« I. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

K. »

J.
Jaj a bőrödnek!

Jajgat, mint a fába esett féreg.

Jaj neki, ha körmöm közé kerül!

Jaj az oly szegénynek, ki gazdag asszonyt vesz.

Jaj szegény fejemnek.

Jajvörös a czombja, hupikék a háta.
(Derekasan elverték.)

Jákob párnáján is elaludnék.
(Azaz a kövön.)

Jákob szava, Ézsau keze.
(T. i. hamis.)

Jámbor is napjában hétszer vétkezik.

Jámbor szülőknek is gyakran feslett a fiuk.

Jámbor fiatalból válik a csöndes öreg.

Jámborság tisztesit, szemérem ékesit.

János pap országa.
(Képzelt világ.)

János bátya is Jankó volt még akkor.
(Régen volt.)

Jár a kereke, mint a szélmalom.
(Sokat beszél.)

Jár a bolond Budapesten, azt sem tudja, hány az Isten.

Jár a szája, mint a kupi malom.
(Göcsei.)

Jár a nyelve, mint a pergő rokka.

Jár a szája, mint a bécsi kofának.

Jár a szája, mint az üres malom.

Jár a szája, mint a nagypénteki kereplő.

Jár, mint a garaboncziás diák.
(Régi babonás néphit szerint, a garaboncziás diákok okozták a jégesőt olyan falvakban, hol nekik tejet inni nem adtak.)

Jár, mint a gazdátlan kutya.

Jár, mint zsidóba a fájás.
(Erdélyi km.)

Jár a légykapója.
(Szegedvidéki.)

Járatlan Izraelben.
(Tapasztalatlan, főleg szerelmi ügyekben.)

86Jár-kel, mint az Orbán lelke.
(Orbán nevü falusi jegyző meghalálozván, feleségének ellensége lévén a kántor, hogy az asszonyon bosszuját kitöltse, éjféltájt lepedőt vévén magára, a jegyző ablaka alatt sétálgatott és az asszonyt ijesztgette. Mit a falusiak látván, a lepedős kántort Orbán lelkének lenni gondolták.)

Jármas tinónak béres ostor.
(Tolna m.)

Járt a fekete iskolába.
(Fekete iskola = Tapasztalás.)

Járt utat járatlanért el ne hagyj.

Járja a bolondját.

Járja, mint tarka macska a ház héját.

Járja az országot, mint a drótos.

Játszik vele, mint macska az egérrel.
»Ugy játszik a legénynyel,
Mint macska az egérrel.«

Jászol jár a tehén után.
(Ha a leány jár a legény után.)

Jeget törni.
(Valami dolgot kezdeni s másoknak utat mutatni.)

Jegyben, gyűrűben.
(Díszben, pompában.)

Jég hátán is megél.
(Élelmes.)

Jégre irták a kötelezvényt.

Jégre metszett kép, nem sokáig ép.

Jégre vitték.
(Vesztét okozták. Rászedték, megcsalták.)

Jele, hogy nem szereti, mert szembe dicséri.

Jelen a nyoma, farkas mégis tagadja.

Jó a bor, meleg a foltos nadrág.
(Azok mondása, kik a borital miatt uj nadrágot nem vesznek, azzal vigasztalván magukat, hogy a foltos nadrág meleg.)

Jó a jóból a sokhoz a több.
(Szójáték.)

Jó a vén fának árnyékában pihenni.

Jó húsban van.

Jó a zsákon a folt.

Jó az Isten, jót ad, kopasznak is hajat ad.
»Három csillag van az égen,
Három szeretőm van nékem,
Jó az Isten, jót ad nekem,
Szolgabiró vesz el engem.«

Jó az okos a háznál.

Jó a potya.
(Jó az ingyen.)

Jó a példa, ha nem követik is.

Jó a rossz példa is, de csak a jónak.

Jó a tréfa, de nem holtig.

Jó bornak, embernek eredetét ne keresd.

87Jó az öreg a háznál: ha baj nincs is, bajt csinál.
(Székelységi.)

Jó az öreg a háznál, ha egy csöp esze sincs is.

Jó ágyat vetett magának.

Jó biró felejti a komaságot.

Jó asszony a háznak koronája.

Jó barát drágább az aranynál.

Jó barátot szóval sem kell megbántani.

Jó barátból lesz az ellenség.

Jó barát vize édesebb az ellenség mézénél.

