« E. É. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

G. »

Faárnyék. Örül az elfáradt ember a faárnyéknak. D.

Fabalta. Messze vetette a fabaltát. (Nagyot hazudott.) D.

Fabatka. Nem ér egy fabatkát. S.

Fabicsak. Fabicsakkal is ölhetni. D.

Fagaras. (Értéktelen.) D. - Kap rajta mint a vak koldus a fagarason. D.

Faháj. Fahájjal kenték meg a feneket. (Megverték.) D.

Faház. (Szegény.) Nem bánom ha szegény is, faházból vagyok én is. Np. (Szegény leányt szegény legény szereti.) E.

Fajankó. Fajankó ez. (Érzéketlen, mozdulatlan tuskó.) D.

Fakanál. Cseréptányér, fakanál. (Szegény házaspár.) Ny. 7. - Cseréptálhoz fakanál illik. (U. a.) Sz. - Földcsupor, fakanál. (Összeillő szegény pár.) BSz. - Föld csuporhoz fakanál. B. - Föld-fazékhoz fakanál. E. - Ne légy mindenben fakanál. (Ne avatkozzál mindenbe.) Ny. 5.

Fakanna. Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. KV. - Bátrabb kannából inni, mint aranyból. Sz.

Fakereszt. Istenneki fakereszt, ha eltörik, másik lesz. Ny. 8.

Fakép. Faképtől vesz búcsút. (Köszönés, búcsúzás nélkül távozik.) E. - Ott ácsorog a faképnél. D. - Ott hagyták a faképnél. (Só nélkül ott hagyták.) KV.

Fakéreg. Annyit használ, mint ebnek a fakéreg. Np. - Ebnek fakéreg. D.

Fakoha. D. - Nem ér egy fakohát. D.

Fakupa. Nem isszák a mérget fakupából. D.

Fakutya. Esendő az ember, mint a fakutya. (Gyermekjáték, csigra.) E. - Mindig nevet, mint a fakutya az oltáron. (Fából faragott kutya.) D. - Vigyorog mint a fakutya. (U. a.) Ny. 8.

Falevél. Bünös ember a falevél rezgésétől is megijed. S. - A falevél is annak idejében hull le. D. - Nem mozog a falevél, ha nem ingatja a szél. ME.

Faló. Más a fa ló és más a faló. S. - Megültették vele a falovat. (Derest.) D.

Famacska. Eb az olasz famacska nélkül. D. - Esendő az ember, mint a famacska. Ny. 4. - Megkezdték az uj szalonnát, majd rájárnak famacskák. Ny. 2.

Famennykő ütötte meg a hátát. (Bot.) D. - Megütötte a görcsös famennykő. D.

Fanyél. Balis bicsak fanyelü, ha elvész is megkerül. (Kis értékü tárgy.) E. - Bugyli bicska fanyelü, ha elvész is megkerül. (U. a.) S. - El van keseredve, mint a fanyelü bicsak. (A szegényt fel sem veszik.) Ny. 18. - Uri bicsak fanyele. (L. bicsak.) D.

Faolaj. Faolajjal gyógyitották a farát. (Bottal verték.) D.

Fapálca. Bocskorhoz fapálca illik. Sz.

Fapénz. Bolondnak a fapénz is jó. Sz. - Bolondnak bot jó és fapénz. Ny. 2. - Bolondnak bot kell és fapénz a markába, ha elveszti, ugy sem kár. Ny. 14. - Bolondnak fapénz is jó, ha elveszti sem kár. M. - Fapénzt vesz arany gyanánt. E. - Fapénzzel várat nem épithetni. D. - Nem ér egy fapénzt. D.

Fapótura. Nem ér egy fapóturát. D.

Faszablya. Bolondnak is tetszik az ő faszablyája. D. - Minden bolondnak a maga faszablyája tetszik. KV.

Faszeg. Inog mint a faszeg. D. - Nehéz faszeggel vasszeget kiverni. D. - Országunknak nem oszlopa, hanem törött faszege. D. - Rossz gazda, ki a maga házára egy faszeget faragni nem tud. D.

Faszekér. Eb a lelke, faszekere. (Tréfás káromkodás.) D.

Faszent. Áll mint a faszent. (Fából faragott szent.) ME.

Fa-szú. Alábbvaló a fa-szúnál. D.

Fatalp. Kopog mint a fatalpu barát. E. - Ritka barát fatalp nélkül. D.

Fatarisznya. Zörög mint a fatarisznya. (A tolvaj fatarisznyával ment lopni, a mit beledobott, zörgött benne s rajtaveszett; a lopáshoz is ész kell.) D.

Fatál. Jóllakhatni fatálból is. D.

Fakad a bodza, büdös a rokka. (Tavasz beálltával kelletlen a szobai munka.) Ny. 2.

Facsar. Narancs is keserü, ha nagyon facsarják. D.

Fagy. Majd ha fagy, hó lesz nagy. E. Ny. 24. - Majd ha fagy, hó lesz nagy, répa terem vastag nagy. (Nem lesz abból soha semmi.) Ny. 2. - Majd ha fagy, hó lesz nagy, terem répa nagyon nagy. Ny. 7.

Fagy. Ha kemény a fagy, nem enged. D. - Halat szálka nélkül, telet fagy nélkül, barmot mocsok nélkül, jeget hideg nélkül, embert hiba nélkül nehéz találni. S. - Isten hirével a fagyon, mig fel nem enged nagyon. (Nem félek fenyegetésedtől.) Ny. 24. - Ugy aluszik, mintha ökörbőrt huznának a fagyon. (Hortyog.) KV.

Fagyos szent. S. - Fölséges, mint a rókusi kántornak a fagyos kereláb. (Vadászaton megéhezett; éhesnek minden étel izlik.) Ny. 1. - Itt vannak a fagyos szentek. (Pongrác, Szervác, Bonifác napja május hóban.) ME. - Minél nagyobb, annál fagyosabb. D. - Nem szánja fagyos lábát a kalmár, csak jó legyen a vásár. D. - Tekeri magát, mint a fagyos barát. (Kényeskedik.) Ny. 10. - Ugy reszket, mint a fagyos borju. KV.

Fagyosan. Tüzesen kezdette, fagyosan végezte. D.

Faggyu. Faggyus, mint a rák. (Sovány, szegény.) D. - Káposztáját gyertyafaggyuval zsirozza. D. - Mely uj fazékban faggyu volt, faggyuszagos marad. D. - Ökör ikra, rák faggyu. D. - Rákban faggyut nyomoz. D. - Van mind viasza, mind faggyuja. D.

Faj. A jó faj idején kimutatja magát. KV. - A jó faj nem hagyja el faját. KV. - Faj fajra huz. Ny. 2. - Faj fajra üt, mint a Bacsó hegedüje. Ny. 14. - Faj fajra üt, mint a Pacsó hegedüje. Ny. 1. - Faj fajra üt, mint a tassi disznó. Ny. 22. - Fajra jár az ész is. B. - Fajtája válogatja az észt is. B. - Fajtája válogatja az észt is. (Van jó is, rossz is.) E.

Fajta. Káin fajzata. D. - Kirimi tatár fajta. (Krimi.) D. - Könnyen tenyész a jó fajta. D. - Tatár fajta. D. - Török fajta. D.

Fajzat. Káin fajzatja. D. - Ördöngös fajzat. D.

Fajzott. Kősziklától fajzott. D. - Vadon fajzott bika. D.

Fajtalan személy. (Erkölcstelen.) D.

Fakó. (Lónév.) Azt sem mondta, eb az ura fakó. S. - Akkor vet lakatot istállójára, mikor már kilopták a fakót. E. - Eb ura fakó. M. - Elválik, mint szürke a fakótól. (Ha a lovak széthuznak, egyik jobbra, másik balra tartja a fejét a rúdtól. Egyenetlenkedő házastársak.) S. - Fakóra jutott. (Lóra kapott, már nem jár gyalog; kedvezett neki a szerencse.) E. - Fakót is várják, de fakó is várja. (Hogy haza jusson.) M. - Fakót is vonják, de fakó is vonja. (Zsidót üt, visszaütik.) KV. - Hi szürke, hi fakó, itt semmit sem adnak. E. - Okos gazda nem költ többet a fakóra, mint fara megérdemli. D. - Többet költ a fakóra, mint érdemli fara. B.

Fakó kocsi, kender hám nemes ember szürdolmány. (Titulus sine vitulo.) D. - Fakó szekér, kender hám, mindakettő rossz szerszám. (Szirmay szerint: fakó szekér, vasalatlan faszekér, Kun László szekere, nagy szegénység jele.) Sz. - Szegény ember, kender hám, fakó szekér, rossz szerszám. Ny. 3.

Fal. A csép és a kapa szörnyü nyavalya, szegény a kenyerét alig falhatja. (Napszámos alig kereshet annyit, hogy megevő falatja legyen.) D. - A meddig jóllakik, sokat fal a béres. D. - A mely ember sok édeset nyal, keserüt is fal. Ny. 6. - Addig nyalta-falta, mig elcsábitotta. E. - Egy kaparja, kettő falja. (Több a fogyasztó, mint a kereső.) E. - Izzad mikor fal, és fázik mikor dolgozik. S. - Ki sok mézet nyalt, sok mérget is falt. D. - Ki sok mézet nyal, keserüt is fal. S. - Kinek mit ád isten, azt más el ne falja. D. - Nyalja, falja. E. - Nyalod vagy falod. D. - Más a fa ló, más a faló. S.

Falusi. Ásitozik mint a falusi kuvasz. S. - Csavarog mint a falusi kutya a nagy városban. E. - Falubeli tudja, minden háznál meddig tejföl. (Ismerik egymás vagyoni állapotát.) Ny. 9. - Feszit mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. - Legénykedik mint a falusi kutya a városi kövezeten. Ny. 6. - Kimult már mint a falusi biró a biróságból. (Mindenből kiöregedett.) Ny. 10. - Sorba megy mint a falusi biróság. E. - Szemérmes mint a falusi liba. S. - Vén falusi mester végtére a tanitásból is kikotlik. B.

Familia. Hozó familia ez, nem kéri. (Gazdag.) BSz.

Fancsali. Áll mint a fancsali feszület. (Eléktelenült, szomorú arcu. Fancsal vidékét gyakran jégeső érte; a lelkész azt mondotta: ez az isten büntetése, sok vétkökért, melyeket a határban levő feszületen Krisztus szemeivel lát. A falusiak összeverték a feszületen levő Krisztus arcát, kiverték szemeit, hogy bűneiket ne lássa s igy határuk a gyakori jégveréstől mentes maradjon.) E. - Elbámészkodott mint a fancsali feszület. Ny. 5. - Fancsali feszület. Sz. - Szomorú mint a fancsali feszület. D.

Fanos ebnek gubás eb a társa. B. - Fanos ebnek gubás a társa. E.

Fanyar mint az egres. E.

Farol. Félre faroló. (Ringyó.) D. - Félre faroló rossz szerszám. (U. a.) D. - Farol mint a szán. D. - Farol mint a rossz uton a kocsi. D.

Farag. A ki sokat farag, sok forgácsot ejt. Sz. KV. - Csakugyan megvékonyodik az ember, ha gyakran faragják. D. - Egy tombászon faragnak. (Tuskón; egyformák.) D. - Fából farag beretvát. D. - Ki mennyit farag, annyi a forgácsa. D. - Ki okosan forog, forgácsol. (Nem vág, hanem apránkint farag.) D. - Könnyü a lágy követ faragni. (A jót nevelni.) D. - Rossz gazda, ki a maga házára egy faszeget faragni nem tud. D. - Sokféle fából farag. (Nem válogat az eszközökben; hazug.) Ny. 8. - Fúr, farag a faragó. (Kiki maga mesterségét folytatja.) E. - Késedelmes, mint a faragó. D. - Nem hull a forgács faragás nélkül. S. - Rossz fejsze el nem vész a faragóról. (A faragó padról. A jót szokták ellopni.) BSz.

Faragatlan ember, faragatlan tuskó. (Neveletlen.) ME.

Fari. Nemcsak egy ebnek neve Fari. KV. - Nemcsak egy kutyának neve Fari. D. - Több ebnek neve Fari. B.

Farkatlan kigyótól őrizkedjél. D.

Farmatring. Megszokta mint farmatring a fingot. E. - Szenved mint a farmatring. K.

Farsang. A szeretet nincs a farsang hatalmában. (Farsangon kivül is szerelmeskednek.) E. - Farsang farkán csúszik a fa szán. D. - Farsang farkán csúszik a szán. (Farsang végén.) ME. - Farsang után is elkel a jó lány. D. - Farsangon kivül is esik leányvásár. B. - Gazdag leánynak bőjtben is esik farsangja. D. - Ha a farsang hosszú, késő a husvét. D. - Hármat néznek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot. Ny. 20. - Koros szegény lánynak mindig rövid a farsang. B. - Kurta farsang után negyvennapi bőjtre fognak. D. - Minden farsangnak van egy bőjtje. E. - Nincs farsang bőjt nélkül. S. - Vén leánynak mindenkor kurta a farsang. D.

Faszekér. Eb a lelke, faszekere, ugyan helyén van az esze. B.

