörténjék.) E.

Ének. A kinek szekere farkán ülsz, annak az énekét hallgassad. M. - A milyen a madár, olyan az éneke. Ny. 8. - A rossz kántor a szép éneket is elrutitja. D. - Az uj éneket örömest éneklik. D. - Egyhangu, mint a koldus ének. E. - Ha a kántor jól kezdi az éneket, jól viszi a nép. D. - Hosszu beszédje, mint a szent Iván éneke. D. - Hosszu mint a szent Iván éneke. M. - Jól kezdett ének nem nehéz a kántornak. B. - Kár hitvány éneket ujra kezdeni. E. - Kifogy mindenéből, mint a koldus az énekből. E. - Minden éneknek van nótája. (Minden dolognak megvan a maga módja.) E. - Nem jó éhnek az ének. E. - Összement, mint Sin Mari éneke. Ny. 5. - Régi ének. KV. - Szent Iván éneke. (Hosszu beszéd.) KV. - Szép énekszóval. (Kevés szertartással. Az énekes temetés kisebb mint a prédikációs.) E. - Szirén ének. (Csábitás.) D. - Szomoru nótára válik még az ének. (Rossz vége lesz.) KV. - Ugy huzza a szót, mint a szentiványi koldus az éneket. Ny.

Énekel. Az uj éneket örömest éneklik. D. - Búsan énekel, mint a szárnyapörkölt szunyog. D. - Énekel a koldus, ugy kap alamizsnát. E. - Énekel a diák, aztán kap alamizsnát. D. - Énekel mint a szunyog. D. - Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta. E. - Könnyü annak dúdolni, kinek apja énekelt. D. - Nem egyaránt énekel az éhező a jóllakottal. B. - Szépen énekel, mint őszkor a prücsök. D. - Torban énekel, vendégségben sír. (Illetlen.) KV. - Zsoltár számát sem tudja, mégis előre énekel. D.

Énekes. A jó hegedüs nem szenvedi az énekest. D. - A kántor sem ér valamit énekes-könyve nélkül. D. - Ebből sem lesz énekes halott. (Énekes temetése sem lesz, nemhogy prédikációs lenne. Ebből sem lesz valami érdemes dolog.) S.

Énes ember. (Önző.) D.

Éneklés. Cerkó éneklés. (L. cerkó.) E. - Jól kezdett éneklés kántornak nem nehéz. (A mi jól van elkezdve, könnyü azt folytatni.) E. - Siralomra fordul az éneklés. KV. - Ritka szunyog éneklés nélkül. D.

Ép. Elég szép, a ki ép. E. - Ép és egészséges testtel jó aludni. KV. - Ép testben ép lélek. (Latin.) S. - Jégre metszett kép, nem sokáig ép. D. - Jégre metszett kép, nem lesz sokáig ép. KV.

Épség. Nincs semmi épség feneette testében. (Romlott.) D.

Épülés. Egynek veszedelme, másnak épülése. KV.

Ér. Erére tapint. (Megtudja, mi a baja. Orvos.) E. - Illa berek, nádak, erek. (Menekül.) E. - Jól megtapogatták az erét, vér is jött belőle. (Véresre verték.) D. - Megtalálták az erét. (A hol fáj.) D. - Ne vágj eret, ha nem fojt. D. - Nem aludttej, hanem meleg vér folyik a magyar ember erében. D. - Nem ver ereiben a vér. (Nincs élet benne.) D. - Nyakán vágták meg az eret. D. - Vér helyett méreg foly ereiben. D.

Érc a szive. D. - Érc a szive, kőszikla a nyaka. (Szivtelen, nyakas.) D.

Érett. Az érett ész nem egy napi munka. D. - Érett kelés magától is felpattan. D. - Érett ganéj, öreg lány, hamar hasznot hajt. Cz. - Érett szőlő éretlennel egy csöbörbe megy. D. - Érettebb elme későbben hisz. B. - Gyarló az ember, mint az érett nádszál. D. - Könnyen hull az érett gyümölcs. D.

Érettlen. Az értettlen is sokára megérik. D. - Érettlen gyümölcs hamar rothad. S. - Fojtós az érettlen gyümölcs. D. - Ingerült, mint az érettlen kelés. E. - Keserü mint az érettlen szőlő. D. - Nem csuda, ha az érettlen nád meghajlik. D. - Nehéz az érettlen kelést felpattantani. D.

