« G. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

I. »

Ha. Csak az a »ha« ne volna. E. - Ha a »ha« nem volna, a cigány is úr volna. ME. - »Ha« cigány praepositio. E. - Jó volna, ha volna. S. - Könnyen volnék, ha volnék. D. - Lenne, ha volna. E.

Hab. Fáradt mint habok közt a hajó. D. - Hab ellen uszni. E. - Habbal menni. E. - Fehér mint a hab. ME. - Kőszál a habok ellen. D. - Vizbe fuló habhoz kap. S. - Vizbe haló ember habokhoz is kapdos. Pázmán. - Vizbe haló habhoz is kap. K. - Túl már a habokon. (Bajon.) D.

Habzik a szája, mint a veszett kutyának. D. - Habzik bele a szája, ugy jár a nyelve. D. - Habzik mint a tenger. D.

Habzsi. Egyik kapzsi, másik habzsi. D. - Habzsolja a levest, mint a kutya. Ny. 12.

Hadakozik. A holtakkal ne hadakozzál. (Ne szóld meg, hagyj nekik békét.) D. - Isten is a bátor katona mellett hadakozik. D. - Szomoru dolog a királylyal hadakozni. D. - Ki a békét nem becsüli, hadakozni sem tud. D. - Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud. D. - Holttal hadakozik, ki holtat rágalmaz. KV.

Hadakozás és gonoszság együtt járó szomszédok. Cz. - Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem nélkül. E. - A hadakozásban jobb lovadat az ellenség sövényéhez, mint a magadéhoz kötnöd. KV. - A hadakozásnak bizonytalan a vége. KV.

Hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten választja. E. - Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság csak az isten dolga. D.

Hadnagy. Ördögök céhmestere. E. - Ördögök hadnagya. D. - Vén bába a manó ördögnek hadnagya. KV. - Vén banya, ördögök hadnagya. ME.

Hadronc. Jár a szája, mint a hadroncnak. D. - Tiz esztendős hadronc nem pajkosabb nála. D.

Hadsereg. Szép mint a rendes hadsereg. D.

Hadverés. Házasság, hadverés, királyválasztás, isten dolga. E.

Hadvezérlés. Királyválasztás, hadvezérlés, feleségvevés, isten dolga. D.

Hadaritja mint a baranyai bika a füvet. S.

Hadd el hadd. Az volt ám a hadd el hadd. E. - Itt ám a hadd el hadd. D. - Most jön csak a hadd el hadd. D.

Hahota. Nem fogja az okos hahotával a madarat. D. - Nem fogják hahotával a madarat. E.

Hahotáz mindegyre. D.

Hagyás. Jó kezdésnek jó hagyás a vége. E.

Hagymával élj. (Hagyj máról holnapra; takarékosan élj. Szójáték.) Ny. 2. - Megesküszik egy vörös hagymáért. S. - Vékony mint a hagymahártya. D. - Hagyma lesz holnapra. (Szójáték: Hagyj ma, lesz holnapra.) Ny. 2. - Vöröshagyma, foghagyma, az is mindjárt egy nóta. (Élelmes ember mindig tud magán segiteni. A ki énekelni akar, bármely szóval nótázhat.) Ny. 14. - Uram, büntesd meg a hagymát. (Hamisan esküdött; megesküszik egy vörös hagymáért is.) E.

Hagymáz. Hagymázban van esze. (Bolondos, - félrebeszél.) D. - Mindennapi hideglelés hagymázt szül. D. - Kopasz, mint hagymáz után a beteg. D.

Hagdos. Az élőt a holtak hagdossák. (A jót rágalmazzák a rosszak.) D.

Hajszál. A hajszálnak is van árnyéka. KV. - Egy jó hajszál sincs fején. D. - Egy paraszthajszál hija volt. ME. - Egy paraszthajszálnyi különbség. (Igen csekély.) E. - Előtte a hajszál is dorong. (Félénk.) D. - Feláll az ember hajaszála. (Borzasztó.) E. - Hajaszála sem görbül meg. (Semmi baja sem lesz.) ME. - Hajszála hasogat. (Csekélységen fenakad.) D. - Hajszálhasogató. (Aprólékossággal bibelődő.) E. - Hajszálon fügött élete. E. - Hajszálon mult élete. E. - Hasogatott hajszálnyi. (Parányi.) D. - Hasogatott hajszálnyira sem távozik. D. - Minden haja szála az ég felé meredt. (Megrémült.) S. - Nemcsak a hajszálat, de a szálfát sem hasogatja meg valaha. (Neki minden jó.) D. - Sok hajszálat kell addig a fejnek elveszteni, mig megkopaszodik. D. - Vékony a hajszál, mégis van árnyéka. B. - Vékony mint a hajszál. D. - Vékonyabb a hajszálnál. D. - Több a bűne, mint a hajaszála. S.

Hajadon. Régen volt ő hajadon. D.

Hajas. Nem éred meg hajasan, kopaszan is bajosan. Ny. 1. - Körülhajas, kotnyeles. (Parókás, cifrálkodó, mindenben beleártja magát, férfiatlan.) D.

Hajatlan. Jobb a hajatlan, mint a velőtlen fej. D.

Hajpor. Franciának hajpor, magyarnak jó bor. D. - Hajpor a zsiros hajon. (Hiábavaló.) D. - Kopaszra hajport. D.

Hajdina. Átúszták, mint a mádiak a hajdinát. (A virágzó hajdinát boros fővel éjjel viznek nézték.) S.

Hajdu. Csak annyi neki, mint a hajdu seggén a kobak. B. - Ért hozzá mint hajdu a harangöntéshez. (Ezt nehéz mesterségnek tartják.) KV. - Hajdut fogott. (L. fog.) E. - Igen tud hajdu harangot önteni. M. - Két hajdu nehezen őrzi a várat. D. - Kit az isten megver, nem hajdu veri meg. E. - Lóra katona, tehénre hajdu. D. - Megszokta, mint hajdu a kaszát. D. - Nehéz két hajdunak várat oltalmazni. KV. - Ritka hajdu garabonca nélkül. D. - Sokat talpal a hajdu, mig lóra kap. E. - Szereti mint hajdu a pocsétát. D. - Tehénre hajdu! E. - Tud hozzá, mint hajdu a harangöntéshez. KV.

Hajigál. Kolbászszal hajigál a szalonnára. (Kis ajándékkal kedveskedik, hogy nagyobbat kapjon.) D. - Ne hajigáljon az, kinek üvegből a háza. Ny. 13. - Szalonnára is kolbászszal hajigál. D. - Ott élni jó, hol gombóccal hajigálják az embert. E.

Hajit. Annyira hajit az apád, mint a sütőlapát. Ny. 2. - Messze hajitotta a nyárfa-sulykot. (Nagyot hazudott.) D. - Messze hajitja a sulykot. E. - Amit kézzel elérsz, fával ne hajitsd. D. - Amit kézzel ér az okos, nem hajitja bottal. D. - Mit kézzel ér, nem hajitja bottal. E. - Terméketlen fára követ senki nem hajit. (A világ nyelve a jót szapulja.) E.

Hajitófa. Nem ér egy hajitófát. D.

Hajlandó. Esendő az ember, hajlandó a pendely. (Gyarló a férfi, rosszra hajlandó az asszony.) E.

Hajlék. A tetűnek legalább hajléka van, ennek semmie. D. - Meghuzza magát, mint téli csiga hajlékában. E. - Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Szentir.

Hajlik. Addig hajlik a vessző, mig gyenge. B. - Addig hajlitsd a fát, mig hajlik. B. - Addig hajlitsd a fát, mig vessző. D. - Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessző. D. - Én is biztam egy nádszálhoz, ki felnövén hajlott máshoz. D. - Hajlik mint a jég. D. - Hajlik mint a viasz. E. - Hajlik mint Putnok. (A templomban a németek énekelték: Heilig, heilig! mit a magyar ember arra értett, hogy: hajlik.) S. - Hajlik mint a német imádság. (Heilig!) Ny. 14. - Hajlik mint a német létánia. Ny. 23. - Minden embernek maga felé hajlik a keze. E. - Minden szentnek maga felé hajlik a keze. D. - Nem csuda, ha az éretlen nád meghajlik. D. - Szentnek is maga felé hajlik a keze. S. - Törik, de nem hajlik. S.

Hajlit. Addig kell a vesszőt hajlitani, mig gyenge. Ny. 6.

Hajnal. A jó gazda hajnal előtt ágyaz. (Készül a nyomtatáshoz, munkához.) D. - Eljön a hajnal, ha kakas nem kukorékol is. D. - Érzi, mint a juhász a hajnalt. S. - Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfélkor. Np. - Korán kelés hajnalt nem szerez. K. - Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV. - Piros mint a hajnal. D. - Ritka mint az éjszaki hajnal. (Északi fény.) D. - Szép mint a hajnal. D. - Szép mint a hajnal a kéményen. E. - Szuszog mint a tót hajnalban. S. - Tapogatja, mint banya a hajnalt. S. - Tapogatja, mint tót a hajnalt. Ny. 3. - Tapogatja mint vak a hajnalt. Ny. 8. - Tapogatózik, mint tót a hajnal után. Ny. 7. - Homályba borult hajnali csillaga. (Vége szerencséjének.) D.

Hajol. Feltette fejét, nem hajol. (Nyakas.) D. - Kővé keményedett nyak nem hajol. D. - Pózna a nyaka, nem hajol. D.

Hajó. A hajó magától is lemegyen a folyón. D. - A hajó nyomát keresi a tengeren. D. - Boldog, ki a hajót partról nézheti. D. - Egy hajóban eveznek. Pázmán. - Fáradt mint a habok közt a hajó. D. - Hajó lesz, ha jó lesz. (Szójáték. Minden ha jól készül, az lesz aminek lennie kell.) Cz. - Hajó mellett jó uszni. KV. - Hajó mellett uszni hiuság. (Hiába való dolog.) D. - Inkább hajót húznék. (Inkább a legnehezebb dolgot végezném.) E. - Jó kormányos igazithatja a hajót. D. - Könnyü hajó mellett uszni. E. - Könnyü szép időben hajót kormányozni. D. - Nem iszkábálta (szegezte) jól össze a hajót. (Ügyetlenül hazudott.) D. - Rossz hajó az, melynek dereglyéje nincs. Cz. - Szélvésznek hajódat soha meg ne hidd. (Ne bizd a szélvészre.) KV. - Törött hajót elhagyják az egerek. E.

Hajohúzó. Se hite, se lelke, mint a hajóhuzó lónak. E.

Hajókötél. Cérnaszál nem hajókötél. D. - Eloldotta a hajókötelet. S. - Keresztül ölti a tű fokán, ha hajókötél lesz is. D.

Hajós. Örül mint a hajós, ki hajótörése után a partra ér. D.

Hajókáz a part mentében. (Hol veszély nincs.) S.

Hajóz. Tengeren, kis vizen másant (másképen) kell hajózni. E.

Hajótörés. Bolond, ki hajótörést másodszor szenved. D. - Hajótörés után okosabb a révész. D. - Jobb a kormányozó hajótörés után. (Okult kárán, okosabb.) D. - Könnyü hajótörést a partról szemlélni. D. - Könnyü szárazról nézni a hajótörőket. E. - Örül mint a hajós, ki hajótörése után partra ér. D.

Hajózás. Legszerencsésebb a hajózás a part mellett. (Latin.) D.

Hajsz. Egyik csára, másik hajszra. (Egyik jobbra, másik balra. Csá, hajsz szóval inditják jobbra, balra a jármas ökröket.) E.

Hajt (valakire.) Se Péterre, se Pálra nem hajt. (Senkire sem hederit.) D. - Semmire se hajt. D.

Hajtogat. A szegényt nem hajtogatja más, hanem a has. D. - Gyönge a nád, de mégis a szél hajtogatja. (Nem töri el.) E. - Hajtogassuk a kancsókat, feltaláljuk benne a jókat. Np.

Hajvár. (Kaviár.) Drága a hajvár, de meg is éri. (L. drága.) ME.

Halpénz. (Hal héja, pikkelye: értéktelen tárgy.) S.

Halász. Zavaros vizben halász. KV. - Zavarosban halász. E. - Ha ebül megy az ember halászni, békát fog. Ny. 5. - Mezőn halász. D. - Arany horoggal halász. (Veszteget.) Sz. - Egy tóban halásznak. D.

Halász, vadász, éhenkórász. E. - Halászból lett bányász. (Nem érti dolgát.) D. - Háló előtt halász nem fogja csukáját. K. - Madarász sipszóval, a halász horoggal csal halat és madarat. D. - Ritkán száraz a halász. D. - Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász. KV. - Sokat fárad vadász, ritkán szárad halász, ugy keresi kenyerét. Sz. - Vadász sokat fárad, halász ritkán száraz. Ny. 6. - Halász, vadász, madarász. (Rossz deákok.) ME. - Vadásznak, halásznak nem jó szerencsét kivánni. S.

