« AZ EV. REF. EGYHÁZ SZERVEZETE. Irta Juhász Pál. KEZDŐLAP

Bars vármegye

Tartalomjegyzék

BARS VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEI. Irta dr. Bolemann István. »

217AZ ÁG. H. EV. EGYHÁZ SZERVEZETE.
Irta Raab Károly
XVI. század.
A barsi ág. h. ev. egyházmegye hajdan a legnépesebbek egyike volt. Hisz már 1593 előtt egyházainak száma 50-nél több volt, jelenleg - úgy a létszámot mint egyházai számát tekintve - a legkisebb a magyarhoni testvér-egyházmegyék között.
A Luther által megindított egyházjavítás korán jutott a megye területére. Körmöczbányán Cordatics Konrád és a körmöczi eredetű budai lelkész Kreuszlin (vagy Kreiszling) János misszionáriusokként bejárván a bányavárosokat, Körmöczön már 1523-ban Luther szellemében hirdették az evangeliumot s e miatt Szalkay László primás előtt bepanaszoltatván, Budán börtönbe vetették őket, de a körmöcz- és beszterczebányai bányásznép és polgárok közbenjárására szabadon bocsátották őket. Hogy a bányavárosok a hitújítás bölcsőjével szoros összeköttetésben állottak, kitetszik abból is, hogy Körmöczön 1553-1555-ig a Melanchthon által ajánlt Niceus Pál volt a lelkész. (Melanchthon levelének eredetije megvan a Körmöczi városi levéltárban.) - Újbánya már 1569-ben csatlakozott a hitújításhoz. A hétbányavárosi esperesség már 1536-ban szervezkedett és zsinatjait rendesen Körmöczön tartotta.
XVII. század.
Thurzó György 1610-ben a dunáninneni tíz megyét Zsolnára hívta össze zsinatra, hol e 10 megye ev. egyházai három kerületbe osztattak. Bars-, Nyitra- és Pozsonymegyével, alkotta a pozsonyi kerületet; szuperintendense lett Abrahamides Izsák, bajmóczi prépost; a magyar egyházak előljárójául, inspector czímén, Kürthy István szeredi lelkész, a német egyházak számára Keuchelin Simon pozsonyi lelkész lett megválasztva. - A bányavárosi egyházak, mivel a zsinatra külön meghíva nem voltak, soká ellenkeztek a zsinat határozataival.
Az 1637-38-iki pozsonyi országgyűlésen a protestánsok megyénként csoportosítva adták elő sérelmeiket. Barsból a következő községek vannak felsorolva mint olyanok, melyekben az evangelikusok vallásuk gyakorlásában zavartattak, lelkészeik elűzettek: Velkápolna (most Pálos-Nagymező), Kis-Tapolcsány, Marót, Nagy-Kereszt, Zsemlér, Szent-György, Nagy-Sarló, Farnad, (politikailag Esztergom vármegyében) Bartos és Léva.
Az 1662-ik évi országgyűlésen Oszlány, Velkápolna, Cserenye, Kis-Ugrócz, Nyitraszeg (ez utolsó három mint filia), Felső-Hámor és Zsarnócza vannak megemlítve mint olyanok, melyekben az evangelikusok vallásuk gyakorlásában sokféleképen háborgattatnak.
Az 1670-80. közöti évtizedben, valamint az egész országban, úgy itt is, az evang. egyház csaknem végképen megsemmisült.
Az 1681-ik évi országgyűlésen elpanaszolják, hogy a következő templomokat, paplakokat, iskolákat és jövedelmeket vették el tőlük: Körmöczön (3 templomot), Kunosó (most Kunosvágása), Piergh (Jánoshegy), Lucska (Jánosrét), Hlinik (Geletnek), Szénásfalu, Vihnye, Felső-Zsdány, Prochot (Kelő), Zsarnócza a felső-hámori filiával, Velkápolna (Pálos-Nagymező), Kamenecz, Nagy-Ugrócz, Simony, Brogyán, Ujbánya, Rudnó, Marót, Koszmály, 218Novavilla, Szelezsény, Fenyő-Kosztolány, Oszlány a felfalvi filiával, tehát 23 anya- és 2 leányközségben 27 templomot.
