« É. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

G. »

49F.
Fagyos szent.
(Olyannak mondják a ki mindig fázik, fagyoskodik. Innen: fagyos szentek. Igy nevezi a nép Pongrácz, Szervácz és Bonifácz szenteket – május 12. 13. 14. – mivel ezen időtájban gyakran ujra beáll a fagy.)

Fahájjal kenték meg a fenekét.
(Megbotozták.)

Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledőlt.

Fajankó – fatuskó.
(Bárgyu, gyámolatlan ember.)

Fakad a bodza, büdös a rokka.
(Hódmezővásárhelyi km.)

Fakó kocsi, kenderhám, nemes ember, szürdolmány.

Fakó szekér, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám.

Fakóra jut.
(Kedvez neki a szerencse.)

Fakót vonják, de a fakó is vonja.
(Rosszat rosszal fizet.)

Falánk, mint a hernyó.

Falba üti a fejét.

Falnak beszél.

Falnak is vannak fülei.

Falra hányja a borsót.
(Hiába szólsz annak, kin nem fog a szó.)

Falnak megy, mint a vak légy.

Faltól hagyni magát.
(Pl. haszon dolgában nem gondol magára.)

Falu kalodáját sem szabják egy ember lábához.

Falu tudja, s a férj nem tudja.
(Pl. azt, hogy a feleség szeretőt tart.)

Falu vagy város seprője.
(Dologkerülő, kószáló, feslett erkölcsü.)

Famenykő ütötte meg a hátát.
(Pálcázával, bottal megverték.)

Fanyar héjban édes gyümölcs rejtőzik.

Faragatlan ember.
(Idomtalan s durva természetü.)

Farba rugta mátkáját.
(Azaz: elvált tőle.)

Farkas, ha koplal is, mégsem cserél a kalmár kutyájával.
(A nemesebb a szegényebbel.)

Farkas-gúzsba kötötték.

Farkas-kaszával gyüjtött kincs.

Farkas-kaszára hányta a jószágot.

Farkas után a holló is akar élni.

Farkas gyomra legyen a koporsód.

Farkasból nem lesz bárány.

Farkas nem eszi meg a fiát.

Farkas-fogra kelt.
(Örökre elveszett.)

50Farkas-gégére ment.

Farkasnak mutatsz erdőt – vagy: berket.

Farkasnak mondják: Páter-noster, – azt feleli: bárány láb.

Farkasnak mutatsz birkát.

Farkas sohasem ette meg a telet.

Farkasra aklot ne bizzál.

Farkast emlegetnek, kert alatt kullog.
(Farkas a mesében, kiről épen szó van, váratlanul megjelenik.)

Farkast etet.
(Telhetetlent vendégel.)

Farkast fogni.
(Megakadni honnét se előre, se hátra menni nem lehet. Van erre egy kurucz népdalunk a zsidóról, mely igy hangzik:)
»Elment egyszer a zsidó
A szürke lovával,
– Vásárokról vásárra –
Megakadt a sárba
Rákiált a lovára gyü!

Farkas vacsora, ördög ebéd.
(Azaz: hol inni való van, de enni való nincs.)

Farkas-szemet nézni.
(Egymás szemébe merően nézni.)

Farsangon kívűl is esik leányvásár.

Farkcsóváló, mint a kutya.
(Hizelkedő természetü.)

Farkára hágott.
(Pl. a vagyonának; t. i. elköltötte.)

Fazekas korongról, varga kaptafáról beszél.
(Mindenki legtöbbet törődik saját ügyével-bajával.)

Fazékba szorult a feje.
(Szeged vidéki.)

Fazekat kongásán, madarat szólásán.
(Lehet t. i. megismerni.)

Fában is meg van a szokás.

Fából vaskarika.
(Lehetetlen dologra mondják.)

Fáj rá a foga.
(Vágyik reá.)

Fán van nála a baraczk.
(Azaz: nehezen fizet.)

Fáradt embernek édes méz az álom.

Fáradt, mint az igavonó barom.

Fáradt lónak – vagy: rókának a farka is nehéz.

Fáradt ló is farka előtt jár.