Halászat. Jobb halászat esik a zavaros vizben. D. - Jó halászat esik zavarosban. Ny. 4.

Halálmadár. Megszokta mint halálmadár a huhogást. D. - Sivít mint a halálmadár. S.

Halás. Nagy nyavalya az éhenhalás. KV. - Ne féltsd az ördögöt a tóba halástól. Decsi J.

Halálos. Bor ez, megöli a halálos vétket is! (Igen erős.) E. - Erős mint az oláh ecet, mely az oláhban a halálos vétket is elöli. D. - Halálos betegség. E. - Halálos Lázárra ne vesztegess gyöngyvizet. KV. - Jó ebédet ad a világ, de halálos vacsorája. Pázmán. - Rút mint a halálos vétek. D.

Halasi. Pofon csapom (ütöm) Halasit. (Elejét veszem a rossznak.) D.

Haldokló is szereti az életet. E. - Sokáig haldoklik, mint a kőkeszüi pap. Ny. 22.

Halott. Ha sok az ember, sok a halott is. D. - Kutyabaja mint a szentesi halottnak. (L. baj.) E. - Kutyabaja van, mint a kiséri halottnak. S. - Maga szart a temetőbe, mégis halottakra fogja. D. - Mikor a széna rendben van, a halottat is a ház héjára kell tenni. (Sürgős munkában nem lehet megállapodni.) Ny. 6. - Nem lesz ebből énekes halott. (Nem sok lesz ebből.) ME. - Nem lesz ebből prédikációs halott. (Semmi nagyobb dolog nem lesz belőle.) E.

Halottas. A trombita némelynek örökös hirt, némelynek halottas nótát fuj. (A harcban.) D. - Illik mint halottas házhoz a hegedü. S. - Nem halottas házhoz való a muzsika. E.

Halad. A ki megyen halad, a ki szarik marad. E. - A mi halad, el nem marad. E. - A mint szaladsz, ugy haladsz. D. - Fontolva halad. E. - Halad mint a rák. D. - Halad mint a rák, visszafelé. D. - Halad mint terhével a szarbogár. D. - Haladja, mint cigány lelke a mennyországot. (Nem gondol vele.) Ny. 4. - Haladja mint cigány a mennyországot. Ny. 3. - Haladnak a hetek, múlnak az esztendők. D. - Hátrább halad, mint a rák. D. - A ki halad, el nem marad. S. - Rohanva halad. E. - Halad mint Komlós kutyája a homokban. (Keservesen.) Ny. 1.

Halaszt. Bölcsebb a reggelre halasztott tanács. D. - Holnapról hódára halaszt. Cz. - Húzza, halasztja, mint cigány az akasztást. Ny. 5. - Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra. E. - Hosszu halasztás megveszti ízét nagy ajándéknak is. K.

Halkal. A szerencsétlenség nem bánik az emberrel halkal. D. - Halkal jár, mint a fenkő a kaszán. Cz. - Jobb halkal, mint hirtelen. KV. - Ritkán bánik a szerencse halkal az emberrel. D.

Hallás. Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész. E. - Nagyobb a látás a hallásnál. KV.

Hallgató. Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. KV. - Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni. D. - A mely pap jó hallgató, végre ajtónállóvá teszik. E.

Hallgatás. A ki igazán és vigyázva szeret, hallgatását is érti kedvesének. K. - Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. D. - Ha felkötnék sem állaná meg a hallgatást. D. - Hallgatás, beleegyezés. S. - Hallgatással szép az asszonyember. KV. - Hallgatás senkinek nem töri be fejét. KV. - Inség tanit hallgatásra. KV. - Nem mindenkor hasznos a hallgatás. KV. - Nincs hasznosabb a hallgatásnál. KV. - Nincs jobb a hallgatásnál. KV. - Sokat a hallgatás veszt el. KV.

Hallik. Annyit ér, mintha Budán muzsikálnak, ozt ide nem hallik. Ny. 6. - Ebugatás nem hallik a mennyországba. KV. - Hallik a szele. E. - Kutyaugatás nem hallik a mennyországba. S. - Kutyaugatás, szamárorditás nem hallatszik mennyországba. Ny. 8. - Szamárköhögés, ebugatás nem hallik mennyországba. E. - Szamárrívás nem hallik mennyországba. Pázmán.

Halogatja mint cigány az akasztást. Ny. 18.

Halom. A jött-ment hamarkodó szeretet: hó-halom. D. - Halomra földet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. - Lehordta mint halmot a zápor. E. - Lehordta mint zápor a homok halmot. D. - Sok kicsinyből halom nő. Cz. - Sok kicsinyből származik a nagy halom. D.

Haluskát főznék, ha túró volna, de liszt nincs. Ny. 23. - Összeáll, mint a Szajli asszony haluskája. (Sokat tereferélt.) Ny. 5.

Hamari hamvasnak kormos a két füle. (Hamaros munka hibás.) E.

Hamarkodik. A hamarkodó kutyának vakok a kölykei. D. - A ki hamarkodik, hamar botlik. D.

Hamarság. Semmi itéletben nem jó a hamarság. D. - Törvényben nem jó a hamarság. M.

Hamisan. Egy hamisan jött pénz száz igazat is elvisz. BSz.

Hamisság. A hamisságot hamisságnál egyébbel senki be nem boronálhatja. Pázmán. - Az asszony gyarló, hamisságra hajló. KV. - Az asszony csak gyarló, hamisságra hajló, ritkán találsz igen jót. B. - Hogy a hamisság talpon maradhasson, annak sok ravaszságra kell támaszkodnia. D. - Nehéz a hamisságot ugy szépegetni, hogy csontja ki ne tessék. E. - Törvényben nem jó a hamisság. E.

Hamu. A hamut is mamunak mondja. (Fogatlan vén.) E. - Hamu alatt lappang a tűz. ME. - Hamu alatt van parázs. S. - Jobb magának hamut, mint másnak lisztet takarni. K. - Meghamuzták farát égetlen hamuval. (Bot.) D. - Hamupipőke. D.

Hamv. Hamari hamvasnak kormos a két füle. E. - Hamvából sincs elég. D. - Ne vedd hamvát, ha jól ég. (A gyertya.) D. - Se helye, se hamva. D. - Se hire, se hamva. D. - Hamar mű hamvas szokott lenni. (Hibás.) E. - Hamari hamvas, késő kedves. (Mire várni kell kedvesebb.) K.

Hamvaz. Ne piszkáld a hamvazott tüzet. D.

Hamvazó. Kinek sok zabáló csütörtöke, sok hamvazó szerdája. E. - Kinek sok zabáló csütörtöke, annak sok hamvazó szerdája és bőjtje. D.

Hang. A messze harangnak későre jő hangja. D. - Páva-hang. (Rút.) E. - Minő a réz, olyan a hangja. D. - Minden kürtnek más hangja van. Ny. 6.

Hanga. Hanga-fára nem akaszthatná fel magát. (Szálas ember.) D.

Hangos. Gyenge tücsöknek hangos a szava. E. - Hangos a szava, mint a nagy harangnak. D. - Leghangosabb deákságu a fecske. (Beszédü.) D. - Apró a tücsök, de hangos a szava. D. - Szép szó az aranypengés, ha nem is hangos. D.

Hangosan. Ki az igazat hangosan hegedüli, hamar vonóval a fejére ütnek. D.

Hangya. A kis hangyától is lehet példát venni. (Szorgalmas.) D. - Annyi mint a hangya. E. - Bár siessen a hangya, mégis későn érkezik. D. - Elég sok a hangya, de kevés haszon benne. D. - Ha a hangya fél, annak is van oka. D. - Hangya-fészket bolygat. D. - Hangya-munka. E. - Hangyanyom idővel megtetszik a kövön. E. - Hangyában is van méreg. Ny. 8. - Hangyának is van haragja. BSz. - Hangyanyom idővel kitetszik a sziklán. D. - Későn ér a hangya a toronytetőre. D. - Nem hangyákért vagyon a mennyország. D. - Örül a fülemüle, ha hangyatojást lát. D. - Sok hangyának sok a tojása. D. - Sok hangya az oroszlánt is megemészti. D. - Sok hangyának kell a kősziklán járni, mig út látszik rajta. D.

Hangzik az üres hordó. D. - Ugy hangzik a nyelve, mint az üres malom. D.

Hant. Már ha csősz, hant alatt a lelke. (Minden csősz lop, tehát elkárhozik.) Ny. 2. - Hantos hátú. (Púpos.) D. - Hantos földben jó buza. K.

Hanyatt dült. (Részeg.) D. - Hanyatt esett ember. (Szerencsétlen.) D. - Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyatt esik. (Cifrálkodó hamar elbukik.) Ny. 18.

Haragos. A haragost kevés, a mérgest sok ideig kerüld. D. - Ártalmas a háznál: haragos asszony, sűrű füst, lyukas tál. K. - Haragos, ha magához tér, magára haragszik. D. - Haragos mennykő. D. - Haragos tenger. D. - Haragos mint Balázs Márton kutyája Szigeten. Ny. 18 - Haragost ingerel. KV. - Haragos tigris. D. - Haragosnak kettő a része, meg is verik, enni sem adnak neki. M. - Mérges asszonynak haragos a lánya. Cz. - Mi ételnek a só, haragosnak a szép szó. KV. - Nem jó haragos embernek kezébe kést adni. KV. - Rossz tanácsos a haragos. D.

Haragszik. A ki haragszik, annak nincs igaza. Tisza Kálmán. - Az eb is haragszik, ha az orrát bántják. Sz. - Eb, a ki haragszik. (Én nem haragszom.) D. - Eb haragszik. E. - Eb is haragszik orráért. (Gyenge oldala.) E. - Disznópásztor haragszik s a falu nem tudja. (Szegény haragjával senki sem törődik.) S. - Egyik várban haragszanak, másikban fügét mutatnak. K. - Egyik várban haragszanak, a másikban nem tartanak. D. - Haragos, ha magához tér, magára haragszik. D. - Haragszik, mint a bivaly a veresre. E. - Ha haragszol, hamar megbékülj. D. - Haragszik mint a kinek kenderföld nem jutott. S. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart haragja. Cz. - Kutya is haragszik az orráért. E. - Magára is haragszik. D. - Megharagudott Hermán, kövér ludat kiván. (Nevetséges harag.) ML. - Törd be fejét, még ő hargszik. D. - Törd be fejét, még sem haragszik. D. - Nehezen haragvónak haragja tovább tart. KV.

Harangöntés. Ért hozzá, mint hajdu a harangöntéshez. KV. - Hozzáfog mindenhez, mint golopi cigány a harangöntéshez. (Ahhoz is hozzáfog, mihez nem ért.) E. - Hozzáfogna harangöntéshez. (U. a.) E. - Tud hozzá, mint hajdu a harangöntéshez. KV. - Tud hozzá, mint béres a harangöntéshez. D. - Tud hozzá, mint kocsis a harangöntéshez. D. - Apja sem volt harangöntő. (Nem volt valami ügyes ember.) E.

Harangszóval megy nyulászni. E. - Nem hallja a harangszót. S. - Nem ijed meg a harangszótól. D.

Harangozni. A ki ijedtében meghal, annak tudod mivel harangoznak. N. - A ki féltében meghal, annak fingharanggal harangoznak. Sz. - Beharangoznak neki. E. - Egészséges korában harangoztak neki. E. - Felkötöttem a kolompot, nem tudom, hogy harangozok vele. Ny. 24. - Füstre harangoz. (Elhamarkodva cselekszik.) Ny. 6. - Ha felkötötted a harangot, harangozz. D. - Hallotta, hogy harangoznak, de nem tudja, hogy hol. E. - Hallott valahol harangozni, de nem tudja hol. ME. - Hol sok a harang, sokat harangoznak. S. - Ijedtében meghalónak tökkel harangoznak. E. - Harangoz a pap kutyájára. (Lógatja, lóbálja a lábát.) Ny. 22. - Szegény az eklézsia, maga harangoz a pap. E. - Tökkel harangoztak minapában Budán. Cz.

Harangozó. Feltartja az orrát, mint a harangozó disznaja. D. - Forog mint a harangozó kutyája. (Elszédült bele.) Ny. 9. - Harangozó néz ki a szeméből. (Nyomor.) D. - Mit a pap mond, le nem tagadhatja a harangozó. S. - Orrában hordozza a harangozó-pénzt. (Haldoklik.) E.

Haramiák esküdtje. D. - Haramia mellette kegyesnek mondható. D. - Jó tolvajból válik a jó haramia. D. - Karikát a haramia nyakára. D. - Haramiák előtt nem tanácsos aranyba öltözni. D.

Harapás. Nincs befalni való harapása. (Falat kenyere sincs.) E. - Veszett kutya harapás, más világra talpalás. D. - Egy harapásnyi. (Kevés.) D.