Faszolsz mint az egri szent. (Esőt kértek, nem jött, megverték a szent szobrát.) Ny. 5.

Fattyu. Cigányvásár fattyustól, minden pereputtyostól. (Szedett-vedett nép.) Ny. 2. - Fattyu-ágak mély gyökeret nem vernek. Pázmán. - Fattyu csemete mély gyökeret nem ver. D. - Gonosz anya fattyakat vet. Ny. 2.

Favágás. Nyári favágástól, téli kaszálástól isten őrizzen. Ny. 16.

Fazekas. Dörmög mint a fazekas kutyája. S. - Fazekas korongról, varga kaptárjáról beszél. D. - Nemes volt, de elhordták a fazekasok a földjét. (Semmije sincs.) M. - Nemes ember volna, ha földjét el nem hordották volna a fazekasok. D. - Nemes ember volna, de a fazekasok elhordották a fundusát. Sz. - Nevet, mint a fazekas, ha feldűl. S. - Nevet, mint a fazekas, ha korongja kiugrik. D. - Örül mint a fazekas a feldőlésnek. E. - Ritkán tiszta a fazekas, noha mindig mossa kezét. D.

Fábián felel arra. (Nem lesz belőle semmi.) Ny. 1. - Ördögűző Fábián. (Furfangos ember, tudja módját, hogy kell a hamiskodót megfogni. D. szerint Fábián nevü plébános egy némaságot színlelőt borral jól megitatván, megkérdezte tőle hány éve már, hogy nem beszél, mire ez elfelejtvén magát, azt felelte: »három«.) D.

Fácán metéléssel sem lakik jól az ember. D. - Néha a fácánt is megunja az ember. D. - Néha a fácánt is megunja a vadász. D.

Fájás. Jár mint a zsidóban a fájás. (Szúrás, szegezés.) S. - Mászkál mint zsidóban a fájás. Ny. 22.

Fájdalom. A bársony sulya nem enyhiti a köszvény fájdalmát. Pázmán. Ny. 16. - Módjával ejtett szó enyhiti a fájdalmat. K.

Fájlal. Az orra szőrét fájlalja. (Csekélységet.) D. - Derekát, hátat lánynak nem szabad fájlalni. (Csak a lusta fájlalja, hogy a munkát kerülje.) Ny. 6. - Egy bibét fájlalnak. D. - Egy bibéje van, azt sem fájlalja. D. - Kiki maga bibéjét fájlalja. D. - Nem fájlalja már a fogát. (Meghalt.) D.

Fájós. Kancarúgás nem oly fájós. E. - Nincs fájóbb seb annál, kit rokon kéz ejt rajtad. KV. - Ráakadtak a fájósára. B.

Fáklya. Ég mint a fáklya. D. - Mikor legszebben ég a fáklya, akkor legjobban fogy. D.

Fánk. Együtt sütik a fánkot. D. - Más a kitoló fánk, más a kitoló kása. (A búcsú ebéden kedves vendégnek fánkot, nem szivesen látottnak kását tálalnak.) E.

Fántonfánt. (Hasonlót hasonlóval.) M. - Fántonfánttal fizetnek. (Szemet szemért; poena talionis.) Pázmán.

Fára. (Plébánia.) Addig papé a fára, mig benne van a pára. (Mig él.) Cz. - Sok fárán járt. (Sokon ment keresztül.) B.

Fárad. A fösvény többet költ, a röst többet fárad. Ny. 24. - A ki mint fárad, ugy nyugszik. D. - Ha igaz nyomon jársz, nem fáradsz. D. - Hamar járó, hamar fáradó. D. - Más ember fáradott volt azért. KV. - Ne aludjál, nem álmodsz, ne gyalogolj, nem fáradsz. Ny. 22. - Nincs drágább a hegedüszónál: el is fárad az ember, meg is fizet érte. (Táncban.) E. - Sokat fárad a vadász. D. - Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász. KV. - Sokat fárad vadász, ritkán szárad halász, ugy keresi kenyerét. Sz. - Vadász sokat fárad, halász ritkán száraz. Ny. 6. - Szépért, jóért, messze kell fáradni. D.

Fáradt. Az alkonyodó nap fáradtak pártfogója. D. - Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát. (A sok táncban szakad a csizma.) Cz. - Fáradt embernek édes méz az álma. B. - Fáradt embert könnyü megharagitani. D. - Fáradt ló is farka előtt jár. D. - Fáradt lónak farka is nehéz. D. - Fáradt lónak patkója is nehéz. D. - Fáradt mint habok közt a hajó. D. - Fáradt mint az igavonó barom. E. - Fáradt ökör erősebben rakogatja lábát. D. - Fáradt rókának a farka is nehéz. KV. - Fáradt vagyok, mint a kutya. Np. - Könnyü a fáradtnak elaludni. D. - Könnyü fáradtat haragra ingerelni. KV. - Összesugnak mint a fáradt lovak. D. - Ringatás nélkül is elalszik a fáradt. ME.

Fáradság. Átkozott fáradság, kinek nincs jutalma. Ny. 6. - Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. Cz. - Fáradság bér előtt jár. E. - Fáradsággal adják a becsületet. B. - Fáradsággal adják a tudományt. KV. - Hasznos fáradság után esik jó a heverés. D. - Hasznos munkának nincsen fáradsága. KV. - Hasznos munkában soha nem nagy a fáradság. D.

Fáraszt. A búsulás fáraszt, a gond bágyaszt. KV. - Hozzáfoghatsz a mi el nem fáraszt. D.

Fátyol. Fehér fátyol alatt gyakorta moly vagyon. E. - Fátyollal törlik a sebet. (A sziv sebeit a felejtés orvosolja.) BSz. - Nincs jó fátyol. (Fátyol gyász jele.) E. - Szép dolog a fehér fátyol. (Ártatlanság.) E. - Vessünk fátyolt a multakra. S.

Fázik. Bor s kenyér nélkül fázik a bujaság. B. - Egy ingben, gatyában sem fázik meg az ember, csak idő legyen hozzá. D. - Fázik mikor buzát arat. (Rest, aratáskor nagy a meleg.) D. - Fázik mint az eb. D. - Fázik mint a kutya. E. - Fázom tőle. (Nem merek belefogni.) E. - Fázott lónak farka is nehéz. M. - Gazdag hízik, szegény fázik. K. - Hideg a hűvös, fázik a szürös. (Szűrön a hideg átszürődik, bundán nem; szürt szegények hordanak.) Ny. 13. - Izzad mikor fal, fázik mikor dolgozik. S. - Jobban tud reszketni, mint fázni. (Ravasz.) D. - Ki minden ruháját felveszi, nem fázik. D. - Nem fázik, noha reszket. (Teszi magát.) B. - Nem ugy fázik, a mint reszket. (U. a.) D. - Nem ugy reszket ő, a mint fázik. (Fél, de nem mutatja.) Ny. 4. - Tűz használ fázónak, de árt izzadónak. KV. - Ugy fázik, hogy a foga is vacog bele. D.

Fecseg. Annyit locsog, hogy más becsületes ember nem is fecseghet mellette. D. - Kinek nem jó ügye, azt ki ne fecsegje. KV. - Nem jó mindent kifecsegni. E. - Talán akkor még a fecske sem fecseget annyit. D.

Fecsérel. Ne fecséreld mint Zseni a hurkát. Ny. 14.

Fed. Disznóólat cseréppel ne fedj. D. - Szomszéddal jó házat fedni. (Jó a kinek jó a szomszédja, megsegit munkádban.) KV.

Feddeni. A jót dicsérni, a rosszat feddeni szokás. D. - A megesett szűzet csak feddeni lehet. (Segiteni rajta már nem lehet.) KV. - Ha barátodat titkon fedded is, de mások előtt dicsérd. B.

Feddhetetlen. Ki mást dorgálni akar, maga feddhetetlen legyen. E.

Fedez. Számos gonoszságát vétkével fedezi. D.

Fedél. Disznóólra cserépfedél. D. - Disznóólon cserépfedél. D. - Fedelem, kebelem, nem kigyónak való. BSz.

Fedő tudja, mi fő a fazékban. Ny. 4.

Fegyveres. nyelve van. (Éles.) Ny. 21. - Fegyveres béke. ME. - Jobb a háború a fegyveres békénél. S.

Fehérszemély nélkül az ördög sem lakodalmaz örömest. D. - A fehércseléd elbirja a molnárt zsákostól. (Mindenre képes.) Ny. 5.

Fehérvári. Belefagyott mint fehérvári béka a kocsonyába. E.

Fehérlik. Mikor fut a kecske, akkor fehérlik a segge. K.

Fehérnép. Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyatt esik. (Cifrálkodó nő hamar elbukik, vagy már el is bukott.) Ny. 18.

Fehérség. Illik hozzá, mint szerecsenhez a fehérség. E.

Fej. Az ökröt a talpáról fejik. (Hajtva veszik hasznát.) Ny. 6. - Bakot fej. S. - Egy tehenet fejnek. D. - Egyik bakot fej, a másik rostát tart alája. (Egyik bolond, a másik még nagyobb bolond.) E. - Erszényt fejő alakos. (Kicsalja a pénzt.) D. - Jó a juhot hajtani is, fejni is. Ny. 1. - Jó tehenet fej. (Gazdag szeretője van.) Ny. 3. - Ki a tehenet erősen feji, vörös tejet fej. (Véreset.) D. - Ki keményen fej, vért ereszt. B. - Kinek tehene nincs, kecskét fejjen. E. - Könnyü a telit megfejni. (A tele tölgyet.) D. - Lábáról fejik a lovat, hátáról a birkát. (Veszik hasznát.) Ny. 4. - Megfejnek még téged egy tál korpán. KV. - Megfejné az ágast, ha tejet adna. (A kútágast.) D. - Meg lehet fejni egy tál korpánál. D. - Megfejné a kútágast is. E. - Nehéz a baktól a tejet fejni. E. - Pörös tehén tőgyét a prókátor feji, tejfölét a biró nyeli, bőrét a zsidó lesi. S.

Fejealja. Jó helyre vetette a fejealját. (Gazdagon nősült.) Ny. 23.

Fejfájás. Rövid torkosság, hosszu fejfájás. D.

Fejhajtás. A nyakas a fejhajtást meg nem szokhatja. D.

Fejkötő alá jutott. (Férjhez ment.) ME. - Lévai fejkötő. (Kofa pofozkodás, pof.) E.

Fejősdézsa. Bak alá teszi a fejősdézsát. D.

Fejedelem. A fejedelem legyen vigyázó. KV. - A fejedelmet ne oktasd. D. - Milyen a fejedelem, olyan a jobbágy. KV. - Parasztok teszik a nagy fejedelmet. KV. (Sok és jómódu alattvaló.)

Fejel. Okosan van a csizma fejelve. S.

Fejes. A fejesnek hamar nyakát szegik. D. - A ki nyakas, fejes is. D. - Fejes apának nyakas a fia. D. - Fejes kutya, nyakas eb. D. - Fejesnek kell lenni annak is, kit felakasztanak. D. - Ha feje nem volna, mégis fejes volna. D. - Nem tudni, melyik rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes. D. - Néha levetősdit is játszik a fejes szerencse. D. - Nyakon ütik a fejest. D. - Nyájas apa, fejes fia. S. - Nyakas apának fejes a fia. D.

Fejetlen mese is hírre kaphat. D. - Fejetlen mese vall legtöbb becsületet. E. - Fejjel jött a világra, fejetlen ment ki. D. - Ha kalapos volnék, az emberek fejetlen jönnének a világra. ME.

Fejt. Álmot fejt. D. - Álmot fejteget, nem tud pedig hozzá. D.

Fejsze. Erős fába vágta fejszéjét. Decsi János. - Fejsze a fának bikája. Ny. 24. - Fejszét a nyakára. D. - Fejszével lát hozzá, ha késsel nem árthat. D. - Fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon. E. - Ha öreg fejsze esik is, eljövök. E. - Minden fejszének akad nyele. B. - Nagy fába vágta fejszéjét. KV. - Nehéz fába vágta fejszéjét. B. - Nem fába vágta a fejszét. D. - Rossz fejsze el nem vész a faragóról. (Csak a jót lopják el.) BSz. - Terebély fának fejsze van a tövén. D. - Tudja isten, ki lopta el még a kis fejszét is. D. - Uszik mint a fejsze. D. - Uszik mint a fejsze lefelé. D. - Uszik mint az öreg fejsze. S. - Van ott kis fejsze, nagy fejsze. (Vagyonos ház.) E. - Vesztett fejszének foka. KV. - Veszett fejszének nyele. Sz. - Veszett fejszének nyele fordult. (Nyele megkerült.) B. - Veszett fejszének nyele is jó. D. - Veszett fejszének még a nyele is jó. B. - Nem lopnak annyit fejszével, mint észszel. Ny. 3. (Többet csalnak, mint rabolnak.)

Feketeség. Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget. D.

Feketit. Zöldre feketit. (Rosszul szánt.) Ny. 2.

Fekvés. Nincs a tudománynak röst ágyban fekvése. E.

Fekvő ökrön holdat nem szántanak. (Hold földet.) D. - Nem szántanak fekvő ökrön holdat. KV.