Fát gyümölcséről, embert erkölcséről ismerheted meg.

Fától nem látja az erdőt.

Fát sem vágják le egy vágásra.

Fát vághatni a hátán.
(Jámbor emberekre mondják.)

Fátyollal törlik a sebet.

Fázik, mint a kutya.

51Fázik tőle.
(Valamely dologtól irtózik.)

Fehér czipó, sós túró, éhség ellen igen jó.

Fehéren a fekete.

Fehéret is feketének mond.
(Valamely dolgot másra akar magyarázni.)

Fehér karácsony, zöld husvét.
(Zemplén m.)

Fehér konyha, ritka vendégség.

Fehér, mint a galamb.

Fehér, mint a hó.

Fehér, mint az alabástrom.

Fehér, mint a mész.

Fehér, mint a tej.

Fehér, mint a liliom.

Fehér, mint a hab.

Fehér, mint a patyolat.

Fehéret köp, mint a prépost.
(Már roppant sokat beszélt.)

Fehér ház, fekete kenyér.
(Künn fényüzés, benn éhezés.)

Fehér liliomnak is fekete az árnyéka.
(Nincs oly tiszta, jó ember, kiben valami kivetni valót nem találhatna a rossz nyelv.)

Fejbe kólintotta.

Feje búbja sem látszik ki.

Fejedet hidegen, hasadat szabadon, lábadat melegen.
(Egészségi szabály gyanánt áll e közmondás.)

Feje lágyára esett.
(Megbutult, eltompult az esze.)

Feje, mint egy hordó – esze, mint egy dió.
(Nagy feje van, de belül üres.)

Fejébe ment a bor.
(Megrészegedett.)

Fején találta a szeget.

Fején tánczol.
(Bajban van.)

Fejére nőtt.
(Nem bir vele.)

Fejére telt a török átok.
(Midőn 1686-ban a törökök Magyarországnak nagy részéből kiüzettek, mondják, hogy azt az átkot mondták fejünkre: Verjen meg benneteket Isten rosszabb szomszédokkal, mint a micsodások mi voltunk.)

Fejemet teszem rá.
(Biztosan tudom.)

Fejes kutya, nyakas eb.

Fejes apának nyakas a fia.

Fejét vakarni.
(Zavarban lenni.)

Fejtől büdösödik a hal.

Fekete földben terem a jó buza.

52Fekete képnek fekete a festéke.

Fekete kézzel fehér pénzt keresnek.

Fekete kutya, tarka eb: mindegy ördög.

Fekete karácsony, fehér husvét.
(Ha esős, sáros idő van karácsonykor, – husvétkor hó lesz.)

Fekete, mint a czigány.

Fekete, mint a korom.

Fekete, mint a kulimáz.

Fekete mint a bogár.

Fekete, mint az ördög.

Fekete, mint a szerecsen.

Fekete, mint a szénégető.

Fekete, mint a tinta.

Fekete, mint az éjfél.

Fekete szemüvegen át nézi.
(Pl. a világot. Értelme: mindent rosszabbnak lát, mint a hogy tényleg van.)

Fekete széna, fehér kenyér.
(Jó esztendőt jelent. Gazd. km.)

Fekete lelkü.
(Rossz lelkiismeretü emberre mondják.)

Fekete tehénnek is fehér a teje.

Fekszik, mint kuvasz a szénán.

Feléből, harmadából – vagy: felét feléből, felét harmadából.

Feledékeny gyüjtőt a tél hozza észre.
(Aesop meséiben a hangyáról és tücsökről.)

Fele sem tréfa – vagy: bolondság.
(Azaz: sok igaz van a dologban. Mikor valaki megbántódik, ezen közmondást használja.)

Feleség ég s föld közt a határ.

Feleség, fele segitség.

Felhőből nem merhetsz vizet, mert messze van.
(Háromszék.)

Felnek hajts, lenek tarts.
(Kocsizók mondása.)

Feni rá a fogát.

Fenékig kiüriteni.
(Semmit hátra nem hagyni.)

Fennakadt, mint a mindszenti gólya.
(Hódmezővásárhelyi.)