Harapdál. Eb is a követ harapdálja, mikor az embert meg nem marhatja. B.

Harapófogó. Azért tart harapófogót a cigány, hogy kezét meg ne süsse. E. - Azért tart harapófogót a kovács, hogy meg ne süsse kezét. E. - Csudálatos, mint a harapófogó. S. - Harapófogóval nem huzhatnál belőle szót. E. - Jó harapófogó. (Ügyes tolvaj.) D. - Szent Mihály után, ha harapófogóval huznák is a füvet, még sem nő. E. - Különös mint a harapófogó. Ny. 7.

Harapós kutya nem ugat. Ny. 2. - Harapós kutyának goromba gazdája. Ny. 2.

Haraszt. Nem hiába csörgött a haraszt. Ny. 8. - Nem minden harasztban terem ily oroszlán. D. - Nem zörög a haraszt magától. E. - Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fujja. E. - Nem zörög a haraszt szél nélkül. E. - Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. (Parasztnak nem lehet hinni.) D. - Zörög mint a haraszt. E. - Vergődünk, mint hal a harasztban. Pázmán. - Antal harasztjára bocsátotta. (Féleszü.) Cz. - Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz.

Harácsol. Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja. (Nem ő szerezte.) E.

Harc. Béka-egérharc. Csokon. - Harc és háború. E. - Nem nagy hir a cigányokkal való harc. E. - Nem nagy hirt nyer az ember a cigányokkal való harccal. KV. - Tanácsban ész, harcban erő használ. E. - Tüzes mint a harc. D. - Akkor abrakolja lovát, mikor harcra indul. D. - Elesik a harcon vagy egy vagy más. D. - Késő akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gábor.

Harcol. Sokkal kell annak harcolni, ki sokat akar meggyőzni. E. - Álmában is ellenséggel harcol. D. - Nyelvvel harcolni asszonyemberhez illendő. Bethlen Gábor. - A harcolás előtt abrakold a lovat. D.

Harcsa. Kövér mint a harcsa. D. - Oly nagy a szája, mint a harcsának. D. - Pislog mint a dobos harcsája. (Rosszban töri fejét.) Ny. 1. - Szájas mint a harcsa. D. - Tátog mint a harcsa. E. - Tátogatja száját mint a harcsa. D. - Sikos a harcsa farka (Nehéz megfogni, drága.) Ny.

Harcsaszáju apának locska a fia. D. - Harcsaszáju nagy inas. D.

Haris. A harist az ő maga szaván fogják. M. - A harist is szaván fogják. KV. - Harist nyelvén fogják meg. S. - Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. D. - Kiált mint a haris. D. - Madarász a harist szaván fogja meg. (Utánozza hangját.) Ny. 6. - Harist a szaváról megismerik. Sz. - Ökröt szarván, harist szaván fogják. KV. - Szaván fogják meg a harist. Sz. - Szaváról ismerik meg a harist. D. - Szájas mint a haris. D.

Harisnya. Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyakötésnél. D.

Harkály. Nyelves harkály. D.

Harmada. Ezt feléből, amazt harmadából. D. - Feléből-harmadából. D. - Felét feléből, felét harmadából. (Felületes munka.) D.

Harmadik feleség ördögtől való. S. - Harmadik utcáról is megugatják az ebek. (Ismert tolvaj.) D. - Éljünk mi ketten, kurvanya a harmadiknak. (L. él.) D. - Hamis keresmény kincse, nem száll harmadik örökösre. S. - Káprál (káplár) után harmadik tiszt. D. - Kelj fel, már a kódis (koldus) a harmadik faluban jár. Ny. 13. - Két bolond egy pár, a harmadik a bojtár. Ny. 5. - Mikor két eb összemarakodik a tál felett, a harmadik könnyen jóllakik. E. - Nem szereti a hal a harmadik vizet. (L. hal.) - Szent Pál harmadik égben tanult, még se mehetett mindennek végire. E. - Már a koldus a harmadik faluban jár. (Későn van.) E. - Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. ML.

Harmadnapos vendégnek czoki a neve. KV. - Harmadnapi vendégnek czoki legyen neve. F. - Rosszabb a harmadnapos hideglelésnél. S. - Harmadnapi vendégnek ajtó megett helye. KV.

Harmat. Este leányt, harmaton füvet ne nézz. Ny. 4. - Gyönge mint a harmat. E. - Harmat nem eső. D. - Harmattal nem kell nézni a füvet. E. - Ki jókor felkel, harmatot szed. E. - Örül mint a tücsök a harmatnak. D. - Piros mint a rózsa, gyenge mint a harmat. E. - Szép mint harmatgyöngy. S. - Szép mint a füvön a harmatgyöngy. D. - Annyi az áldás rajta, mint a harmat. D. - Elcsapta előtte a harmatot. (Leszedte a fölét.) Ny. 1.

Harmincad. A mit a vámon nyert, a harmincadon elvesztette. Sz. - Általment az ebek harmincadján. (Okult kárán.) D. - Én is voltam az ebek harmincadján. KV. - Ráhuzták az ebek harmincadjára. Sz. - Rákerült az ebek harmincadjára. S.

Hasáb. Ne mindent apróra, néha hasábra is. D.

Hasad. Gyémánt hasad vértől. KV. - Tempózik mint a hasadt fazék. Ny. 9. - Tempózik mint a hasadt teknyő. Ny. 6.

Hasadék. Tordai hasadék a szája. (Nagy száju.) S.

Hasít. Amint vágtad, ugy hasítottad. D. - Hasít, mint a vadkan. D. - Ha vastag a fa, hasítsd meg. D. - Kemény fát kemény ékkel hasítanak. D. - Könnyü a más bőréből szijat hasítani. E. - Könnyü más bőréből hársat hasítani. KV. - Szijat hasítok a hátadból. S.

Hasogat. Fület hasogat. (Kellemetlen beszéd.) D. - Hajszálat hasogat. D. - Hasogatott hajszálnyi. D. - Hasogatott hajszálnyira sem távozik. D. - Nemcsak a hajszálat, de a szálfát sem hasogatta meg soha. (Nem akadékoskodott sem kis, sem nagy dologban.) D. - Szőrszálhasogató. Sz.

Hasonlit. A bagolyt a sólyomhoz hasonlitja. KV. - Szunyogot a bikához ne hasonlitsd. D.

Hasonló. Egy tyukmony hasonló a másikhoz. (Tojás a tojáshoz.) Pázmán. - Ha házasodni akarsz, végy magadhoz hasonlót. KV. - Hasonló hasonlót szeret. KV. - Hasonló hasonlóval hamar összebarátkozik. D. - Hasonlót hasonlóval fizetni. (Német.) S. - Korom a koromhoz nem hasonlóbb. E. - Magadhoz hasonló feleséget végy. KV. - Tojás tojáshoz nem hasonlóbb. E. - Tojás tojáshoz, viz vizhez nem hasonlóbb. S.

Hasznos. A futás szemérem (szégyen), de hasznos. Ny. 12. - A hasznos földnek haszontalan terhe. D. - A mi szép és hasznos, azt munkával adják. KV. - Hasznos fáradság után esik jól a heverés. D. - Hasznos munkában soha nem nagy a fáradság. D. - Hasznos munkának nincsen fáradsága. KV. - Kemény uralkodás nem mindenkor hasznos. KV. - Kinek káros, kinek hasznos a vásár. D. - Minden álmot kialudni sem hasznos. D. - Nem mindenkor hasznos a hallgatás. KV. - Nem mindenkor hasznos fölöttébb okosnak lenni. K. - Nincs hasznosabb a hallgatásnál. KV. - Szégyen a futás, de hasznos. M. - Szomoruság is hasznos, ha nem tartós. D.

Haszontalan terhe a hasznos földnek. D. - Haszontalan harag, kinek nincs ereje. E. - Jobb egy kérdezősködés hat napi haszontalan járásnál. D. - Leghaszontalanabb eb asztalról él. (Öleb.) D. - A mészárszékben haszontalan csont is találtatik. D. - Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyakötésnél. D. - Hadd koptassák a nyelvöket haszontalanul, hiszem istent, nem hágy engem gyámoltalanul. D. - Haszontalan here ember. M.

Hasztalan vádolja a vizet, ki ismét belebukott. D. - Hasztalan ne szenvedj. D.

Hatszor is méri az itce lisztet. D. - Hatszor is megnézi a garast, ha nem hatos-e. D. - Hatszor is megolvassa a pénzt. D.

Hatalmas. A hatalmasnak hátat ne fordits. D. - A ki erősebb, az a hatalmasabb. ML. - Az isten hatalmas, az ördög nem alszik. E. - Bolondság hatalmasabbra haragudnod. KV. - Hatalmas hat farkas. (Erős ember.) D. - Kakas is hatalmas maga szemetén. D. - Minden kakas maga szemetjén hatalmas. Sz. - Nehéz a hatalmasnak parancsolni. D. - Tudatlan hatalmas, mindennek ártalmas. E.

Hatalom. Nem ér a harag hatalom nélkül semmit. Ny. 6. - Igér az orvos egészséget, de nincs rá hatalma. E.

Határ. A határon kivül ne lépj. D. - Adj szállást a tótnak, majd határt mutat. Sz. - Bejött a fene a határba. (A rossz, baj.) Ny. 2. - Kiki saját határában tartsa magát. Decsi János. - Szomszéd határba ér a nyelve. (A távol levőket rágalmazza.) Ny. 1. - Város határán kivül ő a biró. (Koldus.) D. - Mindennek van határa. (Német.) ME. - Nagy mint a debreceni határ. E. - Ne hányd fel a határt, melyen ősöd járt. E. - Nem bolygatja a régi határt. D. - Határjárás, tatárjárás. E. - Vén határkő. (Vén ember.) D.

Határos. Az ő jószága a kolduséval határos. D. - Ördöggel határos. KV. - Tatárral határos. D.

Hattyu. A büdös babuk berzenkedik a hattyuval. (Tudós tudatlannal.) KV. - A büdös babuk berzenkedik a hattyura. B. - Fehér holló, fekete hattyu az igaz barátság. B. - Hattyu a ludak közt. E. - Hattyu apától, galamb anyától született. D. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle. B. - Hattyudal. ME. - Holló fészkén hattyut keres. D. - Holló volt, hattyu lett. E. - Holló volt azelőtt, már most hattyuvá vált. (Megőszült.) D. - Holló voltam, hattyuvá lettem. (U. a.) D. - Kecskéről gyapjut, szerecsenből hattyut. BSz. - Nem fehér hattyu az, kinek tarka tolla. (L. fehér.) E. - Ritka mint a fekete hattyu. E.

Hatvan. Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis hatvanhat mérföld. (Szójáték: Hatvan városa hat mérföldre van.) ME. - Nem hatvanhét, hanem hatvannyolcz. (Nagyzókról. »Hány vadat lőttek?« »Hat vagy hetet«. A nagyzó inas azt ugy adta tovább: nem hatvanhetet, hanem hatvannyolcat.) E.

Hatvani. (Hires professzor.) Ne pislogj, mint Hatvani az árokban. Ny. 5. - Spekulál, mint Hatvani az árokban. Ny. 8.

Hava (hó.) Feljött a hava. E. - Hetet-havat összehord. D. - Se hete, se hava, már is parancsol. KV. - Se hete, se hava, már is szemrehányó. D.

Havaz. Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. - Szomoru mint a havazó ősz. D.

Hazafi. Gróf is nemes, ha hazafi. E. - Hazafi Verrai János. (Fűzfapoeta.) ME. - Igaz hazafi. D. - Nincs becse a hazafinak. E. - Sok hazafi, szájhazafi, szóhazafi. E.

Haza. A gunár hazajött, a jérce még oda van. (Az asszony kicsapongóbb a férfinál.) Ny. 9. - Csak az jár haza, amit a farkas meg nem emészt. D. - Haza jár, mint Buki lova az abrakra. (Visszatér oda, hol jobb dolga volt.) D. - Ráijesztett, mint Halaburgyi a hazajáró lélekre. Ny. 1. - Haza jár. (Kisért a holt.) E. - Haza vitte. (Megnyerte.) E. - Idegen ökör is hazafelé bőg. D. - Jó kutya haza jár. (Elveszett tárgy megkerül.) S. - Ló is jobban üget hazafelé. E. - Nagy útról szerencsésen hazaért, kapujában törött el a lába. D. - Vissza se tekintett hazáig. D.

Háboritás. Könyvek sokasága, fej háboritása. KV.

Háborgó tengernek, tolvaj embernek nincs csendessége. KV. - Késő táncnak háborgás az eleje. D.

Háboru. Csunya dolog a háboru. Cz. - Harc és háboru! E. - Háboru pokolban, békesség az égben. D. - Háboruban sok a vágott hus, kevés a káposzta. S. - Jobb a háboru a fegyveres békénél. S. - Néha egy szó egész háboru. D. - Türhetetlen szomoruság a kebeles (kebelbeli) háboru. D. - Ha békesség támad, romlik a háboru. D. - Rut dolog a háboru. Sz.