Fel. A világ lépcsőin ki fel, ki alá jár. D. - Akár alá, akár fel. ME. - Fel is út, alá is út. S. - Fel is veszi, le is teszi. (Szeszélyes, majd nagyon is gondol vele, majd semmit.) E. - Felnek hajts, le-nek tarts. (Hegynek, völgynek.) S. - Hol fel a talpával a kerék, hol alá. E. - Kerék annyit alá, mint fel. E. - Ki fel, ki alá. M. - Lábbal fel, fejjel alá. (Felfordult világ.) KV. - Mennyit fel, annyit le. E. - Mennyit a kerék fel, annyit alá. S. - Mennyit fordul a kerék fel, annyit alá. D.

Felad. Gyakran főzött parét uj lében fel ne add. D. - Rosszat a rossz is feladja. D.

Felakad. A hal se akad fel a horogra, ha nem lop. D. - A ki könnyen lop, könnyen felakad. D. - A nagy tolvaj leszakad, a kicsi felakad. E. - A pókhálón felakad a légy, de azon a darázs keresztül veri magát. D. - A szem is elsőbben a rúton akad fel. D. - Attól fél az erdőben, hogy magától is felakad a fán. (Rossz lelkiismeret mindentől fél.) D. - Attól félhet erdőben, hogy magától is felakad. E. - Ha Jancsi lop, bizonyosan János felakad. (Ki kiskorában lop, később hurokra kerül.) D. - Ki hamar kezdi a lopást, hamar felakad. D. - Ki minél többet lop, annál hamarább felakad. D. - Ki pénz nélkül vesz, hamar felakad. (Lop.) D. - Ki részegen lop, akadjon fel józanon. D. - Kis hijja, hogy anyja méhében fel nem akadott a köldökzsinórra. (Tolvaj.) D. - Nem hal vizbe, kinek fel kell akadni. D.

Felakasztás. Semmi kedve, mint cigánynak a felakasztásra. D.

Feláll mint a kutyafark. E. - Feláll a taraja. D. - Ha a buza megdűl, a gazda feláll. (Bő termés.) Ny. 6.

Felázott sátora. (Kár érte.) D.

Felbiggyeszti ajkát. (Duzzog.) D.

Felbont. A házassági esküvést nem oly könnyen lehet felbontani, mint a rossz varrást. D.

Felborzad mint a mérges komondor. D.

Felcsúfolta mint Csengei a szamarat. (Hogy jobban fincáljon, taplót tett fülébe.) Ny. 1.

Felderül. Boru után felderül még. E.

Feldől a tele fazék. D. - Nevet mint a feldőlt gerencsér. (Fazekas.) Ny. 2. - Nevet mint a fazekas, ha feldől. S. - Sótartó feldőlt, pör lesz a háznál. S. - Örül mint fazekas a feldőlésnek. E.

Felebarát. Nem egészen, hanem fele barát. D. - Szereti felebarátját, mint kecske a kést. D. - Szeresd felebarátod, mint önönmagadat. Szentir.

Feledékeny gyüjtőt a tél hozza észre. D.

Felemelkedik. Az egek ellen a hegyek is felemelkednek. D.

Felemel. Felemelték a polcra. (Akasztófa.) D. - Karját sem emeli fel. D.

Felejtet. Szorgalmas munka felejteti a bujaságot. E.

Felejtés. Elmult dolognak felejtés a vége. B. - Megesett dolognak felejtés az orvossága. ME. - Megesett dolognak felejtés a vége. B.

Felel. A ki bottal köszön, annak doronggal felelnek. Ny. 4. - Akkor felelj, mikor kérdeznek. D. - Ebnek mondják, eb a farkának, farka azt feleli: eb menjen. D. - Fábián felel arra. (Nem lesz belőle semmi.) Ny. 1. - Fehérről a kérdés, feketéről felel. D. - Felelek én arról. E. - Hat kérdésre alig felel egyet. (Kevély.) D. - Hatot kérdel, egyre felel. D. - Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. F. - Kettőre se felel egyet. (Kevély.) D. - Megfelel magáért. E. - Tacitusból felel. (Hallgat, nem felel; tacitus, hallgatag.) E.

Felelet. A ki sokat kérdez, sok feleletet nyer. E. - A szép köszöntésnek szép a felelete. KV. - Bokros kérdésre, bokros felelet. Ny. 2. - Ebkérdinek kutya a felelete. D. - Fogóval sem húznád ki belőle a feleletet. B. - Kérdés feleletet vár. S. - Amilyen a kérdés, olyan a felelet. E. - A milyen a köszönet, olyan a felelet. KV. - Néha a kérdés is felelet. S. - Néha az okos nemfelelet is felelet. D. - Csak félvállról felelget. D. - Felült a felelgetőre. (Kispad a kályha mellett, könnyü parancsolgatni.) Ny. 2.

Feles. Felest feletlent játszik. (Gyermek.) B. - Nem játszik már többet felest és feletlent. (Nem gyermek többé.) D.

Feleséges. Két részt húz, mint a feleséges ember. (Két koldus.) Ny. 19.

Felettébbvaló. A barátság sem jó, ha felettébbvaló. E. - Nem jó a felettébbvaló nagy barátság. K. - Semmiben sem jó a felettébbvaló. ME. - Szerelem sem jó, ha felettébbvaló. ME.

Felezni. Alázni és felezni. (A feles legyen alázatos a gazdával szemben.) B.

Felébred. A béles szagára felébred. KV. - Éhes disznó makkal álmodik, de ha felébred, tökkel is megelégszik. Ny. 4. - Fölébred a kolbász szagára. E. - Ha elaludtál, fel ne ébredj a béles szagára. D. - Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel.

Feléledt mint a bozacibere. (Pajkos.) Cz. - Föléled, mint a légy a verőfényre. D.

Felér. Fel nem éri ököllel. (Oly dolog, melyet nem észszel, hanem kézzel lehet felérni; könnyü dolgot sem ért.) E. - Későre érni fel a bércre. D. - Két bizony felér egy istenugysével. S. - Néha egy szomoruság fölér egy halállal. D. - Sok a csillag, de nem ér fel egy nappal. D.

Felépül. Nem egy nap alatt épült fel Róma városa. KV.

Felfal. Akkor szokja meg a hal a horgot, midőn legelsőbben felfalja. D. - Mén ló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Mindent maga akar fölfalni. S. - Nagy halak felfalják a kisebbeket. (Német.) S.

Felfelé megy borban a gyöngy, jól teszi. Vörösm. - Felfelé nő, mint az ökörfark. D. - Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. - Mikor a buza feje felfelé áll, akkor a pógár ember orra lefelé áll. (Üres buzakalász a gazda szomorusága.) Ny. 6.

Felfejt. Fejtsd fel, amit ebül varrtál. D.

Felfér. Nincs oly rakott szénaszekér, kire egy vella széna fel nem fér. M.

Felfogta a lovat. (Lopta.) D.

Felfordit. Felforditott kártyával játszani sem mulatság, sem haszon. D. - Kész a poklot fenékkel felforditani. D.

Felfordul a világ, ha későre is. D. - Felfordult a világ. D. - Felfordult kocsija. D. - Felfordult pincéjében a bor. (Bolond.) D. - Hosszu zsák könnyen dől, a kurta felfordul. K. - Kurta zsák hamar felfordul. D.

Felforgat. Hegyivel felforgat mindent. D. - Mindent fenekestől felforgat. M. - Mindent tővel-hegygyel felforgat. D.

Felforr benne a méreg. D. - Egy tűznél több fazék is felforr. D. - Kicsiny csupor hamar felforr. KV. - Kicsiny fazék hamar felforr. B. - Piciny csupor hamar felforr. BSz.

Felforral. Könnyü a meleg vizet felforralni. D.

Felfortyan. Hamar felfortyan, mint a forró kása. D. - Nosza rajta, kis fazék, ugyan felfortyantál. K.

Felfuj. A hólyagot nem fujják fel egy lélekzettel. D. - Felfujja magát, mint a béka. E. - Felfujta magát mint a pölyhös béka. D. - Felfujta hasát. (Kevély.) D. - Felfujta a pofáját. (U. a.) D. - Fel ne fujd magadat, megrepedsz. D. - Felfujta mint a hólyagot. D. - Felfujták mint az oláh dudát. B. - Fel van fujva a duda, egyszeriben megered. D. - Fujd fel dudának. S. - Hallod-e te csapláros, fujd fel az itczédet. D. - Hamar felfujhatni a hólyagot. D. - Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni. D. - Kövér mint a felfujt lapocka. D. - Nem hólyag, hogy felfujják. KV.

Felfuvalkodás, széldagadás. D.

Felfuvalkodott béka. S. - Felfuvalkodott koldus. D. - Pöffeszkedik, mint a felfuvalkodott béka. S.

Felfüstöl. Nincs még felfüstölve nyelve. D.

Felfűz. Fel sem fűzhette bocskorát. (Hirtelen elszakadt.) D. - Felfűzték mint a kopót. B.

Felgyujt. Hogy bátrabban lopjon, szomszéd házat gyujt fel. D.

Felháborodott mint a bús tenger. D.

Felhág. Eb is felhág a ház tetejére, ha az udvarban nagyon megszalasztják. D. - Eb is felhág a ház tetejére, ha az udvarban megszoritják. E. - Felhágott a lépcső, de le nem jöhetett. (Felakasztották.) D. - Felhágott az uborkafára. Sz. - Jól felhágott a város szemeláttára. (Felakasztották.) D. - Nehéz a meredekre felhágni. D. - Nem jó a fára hamar felhágni. D.

Felház. Üres a felház. (Fej.) D.

Felhólyagzott mint a sovány lángos. (Lepény.) D.

Felhő. A felhő magától is megered, ha terhes. D. - A felhőkön horgász. D. - A fényes felhőnek, mosolygó fehérnek, mennykövétől retteghetsz. D. - Dohog mint a terhes felhő. Ny. 11. - Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni. Cz. - Felhő nem pára. D. - Felhőből nem merhetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. - Kicsi eső, nagy felhő. Ny. 6. - Mosolygós asszonynak, görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni. E. - Mozog mint a rossz felhő. Ny. 6. - Nem mind felhő, a mi pára. D. - Nem minden felhőből hull a mennykő. D. - Nem minden felhőből leszen eső. E. - Néha kis felhőből nagy eső lehet. D. - Sokszor egy kis felhő nagy esőt vet. BSz. - Szánja a pénzt, felhővel takaródzik. D. - Tarka mint a bárányfelhő. D. - Ugy fenyegetődzik, mint a terhes felhő. D. - Világos felhőnek, dalos menyecskének ne örülj. Ny. 16. - Világos felhőnek, fehér rokolyás asszonynak nem kell hinni. Ny. 6.

Felhörpent. Jól felhörpentett urunk vérében. (A borból.) D. - Nem jó társ, ki mindent csak maga hörpent fel. KV.

Felhörpöl. A ki felhörpölte fölét, igya a savóját is. S.

Felhuzta a bakancsot. (Kevély.) D. - Felhuzta a csizmát, istenhozzád bocskor. ME. - Felhuzta a más csizmáját. (Elszerette más feleségét.) Ny. 23. - Felhuzta a piros csizmát. (Kevély.) D. - Felhuzzuk akkor a nagy csizmát. (Egész erővel hozzálátunk majd.) Ny. 5.

Felir. Az ajándékot is felirja. E. - Amint az urak felirták, ugy kell meglenni. D. - Felirom a kéménybe. E. - Felirom fekete krétával a kéménybe. S.

Feljebb. Még neki áll feljebb. E. - Nem árt feljebb arányzani a lövésben. D.

Feljebbvaló. Nem feljebbvaló a tanitvány a mesternél. KV.

Feljegyez. Ha mikor versz papot, feljegyezd a napot. KV. - Jegyezd fel a napot, melyen vertél papot. E.

Feljő. A napot ott keresd, a hol feljő. Ny. 1. - Feljött a csillaga. (Szerencsés.) E. - Napot lementében, nem feljöttében dicsérik. Sz.

Felkantároz. Urad fejét ne kívánd felkantározni. (Ne tedd lóvá, ne csald meg uradat.) D.

Felkap. A jó disznó kiturja a gyökeret s a rossz felkapja. Ny. 9. - Felkapott a kerékre. (Kevély.) D. - Felkapott a kocsira. (U. a.) D. - Felkapott az uborkafára. ME.

Felkapaszkodott a bércre. (Szerencsés.) D. - Nincs oly magas fa, melyre fel nem kapaszkodhatni. D.

Felkelés. Egynek elesése, másnak felkelése. KV. - Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV.

Felkelt. A macskát sem kelti fel álmából. D. - Felkelti az alvó macskát. (Pajkos.) D. - Ha az alvó ebet felkelted és megmar, azt nyerted vele, amit kerestél. D. - Nem jó a macskát álmából felkelteni. F. - Nem szánja felkelteni a csaplárost. (Iszákos.) D.

Fellármáz. Egy kakas az egész falu minden kakasát fellármázza. D.

Felleg. Egy kis felleg is nagy esőt hozhat. D. - Sötét mint a felleg. D.

Fellegvár. Felvitték a fellegvárba. (Felakasztották.) D. - Kiszöktek a fellegvárból. (Nincs helyén az esze.) E.

