« F. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

H. »

Gabona. Hányják-vetik mint a dézsma gabonát. D. - Rohadt szőlő, dűlt gabona nem szerez szükséget. E.

Galacsin. Parittya szájából hánya a galacsint. D.

Galagonya. Egyik kökény, másik galagonya. E. - Máskor galagonyán is kapna, most csak turkál benne. BSz.

Galambház kész mészárszék. E. - Szegény urnak galambház a mészárszéke. D.

Galambkosár. Nem galambkosár a világ. (Tág a világ, másutt is elélhetni.) D.

Galiba ember. (Izgága.) D.

Gallér. Csak gallérja is alig maradt. M. - Gallér alá pök. (Megszégyenít.) Pázmán. - Galléromnak sem hiszek. E. - Galléron ragadta. E. - Ha más gallérjából kiveszed a tetüt, magad ráncába ne tedd. D. - Megkötötték a kender-ingnek gallérját. (Felakasztották.) D. - Neki sincs gallérjához varrva a szerencse. E. - Nem tölti gallérja mellé a bort. (Kiissza.) E. - Nem varrták ingem gallérjához. S. - Nincs galléromhoz varrva. E. - Ránc nem gallér. D. - Ráncos mint a gallér. D. - Ráncos mint a gallér, kerekes mint a tallér. E. - Sem ingem, sem gallérom. (Sem ismerősöm, sem rokonom.) Ny. 19. - Senkinek sincs szerencséje gallérjához kötve. D. - Végy el engem kincsem, kilenc ingem készen, ujjahéja, gallérhéja egy csepp alja sincsen. (Szegény.) D. - Inged gallérának se higyj. E.

Galuska, derelye, kapások ereje. Ny. 20.

Gamón jár. (Fa lábakon; Steltzen. Nagy hű-hóval beszél, ír, álpáthos.) E.

Ganéjas. Ganéjas szekérnek, részeg embernek isten is kitért. E.

Gangosan pödörgeti kajla bajuszát. D.

Garabonca. Ritka hajdu garabonca nélkül. D.

Garaboncás. Jár mint a garaboncás diák. (Garolo, bontó: azaz zajongva járó és rontó-bontó. A garabonciás diák a magyar népmesék szerint sárkányon nyargal, köpönyege szélvészként repül, ő a zivatarok felidézője.) E. - Megy a garabonciás diák, kergeti a felhőket. S.

Garai. Örül mint gatyájának Garai. D.

Garasos. A te szavad nem jár, mint a régi két garasos. (Nincs értéke.) Ny. 6. - Egy garasos emberbe száz forint ára kárt ne tegyünk. (Gyenge ember nagy terhet ne emeljen.) Ny. 6. - Fickándozik mint a polturás malac a garasos kötélen. B. - Hánykódik mint poltrás malac a garasos kötélen. E. - Hetvenkedik mint a polturás malac a garasos kötélen. S. - Kéreti magát mint a garasos tök. Ny. 5. - Poltrás malac, garasos kötél. E. - Ugy feltartja az orrát, mint a három garasos malac a négy garasos kötélen. Ny. 5.

Garat. (Garad.) Felöntött a garatra. (Sokat ivott.) KV. - Jó garad mindent lejár. E. - Jóllakott mint a molnár tyúkja a garadon. Ny. 8. - Ki előbb megy a malomba, előbb önt a garatra. S. - Minden lejárt a garadján. (Mindenét elette-itta.) E. - Igaz garatos, mint szent János. (Becsületes molnár, nem csal; a molnárok a lisztet duplán is megvámolják.) Ny. 16.

Garád. Kikönyökölt mint a kabai kutya a garádon. Ny. 4. - Oda könyököl, mint kutya a garádjára. E.

Garázda mint a részeg dragonyos. E. - Garázda mint a részeg ember. D. - Garázda Péter, garázda Pál. Np.

Garmada. Adj kevéshez több kicsinyt, garmadád is leszen. D.

Gatyás. Eljött immár Simon Judás, jaj te neked pőre gatyás. (Simon Judás napján beáll a hideg.) D. - Itt vagyon már Simon Judás, jaj is neked inges-gatyás. (Csikós, gulyás viselet.) Sz. - Itt vagyon már Simon Judás, jaj már néked inges, gatyás. Sz. - Közeledik Simon Judás, jaj te neked pőre gatyás. S. - Messze ellátszik, mint a kecskeméti gatyásfa. D. - Nosza neki bő gatyás! E. - Rajta, bő gatyás. E.

Gavar. Nem is gavar, ki minden reggel két gombot nem varr. E.

Gavallér. Nem gavallér, ha nem adós. D. - Tyukültető gavallér. E.

Gaz. A ki nem szánt, nem arat. D. - A mely földet nem szántanak, azon gazt aratnak. KV. - Elvitték a gazra. (A lopott jószágot elrejtik a gazban; ellopták.) E. - Gaz esett a szemébe. (Álmos a fonásnál.) Ny. 2. - Gada a gazban. (Tönkrement.) Ny. 17. - Gazt vetek rá. (Ellopom.) E. - Megterem a virág a gazban is. E. - Mindenütt felveszi magát a gaz. (Rossz fű, bozót.) KV. - Mindenütt megterem a gaz. S. - Mindenütt terem a gaz. KV. - Parlagon terem a gaz. D. - Szántatlan földön gaz terem. E. - Szántatlan földön gazt aratnak. Ny. 19.

Gaz. (Gonosz.) Gaz anyának váltott gyermeke. D. - Kettő káros a háznál: rossz pénz és gaz cseléd. Ny. 20.

Gazos. Maga gazos, mást rostál. E.

Gazság. Homlokán viseli a gazság bélyegét. Cz.

Gazol. Rut madár, mely fészkébe gazol. Ny. 1.

Gazdaság szemet kiván. E. - Kis konyha, nagy gazdaság. S. - Nem jó a házból kifelé seperni a szemetet, mert kimegy a gazdaság. Ny. 3. - Szántóvető embernek a jövő esztendőben áll minden gazdasága. S.

Gazdálkodik. Ugy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is. E. - Krajcáros gazdálkodás. S.

Gazdátlan. Jár mint a gazdátlan kutya. S. - Kóborol mint a gazdátlan kutya. S. - Ténfereg mint a gazdátlan kutya. S.

Gazdagság. A gazdagság jó szolgáló, de rossz uralkodó. D. - Cigány jobbágyság, galamb majorság nem nagy gazdagság. S. - Arany és gazdagság rosszra izgat. KV. - Igyekezeten áll a gazdagság. D. - Jobb a jó hir a nagy gazdagságnál. S. - Ki a gazdagságot megutálhatja, az annál gazdagabb. D. - Minden gazdagsága a szóvetés. D. - Nagy veszélylyel jár a nagy gazdagság. KV. - Nagyobb a becsület a sok gazdagságnál. KV. - Nagyobb a jó hirnév a sok gazdagságnál. KV. - Okosság szüli a gazdagságot. D. - Semmi gazdagság sem ér fel a jámbor asszonynyal. E. - Sok kevélyet, bolondot csinál a gazdagság. E. - Szabadság jobb a gazdagságnál. KV. - Szépség és gazdagság hamar muló jószág. KV. - Szorgalom gazdagság, henyélés szegénység. D. - Szűken költve, naponta keresve, szaporodik a gazdagság. S.