Fenn az ernyő, nincsen kas.
(Rangtartás vagyon nélkül. Olyanokra mondják, kik hiába való czifraságokra költenek, de a legszükségesebbet nélkülözik.)

Feneketlen, mint a papzsák.

Fenekére vertek.
(Elverték.)

Festő sem festhet szebbet.
(Pl. igen szép nőre mondják.)

Festett világ.
(Szinpad.)

53Festett virágot sokan dicsérik, de senki se szagolja.

Feszit, mint a kutya a pesti flaszteron.

Feszit, mint a tatai kutya a jégen.

Fél fogra nevet.

Fél fogamra sem volt elég.
(Nem laktam jól pl. az étellel.)

Fél bolond.
(Eszelős, – szeles ember.)

Fél haragba jő, mint a kis csacsi.

Fél lábbal már a koporsóban – vagy: a sirban van.
(Öreg, közel van már a halálához.)

Fél, hogy leharapják az orrát.

Fél, mint az ördög a szentelt viztől.

Fél, mint az ördög a tömjén füsttől.

Fél, mint az eb a bottól.

Félénk, mint a nyúl.

Félénk kutya többet ugat, mint mar.

Félénk vitéznek szaladj a vára.

Félénk katonának hátul van a szeme – néhol: sebe.

Félénk katonának nem sir az anyja.

Félek tőle, mint a tűztől.

Félénkre nagy dolgot ne bizzál.

Fél, mint Judás a purgatoriumtól.

Fél, mint czigány Szent-Mihálytól.
(Ekkor már az idő erősen hüvösödik. Áldott Szt. Gyurka, átkozott Szt. Mihály. Czigány mondás Zemplében.)

Fél mint zsidó a keresztvetéstől.

Félre áll a kontya.
(Pityókos asszonyra mondják.)

Félre bajusz, csókot kapsz.

Félre bajusz, majd csók ér.

Félre bajusz, jön a szakáll.

Félre falu, itt a város.

Félre bokor, jön az erdő.

Félre putri, jön a kunyhó.

Félre német, jön a magyar.

Félrecsapta a kalapját – vagy: csákóját.
(Székelységi.)

Félszemmel látta.

Félfüllel hallotta.

Félti a bőrét.
(Fél, hogy elverik.)

Félti az irháját.
(Fél, hogy kikap, fél az ütegektől.)

Félnek haragjától, mint a tűztől.

Fél tanács a feje.
(Igen okos ember.)

54Félre szentség, sok a szükség.
(Hódmezővásárhely.)

Félre dobják, mint a kifacsart czitromot.

Félre veri a harangot.
(Csekély bajért is nagy zajt csap.)

Félvállról beszél.
(Büszke.)

Félvállról vette.
(Nem sokat érdeklődik a dolog iránt.)

Fényes, mint a csillag, mint a tükör, mint a gyémánt, mint a nap.

Fényes délben is vakoskodik.

Fénylik a szeme, mint a bak macskának.
(Székelységi.)

Fénylik a Vincze, megtelik a pincze.
(Ha Vincze napkor [jan. 22.] szép napos idő van, akkor mondják e közmondást.)

Féreg is védelmezi magát.

Férges, mint a sajt.

Férges, mint a dió.

Férges, mint a mogyoró.

Férges, mint a gyümölcs.

Férges, mint az alma.

Férfi, ha csak egy kicsit szebb az ördögnél, már elég szép.
(Nők mondják tréfásan.)

Férjhez menés nem sapka cserélés.

Férj meg bőrödben.
(Elégedjél meg sorsoddal.)

Fészkelődik, mint a tormába esett féreg.

Fészkelődik, mint veréb a csipkebokorban.

Fészkelődik, mint a tojó galamb.

Fia sem lehet.
(Meg sem közeliti a szóban forgó dolgot.)

Fiatal meghalhat, az öregnek meg kell halnia.

Fiatalnak hamar, öregnek késő.
(T. i. házasság.)

Fiatal embernek a feleség támasz, a pálcza csak parádé; öregnek a pálcza támasz s a feleség csak parádé.

Fiának szólott, menye is érthet belőle.

Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá.

Fillér is pénz.

Fillérrel kimélik az aranyat.

Fillent regimentjében tisztet viselhet.
(Nagy hazug.)

Fityeg, mint a palócz-szent a pecsétnyomón.
(Egy palócz Egerbe ment pecsétnyomót metszeni. Tudakol a művész, mit véssen rá s mily nagyságban? A palócz egy szentet nevezett s azt kivánta, hogy azt életnagyságban vésse a pecsétnyomóra. A művész megjegyzésére, hogy igy rá nem fér a pecsétnyomóra, a palócz viszonzá: – »Se baj, hisz a mi rá nem fér, le is fityeghet.«

Fityeg annak, kinek van.

55Fittyet hány az orra alá.
(Föl sem veszi őt.)

Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság: Isten dolga.

Fizet, mint a köles.
(Jól, bőven fizet.)

Fizettem a sintérnek, (kutyapeczér, gyöpmester) hogy dögöt nem viszek.
(Ha valaki másra nehezedik.)

Fogadatlan prókátornak: tudod mivel fizetnek.

Fogadhoz verd a pénzt, mielőtt kiadod.
(Azaz: légy takarékos.)

Fogadott lónak rövidebb a mérföld.
(Mert jobban hajtják.)

Fogat fogért, szemet szemért.
(Kálmán király törvényéből.)

Fogát sem tudja betakarni.
(Sovány emberre szól.)

Foga van rá.
(Haragszik rá.)

Fogára való.
(Tetszik neki.)

Fogát szívja.
(Visszatartott dühében.)

Fogd be a szádat.

Foghegyen eszik.
(Kényeskedik az evésben.)

Foghegyen vette.
(Megharagudott egy kissé.)

Foghegyről beszél.
(Nem akar szóba ereszkedni.)

Foga van a napnak.
(Mikor a tél igen hideg.)

Fogatlant a pokolba sem veszik be.
(T. i. oda fog kell, mert »ott leszen fogaknak csikorgatása.«)

Fogóval kell tőle kicsikarni a szót.

Fogóval sem húzhatnád ki belőle a feleletet.
(Kevés beszédü.)

Fogtam törököt, de nem ereszt el.

Fogy, mint a holdvilág.

Fogy, mint a gyertya.

Fohászkodik, mint a kárvallott czigány.

Folt hátán volt.
(Toldozott, foltozott dologra szokás ezt mondani.)

Folt nem ruha.

Foly az orra vére.
(Duzzog valamiért.)

Foly rá a nyála, de nem kopik álla.
(Valami után nagyon vágyódik, de – sikertelenül.)

Foltonkint megy az erő, latszámra jő vissza.

Forditsd kabai a zászlót.
(Hegyaljai km. Olyanra illő, ki véleményét gyakran cserélgetni szokta.)

Forditja hitét, mint a kását.
(A ki gyakran változtatja vallását.)

Fordits meg a bőrt, csizma lesz belőle.

Forgatja a 32 levelü bibliát.
(T. i. a kártyát.)

Forgatja, mint Ványi Benedek a házát.
(Szabolcs-Földes vidéki.)

Forog, mint ürge a madzagon.
(Nyugtalan, szabadulni, menekülni vágyik.)

56Forintja sincs és ezerekről beszél.

Főbenjáró dolog.
(Fontos dolog.)

Födelem, kebelem nem kigyónak való.

Föladták rá az utolsó kenetet.
(Nem soká húzza; halálos beteg.)

Fölállott a haja, mint a vaddisznó sertéje.
(Székely.)

Földönfutóvá lett.

Földváron deszkát árul.
(Meghalt.)
»… aki ilyen deszkát árul,
Nem jön haza a vásárrul.«

Fölfujják, mint a dudát. Néhol: mint az oláh dudát.

Föléledt benne a kutyavér.

Föláll, mint a kutyafark.

Föléledt, mint a bodza czibere.
(Azaz: jó kedvében pajkos.)

Fölhörpölte a fölét, igya savóját is.

Fölbigyeszti ajakát.

Föl is út, alá is.

Fölöntött a garatra.