Háboruság. Jobb a tisztességes háboruság, mint a szines barátság. Cz.

Hág. Csöbörből vödörbe hág. M. - Farkára hágott. S. - Hág mint a csődör. D. - Ki magasra hág, nagyot esik. KV. - A ki nagyot hág, nagyot esik. M. - Elevenjére hágtak. D. - Kutyanyomba hágott. (Rossz útra tért.) Ny. 13. - Körmetlen vagy, nagy fára ne hágj. B. - Körmetlen macskának nehéz fára hágni. S. - Körmére hágtak. D. - Lesz még valaki, ki sarkára hág. (Ki a kevélyt megalázza.) D. - Nagy fára akar hágni. K. - Nyomába se hághatsz. D. - Rossz fűre hágott. (Hibás lépést tett.) E. - Sarkára hágtak. D. - Tyukszemére hágtak. D. - Ugyan nagy felszékre hágott. (Nagy hangon beszél.) F. - Vederből csöbörbe hágott. Sz.

Hágdos. Vén ökör mélyebben hágdossa a sarat. D.

Hágó. Minden hágónak vagyon lejtője. Cz. - Minden hágónak lejtője vagyon. Pázmán. - Minden hágónak van lejtője. KV. - Nem bir a barna a hágóra. (Gyenge ló.) Ny. 2. - Minél nagyobb a hágó, annál félelmesebb a lejtő. D. - Nagy hágónak nagy a lejtője. E. - Nincs oly magas hágó, melynek lejtője nem volna. D.

Hájas. Bohó Misi, de hájas. (Bolondos, de gazdag.) E. - Gyakran a zsiros táskából esik ki a hájas pogácsa. KV. - Gyakorta a hájas táskából esik ki a zsiros pogácsa. (Szegénynek is néha van jó dolga.) Sz. - Ha én király megvónám, hájas piritós megennám. (A szegény tót inas kivánsága.) E. - Hájas szekér, hosszu út. (Hosszu útra elő kell készülni.) E. - Magától is megyen a szekér, csak hájas legyen a kerék. D. - Nehéz az ebet a hájas szijról elszoktatni. KV.

Hájasit. Kölcsön korpa nem hájasitja a disznót. D.

Hájasodik. Emberhússal hájasodik. (Kegyetlen.) D. - Sok jót evett, mig meghájasodott. D.

Hájaz. Hájazza a kereket, hogy jobban csusszon a szekér. (Veszteget.) Sz. - Magától is megy a szekér, csak hájazd. D. - Megy a kerék, ha hájazod. E. - Megy a szekér, ha hájazod. E.

Hál. A ki fütőben hál, mást is ott keres. BSz. - Csak hálni jár belé az ész, egész nap kódorog. D. - Ebnek ágyán eb hál. D. - El lehet vele egy kuckóban hálni. (Türelmes.) D. - Kenyérrel hál az ágyban. (Telhetetlen.) D. - Éhes, mintha csőszakolban hált volna. Ny. 2. - Fél maga hálni az ágyban. D. - Hálni jár belé a lélek. E. - Ki kutyával hál, bolhásan kel fel. D. - Ki rühessel hál, megrühesedik. D. - Reggel jött vendég nem szokott meghálni. E.

Hála a papnak, megellett a barát. Ny. 22.

Háladatos. Ritka mint a háladatos tanitvány. D. - Sokszor az állatok is háladatosak. D.

Háladatlan kakuk, elszállott. D. - Jótétemény semmit nem veszt, ha háladatlanra esik is. E. - Háladatlansággal fizet a világ. D.

Hálálkodás. Teli van hálálkodással, mint a barát allelujával. Ny. 14. - Hálálkodik, mint patika előtt a koldus. (Más kell neki, nem gyógyszer, mivel kinálják.) Ny. 19. - Hálálkodik, mint a tehén a jégen. Ny. 8. - Ne hálálkodj, mint a pap tehene a jégen. Ny. 3.

Háló. A mint veted a hálót, ugy fogsz. D. - Amint veted a pöndölhálót, ugy fogod a keszeget. D. - A törvény oly háló, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darázs pedig keresztül töri magát rajta. D. - Azt a halat tartják legszebbnek, mely a hálóból kiugrik. D. - Háló előtt halász nem fogja csukáját. K. - Hálóba esett. E. - Hálóba került. E. - Hálóba keritették. S. - Hálóját is szerencsésen veti. D. - Hálóval takarózik. (Szegény.) E. - Hogy nagy halat foghasson, nagy vizbe veti hálóját. Pázmán. - Jó helyen vetette meg a hálót. D. - Mély vizbe vetette hálóját. S. - Nagy vizbe veti hálóját. E. - Ne fogd háló előtt a csukát. D. - Nincsen háló lyuk nélkül. ME. - Ritka mint a szunyogháló. D. - Ritka mint az öreg háló. D. - Sok lyuk a hálón, ha uj is. D. - Uj hálón is sok a lyuk. S.

Hályog. Farkashályog van a szemén. (Szürkületkor nem lát.) E. - Hályog van a szemén. (Nem jól lát.) E.

Hámfa. Lőcsből hámfa. S. - Nem lehet az ember fából, ki kell rugni a hámfából. (Mulatozók mentsége.) S. - Kiugrott a hámfából. E.

Hámlik. Ne bántsd, ha nem hámlik. D. - Addig bántsd a hársfát, mig hámlik. M.

Hámoz. A sajtot hámozza. (Válogatós.) D. - Tudja szóval elhimezni-hámozni. D.

Hány. Azt sem tudja, hány az ujja. D. - Hány hét a világ? S. - Majd elválik hány zsákkal telik. S. - Tudjuk már hányat ütött az óra. ME.

Hány. Egy bográcsba hánynak. D. - Egyik sem hányja a másikát. (Kitérő válasz. Hány óra van? Erre igy válaszolnak kitérően: egyik sem hányja a másikát.) E. - Falra borsót hány. Decsi János. - Falra hányja a borsót, nem ragad rá. B. - Hiába hányod falra a borsót, nem ragad rá. E. - Mit hánysz falra borsót? KV. - Tökre hány bojtorjánt. (Hiába fárad.) KV. - Tökre hányja a bojtorjánt, hogy beleakadjon. D. (Hiába fárad; ostobán cselekszik.)

Hányadán vagyunk mi ketten? D.

Hánya-veti ember. S. - Hánya-veti fejét, mint a legyes ló. D. - Hánya-veti kezét, mint a csépet. D. - Hánya-veti magát, mint a lépes madár. D. - Hánya-veti magát, mint a köleskenyér a tejben. Ny. 5. - Hánya-veti fejét, mint Magyar Balázs lova. D. - Hánya-veti magát, mint Magyar Balázs lova. D. - Hányák-vetik, mint a dézsma buzát. D. - Hányd-el, vesd-el módra. (Gondtalanul, rendetlenül végzett munka.) E. - Ide-toda hánya-veti rossz nyelvét. D.

Hánykódik mint poltrás malac a garasos kötelen. E. - Hánykódik mint ürge a pórázon. Np.

Hánt. Addig hántsd a hársfát, mig hámlik. D. - Addig hántsd a fát, mig mézgás. Ny. 4. - Egy dögöt hántanak. (Nyúznak.) D. - Hársat hántok hátából. E. - Ne hántsd, ha nem hámlik. D.

Hári. Hazudik mint Hári János. S.

Hárs. Addig hántsd a hársfát, mig hámlik. M. - Feslik immár a hárs. (Vége van.) D. - Feslik neki a hárs. (Könnyen megy dolga.) E. - Könnyü más bőréből hársat hasitani. E.

Hártya. Fára arany hártyát. (Hiába való.) D. - Nem lesz az aranyból egyszeriben hártya. D. - Vékony mint a hajma hártya. D.

Hátat fordit. Mikor az ember a csorgóból inni akar, meghajol előtte, de azután hátat fordit neki. ML. - Nem bánja, ha hátat forditasz is neki. D.

Háttal fordul. A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. (Kéj vége keserü.) F. - Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul hozzá. D.

Háti. A háti bőr is megszokja a bundát. (Szegény a jólétet.) D. - Egész nap a háti bőrön. (Rest.) D. - Forditja a háti bőrt. (Arra fordul, honnét a szél fú. Háti bőr, száradt báránybőr, a két első körömnél összekötve s nyakba vetve, alsó Borsodban szokott viselet a háti bőr.) E. - Helyben hagyták a háti bőrt. (Elverték.) D. - Lefaragták a háti görcsöt. (Verés.) D. - Legyalulták a háti dombot. D. - Somfa-hájjal kenegették a háti bőrt. (Bottal.) D. - Szíjat szabtak a háti bőrből. D. - Terem mint a háti bőr. Ny. 4. - Ugyan megizzasztották a háti bőrt. D. - Volt haja a kicsávált háti pacalnak. D.

Hátra. A bot vastagabb vége még hátra van. B. - A rosszban jobb hátra menni, mint előre. D. - Egyet előre, kettőt hátra. S. - Előre-hátra tekint. D. - Előre lát, hogy mit tegyen, de hátra nem, hogy valamit megboszuljon. D. - Forgott ember nemcsak hátra, hanem előre is néz. E. - Hátra kötöm a sarkadat. (Gyerek fenyegetés.) Ny. 2. - Hátra még a nóta ugordója. D. - Hátra van még a fekete leves. (Tökölyi Imrének mondotta ebéd végére a váradi basa 1685-ben.) Sz. - Hátra van még a medve. S. - Hátra még a vastagabb vége. E. - Hátrább az agarakkal. Sz. - Ki szüntelen előbbre nem törekszik, az hátra marad. B. - Keveset hagyott hátra. D. - Mind előre, mind hátra erősen támaszkodik. (Részeg.) D. - Mint a rák, hátramegy. D. - Ne nyögj, mert hátra még a bekkenője. Ny. 2. - Nem előre, hanem hátra tántorog. (Nagyon részeg.) D. - Rosszabb a hátramenésnél. E.

Hátrább az agarakkal. ME. - Hátrább halad mint a rák. D.

Hátulja. Alkalmatosságnak kopasz a hátulja. D. - Se eleje, se hátulja. S. - Van benne módja, mint koldusnak a kordé hátuljában. E.

Hátulsó. A hátulsó kerék el nem éri az elsőt. D. - Első kerék után forog a hátulsó is. S. - Nemcsak első kereket kell nézni, hanem hátulsót is. E. - Hátulsó ajtó. (Kibuvó.) E.

Házaló. zsidó. ME. - Jó kutyát is házalóvá lehet tenni, ha mindig huritják. Ny. 2.

Házas. Gyülölik egymást, mint a két vallásu házasfelek. Ny. 7. - Isten őrizzen házas szolgától, jármas bivalytól, út melletti földtől, paplány feleségtől. Ny. 4. - Isten szerzi a házasokat egybe. KV. - Nyalják-falják egymást, mint az uj házasok. E. - Összetörődtek, mint a rossz házasok. E. - Vén legényből fiatal házas. E.

Házasodik. Ez mindig házasodik, mint a küllő, még sincs felesége. Ny. 3. - Fösvénységből nem házasodik. ME. - Ha házasodni akarsz, végy magadhoz hasonlót. KV. - Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. - Ha nincs búgondod, házasodjál meg. D. - Későn házasodott. (Bolondot tett.) D. - Ki későre házasodik, későre bánja meg. D. - Ki korán házasodik, korán bánja meg. D. - Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának. E. - Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. (Összeillő pár.) E. - Menyecskés legény nem házasodhatnék. D. - Menyecskés legény nem örömest házasodik. KV. - Nem jó messziről házasodni. S. - Sok van, ki éhezik és megházasodik. E. - Szokásból is lehet házasodni. D. - Utcu bizony lakodalom, magam is megházasodom. E.

Házi doromb. (Pörlő feleség.) E. - Házi ellenség a test, friss a rosszra, jóra rest. Cz. - Házi és nádi. (Kétféle veréb van, igy mindenből van jó és rossz.) E. - Házi kereszt. (Feleség.) E. - Házi koldus. D. - Házi tolvajoktól nem lehet őrizkedni. E. - Uti cifra, házi ronda. E. - Uti cifra, házi rossz. Ny. 8.

Hebeg. Beszélj, ne hebegj. D. - Nem is beszél, hanem hebeg. (Részeg.) D. - Huncut a hebegő ördög. Ny. 4.

Hebehurgyaság semmiben nem jó. KV.

Hedergél az úton, mint a rossz szekér. Ny. 21.

