« Cs. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

E. »

27D.
Darázs dereku.
(Karcsu.)

Darázs-fészekbe nyulni.
(Kényes dologba avatkozni.)

Darazsat ne szurkálj.
(Ellenfélt fölingerelni.)

Dárius kincsét is elpazarolná.
(Tulságos pazarlóra mondja. Dárius perzsa királyról maradt e közmondás.)
»Dárius kincsével birj,
Hidd el, eltemet a sir.«

Debreczenbe pipáért, Szegedre dohányért, Kassára tobákért – t. i. menj.
(Ha valami hires dolgot emlitenek.)

Debreczeni szabadság.
(Sokadalom.)

De csak úgy, lehet lehet.

Denevér ember.
(Olyanra mondják néhol, ki egyik felekezethez sem tartozik.)

Derekas dolgok nehezen születnek.

Derékon kell megragadni a dolgot.

Derék dolog: három tehén egy csorda.
(Mikor több helyett kevesen vannak.)

Derüre-borura.
(Minden következetesség nélkül tenni valamit.)

Derüre borura inni.
(Mérték nélkül.)

Derült meleg husvét napján, meglátszik őszszel a gazdán.
(Gazdasági mondás.)

Délben gyujtasz gyertyát.
(Fölöslegest mivelsz.)

Délben kimélt ebéd sokszor jó vacsora.
(Mértékletességre figyelmeztető km.)

Délutáni kézfogásnak rovás a dija.

Délczeg csikóból válik a jó paripa.
(Ha jó gondját viselik.)

Délibábon aratást keres.
(Haszontalan foglalkozásu.)

Dér után meghugyozza magát az idő.

Diákot hasznáért nem érdemes tartani.

Dicsérem az eszét.
(Valakinek helyes vagy okos cselekedetére vagy beszédjére.)

Dicsőség a keresőt kerüli, a kerülőt keresi.

Dicsőség bajjal jár.

Diófa verve jó.
(A néphit szerint, ha verik a diófát, jobban terem.)

Dió törve, az asszony verve jó.

Dió van alul.
(Ha a szekéren haza szállitják a kukoriczát, ennek lehányása alkalmával szokták a gyermekeket e mondással biztatni, – serkenteni.)

Disznóban van.
(Szerencsével játszik pl. a kártyán.

28Darázs csipje meg.
(Néhol: kakas csipje meg.)

Disznó gazdag.
(Nagyon gazdag.)

Disznó is néha buzalisztet eszik.
(A gazdagság nem mindig jut a jóknak. Az érdemetlen is részesül néha egy-egy jó falatban.)

Disznónak, fösvénynek holta után haszna.
(Midőn Magyar Balázst, ama nagy emlékezetü magyar vezért Kosztolán ellen küldte Mátyás király, hogy onnan a cseh ellenséget kiverje, nem tudhatván, mennyi ideig fog tartani a táborozás, fiára bizta házi gazdaságát. A szerencsés hadjárat után haza kerülvén Balázs, szomorkodva látta, hogy míg oda volt, fia István, temérdek sok pénzt zsugorgatott össze. Erre nagyon megneheztelvén, fiát e szavakkal dorgálta meg: »Fiam! a pazarlás az esztelenség gyümölcse, de a fösvénység alacsonylelküségnek a jele. Fiam! a fösvény hasonlít a hizlalt disznóhoz, mert mind a kettőnek holta után van haszna.«

Disznón gyapjut keres.
(Ott keres, ahol nincs.)

Disznó-ólra cserép födél.

Disznó orrára arany perecz.
(Alávaló, nem érdemli a megtiszteltetést.)

Disznó sem mosdik, mégis meghizik.

Disznó után indulsz, mocsárba jutsz.

Disznóalmot is eladná.
(Olyan fösvény.)

Disznó megeszi a makkot, de föl nem néz a fára.

Disznópásztor haragszik s a falu nem tudja.

Dobbal megy verebet fogni.
(Néhol: nyulászni.)

Dobra került.
(Árverezés [»liczitáczió«] alá került, vagy: pletykába keverték.)

Dobra vonták a bőrét.
(Nagy leczkére fogták.)

Dohányzik, mint a török.
(Szenvedélyes, nagy dohányzó.)

Dologkerülő nem sok kalácsot eszik.

Dolog nem szégyen.

Dolognak könnyebb végét keresi.

Dologra szegődik a szolga.
(Olyan szolgának mondja, ki úr szeretne lenni a háznál.)

Dolga felől mindenre ráér.

Dong, mint a darázs a tücskök közt.

Dorongot vetettek eleibe.
(Megakadályozták szándékában.)

Döglött oroszlánt a szamár is rugdossa.

Dögrováson van.
(Népies kifejezés. Értelme: halálnak van szánva.)

Dögre száll a varju.

Dömötör, a tél rátok tör.
(Dömötör október 26.)

Dőre barát több kárt okoz, mint az okos ellenség.

Dörmög, mint a fazekas kutyája.

Drágán szerzett öröm, ürömmé válik.

29Drága a hajvár, de meg is éri.
(Szabadkán egy gazda többek közt halikrával »traktálta« vendégét, ki ehhez csakhamar becsületesen hozzá is látott, minden más olcsóbb ételt mellőzve; a gazda ezt egy kissé megsokalta és hogy káviárjából keveset megmenthessen, azt mondogatá: »a hajvár igen drága.« Az elrettenthetlen vendég pedig egyre csak azt válaszolta: »drága, drága, de meg is éri.« E mondást a bácsiak a potyakedvelőkre szokták alkalmazni.)

Drága kincs a jó hir, ha valaki azzal bir.

Drágalátos mákvirág.
(Csúfolódó kifejezés.)

Drága konyha a patika.

Drága, mint a hegedüszó, vagy: muzsikaszó.

Drága étel urnak való.

Drága, mint a gyöngy.

Duda neki: nem ért ő ahhoz.
(Dicsekedőkre.)

Dudvát hány a tökre.
(A rosszat rosszal takarja.)

Dugába dőlt.
(Nem sikerült.)

Dunába hord vizet.
(Vagyonost gazdagitani, vagy fölösleges munkát végezni.)

Dunáig tánczolva, Dunán tul lánczolva.

Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt.

Duna vize se mossa le gyalázatát.

Durva, mint a hetes vászon.

Dúl-fúl magában, mint a vadkan.
(Mérges emberekre mondják.)

Dukál, mint vajhoz a retek.
(Dukál – illik.)

Duplán fog, mint a korcsmáros krétája.

Dunát lehetne vele rekeszteni.
(Általán minden olyanra mondják, a miből sok van.)

Dülő falra, – vagy: fához ne támaszkodjál.
(T. i. mert elesel vele együtt.)

Düh és boszu nem sokat fontolgat.

« Cs. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

E. »