Gazdagodik. A ki sokat hordózkodik, nehezen gazdagodik. (A ki sokat költözködik, hurcolkodik stb.) D. - Álomból még senki sem gazdagodott meg. Ny. 6. - Ha bolond megy a vásárra, gazdagodnak a kalmárok. Ny. 17. - Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Kevély és fösvény ajándéka nem igen gazdagit. K. - Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Becsületes úton.) D. - Nehéz jámborul hamar gazdagodni. KV. - Nem otthon gazdagodik a kalmár. D. - Nem szokott a kalmár otthon gazdagodni. E. - Ritkán gazdagul a játékos. D. - Sok igéret nem gazdagit. E.

Gazember. Cégéres gazember. S. - Gazembernek sűrü átka. D. - Ott is terem a gazember, a hol nem vetik. Sz. - Terem a gazember, a hol nem is vetik. E.

Gazsi. Közepén van, mint Gazsi az imádságnak. (A dolognak.) Ny. 19.

Gácsér. Göndör mint a gácsérfark. E. - Ritka réce gácsér nélkül. D.

Gágog. A libát gágogni tanitja. D. - Gágog mint a lúd. E.

Gálya. Gályáját igen jó szellők fujdogálják. D. - Repedt az árboc, megállott a gálya. (Baj.) D. - Rossz gálya, melynek dereglyéi nincsenek. (Erős is segitségre szorul.) D.

Gáncs. Gáncsot vet, letesz akárkit. D. - Ha birkózol, tanulj gáncsot vetni. E. - Könnyü gáncsot találni. S. - Mindenben gáncsot talál. M. - Nincs oly jó, kiben gáncsot ne leljenek. S. - Nincs oly szép, kiben gáncsot ne leljenek. D. - Nincs oly szép személy, kiben valami gáncs ne volna. E. - Vén ember tanácsa jobb mint ifju gáncsa. KV.

Gánica. Mosolyog mint a zsiros gánica. Ny. 23. - Fáj rá a foga, mint a kávási kutyának az árpa gánicára. Ny. 2.

Gányó. Megölte mint gányó a kutyát. (Gányó, bolgár kertész, milyen sok van az alföldön.) Ny. 3.

Gáspár van a sajtban. (Kukacos.) KV.

Gát. Ember kell a gátra. E. - Legény kell a gátra. E. - Legény a gáton. E. - Nehéz a sebes szélnek gátot vetni. D. - Puszta malmon, száraz gáton vámot nem vehetsz. Sz. - Túltenni a gáton. (Elveszteni.) E.

Gázol. Másnak becsületében gázol. D. - Mind a vizig szárazon, a hol viz van, gázoljon. (Elmehet.) Ny. 4.

Gebe. Gebéből lesz a tátos. E.

Gebei. Hozzá rugott mint a gebei pap a szamárhoz. (A gebei papot a vásárban megrugta a szamár, a pap visszarugta, de ez is csak neki fájt.) E. - Nem vagyok én gebei pap. E.

Gedő. Anyja csalogatja a kecske gedőt a kertbe. D. - Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő. D.

Gellért. Eddig szent Gellért hegyét is elhordották volna. D. - Magas mint a szent Gellért hegy. S. - Szent Gellért hegyi táncos. (Boszorkány.) E.

Gencsi. Sovány mint a gencsi nyul. S.

Generális. Rossz káplár, ki nem akar generális lenni. D. - Rossz katona, ki nem vágyakozik generálisságra. D. - Vagy generális vagy káplár. (Ismerem, de nem tudom kicsoda, micsoda.) D.

Gereben. Gondolkodik mint a gereben-csináló. Ny. 1. - Mintha gerebenen ülnék. E. - Szereti mint kutya a gerebennyalást. D.

Gereblye. A mit villával felrak, gereblyével lehuzza. E. - Fogatlan gereblye. (Vén.) D. - Ha isten akarja, a gereblye is elsül. S.

Gerencsér. Nevet mint a feldőlt gerencsér. (Fazekas.) Ny. 2.

Gerenda. A szőrt is gerendának látja. D. - Más szemében a gerendát se látná. D. - Más szemében meglátja a szálkát, magáéban nem a gerendát. E. - Más szemében szálkát, magáéban nem érzi a gerendát. E. - Maga szemében a gerendát nem, máséban a szálkát meglátja. D. - Más szemében a szálkát ne keresd, ha magadéban a gerendát nem látod. D. - Meglátja más szemében a szálkát, magáéban nem a gerendát. E. - Ne ágaskodj a gerenda alatt. Ny. 4. - Nem kell minden szálkából gerendát csinálni. E. - Nem minden fából leszen gerenda. D. - Nincs a viznek gerendája. E. - Nincs jég alatt gerenda, sem a vizen rakonca. D. - Papot állit a letört gerenda alá. (Oszlopot.) Ny. 8.

Gerezd. Egy rothadt szőlőszem egész gerezdet megveszt. D.

Gergely. Mátyás, Gergely, két rossz ember. (Hideg napok.) S. - Szent Gergely vitéze. (Gyenge vitéz. Gergely napján iskolába csalogatják a falusi gyermekeket, katonás menetben járják velök a falut.) D.

Gerinc. Gerincéhez száradott hasa. (Sovány.) D.

Gerlice. Árva mint a gerlice. E. - Bús mint a gerlice. E. - Örül a gerlice, ha rátalál párjára. D. - Szelid mint a gerlice. D. - Turbékol mint a gerlice. E.

Gersei. Heten vannak mint a gersei ördögök. Cz.

Gesztenye. Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét. E. - Otthon süti a gesztenyét. E. - Tűzről pattant gesztenye. (Haragos.) D.

Gesztenyeszinü hajam nekem is volt. D.

Géczi boszorkány. Arany J.

Gége. Az ökörnek nagyobb a gégéje még sem bőg annyit. D. - Farkas gégére ment. B. - Nem köt csomót gégéjén. D. - Kész másnak gégéjét tréfából is megmetszeni. D. - Sima gégéjű. (Minden könnyen lecsuszik rajta.) D. - Száraz mint a szomjas gége. ME.

Gém. Fosógém. ME. - Százhusz gémnek hatvan keszeg. (Apró hal. Kevés.) E.

Gérád (garád.) Épen ugy áll, mint macska a gérádon. Ny. 5.

Géresi. Veled járom kemence, mint a géresi ember mondaná. (Oly jó kedve volt, hogy kész lett volna a kemencével is eltáncolni, a mi lehetetlen. Szilaj jó kedv.) E.

Gézenguz az ura, kotyomfity a szolgája. Decsi János. - A kinek gézenguz az ura, kotyomfity a szolgája. M. KV. - Kinek gézenguz a gazdája, kotyomfity a szolgája. ME.