Hegedű. Dobd le barát a hegedűt. (Loptad.) M. - Elrejtett kincsnek, titkos hegedűnek kevesen süvegelnek. K. - Faj fajra üt, mint a Pacsó hegedüje. Ny. 1. - Fajra fajra üt, mint a Bacsó hegedüje. Ny. 14. - Füzfahegedűhöz nádvonó illik Sz. - Hegedű nem bőgő. D. - Hegedüpengetés. D. - Hegedűben is későbbre válik a jó. D. - Illik mint a halottas házhoz a hegedű. S. - Könnyebb táncolni, mint a hegedűbe keresni. D. - Nehéz a hegedűbe keresni. D. - Ritka cigány hegedű nélkül. D. - Síppal, dobbal, náni hegedűvel. (Náne cigány szó, jelentése: nincs. Semmi hegedűvel, azaz: titkon.) E. - Szépen szól a hegedű, de hazug belül. (Üres.) KV. - Szépen szól a hegedű, mert üres belülről. (Üres beszéd.) E.

Hegedűszó. Cifra beszéd, hegedűszó. (Üres.) E. - Drága a hegedűszó. D. - Drága a hegedűszó, mert az ember fizeti is, meg járja is. (A táncot.) Ny. 6. - Drága mint a hegedűszó. D. - Hegedűszóban szép mese. E. - Hegedűszóval látod a vendéget. (Szép szóval mulattatod, de ennie nem adsz.) E. - Hegedűszóval tartja a vendéget. (U. a.) D. - Igen kell a szamárnak a hegedűszó. KV. - Nem hegedűszóval kormányozzák az országot. (Nem üres beszéddel.) K. - Nincs drágább a hegedűszónál. S. - Nincs drágább a hegedűszónál; el is fárad az ember, meg fizet is érte. E.

Hegedül. Cini-fini, Péter bátya, neked hegedülnek. (Kényes-nyafogó gyermek.) D. - Cinu-cinu, Péter bácsi, keednek hegedülnek. E. - Hegedült arról szent Dávid. (Már régen elmult.) E. - Hegedült arról szent Dávid, el is magyarázta. D. - Elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. Ny. 8. - Itt van Buda, itt hegedülj. (Igyunk.) D. - Isten a cigányt hegedűre teremtette. S. - Jaj nekem egyedül, senki sem hegedül. (Agglegény.) D. - Keztyüben hegedül. E. - Ki az igazat hangosan hegedüli, hamar vonóval a fejére ütnek. D. - Könnyü annak táncolni, kinek apja hegedült. (Szerzett.) D. - Malomban hegedül. Pázmán. - Megjön az esze, majd ha szent Dávid két garasért hegedülni jár. S. - Rosszul hegedülnek, ebül táncolnak. B.

Hegedűs. A jó hegedüs nem szenvedi az énekest. D. - Jól táncol, kinek hegedűse a szerencse. D. - Ritka hegedűs, ki nem bormegissza. D. - Ritkán vagyon a hegedűsben bornemissza. Decsi János. - Sok hurt szakit el addig a vén hegedűs. D. - Vén hegedűs mindennap egy nótát felejt. KV. - Vén hegedűs mindennap egy nótát felejt, a mit húz is, azt is hibásan húzza. D. - Rejtett kincsnek, titkos hegedűsnek kevesen süvegelnek. KV.

Hegybiró. Árkon kivül hegybiró. (Dologtalan naplopó.) Ny. 7.

Hegymester. Árkon kivül hegymester. (U. a.) KV. - Árkon túl hegymester. (U. a.) Ny. 2.

Hegyes. A hegyes tűkkel tompákat is vesznek. D. - Egy hegyes turóért agyon nem verik az ebet. D. - Hegyes a szarva, vigyázz, megöklel. D. - Hegyes mint a harmathasitó tót bocskor. D. - Hegyes mint a tót bocskor. E. - Hegyes mint a bot butykója. BSz. - Hegyes mint a dorozsmai turó. D. - Hegyes mint a gömb. (Épen nem hegyes.) D. - Hegyes mint a nyárs. D. - Hegyes mint a nyil. D. - Hegyes mint a torony. D. - Hegyes mint a tót süveg. D. - Hegyes mint a tőr. D. - Hegyesebb az ánglius tűnél. Ny. 5. - Hegyes mint az isten nyila. D. - Hegyes szarvu ökörnek letörik a szarvát. Cz. - Hegyeset hugyozik. (Kevély.) D. - Hess kakas, mely hegyes. (Büszke.) Decsi János. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M. - Kegyes tolvajnak hegyes nyárs a farába. D. - Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. D. - Minél hegyesebb a karó, annál nagyobb törik el belőle. Ny. 2. - Nem fér meg egy hüvelyben két hegyes tőr. B.

Hegyi. Szent Gellért hegyi táncos. (Boszorkány.) D.

Hegyezi fülét. ME. - Zabot hegyez. E. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12.

Helyrehoz. Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. E. - A mit nem hozhatsz helyre, legjobb elfelejtened. B.

Helytelen. Száz gyanu közt kilenczvenkilencz helytelen. E.

Hemperegni. Nehéz a dombra visszahemperegni. D.

Hencida. Hencidától Boncidáig. ME. - Megütközik mint a hencidai asszony. Ny. 6.

Hengerget. Gyakran hengergetett kő nehezen mohosodik meg. D. - Megmohosodott nagy követ hengerget. D. - Mely követ sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik. KV. - Nagy követ hengerget. D. - Egy követ hengeritenek. D.

Henye. Mindig morog, mint a henye eb. D. - Nagy buzaféreg a henye ember. (Sok kenyeret elpusztit.) B.

Henyél. Jó pihenni olykor, de henyélni vétek. E. - Jobb a hazáért meghalni, mint henyélve élni. D. - Mind a két kezére henyél. D. - Ne henyélj, köszöntsd rám. (A bort.) D. - Szerencsétlenség mellett jó henyélni. (A ki szerencsétlen, jobb ha semmibe bele nem fog.) KV. - Tavaszi idejét ágyban elhenyélte, őszit ispitálban töltötte. D.

Henyélés a gonoszság gyökere. S. - Henyélés az ördög párnája. (Latin.) KV. - Jobb a lefekvés, mint a henyélés. D. - Rest béresnek henyélés az ebédje. D. - Nem javal jót a henyélés. (Latin.) S. - Szorgalom, gazdagság; henyélés, szegénység. D. - Többit mindent, csak a henyélést nem resteli. D. - Henyélés minden rossznak anyja. ME. - Henyélés a gonoszság gyökere. KV. - Megszokta, mint lusta béres a henyélést. (Lusta könnyen megszokja a henyélést.) D.

Henyélő prókátort nem szeret a pörös. D. - Henyélő gazdának álmos a bérese. D. - Henyélőnek sok az ünnepe. E. - Szerelmeskedés henyélőknek dolga. D.

Hentes. Zsiros mint a hentes-kötény. S.

Herceg. Hintós kocsi, kenderhám, herceg urfi, szűrdolmány. (Uraskodni akaró tönkre ment ur.) D. - Száját görbitgeti, herceg akar lenni. E.

Herce-hurca élet. E.

Here a kaptárban. D. - A legrosszabb ember, legrosszabb here. D. - Nem sok pálmája van a here embernek. (Lustának.) KV. - Haszontalan here ember. M.

Herélés. Adjuk meg módját, mint páliak a csikóherélésnek. (A herélés közben megdöglött csikóra is rásütötték a bélyeget.) K.

Herélt lónak csak egy a lába. (Ha egy lába kitörik, a többinek sem vehetni hasznát.) E. - Herélt lovat talpáról szokták fejni. (Lónak haszna lábában van.) E. - Komor mint a herélt bika. D. - Krumplit herél. (A fészek oldalán lopja ki, indáját bennhagyja.) Ny. 12. - Mie vagyon a herélt embernek, azt adhatja szomszéd asszonynak. (Sem nem árt, sem nem használ.) E. - Röst mint a herélt bika. D.

Herko. Ha maga Herko páter mondaná, még se hinném. Sz.

Herkules hozzá képest semmi. D.

Hermán. Megharagudott Hermán, kövér ludat kiván. ML.

Hering. Az ördög is ugy tartotta öregebbik lányát: heringet adott ennie, egy csepp vizet se reája. D. - Sovány mint a hering. D. - Kapós mint a heringfej. Ny. 14.

Hernyó. Csendes mint hernyó a levél alatt. D. - Látod-e miből lesz a hernyó? (Látod-e miből mi lesz?) E. - Nem hernyóból lett pille. (Hanem erős ember.) D.

Herregetés nélkül is mar a jó kutya. Ny. 4.

Hervad. Csak azért szép a festett rózsa, mert el nem hervad. D. - Mi hamar kel, hamar el is hervad. S. - Minden szép virág meghervad. Ny. 22.

Hess el, másé. K. - Hess el másé az udvarról. D. - Hess kakas. Ny. 2. - Hess kakas, mely hegyes. (Büszke.) Decsi János. - Hess légy, ne szállj rá, tarka kutya szarj rá. (Kényes.) Ny. 7.

Hetedik. Az ötödik »ne ölj« szól az orvosoknak; a hetedik »ne lopj« a prókátoroknak. D. - Hetedik gyermek. (Szerencsés; a rejtett kincset is látja.) E. - Isten is megpihent a hetedik napon. E.

Hetes. A kisasszonyok között is vagyon hetes vászon. (Rossz.) D. - Durva, mint a hetes vászon. S. - Feszeleg mint a makkhetes. (Legkisebb értékü kártya.) Ny. 6. - Hetes vászon. (Rossz.) D. - A hetes vászon nem válik tizenkettessé. (Rossz jóvá.) D. - A hetes vászonnak nem nagy az ára. D. - Kettős ünnep, hetes eső: szolga nyugodalom. E. - Megszappanozták, mint a hetes vásznat. D. - Neki szokott mint a hetes vászon a sulyokhoz. D. - Rosszabb a hetes esőnél. S. - Összemegy mint a hetesi vászon. Ny. 5.

Hetedfél Balázsnak csak egy az esze. D. - Hetedhét országban nincs párja. S. - Hetedhét országon túl. E. - Hetedhét országra szól. E.

Hetevény. A zab akkor fejzik, mikor a hetevényt meglátja. Ny. 2.

Hetre füles. S.

Hetvenkedik. (Hánya-veti magát.) E. - Hetvenkedik mint a polturás malac a garasos kötélen. S. - Hetvenkedik mint az árpa-cipó a kemencében. (Megreped.) E.

Hetyei. Tudja mikor van vasárnap, mint a hetyei pap. S.

Heveder. Vén heveder. (Vén ember.) D.

Hever. A szerszám heverve rozsdásodik meg. D. - Egy szin alatt hevernek. D. - Hever mint egy kopott ispán. Ny. 6. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Hever mint a disznó. D. - Hever mint a molnárlegény a zsákon. E. - Heverő ember szerencséjét is elheveri. D. - Heverő testben bujdosik az elme. Cz. - Ki pad alatt hever is vetett ágyra áhitozik. K. - Könnyü a heverő disznónak meghizni. D. - Mint a disznó, csak fertőben hever. Pázmán. - Nem kell az arany edényt a pad alatt hevertetni. KV. - Nem mindenütt hever az arany. KV. - Nem minden pecsét alatt hever az igazság. D. - Otthon is porban hevert. D. - Vagy hever, vagy döglik. D. - Uj szita szegen függ, az ó a földön hever. Sz. - Szent heverd-el napja. (Blau-Montag.) E. - Hasznos fáradság után esik jól a heverés. D.

Heves kutya vak kölykeit hányja. E.

Heves (megye.) Éldegél, mint Marci Hevesen. D. - Ugy él, mint Marci Hevesben. Ny. 22. - Heves-vármegyéből való. (Heves ember.) S.

Hevet havat összehord. (Meleget-hideget, összevissza beszél.) E.

Hevül mint a cigány az aludttejtől. Ny. 24. - Minél jobban hevitik a vasat, annál jobb acél. D.

Hét. A heti próbát sem állotta ki. (Rossz szolga.) Se hete se szava, mégis parancsol. (Talán helyesebb: se hete, se hava? ME.) D. - Csizmadialegénynek, jól van dolga szegénynek: hat krajcár jár egy hétre, az is kevés csirizre. Ny. 2. - Egy hétig varr egy inget. D. - Haladnak a hetek, mulnak az esztendők. D. - Hány hét a világ? Mával is kevesebb. E. - Hetet-havat összehord. D. - Se hete, se hava, már is parancsol. KV. - Se hete, se hava, már is szemrehányó. D. - Heti bére hat nap, a hetedik ráadás. E. - Kapsz egy hétre hat napot, a hetedikkel megtoldjuk. (Rossz cseléd bére.) Ny. 2. - Két asszony heti vásár, három országos. Ny. 9. - No ez a hét jól kezdődik. Mondotta a cigány, kit hétfőn vittek akasztani.) ME. - Olyan hosszu, mint ide hat hét. Ny. 5. - Ritka, mint a hétben a vasárnap. Ny. 22. - Se hete, se hava és immár parancsolsz. Sz. - Egy zsák alá valót egy hétig szánt. D.