Jó bor, pénz, szép asszony embert kiván őrzésre.

Jó hirnek szeretik nyakát szegni.

Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske.

Jó csont.
(Kövér asszonyokra mondják.)

Jó csődör vagy megsántul, vagy megvakul.

Jó életet hamar meg lehet szokni.

Jó helyen vetette ki hálóját.
(Jó helyre talált.)

Jó helyre tette a gatyáját.
(Jól házasodott.)

Jó, hogy a disznónak szarva nincs.
(Mert megszúrna.)

Jóhoz is szó férhez.

Jó halászat esik a zavarosban.
(Fehérmegyei.)

Jó gyomor kell hozzá.
(Valamely illetlen dolog cselekvésre.)

Jó kemencze mellett könnyü a telelés.

Jó hazugság néha napján sokat ér.

Jó borból jó eczet lesz.

Jó bornak nem kell czégér. Vagy: Jó bor czégér nélkül is elkel.
(A mi jó, nem sok ajánlásra szorul.)

Jó bornak söprüje is jó.

Jóból is megárt a sok.

Jó cseléd mindig talál dolgot.

Jó fának is van férges gyümölcse.

Jó fa jó gyümölcsöt terem.

Jó fejének kell lenni a hazugnak.

Jó futót is utóléri a halál.

Jó gazda korán kel, későn fekszik.
(Gazdászati mondás.)

Jó helyen tapogat.

Jó káposzta, – rossz bor.
(Ugy tartják, mikor jó és sok káposzta terem, a bor nem igen jó – a sok eső miatt.)

Jó kezdetnek jó a vége.

Jó kezdet, fél siker.

88Jó kezdésnek jó a vége.

Jó kerités, jó szomszéd.

Jó kutya haza jár.

Jók közt inkább utolsó, mint rosszak közt első.
(»Inkább légy az oroszlánnak farka, mint a rókák feje.«)

Jól áll neki, mint a kutyának a szalmakalap.
(Erdélyi km.)

Jók a lovai, de a kocsisa rossz.
(Olyanról mondatik, ki jeles tehetségét rosszra használja.)

Jó leány farsang után is elkel.

Jól ettünk, de rosszul laktunk jól.

Jól bekapott.
(Leitta magát.)

Jól bevett a szentelt vizből.

Jól betekint a korsóba.

Jól birja magát.
(Vagyonos ember.)

Jól forog a malma.
(Jó szerencséje van; de annyit is jelent, hogy: Jár a szája.)

Jól föladta a levet.
(Érthetően beszélt.)

Jól fölvágta nyelvét a bába.

Jó lelki-ismeret hamis pénzt nem szeret.

Jó ló kétszer húz.

Jó lónak nem kell ostor.

Jól tudja, melyik fán terem a szép leány.
(Székely.)

Jól megnézd, kinek higyj.

Jó malom mindent megőrlet.

Jó nevelés sohasem drága.

Jól megoldotta a nyelvét.

Jól van dolga, mint a csizmadia legénynek.
»Csizmadia legénynek,
Jól van dolga szegénynek,
Hat krajczár jár egy hétre,
Az is kevés csirizre.«

Jó leczke ez neki.

Jó lelki-ismeretnek nem kell itélőbiró.

Jól éli világát.

Jó lelki-ismeret száz prókátortól sem fél.

Jól felkötni a gatyát.
(Derekasan hozzálátni a dologhoz.)

Jól esik neki, mint öreg kutyának a vaj alja.
(Szatmári km.)

Jól imádkozott.
(Akkor mondják, ha valakit szerencse ért.)

Jólakott ember nem hisz az éhesnek.

Jól megrágd, aztán nyeld.

Jól megtudja fejni a palaczkot.

89Jólakott, mint a dobi kutya a löki piaczon.
(Tolna m.)

Jólakott méhnek nem kell virág.

Jól tapogat.
(Közel jár a dologhoz, majd kitalálja.)

Jól tudja keverni a kártyát.
(Ügyes, furfangos eszü ember.)

Jónak jó a kenyerese.

Jónak ne hagyj, rosszra ne keress.

Jó, mikor alszik.
(Csintalan gyermekre szól.)

Jó munkának idő kell.

Jónál is van jobb.

Jónak rossz az ellensége.

Jónak ne keress, rosszra ne vesztegess.

