« Á. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Cz. »

B.
Babérjain nyugszik.

Babot sem levéért főzik.

Bagázsiás kocsival menni.
(Azaz biztonságban lenni.)

Bagoly is azt véli, hogy sólyom a fia.

Bagoly mondja a verébnek nagy fejü.

Bagoly hiten vannak.
(Törvénytelen házasokról mondják.)

Bagolyhoz kapván, elszalasztá a sólymot.

Bagoly is biró a barlangjában, vagy házában.

Bagoly nem szereti a napfényt.

Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.
(Azaz: alkalmazkodjál környezetedhez.)

Bagolynak is szép az ő magzatja.
(Mindenkinek a magáé szép.)

Bajának sok a baja.
(Szójáték. Baja, Bácsmegyében.)

Bajos minden ember kedve szerint tenni.

Bajos ott lopni, a hol a gazda maga is tolvaj.

Baj van a káptalanban.
(Azaz a fejben.)

Bajuszos kétszer iszik.
(A bajuszosnak, mikor iszik, bajuszára is ragad a bor, mit leszopva – ujra iszik.)

Bakancs nem csizma.

Bakot nyúz.

Bakot fej.

Bakot lőtt.
(Hibát követett el.)

Bal lábbal kelt föl.
(A babona szerint, a ki bal lábbal kel föl, az egész nap rossz kedvü lesz.)

Balekot fogott.
(Joghallgatóktól eredő mondás.)

Balkörmü kisasszony félre csap.
(Kicsapongó nőkre mondják.)

Balhás, mint a kutya.

Balhás, mint a cselédszoba.

Balhás, mint a ráncz.

Balkézre nősült.
(Törvénytelenül élt vele.)

Bamba, mint a falusi liba.

13Bandi legyek.
(Tréfás esküdözés; akkor mondjuk, ha valamit bizonyitani akarunk.)

Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris.

Baranyai embert csinált belőle.

Barát beszél a böjtről, de hasa tele van.

Barátodért se tagadd az igazat.

Barátot látott, nem hoz vadat.
(Babonás mondás.)

Barátot szerencse hoz, szükség próbál.

Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a bors.
(Egy kis vitatkozás annál becsesebbé teszi az egyetértést.)

Barátságért egyszer egy barát is megházasodott.

Barátot a szerencsétlenségben lehet megismerni.

Barátság sem jó, ha felettébb való.

Barátzsák, kántortorok nehezen telik.

Bácsi, kend nem mohácsi?
(Baranyavidéki tréfás kérdés.)

Bámulj kapu, ordits város.
(Igy is mondják: Bámulj falu, ordits kapu.)

Bámul, mint borju az uj kapura.

Bámul, mint malacz az ugaron.

Bánja a kis szék.
(Azaz: bánom is én, törődöm is vele.)

Bánja is ő, ha a kerék kiesik is.

Bánja béka a deret.

Bánja a fene, – vagy: az ördög.

Bársonyt megveszti a zsirt, embert a gonosz hir.

Bársony mellény, üres has.

Bársonyra is cseppenhet egy kis zsir.

Báránybőrbe öltözött farkas.

Bászli ember.
(Együgyü, bárgyu.)

Bátor a kemencze mögött.
(Gyáva ember.)

Bátor, a hol senki sincs.

Bátort féli, a gyávát nyomja a szerencse.

Bátor szivekkel társalkodik a szerencse.
»A szerencse változásain:
Tanult elme nem indul:
Ide s oda rándulásin:
Nem sértődik, nem mozdul.«

Bátran czinczog az egér, ha macskát nem érez.
(Mindent fölforgatnak, ha nincs otthon a gazda.)

Bátori nemzetségből való
(T. i. nem félénk.)

Beadta a kulcsot.
(Megbukott, csődbe került.)

14Beadta a derekát.
(Megadta magát.)

Beadta a kanalat.
(Megszökött.)

Beadtak neki.
(Megmérgezték.)

Beborult annak már fényes nappal is.

Becsöngettek neki, mint Derecskének a tatár.
(Félreverték Derecskén a harangot a tatárok ellen, mire ezek: »majd mi is becsöngetünk Derecskének« mondással válaszoltak; amint ez csakugyan meg is történt, mert egész Derecskét porrá és hamuvá változtatták. Derecske Bihar megyében van.)

Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibádat.

Becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi.

Becsületes ember megőszül, hunczfut megkopaszodik.

Becsületre későn, szégyenre korán érsz haza.
(Korhelyek mondják.)

Becsületes ember megtartja szavát.

Becsületes hazugság nem szégyen.

Becsüld meg magadat, ember lesz belőled.

Be csúsz-mász, mint tű után a czérna.

Bedugták, betömték a száját.
(Elhallgattatták.)

Beesett, vagy: lapos, mint a kis keztyű.
(Sovány.)

Befellegzett neki.
(Valami baj érte.)

Befogta mind a hatot.
(Kérkedő, büszkére mondják.)

Befütöttek neki.
(Igy is: befütyöltek neki.)

Begyibe vette.
(Megharagudott rá.)

Begyógyul a seb, de megmarad a helye.

Beházosodott vő, olcsóbb a korpánál.

Behuzza magát, mint a téli csiga.

Behuzta a farát.
(Meghunyászkodott.)

Beinná a Krisztus köntösét is.
(Részeges emberre mondják.)

Beirták a fekete könyvbe.

Beillene vajdának a czigányoknál.

Bejárta Tolnát, Baranyát.
(Nem sokat utazott a világban.)

Beköpte a légy.

Bekukkantott, mint bolond Istók Debreczenbe.
(Léván élt hajdan egy Istók nevü bolond, kinek bolondsága különösen abból állott, hogy esztendőnkint elment Debreczent megnézni; azonban a városba sohasem lépett be, hanem a vámkorlátnál bekukkantván, ismét vissza ballagott Léva felé.)

Bekapta, mint kutya a legyet.

Bekötötte a koszoruját.
(Megadta megérdemlett jutalmát, vagy büntetését.)

Beláttam a kártyájába.
(Kiismertem szándékát.)

Belebolondult.
(Pl. beleszeretett valakibe v. valamibe.)

Beleharapott a savanyu almába.
(Pl. megnősült.)

15Belényert, mint Bertók a csikba.
(Bertók csikokat vitt a vásárra. Az uton csak számitotta nyereségét s előre örült a sok szép pénznek, mit majd csikjaiért kap. De hogy megeredt orra vére, midőn a vásárra érkezvén, későn vette észre, hogy a csikok a lyukas kasból, melyben vitte, mind egy szálig kisikamlottak.)

Beleütött az Istennyila.

Belesüppedt, mint koldus az üres zsákba.

Beleütött erszényébe a lapus guta.

Beletörik a foga.

Belevásott a foga.
(Megunta.)

Belül a haja, mint az oláh kecskének.
(Az oláh kecskének szőre egészen elment hajastúl; mikor aztán áruba bocsátotta az oláh, azt hazudta, hogy kecskéjének szőre mind belül vagyon télen, mint a bundának; most igy jobban megtartja a meleget.)

Beleütött a száraz menykő.

Belekap, mint a kis lány a szöszbe.

Belejön vagy beletanul, mint a kis kutya az ugatásba.

Beleütött a menykő a dologba.
(Meghiusult valami terv.)

Belekötődzik mindenbe.
(Megférhetlen ember.)

Belejutott, mint Pilátus a krédóba.
(Véletlenül jutott valami bajba, vagy csődbe esett.)

Belebujt mint a barát a kamzsába.

Belelépett, mint a német a saruba.
(Könnyen jutott hozzá.)

Belesült a beszédbe.
(Elakadt, nem tudta folytatni.)

Beletörött a bicskája.
(Nem sikerült neki.)

Beletörött a kése.
(Belebukott valami vállalatba.)

Beléveszt, ki reménységbe öli a pénzét.
(Igy járnak pl. a kis lutri hivei.)

Bemondogattak neki.

Benne van a páczban, vagy: lében, szószban.

Benne van a hinárban.
(Nem tud kieviczkélni a bajból.)

Benne van, mint zsidó a lóban.

Benőtt már a feje lágya.
(Már nem gyerek; megérett az esze.)

Benne van a czukortartóban.

Benedek, zsákban hozza a meleget.
(Benedek, márczius 21.)