Fellobban. Könnyű a száraz szalmát fellobbantani. D. - Hamar fellobban, mint a puskapor. S. - Hamar fellobban, mint a száraz szalma. D. - Fellobban mint a szösz. D. (Hamar megharagszik.)

Felmagasztal. Felmagasztalták az ég felé. (Felakasztották.) D. - Ország-világ láttára felmagasztalták. (U. a.) D.

Felmászik mint a tök. B. - Felmászott a kerékre. (Kevély.) ML. - Körmetlen macska nehezen mászik fel a fára. Ny. 12. - Nehéz köröm nélkül a fára felmászni. D.

Felmegy. Fel ne menj a fára, nem esel le. B.

Felmondotta a leckét. (Tul van a bajon.) D.

Felnevel. Könnyebb a leányt felnevelni, mint férjhez adni. KV. - Sok zsidó gyermeket felnevelt már életében. (Sok kamatot fizetett.) Ny. 6.

Felnevelkedik. A hol a nyul felnevelkedik, ott szeret inkább lakni. Sz.

Felnéz. A disznó is megeszi a makkot, de fel nem néz a fára. (Háládatlan.)

Felnő. Én is biztam egy nádszálhoz, ki felnövén hajlott máshoz. D. - Felnő a leány az ágy alatt is. (A gyemekek észrevétlen és hamar megnőnek.) ME. - Felnő mint a vad kender. S. - Felnőtt mint a debreceni kútágas. S. - Ugy nőtt fel, mint a barom. S.

Felnyal. A mit kiköptem, nem nyalom fel. (A mit kimondottam, nem vonom vissza.) Ny. 18.

Felnyit. Felnyisd a szemet, ha mit akarsz. KV. - Felnyilt a szeme. E. - A kárvallás a bolondnak is felnyitja szemét. D. - Néma lakatoknak felnyithatja zárját. (Bor beszédessé tesz.) D.

Felold. Ha fel nem oldhatni a csomót, elvághatni. D.

Felolvasták neki a leckét. (Megbüntették.)

Felöltözik. mint Lakatosné Jézus nevenapján. (Izléstelenül, mint minden ruháját magára aggatja.) Ny. 7. - Felöltözött, mint a bányai ember. (Tarisznyáját felvette, benne a bicskakés.) Ny. 4. - Felöltözött, mint urnapkor a diákgyerek. (Szép uj ruhába, de nem volt csizmája és mezitláb járta a processziót.) Ny. 8. - Felöltözött nagy cifrán, mezitláb mint a cigány. Ny. 11. 6. - Lesz még idő szépen járni, csak legyen ki felöltözni. E. - Szép lehet a törzsök is, ha felöltöztetik. D. - Törzsök is szép, ha felöltöztetik. E.

Felöntött a garatra. (Sok bort ivott.) E. - Jól felöntött a garatra. (Részeg.) D.

Felpattan. Érett kelés magától is felpattan. D. - Felpattan mint a sajtkukac. B.

Felpingál. Kend is fel van Csurinál az ajtóra pingálva. (Dicsekvő, pedig hitelbe iszik.) Ny. 1.

Felpoharaz. Mindenét felpoharazta. (Elitta.) D.

Felpöckölték az orrát. D.

Felpödörit. Ha bajuszát felpödöriti, ember a ki bántsa. D.

Felpörös. Felpörösnek soha ne tégy törvényt. KV.

Felrak. A mit villával felrak, gereblyével lehuzza. E.

Felrázta az abroszt. (Nem kap enni.) Ny. 2.

Felró. Ha papot versz, ródd fel a napot. D.

Felrug. A rossz maglovat (mént) felrugdossa a kanca. D. - Minden ló felrugja a szerencsétlent. D.

Felruház. Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel. (Megverték.) D. - Könnyü a szegényt kicsúfolni, de nehéz felruházni. Ny. 21. - Könnyü a szegényt kinevetni, de nehéz felruházni. D. - Könnyü mást gyalázni, de nehéz felruházni. Ny. 10. - Tuskó is szép, ha szépen felruházzák. E. - Törzsök is szép, ha szépen felruházzák. D.

Felsővár. A felső várat megvette a bor. (Fejébe szállott a bor.) D. - Kimentek a felső várból. (Elment az esze.) D. - Kiszöktek a felső várból. (U. a.) KV. - Más birja a felső várat. (Más eszével gondolkodik.) D.

Felszabadult minden gonoszságra. D. - Talán pecsétes levéllel szabaditották fel a rosszra. D.

Felszárad. A kora eső hamar felszárad. D.

Felszed. Az elszórt dohánymagot felszedni. D. - Egyik szomszéd kiveti, a másik felszedi. D. - Felszedte a sátorfáját. (Elment.) S. - Felszedte az epret. (A hasznot.) S. - Jól felszedi a kapcát. (Elszalad.) D. - Könnyü a buzát elhányni, de nehéz felszedni. D. - Néha a rongyot is felszedik. D. - Szedd fel a vitorlát, ha isten nagy szelet ád. D. - Szedd fel, ha elvetetted. (Cigány mondása, mikor aratóba hivták.) D. - Szedje fel, a ki elszórta. (U. a.) E.

Felszentelte mint Mutter a butykost. (Egyszerre kiitta kóstoló cimén.) Ny. 3.

Felszék. Ugyan nagy felszékre hágott! (Nagy hangon beszél.) E.

Felszí. Fel lehetne szívni. (Apró.) D.

Felszíjazta bocskorát. (Elszaladt.) D.

Felszemöldök ember. (Fenhéjázó, kevély.) D.

Feltalál. Bűzén keresd, feltalálod. E. - Elvesztett becsületet nem találni fel a bokornál. D. - Feltalálni szőrén az ebet. E. - Feltalálta magát, mint a megkeritett kuvasz. (Résre talált, elmenekült.) Ny. 1. - Feltalálta magát, mint a megkötött kuvasz. (Elrágta a kötelet.) Ny. 1. - Feltalálta, mint Balázs a vecsernyét. (Balázs lelesz prépost 1335-ben részeg fejjel vecsernye helyett misét kezdett énekelni.) Sz. - Ha tű lettél volna, eddig feltaláltalak volna. D. - Helyén keresd, feltalálod. S. - Ki a szőlőt feltaláláta, az volt ám az ember. D. - Meleg nyomát űzte, fel is találta. D. - Nem találta fel a bátorságot. E. - Nem találta fel a puskaport. E. - Ő találta fel. E. - Ő találta fel az aranybányákat. D. - Pokolnak utját szembekötve is feltalálni. D. - Talán te találtad fel a puskaport! D.

Feltartja magát a szatyor, ha pénzes. (Gazdag vénasszony rátartós.) D. - Fentartja magát, mint a pénzes szatyor. D. - Feltartja az orrát. (Gőgös.) D. - Feltartja orrát, mint a zámolyi borju. (U. a.) D. - Feltartja orrát, mint a harangozó disznaja. D. - Feltartja pipáját. E.

Feltámaszt. Nehéz a holtat feltámasztani. D.

Feltesz. A ki felteszen, játszani is kell annak. M. - A ki nyerni akar, annak fel kell tenni. (Annak valamit kockáztatni is kell.) D. - Feltette a bársony süveget. (Szerencsés.) D. - Feltette az Orbán süvegét. D. - Feltette fejét. (Kevély.) D. - Feltette szent Anna kontját. (Boros asszony. Anna napkor nagy mulatságok szoktak lenni.) D. - Ha feltettél, játszál is. M. - Könnyü a kontyot feltenni. D.

Feltöltött a garatra. (Erősen borozik.) Sz.

Feltör. Az abrakját hordó lónak nem törik fel a háta. B. - Abrakvivő lónak nem törik fel a háta. E. - Feltörött a talpa. D. - Feltörte a diót. D. - Ha az ökör tudná maga erejét, fel nem törné nyakát az iga. D. - Ha tudná erejét az ökör, nem törnék fel nyaka. K.

Feltüz. Jól feltüzte bocskorát. D.

Felugraszt. Nem azé a nyul, a ki a bokorból felugrasztja. Ny. 8.

Felugrik. Nem minden bokorból ugrik fel ilyen nyul. D.

Felül. Elül kopasz, okos kopasz; hátul kopasz, bolond kopasz; felül kopasz, koros kopasz. E. - Térden felül, pupon alul. E.

Felült a duzzogóra. (Kis pad a kemence mellett. Parancsolgat.) Ny. 2. - Felült a paripára. (Kevély.) D. - Ne fuss a szekér után, melyre nem ülhetsz fel. Ny. 9.

Felülősdi. A szerencse mind felülősdit, mind levetősdit szokott játszani. D.

Felvágta a bába a nyelvét. (Szájas.) Ny. 3. - Felvágták az orrát, mint a tatár lónak. (Csúful megverték.) D. - Ha szajkó lett volna, nem kellett volna nyelvét felvágni. (Szájas.) D. - Jól felvágta nyelvét a bába. (L. fent.) D.

Felver. Fel nem verhetni álmából. D.

Felvesz. A hazug csakugyan hazug marad, ha az igazmondónak ruháját veszi is fel. D. - Egyben felveszi, ami láb alatt van. (Tolvaj.) D. - Fel sem veszi, mint a vadoszai ember a zsidót. Ny. 21. - Fel sem veszi, mint bakter a kalapdarabot. Ny. 21. - Felveszem a keztyüt. S. - Felvette a csörgősapkát. (Bolondozik.) S. - Felvette batyuját, azután itt hagyta faluját. Ny. 5. - Ismeretlen embert ne végy fel szekeredre. S. - Minek futsz olyan szekér után, mely nem akar felvenni? E. - Nagy kutya fel sem veszi, ha kis kutya megugatja. Ny. 9. - Ne kapaszkodjál olyan kocsi után, mely fel nem vesz. S. - Olyan szekér után fut, mely őt sem megvárni, sem felvenni nem akarja. D. - Örömében majd felvette a házat. D. - Urtól, bolondtól mindent fel kell venni. Ny. 1.

Felveti a pénz. (Sok pénze van.) S.

Felvirrad. Hiszem az istent, nekem is felvirrad még! E.

Felvitte isten a dolgát. S. - Felvitték a fellegvárba. (Felakasztották.) D.

Felzajdultak, mint a méhek a köpüben. Ny. 12.

Felzavar. A forrást fel ne zavard. D. - Még a tiszta vizet is felzavarja. D. - Ő szegény, vizet sem tud felzavarni. D.

Fen. Feni rá a fogát. S. - Igen feni a bicskáját. E. - Kaszáját sem feni, mert ismét eltompul. D. - Mérgesen feni a fogát. D. - Ne fendd az élest. (Ne haragitsd a haragosat.) D.

Fenakadt, mint a mindszenti gólya. (M. Csongrád m.) Ny. 2. - Ki pénz nélkül vesz, hamar fenakad. (Lop.) S.

Fenevad. Szembeszökik a fenevadakkal is. D.

Feneketlen kád. KV. - Feneketlen mint a papzsák. S. - Feneketlen torka, mint a szabó gyüszüje. D. - Furják száját, oldalát, mégis feneketlen hagyják. (Tökéletlen munka. Talány: kémény.) B. - Furták, faragták, mégis torkát feneketlen hagyták. (Iszákos.) D.

Fenékkő. (Alapkő.) Nehéz a fenékkövet bolygatni. D.

Fenkő. Halkal jár, mint fenkő a kaszán. Cz. - Hamar jár, mint fenkő a kaszán. D. - Jó fenkövet vet a vásárban. (Nyelv.) D. - Lassan jár, mint fenkő a kaszán. D. - Van ám jó fenköve. (Nyelve.) D.

Féniksz. Ritka mint a féniksz madár. D.

Fentköp. (Kevély.) D. - Nagyon fentköp, ha csendesen evez. D.

Fent. (Fenn.) Fennhéjázó. D. - Fenthordja fejét. (Kevély.) E. - Fent felejtették. (Felakasztották.) B. - Fenttartja orrát, mint az érsek disznaja. E. - Fentjárkál, mint a vizi buborék. D. - Fentszóval gondolkozik. (Magában beszél.) E. - Fentúszik mint a tök. D. - Igen fen kezdesz héjázni, elszédül agyad. Pázmán. - Jobb alant kezdeni és fent végezni. E. - Mely tyuk fent kotkodál, alant keresd tojását. E.

Fenyeget. A ki sokat fenyeget, soktól félhet. D. - A ki sokat fenyeget, ritkán bánt. ME. - A szelet fenyegeti. D. - A tengert békóval fenyegeti. (Kevély.) D. - Ki egynek árt, sokat fenyeget. D. - Mást fenyeget, maga reszkedtében alig áll. D. - Sarkával fenyegeti az ellenséget. (Fut.) M.

Fenyegetőzik. Ki ártani akar, nem fenyegetődzik. F. - Ugy fenyegetőzik, mint a terhes felhő. D.

Fenyegetés. Az asszonynak tulajdon fegyvere a fenyegetés. D. - Asszonyoknak fegyverök a fenyegetés. D. - Koldus fenyegetés. (Üres, haszontalan.) D. - Ritka asszony fenyegetés nélkül. D. - Szép szóért fenyegetést várhatsz a paraszttól. E.

Fenyiték. Nem tetszik az ifjaknak a fenyiték. KV.