Gigeji. Ostoba mint a gigeji kántor. Ny. 5.

Gilice (gerlice.) Búsul mint gilice a száraz ágon. D. - Neki szokott mint gilice a száraz ágnak. D.

Giliszta. Kis gilisztával nagy halat foghatni. S. - Kit a kigyó megcsipett, fél a gilisztától is. Ny. 8. - Nincs veleje, mint a gilisztának. D.

Gofús ember. (Szemtelen.) D.

Golop. Sorba megy, mint Golopon a kutyaugatás. Ny. 14.

Gólya. Árva mint a gólya. Np. - Ciconia meg a gólya. (Idem per idem.) E. - Elemelte mint gólya a fiát. D. - Elvitte mint gólya a fiát. B. - Elvitte kedvét a gólya. (Teherbe esett leánynak.) Np. - Fenakadt mint a mindszenti gólya. Ny. 2. - Felakad mint a mindszenti gólya a torony tetején. Ny. 6. - Gólya hozta. (A kis gyermeket.) S. - Gólyának gólya a fia. S. - Gondolkodik mint féllábon a gólya. E. - Gondolkozóba esett mint a gólya. E. - Iszik mint a rékasiak a gólyára. Ny. 5. - Későbbre száll el a gólya mint a veréb. (Nagy, nehezebben repül fel.) E. - Meglegyintette mint Bódi a gólyát, hogy botra tekerődzött a nyaka. (Agyonütötte.) Ny. 1. - Őt sem a gólya költötte. E. - Sokszor megjön addig, el is megy a gólya. E.

Gomb. Csekély dolog, gombház, ha leszakad lesz más. Cz. - Elütötték a gombját. E. - Fületlen gomb. (Hasznavehetetlen.) E. - Gombház, ha leszakad lesz más. S. - Három gombig volt. (Oly sokat evett, hogy mellényének csak három felső gombja volt begombolható.) E. - Nem is gavar, ki minden reggel két gombot nem varr. E. - Nyakán ütik el a gombot. D. - Ő tette fel a toronyra a gombot. S.

Gomba. A gomba mag nélkül is terem. K. - Eső után nőtt gomba, benne a féreg. D. - Gombamódra nő. (Hirtelen.) E. - Gomba nem gombóc. E. - Hamar nő mint a gomba. D. - Hamarabb ér a gomba az otromba. D. - Könnyü a gombát letaposni. D. - Mai gomba, benne a féreg. D. - Mérges gomba. D. - Bolond gombát evett. ME. - Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba. E. - Neki terül mint az urgomba. Ny. 6. - Nem gomba a vitéz, hogy minden ganéban teremjen. D. - Nem mind gomba a mi hamar nő. D. - Nem minden gomba jó gomba. D. - Nem minden növény alatt terem a szarvas gomba. D. - Nem nagy munka, egy éjszakai gomba. D. - Nő mint a gomba. S.

Gombol. Gimbelem-gombolom. ME. - Mihelyt gondol, mindjárt gombol. Ny. 7.

Gombolyag. A legnagyobb gombolyagnak is van vége. D.

Gombostűn kezdi, lovon végzi. S. - Gombostűvel szurkál, inkább bottal ütne. ME.

Gombóc. Elszaladt mint a gyórói gombóc Cirákra. Cz. - Gomba nem gombóc. E. - Gombócokkal tölti üres gyomrát. (Telhetetlen.) D. - Inkább a has fakadjon, mint a gombóc maradjon. S. - Ott élni jó, hol gombóccal hajigálják az embert. E. - Ott lenne jó katona, hol gombóccal lövöldöznek. D.

Gondolat. A gondolattól vámot nem vesznek. D. - A hány fej, annyi gondolat. E. - Általlátja a gondolatot is. D. - Botfejtől görcs a gondolat. D. - Hamarább járt a gondolatnál. D. - Jól fogant gondolat okosan születik. D. - Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyakötésnél. D. - Tanácscsal erősödnek a mély gondolatok. KV. - Tarka lótól, gondolattól, nem fizetnek vámot. E. - Ugy jár mint a gondolat. D. - Ugy megy mint a gondolat. E.

Gondatlan. Hamar orrára bukik, ki gondatlanul lép. D.

Gondolkozik. A ki siet, nem sokat gondolkozik. KV. - Fenszóval gondolkozik. E. - Gondolkodik mint féllábon a gólya. E. - Gondolkodik mint a szalmás ló. Ny. 17. - Gondolkodik mint a gerebencsináló. Ny. 1. - Gondolkodik mint a verembe esett farkas. D. - Gondolkodik mintha rábizták volna az ország dolgát. D. - Gondolkozóba esett mint a gólya. E. - Köszvényes ember sokat gondolkozik. (Ifjukori bűnök.) E.

Gondolkozás. Senki nem ád gondolkozásától vámot. KV.

Gondoskodik. Mikor isten nyulat teremtett, bokorról is gondoskodott. D.

Gondviselés. Az isteni gondviselés tovább terjed a csirkének a tojásból való kipattanásánál. D.

Gongyola. (Összehajtott kender.) Nagy gongyolát köt is a guzsalyra. (Messzire megy férjhez.) Ny. 1.

Gonoszság. Asszonynak könye gonoszságnak fűszerszáma. D. - Azon gonoszság mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz. - Csontjához forrott a gonoszság. D. - Felszabadult minden gonoszságra. D. - Gonoszságban zabált. (Tele van gonoszsággal.) D. - Hadakozás és gonoszság együtt járó szomszédok. Cz. - Henyélés a gonoszság gyökere. S. - Issza a gonoszságot mint a vizet. D. - Ki az itélettől fél, kimutatja gonoszságát. D. - Példátlan gonoszságnak példás büntetése. D. - Pénznek szerelme, gonoszságnak gyökere. KV. - Számos gonoszságát vétkével fedezi. D. - Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság. E.

Gonosztevő gyűlöli a napot. KV.

Górén. Vigyáz mint górén a pásztor. D.

Goromba. Elég szép, csak az ábrázatja goromba. K. - Goromba, fuss a toronyba, onnan még a malomba, onnan még a pokolba. Ny. 1. - Goromba mint a daróc. E. - Goromba mint a pokróc. E. - Goromba mint a vámos. E. - Goromba zsákra goromba folt való. (Német?) S. - Harapós kutyának goromba gazdája. Ny. 2. - Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba. E. - Minden goromba otromba. D.

Gorombaság. Ritka révész gorombaság nélkül. D.

Gőböly. Nincs száma gőbölyös marhájának. (Gazdag.) D. - Se széle, se hossza kövér gőbölyének. D. - Kövér mint a gőböly. D.

Gődény a torka. D. - Iszik mint a gődény. E. - Talán a gődénynek torkát bérelte ki? D. - Gődénynek a torka soha meg nem telik. D. - Sok gődény a tavat is elhordja. D. - Kárákatonának gődény a pajtása. (Rossz a rossznak.) Ny. 4.

