« KASSA ERDŐGAZDASÁGA. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. »

263ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FÖLDRAJZI VISZONYAI.
Nagyítható kép
ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE TÉRKÉPE
(Rajzolta Kogutovicz Manó.)

A "CZUKORSÜVEG" A SZÁDELŐI VÖLGYBEN.
(Saját felvételünk)
Kezdőkép
ABAUJ-TORNA vármegye Magyarország északkeleti hegyvidékéhez tartozik és az északi szélesség 48° 51' s a keleti hosszuság 38° 19' között terül el, Ferrótól számitva. Legszélsőbb határpontjai: északfelé Kassa-Hámor, délfelé Onga, keletre Kis-Bányácska határa, nyugatra pedig a Józsafőtől északnyugatra fekvő Méznatető. A megye legnagyobb hossza északról délre 45 perczet, legnagyobb szélessége nyugatról keletre 1 fokot és 7 perczet tesz.
A vármegye területének nagyságát a legujabb s legszabatosabb kiszámitások 3260.70 kilométerre teszik. Magyarország összes területének 1.20%-át foglalja el. Nagysága az összes (63) megyék közt 44-dik, az északkeleti felföld megyéi között pedig 5-dik helyen áll.
Alakja nagyon szabálytalan, különösen, mióta a volt Torna megye egy részével gyarapodott.
Megye határai.
Abauj-Torna vármegyét észak felől Szepes és Sáros, kelet felől Zemplén, dél felől Borsod, nyugat felől Gömör-Kishont megyék határolják. Határát csak részben mondhatjuk természetesnek, azaz olyannak, melyet hegységek, vagy folyók és völgyek által maga a természet jelölt ki; nagyobb részben közigazgatási intézkedések szabják meg, kivált dél és nyugat felé. Természetes határ különösen észak és kelet felé van, mely utóbbi tájon egy sokszerüen görbitett vonal által van kijelölve, ugy hogy a megye e helyen többszörösen kicsipkézett.
Meghatározott helyek.
Egyes helyek meghatározott fekvése következő:
Hosszuság.Szélesség.
Boldogkő-Váralja38° 53'30"48°20'40"
Enyiczke385530483628
Forró384517481850
Göncz3857048350
Jászó3839048405
Kassa38560484230
Metzenzéf (Alsó)383413484129
Metzenzéf (Felső)3835248428
264Milicz hegy39735483440
Pokrivi hegy38482484957
Szántó385111481625
Szepsi38401048365
Szikszó383555481155
Torna38333483528
Függőleges tagoltság.
Az egész vármegye közepes magassága 380 méterre tehető, a lejtősödés dél felé irányul. Függőleges tagoltságát tekintve tehát a felföldek sorába tartozik; felszine fensikok, domborulatok és hegyek változatos összefüggéséből alakul.
Völgyek.
Legjelentékenyebb sikja a Hernád folyó mentén terül el, mintegy 70 klmnyi hosszuságban a megyén végig, északról délre. E sikság középmagassága 170 m. Északi részén (Kassa mellett) szűk, de lejebb, midőn az Ósva és Tárcza völgyével egyesül, kitágul s kissé nyugatra való fordulás után követi a Hernád menetét. Abauj-Torna vármegye legtermékenyebb sikságát képezi.
Második jelentékeny sikja a megyének az ugynevezett Kanyapta, mely mint széles öböl nyúlik el Nagy-Ida vidékéről nyugatra Tornáig. Közepes magassága 200 m.
Továbbá emlitésre méltók még: a Nyésta és Forró közti Szárazvölgy, a szkárosi, kékedi, pányoki, telkibányai, göncz-ruszkai, szerencsi, stb. mindmegannyi termékeny, földművelésre alkalmas, nem annyira sikságok, mint völgylapályok, völgykatlanok.
Hegységek.
A megye hegységeit részint az Eperjes-tokaji hegyláncz legnagyobb része, részint a Gömör-szepesi érczhegységhez tartozó azon hegytömegek képezik, melyeket Szomolnok-kassai hegycsoport, Tornai mészkő-hegység és Forró-szendrői hegysorok név alatt ismerünk.

HERNÁDVÖLGYI RÉSZLET KASSÁNÁL.
