« Ö. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

R. »

P.
Paczalra szokott s pástétomra vágyik.

Pad alá szokott kutyának, ha asztalra vonod is fejét, pad alá rántja.

Pajkos ritkán tesz jót.

Palánk közé szorult, mint a kutya.

Panaszostól hizik az ember.

Panaszos ételtől csak a kocza hizik.

Pap a paptól nem vesz lélekpénzt.

Pap hagyja – parancsolja az ünnepet, de maga nem tartja.
(Ünnepnapom van ugyanis legtöbb dolga az isteni szolgálatban.)

Pap hátán végzett dolog.
(Sebesen, rosszul végzett dolog. Ehhez hasonló: Biró hátán vágott dohány.)

Pap is csak olyan ember, mint más.

Pap is kenyeret prédikál.
(Székely.)

Pap is csak ember volt, a király se Isten.

Pap is vétkezik.
»Még a pap is vétkezik,
Ha jó kedve érkezik.«

Pap is azt dorgálja, amit szeme lát, füle hall.

Papjószág nem tartós.

Pap az oltárról, ördög a boltból.
(T. i. éljen.)

Pap barátság szalmatüz.

Papnak élünk, papnak halunk.

Papot kell kinálni, a többinek ugy is van esze.
(A többi nem vár kinálást.)

Papot tanitja a mester vecsernyét mondani.

Pappal álmodni boszuság.
(Babonás km.)

Pappal találkozni szerencsétlenséget jelent.
(Babonás km.)

Pap sem prédikál egyet kétszer.

Papra lelkedet ne bizd.
(Vagyis: ne várj mindent csak az imádságtól, hanem magad is tégy, munkálkodjál, mert mint egy más közmondás hiszi: imádság a munka.)

Papról papra; ebről ebre.
(Hasonlóról hasonlóra marad valami, mint papról papra a breviarium, ebről ebre az örv.)

191Papolni.
(Sokat fecsegni. Ne papolj = Ne fecsegj.)

Pap se mondja kétszer, csak a miatyánkot.

Papiros türelmes.
(Lehet arra mindenfélét összeirni, az mindent kibir.)

Papucs kormány alatt van.
(Olyan férjekre mondják, kiknél a feleség a ház ura.)

Paraszt hajszál hijja.

Paraszt furfangját, Isten bölcseségét nincsen ember, a ki kitalálja.

Parasztban bizni annyi, mint jégre házat épiteni.

Parasztból lett urtól ments meg Isten.

Parányi gyönyörüség, sereges baj.

Paripa lónak csak egy a lába.
(Mert ha egy eltörik, a többi hasznavehetetlen.)

Paszuly se lesz belőle; paszulyt sem ér.

Patak vitte el a mi pénzünket.
(Sáros-Patak igen kedves vára volt a Rákóczyaknak, hova sok kincset takaritának, főleg Erdélyből. Tehát patak és Patak: szójáték; igy eredt a közmondás is, oly pénzeket értvén, melyekről soha senki nem számolt. – Igy irja ezt Erdélyi J.)

Patkányok elhagyják a sülyedő hajót.

Patkó szeget is megemészti a gyomra; patkó szeget is megenné.
(Nagy evő, éhes, nem finnyás.)

Pattog, mint a száraz fenyő.

Pattog a tüz, vendég jön a házhoz.
(Babonás km.)

Patvar vigye a dolgodat; – tudja a patvar; patvarba vele; – mi a patvar?
(Patvar = rágalom, hamis vád; perlekedés, veszekedés. Átvitt értelemben: a) gonosz szellem, ijesztő mumus, b) ócska láda, melybe némely mesterember a használhatlan, hulladék-holmit hányja; igy: kovácsok, szabók patvarja.)

Pál fordulása.
(Olyan időpont valakire nézve, melyen véleményét változtatni kezdi.)

Pápa is valaha csak deák volt.
(Igy is: A pap is csak egy deák volt.)

Pápa katonája.
(Gyáva ember.)

Pápaszemen se lát.
(Pápaszem = szemüveg.)

Pápista szinben van.
(Sápadt, beteges kinézésü.)

Páriz-Pápaiban sincs annyi szó.
(E km. szóhalmaztól áradozó beszédre vagy előadásra czéloz.)

Párosával jár a baj.
(A szerencsétlenség nem jő magányosan.)

Pásztor virasszon, mikor a nyáj alszik.

Pázsitos udvaron lakik a szegénység.

Pecsétet küldtek rá.
(Azaz törvénybe – hatóság elé idézték, mint Kálmán király végzései. [I. k. 6. fejezete] szerint szokás volt.)

