« Ty. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Ü. »

U.
Uczu bocskor! ne tüszögj.
(Czuczor.)
(Híg sár idején a bocskorhoz; – képletesen az alárendelt henczegőre.

Uczu vesd el magad!

Ugat a félénk eb, de meg nem mar.

Ugocsa nem koronáz.
(A királyok sohasem koronáztattak ott. – Pelkó.)

Ugrál, mint a bakkecske.

Ugyan derék állapot, beittam a kalapot.

Ugyancsak hosszan kihagyta a kendőjét.
(Azaz begyes, rátartós, tetszelgő.)

Ugy alszik, mint a nyúl.
(Vigyázva, ébren alszik.)

Ugy alszik, mint a bunda.

Ugy alszik, mint a güzü.

Ugy laszik, mint a medve.

Ugy alszik, mint ha ökörbőrt vonnának a fagyon.
(Hortyogva alszik. – Kis-Viczay.)

Ugy áll a szád, mint a félegyházi mécs.
(Szeged vidéki.)

Ugy áll, mint a füles korsó.
(Kezeit a csipőre téve.)

Ugy áll az orra, mint a torba menő kutyának.
(Tolna m.)

Ugy áll a kalapja, mintha hat ökre volna.

Ugy áll a haja, mint a széna boglya.
(Székely mondás.)

238Ugy áll rajta, mint ha csak ráöntötték volna.
(Igen jól áll rajta pl. a ruha.)

Ugy áll rajta, mintha vasvillával hányták volna rá.
(Rendetlenül.)

Ugy áll a szája, mint a kinek kenderföld nem jutott.
(A tótság igen szeret fonni és szőni. A kinek a kiosztott földekből nem jut, el sem tudja képzelni, mivel fogja eltölteni a telet.)

Ugy bánik vele, mint a himes tojással.
(Gyengéden.)

Ugy bizzál a zsidóban, mint trágyázatlan földedben.
(T. i. ha nem trágyázod, nincs termése. Ungmegyei km.)

Ugy elverték, mint a kétfenekü dobot.

Ugy eszik, mintha soha jól nem lakott volna.
(Mohón eszik.)

Ugy él, mint a hal a vizben.

Ugy él, mint egy hat ökrös gazda, – vagy pógár.

Ugy él, mint az égi madár.

Ugy él, mint a kis király.
(Jó életmódot fejeznek ki e mondások.)

Ugy éldegél, mint Mike malacza a piaczon.
(Mike malacza – meséli Ballagi – oda haza semmit sem kapván, a piaczra szokott. Ott a kofák asztalait feldöntötte s úgy evett.)

Ugy csikorog, mint az oláhfalvi kerék.

Ugy csikorog, mint a csiki szekér.

Ugy csikorog, mint a deszkás szekér.
(Székelységiek.)

Ugy csemcseg, mint a malacz, – vagy: mint a harcsa.
(Székely.)

Ugy érzi magát, mint a kutya a kutban.

Ugy forog a kerék, ha kenik.

Ugy hallgat, mint a sült hal.

Ugy haragszik, mint a varasbéka.
(Székely.)

Ugy hasonlit hozzá, mintha a szája tojta volna ki.
(Székely.)

Ugy hazudj, hogy magad is elhidd.

Ugyan ne izélj!
(Ne okoskodjál; hagyj békét.)

Ugy boldogul, mint a ki egy lovon szánt.

Ugy belemerült, hogy a füle sem látszik ki belőle.

Ugy beszél vele, mint kocsis a lovával.

Ugy beszél, a mint érti.

Ugy beszélsz, mint a jól őrlött.
(Kis-Viczay.)

Ugy csorog, – vagy: ömlik az eső, mintha kádból – vagy sajtárból öntenék.

Ugy mérgelődött, hogy egészen elkékült, elsárgult, elzöldült belé.
(Székely.)

Ugy megmoslak, hogy kalendárium lesz a testedből.
(Székely.)

Ugy mozog, mintha dróton rángatnák.

Ugy rákiáltottak, hogy azt sem tudta, melyik lábára álljon; – hogy a nevét is elfelejtette.

239Ugy megijedt, hogy a füle is két felé áll.

Ugy mérik, mint a sáfrányt.
(Szüken, pontosan.)

Ugy megdicséri, hogy majd lement a könyökéről a bőr.

Ugy kuporog, mint a kamara végén a menykő.
(Erdélyi km.)