Gödör. Az óriás csak óriás, ha gödörben áll is. E. - Árok is van, gödör is van, szép leány is van, csunya is van. Np. - Nézegél mint vak Pista a gödörparton. Ny. 1. - Szereti mint vak a gödröt. E.

Gőgösen. Bolhából lett tetű nagy gőgösen sétál. (Szegényből lett gazdag, parasztból ur.) D.

Göllei. Utnak vált, mint a göllei ember bocskora. S.

Gömb. A nagy karabinszáj nagy gömbökkel telik. (Étkes.) D. - Hegyes mint a gömb. D.

Gömböc. Tömött gömböc. D. - Vastag mint a gömböc. D.

Gömbölyü mint a nyárs. D. - Gömbölyü mint a töltött galamb. E. - Dereka gyertya, keze gömbölyü. (Szép lány.) D. - Nem mind bors, a mi gömbölyü. D.

Göncöl. Azt véli, ő hajtja a göncöl szekerét. E. - Kevély mintha ő hajtaná a göncöl szekerét. E. - Elhullatta a göncöl szekere a szalmát. (Látszik a tejút az égen.) Ny. 15. - Ő hajtja a göncöl szekerét. D. - Ökrök nélkül csak a göncöl szekere fordul. D.

Göndör mint a gácsér farka. E.

Görbe. A görbe kezűt szeretik a birák. (Vesztegetőt, ajándékot hozót.) Sz. - A görbe kezűt szeretik az udvariak. E. - A görbe kezűt szeretik az udvarnál. KV. - Atyafi Ádámról, Éváról és a görbe fűzfáról. S. - A horog vessző korában szokja a görbét. D. - Görbe fához a héja legegyenesebben hozzá áll. (L. fa.) B. - Görbe mint a bűnös útja. S. - Görbe mint a teve háta. E. - Görbe szemmel néz. E. - Görbe úton jár. E. - Görbe volt a fája. (Rossz kenyeret sütött.) E. - Görbe ország. (Igy nevezi az alföldi ember a hegyes vidéket.) E. - Ha görbe nem volna a lőcs, nyujtó lehetne. E. - Hogy állunk a görbe fésűvel? (Jobbra fordult-e a dolog?) Ny. 1. - Hogyne törne, mikor görbe. E. - Megegyenesitették a görbe hátat. (Megverték.) D. - Segits rajta, jó garas, ne légy görbe se varas. E. - Szépen vagyunk a görbe fésűvel. (Rosszra fordult dolgunk.) Ny. 7.

Görbeség. A gúzsnak természete a görbeség. D.

Görbén beszél. D. - Görbén hordja nyakát mint a daru. E. - Ha valaki egy krajczárral adós, meg kell kérni; ha egy kis pénzzel adós, arra mindig görbén kell nézni. Sz. - Nehéz a görbén nőttet sugárrá növeszteni. D. - Görbén néz.

Görbit. Minden dolga: ujjait görbiti. E. - Mit görbited a lábodat, mint a tót a hegyen? Sz. - Nincsen más dolga: ujjait görbiti. D. - Száját görbitgeti, herczeg akar lenni. (Kényes.) E.

Görbül. A görbült agg nőnek agg ő regéje is. D. - Korán görbül, ami jó kampó akar lenni. (Latin.) S.

Görcs. Botfejtől görcs a gondolat. D. - Hamarább a görcsökkel. (Görcs lábakkal. Siess.) D. - Kötekedő a kákán is görcsöt talál. Ny. 8. - Lefaragták a háti görcsöt. (Megverték.) D. - Mint a görcs, olyan legyen az ék is. D. - Megütötte a görcsös famenykő. (Görcsös, csomós bottal megverték.) D.

Görény is csapdába kerül előbb-utóbb. Ny. 2. - Büdös mint a görény. D. - Néha a görény is ordit, nemcsak a szamár. D.

Görgei ember. (Ostoba.) E. - Kigördül belőle mint görgei tökből a nyul csikó. E. - Okos mint a görgei malac. BSz.

Görhes. Csunya nagyon: részeges asszony, rongyos pap, görhes disznó, vén szerelmes és gazdag fösvény. S. - Görhes (sovány) lónak, világos felhőnek, mosolygós asszonynak nem kell hinni. ME.

Görög. A görög mindig görög, még sem malacozik. (Szójáték: görög, párosodik.) E. - Görög irás az nekem. (Nem értem.) E. - Három görög, három török, három zsidó, kilenc pogány. D. - Kinéz mint görög a boltból. S. - Ravasz mint a görög. E. - Ravasz mint a görög zsidó. D. - Ravaszabb a görög kalmárnál. D. - Sétál mint kárvallott görög az üres boltban. (Görög annyi mint boltos; Szeged, Kecskemét táján a kereskedők többnyire görögök voltak.) E. - Spekulál mint a görög az üres boltban. Ny. 4. - Ugy sétál mint a görög az üres boltban. (Rátartós szegény.) Sz.

Gőz. Pálinka gőz. D. - Megnyertük mint balogiak a gőzt. Ny. 5. - Fejére gőzölgött a párlug. D.

Gözü. (Güzü.) Alszik mint a gözü. E. - Gözühordta. (Tiszta, egészséges; a gözü csak jó ételt hordja össze.) E. - Gözühordta mogyoró. E. - Hurcolkodik mint a gözü. Ny. 2. - Nem hordja gözü férgesét a mogyorónak. E. - Tolvaj güzü. D. - Sok van mint a güzü. Ny. 8.

Guba. Bolondnak guba, nem szép suba. E. - Bolondot guba illet, nem suba. KV. - Egymás gubáját hurcolják. (Veszekednek.) Pázmán. - Guba alatt fricskát hány. (L. fricska.) E. - Guba nem suba. (Tagadod, a mit nem lehet tagadni, a mi nyilvánvaló.) D. - Guba-vármegye. (Ung-megye gúnyneve.) E. - Guba gubához, bunda bundához. Ny. 10. - Illik mint arany rojt szobránci gubához. E. - Közelebb az ing mint a guba. S. - Kutya kutyával, guba gubával. Ny. 2. - Sűrü gazda, ritka guba. (A ki gyakran gazdát cserél, rongyos marad.) Ny. 6. - Tudja isten, kinek kell suba, kinek guba. Ny. 4. - Tudja isten, kinek subát, kinek gubát. D. - Vonszolják egymáson a gubát. (Veszekszenek.) Pázmán.

Gubás. Egyik gubás, másik subás. E. - Fanos ebnek gubás a társa. E. - Fanos ebnek gubás eb a társa. B.

Guba. (Zsivány neve.) Fejére tanitotta, mint bojtárját Guba. (Guba nevü zsiványtól bojtárja marhát lopott.) D. - Ne hagyd magad Guba Jakab. (Gyávát igy biztatnak; Guba Jakabot felesége verte.) E.

Guggaszt. Templom mellé kápolnát guggaszt az ördög. S.

Gúlya. Kövér mint a gúlya. D. - Nagy a gúlya ráncában. (Bolhája sok van, mása nincs: szegény.) D.