Jó orvos magát gyógyitja legelőbb.

Jó pap holtig tanul.

Jó pásztornak gyapjas a juha.

Jó pásztor megnyirja a juhot, de meg nem nyúzza.

Jó szomszéd visszaadja a kölcsönt.

Jó tanács aranyat ér.

Jó tanács – vagy: kivánat – sohasem késő.

Jó orra van.

Jóság, fél könnyelmüség.

Jó ő, csak az ördögök rosszak, hogy előbb el nem vitték.

Jó szolga sokat tudjon, halljon, de keveset szóljon.

Jó tanitvány se mindjárt mester.

Jó tehén alatt szopott.

Jó tehenet megveszik az ólban is.

Jó tett helyébe jót ne várj.

Jó tánczos rossz dolgos.

Jót csak suttogva mondják, míg a rosszat tárogatóval hirdetik.

Jó tehenet fej.
(Zsiros, jövedelmező hivatala van. A gazdag ügyfél is jó tehene az ügyvédnek.)

Jó tett meghozza kamatjait.

Jótétemény semmit sem veszt, ha hálátlanra esik is.

Jó vég köti a munka koszoruját.

Jó viz a malmára.

Jó utitárs a becsületesség, – a szerénység, – a tudomány.

Jó vadász, rossz gazda.

Jó bor legyen római katholikus hitében (erős); legyen református (tiszta); legyen zsidó (megkereszteletlen) és legyen lutheránus (se nem hideg, se nem meleg).
(Ehhez hasonló: a jó kávé legyen fekete: [mint az ördög]; forró [mint a pokol] és édes, [mint a babám csókja].)

90Jó volna, ha volna.
(Egy szép, de szegény fiatal ember beleszeretett egy vagyonos kisasszonyba, s hogy könnyebben megkaphassa, azt hazudta, hogy neki is két jószága van, az egyiknek a neve Jóvolna, a másikat Havolnának hivják. A menyegző után vette észre a menyasszony, hogy urának a két jószágából nem élhetne meg úgy, mint a maga egy falujából.)

Jót is elhagyják a jobbért.

Jót is roszra magyarázza a gonosz.

Jó vér nem válik vizzé.

Jó túró tormával.
(Túró = disznóorr.)

Jó volt, szép volt, mégis megholt.

Jó volna mákot vetni.
(Akkor mondatik, – igy irja szószerint Kovács Pál, – mikor a sokadalomban nagy hallgatás vagyon. Mákvetésről vagyon véve; mert a mákvetésre csöndes idő kell.)

Jó volna halálnak.
(Lassú, szuszogó ember.)

Józan életü a részegest kerüli.

Józan a mit gondol, részeg arról csahol.

Józan a mit gondol, részeg arról papol.
(Mikor a bor bemegy, a titok kimegy.)

Jobb a háboru a fegyveres békénél.

Jobb a kevés édes mienk, mint a sok másé.

Jobb arról nem is beszélni.
(Rossz válasz helyett mondják.)

Jobb a juh bárányostul.

Jobb a kancza csikóstul.

Jobb a tehén borjustól.

Jobb a tyuk csirkéstül.

Jobban illik a pintes korsó kezében, mint imádság a szájában.

Jobb a példa a tanitásnál.

Jobb a foltos, mint a rongyos ruha.

Jobb a foltos zsák, mint a lyukas.

Jobb a gyermek sirjon, mint sem a szülők.

Jobb a jó hir a nagy gazdagságnál.

Jobb a jó szomszéd, sok rossz atyafinál.

Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf főzte.
(Amaz bor, emez sör. Kristóf: sörfőző neve.)

Jobb alant kezdeni és fönt végezni.

Jobb a nőtt, mint a nőtt.
(Jobb a bunda, mint a szűr. Székely km.)

Jobb a sovány egyezség a kövér pörnél.

Jobb a sürü garas, mint a ritka forint.

Jobb a vén tőkénél fütőzni.

Jobb az elég, mint a sok.

91Jobb az utnak feléről visszatérni, mint eltévedni.

Jobb az Isten ölte, mint az ember ölte.
(Czigányok mondják.)

Jobb becsülettel szegényül élni, mint rossz uton meggazdagodni.

Jobb egy »adok«, mint száz »kérek«.

Jobb egyedül, mint rossz társsal lenni.

Jobb egy száraz falat békességben, mint egy tuczat pástétom veszekedésben.