Ugy orditott haragjában, mint az oroszlán.

Ugy szereti, majd megeszi.

Ugy tánczol, a hogy mások fütyülnek.

Ugy megijedt, hogy egy krajczár sem maradt a zsebében.

Ugy megvágtalak, mint a répát.

Ugy jár a nyelve, mint a vén kofáé.

Ugy jár, ki a zsidónak nem köszön.

Ugy jár, ki a papnak nem köszön.

Ugy jár, mint a gondolat.

Ugy jár, mint a karikacsapás.

Ugy jár, mint a parancsolat.

Ugy jár, mint az ólommadár.

Ugy járt, mint az egyszeri ember.
(Kereste a lovát, pedig rajta ült; ez másik meg a pipáját kereste, pedig a szájában volt.)

Ugy megverték, mint a zsupot.

Ugy megfagyott, mint a csont.

Ugy fázik, hogy a foga is vaczog belé.

Ugy eszik, mint a tátos.

Ugy eszik, mint a ki három nap nem evett.
(Nagyevőre mondják.)

Ugy kiált, mint a zöld béka.
(Székely.)

Ugy kell vacsorálnunk, hogy meg tudja más is, legyen vendég, legyen egy pár trombitás is.

Ugy néz ki, mint a kinyalt borju.
(Mindene tiszta, fényes. »Kicsipte« magát.)

Ugy néz ki, mint a tyúk a farka alatt.
(Halványakra mondják.)

Ugy néz, mint a füles bagoly.

Ugy néz, mint a csík.

Ugy néz, mint a sült hal.

Ugy néz rám, mintha apját, anyját öltem volna meg.

Ugy néz ki, mint a bőjti boszorkány.

Ugy néz, mint a Pilátus macskája.
(Részeg emberre mondják Szatmárban.)

Ugy néz rá, mint a kutyára.
(Megvetőleg tekint rá.)

Ugy néz ki, mint a hét szűk esztendő.

Ugy néz, – vagy: ugy áll a szeme, – mint a vasvilla.
(Hegyes szemüekre.)

240Ugy légy másnak barátja, hogy magadnak ellenségévé ne válj.
(Dugonics.)

Ugy néz, mint a ki üveget evett.

Ugy néz rám, mint az igézet, – vagy: mintha meg akarna igézni.

Ugy nézte, majd megette szemével.

Ugy néz, mint a macska, mikor megnyörög.
(Tolna m.)

Ugy néz ki, mintha ötöt sem tudna olvasni.
(Alamuszi emberekre mondják.)

Ugy issza a bort, mint a vizet.
(Nagy ivó.)

Ugy nőtt föl, mint a barom.

Ugy ragad a vétek, mint az enyv.

Ugy reszket, mint a részeg borju.
(Kis-Viczay.)

Ugy szánts, hogy boronálni lehessen.
(Elsimitani a hibát.)

Ugy szép a diák, ha rongyos.
(Tréfás mondás felvidéken. – Pelkó.)

Ugy szól, mint az udvarhelyi nagy harang.
(Ezen mondás onnan ered, hogy a mint a székelyek állitják, egyszer elhasadt a székely-udvarhelyi nagy harang s azon töprenkedtek, hogy miként lehetne ugy kijavitani, hogy ujra ne öntsék, mert az igen sokba kerülne, de meg az uj harangnak hátha nem is lenne olyan szép hangja? – Egyik leleményes székely kitalálta, hogy hát bizony a harangot meg kell abroncsoztatni a kovácscsal. – Megabroncsozták, de az még rezgősebben szólott, s igy mit volt mit tenni, a rezgős (a mint a székely mondja: roszogós) harangot mégis ujra kellett öntetni. Ez azután a nép között annyira közmondássá vált, hogy ha valami rezgős roszogóshangot, pl. haranghangot, zenét, vagy berekedt beszédet hallanak, a mely fülsértő, akkor mindig azt szokták mondani: »Ugy szól, mint az udvarhelyi nagy harang.«)

Ugy ül ott, mint egy szent vasfazék.
(Meg sem mozdul; alázatos, mint egy szent.)

Ugy ül a lovon, mint macska a sövényen.

Ugy tud olaszul, mint francziául.
(Egyiket sem érti.)

Ugy tartja, mint rácz a Krisztust.
(Azaz gyöngén, lágyan tartja.)

Ugy tudom, mint az öt ujjamat.