(Saját felvételünk)
Eperjes-tokaji helyláncz.
Az Eperjes-tokaji hegyláncz zöme a Hernád bal partját foglalja el, és Sáros vármegyében kezdődvén, Abauj-Torna és Zemplén megye határán délnek tartva, Szántó és Tokaj környékén szakad meg a sikság fölött. Főgerincze Abauj-Torna megye természetes határát képezi északról dél felé egész Ujvárosig, hol nyugat felé a megyébe kanyarodik s csak Erdő-Horvátinál simul megint a megye határához. E szép alkotásu trachit hegylánczolatot különösen dél felé több völgyöböl osztja csoportokra s mivel e völgyelések nemcsak hosszirányban lépnek föl, hanem harántos irányban is, a hegység folytonosságát zavarják és megszaggatják.
E bérczvonal főbb mellékágazatai a következők: a Rozgonyi hegység, mely a megye északi részén a Tárcza és Ósva folyók között terül el, dél felé mindinkább alacsonyabb és alacsonyabb kúpokkal, míg végre Alsó-Hutkánál lapályban végződik.
Az Ósva völgy keleti oldalán terülnek el: a Ronyva-hegység, továbbá a regete-ruszkai ág, melyhez még a nagy-szalánczi ág füződik.
265Délen többszörös megzavarást szenved a hegysor. Egy hegysor Telkibánya déli részéről kanyarodik észak felé, ehhez Göncztől délre a Borsóhegy gerincze csatlakozik, mely a hejczei völgyig délnyugati, azután északnyugati irányban huzódik. A Borsó hegy egy déli mellékág által a Szárkő hegycsoporttal van összeköttetésben, a mely csoporthoz az Alsó-Dobszánál elágazó Gergely-hegy, a Mogyoróskától keletre emelkedő regéczi Várhegy, az Arkától keletre lévő Magoskahegy, az ennek nyugati karjához füződő Boldogkő-Várhegy csatlakoznak.
A Szárkő különben kelet felé is ereszt egy ágat, mely a S.-A.-Ujhely nyugati vidékén elterülő hegycsoportokkal lép összeköttetésbe.
Egy másik hegysor Boldogkő-Váralja vidékéről vonul keleti irányban a regéczi huta felé. Ismét egy hegysor odább délre Boldogkő-Ujfalu vidékéről Erdő-Horváti felé tart, majd délkelet felé fordulva a szorosabb értelemben vett hegyaljai hegyláncz felé terjed.
Abauj-Szántó és a zemplénmegyei Tálya között kitünő alaku, hihetőleg kialudt vulkánok emelkednek, melyek közül a piramisalaku Sátorhegy még a megyéhez tartozik. E Sátorheggyel kezdődik ama szegély, mely az egész trachit hegysor déli szakadékait hosszu ívben övezi, mignem annak keleti oldalára kerülve, a zemplénmegyei Ujhely mellett lévő ugyancsak Sátor nevü hegyben végződik.

NAGY-SZALÁNCZ VIDÉKE
(Letzter S. felvétele)
Tulajdonképeni Hegyaljának csakis ez az öv, ez a vulkanikus rhyolith képletü hegyvidék mondható.
A mi a hegylánczolat közepes magasságát illeti, azt 500 méterre becsülhetjük; egyes kúpjai 300-400 méterrel magasabbak. Ezek közül megemlithetjk a Lázi bércz, a Bagot, Várhegy, Vereshegy, Nagy-Milicz, Borsóhegy stb. nevezetesebb kúpokat, melyeknek magassága 800-900 méter között váltakozik.
A hegység főgerinczének hágói közül legnevezetesebb a Kassáról a petőszinyei völgyön fel s a Dargóhegyen keresztül Gálszécsbe vivő Dargói hágó, a Ronyva és Várhegy közötti hegységben lévő hágó, a Telkibánya és Bósva völgye közötti hágó.
266Magaslatok.
A nevezetesebb magaslatok méretei:
Berzsenyhegy822 m.
Bogota870 m.
Borsóhegy759 m.
Dargó (hágó)475 m.
Dobrákhegy806 m.
Az Erdőbényét környező
hegyek közepes magassága
465 m.
Gergelyhegy787 m.