Benyakalt.
(Sok szeszes italt ivott, – részeg.)

Beste lélek karafia.
(Átkozott emlékezetü historia, és – amint Pray az utolsóról megjegyzé – ijesztőkké vált nevek a magyarok közt, melyekkel a szülők mai napiglan kisdediket mint valami rémmel csittitani szokták. Basta 1602 körül Felső-Magyarországban dühöngött – s amint Istvánffy feljegyzé – alatta gazdagnak lenni kész bűn vala, semmi nő becsülete pedig biztos nem volt. Caraffa 1687–7-ben, mint a hires eperjesi mészárszék látatlan feje, az általa előbb tőrbe ejtett magyarokat hallatlan kinok közt sorra kivégezteté.)

16Beszél a barát, de alamizsnát vár.

Beszélhetsz neki, akár a dűlt fának.
(Hiába beszélsz vele, nem éred el czélodat.)

Beszélj vele, Bákán lakik. Báka Kisvárda mellett, Szabolcsmegyében.

Beszélhetsz német.

Beszélj neki, Balázs neve.

Beszélni ezüst, hallgatni arany.

Beszélni is lusta.

Beszédének nincs se füle se farka.

Beszédének nincs se hossza se vége.

Beszédnek egyenese, munkának szorgosa jó.
(Vagy: mankónak horgosa.)

Beszélj vele németül, ha tudsz.

Betegséget, sántaságot, szegénységet nem lehet titkolni.

Betegnek orvos a barátja.

Beteg se volt, mégis megholt.

Betegség adja meg izét az egészségnek.

Beteg ember böjtje, részeg ember imádsága nem sokat ér.

Betevő falatja sincs.

Beütött az Isten áldás.
(A sok gyermek.)

Betű megöl.

Bevágom az utját.
(Leálczázom, vagy terveiben megakadályozom.)

Be van maszatolva.
(Részeg.)

Bezdánba ment bugyogót csókolni.
(Beznán bácsmegyei község.)

Bécsben volt bátyja köszörüs.
(Életlen késre mondják.)

Békára is lesz dér.

Béke: orvosság; a czivódás méreg.

Bélyeges arcznak ne higyj.

Bélyeges bárányt is elviszi a farkas.

Bélyeges lóra is felül a czigány.

Béna rajkó is kedves az anyjának.

Biblia is csak hat betüből áll.
(Ez a szó t. i. hat betüből áll: B-i-b-l-i-a.)

Bibor, bársony, vendégség – jobb egy napi egészség.

Biborban is megterem a tetü.
(Hibákban és fogyatkozásokban a nagyok sem szükölködnek.)

Bika alatt borjut keres.
(Zsugori, fösvényről mondják.)

Bíró hátán vágott dohány
(Nagyjából vágott dohány.)

Bírónak és falu bikájának minden szabad.

Bizd el magad, ha szégyent akarsz vallani.
(Itt az elbizakodás korholtatik.)

17Bizik benne, mint kutyában a nyúl.

Bizik, mint betyár az öklében.

Bizik, mint rossz katona a lábában.

Bizonyost a bizonytalanért el ne hagyd.

Biztatja, mint czigány a lovát.

Bocskorban keresni, csizmában költeni, válik becsületedre.

Bocskorban kell keresni a hat ökröt.
(Borsodmegyei km.)

Bocskorbőr az orczája.
(Szemérmetlen, tolakodó, szemtelen és hazug.)

Bodóék felé áll a szája.
(Félre áll a szája.)

Boglyas, mint a sarju petrencze.

Bogara van.
(Különczködő emberről mondják.)

Boldog, ki más kárán tanul.

Boldog ember, kinek semmije sincs.

Boldog, ki felejteni tud.

Boldog, ki másra nem szorul.

Boldogságot nem lehet pénzen venni.

Boldogság ott kezdődik, hol a nagyravágyás végződik.

Boldog volna az ember, ha füle s szája nem volna.

Bolond a ki kinál, szamár a ki el nem fogadja.

Bolonddal nem jó tréfálódni.

Bolond, kit a kötött eb megharap.

Bolond a bolondot neveti.

Bolondtól kér jó tanácsot.