Gulyás. Kenyerez mint a gulyás bojtár. Ny. 2. - Zsiros mint a gulyás ing. D. - Zsiros mint a gulyás hús. D.

Gumi. Medvegumi pirítva. (Semmi.) D.

Gúnár. A gúnár hazajött, a jérce még oda van. (Az asszony rosszabb, kicsapongóbb szokott lenni a férfinál.) Ny. 9. - Azt gondolja, ő ölte meg a gúnárt. (Szájhős.) S. - Azt véli, hogy ő ölte meg a gúnárt. KV. - Bohó ángy, megölte a legjobb tojó gúnárt! D. - Gúnármérgű. E. - Nagy csuda házhéján a gúnár. D. - Ő verte el a gúnárt. E. - Örül mint a másét elverte gúnár. E. - Ritka lúdsereg gúnár nélkül. D.

Gúnya. Elég a gúnya, de rongyos. D. - Nyáron gúnya nélkül, télen kenyér nélkül el ne menj hazulról. Ny. 8. - Pénze is penészes, hogy ne gúnyája. D. - Pénzt vagy gúnyát! Ny. 5.

Gunyhó. (Kunyhó.) Félre gunyhó, jön a ház. D. - Félre putri, jön a gunyhó. D. - Jobb a gunyhó mint a galiba. (Koliba szláv szó, rozzanputri.) D. - Tulajdon gunyhó jobb a más palotájának. E. - Vén gunyhó. (Vén ember.) D.

Gusztus. Sokféle a gusztus, fehér kenyér, lúdhus. Ny. 9. - Tisztelem a gusztusát. (Nem kérek belőle.) S.

Guta. Kerülgeti a lapos guta. S. - Mindegy guta. (Egyformán rossz.) D. - Simitsa meg a lapos guta. E. - Üsse meg a lapos guta. S.

Guta. (Hires zsivány Komorón Ung-megyében 1393-ban; parittyával teritette le az embereket. Szirmay.) Megátalkodott, mint falu végén a Guta. Ny. 5. - Meghuzódik mint kamara végébe a Guta. Ny. 20. - Összehuzta magát mint falu végén a Guta. Ny. 2. - Összehuzta magát mint Komoró végén Guta. Sz. - Ugy meghuzta magát, mint Komoró végén a Guta. Sz. - Ugy ül mint Komoró végén a Guta. (Mogorván.) Ny. 2. - Ugy ül mint Gömörő végén a Guta. Ny. 7.

Guta. (Falu Csallóközben.) Meghuzta, mint Guta mellett a mennykő. Cz.

Gúzs. A kétszeres gúzs nehezebben szakad. D. - Addig tekerd a gúzst, mig hajlik a vessző. D. - Farkasgúzsba kötötték. S. - Gúzs az, nem kolbász. E. - Gúzs nem kolbász. D. - Gúzsba tenni. (Mint a rugós tehenet, mikor fejik.) E. - Gúzsnak természete a görbeség. D. - Gúzszsal tormát ásni. (Lehetetlen dolog.) E. - Jobb a vaslánc mint a gúzs. D. - Könnyü vékony vesszőből gúzst tekerni. D. - Nehéz a fából gúzst tekerni. D. - Nehéz agg fából gúzst tekerni. B. - Nehéz gúzszsal tormát ásni. D. - Nem egyhamar lehet fából gúzst tekerni. D. - Sovány mint a gúzs. E. - Száraz mint a gúzs. E.

Guzsaly. Büdös a guzsaly, ha kibuvik a csalán. (Tavaszszal nem izlik a fonás; szobai munka.) Ny. 23. - Kard helyett guzsalyt vítat. F. - Nagy gongyolát (összehajtott kendercsomagot) köt a guzsalyra. (Messzire megy férjhez.) Ny. 1.

Gyakás. Az inában állt a dolog, mint Kosztolányinak a gyakás. Ny. 5.

Gyakor eséssel a kicsiny csep is lyukat ver. E.

Gyakorlás a legjobb mester. E. - Gyakorlás tesz mesterré. KV. - Gyakorlás mesterré teszen. Cz. - Ifju szokás, öreg gyakorlás. D.

Gyaláz. Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz. D. - Könnyü mást gyalázni, de nehéz felruházni. Ny. 10. - Kurvazanyja rossz embernek, egy szó ugy mint száz, a ki engem hátam megett, nem szembe gyaláz. D. - Szembe dicsér, hátul gyaláz. E. - Szegénység gyaláz. KV. - Tokai bort gyalázza a beckói lőre. D.

Gyalázat. Duna vize sem mossa le gyalázatját. Sz. - Az öreg nem hazudik maga gyalázatjára. D. - Nagy gyalázat embernek a tudatlanság. E. - Nem gyalázat a szegénység. E. - Nem mindenkor gyalázat a szegénység. D. - Öndicséret, gyalázat. E. - Sok gyalázaton kell a kevélynek átmenni, mig megalázódik. E. - Ura gyalázatja. (A rossz asszony férjére gyalázatot hoz.) D.

Gyalázatos. Minél alázatosabb, annál gyalázatosabb. S. - Nagyon alázatos, nagyon gyalázatos. ME. - Alázatosság nem gyalázatosság. B.

Gyalogolni. Ló mellett jó gyalogolni. KV. - Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolni. D. - Ló mellett gyalogolni bolondság. D. - Ne aludjál, nem álmodsz, ne gyalogolj nem fáradsz. Ny. 22.

Gyalogút. Nincsen olyan mint a lúd, nem kell neki gyalogút. Np.

Gyalogosan bot mellett. E. - Könnyü szekér mellett gyalogosan. E.

Gyalult. Kopasz mint a gyalult deszka. D. - Minél jobban gyalulják a deszkát, annál simább lesz. B.

Gyanakszik mint a varju. E.

Gyapjas. Jó pásztornak gyapjas a juha. D.

Gyapjuzsák. Karcsu mint a gyapjuzsák. E.

Gyanu. Száz gyanu közt kilencvenkilenc helytelen. E.

Gyanuper. Élt a gyanuperrel. (Sejtette.) E.

Gyanus. Abban gyanus, ebben tudós. E. - Ki miben tudós, abban gyanus. Pázmán. - Ki mindenben tudós, mindenben gyanus. D.

Gyanusit. Kit egyben rajtaérnek, azt másban is gyanusitják. S.

Gyarló. A jók között is egyik a másiknál gyarlóbb. D. - Az asszony csak gyarló, bosszuállásra hajló. KV. - Az asszony gyarló, hamisságra hajló. KV. - Az asszony csak gyarló, hamisságra hajló, ritkán találsz igen jót. B. - Gyarlónak hetvenhétszer is megengedhetni. (Megbocsáthatni.) D. - Gyarló az ember mint az érett nádszál. D. - Ha gyarlók nem volnának, vétkesek sem volnának. D. - Ha gyarlók nem volnánk, vétkesek sem volnánk. E. - Részeg embernek gyarló imádsága. D.

Gyarlóság. Lehet a gyermekszeretetben is. D. - Mindent hinni vagy semmit sem hinni, azonegy gyarlóság. E. - Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság. D.