Fenyő. Hosszu mint a fenyő. D. - Nem fenyőfa kardja. D. - Pattog a száraz fenyő. D. - Sugár mint a fenyőfa. (Termet.) ME.

Ferenc. Áll mint Dócban szent Ferenc. (Mozdulatlanul.) Ny. 9. - Lusta Kati röst Ferkóval sürög, forog egy korsóval. (Egy húron pendülnek.) D.

Fergeteg. Állhatatlan mint a fergeteg. D. - Egy régi fergeteg fujta már azt el. (Régen feledésbe ment.) D. - Mindegy, ha csákány-fergeteg hull is. (El kell menni, meg kell lenni.) Ny. 2.

Fertő. Mint a disznó, csak fertőben hever. Pázmán.

Feslés. Könnyü a csizmadiának a feslés. S. - Könnyü a vargának a feslés. Ny. 6. - Könnyü kis feslést bevarrni. D.

Feslettség. A hol nincs büntetés, szarvat vesz a feslettség. D. - Jámbor szülőknek is gyakran feslett a fiuk. S.

Feslik. Nem igen feslik nála. (Szegény.) Ny. 3.

Fest. Ebet sem festett, mégis királyt akar rajzolni. D. - Finggal nem festünk tojást. Ny. 8. - Nem jó az ördögöt falra festeni. S. - Nem oly rettenetes az ördög, amint festik. Sz. - Nem olyan az ördög, amint festik. E. - Nem olyan rút az ördög, amint festik. D. - Néha a szép példát is rútul festik. D. - Ördög sem olyan fekete, mint a milyennek festik. S. - Szép a szép kép is, ha kis árnyékot festenek melléje. D.

Festett. Csak azért szép a festett rózsa, mert el nem hervad. D. - A festett virágot nem szagolja az okos. D. - A festett virágot sokan dicsérik, de senki sem szagolja. S. - Ifju szépség, jégre festett kép. ME. - Szebb az eleven, mint a festett kép. D.

Festék. A fekete képnek fekete a festéke. B. - Hiába festik szép festékkel az ördögöt. D. - Megpirulás festéke az erkölcsnek. K.

Festés. Képet nem az aranyozás, festés, hanem imádás tesz bálványnyá. D.

Feszeleg mint fene a kosárban. Ny. 5. - Feszeleg mint fing a gatyában. ME. - Feszeleg mint a makkhetes. (Legkisebb értékü kártya.) Ny. 6.

Feszesen felhuzzák a rámára. (Szigoruan megbüntették.) D.

Feszit, mint a két krumpli egy zsákban. (Hetyke.) Ny. 1. - Feszit, mint koszos Pista Jézus nevenapján. Ny. 23. - Feszit, mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. - Feszit, mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5. - Feszit, mint a tatai kutya a jégen. Ny. 5. - A törvényt is maga rámájára fesziti. D.

Feszül a has bőr. (Sokat evett.) D.

Feszület. Áll mint a fancsali feszület. (L. fancsali.) E. - Elbámészkodott, mint a fancsali feszület. Ny. 5. - Fancsali feszület. Sz. - Szomoru, mint a fancsali feszület. D. - Tisztesség, becsület, jobb mint arany feszület. (Jobb mint a kitüntetés.) S. - Ugy kellett, mint az oltárra a feszület. Ny. 6.

Fék. Hol a féket megkapják, a lovat is ott szokták keresni. B. - Ki lovat veszen, a féket is vele veszi. Pázmán. - Közös féknek rongyos a szára. S. - Zabola, fék, ostor, délceg lovag megtör. S.

Félbenhagy. A mikor legjobb a játék, akkor hagyjad félbe. KV. - A csufolódást hevenyében legjobb félbehagyni. (Félbeszakasztani, mert utóbb még rossz néven veszik.) Cz.

Félegyházi. Ugy áll a szája, mint a félegyházi mécs. S.

Félelem. A hol a félelem, ott a becsület. Ny. 2. - A legnagyobb szerencse a legnagyobb félelem. D. - Az urnak félelme a bölcseség kezdete. KV. - Az üres szív leghamarabb megtelik a félelemmel. D. - Hol a félelem, ott a szemérem. D. - Hol a félelem, ott a tisztesség. S. - Minél nagyobb a hágó, annál félelmesebb a lejtő. D.

Félsz. A félsz a hasat is elcsapja. D. - A katonának legnagyobb ellensége a félsz. D. - A nagy félsznek fele is sok. D. - Elcsapta hasát a félsz. E. - Félsz van a seggiben. B. - Nem tudja mi a félsz. S. - Néha a félszgyökér hasat is csap. D. - Néha a katonán is erőt vesz a félsz. D.

Féltében. A világból is kiszaladna féltében. D. - A ki féltében meghal, annak tudod mivel harangoznak. (Finggal.) M. KV.

Félt. A ki feleségét nem félti, nem is szereti. KV. - Bátor a hol üstökét nem félti. D. - Eb is félti orrát. D. - Félti a bőrét. D. - Félti az arany gyűrűt. D. - Félti az irháját. E. - Félti farkát róka. E. - Félti mint beteg Bálint a haját. (L. Bálint.) D. - Félti nagy orrát. D. - Gyenge a bőre, azt félti. D. - Ki mit szeret, azt félti. D. - Ki nyakát nem félti, hamar megmetszeti. D. - Ki tövistől félti kezét, ne fogjon rózsaszedéshez. K. - Kutya is melegedne a tűznél, ha orrát nem féltené. D. - Ne féltsd az ördögöt a tóba halástól. Decsi János. - Ne féltsd az ördögöt, hogy a tóba vész. D. - Nem félti a német, hogy elveszítse a gatyáját. (Nincs neki.) Sz. - Nem félti kopasz a hajját. E.

Féltő. Nincs a szegénynek féltő marhája. (Félteni való vagyona.) KV.

Fény. A bagoly is fényre néz. E. - A bagoly is megszokja a fényt. D. - Fogyunk, mint a kasza fénye. (Idővel elkopunk.) Ny. 22. - Szeme fénye. E. - Ugy szeretem, mint a szemem fényét. E. - Ugy vigyáz rá, mint a szeme fényére. S.

Fényes. A hol fényes, ott egyenes. (L. egyenes.) Ny. 2. - Az igen fényes nap sem szép. D. - Arany is fényesebb, ha kézen forog. S. - Egy garas éles; két garas fényes. (L. éles.) E. - Fényes délben is vakoskodik. S. - Fényes igéretnek legkevesebbet higyj. D. - Fényes mint a bogrács. D. - Fényes mint a briliánt. D. - Fényes mint a csillag. E. - Fényes mint a gyémánt. B. - Fényes mint a holdvilág. D. - Fényes mint a lámpás. D. - Fényes mint a nap. D. - Fényes mint a tükör. D. - Fényes mint az üsttányér. D. - Fényes mint az üveg. D. - Fényes nappal lesi a tolvajt. D. - Fényes felhőnek, mosolygó fehérnek mennykövétől retteghetsz. D. - Szurtos kovács, fényes garas. Ny. 6.

Fényesség. A mocskot ugyan kivehetni a selyem ruhából, de előbbi fényességét vissza nem adhatni. D.

Fénylik. Fénylik a szeme mint a kőrisbogár. Ny. 14. - Fénylik mint a Salamon töke. E. - Ha fénylik Vince, megtelik a pince. (Ha Vince napkor felsüt a nap, sok bor terem.) E. - Nem mind arany, a mi fénylik. KV.

Fér. A mi előre van, ahhoz leghamarabb férhetni. (Orr.) D. - A szó zsebbe nem fér. D. - A teve zsebbe nem fér. D. - Bőrébe is alig fér. D. - Egér nem fér lyukába, tököt köt a farkára. Cz. - Fejébe nem fér az esze. D. - Két éles kard egy hüvelyben meg nem fér. S. - Két éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. D. - Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. D. - Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. M. KV. - Kis börzsönybe is elég fér. D. - Meg nem férhet a maga bőrében. D. - Mihez karddal férhetsz, nem kell ahhoz sok diván. (Beszéd.) KV. - Nem fér a fejébe. E. - Nem fér a tökfejébe. D. - Nem fér bőribe. ML. - Nem fér meg egy párnán két vallás. B. - Nincs oly rakott szekér, melyre több nem fér. D. - Örömében bőrébe is alig fér. D. - Semmi se fér fogára. D. - Sok jó barát fér meg egy csekély helyen. D.

Férc. Ruhában hagyta a szabó a fércet. (Nem fizette ki.) Ny. 1.

Férfi. A férfiak, ha rosszak is, de nem szünetlen. D. - Asszonyszemély ne ártsa magát férfiak dolgába. B. - Bajusz és szakál férfi embert illet. KV. - Elég szép a férfi, csak azért, hogy férfi. D. - Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég szép. E. - Ha férfi vagy, légy férfi. S. - Jó férfi hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. E. - Katuska férfi. S. - Kitör rajta a férfiszellet. B. - Légy férfi. E. - Minél jobban sír az asszony, annál jobban akarja a férfit megcsalni. D. - Nem illik férfinak magát csimogatni. KV. - Nincs rút férfi. E. - Szalmaférfi is arany asszonyt érdemel. D.

Férj. Falu tudja és a férj nem tudja. (Hogy felesége hütlen, azt legkésőbb a férj tudja meg.) S. - Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz. - Szomoru, mint a jó hitvesét vesztette férj. D. - Jó férj mellett van jó feleség. Ny. 2.

Férjhezmenés. Elugrotta, mint a perki tót lány a férjhezmenést. (Megesett lánykorában.) B. - Elugrotta, mint a perki lány a férjhezmenést. D. - Férjhez menés nem sapka cserélés. S. - Férjhez menő leány ruhájának több szekrénye, mint száma. E. - Örül mint a férjhez menő leány. D. - Sok leány ment azóta férjhez. D. - Vén leány ha férjhez mén, egybe öreg asszony. E. - Vén leány ha férjhez megy, egyben vén asszony lesz belőle. D.

Férjhezadni. Könnyü a leányt felnevelni, de nehéz férjhez adni. S. - Könnyebb a leányt felnevelni, mint férjhez adni. KV. - Vén leányt férjhez adják, menyecskének hivják. S.

Fésü. Ellopta a cigányasszony a fésüjét. (Borzas.) Ny. 1. - Hogy a fésü ne kopjék, borzasan jár. D. - Hogy állunk a görbe fésüvel? (Jobbra fordult-e a dolog.) Ny. 1. - Kenyér nélkül, mint a tót a bontó fésüt. Ny. 5. - Kopaszt fésül ritka fésüvel. D. - Kopasz is egyszer fésüt vett a vásárban. D. - Szépen vagyunk a görbe fésüvel. Ny. 7.

Fésül. Kopaszt fésül. D. - Könnyü a ritka hajat megfésülni. D. - Majd megfésüllek. ME.

Fészkelődik mint a tojó galamb. S. - Fészkelődik, mint a tormába esett féreg. D. - Fészkelődik, mint a veréb a csipkebokorban. S. - Ne fészkelődjél, ha szorit a csizmád. Ny. 13. - Nem szokása a fészkelődés. D.

Fiu. Azt sem tudja, fiu-e vagy leány. (Holtrészeg.) D. - Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság csak az isten dolga. D. - A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten választja. E. - Hol gyáva az apó, anyó nevén hivják a fiukat. E. - Ijedtében azt sem tudja, fiu-e vagy leány. D. - Ökölnyi fiu többet ér egy nagy leánynál. E.

Fiadzik. A hamarkodó kutya vak kölykeket fiadzik. - Bujkál mint a fiadzó koca. Ny. 6. - Eb fiadzotta kölyök. D. - Későre bánja a kutya, hogy kilencet fiadzott. D. - Megbánta, mint mely kutya kilencet fiadzott. E. - Megbánta, mint az eb, mely egyszerre kilencet fiadzott. D. - Ne egyél benne, megfiadzol tőle. B. - Ne egyél abból, a mitől megfiadzol. - Nem fiadzik meg a hamis kereset. BSz. - Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak. - Szamár csacsit fiadzik. Ny. 2. - Ugy néz ki, mint a mely kutya kilencet fiadzott. Ny. 12. - Megzavarodott, mint a macska fiadzás után. Ny. 11.

Fias. Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjéből. D.

Fiastyuk. Kevély, mintha ő ültette volna a fiastyukot. E. - Ő ültette a fiastyukot. D.

Ficérez. Igen ficérezed magad, mint az asszonyember. (Cifrálkodol.) KV.

Fickándozik. Abrakos csikó könnyen fickándozik. E. - Fickándozik, mint a gatyakorcban a bolha. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. - A likacsos abraktól nem fickándozik a pej. (Szalmától.) D. - Pondrós, nem hiába fickándozik. D. - Fickándozik mint a polturás malac a garasos kötélen. B.

Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. Sz. KV.

Filigrám. Beh filigrám munka vagy. D.

Fillent regimentjébe való. BSz. - Fillent regimentjében tisztet viselhet. (Igen hazudós.) B. - Nagyot fillentett. D. - Nem mind igaz, mit a nagy urak fillentenek. K.