Bolond is, ha hallgat, okosnak tartatik.

Bolondot beszédjéről, szamarat füleiről szokták megismerni.

Bolondnak a szerencséje is bolond.

Bolondnak ne köss mindent az orrára.

Bolondnak bú a járása, kár a társa.

Bolondok bolond dolgokon törik a fejöket.

Bolondul járt.
(Felsült, elhibázta a dolgot.)

Bolond és gyermek leghamarább megmondja az igazat.

Bolond gombát evett.

Bolond is mond néha okosat.

Bolond Istók, – bolond Misi módjára.
(Ostobául cselekedni valamit.)

Bolondját járja.
(Bohóságokat követ el.)

Bolond lyukból bolond szél fú.

Bolond mesternek eszelős a tanitványa.

Bolondnak fa pénz is jó.
(Ha elveszti sem kár.)

Bolond, ki orvosát örökösévé teszi.

Bolondnak lába a szeme.
(Csak azt látja, miben felbotlik.)

18Bolondok házába való.

Bolondra száll a füst.

Bolondtól kér tanácsot.

Bolondtól ritkán várhatsz okos szót.

Bolondot ütni kell, miért lett bolond.
(Néhol: Bolondot ütni kell, miért nem gyógyul.)

Bolond: nyelvén hordja a szivét.

Bolyong, mint az elátkozott lélek.

Bolyonganak, mint a vad ludak.

Borban van az igazság.
(Egy lármás vendégségben egy jelenlevő nevezetes tudós magába vonulva hallgatag ott ült az asztalnál. Egyik szomszédja, hogy felviditsa, összekoccantja a poharat vele s »igyunk« ugymond – »in vino veritas« Uram! felelé a tudós, tartsa meg ezt a példabeszédet azok számára, kik józan létükben hazudni szoktak.)

Bor és kenyér nélkül meghűl a szerelem.

Bor a vén kost is tánczra viszi.

Bor, buza, békesség, szép asszony feleség.

Bor beszél belőle.

Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret.

Bort hord a ló is, de vizet iszik.

Bor mellett hamar kiugrik az igaz.

Bor nagy lator, legelőször is lábáról ejti le az embert.

Bor és pénz tartva tart, költve fogy.

Borodat, kincsedet, feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd senkire.

Bornak is a régie jó.

Bor nélkül szegény a vendégség.

Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghűl.

Bor erőt ad.
(Gunyszó, ha az ittas elesik.)

Borral mosdik, kolbászszal törülközik.
(Nagyon jó dolga van.)

Borsóval teli a torka.
(Szójáték. Azaz bor – sóval.)

Borsódzik a háta.
(Irtózik valamitől.)

Borsón tolták a tornyot, mint a rátótiak.

Borsot tör az orra alá.
(Kemény igazságot mond valakinek.)

Bort sem látott, mégis részeg.

Bor tudóssá teszi az ostobát is.

Borura derü.
(Szomoruságra vigság következhetik.)

Borvirágos az orra.

Borzas, mint a bőjti boszorkány.
(A régieknél – azt mondja Dugonics – mást tartottak csupán boszorkánynak, mást bőjti boszorkánynak. A csupa boszorkányok csak a városokban s 19falukban nyomták meg a fekvőket. A bőjti boszorkányok nagybőjtben a szent Gellért hegyére éjszakánként seprün nyargaltak, s igy a nyargalásban borzas hajat kaptak.)

Borjukötélen van.

Borjunak míg szopik, nincs neve.

Borju vezeti a tehenet.
(Az ostobább az okosabbat.)

Borjut keresett ökröt vesztett.

Borjuval adják a kötelet.
(Együtt járó dolgokról szokás mondani.)

Borsos az ára.
(Drága.)

Boszuság nagyra viszi az embert.

Boszantja, mint vörös posztó a bikát.

Boszút állni nem vitézség.
(Pekri Lőrincz vezér mondá ezt, midőn tisztjei arra beszélték, hogy erővel törjön a megyesi szászokra, kik noha sok jót tett velük, nem akarták bebocsájtani városukba. Megyes, Szatmárban van.)

Botból beretva, kutyából szalonna, nyúlból jáger, krinolinból hózentráger soha se lesz.