A Gönczről Telkibányára vivő hágó    403 m.
Ml. Kamen744 m.
Kőszálhegy836 m.
Lázihegy853 m.
Magoska737 m.
Margitahegy357 m.
Messzelátóhegy360 m.
Kis-Milicz771 m.
Nagy-Milicz869 m.
Mogyoróshegy349 m.
Oszláshegy360 m.
Ploskahegy659 m.
Magaslat Rank fürdő előtt407 m.
Regéczi vár618 m.
Sátorhegy (Szántó mellett)328 m.
Szerednye645 m.
Stárzsahegy332 m.
Szurokhegy645 m.
Telkibányai vulkán303 m.
Téreshegy841 m.
Várhegy730 m.
Gömör-szepesi érczhegység.
A Gömör-szepesi érczhegység szomolnok-kassai hegycsoportját a hegységnek az a részét képezi, mely a Pipityke (Pipiske) határhegygyel kezdődik s keletre egész Kassáig nyúlik, hol a Bankó hegyben végződik. Főgerincze a Fecskedombtól Aranyidkáig Abauj-Torna és Szepes vármegye természetes határát jelöli.
A nevezetesebb hegységek, melyek részben, vagy egészben a vármegye területébe esnek, a következők:
A már emlitett Fecskedombtól északra fekvő Kloptanya hegy, melyből ismét északra két ág veszi kezdetét. Ugyancsak a Kloptanyától keletre a Baráthegy, majd a Koysói-Hola emelkedik, melyből több ág észak felé indul. Opáka községtől délre a Holicza nevü hegy csatlakozik a Koysói-Holához, mely szintén ereszt egy északi ágat Hámor falu felé. A Veresszikla Koysó és Opáka között vonul délkeleti irányban.
Az egész szomolnok-kassai hegycsoport Kassa északi részében egyesül azzal a hegycsoporttal, mely a sáros-szepesi Branyiszkó végnyulványainak tekintendő.
Magának a főgerincznek számos függelékei vannak, melyek Kis-Ida környékéről huzódnak Csécs, Szepsi, Jászó és Meczenzéf felé.
A főgerinc közepes magassága 1000 méterre tehető.
Magaslatok.
A jelentékenyebb magaslatok:
Csécs205 m.
Fecskedomb1063 m.
Hlavina1157 m.
Jászói domb1129 m.
Kassa-Béla380 m.
Kloptanya1155 m.
Kobulanka hora670 m.
267Kossiczka holicza    1027 m.
Koysoi hola1248 m.
Rauberstein1147 m.
Roszipana Skola878 m.
Szarvashegy929 m.
Stumpenberg1046 m.
Tornai mészkőhegység.
Ugyancsak a Pipityke-, illetőleg a Csükerésznél veszi kezdetét s terjed délkelet, dél és délnyugat felé az a hegytömeg, melyet Tornai mészkőhegységnek szoktunk nevezni. Az őt környező hegycsoportoktól mind külső alakját, mint pedig geologiai viszonyait tekintve lényegesen elüt. Mészköves fensík ez, valóságos hasonmása a Karsztnak, mindazon tulajdonságokkal, melyek a valódi mészhegyeket jellemzik. Természeténél fogva egyes helyei majd kopár, terméketlen sivatagok, majd zord jellegü vidékek, de mindezt feledtetik valünk ama természeti szépségek, melyek egyes helyeken lépten-nyomon elénkbe tárulnak. A platót, mint tiszta mészalkotást, eléggé jellemzik a felületén előforduló különféle horpadások, teknő- s tölcséralakú mélyedések, töbrök, a földalatti üregekben való bőség, vagyis a barlangok nagy száma, a rögtöni emelkedések, a függőleges részletek egyes helyeken, a sok forrás a fensík alján. A hegységnek ez igazi jellege legjobban a dél felé eső részeken, különösen az u. n. Kishegyen s Felsőhegyen mutatkozik.
Völgyek.
