« Sz. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Ty. »

T.
Takaros kis lány.
»Ritka buza, ritka árpa, ritka rozs,
Ritka kis lány takaros. …«

Talál a róka rést magának.
(Ravasz embert nem kell félteni.)

Találkozni fog két szerelmes.
(Mikor a társaságban ketten egyszerre ugyanazon szót mondják.)

Talpalatnyi földje sincs.
(T. i. annyira szegény.)

Talpon áll benne az ördög.
(Szegedvidéki.)

Talpon álló kocsis nagyobb a térden álló királynál.

Talpát nyalja, mint a medve.

Talpára esik, mint a macska.

Talyigára szorult.
(Gazdagból szegény lett; megbukott tönkre ment.)

Talyiga nem szekér.

Tamás, nem olyan, mint más.

Tamás vagyok benne.
(Nem hiszem; kételkedem, míg nem látom. Bibliai Szent-Tamás.)

Tanácsban ész, harczban erő kell.

228Tanácsot ne adj, ha nem kérnek.

Tanácscsal nem telik a tüsző.
(Tüsző = derékra köthető széles bőrtárcza, melybe az utasok pénzt tesznek.)

Tanácsra hallgass, időtől várj.

Tanitásnak szárnya a jó lelki példa.
(Nevelési mondás.)

Tanuld meg előbb az aprót, ugy kezdj a nagyobbhoz.

Tanulj a szomszéd háza üszögén.
(Más kárán okulj.)

Tanuljon belőle, kinél sóval sóznak.

Tanulj tinó, ökör lesz belőled.

Tanulni szabad az ellenségtől is.

Tanult ember holta után hires.

Tapogat, mint tót a sötétben.

Tapogatja, mint banya a hajnalt.

Tarka lótól, vemhes szamártól nem vesznek vámot.
(Hanem a gazdájától.)

Tarka-barka, mint a szarka-farka.
(Sok szinü ruhára alkalmazható.)

Tarka-barka, mint az Isten madara.
(Faludi.)

Tarka, mint a bárányfelhő.

Tarka, mint a kakuktojás.

Tartja magát, mint az üres zsák.

Tartja, mint a süket az ajtót.
(Ó-Becsei.)

Tart, mint Sörös a verbungtól.
(Ó-Becsei.)

Tartozott az ördögnek egy utjával.

Tartós, mint az őszi virág.

Tarts mást bolonddá.
(Keress magadnak bolondot, kit orránál fogva hurczolj. – Baróti Sz. D.)

Tatár étel, török táncz; magyar adta, ördög láncz.
(Átok. Jelentése: – Erdélyi szerint – korbács, talpverés, szitok és rabbilincs.)

Tavalyi asztag nem szerez szükséget.
(Ballagi.)

Tavaszi hó térdig ér.

Tavaszkor minden bokor szállást ad.

Tavaszszal egy akó eső: egy csepp sár; őszszel egy csepp eső: egy akó sár.
(Gazd. mondás.)

Tágas út a pokol utja; – tágas a pokol utja.

Tálban koncz, ne nézz az asszonyra.
(Molnár Albert.)

Táncz bolondnak való.

Tánczos leányból ritkán válik jó asszony.

Tárt karokkal várják.
(Igen szivesen várják.)

Tátog, mint a harcsa.

Tátos volt az apja.

229Távollevőt, holtat nem illik rágalmazni.

Tedd föl a kontyot, vedd föl a gondot.

Tehénből is kikéri a borjut.
(Rimánkodik, könyörög, esdekel valamiért.)

Tehén csikót ellett.

Tehénnek tején megtetszik idején, lesz-e túró belőle.

Tehenét vesztette, midőn borját kereste.

Te is félj, mikor a szomszéd háza ég.

Te is jó katona, én is jó katona, ne bántsuk egymást.
(Kovács P.)

Te is ludas vagy.
(Részes vagy te is valamely rossz dologban.)

Tejbe gázolt.
(Rosszat tett. Abauj m. Bereti.)

Tejbe-vajba füröszteni valakit.

Tejbe verik a macska orrát.
(Azaz: tetten kapásnál elbánnak az emberrel.)

Tejfeles száju.
(Kamasz korban levő fiatal ember, kinek még nincs bajusza.)

Tekerd föl eszed velejét.
(Székelységi.)

Tele van hazudsággal, mint a koldusköpeny folttal.

Tele van ürességgel.
(Pl. az üres pénztárcza.)

Tele has nem örömest tanul.
(Az üres még kevésbé.)

Tele tölti zsákját, meg nem köti száját.