Bottal ütheti nyomát.

Botnak is végén a bunkója.

Botnak két vége van.

Bölcs ember mindenütt otthon van.

Bölcseség gonddal növekedik.

Bölcs embernek bajos tudatlanok közt szólani.

Bölcset is megvakitja a szerelem.

Bölcsre hallgat az okos.

Bölcsebb a reggelre halasztott tanács.

Bölcseség, legjobb uti költség.

Bölcs is hétszer botlik egy nap.

Bölcs, mint a Sibylla.
(Sibyllák az ókorban jóstehetségű nők. Leghiresebb volt a cumani Sibylla, kinek a Sibylla-könyveket tulajdonitják.)

Böjtöl, mint a pap macskája.

Bőben büdös, szükben édes.

Bőben redves, szükben kedves.

Bő hideg bő termést hoz.
(Gazdasági mondás.)

Bömböl, mint a bika.

Bővibe termik, szükiben érik.

Bőrével fizet, kinek pénze nincs.
(Sokszor mondják a hitelezők: »lenyúzzuk a bőrét.«)

Bőrére megy.
(Az ő kára, vagy haszna forog fenn.)

Bőrét is lenyúzná az embernek.
(Pl. az uzsorás.)

20Bucsujárás: pénzpazarlás.

Buj a lóba – jársz hintóba.

Buksi fejü.
(Nagy fej, de nem valami okos ember.)

Burokban született.
(Mindenben szerencséje van. Azaz: szerencsefi. Régi babona, hogy a ki burokban jő a világra, annak szerencsés lesz életfolyama. Sőt a rómaiaknál az ügyvédek drága pénzen vették az ily burkot, abban a hiszemben, hogy ily burok birtokában levén, pereiket könnyebben nyerik meg.)

Búsuljak, vagy örvendjek, egy a fizetés.

Búsuljon a ló, elég nagy a feje.
»Ne szomorkodj, légy vig,
Nem lesz az mindig igy.«

Búsul, mint czigány Szent-Mihály napján.

Búsul, mintha elkapta volna kenyerét a tyuk.
(Kis veszteségen töprenkedőről mondják.)

Búsul, mint a lengyel.
»Búsul a lengyel,
Hona állapotján.«

Búsul, mint a vert had.

Bús, mint a kárvallott czigány.

Bús, mint a kotlóstyuk.

Bús, mint a férjhez nem ment veréb.

Bús, mint a kereketörött kocsis.

Bús, mint a szomorú fűz.

Bugyli bicska fanyelü, ha elvész is megkerül.

Budán sem segitenek a mulán.
(Mula – ostoba.)

Budai bor nyel izü.
(Azaz jól nyelhető, jó nyelni.)

Budára is beillenék birónak.
(Okos ember.)

Budai mértékkel fizet.
(Nagyokat hazudik.)

Budai vékával mér.

Buta, mint a föld.

Buta, mint az éjszaka.

Buta, mint a bot.

Buzát vetett, konkolyt aratott.

Bucsut vett a kapufélfától.
(Szó nélkül távozott.)

Búnak eresztette fejét.

Büdös a kevélységtől.

Büdös babuk berzenkedik a hattyúval.

Büdös bornak szép czégért szoktak kötni.

Büdös, mint a banka.

Büdös, mint a dög.

21Büdös, mint az ördög.

Büdös hust jó lével adják föl.
(Silány dolgot dicsérni kell, hogy elkeljen.)

Büdös, mint a görény.

Büdös, mint a bakkecske.

Büszke, mint a borbély legény.

Büszke, mint a kanpulyka.

Büszke, mint a pénzes szatyor.

Büszke, mint a gazdag leány.

Büszke, mint a páva.

Büszke, mint a paripa.

Bünbaknak kell lenni.

Bünös ember a falevél rezgésétől is megijed.

Bűn, ha sokan követik is el, nem lesz kisebb.

Bűnhödik, ki ebül cselekszik.

Büdi boszorkány.
(Hamis asszonyokra mondják: Büd falu, Abaujban és Szabolcsban; az elnevezés valószinüleg a szabolcsi Büdről maradt fenn. Van emlékezet népünknél géczi boszorkányokról is.)

« Á. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Cz. »