Gyarmati sintér legyen a doktorod. (Kegyetlen, ki megkínoz.) Ny. 1.

Gyámoltalanul. Hadd koptassák a nyelvöket haszontalanul; hiszen isten nem hagy el engem gyámoltalanul. D.

Gyáva. A jó tolvaj a gyáva tolvajt meglopja. D. - Füstfaragó, annak is leggyávábbja. (Kéményseprő.) D. - Hol gyáva az atya, ott a fiut az anyja nevén hivják. D. - Hol gyáva az apó, anyó nevén hivják a fiukat. E. - Szükség idején a gyáva is megbátorodik. Cz.

Gyenge. A törvény oly háló, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darázs pedig keresztültöri magát rajta. D. - Gyenge a bőre, azt félti. D. - Gyenge lábon áll. E. - Gyenge mint a nyul nyaka. E. - Az erős a gyengét csak a zsákba rázza. D.

Gyengéltet. (Kényeztet.) Ki szolgáját gyengélteti, fejére neveli. BSz.

Gyengén bánik vele, mint a tojással. D. - Nem mindenkor árt a gyengén való bánás. K.

Gyep. Ki a gyepre. E. - Megtetszik, hogy az ő házát sem forogja sok ember, mert felfogta a gyep. K. - Gyepes a háza tája. (Nem fogad vendéget.) KV. - Begyepesült az esze. (Eltompult.) E.

Gyeplő. Kender gyeplő, csepü hám, mind a kettő rossz szerszám. ME. - Közé vetni a gyeplőt. (A kocsist elragadták a lovak, szabadjukra ereszti.) E. - Utána vetni a gyeplőt. (U. a.) E. - Madzaggyeplő, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám. E. - Szedd beljebb a gyeplőt. (Fékezd nyelvedet.) E.

Gyepű. A gyepüre hordja a venyigét. (Elfagyott.) Ny. 6. - Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jön belőle. E. - Tekereg mint a kigyó a gyepün. (Csüri-csavarja.) Ny. 2.

Gyerekes asszony, pipás ember soká tud előkészülni. (Olyan asszony, kinek gyermeke van.) Ny. 6.

Gyerekeszü kiván végére menni a gyermek szavának. E.

Gyermekes háznál le kell ülni. (Különben elveszti álmát a gyermek. (Babona.) S.

Gyergyói. Összesúgnak mint a gyergyói lovak. (Fáradt lovak egymás nyakára teszik fejöket. Egy bárgyu pór látván ezt két gyergyói lovon, azt mondotta: összesúgnak.) D.

Gyertyáz. Nem sokat gyertyázott a könyvek mellett. D.

Gyékény. Farához száradt a gyékény. (Szegény.) D. - Ki tudja, mikor rántják ki alólunk a gyékényt. (Mikor halunk meg.) E. - Kirántották alóla a gyékényt. (Meghalt.) D. - Más fejére gyékényt ne gyujts. D. - Száraz mint a gyékény. D. - Egy gyékényen árulnak. M. - Elrántották alóla a gyékényt. (Meghalt.) Sz. - Ki sem tudja, mely nap elrántják a gyékényt alóla. M. - Megalkusznak egy gyékényen. D. - Nem árulok meg veled egy gyékényen. ME.

Gyémánt. Fényes mint a gyémánt. B. - Gyémánt hasad vértől. KV. - Ha a csehkőre legszebb pecsétet metszenek is, még sem válik gyémánt belőle. D. - Gyémánt is elolvad, nem csuda, ha a jég. D. - Kemény mint a gyémánt. (Az ásványok keménységi foka szerint a gyémánt legkeményebb. D.

Grammatika. Közjóra világol, mint Márton grammatikája. (Márton német grammatikájából többen tanultak együtt.) E.

Gránát. Skarlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, csuszt. (Csáki László gróf 1649-ben oly nagy pompát fejtett ki, hogy díszruhája uradalmakat érő volt.) Cz. - Skarlát, gránát, nyust: Léva, Tata, sust. Sz.

Gritti Lajos halála. (Rossz ember kegyetlen, keserves halállal hal meg. Gr. Lajost Megyesen ugy végezték ki, hogy reggel két kezét, délben két lábát és este fejét vágták le.) M. KV.

Gróf is nemes, ha hazafi. E. - Gróf, kádencia: sróf. E. - Olyan módja van, mint egy grófnak. S. - Tojásból soha sem lesz gróf. E.

Gyík A ki a kigyótól megijedt, az a gyíktól is fél. Ny. 6. - A kit a kigyó megcsip, a gyíktól is fél. Ny. 1. - Izeg-mozog mint a gyík, mint a kit a bolha csip. Ny. 6. - Kit a kigyó megmar, a gyíktól is fél. E. - Szemibe mondta, mint Ime Pista a gyíknak. (Nagy vitézség.) Ny. 5. - Méregemésztette gyík. D.

Gyíkleső. (Panganét.) D. - Kurta mint a gyíkleső. D.

Gyilkos. A ki minek nem mestere, az annak gyilkosa. (Elrontója.) Ny. 1. - A tömlöcbe gyilkos vezeti a tolvajt. D. - A tolvajnak gyilkos az örököse. D. - Gyilkos akasztja a lopót. D. - Gyilkos vezeti a tolvajt a fogházba. K. - Istentelen gyilkos. D. - Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak. E.

Gyilkosság. Hol sok a szolga, titkolt a gyilkosság. (Nem vallanak egymásra.) D.

Gyim-gyom ember. (Együgyü.) Ny. 5.

Gyolcs. Az adós, az adós, kinek a gatyája gyolcs. (Úr.) Np. - Fehér gyolcs. (Vénasszony.) D. - Fehér mint a gyolcs D. - Vékony mint a gyolcs. D.

Gyolcsos tót. Járja az országot, mint a gyolcsos tót. D. - Oldalog, mint eb a gyolcsos tóttól. E.

Gyom. Csendes mint tyúk a gyomban. D. - Hallgat mint tyúk a gyomban. E. - Lelapult mint tyúk a gyomban. D. - Mindenütt terem a gyom. D. - Ritka út gyom nélkül. D.

Gyomlál. Nehéz a konkolyt mind kigyomlálni. D. - Parlag Péter kapálja, Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyott szőlő.) Ny. 6.

Gyopár. A mint üszögölöd gyopárod, ugy ütsz belé. D.

Gyors. A restnek még a szája se gyors. D. - Gonosz hirnek gyorsabb a szárnya. S. - Gyors mint a sors. E. - Gyors mint a szél. M. - Gyors mint az alsó malomkő. (Mozdulatlan.) Ny. 1. - Gyorsaké csak a futás. D. - Kicsiny a bors, de erős és gyors. KV. - Vén ember mindenben lassu, csak a koporsóhoz gyors. D.

Gyorsan. Kenett szekér gyorsabban jár. D. - Ki gyorsan jár, hamar elfárad. S. - Lassan kezdj, gyorsan végezz. Ny. 4.