Tele szája Istennek, szive pedig ördöggel.

Tele van hunczutsággal, mint a kutya bolhával.

Tele van kincscsel, mint a csizió jövendöléssel.
(Ballagi szótára szerint: csizió a régi lőcsei naptár neve.)

Tele van, mint a barát Hallelujával.
(Ittas emberről mondják.)

Tele van kivánsággal, mint a terhes asszony.

Tele van kutyasággal.

Tele van szóval, mint a duda széllel.

Tele szájjal beszélni.
(Igen hangosan.)

Tele beszélni a fejét.

Telhetetlen, mint a papzsák.

Teleszopta magát.
(Részeg.)

Temetéssel találkozni szerencsétlenséget jelent.
(Babonás km.)

Templom mellé kápolnát guggaszt az ördög.
(Ahol ájtatosságot lát az ördög – ugymond Káldy – örömest babonát vet közé.)

Tenger sem mossa le róla.
(A nyilvános gyalázatot.)

Tengerbe vizet hordani.
(Hasztalan munkát végezni.)

Tengődik, mint Toldy Miklós lova az árokban.

Tengeren, kis vizen, máskép kell hajókázni.

Tenyerén hordozza a szerencse.

Terem a gazember, a hol nem is vetik.

Terem a bolond, ha nem vetik is.

230Terem a konkoly, ha nem vetik is.

Terem az ember, mint a suba gallér.

Terem az ember, mint a háti bőr.

Terepes rózsák is apró bimbókból erednek.
(Czuczor.)

Terjed a becsület, mint disznóbőr a tüzön.

Terjed, mint a tüzvész.

Terjed, mint a rossz hir.

Természetté válik a szokás.

Termetes, mint a komló karó.
(Hosszú ember.)

Tessék, egyék, nem lesz egyéb.
(Az utolsó tál ételt kinálják igy.)

Tessék megfaggyúzni.
(Tégy róla, ha tudsz.)

Testem-lelkem megunta.

Teste-lelke zálogban van.

Testvér: az erszény; atyafi: a bugyelláris.

Testvérek közt is megér.
(Igy kinálja pl. az eladó az áruját.)

Testi-lelki barátok.

Teszi magát, mint két cső tengeri egy zsákban.
(Szabolcs m.)

Tesz-vesz, mint a babéros.

Tetejével méri, mint Bodván az aludttejet.
(Abauj-Bereti.)

Tetőtől talpig ember.
(Derék, becsületes ember.)

Tettek szólnak.
(A hol tettek beszélnek, nincs szükség szavakra.)

Téged is megfejnek még egy tál korpán.
(Majd te is alább hagysz büszkeségeddel.)

Tékozlónak ruhája, sokszor koldus táskája.

Tékozlás nyomán nő fel az inség füve.
(A pazarlás koldusbotra visz.)

Télben két szakács, egy kulcsár; nyárban két kulcsár, egy szakács.

Télen éli világát a paraszt.
(Kovács.)

Télen művész, nyáron vályogvető.
(Falusi népzenész, muzsikus czigány.)

Télen kenyeredet, nyáron ruhádat el ne hagyd.

Téli ablak.
(Azaz pápaszem, szemüveg.)

Ténfereg, mint a gazdátlan kutya.

Tényei kezesség.
(Csalárd kezesség.)

Tévedni emberi dolog.

Tilosban vadászni.

Tiltott gyümölcs édesebb; – tiltott alma jobb izü.

Tintanyaló.
(Irással foglalkozó személy.)

Tipog, mint a piros tyuk.
(Székely.)

Tipeg-topog, mint a tojó galamb.
(Olyanra mondják, ki sokat forgolódik s munkájának látszata nincs.)

231Tisza is legelőször a partját boritja el, mely őt védi.

Tiszta égből menykő.

Tiszta arcz nem szorul mázra.

Tiszta, mint a tükör.

Tiszta, mint a napfény.

Tiszta, mint a kristály.

Tiszta, mint a szüz leány.

Tiszta, mint az arany.
(Igy is: Tiszta, mint a mosott arany.)

Tiszta, mint az ég.

Tiszta, mint az üveg.

Tiszta, mint a forrás.

Tiszta, mint a galambszedte buza.

Tiszta vizet is megszűri, hogy zsirt találjon benne.
(A fösvényre szól.)

Tisztaság, fél egészség.

Tisztelem a gusztusát; – tisztelem az izlését.

Tisztelem az ifiasszonyt.
(Akkor mondják, – Erdélyi szerint – ha valami nem tetszik.)

Tisztelet a kivételeknek.