Fillér. A fillér is pénz. KV. - A fillért becsüld, igy gyüjthetsz aranyat. KV. - Aranyat nem gyüjt, ki a fillért meg nem becsüli. E. - Fillérrel kimélik az aranyat. B. - Fillérre, szokták az aranyat kimélni. KV. - Soha aranyakat nem gyüjt, ki a fillért meg nem becsüli. B.

Finánc. Szaglál a finánc mint az agár. Ny. 5. - Rosszabb a fináncnál. ME.

Finca. Ha tudná a gyermek, mire nevekedik, finca helyett inkább sirna. K. - Bor és kenyér nélkül a test nem fincározik. - Nem sokat fincál a szalmán hizott borju. B.

Fing. Bakfing nem ágyu. D. - Bikafing. D. - Feszeleg mint fing a gatyában. ME. - Fingért nem adnak tyukot. Ny. 6. - Finggal mérik ott az emberséget. E. - Fingnak se füle, se farka, mégis dudolva jön a világra. E. - Fingnak, szarnak nincs ura. (Mindenki eltagadja.) E. - Kárnak, szarnak, fingnak nincs gazdája. ME. - Friss mint gatyában a fing. Ny. 6. - Ki ijedtében meghal, annak fing-haranggal harangoznak. Sz. - Maga fingja nem oly büdös. B. - Megszokta mint farmatring a fingot. E. - Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget. E. - Nyugtalan, mint fing a fürdőben. E. - Pénzen vett fingnak drága az illatja. (Patika.) - Sürü fingnak szarás a vége. ME.

Fingás. Belé bolondult, mint macska a fingásban. E. - Elszédült, mint macska a fingásban. E. - Csitt vásár! bikafingás! a ki egyet szól, mind megissza. E. - Elhibázta, mint macska a fingást. Ny. 6.

Fingik. Akkor szólj, mikor a bika fingik, akkor is azt mondd: iszom, iszom uram. E. - Fingik mint a zabos ló. E. - Fingik mint a szakadt ló. (A huzásban erőlködő.) - Esik a hó, fingik a ló, iszik a bajai tiszttartó. ME.

Finom. Finum-fáin, mint a Spitkóné laskája. (Tésztája.) Ny. 5. - Igen finom ember volt, jó hogy tőlünk elpatkolt. D. - Finom Ruzsi. ME.

Fiskális. Azt gondolja a fiskális, hogy az ember is asszony, hogy hét bőre van. (Hogy hétszer lehet megnyuzni.) Ny. 5. - Vess bele fiskálist, majd kel az! (A mi rossz, az hamar kel, buján tenyészik.) Ny. 5.

Fitty. A nagymógul csak fitty előtte. D. - Előtte a biró csak fitty. D. - Fittyet hány. (Fel sem veszi, nem gondol vele.) E. - Fittyet hány az orra alá. (Bosszantja.) E. - Kölykét oltalmazó oroszlán hozzá képest fitty. D. - Mit nekem, fitty nekem, ha kapálok, lesz nekem. Ny. 2. - Neki a biró is csak fitty. E. - Szür alatt fittyet hány. (Fenyegetődzik, mikor senki sem hallja.) E. - Szür alatt hányja a fittyet. D.

Fityeg. Fityeg annak, a kinek van. E. - Fityeg mint a palóc szent a pecsétnyomón. (A palóc a pecsétnyomón egy szentet életnagyságban akart metszeni, ugy, hogy a mi nem fér rá, az le is fityeghet róla.) E. - Fityeg mint a palóc pecsétnyomón a szent. (Helyesebb alaku.) ME. - Lityeg-fityeg, mint vén csákó a süvegen. E. - Hogy lityeg a fityeg? ME. - Ott fityeg, a hol van. ME. - Zsidó asszonyon mindig fityeg valami. D.

Fityinget sem ér. S. - Nem adnék érte egy fityinget. ME.

Fitymál. Fitymálják, mint a juhturót a piacon. Ny. 5.

Fizetés. Agg ebnek, vén szolgának egy a fizetése. B. - Busuljak vagy örvendjek, egy a fizetés. D. - Elfelejtésnek, nem tudásnak egy a fizetése. K. - Fogadatlan prókátornak mi a fizetése? E. - Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése. ME. - Gyüttment embernek az a fizetése, mi a sárdi föstőé. Ny. 6. - Ki madarat tart, ganéj a fizetése. D. - Ki ördögnek szolgál, kín a fizetése. E. - Minek búsulni, egy a fizetés. S. - Szolgának étele első fizetése. E. - Szökött szolgának bot a fizetése. D. - Szökött szolgának nincsen bére, bot a fizetése. E. - Vén szolgának, vén kutyának egy a fizetése. D. - Vén kutyának, agg szolgának egy a fizetése. S.

Flaszter. Feszit, mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22.

Flótás. Szerencsétlen flótás. E.

Fodor. Akár fodor, akár menta, elég, hogy banyavirág. (Fodormenta banyák orvossága.) E. - Fodor a haja, sík a szája. (Fodros haju hamis, hazug.) Cz.

Fodros. Utcán fodros, háznál rongyos. S. - Utcán fodros, otthon rongyos. E.

Fogad. A mit lovon fogad, gyalog meg nem állja. KV. M. Decsi János. - Fejembe fogadok. E. - Hinni vagy fogadni. E. - Tárt karokkal fogadják. ME. - Ugy fogadd, amint köszönnek. D.

Fogadás. Ember fogad fogadást, eb a ki megállja. D. - Ember fogad fogadást, agg eb ki megállja. KV. - Ember teszen fogadást, eb a ki megállja. (Bocskai István ezen mondással birta rá a hajdukat, hogy a császárnak tett hűségesküt megszegjék. Istvánfi 33. K.) Sz. - Jámbor fogad fogadást, agg eb ki megállja. KV. - Megálmodta, hogy fogadását megtartja. (Nem szokta megtartani fogadását.) D. - Megforditja fogadását, valamint a zsákot. BSz. - Pénzzel jár a fogadás. E. - Székely fogadás. (Megbizhatlan.) Sz.

Fogadj isten. A milyen az »adjon isten«, olyan a »fogadj isten«. ME. - Minemü a »adjon isten«, olyan a »fogadj isten«. E. - Milyen a »jó nap«, olyan a »fogadj isten«. E. - A szép »isten áldja meg«-nek szép a »fogadj isten«-e is. D.

Fogadatlan prókátor. D. - Fogadatlan prókátornak tudod mivel fizetnek? Sz. - Fogadatlan prókátornak mi a fizetése? E. - Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése. E.

Fogadott. A fogadott ló megröviditi a mértföldet. (Kiméletlenül hajtják.) KV. - Fogadott lónak rövidebb a mértföld. E.

Fogadkozik. A ki legjobban fogadkozik, az a leghamisabb. Ny. 4.

Fogadó. Templomban, fogadóban másoktól végy példát. E.

Fogamzik. Könnyen fogamzik az egészséges mag. D.

Foganatos könyörgés. (Az, melyet ajándékkal megtoldanak.) KV.

Fogant. Ebanyában fogantatott. D. - Fogantatására nézve poroszló. D.

Fogas. Farkasfogas arany. (Jó arany; a Báthoriak aranyain három farkasfog volt.) Sz. - Fogas bizonyság. (Erős.) E. - Fogas irás. (Rágalmazó.) KV. - Fogas verőfény. (Szurós napsugár.) K. - Fogas ebnek való a koncrágás. D. - Fogas ebnek való a csontrágás. KV. - Fogasnak, ebnek való a csontrágás. M. - Fogasra akadt. (Felakasztották.) D.

Fogat. Madarat is fogathatnál vele. Decsi János.

Fogatlan gereblye. (Vén asszony.) D. - Fogatlan harap a koncba. K. - Fogatlan, mégis marni akar. D.

Fogás. Minden botnak van fogása. D. - Nagyon alant jár a fogással. (Könnyen felismerhető ravaszkodó szándéka.) D. - Ritka puska fogás nélkül. D. - Rossz puska, kinek fogása nincs. E. - Rossz puska, melynek nincs fogása. D. - Sirás, asszonyi fogás. D. - Sirás-rivás, asszonyi fogás. ME.

Fogcsikorgatás. Fogcsikorgatásban foga is elkopott. D.

Fogvicsoritás. A kutyában a fogvicsoritás is nevetés. D.

Foghegy. Foghegyen vette. (Nem igen kedvesen.) E. - Foghegyről beszél. (Kelletlenül beszél az emberrel.) E.

Fogdos. Az ökröt szarván, a lovat nyakán fogdossák. D. - Sas legyet nem fogdos. D. - Soká fogdossák a kanalat. (Nagy vendégség.) Ny. 8.

Fogház. Gyilkos vezeti a tolvajt a fogházba. K.

Foghagyma. Ha pecsenyéd lehet, ne egyél foghagymát. KV. - Jobb a foghagymát sülttel enni, mint magát. D. - Különös, mint a foghagyma mártás. Ny. 2. - Orrod attól, - foghagymás. (Félre attól.) E.

Foglalatoskodik. Ki sokban foglalatoskodik, keveset hajt végre. D.

Fogó. Bús, mint a fogóba esett egér. D. - Örül, mint a fogóba esett egér. D. - Fogd a fogót, hogy a kezed meg ne égesd. ME. - Fogóval sem huznád ki belőle a feleletet. B. - Fogóval kell tőle kicsikarni a szót. S. - Kovács is azért tartja a fogót, hogy kezét meg ne égesse. D.

Fogta. (Fogása.) A mely ebet a nyul után bottal kell hajtani, a fene eszik annak fogtából. Ny. 3. - A mely ebet bottal hajtanak a nyul után, eb eszik annak fogtából. E.

Fogyatkozás. Fogyatkozásában, nem teljes voltában, nézik a napot. D. - Hol sok a parancsolat, sok a fogyatkozás. D. - Meg ne vesd barátodat kis fogyatkozásért. KV. - Nap fogyatkozását paraszt is észreveheti. E. - Senki sincsen fogyatkozás nélkül. KV.

Fogyatkozik. A nap is, hold is fogyatkozik. D. - A napot akkor nézik legjobban, mikor fogyatkozik. E.

Fogytán van az esze, mint az ecetes bor. D. - Nincs még fogytán aranya. D.

Fohászkodik. A mint fohászkodol, ugy üdvözülsz. D. - Fohászkodik, mint anyámasszony szüretkor. Ny. 23. - Fohászkodik mint a kárvallott cigány. D. - Fohászkodik, mint a kereketört kocsis. D. - Neki fohászkodik. E.

Fojt. Magad nyakára a kötelet ne fojtsd. D. - Ne vágj eret, ha nem fojt. D. - Nem fojtja az okos maga torkára a kötelet. D. - Nyakára fojtották a kötelet. D. - Nyakára fojtották a pótrást. (Kötelet.) D.

Fojtós mint az éretlen gyümölcs. D. - Fojtós mint a nyakkötél. D. - Fojtós mint a pányva. D. - Fojtós mint a torokfájás. D. - Fojtós mint a vadalma. D.

Fok. Éles mint a beretvafok. D. - Olyan éles mint a kés foka. B. - Keresztül dughatod a tű fokán. D. - Minden dolognak megvan a maga oka-foka. S. - Nem élével a késnek, hanem fokával nyuzza az embert. D. - Se oka, se foka. D. - Vesztett fejszének foka. KV.

Fokos. Nádszál akar a fokossal kikelni. D. - Okos mint a tavalyi fokos. (Ostoba.) Ny. 8.

Foly. A kedves napok leghamarabb folynak. D. - A nagy folyóvizek csendességgel folynak. D. - Akkor még a Tisza felfelé folyt. D. - Akkor még a Tisza is másfelé folyt. D. - Egy csepp magyar vér sem foly erében. D. - Foly az orra vére. S. - Foly mint a kerekes tóba a viz. (Mindenfelül gyarapszik.) Ny. 3. - Folyik nyála utána. D. - Könnyen folyik a viz lefelé. D. - Könnyü a viz folytában úszni. D. - Lassan foly a Tisza, boldog a ki issza. Np. - Még akkor a Maros se folyt a Tiszába. (Réges-régen volt.) D. - Mintha orra vére folyna. D. - Oly vékonyan foly, mint a cérnaszál. D. - Sok viz foly még addig le a Dunán. Sz. - Orrán-száján folyt a vér. D.

Folyat mint a tehén. (Párzani akar.) D.

Folyó. A hajó magától is lemegyen a folyón. D. - A legnagyobb folyónak is kicsiny a feje. D. - A legnagyobb folyónak is kicsiny a kutfeje. D. - A nagy folyóvizek csendességgel folynak. D. - Cseppből lesz a folyó. S. - Folyóviz vezet a tengerre. E. - Folyóviz vezeti az embert a tengerre. D. - Kis folyókból erednek a nagy vizek. D. - Minden folyó végre a tengerbe ömlik. D. - Neki esik a folyó derekának. (Erős.) D. - Ritka folyó hal nélkül. D.

Folytat. Ki mibe belekezdett, folytassa. ME. - Kiki maga mesterségét folytassa. ME.