A hegység nyugat felé átnyúlik Gömör vármegyébe egészen a Rima völgyéig, legnagyobb része azonban Abauj-Torna vármegyében terül el és északon a Felső-Bódva és Csermosnya, keleten pedig a Bódva határolja, dél felé Kecző vidékén lankásodik el. Egy kelet-nyugati irányban elnyúló völgy, nevezetesen a tornai völgy által északi és déli szárnyra oszlik a fensik. Mind az északi, mind a déli szárnyat pedig ismét más völgyek és mélyedések több külön fensikra szeldelik. Az északi szárnyat a természeti szépségeiről nevezetes áji, szádelői, barkai stb. völgyek hasitják szét, a déli részben a sziliczei, ménespataki, józsafői stb. völgyeket találjuk.

KASSA-HÁMOR.
(Saját felvételünk)
268E völgyek közül különösen a szádelői és az áji a természetnek nagyszerü csodái.
Szádelői völgy.
A szádelői völgy tényleges hossza 3.4 klm, légvonalban 2.9 klm. Meredek, többnyire függőleges oldalfalai körülbelül 300 méternyi magasságuak, egyes részei azonban, pl. a Czukorsüveg a 400 métert is meghaladják. A meredek oldalfalak oly közel állanak egymáshoz, annyira szűkké teszik a völgyet, hogy a mélységből föltekintve, helyenkint csak egy szalagját látjuk a kék égboltozatnak, melynek keskenysége megérteti velünk, hogy miért szerepeltet a nép majd minden regéjében, mely a szádelői völgyről szól, egy-egy hőst, vagy lovagot, ki a sziklahasadékon átugratott.
A nép a völgyet egy nagy hasadéknak tartja, melynek létrejöttéhez különféle mondákat füz. Csakugyan, a völgy falainak meredekségéből következtetve, hajlandó az ember az első pillanatban azt hinni, hogy a szikla erőszakos megrepedésének köszöni a völgy létrejöttét. Erről azonban a geologiai leirásbn szólunk bővebben.
Észak felé veszít a völgy vadságából, de nem szépségéből. Míg az elején - a Czukorsüveg körül - csak imitt-amott iparkodik a fehéres szürke, néhol vörhenyes erezetü kőzetet növényzet borítani, addig a völgy közepétől kezdve a cserjék, fák mindinkább uralkodni kezdenek. Ott, a hol a Vinkély és Szárpatak összefolyik, a szádelői völgy már egészen egy erdei völgynek a jellegét veszi föl, melyen tovább haladva, az 1118 m. magas Csükerészre jutunk.
Áji völgy.
Az áji sziklavölgy hossza 3.3 km. Helyenként széles katlanokká tágul ki, néhol pedig oly szűk, hogy a benne haladó patak mellett a gyalogutnak alig marad elegendő helye. Az emlitett katlanokba a víz jókora magas vizesést képezve hull alá tajtékozva, majd rövid ideig a föld alatt folytatva utját, ismét a felszinre jön. A szebbnél szebb tájképek, melyeknek szépsége le sem irható, folyton követik egymást. A két völgyet a Kárpát-egyesület "Keleti Kárpátok" osztálya gondozza s ott felügyelőt tart.

A SZÁDELŐI VÖLGY BEJÁRATA.
(Saját felvételünk)
A Tornai mészkőhegység tagosulata legáltalánosabban a következőkben adható: A Grádics és Bódva között a jászói fensik terjeszkedik hosszukás négyszög alakban nyugatról kelet felé, melyhez északon a bódokai erdő és a Szarvashegy csatlakozik.
Fensíkok.
A hegységnek egy másik, sokkal terjedelmesebb részét a Sziliczei fensík képezi, mely az előbbihez a tornai hegyhát közvetitésével füződik. Nyugati, a Sajó felé ereszkedő részét Kishegynek, keleti, t. i. a tornai völgy északi oldalán emelkedő s egészen a szádelői völgyig terülő részét Felsőhegynek nevezik; északi párkányát pedig a Jólészi hegy képezi. A Kis hegyet a Felsőhegytől az Almás és Hárskut között elvonuló szoros választja el.
A tornai völgy déli oldalán a Kishegynek kelet felé az Alsóhegy vagy Hosszuhegy vagy Tornai derék nevü fensik képezi folytatását. A tornai völgy 269tehát a Felső- és Alsó-hegyek fensikjai között van bevágva, melyeket nyugat felé a Kishegy kapcsol egybe.
A fensikok mindegyikének párkánya erős (25°-35°-nyi) hajlással emelkedik. A fensik közepes magassága 600 m.