Tisztelet, becsület, de igazság is.

Tisztelettel legyen mondva.
(Bocsánat a szavakért.)

Tisztességes hazugság nem vétek.

Tisztesség s becsület jobb, mint egy arany feszület.
(»Mindenemet elvesztettem, csak becsületemet nem.« Ferencz franczia császár nejéhez irta e szavakat.)

Tisztul a máj, tisztulnak a vesék.

Tisztviselés gonddal jár.

Titoktartás néha többet ér a szólásnál.

Titulus vitulus nélkül nem sokat ér.
(Czím, vagyon nélkül.)

Tizedelni kell minden szavát.
(Tizedik szava sem igaz.)

Tizenharmadik iskola.
(A köznép csak 12 iskolát – osztályt – ismer; a 13-ik az élet: hivatal, tisztség stb.)

Tizenhárom próbás.
(Kipróbált jellemü.)

Tiz körme után él.
(Keze munkája után.)

Tojás tojáshoz, – tej tejhez, – viz vizhez nem hasonlóbb.
(Kifejezés két dolog hasonlatosságának legnagyobb fokára. Ikrekre is mondják.)

Tokaji bort korholja a beczkói lőre.
(Silányabb a jobbat korholja.)

Tokorcsra eczetet őrölni.
(Tokorcson, [Vas m.] sok gyümölcs termett, mit a szomszédok gabonáért szoktak becserélni.)

232Toldd meg egy miatyánkkal.
(Szeged vidéki.)
(Itt olyan másodrendü személy értetik, ki hasa s erszénye érdekében nagyit, tódit, bizonyit. Innen van Molnárnál: »Jakabolni valakit,« azaz parancsolni vele.)

Tolja a szelet.

Tolják a kerekét, – vagy: a szekerét.
(Szükségben segitik, pártfogolják.)

Tollatlan madárnak nehéz a röpülése.

Tolvaj és hazug egy huron pendülnek.

Torban (halotti) dalolni, vendégségben sirni nem illik.

Torda hasadék a szája.
(Szájhős.)

Torkán akadt a szálka.
(Hazugságon fogták.)

Torkát keni.
(Jól felhörpent, iszik.)

Torkát köszörüli.
(Beszéd, éneklés vagy ivás előtt köhicsél.)

Torkára forrott.
(Meglakolt hibáiért.)

Torkig elég volt.
(Tele ette-itta magát.)

Torkig lenni valamiben.

Tormát reszelni valakinek az orra alá.

Tovább lát az orránál.

Tódits Jakab.

Tót emberség szalmatűz.

Tót is megnyugszik, mikor leesik a fáról.
(Kovács.)

Tótnak tót az embersége.
(T. i. kevés.)

Tóttal tótul kell beszélni.

Tótágast áll benne a szentlélek.
(Igen jó kedvü.)

Tótágast áll az esze.
(Megbomlott az esze.)

Tótnak vadalma a fügéje, kökény a bora.
(Pelkó.)

Tótnak csak délig van esze.

Tótnak borsó, németnek koporsó.
(Igy is: tótnak korsó, németnek koporsó.)

Tót anyának tót a lánya.

Tót nem ember.
(Néhol még hozzá teszik: kása nem étel, bot nem fegyver, talyiga nem szekér.)
(Dugonics, közmondásaink jeles gyüjtője, ezt ekként magyarázza: A kuruczjárásban ide s tova nyargalván a kuruczok, egy tót embert vettek üzőbe, után kiáltoztak: »megállj ember!« mire amaz szaladás közben azt felelte: »nem vagyom en ember, mert en tót vagyom.« A kuruczok elkaczagván magukat, a tót tovább iramlott s nem kergettetett. Egyébiránt az egész dolog mesének látszik, mit tót atyafiaink szintén tudni fognak. – Az se utolsó tréfa a tótokról, ami egy alföldi város temetőjének egyik fejfáján olvasható: »Itt nyugszik két ember, meg egy tót.«).

233Több a baj, mint a vaj.

Több a büne, mint a hajaszála.

Több a szerencséje, mint az esze; – több a pénze, mint az esze.

Több az emberség a szalonnás káposztánál.

Több egy maroknyi pártfogás egy zsák igazságnál.

Többen estek el nyelv, mint fegyver által.

Több esze van egy cserebogárnak.
(Tudatlan emberre mondják.)

Több fekete kutya van a világon; több tarka kutya van a világon.

Többhez mindig több kell.

Több jó, mint szép járja a templomot.

Több ház, mint templom.

Több sava, mint szava.

