« 19. Bonyodalmak a cseh trón körül. Összeesküvés Mátyás ellen. Az 1471. évi budai országgyűlés. Kázmér lengyel herceg 1471. évi trónkövetelő hadjárata. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

20. Az 1472–1474. évi főbb események. Béketárgyalások Kázmérral és Frigyes császárral. »

Megjegyzések. Elmélkedések.

Mialatt Mátyás figyelmét idegen koronák megszerzésére irányította, majdnem a magáét is elvesztette, amitől tisztán csak meggondolt, ügyes, tapintatos, de egyúttal furfangos fellépése és bánásmódja által tudta magát megóvni. Az uralkodók egyik legfontosabb tulajdonsága, az alárendeltekkel való bánnitudás és ez Mátyásban a lehető legtökéletesebb mértékben volt meg. Hogy mily mértékben tudta ő alárendeltjeit és az ország rendeit, szinte megbűvölve, tetszése szerint úgyszólván kisujja köré forgatni, az már azokból a messzemenő vívmányokból elég világosan kitűnik, amelyeket a különböző országgyűléseken a maga részére kicsikarnia sikerült. Ami pedig a legutolsó országgyűlésen történt, az meg pláne mesébe illő. Ezen ő maga a király késznek nyilatkozott a rendek és az ország minden eddigi sérelmeit jóvátenni, tehát messzemenő engedmények útján is kész őket kiengesztelni és íme most a rendek, nemhogy tényleg minél több és minél fontosabb engedményeket igyekeztek volna tőle kicsikarni, ehelyett szinte elbűvölve uralkodójuk szeretetreméltóságának varázsától, a részéről tapasztalt nagylelkűség és engedékenység viszonzásaképpen, már megint önként szavaznak meg számára újabb rendkívüli adót, holott ép ez a folytonos rendkívüli adózás volt a legfőbb ok és eszköz, mely miatt, illetve mely által Vitézek úgyszólván az egész országot a király ellen felzúdítani képesek voltak.

Mindenesetre nagy önfegyelmezésre, önmérsékletre, sőt majdnem mondhatni önmegtagadásra vall, hogy Mátyás a feléje előnyomuló, majd az előle visszavonuló lengyel sereget megtámadni még csak meg sem kísérelte. Úgy látszik ő maga is örült, hogy így legalább egyik vetélytársától szép szerivel megszabadulnia sikerült.

Kázmér lengyel király, a magyar nemzetnek Mátyáshoz való nagy ragaszkodását látva, úgylátszik hiábavalónak és céltalannak vélt minden további erőlködést, hogy hasonnevű fiának imént vallott csúfondáros kudarcát jóvá téve és megbosszúlva, még további erőfeszítéseket tegyen annak a magyar trónra való felemelése iránt, hanem annál nagyobb erőfeszítéseket tett, hogy legalább másik fia részére biztosítsa a cseh rendek többsége által neki juttatott cseh koronát.

« 19. Bonyodalmak a cseh trón körül. Összeesküvés Mátyás ellen. Az 1471. évi budai országgyűlés. Kázmér lengyel herceg 1471. évi trónkövetelő hadjárata. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

20. Az 1472–1474. évi főbb események. Béketárgyalások Kázmérral és Frigyes császárral. »