Tétel adatlapja

CÍMLAP

Győr megye és város egyetemes leírása

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Első rész.
Természeti viszonyok.

1. Földrajzi ismertetés. - Fehér Ipolytól.
  Adatok és kútforrások a megye földrajzához
  A megye földrajzi fekvése
  A megye határai, alakja, kiterjedése és felosztása
2. A megye domborzati viszonyai. (Hegyrajz.) - Fehér Ipolytól.
  Hegyek, dombok, magaslatok
  Magasságmérések
3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. - Dr. Hollósy Jusztiniántól
  Pannonhalma kőzeteinek ismertetése. - Göltl Ernőtől
  A feltalajok alkotása. - Stollár Gyulától
4. A megye vízrajzi viszonyai. - Fehér Ipolytól.
  Folyók: Nagy- és Kis-Duna, Rába, Rábca
  Patakok és mellékvizek: Marcal, Csiliz, Bakonyfolyás, Pánzsa
  Tavak, mocsárok
5. A megye éghajlata. - Dr. Kruesz Krizosztomtól
  Földdelejesség
  Földrengések
6. A megye viránya. - Ebenhöch Ferenctől
7. A megye állatvilága. - Méry Eteltől

Második rész.
Társadalmi viszonyok.

1. Terület és igazgatás. - Dr. Kautz Gusztávtól
2. Néprajzi ismertetés.
  A népesség számviszonyai. - Dr. Persz Adolftól
  Lakházak, táplálkozás és népviselet. - Vargyas Endrétől
  Vagyoni állapot és keresetmód. - Dr. Pisztóry Mórtól
  Szegény-ügy és humanistikus intézmények. - Dr. Pisztóry Mórtól
  Bűnügyi viszonyok. - Dr. Fölkel Istvántól
3. Szellemi műveltség.
Egyházi ügy.
  Róm. kath. egyház:
a) A győri püspökség egyházhatósági területe. - Holdházy Jánostól
b) A pannonhalmi főapátság elkülönzött egyház-területe. - Dr. Fuchs Bonifáctól
  Görög nem egyesült egyház - község
  Ágost hitv. evang. egyház. - Karsay Sándortól
  Evang. reform, egyház. - Liszkay Józseftől
  Izraelita hitfelekezet. - Wotticz Károlytól
Tanügy:
  Felsőbb és középtanodák. - Dr. Kautz Gusztávtól
  Elemi tanodák és népműveltségi viszonyok. Vargyas Endrétől
Könyvtárak:
  A pannonhalmi könyvtár. - Kuncze Leótól
  Kisebb könyvtárak. - Dr. Kautz Gusztávtól
Színészet. - Dr. Kovács Páltól
Zenészet. - Karvasy Kálmán- és Dr. Kautz Gusztávtól
Művelődési egyletek. - Dr. Sikor Józseftől
Irodalom. - Dr. Kovács Páltól
4. Anyagi műveltség:
  Mezőgazdaság és állattenyésztés. - Nedetzky Sándor- és Szilágyi Gáspártól
  A győri püspökség börcsi gazdasága. - Szilágyi Gáspártól
  A pannonhalmi főapátság kis-megyeri gazdasága. - Kühn Raymundtól
  Szőlőművelés és gyümölcstenyésztés. - Simon Vincétől
  Borászat. - Bierbauer Lipóttól
  Erdészet. - Strobl Sándortól
  Ipar és kereskedelem. - Dr. Pisztóry Mórtól
5. Egészségügy:
  Népesedési mozgalom. - Dr. Persz Adolftól
  Adatok a lakosság éplétének és közegészségügyi viszonyainak megbírálásához. - Dr. Buzinkay Gyulától
Kórházak. - Dr. Sikor Józseftől

Harmadik rész.
Történeti viszonyok.

A) Régészet.

Őskor. - Ebenhöch Ferenctől
Ókor:
  A megyében talált római emlékek. - Sztachovics Remigtől
  A megye területén talált római érmek. - Hercz Józseftől
  Régészeti lelhelyek. - Ebenhöch Ferenc- és Sztachovics Remigtől
Közép- és ujkor:
  Győrvár. - Méry Eteltől
  A győri székesegyház. - Holdházy Jánostól
  A győri székesegyház kincstára. - Méry Eteltől
  Győr város utcái és nevezetesebb épületei. - Méry Eteltől
  A győri kath. főgymnásium régészeti gyüjteménye. Méry Eteltől
  A pannonhalmi székesegyház és főmonostor. - Dr. Fuchs Bonifáctól
  A megye egyéb műemlékei. - Méry Eteltől

B) Történelem.

Levéltárak. - Dr. Surányi János- és Matusek Antaltól
A megye kültörténete. - Villányi Szaniszlótól
A megye árpádkori térképének igazolása. - Stachovics Remigtől
A megye helytörténete. - Matusek Antaltól
Pannonhalma helytörténete. - Vaszary Kolostól
A megye és város beltörténete, helyhatósági élete. - Karvasi Kálmántól és Szavári Józseftől

Egyházi és vallási állapot a multban:
  Katholicismus:
    A győri püspökség és káptalan története. - Dr. Surányi Jánostól
    A győri megyés püspökök névsora
    A pannonhalmi apátok, főapátok stb. névsora
    Lovagrendek és kolostorok története
    A győri két protest. egyház története. - Karsay Sándortól és Liszkay Józseftől
    A győri izraelita hitközség története. - Wotticz Károlytól
Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. - Dr. Röszler Istvántól
Helyrajzok. - Fehér Ipolytól.
Győr
Pannonhalma
Hédervár


Előszó

Alkalmi jelenségeknek mintegy természetökkel jár, hogy felszinre emelkedésöket azon körülmények érintésével indokolják, melyek között eszméjök megfogamzott.