Hébe-hóba. (Néha-néha.) D.

Héj. Görbe fához a héja legegyenesebben hozzá áll. B. - Fanyar héjban édes gyümölcs rejtőzik. S. - Majd elválik, mint a héj a fájától. (Majd kiderül, mi az igaz belőle.) D. - Kibujt a kenyér a héjából. Ny. 10.

Héja. Örül a héja, ha csirkét lát. D.

Hétszer. Bölcs is hétszer botlik napjában. ME. - Hétszer nézzünk, egyszer csináljunk. Ny. 15. - Jámbor is napjában hétszer vétkezik. S.

Hétfő hetibe, kedd kedvibe, szerda szerelmibe, csütörtök csüribe, péntek pitvarába, szombat szobájába, vasárnap kétszer az isten házába. E.

Hékő (forró kő.) Elkelt, mintha hékőre vetették volna. (Elpárolgott, mint a vizcsep a forró kövön.) E.

Hétköznap mezitláb, vasárnap cipőben. E. - Van mind hétköznapi, mind ünnepi ruhája. D.

Hév. Egy hével, egy lével. E. - Egy hével, egy lével végez az okos. D. - Egy lélekzés hevet és hideget nem vehet. F.

Hia (Hija.) Csak egy hijával van az esztelen. D. - Csupán szava hija. (Különben valóságos ökör volna.) D. - Mindennek hijával van, kinek pénze nincs. E. - Mindennek hián van, ki esze hián van. D. - Sok hijával van a szegény. D.

Hiába. A cigány sem rágja a dögöt hiába. (Hanem mert mása nincs.) B. - Ha ma egy órát hiába elmulasztottál, holnap egész nap fel nem találod. E. - Hiába attól félni, a minek meg kell lenni. B. - Hiába eszi a császár kenyerét. (Gyáva katona.) KV. - Hiába feni rá a fogát. E. - Hiába festik szép festékkel az ördögöt. D. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska. Np. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle. B. - Hiába hányod falra a borsót, nem ragad rá. E. - Hiába hintesz borsót a falra, mert nem ragad rá. B. - Hiába szarja a gyöpöt. (Rest.) Ny. 1. - Hiába szapulod a szerecsent. D. - Hiába szépitik, a mi rút. D. - Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába. E. - Ne szánd a papolót, egy miatyánkot sem mond hiába. D. - Nem esik a csók hiába. Ny. 22. - Nem hiába csörgött a haraszt. Ny. 8. - Eben hiába. E. - Hiába Kámba bucsura. (Nincs.) B.

Hiábavalóság. Minden hiábavalóságért más országba ne menj. D.

Hiányosság. A játék hiányossága, a gyermek szomorusága. D.

Hiányzik egyik kereke. (Hebehurgya.) S.

Hibásan. Vén hegedűs mindennap egy nótát felejt, a mit huz is, azt is hibásan huzza. (Vén ember feledékeny szokott lenni.) D.

Hibázni. A középső szöge hibázik. Ny. 24. - Boldog ember, ki nyelvével nem hibáz. D. - Egy hibázik a szegényben D. - Ha a jövendőt tudnánk, kevesebbet hibáznánk. D. - Habár hibáztál, miért nem vigyáztál. Np. - Hibázni emberi dolog. S. - Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni. E. - Ne szégyeld beismerni, ha hibáztál. S. - Nincsen puska, a ki nem hibázott. D. - Országútját is el lehet hibázni. D.

Hid. Egy kis jég is felszedheti a hidat. D. - Futó ellenségnek arany hid. Hunyadi János. - Hid árendás. (Naplopó.) D. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Hidon ácsorgó kamasz. (Naplopó.) D. - Szorul, mint Jézus Krisztus a hidon. Ny. 22.

Hidegen. Ha tüzesen kezded, hidegen ne végezd. D. - Hidegen veri a vasat. (Hazudik.) D. - Mádi borom hidegen a kotyogóban legyen. S. - Melegen kezdette, hidegen végezte. D. - Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat. D. - Minek a fujó, ha a vasat hidegen verik. D. - Tüzesen kezdi, hidegen végzi. KV.

Hideglelés. Debreceni hideglelésben szenved. (Hízik.) E. - Mindennapi hideglelés hagymázt szül. D. - Rosszabb a harmadnapos hideglelésnél. S. - Sápadt mint a hideglelte. D. - Ujság hasamba, hideglelés bokorba. (Ujságszámba menő étel evésekor mondják.) D. - Ujság gyomromba, hideglelés pokolba. Ny. 8. - Kedves mint a mindennapi hideglelés. Ny. 1.

Híg mint a halászlé. D. - Híg mint a kaszás lé. D. - Híg mint a koldus leves. (Rántott leves.) D. - Híg mint a savó. D. - Híg mint az esztelennek veleje. D. - Olcsó husnak híg a leve. (A mi olcsó, nem ér sokat.) KV.

Him. A madarakban is kevélyebb a him. D. - Ritka him nőstény nélkül. D.

Hím. (Czifra.) Nincs ennek híme, hogy eszedbe ne foglalhasd. (Nem bonyolódott dolog.) E. - Rossz példa után nem kell hímet varrni. E. - Tud hozzá, mint vak a hímvarráshoz. D. - Varrj hímet róla. (Utánozd.) E.

Himes. Gyöngén bánik vele, mint himes tojással. E. - Ugy bánik vele, mint a himes tojással. E.

Himez-hámoz. Ne himezd-hámozd a dolgot. D. - Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán. E.

Himlő sem volt még akkor Magyarországban. (Régen volt.) D. - Ragadós mint a himlő. D. - Verje meg a himlő. E. - Verje meg a hólyagos himlő. D.

Himódi. Lemenne, mint a himódi ember a fáról. (De nem tud.) Ny. 21.

Himpellér. Ki mindenbe kap, mindenben himpellér. D.

Hinár. Bele keveredett a hinárba. (Bajba jutott.) D. - Benne van a hinárban. E. - Kint van a hinárból. (Bajból.) D.

Hincs. Egyszer hincs, másszor nincs. (Egyszer bőven van, másszor semmi sincs.) E.

Hint. Hiába hinted a borsót a falra, mert nem ragad rá. B. - Madarász sem hint többet a csűrbe, hanem a mennyivel oda csalhatja a madarat. D. - Port hint a világ szemébe. (Német.) ME. - Szemet hintenek, hogy a madarat megfogják. D.

Hinta. Szállj le barát a hintáról, nem a pénzed ára. Ny. 2.

Hintó. Agg ebet nem illet a hintó. B. - Bujj a lóba, jársz hintóba. D. - Nem illet agg ebet hintó-szekér. Ny. 2. - Nem illik hintóba az agg eb. D. - Egy ékesszólásu utitárs jobb a hatlovas hintónál. D. - Félre kocsi, jön a hintó. D. - Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. D. - Hintós kocsi, kender hám, herceg urfi, szűrdolmány. (Urhatnám szegény nemes ember.) D. - Hintós kocsi, kenderhám, nevetséges egy szerszám. S. - Jó utitársaság és nyájas barátság, jobb hat lovas hintónál. KV. - Nem mind hintó, ami hintáz. D. - Szállj ki Balázs a hintóról, mert nem pénzed ára. E. - Szállj le barát a hintóról, nem a pénzed ára. E.

Hipp-hopp hirével jár. (Igen gyorsan.) D. - Hipp-hopp! ott legyek, a hol magam akarom. E.

Hirharang a városban. D. - Hirharangot huztak neki. (Hirbe hozták.) D.

Hirhordó. Nem kell nála nagyobb hirhordó. D.

Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz. - Hirmondó sem maradt. (Mind elvesztek.) S.

Hirdet. A békeséget az angyalok is hirdették. D.

Hires. A tanult ember holta után hires. D. - Hires a szép. D. - Hires eperre nem kell kosárral menni. M. - Hires eperre ne járj kosárral. D. - Nehezen hiresek ott a holtak, a hol élők nincsenek. D. - Toldi Miklósnál is hiresebb vitéz. Sz.

Hirtelen gazdaggá semmi jámbor nem lett. E. - Hirtelen mint a puskapor. E. - Hirtelen mint a zápor. D. - Hirtelen mint a záporeső. M. - Hirtelen munka sohse volt jó. Ny. 13. - Jobb halkal, mint hirtelen. KV. - Hirtelen szerelem. (Nem állandó.) D. - Mely szélvész hirtelen támad, hirtelen elenyészik. S. - Minden hirtelen változás veszedelmes. KV. - Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Becsületes uton.) D.

Hirtelenség, harag, semmi jót nem farag. KV. - Hirtelenség megárt, sietség hozhat kárt. KV.

Hiszekegy. Hallotta hirét, mint Csurka a hiszekegynek. Ny. 10. - Hallotta hirét, mint cigány a hiszekegynek. Ny. 3. - Hallotta hirét, mint Fóris a hiszekegyistennek. (Theologus a papi vizsgálaton egy szót sem tudott.) Ny. 5. - Hire sincs, mint Hiripen a hiszekegyistennek. Ny. 14. - Nincs kezeügyében, mint Partinak a hiszekegy. Ny. 6. - Paraszt ember bibliája a hiszekegy Isten. E.

Hitel. Hitelbe adta eszét. D. - Hitelbe beszél. E. - Ha eszed van, adósságot ne csinálj, elveszted a hitelt. D. - Kinek mennyi pénze, annyi a hitele. Sz. KV. - Nem kap immár hitelbe. (Bort.) D. - Kutyahazugságnak eb a hitele. D. - Nem kell minden szó szelének hitelt adni. KV. - Nem sokat iszik hitelbe. (Nem hisznek neki.) - Ritka hitel a parasztban. E. - Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. D. - Senki sem vehet tőle hitelbe. (Nem hisznek neki.) D. - Szegénynek se pénze, se hitele. D.

Hiteles hely. (Káptalan, hova régebb időben az okiratokat elhelyezték. Megbizható.) ME. - Maga ügyében senki sem hiteles tana. D.

Hitetlen mint a bormérő. D. - Hitetlen mint a kalmár. D. - Hitetlen mint a pogány. D. - Hitetlen mint a szabó. (Lop a posztóból.) D. - Hitetlen mint a zsidó. D. - Hitetlen Tamás. E.

Hitves. Szomoru, mint a jó hitvesét vesztette férj. D.

Hiv. A turóra vizet öntnek, domikának mondják; a parasztra kardot kötnek, katonának hivják. D. - Akasztófa senkit nem hí, mindenkit elfogad. E. - Ebédre is hatszor hivják a restet. D. - Lehet nagy úr, ha Lázárnak hivják is. D. - Nemcsak egy kutyát hivnak Sajónak. Ny. 1. - Szemök elé hivták. D. - Vendéget hivsz valamire, magad eszed meg. K.

Hiu. Szemérmes diáknak hiu (üres) a táskája. M.

Hivság. Hajó mellett úszni hivság. (Hiábavaló.) D.

Hivalkodik mint a pap szolgája. S.

Hivat. Upré pupos, úr hivat. (Upré, szláv szó: előre.) Ny. 3.

Hivatal nem csal. ME. - Hivatal sohasem csal. E. - Kikopott a hivatalból. S. - Kinek Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá. S. - Lépj hivatalra, ha kevés a gondod. D. - Nincs hivatal baj nélkül. Ny. 20. - Ritka hivatal baj nélkül. D.

Hivatlan vendégnek ajtó megett helye. KV. - Hivatlan vendégnek czoki legyen neve. E. - Hivatlan kutyának czoki a neve. Ny. 13.

Hizelkedés. A rút hizelkedés s hazug incselkedés mérge a barátságnak. KV. - Hizelkedés mérge a barátságnak. K. - Rossz tükör a hizelkedés. E. - Rossz tükör a hizelkedés, hamisat mutat. D.

Hizelkedni. Eb a kutyának soha nem hizelkedik. D. - Hizelkedik mint az eb. D. - Hizelkedik mint a kutyafark. D. - A ki hizelkedik vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. ME. - Kősziklának hizelkedik. D. - Ne adj annyit az ebnek, a mennyit farkával hizelkedik. D. - Ne higyj annyit az ebnek, a mennyit farka hizelkedik. D. - Nem alku a szerencsének hizelkedni. D. - Nem mind barátod, a ki hizelkedik. D. - Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki. D. - Tarts a szerencsétől, ha nagyon hizelkedik. D.

Hizelkedő. A hizelkedő alattomos ellenség. D. - A szerfelett hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. - Hizelkedő ebnek ne higyj. KV. - Hizelkedő nyelv nyalva ejti a sebet. D. - Nem mind tót, a ki hizelkedő. D. - Többet árt királynak a hizelkedő, mint az ellenség. K.