Fölhuzta a bakkancsot, Isten hozzád bocskor.
(Magasabb állásra jutván, felhagyott az egyszerü élettel.)

Föl is veszi, le is teszi.
(Szeszélyesekre illik, kik most sokat, később semmit sem gondolnak valamivel.)

Fölkapott az uborkafára.
(Szerencséje elbizakodottá tette.)

Fölkopik az álla.
(Azaz: hiába ásitoz, koptatja állát utána, nem kapja meg.)

Fölköti a csépet.
(Hozzá kezd. Elhireszteli, a mihez kezd.)

Fölöttébb való szerelem nem sokat különbözik a bolondságtól.

Fölkötötte a kolompot.
(Vezérszerepet vállalt valamely ügyben.)

Fölkötötte a duri bocskort.
(H.-M.-Vásárhelyi.)

Fölkötötte a nyulak bocskorát.
(Kereket oldott, megszökött.)

Fölperesnek soha se tégy törvényt.
(A törvénykezők mondása.)

Fölpeczkelni valakinek az orrát.

Fől a feje.
(Tönkrejutott emberekre mondják, kik azelőtt sem voltak nagyon gazdagok.)

Földet a gazda lábanyoma hizlalja.
(Székelységi.)

Föld ütötte agyon az urát.
(Olyan nőre mondják, kinek házasságon kívűl lett gyermeke.)

Földhöz ragadt szegény.
(T. i. nagyon szegény.)

Fölfordult a világ.

Fölforrt a méreg – vagy a vér benne.
(Nagyon izgatottá tette valami.)

Fölfuvalkodott béka.
(Gőgös.)

57Fölhuzta a piros csizmát.
(Begyes, rátartós leány.)

Följött a csillaga.
(Szerencsés lett.)

Fölirom fekete krétával a kéménybe.
(Ritkán történő dologra nézve mondatik. Pl. ha pajkos gyermek dicséretre méltó dolgot tesz, vagy ha ritka látogató jön.)

Fölnő, mint a vadkender.
(Neveletlenül.)

Fölmagasztalták.
(Fölakasztották.)

Fölvitte Isten a dolgát.

Fölfogta házát a gyep.
(Nem jár hozzá vendéglátogató.)

Fölkunkoritotta farkát a szomszéd.
(Azaz: haragszik. Őrségi.)

Fölfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság.

Fölnő a leány az ágy – vagy: a pad – alatt is.

Fölnyit már a szeme.
(Nem lehet tovább bolonditani.)

Föl nem éri észszel.

Föl sem kell venni.

Fölöntött a garatra.
(Sokat ivott.)

Föltartja az orrát, mint a zámolyi borju.
(Zámoly község van Fehér- és Győrmegyében.)

Föltette az Orbán süvegét.
(II. Ulászló koronáztatásakor 1490. a püspökök mindnyájan püspöki süvegükben állottak körülötte, kivévén Dóci Órbánt, az akkori egri püspököt. Ennek ugyanis süvegét inasa részeg fővel utána hozván, részegségében a püspöki süveget ura helyett saját fejére tette fel. Innen kerekedett aztán, hogyha valaki nagyon felöntött a garatra, azt mondták: Ez is feltette az Orbán süvegét.)

Fölsült vele.
(Terve nem sikerült, szégyent vallott.)

Föltette szent Anna kontyát.
(Megbokrosodott nőkre mondják.)

Föltette már a búfedelet.
(A nő a főkötőt.)

Fölült a durrogóra.
(Hódmezővásárhelyi.)

Fölütötte az orrát.
(Megneheztelt.)

Fölült rá a puha Laczi.
(Nem akar, rest dolgozni.)

Fölvenni a keztyüt.
(Elfogadni a kihivást, pl. párbajnál. »Keztyüt vetni« – annyi mint kihíni.)

Fölvirad még nekünk is.

Fölnőtt, mint a debreczeni kutágas.
(Ész nélkül.)

Fölszedte a sátorfáját.
(Elment.)

Fölveti a pénz.
(Kinek sok pénze van, arra mondják.)

Föltette a csörgő sapkát.
(Fölcsapott bolondnak.)