Több is veszett Buda alatt. Több is veszett Mohácsnál.

Több nap, mint kolbász.

Több szegényt látni jót, mint gazdagot.

Többször győz az okos, mint a bátor.

Több szem többet lát.

Több út vezet Rómába.

Több van ennek a kis ujjában, mint neked az egész fejedben.
(Hasonlithatlanul okosabb náladnál.)

Többet beszélnek bor, mint étel mellett.
(Kovács P.)

Többet ennék a szeme, mint a szája.

Többet ér a jó erkölcs, mint a jó törvény.

Többet ér egy »kérdezem« száz »keresemnél.«

Többet ér egy nap, mint száz holdvilág.

Többet ér egy ma két holnapnál.

Többet árt a királynak a hizelgő, mint az ellenség.

Többet észszel, mint erővel.

Többet hisznek a szemnek, mint a fülnek.

Többen halnak borban, hogy sem a tengerben.
(Kis-Viczay.)

Többet öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard.

Többet ront egy rossz példa, mint húsz jó épithet.

Tök is este virágzik.
(Arra mondják tréfásan, ki este szokta magát »kicsipni,« – vagy általában a hiu vénekre.)

Tökkel harangoztak minapában Budán.
(Czuczor.)

Tökkel ütött fejü; – tök fejü; – tökfilkó.
(Bizonyos tanár számolás közben véletlenül kiejté kezéből a krétát. Azután lehajolván, ugyanezen pillanatban egy rossz tanulója is lehajolt a kréta után, s véletlenül összekoczczantották fejeiket, mire a tanár sietett megjegyezni, hogy alkalmasint igaza lesz annak, ki őt ezentul tökkel ütött fejünek mondja.)

234Töltött káposzta a szabónak: halál, a csizmadiának: egészség.
(Nehéz betegen feküdt a csizmadia, amiért orvost hivtak hozzá. Ez megérkezvén, súlyosnak találta a bajt és megirván a receptet, a szigoru étrendre való utasitást megadta. Midőn két nap mulva ismét meglátogatta a csizmadiát, ezt az ágyon kivül és minden bajon túl találta. Kérdezősködésére azt mondta neki a beteg, hogy egy tál töltött káposztát megevett s attól azonnal jobban lett. Az orvost ezt följegyezte magának. Egy hasonló betegségben levő szabónál már töltött káposztát rendelt a betegnek, és midőn másnap azt meglátogatta, halva találta őt. Ekkor azt jegyezte föl az orvos naplójába: A töltött káposzta szabónál halál, csizmadiának egészség.)

Tökmaggal él.
(Szegényül tengődik.)

Tömött tárház is elfogy apránkint.

Törd meg a diót, ha belét meg akarod enni.
(Munka nélkül semmihez sem férhetni.)

Töri a csürhejárást.
(Szeged vidéki.)

Töri a fejét rajta.
(Mélyen gondolkozik valami fölött.)

Törik, de nem hajlik.

Törik, mint az üveg.

Törik-szakad, meg kell lenni.

Törődik vele, mint a tavalyi hóval.
(Azaz semmit sem törődik vele.)

Török, torok, sok kárt tett az országban.
(A török folytonos véres harczok és pusztitások, a torok pedig mértéktelenség által. – Pelkó.)

Törököt fogtam, de visz.
(Az egyszeri törököt is elfogták, mégis az vitte magával az elfogóját.)

Törött tojást a kovács se forrasztja össze.
(Öreg embernek nem igen használ az orvosi tudomány.)

Törött hajót elhagyják az egerek.

Törpe csak törpe marad, ha hegytetőn, – vagy: bérczen áll is.

Törtelre ment.
(Szójáték. Ha a korsó, vagy üveg eltörött.)

Törvényben jó a tagadás.
(Ha tetted, tagadd.)

Törvénynek viasz (szokott lenni) az orra.

Törvénynyel szinli a hamisságot.

Törvényt is győz a pénz.

Tőről metszett.
(Pl. tőről metszett magyarság.)

Tőről szárad a tök.

Tréfában sok keserü igazságot mondhatni el.

Tréfából is lehet igazat mondani.

Tréfa nem répa.
(Szójáték.)

Tréfának a fele, való szokott lenni.
(Tréfálni kell, hogy néha a komoly dolog is sikerüljön, – tartották már a régi rómaiak.)

235Tromfot tromffal szokták elütni.
(A gorombaság viszonzására mondják.)

Tudatlanok közt könnyü bölcs nevet szerezni.

Tudatlan hatalmas mindennek ártalmas.

Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság.