Foltos száju. (Hazug.) D. - Jó a bor meg a foltos nadrág. E. - Jó a bor, meleg a foltos nadrág. Cz. - Jobb a foltos, mint a lyukas zsák. D. - Jobb a foltos, mint a rongyos. ME. - Jobb a foltos, mint a rongyos zsák. ME. - Jobb a foltos, mint a semmi ruha. D. - Lyukas kályhát mennél tovább sározzák, annál foltosabb. Cz. - Nem volt nekem még ilyen fontos berhém. KV. (Még igy nem jártam meg.) - Nem volt még nekem ilyen foltos gatyám. (U. a.) M. - Rossz gazdának foltos a nadrágja. S. - Sokszor szalmaházban és foltos nadrágban tudós ember lappang. KV. - Sokszor szalmaházban és foltos nadrágban tudós legény lappang. Sz.

Foltosan. Nem mind szegény, a ki foltosan jár. D.

Foltoz. (Foldoz.) Arra jutott, hogy szitáját is süveggel foltozza. D. - Bugyogó foldozója se lehet. Ny. 2. - Foldozza a kukoricát. (Utána vet, a hol kimaradt.) Ny. 1. - Ki sokat foltoz, keveset költ. D. - Veszett dolog, mikor aztán foltozásra kerül a dolog. KV.

Fon. Elég szöszt szereztem neki, csak fonhassa. E. - Fonj cica, fonj, mindjárt haza visznek. Ny. 2. - Fonj szajha inged lesz. E. - Lesz szösze, csak fonja. E.

Fonal. Az erős fonalból tartós az ing. D. - Csepü fonalon áll az ő hite. (Vékonyan áll, gyenge.) E. - Elejtette a fonalat. E. - Elvesztette a fonalat. E. - Nehéz a kócból szép fonalat fonni. E. - Nehéz más fonalát cserezni. (Másnak kedvére dolgozni.) D. - Pozdorjás kenderből nem lehet jó fonalat csinálni. S. - Elmetszették fonalát. (Meghalt.) D. - Segg fonja a fonalat, segg szövi a vásznat. (Ki dolgát végezni akarja, otthon üljön.) Ny. 4. - Sok fonálból sodorják össze a vastag kötelet. D. - Sok nyustos fonál kell egy hosszu vég vászonra. D. - Száz fonalu kötél el nem szakad. D. - Vasárnap font fonal nem sokáig tart. S. - Vasárnap font fonal péntekig meg nem áll. Sz. - Vasárnap font fonál sokáig meg nem áll. KV.

Fonatlan. Megvan mint a csepü fonatlan. Ny. 5. - Mint a szösz fonatlan. (Rendetlen a dolga.) E. - Ugy van mint szösz fonatlan. S.

Fonás. Isten nevében, fonásért. (Ajándék, melyért sokat kelle dolgozni.) B. - Jaj de könnyü a fonás, nehéz a várakozás. Ny. 2. - Három nem jó, ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20.

Fonákul forditotta az inget. (Hazudott.) D.

Fondorló. Minden szó szelének és fondorló hirnek nem jó végére semmi. KV.

Font. Azt is tudja, hány bolha megy egy fontra. (Mind szétugranak. Semmit sem tud.) E. - Egyszer veszi fontra, amit százszor nyelvre. D. - Egyszer veti fontra, amit százszor nyelvre. D. - Fontolhatatlan szava mint a levegő. D. - Fontonkint fogy az erő, de lassankint jő vissza. B. - Fontonkint fogy az erő, latszámra jő vissza. (Német.) E. - Fontra ad mindent, mint katona a szénát. D. - Hamis mint a zsidó fontja. S. - Igaz vagy te is, akár a zsidó font. Ny. 5. - Megvagyok mint a zsidó fontja. E. - Megvagyunk mint a zsidó funtja: félig meddig. Ny. 21. - Sok mákszem egy fontra. D. - Szelet fontol. (Mér; hiábavalóság.) D.

Fontos. Kemény mint a fontos talp. (Font sulyu.) D. - Kisded bimbóból lesz a fontos körte. E.

Fontolgat. A boszu nem sokat fontolgat. S. - Fontolva haladó. E. - Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolni. D.

Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. D.

Fordit. A merre fuj a szél, arra forditja a köpönyeget. D. - Az okos gazda néha a kárt is hasznára forditja. D. - Ajándékkal mindent meg lehet forditani. E. - Arra forditja a köpönyeget, honnan a szél fú. KV. - Arra forditja a palástot, honnét a szél fúj. KV. - Élit lapjára forditja. BSz. - Forditja a bibét, mint a kását. D. - Forditsd a bőrt, csizma lesz belőle. D. - Forditsd kabai a zászlót. S. - Lapját élire forditja. BSz. - Nehéz a megaggott rosszat jóra forditani. D. - Nehéz a vágásban szekeret forditani. D. - Szél felé forditja a palástot. Sz.

Forditása van minden dolognak. (Rossz oldala.) Ny. 1.

Forditófa. Hozzáláttak a forditó fával. (Megverték, megbüntették.) D.

Fordul. A kár is haszonra fordul. D. - A sikos sarkon hamar fordulhatni. D. - Azóta a nap is más oldalára fordult. B. - Ebéd után egyet fordul, ismét ehetnék. D. - Fordul mint az árnyék. E. - Kicsi a koczka, de nagyot fordul. S. - Ökrök nélkül csak a gönczölszekere fordul. D. - Néha vaktában is szemre fordul a koczka. D. - Sokat fordul a kerék csak egy nap is. D. - Talán jobbra fordul a világ. D.

Fordulás. Pál fordulása. E.

Forgat. Forgatja a 32 levelü bibliát. (Kártyát.) S. - Forgatja mint Ványi Benedek a házát. (Változtat rajta; a kamarája hol elül, hol hátul volt.) Ny. 2. - Kezén marad, a ki, szurkot forgat. D. - Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D. - Nem azé a sült, aki forgatja. D. - Ujjon forgathatni, mint a gyűrüt. D.

Forgatás. Pecsenye forgatással nem lehet jóllakni. D.

Forgács. A ki sokat farag, sok forgácsot ejt. KV. - Amint vágod a fát, ugy hull a forgács. D. - Ki mennyit farag, annyi a forgácsa. D. - Ki okosan farag, forgácsol. (Nem vág nagy darabokat.) D. - Kiki lába alá vágja a forgácsot. K. - Kiki maga lába alá vágja a forgácsot. D. - Könnyen megég a száraz forgács. D. - Nagy erdőben sok a forgács. Ny. 2. - Nem esik a forgács vágás nélkül. KV. - Nem hull a forgács vágás nélkül. KV.

Forgás. Állandó mint az égforgás. D.

Forgolódik mint macska a forró kása körül. E. - Hol malaczot igérnek, zsákkal forgolódjál. D. - Ne forgolódj mint a varga a nyársban. Ny. 6.

Forgó. Cselt vetett a forgó szerencse. D. - Forgó a szerencse. M. - Szerencse forgandó. F. - Olyan a szerencse mint forgó Velence. KV. - Forgó a szerencse, nincs állandó kincse. S. - Olyan a szerencse, nincs állandó kincse. E.

Forgószél. Forog mint a forgószél. D. - Forgószél a fejében. D. - Forgószéllel tele a feje. D. - Könnyü a forgószelet elérni. K.

Forint. Egy pénz ő nála forint. (Szegény.) D. - Jobb a sürü garas a ritka forintnál. S. - Forintja sincs, ezerekről beszél. D. - Jöttünk-mentünk, száz forint; ettünk-ittunk, száz forint, summa 300 forint. (Gúnyos jellemzése a perköltségek felszámitásának.) E. - Ki a krajczárt nem becsüli, a forintot sem érdemli. S. - Ki a garast nem becsüli, a forintot sem érdemli. S. - Ki a krajczárt nem becsüli, a forintot sem érdemli. ME. - Krajczárból lesz a forint. ME. - Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz. D. - Nem adnám száz forintért, hogy semmim sincs. (Ha mást veszteség, égés stb. ér, ezzel vigasztalja magát a vagyontalan, kit, mert semmie sincs, semmi kár nem érhet.) E. - Száz forintos paripa is botlik. E.

Forma. Nincs rajta emberi forma, mint a szent-péteri tehénen. (Nagyon sovány. Őrszent-Péter.) Ny. 2.

Forog. A hátulsó kocsikerék könnyebben forog az első után. D. - Ebül forog malma. D. - Első kerék után forog a másik is. D. - Első kerék után forog a hátulsó is. S. - Forog mint a csík. E. - Forog mint a forgószél. D. - Forog mint a harangozó kutyája. Ny. 9. - Forog mint a karika. D. - Forog mint a kerék. D. - Forog mint macska a kása körül. D. - Forog mint ürge a madzagon. S. - Ha a kerék jár, forog a malom is. D. - Ha jár a kerék, malom forog. E. - Jól forog malma. (Szerencsés.) D. - Jól megkenték a kereket, forog a kerék. (Nyelv.) D. - Lusta Kati röst Ferkóval, sürög-forog egy korsóval. D. - Merre forog a nap, arra az árnyék is. D. - Sürög-forog. D. - Ugy forog a kerék, ha kenik. E.

Forr. A kis bögre hamar forr, de hamar is apad. D. - Kis csupor hamar forr. D. - Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta. D. - Tettének zsirja torkára forrott. D. - Torkára forrott a huncutság. ME.

Forral. A mint rakod a tüzet, ugy forralod a vizet. D. - A mint rakod tüzed, ugy forralod vized. E. - Ördögöt forral eszében. D.

Forrás. A forrást fel ne zavard. D. - A szent forrásnak égből az eredete. D. - Ellakott a forrásból. (Jóllakott a jóból.) D. - Forrás jobbika száraz időben tetszik ki. E. - Forrásánál legjobb a viz. E. - Ha eredetét néznéd, sok forrást meg kellene utálnod. D. - Ha forrásod vagyon, ne igyál patakból. D. - Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul hozzá. D. - Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé. E. - Legjobb a viz forrásában. KV. - Legjobb a viz tulajdon forrásában. D. - Minél messzebb a forrás, annál későbbre ér a tengerre. D. - Örül mint a szomjas szarvas a forrásnak. D. - Sehol nem jobb a viz, mint tulajdon forrásánál. E. - Száraz időben tetszik ki a forrásnak jobbika. D. - Te is azon forrásból buggyantál. D. - Tiszta mint a forrás. E.

Forró. Alája öntötték a forrót. (Vesztét okozták.) BSz. - Forgolódik mint a macska a forró kása körül. E. - Hamar felfortyan, mint a forró kása. D. - Kerüli a forrót. S. - Kerülgeti, mint macska a forró kását. ME. - Ki ellenséggel cimborál, forrót öntenek alája, ha eszén nem jár. Cz. - Megégette a forró kása a száját. D.

Forspont. Kutya forsponton jár. (Gyalog.) S.

Fortély űz minden mesterséget. D. - Hol karddal nem lehet, fortélylyal neki. E. - Székely fortély. Decsi János. - Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny. 1.

Foszt. A mezitelent nem lehet kifosztani. D.

Fóti. Csak ugy ne fütyüljenek rád, mint a fóti parasztra. Ny. 1. - Nevet mint a fóti paraszt. Ny. 5.

Fő. (L. fej.) A főt be nem töri a szó. D. - Agyba-főbe. E. - Agyba-főbe a szökevény katonát. D. - Behorpasztották a főt. D. - Egy a velő a fővel. D. - Ez főbenjáró dolog. D. - Főtől árad a viz. M. - Fővel jött a világra, fejetlenül ment ki. S. - Ha fő vagy, ne kivánj láb lenni. D. - Ha láb vagy, ne kivánj fő lenni. D. - Lábbal föl, fővel alá. KV. - Nem mind fő, ami bő. D. - Nyakra-főre. ME. - Nyakra-főre ne tekints. D. - Sok fő, sok értelem. E. - Sok fő sokat főz. D. - Szamár fő. D. - Szemre-főre. (Külsőre nézve.) E. - Szemre-főre nézz. (Tiszteld, kit tisztelet illet.) Ny. 2.

Fő. Az ő fejéből főtt az ki. D. - Akár mindennap főttet egyen. (Jó modú; a szegény nép ritkán eszik főttet.) D. - Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz. - Fedő tudja, mi fő a fazékban. Ny. 4. - Főtt tojásból nem sok csirke kel. E. - Későre fő a jó velős leves. D. - Későbbre fő a kemény mint a lágy tojás. D. - Magam fazekában főtt. (Tudom saját házamban történt.) E. - Nem főtt tojásból kel ki a csirke. D. - Nincs széppel főtt, hanem jóval főtt káposzta. Ny. 6. - Ráakadtam a főttjére. (A javára; a mi már ehető.) E. - Sülve, főve együtt vannak. (Mindig.) S. - Tudja kinek mi fő fazekában. E. - Tyúk fő a fazékban. (Jómodú ház.) E. - Vörös mint a főtt rák. D.

Főbiró prédikált temetésén. (Halálra itélték; biró hirdeti az itéletet.) E.

Födél. (L. fedél.) Födelem, kebelem nem kigyónak való. B. - Se födele, se háza. D. - Tűz van a ház födelén. (Ég a ház.) D.

Fölséges mint a rókusi kántornak a fagyos keleráb. (L. fagyos.) Ny. 1.

Földes ur. Mindenhez látó, semmivel biró földes ur. (Szegény.) D.

Földönfutó. Ugy maradt mint a földönfutó. (Minden nélkül maradt.) Ny. 5.