E kötelem alatt áll jelen alkalmi mű is, mely létokát a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. nagy gyülésében birja. A vándorgyülések eszméjéből u. i. természetszerüleg fejlődik ki azon eredmény, mely egyes vidékek tüzetes ismertetésében nyilatkozik. Ily eredményt képvisel jelen művünk.

Midőn 1872. szept. havában a magy. orv. és term. vizsgálók Mehádiában tartott nagygyülése Győr városát tűzte ki jövő gyülése helyéül, az első visszhang, mely körünkben emelkedett, a megye egyetemes leirását vette tervbe. Az eszme megtestesítésére monographia-bizottság alakult Dr. Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát ő mlgának - mint a XVII. nagygyűlés egyik elnökének vezetése alatt, ki is nemes áldozatkészséggel megajánlotta a mű kiadásának összes költségeit. Megyénk értelmisége közlelkesedéssel karolta fel az ügyet; a szellemi erők készséggel sorakoztak a kivitel érdekében.

Miután a nevezett bizottság megtisztelő felhivása elsőben a programm vázlatos összeállításával - utóbb pedig az egész mű szerkesztésével csekélységemet bizta meg: kötelességemnek ismerem eljárásomról röviden beszámolni.

A mű fő vonásainak megállapításánál a történelmi társulat által a helytörténeti monographiák számára ajánlott tervezetet (l. Századok, 1872, júniusi füzetében) vettem kiindulási pontul. Azonban az egyetemesség szempontja volt irányadóm akkor, midőn a történelmi társulat programmjától eltérőleg, a feldolgozandó anyagot három főcsoportba foglaltam, u. m. a természeti, társadalmi, és történeti viszonyok keretébe. A lényeg ezzel nem változott, de azt hiszem, átlátszóbbá lett a mű szerkezete, a mennyiben e három sarkalatos pontban mintegy jegőc-magvat nyertek a rokon tárgyak.

A részletezésnél hasonlókép iparkodtam az egyetemesség nézpontjára emelkedni; inkább óhajtottam minden egyes tekintetet - habár röviden is - átölelni, mintsem egyes pontok teljes kimerítése mellett egyéb helyeket igen is hézagosan hagyni. Hajlandó vagyok ugyan a művet hálóhoz hasonlítani, melynek meg vannak hézagai, - de a mely mégis átkarolja az összes viszonyokat; azt hiszem, ily szerkezet mellett könnyebb leend idővel a mutatkozó hiányokat kifoltozni.

Az egyes fejezeteknél szükségeseknek mutatkozott észrevételeket a mű folyamában illető helyeiken úgyis megtettem; befelé tehát alig van e helyen megjegyezni valóm.

De igenis is van a külsőségek között néhány pont, melyet nem hagyhatok érintetlenül.

Hálás elismeréssel kell elsőben is megemlékeznem a magy. tud. akadémia archeologiai bizottságának azon szivességéről, melylyel 55 fametszetét a régészeti ismertetéshez átengedte, s ez által munkánk érdekességét nagyban emelte.

A monographia-bizottság egyhangú kérelme folytán történt, hogy művünket a nagygyűlés mélyen tisztelt elnökeinek arcképeivel díszíthetjük. Éles fájdalom fogja el keblünket, midőn ide jegyezzük, hogy azon vonásokat - melyeket tiszteletünk oltárára szántunk - a gondviselés keze egy sírkőre is oda véste; Hédervári gr. Viczay Héder - a nagygyülés egyik elnöke elhunyt, mielőtt nemes buzgalmának gyümölcsét szerény művünkben megérhette volna.

Végül be kell vallanom, hogy lehetetlen volt teljesen kikerülni a műnek mozaik-szerű jellegét; bármennyire ügyekeztem is az alaki egyöntetűséget megadni, de nem lehetett teljesen elmosni az egyes szerzők egyéniségének elütő vonásait. Ez ugyan magában véve alig érinti a dolog lényegét; de természetszerűleg foly ebből egy más körülmény, mely első tekintetre talán visszatetsző is lehetne, ha az olvasó erre nincs előkészítve. Ugyanazon egy tárgyat különböző oldalairól más és más szerzők rajzolnak; a mi természetesen közvállalatnál a szerep-kiosztás kérdésével áll összefüggésben. Ez okozza, hogy több ismétlés és utalás válik szükségessé, mintha az egész kép egy ecset műve volna.

Szerénytelenség lenne részünkről magunknak egy minden tekintetben tökéletes mű érdemével hízelegni; igényünk enynyire nem terjedhet; a hiányokat készséggel beismerjük, utánpótlásukat szívesen fogadjuk; de e hiányokat kimenti egyrészről az idő rövidsége, más részről a szükséges előmunkálatok hiánya. Munkánk u. i. már a mult év julius havában került sajtó alá, s habár utóbb a kiállítás lassabban haladt is, a kéziratok legnagyobb részt már az említett időben együtt voltak.

Ha sikerült a megyénk múltja és jelene iránt való érdeklődés magvát elvetnünk, - ha szabad azon hiedelemben élnünk, hogy hazai tudományosságunk épületéhez egy homokszemmel járultunk: ugy e tudatban birjuk szerény munkánk bő jutalmát.

Pannonhalmán, junius hóban, 1874.
Fehér Ipoly.