Tud hozzá, mint bagoly az Áve Máriához.
(Kis-Viczay.)

Tud hozzá, mint bajcsi asszony a kávéfőzéshez.
(Kovács.)
(Megfőzte, mint a babot.)

Tud hozzá, mint tyuk a regéhez, – vagy: ábéczéhez.

Tud hozzá, mint hajdu a harangöntéshez.

Tud hozzá, mint kocsis az orgonához.

Tudja a fene!

Tudja a kő!

Tudja a manó!

Tudja a patvar!

Tudja az ördög!

Tudja, hol szokták megszegni a kenyeret.
(Ügyes, keresni tudó ember.)

Tudja, hányat ütött az óra.
(Azaz: tudja, hányadán van.)

Tudja, hol fekszik a nyúl; tudja, melyik bokorban fekszik a nyúl.

Tudja az Isten, kinek kell suba, kinek guba.

Tudja, kinek mi fő a fazekában.

Tudja Isten, minek, hogy kell lennie.

Tudja, mint a »Miatyánk«-ot.
(Hibátlanul, nagyon jól tud valamit.)

Tudja, mikor van vasárnap, mint a hetyei pap.
(Hetye, Sopron m.)

Tudja, mitől döglik a légy.

Tudja Pál, mit kaszál.

Tudjuk, honnan fú a szél.

Tudjuk, micsoda tehén alatt szopott.
(Nagyot játszó, alacsony származásuról mondják.)

Tudom, amit tudok.

Tudomány és bölcseség, legjobb utiköltség.

Tudomány a szegénynek is palotát rak.

Tudományt nem lehet megvásárolni.

Tudósok becsülete, ifjak ébresztése.

Tulajdon kunyhó, jobb a más palotájánál.

Tudósabb a nyelve, mint a feje.

Túl jár az eszén.
(Okosabb, furfangosabb nálánál.)

Túllőtt a czélon.

Túlságos magasztalás és hazugság egy fának gyümölcsei.

Túl tenni a gáton.
(Elsikkasztani.)

236Turkál benne, mint jóllakott disznó a makkban.

Túróval a rossz káposzta is jó.
(T. i. a disznóhússal.)

Tűkön állni vagy ülni.
(Türelmetlenül, kényszeritve várakozni.)

Tűn kezdik és lovon végzik a lopást.

Tűvé tette a házat.
(Minden helyen keresgélt.)

Türelmes birka sok fér el egy akolba.
(Margalits.)

Türelmes a papiros.

Türelem rózsát terem.

Türöm-olaj a legjobb orvosság.

Tüske van a talpa alatt.

Tüskén-bokron keresztül.

Tűz, asszony és tenger miatt vész el legtöbb ember.
(Tűz, tenger s asszony: három nagy baj.)

Tüz az esze, mint bari czigánynak.
(Czuczor.)

Tüzbe mennék érte.
(Annyira szeretem, bizom benne.)

Tüzbe jő, mint a fia csacsi.

Tüzbe jő, mint a pap szamara a fürészportól.

Tüzesen kezdeni, fagyosan végezni.

Tüzes, mint a menykő.

Tüzes, mint a lidércz.
(Lidércz = bolygó tűz.)

Tüzes, mint Illés szekere.

Tüzes, mint a parázs.

Tüzes, mint a szikra.

Tüzhelynél fől a szerelem.
(Veszprém m.)

Tüzet okád, mint a tátos.

Tüzről pattant menyecske; – tüzről pattant gazdasszony.

Tüz, viz és az asszony épen győzhetetlen.
(A talmud mondása: Tizennégy dolog, egyik erősebb a másiknál, egyik túl tesz a másikon: az örvény erős s a föld túl tesz rajta, rá nehezült; a föld erős s a bérczek túl tesznek rajta; a bércz erős, a vas túl tesz s keresztül tör rajta; a vas erős, a tüz elolvasztja; a tüz erős, a viz túl tesz rajta, eloltja; a viz erős, a felhők elbirják; a felhők erősek, a szél eloszlatja őket; a szél erős, a fal túl tesz rajta s megáll; a fal erős, az ember túl tesz rajta, ledönti; az ember erős, a baj megtöri, a baj erős, a bor túl tesz rajta s elfeledteti; a betegség erős, a halál angyala túl tesz rajta, éltét elveszi; mindezeknél gonoszabb és erősebb a rossz asszony.)

Tüzzel-vassal rajta van.
(Erősen akarja.)

Tüzzel nem jó játszani, mert megéget.

Tüzzel tüzet oltani nem jó.
(Haragot haraggal.)

« Sz. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Ty. »