
CÍMLAP
Az új EU-tagállamok és a tagjelöltek helyzete a válságban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Vida Krisztina: A közép- és kelet-európai új EU-tagállamok kiinduló helyzete a globális válságban
Meisel Sándor: A balti államok és a válság
Szemlér Tamás: A pénzügyi és gazdasági válság hatásai és a válságkezelő program Bulgáriában
Túry Gábor: Csehország és a globális válság
Wisniewski Anna: A pénzügyi és gazdasági válság hatása Lengyelországra
Novák Tamás: Románia és a gazdasági válság: lassú válságkezelés, növekvő feszültségek
Túry Gábor: Szlovákia és a globális válság
Szigetvári Tamás: Törökország
Novák Tamás: A válság hatásai a Nyugat-Balkánon
Kötetlista
Előszó
A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából és az ECOSTAT-tal együttműködve az
MTA Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) 2009 első felében átfogó kutatást
folytatott a globális gazdasági és pénzügyi válság hatásairól és lehetséges
következményeiről. Az ECOSTAT-tal való munkamegosztás keretében a VKI a
globális és az európai fejleményekre összpontosított, és azt a nemzetközi
környezetet és feltételrendszert igyekezett feltárni, amelyben a
külgazdaságtól erőteljesen függő - és annak kétségtelen előnyeit az elmúlt
két évtizedben hatékonyan kihasználó - magyar gazdaság elhelyezkedik.
Csak ebben a keretben lehet ugyanis feltérképezni a hatások jellegét és
intenzitását, valamint megalapozni a rendelkezésre álló mozgástérrel
számoló, reális és fenntartható gazdaságpolitikát - mind a válságkezelés
időszakában, mind pedig a válság utáni időszakra való felkészülést
tekintve.
Vizsgálatunk négy alapvető területre terjedt ki.
(a) Makrogazdasági elemzések (növekedés, kereskedelem, tőkeforgalom,
munkaerőpiac, transznacionális vállalati viselkedés).
(b) Kiválasztott gazdasági (és részben társadalmi) prioritások, amelyek a
válság előtt is léteztek, de amelyek jelentőségét, új konfliktusmezőit a
válság erősítette, illetve tárta fel (állam szerepe, jóléti rendszerek,
kutatás-fejlesztés, környezetvédelem, fogyasztási szokások, továbbá
nemzetközi vonatkozásban a pénzügyi rendszer átalakulása és az új
regionalizmus térhódítása).
(c) A világgazdaság vezető szereplőinek és meghatározó régióinak, valamint
a Magyarország földrajzi környezetében elhelyezkedő országoknak kötött,
ezért összehasonlíthatást lehetővé tevő struktúrában való vizsgálata, az
alábbi szempontok szerint:
Mi jellemezte az adott országot/régiót a válság előtt? Hogyan érintette a
válság? Milyen válaszokat adott (ha adott) a válságra? Milyen rövid és
középtávú hatásai lehetnek a válságkezelő csomagoknak?
(d) Tekintettel EU-tagságunkra, a válság (és a hosszabb távú belső
folyamatok) hatása az EU közösségi politikáira.
A legfontosabb kutatási eredményeket a VKI külön sorozatban, a fentieknek
megfelelő tematikus tagolásban bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. A
kutatás első fázisa 2009. június végén zárult, és az anyagok az addig
elérhető információkra és kormányzati intézkedésekre, valamint statisztikai
háttérre támaszkodnak. Tekintettel arra, hogy a válság közel sem ért véget,
amit újabb és újabb mentő-megsegítő-élénkítő csomagok nyilvánossá válása is
jelez, a kutatást tovább folytatjuk, és az újabb eredményekről be fogunk
számolni. Erre nem utolsósorban azért van szükség, mert a racionális
gazdaságpolitika már a válság időszakában megkezdi a tudatos felkészülést a
válság utáni periódusra. Ennek során természetesen figyelembe veszi a
válság és a válságkezelés közép- és hosszabb távú hatásait, de azt a tényt
is, hogy a nemzetközi válság által időlegesen háttérbe szorított, de
valóban globális témák (mint a környezetvédelem, a nemzetközi intézmények
jövőbeli szerepe, a globális foglalkoztatás, a demográfiai folyamatok, a
növekvő jövedelemkülönbségek, a fejlesztési támogatás iránti igény
növekedése stb.) a válság után újult erővel fognak a gazdaságpolitikai
kutatások, viták és intézkedések homlokterébe kerülni.
Budapest, 2009. október
Inotai András