Hízik. A disznó is azért hízik, mert nem dolgozik. D. - A disznó se mosdik, mégis meghízik. D. - Csak azért nem hízik, mert ételét sajnálja. D. - Csalással a disznó sem hízik. (Ha kevesebbet a kellőnél kap enni.) D. - Csontra hízik. D. - Egy korpán híznak. D. - Egyszeri abrakolástól nem hízik meg a ló. S. - Gazdag hízik, szegény fázik. K. - Gazdag hízik, szegény bízik. E. - Ha a paraszt nem dolgozik, a barát meg nem hízik. D. - Hízik mint a mangalica. S. - Ki hol bízik, ott hízik. M. - Ki nyakában bízik, akasztófán hízik. D. - Ki szegényben bízik, szalmán hízik. E. - Könnyü a heverő disznónak meghízni. D. - Más keresményén hízik. (Tolvaj.) D. - Más zsirján hízik. S. - Nehezen hízik a paripa, kinek ura vak. K. - Nem tudja az ember, mitől hízik. D. - Panaszos ételtől csak a koca hízik. D. - Restel megmosdani, mint a disznó, mégis meghízik. D. - Vak embernek lova nehezen hízik. D. - Vérrel hízik, mint a nadály. D. - Másnak vesztével hízó. D.

Hizlal. A dúsgazdag ember kövér ökröt hizlal. D. - A földet a gazda lába nyoma hizlalja. Ny. 2. - A marhát a gazda szeme hizlalja. Ny. 1. - Az urnak szeme hizlalja a lovat. KV. - Egy disznót hizlalnak. D. - Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. - Gazda szeme hizlalja a jószágot. E. - Csak a hasát hizlalja. KV. - Ha tudná a disznó, mire hizlalják, megdöglenék bújában. K. - Jobb száraz kenyér békességgel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K. - Késő akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gábor. - Kövér mint a hizlalt deszka. D. - Nem hajáért, hanem hájáért hizlalják a disznót. D. - Nem mind kövér, a mit hizlalnak. D. - Óla sincs, mégis disznót akar hizlalni. D. - Szemét hizlalja. S.

Hizodalmas. Szentelt széna nem bizodalmas. E.

Hízó. Hat hízója ólban, maga a hetedik. D.

Hízott. Jobb a száraz kenyér békességgel, mint a hízott borju perlekedéssel. B. - Makkon hízott mangalica disznó. D. - Nem sokat fincál a szalmán hízott borju. K. - Nem sokat ugrik a szalmán hízott borju. KV. - Savón hízott. E. - Sárkánytejen hízott. (Kegyetlen.) D. - Sörön hízott. E.

Hol a kőben voltál? E. - Hol volt, hol nem volt. S. - Hol volt, hol nem volt-féle beszéd. E. - Ott keres, a hol nincs. D. - Kiki ott vakarja, a hol viszket. D. - Miről tudjuk, hogy hol van, az nincs elveszve. S. - Onnan visznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. - Ott vakarja, a hol nem viszket. D. - Tudja a kő hol jár. E. - Tudja hol fekszik a nyul. E.

Hold. (Föld.) Fekvő ökrön holdat nem szántanak. KV.

Hold. A hold hol nő, hol fogy, hol megszarvasodik, nehezen lehetne rá köntöst szabni. D. - A követ és holdat egyaránt ne ugasd. D. - A kutya, ha más nincs, a holdat ugatja. D. - A nap is, hold is fogyatkozik. D. - Addig tündöklik a hold, mig a nap helyre ér. D. - Átuszta, mint Pap Miska a holdat. Ny. 5. - Ha elfogy a hold, neve megmarad. D. - Hadd homályosodjék a hold, csak a nap tartson igazat. D. - Holdat ugatja a kutya. S. - Holdba apritottak, mint a zölejiek. (L. aprit.) Ny. 3. - Holdra ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek nem árthat.) E. - Már a nap a holddal egészen összement. (Egészen kopasz.) E. - Megtelt mint a hold. S. - Még a hold is nagyobb volt. D. - Napnál ebédelt, holdnál vacsorált. (Koplalt.) S. - Nem árt az ebugatás a holdnak. Ny. 2. - Olyan az élet mint a hold, néha tellik néha fogy. KV. - Sápadt mint a hold. E. - Sokszor megszarvasodik addig a hold. D. - Változó mint a hold. D.

Holdvilág. Csendes mint a holdvilág. D. - Erőtlen mint a holdvilág. D. - Feljön a hava a holdvilágnak. (Szeszélyes.) Ny. 8. - Feljött a holdvilág. (Kopasz.) E. - Feljött már nálad is a holdvilág. (Kopasz.) Ny. 1. - Fényes mint a holdvilág. D. - Fogy mint a holdvilág. S. - Holdvilág nélkül is szerencsésen eljár. D. - Holdvilágnál meg nem érik a szőlő. D. - Holdvilágnál epret szed. (Alkalmatlan időben dolgozik.) Ny. 14. - Holdvilágra ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek nem árthat.) D. - Többet ér egy nap száz holdvilágnál. E.

Holló. A madarak közt is van tolvaj holló. D. - A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz. - Farkas után a holló is élni akar. D. - Elmaradt mint Noé hollója. E. - Fehér holló, fekete hattyu az igaz barát. B. - Fekete hollónak fekete a tojása. D. - Fekete hollónak fekete a fia. E. - Holló fészkén hattyut keres. D. - Holló hollónak nem vájja ki szemét. D. - Holló hozta semmiházi ember. B. - Holló természetű. (Lop.) D. - Holló volt, hattyu lett. (Megőszült.) D. - Hollók és varjak eledelévé lett. D. - Hollók vendégeskednek szemén, koponyáján. D. - Hollót mos, hogy fehér galamb legyen belőle. D. - Hollót nyelt. E. - Nem fél holló akasztott embertől. D. - Odaveszett, mint a Noé hollója. Ny. 8. - Ritka mint a fehér holló. D. - Rossz hollónak rossz tojása. D. - Szemét a hollók vágták ki. D. - Holló hollónak, csóka csókának, varju varjunak nem vájja ki a szemét. S. - Várja mint Noé a hollót. Ny. 2.

Holmiben kiki megesik. BSz. - Holmiát a szegény könnyen számba veszi. D.

Holtig. A betegség sem tart mindenkoron holtig. D. - Egy-két napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (Házasság.) D. - Elél az ember, ha nem tovább is legalább holtáig. D. - Elél az ember holtig. E. - Elél az ember, legalább holtáig. D. - El nem él holtig. (Gyáva.) E. - Ember lesz emberből holtáig. (Gyarló.) D. - Három napig dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. - Holtig remél az ember. E. - Holtig tanul az ember. S. - Holtig való kenyér a tolvajság. D. - Holtomiglan-holtodiglan. D. - Jó a tréfa, de nem egész holtig. D. - Jó pap holtig tanul. KV. - Jobb egyszer meghalni, mint holtig kínlódni. D.

Hólyag. Csupa hólyag, hamar lehet felfujni. D. - Felfujt hólyagot tól a viz alá. D. - A hólyagot sem fujják fel egy lélekzettel. D. - Egy hólyaggal világból kiüzheted. (Félénk.) E. - Egy hólyagba fujnak. D. - Egy hólyagból dohányoznak. D. - Felfujta mint a hólyagot. D. - Hamar felfujhatni a hólyagot. D. - Keszeg hólyag. (Haszontalan.) D. - Könnyü két hólyagon uszni. D. - Nem hólyag, hogy felfujják. KV. - Nincs annyi hólyag, hogy pénzzel meg nem tölthetné. D. - Tele örömmel, mint a hólyag széllel. D. - Üres mint a hólyag. D. - Zsiros mint a hólyagerszény. D. - Verje meg a hólyagos himlő. D. - Felhólyagzott mint a sovány lángos. (Lepény.) D.

Homály. A legnagyobb világosságban is van egy kis homály. D. - Homályba borult hajnali csillaga. D.

Homályos. Egy tudja, titkos; kettő tudja, homályos; három tudja, világos. Ny. 9.

Homlok. A holnapi nap senkinek sincs homlokára irva. D. - A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. F. (Kéj.) - Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz. - Homlokán az akasztófa anyajegy. B. - Homlokán viseli a gazság bélyegét. Cz. - Ird homlokodra. (El ne felejtsd.) E. - Liliom homlok. D. - Nagy a homloka, vagy ember vagy ökör. D. - Ráncos homloku, pislogó szemü. (Haragos.) D. - Senkinek sincs homlokára irva halála órája. E. - Senkinek sincs homlokára irva, mi lakik benne. E.

Homok. A homokföld terméséből nem igen telik meg a verem. ME. - Apró homokporból válik a nagy domb. D. - Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. Ny. 2. - Elveti magát, mint juhászkutya a homokon. D. - Ég mint a homok Regölyben. S. - Hacsak homokföld terem, szűken telik meg a verem. B. - Halad mint Komlós kutyája a homokban. (Nehezen.) Ny. 1. - Homok is elissza az esőt, de azért nem terem. E. - Homok szemeket olvas. D. - Homokra épit. E. - Huz, mint köszörüs kutya a homokban. S. - Izzad mint a köszörüs kutyája a homokban. Ny. 12. - Könnyü a homokot szántani. D. - Kutyatej a homokon. D. - Lehordta, mint zápor a homok halmot. D. - Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon. (Büszkén.) Decsi János.

Homoró. Ugy ül, mint Homoród végén a mennykő. Ny. 8. - Ugy ül, mint Homoró végén a guta. (Mogorván; l. Guta.) Ny. 2.

Hóna alá fogta, mint Karacs Márton a dudát. Ny. 3. - Jó férfi hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. E. - Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz. - Ne kaparássz a hónom alatt. (Ne csiklandozz, ne boszants.) E.

Hónap. Lágy hónapban kemény a rák. (Melyek nevében r betü nincsen.) E.

Honn lakjék az, ki kedvére akar élni. M.

Hopp. Akkor mondd, hogy »hopp« ha átugortad az árkot. Ny. 9. - Egyszer hopp, másszor kop. (Egyszer bőven, másszor szűken.) E. - Félre gondok, hoppot mondok. (Vig vagyok.) E. - Hopp itt is, amott is, a mi házunk előtt is. (Csapodár.) D. - Hopp kénytelen, nem örömest. D. - Hopp rongyos! E. - Hoppon maradt. (Reményében csalatkozott.) E. - Hoppot mond, mielőtt az árkot átugrotta volna. D. - Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond. D.

Hord. Aranyat hord a szamár, bogácskórót eszik. D. - Dunába hord vizet. KV. - Ha aranyat hordasz is tenyereden. E. - Ha csizmád nincs, bocskort hordhatsz. KV. - Halomra földet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. - Isten éltesse a tótot, hogy ne hordja a magyar a drótot. Ny. 5. - Kiki a maga zsákját hordja a malomba. D. - Tengerbe hordasz vizet. M.

Hordoz. Az okos az ünneplőt nem hordozza minden napra. D. - Magával hordozza a széket. (Lusta.) D. - Még a terhet is könnyen hordozza. D. - Szűrujjában hordozza lelkiismeretét. D.

Hordozkodik. A ki sokat hordozkodik, az nehezen gazdagodik. D. - Hét hordozkodás egy égés. E.

Horgas. A beszédnek egyenese jó és a mankónak horgasa. Pázmán. - Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. D. - Minden horgast-borgast isten fordit jóra. E. - Munkának egyenese jó, mankónak horgasa. S. - Nehéz a horgasból egyenest csinálni. KV. - Nem mind kasza, a mi horgas. D. - Legkisebb gondja az: horgasan esik-e avagy egyenesen. (Hazug.) D. - Kinek-kinek maga felé horgasul keze. D. - Maga felé horgult mind a két keze. D. - Hóri-horgas, nagy inas. M.

Horgász. Felhőkön horgász. D. - Arany horoggal horgász. (Veszteget.) M. - Levegőben horgász. D. - Szeleken horgász. E.

Horog. A hal sem akad fel a horogra, ha nem lop. D. - Akkor szokja meg a hal a horgot, midőn legelsőbben felfalja. D. - Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor legelsőbben elnyeli. E. - Arany horoggal halász. (Veszteget.) Sz. - Arany horoggal horgász. M. - Egy horgot vetnek. D. - Elnyelte a horgot (Vége.) D. - Horogra akadt. D. - Horogra került. S. - Madarász síp szóval, a halász horoggal csal madarat és halat. D. - Horog vesszőkorában szokja a görbét. D. - Mely fából horog akar lenni, idején nő lefelé. D. - Mely fából horog akar lenni, idején meggörbül. B. - Mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az. E. - Nem nyer pálmát, ki utjában horgot vet. K.

Hortyog. Az ördög mikor hortyog sem alszik. Ny. 2. - Hortyog mint a zsigorás kutya. Ny. 1.

Hossza. Átugorja még a száz tű hosszát. E. - Beszédének se hossza, se vége. S. - Se hossza, se vége. D. - Se vége, se hossza csoportos szavának. D. - Se széle, se hossza. D. - Széle-hossza egy. E. - Széle-hossza egyforma. D. - Nehéz a hosszas remény. D.