A tornai fensikon és környékén következő nevezetesebb magasságméréseket jegyezzük föl:
Csükerész1186 m.
Ergettő890 m.
Görgői hegy831 m.
Grecsu892 m.
Nagy-Hollókő881 m.
Somhegy805 m.
Szépkő750 m.
Maga a fensik nem mindenütt sivár, sőt ellenkezőleg több helyen szántóföldekkel, jó rétekkel és legelőkkel van boritva. Az északi lejtők, daczára meredek emelkedésüknek, mind szépő erdőkkel vannak boritva, melyekben csak itt-ott emelkednek messziről fehérlő függőleges sziklacsoportok. A déli lejtők azonban legnagyobbrészt kopárak, csak helyenkint, hol a televény leköttetik, akadunk sürübb bokrozatra. Som, mogyoró, vadrózsa a törpe-megy bőven van egyes helyeken.

JÁSZÓI SZIKLA
(Saját felvételünk)
E bokrozatból néhol cserfa is, de különösen sok diófa emelkedik. A déli lejtők különben szőllőművelésre is alkalmasak. (Torna, Almás, Körtvélyes stb. vidkékén.)
A Torna-szendrői hegycsoport a Kanyapta, Hernád, Sajó és Bódva völgyei között terjed el s a kelet-nyugat irányban vonuló rakaczai az észak-dél irányában huzódó szikszói és a Szárazvölgy tagolják föl.
Közepes magasságát 225 méterre tehetjük. Legészakibb szakadéka a Torna-Ujfalutól észak-északkeletre fekvő Tornakő (252 m.). Ettől délre és délkeletre a Kecskehegy (261 m), a Topolykahegy (278 m.) Trihatari hora (305 m.) és Cserveni-Hrunecz (305 m.) vannak, melyeknek gerinczei Jánok, Sz.-Jakab, Kereszttéte, Kány és Buzita községek között terjednek el. A Cserveni-Hruneczhez csatlakozik dél felől a Kacsikhegy (305 m.). - Részben a megye területébe esik még a Szikszótól észak-nyugatra domborodó Frankhegy (274 m.) is. A hegyvidéknek egy nagy része összeszögellőleg Borsod vármegyébe vonul s egyes hegyhátakra és dombsorokra oszlik fel.
270Vármegye vizrajzi viszonyai.
Abauj-Tornamegye hidrografikus szempontból középszerünek mondható. Bővelkedik forrásokban, kivéve azon részét, melyet a tornai mészkőhegység lep el, hol kevés, de annál erősebb forrás fakad. A források jó és egészséges ivóvizzel kinálkoznak, ezek között a Sziliczétől délkeletre - Abauj-Torna s Gömörmegye határán - lévő Lófej időszaki forrás.
De nemcsak édes, hanem ásványos és gyógyvizekben is bővelkedik a megye. Ilyenek:
Források.
Az alsó-kékedi két forrás, melylyel egy későbbi fejezetben bővebben foglalkozunk. Ezzel mind az alkatrészekre, mind tulajdonságra és hatásra nézve megegyezik a komlóskai forrás. Felső-Bárczán hideg kénes, Rákoson, Telkibányán vasas forrásra találunk.

ALSÓ-KÉKED.
(Letzter S. felvétele)
Nevezetes a rankherlányi alsó és felső forrás. Mindkettőnek vize egészen tiszta és átlátszó, savanyu, kissé csipős és összehuzó ízü. A felső forrás vize erősen kénes, az alsóé kissé kőolajszagu; hosszabb állás utána a fenéken sárgás üledéket képez. Hőfoka +10 R". Vegyészetileg sok szabad és kötött szénsavat tart magában. Főalkatrészei: szénsavas nátron, szénsavas magnezia, szénsavas vaséleg, egy kevés gipsz és konyhasó, végre kénhidrogén.
E helyen megemlithetjük egyszersmind az itt Zsigmondy Vilmos által sikeresen furt ártézi kutat is.
A savanyu-vizekhez tartoznak a Kassa melletti bankói vasas-, ugyancsak a kassai Lajos forrás, nemkülönben a szántói égvényes forrás is.