Érdemel. A mint érdemletted, ugy laktál. B. - Az orgazda és tolvaj egy büntetést érdemelnek. KV. - Azt, a mit eszik, meg nem érdemli. D. - Bajuszt érdemelt. B. - Első vétek bocsánatot érdemel. E. - Ki a keveset meg nem köszöni, a sokat meg nem érdemli. D. - Ki a krajcárt nem becsüli, a forintot sem érdemli. S. - Ki a garast nem becsüli, a forintot sem érdemli. ME. - Ki a pénzt nem becsüli, meg sem érdemli. D. - Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. S. - Ki káposztáját nem szereti, husát sem érdemli. D. - Ki keserüt nem kóstolt, nem érdemli az édeset. E. - Megérdemli, mint szűz lány a koszorut. E. - Nem a ki jól kezdi, hanem a ki jól végzi érdemel dicséretet. S. - Nem érdemli, hogy rásüssön a nap. S. - Szalma-férfi is arany asszonyt érdemel. E. - Többet költ fakóra, mint érdemli fara. B. - Vizet sem érdemli meg. S.

Érdemes. Diákot hasznáért nem érdemes tartani. Cz. - Ki kevéssel be nem éri, sokra nem érdemes. D. - Sok érdemes legény, mert értéke szegény, fogja az ekeszarvát. Sz.

Érdemlés után fizet az isten. B.

Érkezik. A mennyországba is későn fog érkezni. D. - A vén leány mindenre későn érkezik. D. - Bár kiessen a hangya, mégis későn érkezik. D. - Érkezik, mint Bukó portékája. (Soha.) Ny. 5. - Jó volna halálnak, mivel későn érkezik. D. - Jókor érkezett a pénzosztogatásra. D. - Ki hamar jár, hamar érkezik. D. - Legutoljára érkezik a jó. D.

Érsek. Ez sem volt a Pál érsek udvarában. (Széchényi Pál kalocsai érsek.) E. - Fentartja orrát, mint az érsek disznaja. E.

Értelem. A megrögzött szokás megköti a józan értelmet. K. - Mennyi az ember, annyi az értelem. D. - Nagy a szarva, csekély az értelme. KV. - Nem lát a szerelem, nincs nála értelem. KV. - Sok fej, sok értelem. E.

Értelmes beszéd. (Világos.) ME. - Jó annak a várnak, melynek értelmes a vezére. KV. - Ritkán jár a kövér has értelmes fejjel. KV.

Értékes. A pénzes értékes. D.

Értés. Elfelejtésnek, nem értésnek egy a bére. D.

Érték. Ész, fegyver, érték, mindent végbevisznek. KV. - Nagy értékü ember. (Gazdag.) D.

Érzékenység. Hol az érzékenység nyertes, vesztes a nyugodalom. D.

Étek. A retek reggel méreg, délben étek, este orvosság. Ny. 8. - A sok szakács között sótlan marad az étek. KV. - Az első éteknek izét megtartja a csupor. B. - Azt sem tudja tök-e vagy túrós étek. KV. - Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a bors. ML. - Igen tudja ő, ha tök-e vagy túrós étek. M. - Kása nem étek. D. - Koldus kutya, se étke, se lazsnakja. (Fekvőhelye.) D. - Koldus kutyája: se étke, se lazsnakja. E. - Legjobb étek az anyatej. E. - Maradék pecsenye borslében, más étek. E. - Mi éteknek a só, haragosnak a szép szó. KV. - Milyen a vendégje, olyan az étke. Decsi János. - Pép az étke. (Már öreg.) D. - Sok szakács elsózza az étket. Sz.

Étvágy. Evés közt jön meg az étvágy. Ny. 7.

Éva. Atyafiak Ádámról Éváról. Ny. 13. - Atyafi Ádámról, Éváról, a görbe füzfáról. S. - Ádám Évánál kezdeni. (Nagy feneket keriteni a beszédnek.) ME. - Kiki Évátul származott. D. - Még akkor Éva is menyasszony volt. (Réges-régen volt.) Sz. - Ritka Éva Ádám nélkül. D.

Ézsau. Jákob szava, Ézsau keze. E.

« D. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

F. »