Fölvette a néhai nevet.
(Meghalt.)

Fölszedte az epret.
(A maga hasznára dolgozott.)

Fönhordja az orrát – vagy a fejét.
(Büszke, rátartós ember.)

Fösvény magának se jó, hogy volna másnak jó.

58Fösvény, mint az ördög.

Fösvény kétszer költ, a rest készer fárad.

Fösvény mindent duplán fizet.

Fösvény maga sem mer jólakni.

Fösvénynek a mije van, sincs.

Fösvénynél nincs vétek.

Fösvénynek soha sincs elég.
(Telhetetlen.)

Fösvénytől jut, de torkostól nem.

Fővel jött a világra, s fejetlenül ment ki.
(Lefejezték.)

Főzi a taplót.
(Sürget valamit. Vagy pedig: ellenével szemben valami nagy dologra készül.)

Francziának hajpor, a magyarnak jó bor.
(Kell t. i.)

Friss vizre vitték és szomjan hagyták.

Friss légy, keléses ne légy.
(E szavakat mondja a köznép apró szentek napján, midőn füzfa vesszőből font korbácscsal egymást veri.)

Friss, mint a hal.

Friss, mint a csik.

Friss, mint a fürj.

Friss, mint a teknős béka.
(Ellenkező értelme van.)

Friss, mint a szüzleány.

Futó ellenségnek arany hidat csinálj.

Fura dolog ez.

Furfangos, mint a peleskei bakter.

Fujd föl dudának.

Furja az oldalát.
(Szeretne valamit megmondani, de nem mer.)

Furót nyelt.
(Furdalja a lelkiismeret.)

Fut, mint a sánta csacsi.

Furt-fejü vagy velejü.
(Akaratos.)

Fuss török, nyakadon a János vajda.
(Vonatozás Hunyady Jánosra.)

Fuss, vagy fizess.

Futásnak ered.

Futó embert üti a villám agyon.

Futó bolond.

Fűbe, fába adta Isten az orvosságot.

Fűbe harapott.
(Meghalt.)

Fű az udvaron, szegénység a házban.

Fügét mutat.
(Azaz: föl sem veszi, nem fél. A révkomáromi vár egyik sarkára ilyen fügét mutató leányzó van kifaragva, jeléül a vár biztonságának. Mások szerint e magyarázat nem felel meg a valóságnak, amennyiben a »leányzó« nem fügét mutat, hanem 59koszorut tart a kezében a következő aláirással: Nec arte, nec Marte. = Sem észszel, sem erővel.)

Fűhöz-fához kapkod.
(Nem tudja, hogy mit csináljon.)

Fűhöz-fához kapaszkodik.
(Veszedelem idején minden eszközt megragad.)

Füleit hegyesíti.
(Élénken figyel.)

Fülel, mint nyúl a bokorban.

Fülel, mint malacz a zsákban.

Füle mögött van.
(Alattomos, nagy kópé.)

Fülére feküdt.
(Hallani sem akar a dologról.)

Fülét sem konyitja rá.
(Reá sem hallgat.)

Fülét sem vakarja.
(Igen szorgalmasan dolgozik.)

Fülig begombolódzni.
(Semmit el nem árulni.)

Fülig adós.
(Fülig uszik adósságban. Nagy adósságai vannak.)

Fülig van a csávában.

Füle bottyát se mozditja.
(Debreczen vidéki.)

Fülel, mint siket disznó a buzában.

Fül próbálja meg a szót.

Fülhegygyel hallotta.

Fültövön ütötte.

Fűnek-fának panaszkodik.

Fű növését is hallja.
(Igen sokat vél tudni.)

Fürge, mint az ürge.

Fürge, mint a sajtkukacz.

Füstbe ment.
(A remények s tervek nem sikerültek.)

Füstfaragó.
(Kéményseprő.)

Fütyül, mint az éhes czigány.
(Hódmező-Vásárhely.)

Füzfa diák, – füzfa poéta.

Füzfa alatt esküdtek meg.
(Vadházasságban élnek.)

Füzfa hegedűhöz nádvonó illő.

« É. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

G. »