Gyorsaság nem boszorkányság. S.

Gyógyit. A fájdalmat fájdalmas eszközzel gyógyítják. KV. - Amely eb megharap, annak szőre gyógyit. E. - A nyavalyát nyavalyával gyógyitja. KV. - Eb a sebét nyalva gyógyitja. D. - Faolajjal gyógyitották farát. D. - Gyógyitotta mint Maró Vera az öcscse lábát. (Törött lábát borogatással gyógyitotta, megüszkösödött s az orvos levágta.) Ny. 1. - Jó orvos magát gyógyitja legelőbb. (Latin.) S. - Kit isten meg akar gyógyitani, egy száraz fügével is meggyógyithatja. ML. - Könnyü sebet ejteni, de nehéz gyógyitani. KV. - Megorvosolja az idő, amit az ész meg nem gyógyithat. D. - Minden sebet egy írral gyógyit. KV. - Minden sebet egy kenőcscsel gyógyit. KV. - Minél inkább gyógyitják, annálinkább öregbedik (nagyobbodik) a nyavalya. KV. - Nem lehet minden sebet egy írral gyógyitani. E. - Okos borbély nem gyógyit minden sebet egy írral. D. - Orvos, gyógyitsd meg magadat. Szentir. - Se írja, se szelencéje, mégis gyógyit. D.

Gyógyul. Akkor lesz rosszul az orvos, mikor mások gyógyulnak. D. - Könnyen gyógyul az uj seb, de a régi még könnyebben elfenül. D.

Gyógyviz. Betegnek gyógyviznél és orvos kezénél jobb a szép vigasztaló szó. KV.

Gyónás. Milyen a gyónás, olyan a föloldozás. S.

Gyónik. Akkor is hazudik, mikor gyónik. D. - Gyermek vagy, tikmonyhoz gyónjál. K. - Hóhérnak gyón. KV. - Mikor gyónik, akkor is veszekszik. D.

Gyónópénz. Egyik pap a másiktól nem vesz gyónópénzt. KV.

Gyóntató. Gyóntató előtt káros a titkolás. E. - Orvos és gyóntató előtt káros a titkolás. D.

Gyórói. Elszaladt mint a gyórói gombóc Czirákra. (Kemény.) Cz.

Gyökér. A jó disznó kitúrja a gyökeret, s a rossz felkapja. Ny. 9. - Áll mintha gyökeret vert volna. E. - Bús vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja agyarát. D. - Eszes disznó mély gyökeret ránta. M. - Eszes disznó mély gyökeret ránt. KV. - Fattyuágak mély gyökeret nem vernek. Pázmán. - Fattyu csemete mély gyökeret nem ver. D. - Henyélés a gonoszság gyökere. S. - Könnyebb gyökérről nevelni a fát, mint ágról. Ny. 4. - Mély gyökeret vert, nehéz kihuzni. D. - Nagy fa, nagy gyökér. B. - Nem mindenben édes gyökér a szerelem. KV. - Nem mindenkor édes gyökér a szerelem. D. - Okos disznó mély gyökeret ránt. E. - Pénznek szerelme, gonoszság gyökere. KV. - Tormába esett féreg azt gondolja, hogy nincs annál édesebb gyökér. B. - Tudom torma, milyen jó édes gyökér vagy! Ny. 5.

Gyökerestül. A fák sokáig nőnek, de egy óra alatt gyökerestül kivághatók. D. - Eddig gyökerestül kiveszett. D. - Gyökerestül-tövestül. D. - Gyököstül, gyökerestül kiveszett. D. - Gyököstől vonja ki a bükfát. D. - Nehéz az agg fát gyökerestől kirántani. D.

Gyömbér. Az okos disznó elé nem hányja a gyömbért. D. - Disznóra gyömbért. D. - Disznóra gyömbért veszteget. Sz. - Disznóra ne vesztegess gyömbért. M. - Gyömbért viszek, nem neked való. E. - Gyömbért viszek, félre bolondok, nem nektek való. D. - Emberre makkot, disznóra gyömbért. E. - Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat. BSz. - Nem disznónak való a gyömbér. KV. - Nem hintik a disznó elé a gyömbért. B.

Gyönge. A part is ott szakad, a hol leggyöngébb. (Szegényt éri a baj.) Ny. 20. - A félénk nyulnak nyaka leggyöngébb. D. - Addig hajlik a vessző, mig gyönge. B. - Gyenge a nád, de mégis a szél hajtogatja. (El nem töri.) E. - Az erős erdőt szánt, a gyenge a mezőn sem boldogulhat. Ny. 9. - Erős erdőt szánt, gyenge ugart sem. Ny. 4. - Ne húzd a gyöngét erősen, elszakad. D. - Gyenge lábon áll. S. - Gyönge mint a harmat. E. - Gyönge tücsöknek is hangos a szava. E. - Mindenkinek megvan a maga gyöngéje. ME. (A maga gyarlósága, gyenge oldala.)

Gyöngeség. Ifjuság bolondság; öregség gyöngeség. S.

Gyöngén bánik vele mint a hímes tojással. E.

Gyöngy. Drága mint a gyöngy. D. - Ez az élet gyöngyélet: senkitől sem félni. E. - Gyöngyélet a legényélet. Np. - Gyöngyélete van. S. - Gyöngy olvad ecettől. KV. - Gyöngy gyöngy marad, ha sárba esik is. D. - Gyöngyház, ha leszakad lesz más. Ny. 10. - Gyöngyöt nem szokás a disznók elé dobni. Szentir. - Nem szeméten szedik a gyöngyöt. D. - Szép mint füvön a harmatgyöngy. D. - Vak tyúk is lel gyöngyöt. E.

Gyöngyviz. Halálos Lázárra ne vesztegess gyöngyvizet. KV.

Gyöngyös szekercével fát ne vágj. D.

Gyöngyös. (Város.) Helyén van mint Gyöngyös. (Szép helyen van.) E. - Helyre zökkent mint Gyöngyös. (Helyén van.) Ny. 18.

Gyönyörködik mint majsai ember a süvegben. Ny. 5.

Gyönyörü testben szép lélek lakhatik. D.

Gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. (A kéj a végén ismerszik meg milyen.) F. - Egy kis gyönyörüség sereges bajjal jár. (Kéj.) E. - Egy kis gyönyörüség sereges jajjal jár. D. - Parányi gyönyörüség, sereges baj. E. - A jámborság megmarad, a gyönyörüség elvész. KV.

Gyönyörüséges. Mi lehet kedvesebb és gyönyörüségesebb a kivánt szabadságnál. KV.

Gyöp. (Gyep.) Hiába szarja a gyöpöt. (Rest.) Ny. 1. - Ha gyepet sem szánthatsz, erdőre ne vágyakozzál. D. - Erdőt szánt, gyepűt se szánthat. KV.

Gyötrelem. A rossz asszony nagy gyötrelem a háznál. D. - A nagyhét kutyagyötrelem. (Bőjt.) E. - Szerelem, gyötrelem. E. - Szerelem, szivgyötrelem. ME.