Hová. Nem tudja hova tegye a lábát. (Kevély.) D. - Régen megjöttem onnan, a hova indulsz. D. - Tudja a manó hová lett. D.

Hoz. A lidércet imádja, csak pénzt hozzon. D. - Árviz hozta ember. E. - Foga között hozott. (Kevés.) E. - Gólya hozta. S. - Ha hoztál, bejöhetsz; ha nem hoztál, maradhatsz. E. - Ha hoztok, esztek. E. - Ha jösztök, lesztek; ha hoztok, esztek. E. - Ha jöttök, itt lesztek, ha hoztok, ehettek. D. - Hoz valamit a konyhára. S. - Hozomra játszik. (Nincs pénze.) S. - Hozó familia ez, nem kéri. (Gazdag.) BSz. - Hozzák már az almát. (Elég volt az ivásból.) ME. - Hozz uram isten, csak ne bocskorost. (Szegény nemest.) E. - Nem hoz semmit a konyhára. S. - Egy fecske nem hoz tavaszt. Cz.

Hozat. Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5.

Hozzád. Egyik tőled, másik hozzád. D.

Hozzáfér. Mihez könnyen hozzáférünk, nem becsűljük nagyra. E. - Nem fér hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. S.

Hozzáfog. Hozzáfoghatsz, a mi el nem fáraszt. D. - Kevés van nála hozzáfoghatóbb. (Okos.) D. - Ne fogj hozzá, ha nem mesterséged. D.

Hozzáköt. Álsz mint az ágas, mig egy bolond német hozzád nem köti lovát. E. - Maga sövényéhez köti a lovat. D. - Ne állj ott, mert valami bolond német hozzád köti a lovát. (Ne ácsorogj.) Ny. 14.

Hozzálát. Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. E. - Jobban mozdit, ha szőre mentében látsz hozzá. D. - Kiki maga dolgához hozzálásson. D. - Lássunk hozzá. D.

Hozzányul. Örömest hozzányul a nem találthoz. D.

Hozzáragad mint bojtorján a lósörényhez. (Szemtelen.) D.

Hozzászokik. Csak addig mig hozzá szokol. (Nehéz.) D. - Hozzászokott, mint szamár a bőjthöz. D. - Hozzászokott, mint cigány lova a koplaláshoz. S. - Hozzászokott cigány lovon nyargalni. (Hazudozni.) E. - Hozzászoktak a cigánygyerekek a szikrához. KV. - Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez igen hozzászokott. D. - Nehezen hal meg az öreg, ugy hozzászokott az élethez. E. - Végtére a rossz kántorhoz is hozzászokik a falu. D. - Zabkenyér is jó annak, a ki hozzászokott. D.

Hozzátöröl. Csizmám sem törölném hozzá. E. - Csizmám kapcáját sem törölném hozzá. S.

Hő. Magyarországon legtöbb hő vagyon. (Hű-hő.) E.

Hők meg tompa. D. - Hők még villás! (Ökröket ezen szókkal szólitják a béresek a szekér visszatolatásához. Heves emberek csititása.) E.

Hörcsök. Alszik, mint a hörcsök. B. - Álmos, mint a hörcsök. D. - Hörcsök is megkergeti néha a lovas embert. E. - Mérges mint a hörcsök. S. - Összeakadt hörcsök a borzzal. (Két mérges.) D. - Szeme szöktibe, mint a hörcsök. E.

Hörcsökös asszonyt, ha meg akarsz szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. (Verés.) K. - Hörcsökös mint a csökönyös ló. Ny. 6.

Hörpent. Jó dudoló, jó hörpentő. (Jó énekes, jó ivó.) ME. - Nehéz orrt fujni, levest is hörpenteni. D. - Örvendek, mikor veled hörpentek. ME. - Egy hörpentés. (Kevés.) D.

Hörpöl. A tengert kanállal hörpölgeti. D. - Egy levet hörpölnek. D. - Ha koncát megetted, levét is hörpöljed. D. - Illik a konc után a levet is hörpölni. D. - Ki koncát megette, levét is hörpölje. D.

Hug. Levendúla ágastul, a hug daru párostúl. (Igen fiatal lányra, ha szeretkőzik.) Np.

Hugy. Büdös, mint az egérhugy. D. - Pis nem hugy. D.

Hugyozik. Az eb sem hugyozza meg. B. - Állj meg avval a köröszttel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz. - Csalánra hugyozott. (Rossz kedvü.) D. - Hallgat mint a hugyó disznó. E. - Hegyeset hugyozik. (Rátartós.) D. - Járomszeg hugyozó nemes ember. (Elszegényedett nemes ember, ki maga hajtja szekerét.) E. - Kutya is meghugyozza, kinek pénz nincs a zsebében. - E. Nehéz a szél ellen hugyozni. D. - Szél ellen hugyozik. E.

Huhogat. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. E. - Megszokta, mint halálmadár a huhogást. D.

Hull. A falevél is annak idejében hull le. D. - A ki férges, hulljon el. Ny. 10. - A tiszta pofára is hull néha egy kis mocsok. D. - Amint vágod a fát, ugy hull a forgács. D. - Annyi mint őszkor a hulló levél. D. - Hadd hulljon a férgese. B. - Hull mint a mennykő. D. - Hull mint a zápor. D. - Kicsiny a csepp, de ha mindig hull, a kőben is lyukat váj. B. - Könnyen hull az érett gyümölcs. D. - Mindegy, ha csákány hull is. (El kell menni.) E. - Mindegy, ha csákány förgeteg hull is. Ny. 2. - Nem hull a forgács vágás nélkül. KV. - Nem minden felhőből hull a mennykő. D.

Hullatja mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Ne rázd a fát, mely önként hullatja gyümölcsét. D. - Nem mind bors az, mit a kalmár ebe hullat. BSz. - Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

Huncut. Akad huncut. (Ha egy hivatal, biróság megűrül, szokták mondani.) E. - Becsületes ember megőszül, huncut megkopaszodik. S. - Három Burány, hat Adorján, kilenc huncut. Ny. 23. - Huncut a hebegő ördög. Ny. 4. - Huncut a ki haragszik. S. - Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. - Huncut a paraszt, mihelyt három araszt. Ny. 5. - Huncut a világ, kimarkolja a dohányt. (Hűtlen feleséget elszeretnek.) Ny. 2. - Huncut az ur. (Társpohár iváskor.) E. - Huncut az, a ki többet ád, mint a mennyie van. ME. - Huncut mig meleg. Ny. 5. - Huncut az ember, mig meleg. Ny. 5. - Huncut embernek ád enni, mikor maga eszik. Ny. 2. - Ki minek a mestere, annak a huncutja. E. - Mégis huncut a német. Np. - Mégis huncut a német, ha ánglius is. S. - Minden ember huncut, csak a pap nem igaz. Ny. 7. - Sok sógor, sok huncut. S.

Huncutság. Torkára forott a huncutság. ME. - Tele van huncutsággal, mint a kutya bolhával. S.

Hunyadi. Nem minden idő terem Hunyadit vagy Kinizsit. D.

Huntyi (honti.) Belemásztak, mint a huntyiak a sárba. Ny. 21.

Hupikék. Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel. D. - Hupikék a fara. (Veréstől.) D. - Hupikék a háta, jajvörös a combja. E. - Sárgaveres, kopikék. (Hupikék.) E.

Húr. Az öreg húr későbbre szakad. D. - Egy húron pendülnek. ML. - Egy húrt pengetnek. B. - Egy húrt penditenek. D. - Elszakad a húr. E. - Hmber bőrből kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Ha elszakad az a húr, megfizeti ez az úr. E. - Húrt kamoltak béléből. D. - Minél vékonyabb a húr, annál hamarabb szakad. D. - Néha a cimbalmosnak is elszakad az ördög húrja. D. - Sok húrt szakaszt a vén hegedüs. D. - Tolvaj és hazug egy húron pendülnek. S.

Hurcolja a Manó a cserfák tetején. (Vesztét keresi.) D. - Keress magadnak bolondot, kit orránál fogva hurcolj. BSz. - Nem hagyom magam orromnál fogva hurcoltatni. E. - Orron fogva hurcolják. D.

Hurcolkodás. Hét hurcolkodás, egy égés. S. - Hurcolkodik, mint a gözü. Ny. 2.

Hurít. Jó kutyát is házallóvá lehet tenni, ha mindig hurítják. Ny. 2.

Hurka. Kesereg, mint a fazékban a hurka. Ny. 7. - Két hurka egy pacal. Ny. 21. - Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. D. - Megfogta, mint német a hurkát. E. - Ne fecséreld, mint Zseni a hurkát. Ny. 14. - Neki sem sütnek külön hurkát. S. - Örül neki, mint Balázs a hurkának. D. - Összeesett mint az üres hurka. E. - Szép mint a kiforditott hurka. D. - Vastag mint a hurka. D. - Zsiros mint a hurka. D.

Hurok. Hurkot vetettek neki. D. - Hurokra akadt. ME. - Hurokra kerül. E.

Hurukol mint a pulyka. D.

Hurut. Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni. Sz. - Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D.

Hurutol. A ki retket eszik, kétfelől hurutol. D.

Húslé. Ha az első húslé elfut, nem ér a második semmit. (Ha az első feleség elszökik, nem sokat érőt kapsz második feleségül.) Ny. 4.

Húsos fazék. ME. - Húsos koncon veszekednek. ME.

Husvét. Derült meleg husvét napján, meglátszik őszszel a gazdán. (Jó termés lesz.) S. - El nem éri a husvéti bárányt. D. - Fehér karácson, zöld husvét. S. - Fekete karácson, fehér husvét. E. - Ha a farsang hosszu, késő a husvét. D. - Kellemes, mint husvét napján a keszőcze. (Keserves, ha más étel nincs.) S. - Meglesz a törökök husvétján. (Soha.) D. - Meleg karácson, hideg husvét. ME. - Sok husvéti bárányt megevett. B. - Sokszor megette már a husvéti bárányt. D. - Szegény husvét napján is fekete vasárnapot ül. D. - Szekeres karácsony, szénás husvét. S. - Szelid, mint a husvéti bárány. ME.

Husz. Egyik tizenkilenc, másik egy hiján husz. D. - Előbb találkozik husz rossz, mint egy jó. D. - Huszat szól, tizenkilenc szava hazudság. MK. - Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag, soha sem is lesz. E. - Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. (Beszédes.) D. - Többet ront egy rossz példa, mint husz jó épithet. D. - Van már annak tizenhusz esztendeje. D.

Huszas márjás nem apró. E. - Megy beléje, mint bőgőbe a huszas. Ny. 2. - Nem adnám egy gatyaszár huszasért. E.

Huszár hat vágás. ME. - Kurta mint a huszár mente. D. - Huszárosan káromkodik. ME.

Huzódozik mint a pap agara. Ny. 17.

mint a kutya. S. - Ritka mint a hű szolga. D.

bele Balázs módjára. Hű bele Balázs, lovat ád az Isten. Sok hű-hó semmiért. S.

Hűl. Kitette hűlni. (Csúffá tette.) Ny. 2. - Könnyen gyűlt, könnyen hűlt. D. - Még helye se hűlt meg. D. - Csak hült helyét lelték. E.

Hűség csak a kutyához illik. (Gúny.) ML.

Hűtelen. Tejes fazéknál hűtelen szolga a macska. E.

Hüvely. Az én kardom sem hűl hüvelyébe. KV. - Az ólomszáj vaskardnak hüvelye. D. - Aranyos hüvelyben fűzfa-kard. B. - Egyik fegyver tartóztatja a másikat hüvelyében. KV. - Égben két nap, hüvelyben két pallos. D. - Hüvelyébe sült a kardja. (Nem tudja kihúzni.) D. - Két éles kard egy hüvelyben meg nem fér. S. - Két éles pallost nem látni egy hüvelyben. D. - Két éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. D. - Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. D. - Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. KV. M. - Korpa hüvely. (Buta fej.) D. - Megfér hüvelyében a pallosa. D. - Ugy bocsásd hüvelybe kardod, hogy idején kiránthasd. D.

Hüvelyk. Egy hüvelyknyi. D. - Ha a kisujjamat megharapom is fáj, ha a hüvelykujjamat harapom is, fáj. Ny. 6.

Hüvelyez. Álmot hüvelyez. (Hiába való dolgot beszél.) M. - Nem álmot hüvelyezek. Sz.

Hűvös. Hideg a hűvös, fázik a szűrös. (Szűrön átszűrődik a hideg.) Ny. 3. - Hűvösön van a párnája. (Tömlöcben van.) Ny. 1. - Hűvösre került. (U. a.) S. - Hűvösre tették. (U. a.) D. - Ott kuruttyol a hűvösön. (U. a.) D.

« G. KEZDŐLAP

Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások
és közmondásszerü szólások

Tartalomjegyzék

I. »