Fölösleges. Igen sokszor üröm a fölösleges öröm. BSz.

Fölöstököm. (Früstök, reggeli.) A későn járónak csont a fölöstököme. KV. - Száraz fölöstök. E. - Egy fölöstök lesz neki. (Kevés.) E.

Fösvénység. Átkozott fösvénység minden rosszra vezet. KV. - Fösvénységből nem házasodik. ME. - Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel. D. - Ritka vén fösvénység nélkül. D.

Föle. Csak a tejnek legjobb a föle. D. - Fölit szedi a köcsögnek. (Mézes hetek.) E. - Ha a tejnek fölit szereted, edd meg a szérdéket is. D. - Ha leszedted fölit, edd meg az alját is. E. - Szereti a tejnek fölit. (Szüzet.) D. - Tejnek is a föle jó. Ny. 18. - Tejnek sincs fenékig föle. D.

Földvár. Deszkát árul Földváron. (Meghalt.) E. - Deszkát árul addig Földváron. (Akkor már nem él.) D.

Főzet. Erős mint az oláh ecet, kilenc itce egy főzet. E. - Erős mint a sör ecet, kilenc itce egy főzet. Ny. 6. - Ki a tiszai asszony főztét-sültjét nem ette, az nem is tudja, hogy mi a jó. S. - Már megenném a szép asszony főztét. (Éhes vagyok.) Ny. 11.

Főzelék. A rossz főzeléknek szakácsa sem jó. D.

Fövény. Annyi a pénze, mint a fövénye. D. - Annyi mint az öreg tenger fövénye. D. - Egybeáll mint a fövény. B. - Nehéz a tenger fövényét megolvasni. D. - Ugy áll egybe, mint a fövény. E.

Francia. Bár megenné egyszer a francia. (Betegség.) D. - Domoszlói francia. (Hitvány tót katona.) BSz. - Franciának hajpor, magyarnak jó bor. D. - Kurta mint a francia haj. (Hajukat nyirták, parókát viseltek.) D. - Megette a francia. (Betegség.) D. - Ragadós mint a francia fene. D. - Ritka francia dallás nélkül. D. - Rút mint a franciaette orr. D. - Sovány mint a francia. D. - Sötét mint a francia posztó. (Sötétkék.) D.

Fricska. Guba alatt fricskát hány. (Suttyomban fenyegetőzik, senki sem látja.) E.

Frissen. Az éles borotva frissen bánik a szakállal. D. - Frissen jár mint a rák. D. - Frissen jár mint az ur. M. - Frissen repül mint az ólommadár. D. - Ki frissen eszik, frissen él. D.

Frissebbit. Oldalösztön frissebbiti a lábakat. (Ösztöke.) D.

Fujó. Minek a fujó, ha a vasat hidegen verik. D.

Fucs. Fucsra ment, mint az ónodi vakarcs. E.

Fulánk. A hol a méz legédesebb, ott a fulánk legmérgesebb. ME. - A hol a méz legédesebb, ott a fulánk legélesebb. D. - A hol a méz legédesebb, a fulánk legkeserübb. D. - Éget mint a fulánk. E. - Fulánk minden szava. E. - Igen mézes falat alatt aligha fulánk nincs. D. - Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe. E. - Méz mellett fulánkot is találni. D. - Szava édes, de fulánkos. D.

Ful. Vizbe fuló habhoz kap. S.

Fundamentum. Szóbeszéd pipafüst, pénz a fundamentum. Ny. 8.

Fundus. Nemes fundusát meglátogatták. (Üllepére vertek.) D.

Furdalja a kisbiró. (Lelkiismerete.) E.

Furcsa ki szék, csak lába kék. (Csak lába kellene. Különös beszéd.) Ny. 7. - Kurtán furcsán. Ny. - Mogyorófa olaj, furcsa olaj. (Verés.) D.

Furfang. Paraszt furfangját, isten bölcseséget nincs ki kitanulja. S. - Furfangos mint a peleskei bakter. S.

Furkó. Minden botnak végén a furkója. B. - Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyalka pecek. E. - Tartja magát mint a nyeletlen furkó. Ny. 2. - Tudod szóval, mint Kokes a furkóval. Ny. 3.

Furulyás. Szerencsétlen furulyás. E.

Fúr. Fúr, farag a faragó. E. - Fúrják száját, oldalát, mégis feneketlen hagyják. (Kémény.) B. - Fúrták, faragták, mégis torkát feneketlen hagyták. (Részeges.) D. - Még kantája sincs s immár fúrja a bort. Decsi János.

Fúró. Cigánytól vesz fúrót. S. - Fúrót nyelt. E. - Ha nincs fúró, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. - Köles fúró. D. - Lesz belőled vagy fúró vagy kalapács. D. - Zsidó az ördög fúrója. S.

Futak. Futakon lakik. (Gyáva, hamar fut.) E. - Nem Bátorban, hanem Futakon lakik. D.

Futás. A futás szemérem, de hasznos. Ny. 12. - Agarat előzhet sebes futásával. D. - Nem gyorsaké csak a futás. E. - Szégyen a futás, de hasznos. M. KV.

Futkos az esze. D.

Futó bolond. D. - Futó ellenségnek arany hid. Hunyadi János. - Futó embert üti agyon a villám. S. - Jó futót is utóléri a halál. S. - Könnyen futó sem érhet mindenhova. E. - Legjobb futót is eléri az öregség. D. - Legjobb futót is eléri a halál. S. - Villám a futó embert sujtja. S.

Futós. Elválik, kinek lova futósabb. D. - Sok darázs a legfutósabb paripát is megöli. D.

Fuvaros. Másnak lovát inkább meghajtja a fuvaros. D. - Mindig jár mint a fuvaros ló. Ny. 1.

Fuvatlan. Nehéz meleg tarhonyát fuvatlan elkölteni. D.

Fuvás. Nem indul meg a nádszál futás nélkül. KV.

Füvezni. Jól magához tudja füveni. (Fűzni, fűvel kötni.) Decsi János.

Függ. Csak egy cérnaszálon függ. M. - Cérnaszálon függött élete. D. - Egy szegen függnek. D. - Hajszálon függött élete. E. - Nehéz a magasan függő szalonnából szelni. D. - Uj szita szegen függ. D.

Füge. Eredj, találj fügefalevelet, ha nem akarsz pirulni. (Szégyeld magadat.) E. - Bojtorjánról fügét nem szedhetni. Pázmán. - Egyik várban haragszanak, másikban fügét mutatnak. K. - Fügét mutat. (A fenyegetőzést nevetni; a komáromi vár kőből faragott szüze fügét mutat.) E. - Hirét hallotta, mint tót a fügének. Ny. 8. - Kit isten meg akar gyógyitani, egy száraz fügével is meggyógyithatja. ML. - Köpönyeg alatt mutat fügét. S. - Nem terem tövisen füge. KV. - Tótnak kökény a bora, vadalma fügéje. Sz. - Tótnak vadalma, vadkörte fügéje. D. - Tövisen fügét ne nyomozz. D. - Zsebben mutat fügét. (Suttyomban fenyegetőzik, senki sem látja.) S.

Fülel mint a nyul. D. - Fülel mint a nyul a bokorban. S. - Fülel mint a malac a zsákban. S. - Fülel mint süket disznó a buzában. E.

Fülemile. Énekel mint a fülemile. E. - Ordit mint az erdei fülemile. (Tréfás neve a farkasnak.) E. - Örül a fülemile, ha hangyatojást lát. D.

Fülep a fülit. (Fogj hozzá a dologhoz.) E.

Füles bagoly. E. - Hóres móres, markó füles. (Honores mutant mores, latin közmondásnak magyaros elferditése.) Sz. - Ördögöt fogott, azt is füleset. (Megjárt.) D. - Ördögöt fogott azt is jó füleset. D. - Ugri füles. E. - Ugy áll mint a füles korsó. S. - Ugy néz ki mint a fülesbagoly. E.

Fületlen gomb. (Hasznavehetetlen.) E.

Fülig a lében. D. - Fülig adós. B. - Fülig begombolódzott. (Német.) S. - Fülig van. E. - Fülig van a csávában. D.

Fürdik. Egy kádban fürdenek. D. - Együtt fürdenek. D. - Eleget fürdik a malomkerék, mégis fekete. K. - Ha fürdik is a csóka, nem lesz fehér galambbá. D. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle. B. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska. Np. - Tejben-vajban fürdik. E.

Fürdő. Disznónak kedves fürdő a mocsár. B. - Első fürdőjét is borból készitették. D. - Fürdőjével együtt a gyermeket ki ne öntsd. (Német.) D. - Fürdővizzel a gyereket is kiönti. (Tulságos igyekezet kárt okoz.) Ny. - Száraz fürdőben uszkál. E. - Nem kell a gyermeket a fürdővel kiönteni. E. - Nyugtalan mint a fing a fürdőben. E.

Fűrészel. Csukafog tanitotta fűrészelni az embert. D.

Fürészpor. Fürészporból aranyat szed. E. - Tengődik mint Pap Jóska lova a fürészporon. Ny. - Tüzbe jött, mint Pap Jóska lova a fürészportól. Ny. 5. - Tüzbe jött, mint Pap szamara a fürészportól. S.

Fürge. A lányasszony olyan fürge, mint az ürge. Ny. 13. - Fürge leány, mint a pereszlény. E. - Fürge mint a fürj. E. - Fürge mint a hal. E. - Fürge mint a sajtkukac. S. - Fürge mint az ürge. E.

Fürj. Friss mint a fürj. E. - Fürge mint a fürj. E. - Fürj is megszokja a tarlót. D. - Őröl mint a karvaly a fürjnek. D.

Füröszt. Ha borba fürösztenék, bőre is elinná a bort. D. - Tejben, vajban fürösztik. D.

Fürt szőlőért megzálogol, borral agyon kinál. E.

Füstöl. A szalonnát ha egyre füstölik is, sem válik belőle derellye. Cz. - Soha kéményét füstölni nem látták. D. - Füstöl bele a feje. E. - Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy ebéd. K. - Ugy megszidták, hogy ugyan füstölgött. D.

Füstös. Bár szalmás legyen a kunyhód és füstös is, jobb más palotájánál. Sz. - Szép a kémény füstös hússal. D.

Fűszer. Asszonynak könnye gonoszságnak fűszerszáma. D. - Jó fűszerszám az éhség. B. - Legjobb fűszer az éhség. E. - Kolbászszal fűszerszámozza a levest. (Étkes.) D.

Fűt. A ki nyárban nem gyüjt, télben keveset fűt. Sz. KV. - A ki nyárban nem gyüjt, télben nem igen fűt. D. - Egy kenyérért nem fűtik be a kemencét. Ny. 6. - Háromszor fűtöttek be neki, mégis sületlen maradt. Ny. 24. - Itt a tél, jaj kinek nincs fűteni valója. D. - Ki ifjanta jól gyüjt, vénségére jól fűt. D. - Ki ifjanta gyüjt, vénségében fűt. KV. - Ki ifju korában jól gyüjt, vénségében jól fűt. S.

Fűtő. Ki fűtőben hál, mást is ott keres. BSz. - Én sem vagyok kemencefűtő uram házában. D.

Fűtőzik. A ki tüztől távol fűtőzik, befagy a segge. Ny. 4. - Egy kemence mellett fűtőznek. D. - Jobb a vén tőkénél fűtőzni. D.

Fütyül. Nekem is füttyentett valamikor a sárga rigó. (Nekem is volt jó napom.) Ny. 1. - Csak ugy ne fütyüljenek rád, mint a fóti parasztra. Ny. 5. - Fütyül mint a rigó. D. - Fütyül mint az éhes cigány. (Kínjában.) Ny. 2. - Könnyen fütyül. (Jól megy dolga.) S. - Megtanitlak keztyüben fütyülni. (Fenyegetés.) E. - Merni kéne a templomban fütyülni. Ny. 11. - Ugy táncol, ahogy mások fütyülnek. S.

Fütyülés. Megadták neki is a fütyülés árát. D. - Szájhegyezés nem fütyülés. E.

Fűz. Megint fűzik már a bocskorát. (Kóborol.) Ny. 6. - Űzik-fűzik. (Pletyka.) E.

Fűzfa. A mi kardunk sem fűzfa. D. - Az én kardom sem fűzfa, az én puskám sem bodzafa. KV. - Aranyos hüvelyben fűzfa kard. B. - Atyafi Ádámról, Éváról, a görbe fűzfáról. S. - Bús mint a szomorú fűz. S. - Fűzfa hegedűhöz nád vonó illik. Sz. - Fűzfa-deák. D. - Fűzfa-paripán nyargal, mégis gyalog jár. D. - Fűzfapoeta. E. - Fűzfa-sulyok ez Mátyás! (Ez hazugság.) Ny. 2. - Fűzfába oltott alma. D. - Letette a fűzfa-széket. (Sokat fecsegő asszony.) Ny. - Megesküdtek a fűzfa alatt. (Pap nélkül.) Ny. 1. - Megjön az, mint a fűzfasíp. (Idővel meglesz.) E. - Szomorú fűzfának is van virága. S.

Fűző. A kórót nem szokták fűző mellé tűzni. (Hanem a virágot.) ML.

« E. É. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

G. »