A gönczi forrás földes konyhasót tartalmaz, a bővizü rudnoki forrás földes vastartalmunak, a somodi meszes és földes tartalmunak látszik.
271Jászón a Tapolcza nevü kies völgyben kérgező és mésztuffot lerakó forrás van.
A semleges források közül megemlithetjük a Gecse, Bárcza, Mislye, Szilvás-Apáti, Alsó-Meczenzéf, Szepsi, Litke stb. környékén előforduló forrásokat, valamint a józsafői és jablonczai sok forrást.
Fürdők: a ranki, kékedi, komlóskai, rudnoki, somodi, szepsi, az ujabban épitett s nagy népszerüségnek örvendő stószi (forrás a hegyoldalban), melyek részint gyógyhatásuak, részint mulatóhelyül szolgálnak a közönségnek.
Hernád.
Abauj-Tornamegye folyói a Tisza vizkörnyékéhez tartoznak. Legnagyobb folyója a Hernád. A Hernád Szepes-vármegyében a Királyhegy északkeleti oldalán a Csertovicza, Sztredna-Hola, Javorinka és Borova hegyekről lefolyó patakok egyesüléséből támad. Mindaddig, míg Abauj-Torna-vármegyébe nem érkezik, irányát többször változtatja s csak a megye határa körül vesz határozott délnyugat-déli irányt, melyet megtart nemcsak a megyében, hanem azon túl is, míg csak a Sajóval nem egyesül. A megyébe, miután annak rövid ideig természetes határát képezte, Kassa fölött lép be. Kassáig tekervényes szük völgyben haladott, Kassától kezdve azonban széles (5-6 km.) völgylapályon folytatja kanyargós utját. Szurdokon alul egy hosszu ága szakad ki, melyet Kis-Hernádnak, vagy Bársonyosnak neveznek s mely az anyafolyóval nyugaton egyenközüleg délre folyik a megye határán keresztül; ágai részint a Hernáddal, részint a Sajóval közlekednek. Főága Belső-Böcsnél - Borsod vármegyében - egyesül a Hernáddal, az igen termékeny Bársonyos szigetet képezve.

STÓSZ-FÜRDŐ VIDÉKE.
(Saját felvételünk)
A Hernád folyása a megyében elég sebes. Jégzajláskor és hóolvadáskor gyakran rögtöni áradással rémiti meg völgyének lakóit. Mélysége 1-2 méter, szélessége középszámmal 30 méter, vannak azonban helyek, hol 150 méter széles. Esése a megyében 95.6 méter. A megyében megtett utjának valódi hossza 108.8 kméter, egyenes hossza 76.2 kméter.
Hernád mellékfolyói és a patakok.
A Hernádba ömlenek a) jobb felől: A Holiczahegy északi oldalán eredő opákai patak, mely miután több apróbb patakot és a Bukovicza hegy déli oldalán eredő Csermelyt fölvette, előbbi irányát megváltoztatva, szép völgyben délkeletre folyik. A Bankó mellett elhaladva, Kassán két ágra válik - szigetet képezve a városban - majd a Hernádba ömlik. Ugyancsak a Holicza hegyben, de ennek déli oldalán a Miszla (Miszlóka) patak F.- és A.-Tőkéstől Csányig, itt nevét Szartosra változtatva, a Hernáddal egyenközüleg halad s Miglécz és Tornyos Németi elhagyása után Hidas-Németinél szakad a Hernádba. A Kis-Hernádba vagy Bársonyosba pedig a Himtől délre eredő, Petrit és Szőlledet érintő Petri patak, a garadnai és novaji csermelyek, a Szemere vidékéről jövő fáji patak, a Devecserrel bővült fancsali patak, a forrói csermely, a szárazvölgyi patak és a monaji patak ömlenek.
272Tárcza.
b) balfelől: A Sáros vármegyéből jövő s a sok pataktól tekintélyesen megnövekedett Ósvát fölvevő Tárcza. A Tárcza után még csak néhány apróbb csermely ömlik a Hernádba. Ilyenek: a felső- és alsókékedi, a pányoki, a telkibányai, gönczi, gönczruszkai stb.
Bódva és mellékfolyói.