Ugy megütlek, hogy arról koldulsz.

Ugy kesereg, mint fazékban a hurka.
(Szeged vidéki.)

Ugy fú, mint a vidra.

Ugy van, mint az ablakfa: se belül, se kivül.
(Sorsa nincs eldőlve.)

Ugy üti, mint czigány a vasat.

Ugy vagyok, mint pap a zsákban.

Ugy vagyok, a hogy mások akarják.
(E kérdésre: Hogy vagy?)

Ugy van, mint szösz fonatlan.
(Rendetlenül van.)

Ugy van, mint kilencz macska a zsákban, ő meg a csucsában.
(Csongrád m.)

241Ugy szól a madár, mint a szája áll.

Ugy volt az a sors könyvében megirva.

Ugy ül a pénzes ládán, mint a kotlós tyúk.

Ugy szereti, hogy a lelkét is oda adná érte.

Ugy vigyáz rá, mint a szeme fényére.
(Nagy becsben tartja.)

Uj barátért el ne hagyd a régit.

Uj hálón is sok a lyuk.

Uj házból kihal valaki.
(Babonás km.)

Uj malmon, fiatal asszonyon mindig van igazitani való.

Uj király, uj törvény.

Uj cserépben avult szag tartós szokott lenni.
(Baróti Sz. D.)

Uj seprő, jól seper.
(Uj hivatalnokokra, cselédekre mondják.)

Uj szita szegen függ.
(Néhol még hozzá teszik: ó pad alatt hever.)

Ujjaink sem egyenlők; – ujjaink sem egyformák.

Ujja között nézi a dolgot.
(Székely.)

Ujjadat megnyalnád utána.

Ujjal mutatnak rá.
(Rossz hirbe jött.)

Ujság, mint Préposton a számitás.
(Szeged vidéki.)

Ujság kedves, óság redves.

Ujság hasamba, betegség bokorba.
(Mondóka, ha uj gyümölcsöt esznek.)

Ujság, mint a székely pogácsa.

Ujjat húzni valakivel.
(Daczolni; bosszantani.)

Ujjadra vonhatod, mint a gyürüt.
(Igen szelid, jó ember.)

Ungvári bor, beregi búza, nyír makk nem tesz bőséget.

Urak kérése parancsolat.

Urak a papok, – de csak a nagyok.

Ura légy szavadnak.
(Azaz megtartsd szavadat.)

Uraság és szerelem nem tűrnek társat.

Uraság oly dolog, mely sok gondon forog.

Urak vesznek össze, jobbágy háját tépik.

Ur és kutya nyitva hagyja az ajtót; – igy is mondják: ur és kutya után teszik be az ajtót.

Uri pompa, koldus konyha – nem egyez a tisztességgel.

Uri bicsak fanyele.
(Uri, mégis szegény, azaz: nem állapotához mért.)

Uri névhez, béles sütéshez sok eszköz kivántatik.

Urhatnámja van.
(Hányi-veti ember.)

Ur az ur a pokolban is.

Ur az ur a szemétdombon is.

Urtól, bolondtól mindent föl kell venni.

Uristen könnyebbitse meg az ágya szalmáját.

242Uszik, mint az öreg fejsze.

Utas embernek nem teher a kenyér.
(Mert az mindig fogy.)

Utálom, mint a bűnömet.

Utána veti a kötelet.
(Nem gondolni vele, fel sem venni.)

Utczán angyal, háznál ördög.
(Utczán jó és szelid, otthon az ellenkezője.)

Uti czifra, házi ronda; – utczán fodros, háznál rongyos.
(Olyan nőre mondják, ki az utcán czifra s otthon a házban ronda.)

Uti laput kötöttek talpára; – uti füvet tett a talpa alá.
»…Nem akadt menyasszony az uborka fára.
Uti laput kötöttek a legény talpára.«

Utnak, szónak nincs vége.

Utnak vált, (elszökött) mint göllei ember bocskora.
(Somogymegyei km.)

Utól éri még az Isten keze.

Utólérte a bor.
(Megrészegedett.)

Utolsó lábán jár; – utolsót járja.

Utolsó fillérig kifizetni.
(Tisztára kifizetni az adósságot, tartozást.)

Ut mellett való földtől, pap leány feleségtől és korcsma mellett lévő malomtól, – őrizzen meg az Isten.

« Ty. KEZDŐLAP

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

Tartalomjegyzék

Ü. »