« SZIKSZÓ. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

TORNA. »

356STÓSZ.
SZABADALMAZOTT bányaváros, nagyközség. Abauj-Torna vármegye észak-nyugati sarkában, a szepesi határon, Alsó-Meczenzéftől 10 kilométernyire, a Bódvavölgy fejénél. 1881 évben csatoltatott át Szepesmegyéből. Területe 5448 kat. hold. Van 202 háza, 1061 lakosa, kik 51 magyar és 15 tót kivételével németek. Vasutja még nincs, azonban a szepsi-meczenzéfi vonalnak Stószig való kiépitése tervbe van véve. Postája van, távirója Alsó-Meczenzéf.
Köröskörül a Gömör-szepesi érczhegység 1000 métert meghaladó magaslatai környezik, északról az 1063 m. magas Fecskehegy, nyugatról a Szomolnoki hegygerincz, délről az 1046 m. magas Stumpenberg; délkeletre a 949 m. magas Szarvashegy.
Stósz multja.
Stószt régebben Hegyaljának nevezték, de II. Rákóczy Ferencz szabadságharcza után a rendszeres németesités korszaka következvén, ennek a helységnek nevét is elnémetesitették. Lakosainak kétharmadrésze róm. katholikus, harmadrésze ág. evangelikus. Földmíveléssel, bányászattal, de túlnyomólag késgyártással foglalkoznak. Hajdan hires bányaváros volt, sőt még a mult században az u. n. Feketevölgyben réz- és ezüstbányái voltak, melyek azonban egytől-egyig beomlottak. Rézműves czéhe az egyetlen volt az országban, ide tartoztak az ország összes rézművesei. Az egész környéket óriási mennyiségü réz-salak födi, melyet az idők folyamán gyepréteg vont be. A 60-as években még számos család élt abból, hogy e salakot ujra átkutatta és kiolvasztotta.
Stósz multja még régibb mint Meczenzéfé. Dülői közül a "Portsche", "Hőgen", Windischdörfel" és "Beksboden" olyan helyeket jelölnek, melyek már a község megalakulása előtt lakottak voltak. Szabad bányavárossá II. Rákóczy Ferencz emelte, annak elismeréseül, hogy a stósziak mindig a Rákóczyakat támogatták. E szabadalmat később eltörölték, de azért ismét visszanyerte a város.
Templomok.
Róm. kath. temploma egyike a vármegye legrégibb épitészeti emlékeinek. A XIII. században épült, a XV. században restaurálták, tornyát pedig 1611-ben ujjáépítették. Az ág. ev. templom 1789-ben készült.
Késgyár.
A város nevezetessége Wlaszkovits József késgyára, melyet 1827-ben alapítottak. Jelenleg 12,800 négyszög méter területen tizenkét épület áll, melyekben 85 munkás egy 50 lóerejü gőzgép és egy 25 lóerejü turbina által hajtott gépek segitségével naponként 400 tuczat kést tud előállitani. A czég gyártmányait Amerikába, Kis-Ázsiába, Romániába, 357Szerbiába, Bulgáriába, Törökországba és Németországba is szállitja. 1895-ben épitették a gyárhoz a kovács- és köszörü-mintaműhelyet, mely a kormány támogatásával létesült és az emlitett gyáros vezetése mellett hivatva van a stószi késműipart az eddiginél nagyobb mértékben emelni. Fölszerelése a következő: 8 nagy köszörükő, 24 csiszológép, 3 pörölymű (Fallhammer), 1 légnyomásu kalapács, 1 excenterprés, 1 késhenger, 12 tüzhely, 6 nagy ventilátor és különféle kisebb munkagépek. A műhely egy anyagraktárral és egy szerszámkészitő műhelylyel van összekötve.
E telep a legnagyobb késgyár lévén az országban, érdekesnek tartjuk a késgyártás lefolyását és a gyár berendezését is ismertetni. A kovácsműhelyben, mely 3 kalapácsművel, egy excenterpréssel, 6 kézi préssel, egy fúrógéppel, egy esztergapaddal és egy körfürészszel van felszerelve, végzik a pengék kovácsolását és edzését. A zsebkésekhez való pengék nagy aczéllemeztáblákból készülnek, melyeket a pengék hossza szerint vagdalnak szét. Az excenterprés a kellő pengealakot adja a levágott lemezdaraboknak. E pengéket azután egy könnyü rugó-kalapácscsal kikovácsolják s egy másik géppel véglegesen kiformálják, végükön kilyukasztják, azután edzik és kiegyenesítik. Ugyanitt készülnek a zsebkések 358rugói és belső oldalrészei, hasonló eljárással. Ide nyílik a köszörülő műhely, hol 5 óriási kőkorong köszörüli a pengéket. E helyiség fölött fekszik a pengecsiszoló-terem 12 csiszoló-géppel. E fölött van a kikészitő műhely, a hol a kések nyelét csiszolják és fényesítik. Itt 2 körfürész, 3 csiszoló, 2 élesitő és egy fúrógép működik.







STÓSZ. - A WLASZLOWITS-FÉLE KÉSGYÁR.
(Saját felvételek)
Ez épületben van még a szerszámműhely is, a hol a gyártáshoz szükséges eszközök készülnek. A nyélkészitő műhelyben 4 gép préseli a nyeleket szaruból. Ebből nyílik a félgyártmányok két raktárhelyisége, mely után a felszerelő műhely következik, ahol az egyes részeket egy rugókalapács, két prés és két lyukasztó segitségével egybeállitják. Van itt még egy kézi kovácsműhely, 5 raktárhelyiség nyersanyagnak, hulladéknak és szénnek, továbbá turbinaház, gépház és csomagoló helyiség.
Stószon van Komporday Róbert késgyára is, mely kisebbszerü ugyan, de szintén jó és versenyképes árut gyárt.
A Stószhoz tartozó fürdőt más helyen ismertetjük.

« SZIKSZÓ. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

TORNA. »