192Pereg-pattog, mint a dörzsölt balha.

Pereputyostól oda van.
(Mindenestül oda van.)

Perpatvart kezdeni.
(Veszekedést, pört kezdeni. Lásd: patvarnál.)

Pesten nem segitenek a resten.
(Szójáték.)

Petrezselymet árul.
(Olyan leányra mondják, kit nem visznek tánczba s igy ülve marad.)

Példa vonz.

Példák vonzanak, a szavak inditanak.

Példát szeret a világ.

Pénteki öröm, vasárnapi üröm – vagy szomoruság.
(Babonás km.)

Pénteki szapulás, vasárnapi szitálás.
(Gazdasszonyi fonákságra mondják.)

Pénz beszél, kutya ugat.

Pénze ha van, mindene van.

Pénze sincs, mégis alkuszik.

Pénzedet, pipádat, paripádat soha se bizd másra.

Pénz emberség, ruha tisztesség.
(Otthon a név, idegen helyen a ruha szerez tiszteletet. Talmud.)

Pénzen vesznek kenyeret, még sem esznek eleget.
(Falusiak mondják tréfásan némely vidéken a városiakra.)

Pénzen a menyország is megvehető.
(Pénzen mindent vehetni; a pénz mindenhatóságának kifejezésére használj e km-t.)

Pénznek nincs bőjtje.

Pénz nem polyva.

Pénz megszéditi a parasztot.

Pénz a legjobb utitárs.

Pénz, a pénznek apja.
(Rotschild, a pénzkirály, mondása szerint: csak az első 10.000 frt megszerzése nehéz, a többi már magától jön.)

Pénz is tartva tenyészik.

Pénzért hitét is megtagadja.

Pénzért még lelke üdvösségét is eladná.

Pénzért az apját is megölné.

Pénzes: szép, eszes, becsületes.

Pénzen vett dicséret, uri – czifra – hazugság.

Pénz olvasva, az asszony verve jó.

Pénz és diófa verve jó.

Pénzt rút kevélység szokta követni.

Pénzzel járják a búcsút.

193Pénzzel járják a vásárt.

Pénzzel apát s anyát is lehet venni.

Pénzzel az ördögöt is meg lehet venni.

Pénzmagra tett szert.

Pétertől Pálhoz.
(Egyik hivatalnoktól másikhoz össze-vissza járni, sokáig törvénykezni.)

Piacz hazugja.
(Nagy hazug.)

Picziny, de nagy.
(Értelme: kis ember, de nagy hunczut.)

Picziny csupor, hamar fölforr.
»Hiszen a kicsiny csupor
Még hamarább felforr.«

Pilátusra vicsoritotta a fogát.
(Meghalt.)

Pilisben nincs szarka.
(A pilisiek – Nógrádmegyében – egy alkalommal a szarkák végképeni kiirtásához fogtak, mivel, mint mondották, sok kárt okoztak. Ez időtől kezdve, mindamellett, hogy Pilisen sok szarka van, igy csúfolják a pilisieket: »Pilisben nem látni szarkát.« – Pelkó.)

Pipa, fegyver, feleség, nem közös jószág.

Pipa Jani.
(Dologtalan, pipázni szerető ifjura mondják.)

Pipás ember, gyerekes asszony soká tud előkészülni.
(T. i. a munkára, dologra.)

Pipát cserélni valakivel.
(Pajtáskodni, barátkozni.)

Pipaszár lábu.
(Hosszú és vékony lábuakra mondják.)

Piritusa van.
(Emlegetett jó szellem népszólásainkban – irja Szvorényi – a piritus, mely a finnek népmondáiban is piritys néven otthonos, ki minden jót hoz a házhoz. Azért mondja népünk arról, kinek minden szerencsésen üt ki, »piritusa van.« Lehet, hogy a finnel egy a miénk is, vagy pedig a spiritus-szal mind a kettő.)

Piros alma is gyakran férges – vagy: savanyu.

Piros, mint a vér.

Piros, mint a rózsa.

Piros, mint a hajnal.

Piros, mint az alma.

Piros, mint a pipacs.

Piros, mint a cseppentett tökmag.

Piros csizma tánczba való, sárga csizma sárba való.

Pislog, mint a rimóczi nyúl.
(Rimócz, Nógrádban.)

Pislog, mint a mennyei mécs.

Pislog, mint a miskolczi kocsonyában a béka.