Második nagyobb folyója a megyének a Bódva. Szomolnoktól délre, a bodókai erdőben ered. Utja a megyében egy szabálytalan félkör, a mennyiben északkeleti irányát keletire, azután délire, végre nyugatira változtatja. E nyugati irányból majd ismét délnyugati és déli irányba csap át, míg végre Perkupa környékén hirtelen keletre kanyarodva, Borsodba lép, hol hosszu utját megtéve, Ecseg felett szakad a Sajóba. Komjáti mellett és alább Szögliget és Sz.-András között szétágazva szigetet képez.
A Bódva völgye általában igen szép és termékeny.
Mellékvizei balról: A Kloptanya és a hátsó Fecskedombról lefutó patakok u. m. a Pivering, Goldseifen, Borzó, Zábó, melyek Jászó és Meczenzéf között folynak a Bódvába, továbbá a jászói patak, mely Jászón egyesül vele.

ALSÓ-MISLYE.
(Saját felvételünk)
A rudnoki, sztáni, semsei, vidumanyeczi patakok egyesüléséből keletkezett Korony patak, valamint a Koysói hegy déli oldalán eredő Ida patak, a kanyaptai lapályban enyésznek el, illetőleg csatornázott árokban vezettetnek a Bódvába.
A Sas patak a Trihatari hora nyugati lejtőjén ered és Sz.-Jakab mellett elhaladva, Hidvég-Ardónál ömlik a Bódvába. Balfelől fölveszi még a Bódva a Sz.-András mellett folyó Juhász patakot is.
Jobbról a Bódvába ömlenek: a falucskai határból folyó Rosztoka és Zsolobka; a meczenzéfi határon a Grund, a pisztrángban bővelkedő Dombach. Lejebb a folyó a jobb oldalról, a mész elhatalmaskodása következtében alig kap patakot. Zsarnó és Ujfalu között, a még Jászó-Debrőd határában eredő Somodi patak ömlik belé. Legnagyobb mellékvize a Torna patak. A Sólyomtetőn ered s kelet felé haladva egymásután veszi föl a hegytérség keleti oldalán csörgedező csermelyeket, majd a körtvélyesi, almási, görgői, szádelői s az egyesült Szár és Áji patakokat fogadja magába, míg végre Vendéginél a Bódvába 273szakad. Odább a Vecsem, vagy szilasi, majd Szin mellett a Ménes patakot fogadja magába. A Lófej forrásból eredő Józsa patak Dobódélnél egyesül a Bódvával; az egerszögi patak pedig Perkupa környékén ömlik bele.
Ronyva.
A Ronyva folyó a Bagotahegy déli oldalán ered s utjának kisebb részét a megyében teszi meg, hol a Csepegő s a Veres és Milicz hegyekben eredő Tereblye patakot veszi föl.
A Bósva a hollóházai, füzéri, villányi, pétermányi, sompataki és kovácsvágási patakok felvétele után a megye határán (Hosszu-Láz) mellett szakad a Ronyvába.
A Ronyva a Bodrog jobbfelől levő mellékvizeinek legjelentősebbje. Ugyancsak a Bodrogba ömlik a regéczi huták környékéről jövő, a komlóskai patakkal növekedő tolcsvai patak is.
Regéczke fölött a Szárkő és Gergely hegyek közötti völgyben fakadó patak, miután több csermelylyel és kisebb patakkal bővült, Szerencsi pataknak neveztetik s a Tisza mellékvizeihez tartozik.
Tavak.
A tavak Abauj-Torna vármegyében jelentéktelenek; köztük csak egy hegyi tó érdemel emlitést, a Nagy és Kis-Milicz mögött, az Orita hegy alatt a Szalánczi Huta és Pusztafalu között levő Izra tó, melyet tengerszemnek is neveznek.
A többi, a megyében lévő tavakat, milyenek a nagyidai, enyiczkei, bodókőváraljai, saczai, bárczai, tornai, jászai stb. a kerti, vagy dísztavak közé sorolhatjuk.
Mocsarak a megyében, mióta a Kanyaptát és a somodi posványságot lecsapolták, nincsenek. A Hernád mentében csak nagyobb árviz után marad itt-ott posványság.

AZ IZRA TÓ.
(Saját felvételünk)

« KASSA ERDŐGAZDASÁGA. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. »