Győz. A félénk nem győz ellenséget. B. - Az arany fegyver néha többet győz a vasnál. D. - Erő, munka sokat győz. D. - Hol senki ellent nem áll, ott győzedelmeskedik. KV. - Attól tarthat a jó vezér, hogy az ellenséget nem győzi nyakkal. D. - Győzi szóval. E. - Győzi pénzzel. ME. - Győzzön a jobb. ME. - Isten győzné pénzes máléval. D. - Isten győzné őt pénzen vett máléval. D. - Későbbre győzhetni a várást mint a várost. D. - Ki győzné a szegény házát tyúkkal, kalácscsal. D. - Győzi a bort. ME. - Nem győzi borral. ME. - Nem győzi bőrrel a hasa. (Nagyevő.) D. - Nem győzi bőrrel a hasát. E. - Nem győzi cérnával. (Nincs elég türelme. BSz. - Nincs elég pénze vállalatához. Ny. 1.) - Nem győzi szuszszal. S. - Sok lud disznót győz. KV. - Sok pipe ludat győz. D. - Sokkal kell annak harcolnia, ki sokat akar meggyőzni. E. - Sokat az ördög se győz. D. - Többször győz az okos mint a kántor. E. - Törvényt is győz a pénz. K.

Győzedelmes. Az út közönséges, de csak győzedelmes járhat bátran rajta. K.

Győzelem előtt nem kell tapsolni. KV. - Egy harc nem győzelem. E. - Ki a győzelem előtt tapsol, aligha utána nem búsul. D.

Győzés. Megelőzés, győzés. D.

Győzhetetlen. Tűz, viz és asszony épen győzhetetlen. S.

Gyujt. A gonosz nyelv nagy tüzet gyujthat a házban. D. - Az ördögnek is kell gyertyát gyujtani. Sz. - Az ördögnek is kell egyszer gyertyát gyujtani. Ny. 8. - Délben gyujtasz gyertyát. (Világos dologban kételkedel.) M. KV. - Gyertyát sem gyujt, fél hogy elfogy. D. - Hogy bátran lopjon, szomszéd-házat gyujt fel. D. - Hol tüzet gyujtanak, füsti megy kivül is. Pázmán. - Kinek pósta a szája, meszet gyujtnak alája. (Hirhordó megjár.) D. - Más fejére gyékényt ne gyujts. D. - Nappal gyertyát ne gyutjs. (Világos dologban ne kételkedjél.) D. - Nem gyujthat az, kinek magának sincs tüze. S. - Néha az ördögnek is gyertyát kell gyujtani. D.

Gyujtás. Puskapor-gyujtásra elég egy szikra. D.

Gyujtó. Egy gyujtót kétszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz takarékosság.) Ny. 5.

Gyúl. Házról gyúl a ház. D. - Könnyü a kis gyuladást eloltani. D.

Gyula. Betekint mint Bakó Gyulára. Ny. 3.

Gyúr. Akár túrják, akár gyúrják. E. - Akár túrják, akár gyúrják, mindegy. D. - Egy tekenőben gyúrnak. D. - Ki keveset gyúr, kevés kalácsot eszik. D. - Könnyü a lágy sarat gyúrni. D. - Rossz kovászszal ritkán gyúrni jó tésztát. D. - Sok a dolgom mind szorgos; sok a gyerek mind rongyos; nem érek rá meszelek, tésztát gyúrok, reszelek. Ny. 5.

Gyúró. Nem jó a turó, ha nem jó a gyúró. D. - Vasgyuró. ME.

Gyüjtő. Csiga-gyüjtő. (Haszontalanságokat gyüjt.) E. - Feledékeny gyüjtőt a tél hozza észre. D. - Minden gyüjtőnek akad tékozlója. ME. - Minden gyüjtőnek esik tékozlója. D.

Gyül. A hol van a dög, oda gyülnek a sasok. KV. - Ebül gyült, ebül költ. B. - Ebül gyült szerzéknek ebül kell elveszni. E. - Ebül gyült szerzéknek komondor sáfára. E. - Ebül gyült szérdéknek komondor a sáfárja. D. - Ebül gyült szérdéknek ebül kell elmenni. D. - Ebül gyült marhának ebül kell elveszni. M. - Ebül gyült marhának farkas a gazdája. D. - Könnyen gyült, könnyen hült. D. - Sok, ha igazán gyült. (Nagy vagyon, ha becsületesen szerezték.) Ny. 2. - Többrül több gyül a csűrbe. D.

Gyülöl. A gonosztevő gyülöli a napot. KV. - Az asszony vagy szeret, vagy gyülöl. D. - Egyik koldus a másikat gyülöli. KV. - Gyülölik egymást, mint a kétvallásu házasfelek. Ny. 7. - Jobb a szeretőknek sebe, mint a gyülölőknek csókja. KV. - Jobb távol szeretni, mint közel gyülölni. BSz. - Ki bárányt apolgat (csókolgat), a kost sem gyülöli. E. - Kit a biró gyülöl, nehezen tesz annak igazságot. E. - Koszos a párlugot gyülöli. (Mert azzal mossák és a lug csípi.) D. - Mely juh a bárányt szereti, a kost sem gyülöli. D. - Minden napa gyülöli menyét. KV. - Rossz is gyülöli a rosszat. D. - Varga a vargát gyülöli. D.

Gyülölség. Halál után megszünik a gyülölség. KV.

Gyümölcsös. Szép mint Sági gyümölcsöse. (Csak egy két silány fa volt benne.) Ny. 1.

Gyümölcsözőbb nincs a szegény tenyerénél. K.

Gyűrű. Az aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem verik. D. - Félti az arany gyűrűt. (Rátartós, kerüli a munkát.) D. - Gyűrűt váltott a szerencsével. (Hű hozzá.) D. - Kerek mint a gyűrű. D. - Koldustáska vállán, arany gyűrű ujján. (Nem illik össze.) E. - Nem esik le a gyűrű a kezéről. Ny. 7. - Nem esik le az arany gyűrű a kezedről. Ny. 9. - Nem esik le az arany gyűrű ujjadról. Ny. 9. - Ujjadra vonhatod mint a gyűrűt. D. - Ujjon forgathatni mint a gyűrűt. D. - Hat gyűrűje egy ujján. D.

Gyűszű. Elbírja a poharat, de nem a gyűszűt. (Inni tud, de dolgozni nem akar.) D. - Feneketlen torka mint a szabó gyűszűje. (A férfiszabó gyűszűje felül-alul lyukas.) D. - Gyűszűnyit iszik. E. - Lyukas gyűszű. D. - Minél kisebb a gyűszű, annál hamarabb telik. D. - Nem itcével, hanem gyűszűvel méri a bort. D. - Se gyűszűje, se tűje. D. - Torka mint a szabógyűszű. E. - Eb a szabó gyűszű nélkül. D.

Gyütt-ment. (Jött-ment.) Gyütt-ment embernek az a fizetése, mi a sárdi festőé. (Kilökik.) Ny. 7. - Gyüttment kerengő. D.

« F. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

H. »