194Pislog, mint az undvári nyúl a nyárson.
(Hallván az undváriak, – irja Ballagi – hogy a nyulat soha sem szokták a konyhában megölni, mert ha ezt cselekednék, azon éjjel visszajönne s a tyúkokat mind leöldösné; otthon nevelt nyulakat bőrétől megfosztván, elevenen nyársa húzták. A szegény állat kinjában szemét hunyorgatta, mit egy néző, ki a gyönyörü eljárást nem ismerte, csodának vett, s azt hiresztelte, hogy az undvári nyúl a nyárson is pislog.)

Pislog, mint a szepsi kocsonya.
(Szepsi falu, Abaujban.)

Pislog, mint béka az aludt tejben.

Piszkálja, mint tót a miatyánkot.

Piszkolódik, mint a nádi veréb.

Pita az idén a kenyér neve.

Pivoda regimentje; se dobja, se zászlója.
(Pivoda, liptói fi, 1700. évben gyüjtött hadat csőcselékből s róla maradt e km. – Szirmay után.)

Pofa kell ahhoz.
(Tisztességtelen eljárásra czéloz.)

Pofon csapni az ördögöt.
(Azaz igazat mondani.)

Pofon fejtegették.
(Székely.)

Pogány természetü.

Pogány is megszánná.
(T. i. olyan nyomorult.)

Pók a virágból is mérget szí.

Pókháló szakasztáshoz nem sok erő kell.

Pókhálón megakad a légy, de a darázs keresztül tör rajta.
(Azaz: a kis bünösök lakolnak, a nagyok keresztül bujnak.)

Pokolban is esik egyszer vásár, – vagy ünnep.
(Egyszeri kihágást megbocsáthatni.)

Pokolban is volt egyszer lakodalom.
(Székely km.)

Pokolban is a szegények fájával tüzelnek.

Pokolból nincs szabadulás.
(Krisztus Urunk szavaiból.)

Pokolnak tágas az utja.
(Szentirás.)

Pokol is jó szándékkal van tele.

Pokol tölteléke.

Pokol utját szembekötve is eltalálni.

Polczot igér másnak, holott a kenyérbe alig vágja fogát.

Polgármestert fogott.
(Az, a ki a tarokkban a huszonegyest elfogja.)

Polyva közül válik ki a búza.

Pompa költséggel jár.

Pompás temetés, pénz vesztegetés.

Poncziustól Pilátushoz járni.
(Különösen a szegény pór nép használja e mondást, midőn ügyével-bajával egyik hivatalból a másikba küldik.)

195Porba buzát, sárba árpát.
(T. i. vess. Gazdasági szabály.)

Porba esett a koncza; – porba esett a pecsenyéje.

Port hintett szemei közé.
(Valakit elámitott, szándékosan tévutra vezetett.)

Pórul járt.
(Kudarczot vallott, vagy szerencsétlenné lett.)

Poszka malacz dönti fel a vályut.

Pozdorjás kenderből nem lehet jó fonalat csinálni.

Pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka.
(Gőgös ember.)

Pöfékel, mint egy basa.
(Szenvedélyes, nagy dohányzóra mondatik.)

Pörög a nyelve, mint az orsó.

Pöröl a tüz, veszekedés lesz a háznál.
(Babonás km.)

Pörnyéből is pénzt teremtene.

Pörös tehén tőgyét a prókátor feji, tejfölét a biró nyeli és bőrét a zsidó lesi.

Puskapornak egy szikra is elég.

Próba szerencse; ki mer, az nyer.

Prókátorok szája arany vagy ezüst kulcscsal nyilik.
(Ez régen volt, most papirbankó kulcscsal is kinyilik.)

Prókátorra, ha pörödet bizod, egy ingben hágy.
(Szirmay.)

Pufra nem adja.
(Pl. az árut hitelbe nem adja, hanem csak készpénzért.)

Puha, mint az irós vaj.
»… az már régi baj,
Hogy a kis leány szive puha, mint az irós vaj.«

Pulyka volt a pecsenyéje.
(Azaz: szivesen fogadták az ifjut a leányos háznál; mig a »malacz pecsenye« ellenkezőt jelent.)

Pribékké lesz.
(Pribék tájszó, s annyit jelent, mint bukott, szerencsétlenné lett ember.)

Puszta malmon, száraz gáton vámot nem vehetsz.

Puszta pajtából is repül olykor bagoly.
(Nem egészen elhagyatott még sem. Nem olyan nyomorult egészen, mint a milyennek látszik.)

Pusztába kiált.
(Kinek minden szava eredmény nélkül hangzik el.)

Pünkösdi hó – nem kell hordó.
(Ha t. i. pünkösdkor hó esik, azon évben nem lehet bő szőlőtermés.)

Pünkösdi királyság nem nagy uraság.
(Oly gyönyörüség, mely nem tartós.)

« Ö. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

R. »