Jobb egy ismerős hét bünnel, mint egy ismeretlen egy bünnel.

Jobb egy irigy száz szánakozónál.

Jobb egy kérdés egy napi járó földnél.

Jobb egy lámpás elül, mint kettő hátul.

Jobb itthon, mint otthon.
(Egy fiatal menyecske meglátogatta más faluban lakó szüleit. Eleget marasztották, de egy nap tovább meg nem tarthatták. Hamar hazajövetelén csodálkozván ura, kérdezte: szivesen láttak-e otthon? Igen is szivesen láttak, felele a menyecske, de csak jobb itthon, mint otthon.)

Jobb izüen esik, mint a mihez munkával jutsz.

Jobb kárt vallani, mint pörbe indulni.

Jobb lábával keresi a kengyelt.
(Ijedtségében nem tudja magát föltalálni.)

Jobb lábbal, mint nyelvvel sikamlani.

Jobb kicsinyek közt elsőnek lenni, mint nagyok közt utolsónak.

Jobb lett volna neki vakon születnie!

Jobb, mint a kakasztejjel sült kenyér.
(Somogy m.)

Jobb a szeretőnek sebe, mint a gyülölőnek csókja.

Jobb az élő kutya a holt oroszlánynál.
(Egy valakit illetlen modoráért egy katonatiszt kihivott párbajra s hozzá tette, ha a kihivást el nem fogadja: »szemtelen kutya!« Ez a kihivást el nem fogadta. Midőn barátai ezért szemrehányást tettek neki, azt válaszolta: Inkább vagyok egy élő kutya, mint egy döglött oroszlány.)

Jobb egy Isten száz papnál.
»Jobb az Isten mindnyájunknál,
Maradjon a mi házunknál.«

Jobb egy béke száz hadnál.

Jobb egy ereszkedő száz kapaszkodónál.

Jobb egy igazság kettőnél.
(Mert egy az igazság.)

Jobb egy ludnyak két tyuknyaknál.
(Szójáték.)

Jobb egy marék szerencse, mint egy zsák – vagy: köböl – ész.

Jobb egy példa száz leczkénél.

Jobb félni, mint megijedni.

92Jobb helyre jobb kell, ide ez is jó.
(Gróf Kohári Istvánhoz követeket küldtek a kecskemétiek. Nem tetszettek Kohárinak a követek, sőt nyers nyakasságuk miatt meg is boszonkodván rájuk, azt kérdezte tőlök, nem volnának-e Kecskeméten okosabb emberek, kiket hozzá követül küldöttek volna. Vannak, vannak, felelének azok; de jobb helyre jobb kell, ide mi is jók vagyunk.)

Jobb kevés bizonyos, mint sok bizonytalan.

Jobb kevés jót tudni, mint sok haszontalant.

Jobb későn, mint soha.

Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.

Jobb lesz, ha megisszuk az áldomást.
(T. i. czivakodás helyett.)

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

Jobb mindenkor sietni, mint egyszer elkésni.

Jobb szép szerrel elmenni, mint kiutasíttatni.

Jobb sárkánynyal lakni, mint rossz feleséggel.

Jobb teli zsebbel, mint teli fővel járni.

Jobb néha a gyors halál, a hosszú életnél.

Jobb néha egy jó barát száz atyafinál.

Jobb távolról egymást szeretni, mint közelről gyűlölni.

Jobb törvényt rontani, mint jó szokást elhagyni.

Jobb vacsora nélkül lefeküdni, mint adóssággal fölkelni.

Jobb valami, mint semmi.

Jőjjön, minek jönnie kell.

Jön a mumus!
(Oktalan cselédek ijesztik igy a kis gyermekeket.)

Jösz te még az én boltomba.
(Rám szorulsz még.)

Jött-ment ember.
(Se országa, se hazája. Sehonnai.)

Jöttünk-mentünk: 100 frt, ettünk-ittunk: 100 frt, kerékkopás: 100 frt, summa: 400 ft.
(Gúnyos mondás peres ügyekben.)

Judást fogott.
(Fölakasztotta magát.)

Juh-bőrbe öltözött farkas.
(Alázatot mutató gonosz ember.)

Juhot nyirni, nem nyúzni kell.

Jut, ha marad.

Jusson is, maradjon is.

Jut is, marad is.

Jutalom dicsérettel jár.

« I. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

K. »