Mindezek helyett kaptak engedélyt új templom építésére Simonyban és Nagy-Szelezsényben s ezek voltak az úgynevezett "articularis" egyházak, azonkívül Körmöczbányán.
XVIII. század.
Simonyban az ev. földesurak idővel áttérvén a r. kath. vallásra, Nemes-Kosztolány földesurai: a Kosztolányiak kivitték, hogy a Simonyba engedélyezett szabad vallásgyakorlat 1734-ben Nemes-Kosztolányra ruháztassék át.
Az 1731-ik évi Károly-féle rendelet következtében az ág. h. evangelikusok 1734-ben a még meglevő 205 egyházat a bányai, dunáninneni, dunántúli és tiszai kerületbe osztották. Bars a bányai kerületbe jutott.
A mostani egyházmegye II. József türelmi parancsa után alakult meg, de már csak négy egyházból: Fakó-Vezekényből, Körmöczbányából, Nagy-Szelezsényből és Nemes-Kosztolányból állott, melyekhez 1845-ben Léva csatlakozott. Akkor is a bányai egyházkerülethez csatoltatott s ott maradt 1894-ig, a mikor a dunáninnenibe kebeleztetett be.
Esperesek.
Az esperesek a következők voltak: 1786-1795 Anders János Keresztély, körmöczi lelkész, 1795-1826 Lacsny György, körmöczi, 1829-1843 Golian György, fakó-vezekényi, 1844-1847 Burray Miklós, körmöczi, 1847-1860 Kossányi József, 1856-ig lévai, majd körmöczi, 1860-1861 Lipthay János, nagy-szelezsényi, 1861-1863 Kolbenhayer Samu, nagy-szelezsényi, 1864-1867 Szellemi Mihály, nemes-kosztolányi, 1867-1871 ismét Kossányi József, 1871-1876 Dedinszky János, nagy-szelezsényi, 1876-1878 Massányi Mihály, lévai, 1878-1880 ismét Kossányi József, 1880- Raab Károly, körmöczi lelkész, azelőtt, 1875 óta zólyomi főesperes, most a dunáninneni kerület tanügyi bizottságának és gyámintézetének elnöke. 1900-ban 25 éves espereskedése alkalmából Ő Felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
Felügyelők.
Az egyházmegyei felügyelők a következők voltak: 1786-1808 Soós László, 1810-1816 Sembery András (a kinek az idejében Zerdahelyi Károly volt helyettes felügyelő), 1819-1821 Zerdahelyi Károly, 1821-1834 Kosztolányi László, 1834-1843 Bodó Sándor, 1843-1868 Kosztolányi József, 1868-1889 Bodó Lipót, 1889- Kosztolányi Sándor, Nemcsényben.
Tisztikar.
Az egyházmegye többi tisztviselői a következők: Jegyzők: Liptai András, fakó-vezekényi lelkész és Kosztolányi István (Nemcsényben). Pénztáros: Schnabel Emil (Körmöczbányán). Ügyész: dr Kaszaniczky Kálmán, ügyvéd Léván. A tanügyet körlelkészi minőségben az esperes vezeti, ki egyúttal levéltáros is.
Az egyházmegyei törvényszék az elnökség elnöklete alatt áll a következő birákból: Liptai András, Bázlik Pál, Sárkány Dezső és Bándy Endre az egyháziak, Hazay Gyula, Belcsák László, Leidenfrost Tivadar és Spengel Sándor a világiak közül, Pazár Károly és Gruy Ede a tantestületből.
A számvevőszék elnöksége Kosztolányi Aurél és Sárkány Dezső, tagjai: Kosztolányi Attila, Kolbenheyer Gyula és Bodó János. Van özvegy-árvaintézeti pénztára, melynek tőkéje 6400 K. A gyámintézet élén áll Kosztolányi Sándor és Bándy Endre, lévai lelkész; ügyeit az egyházmegyei gyűlés tárgyalja. Gyűléseit az egyházmegye (évenként rendesen egyet) rendszerint Nemcsényben tartja a felügyelő vendégszerető kastélyában. Lélekszám az egyházmegyében 3057.
* * *
Az egyházközségek. Körmöczbánya.
Az egyházközségekről még a következő fontosabb adatokat közöljük:
Körmöczbánya. A legrégibbek egyike, mert a tiszta evangeliom hirdetésének már 1521-ből vannak biztos nyomai. A három templom az evangelikusok kezébe került, az egyházi szükségletekről a város gondoskodott és jó hírnevű magasabb iskolát is tartott fenn. Másfél századon át háborítatlan volt a vallásgyakorlat e nagymultú városban, de 1673-ban megváltozott egyszerre minden; a templomokat az evangelikusoktól elvették, lelkészeik kénytelenek voltak a várost elhagyni, az egyház megszünt. 1681-ben ismét megkapták a szabad vallásgyakorlat jogait; 1682-ben Thököly Imre visszaadta nekik mind a három templomot, 1684-ben azonban ismét elvesztették. A város 219még akkor is nagyobbrészt evangelikus volt. Előbb egy magánházat (jelenleg a 36. sz.) alakítottak át imaházzá; de innen is kizavarták őket s kénytelenek voltak a városon kivül templomot építeni; 1688-ban építették fel azon a helyen, a melyen a mostani is áll. 1705-ben, miután a lakosság fele még mindig evangelikus volt, a meglevő 4 templom közül Rákóczy kettőt ismét nekik ítélt oda; de csak 1709 nov. 19-ig bírták s ekkor ismét visszatértek elhagyott imaházukba. 1824-26. között felépítették a mostani csinos templomot, melyet 1886-ban új oltárral és orgonával láttak el. A torony felépítésére már 4000 korona gyűlt össze. Az egyház ügyeit a lelkész és felügyelő, illetve másodfelügyelő elnöklete alatt 34 tagú egyháztanács vezeti, melyben a községek 10 taggal vannak képviselve. 1818-ig külön német és tót gyülekezet volt, azontúl mint egyesült német-tót egyház állott fenn. Most "Körmöczbányai ág. h. ev. keresztény egyházközség" a neve. 1870-ben a második lelkészi állomás megszüntettetvén, egy segédlelkészi állomást rendszeresítettek. 1871-ben az iskolát a városnak engedték át. Az egyház jelenlegi szervezettsége körül nagy érdemei vannak Chabada József volt felügyelőnek és polgármesternek, ki 30 éven át buzgón folyt be az egyház vezetésébe. Anyakönyvei vannak 1666 óta, az 1673-82-iki hézaggal, a mikor nem volt egyház. Lélekszám a városban 758, a hozzátartozó községekben 637, összesen 1395 l., még pegig 1211 ág. h. ev., 68 ev. ref., 2 unit. és 114 idegen. Lelkész: Raab Károly (l. az esperesek között), segédlelkész: Szomora János, kántor-hitoktató: Ivanovich Győző, felügyelő: Hurtay Lajos, másodfelügyelő: Lende Ede, pénztáros: Schnabel Emil, a gyűlések jegyzője: Schnabel Gyula, levéltáros: Gruy Ede, gondnokok: Klobusiczky Ede és Rakovszky Imre. 1883 óta magyar istentiszteletet is tartanak.

A KÖRMÖCZBÁNYAI ÁG. H. EV. TEMPLOM.
Franciscy Gyula felvétele
Léva.
Léva. Az egyház már a XIV. században fennállott. Az oda telepített jezsuiták 1637-ben elvették az evangelikusoktól a templomot és lelkészüket elűzték, ki 1674-ben a gályákra került. Ugyanekkor új imaházat építettek a vár közelében. Rákóczy a várat 1709-ben elpusztította. Ekkor az egyház 220már csak tengődött, 1720-ban pedig vallásgyakorlata betiltatott. A XIX. század elején ismét találkoztak itt evangelikusok, kik leánygyülekezetté szervezkedve, 1829-ben a hontmegyei Csánkhoz csatlakoztak. 1838-ban a már körülbelül 200 lélekből álló filia, leginkább Bolemann János buzgólkodása következtében, megvette a romba dőlt görög nem egyesült templomot, a hozzátartozó telekkel együtt. A templomot rendszeresen helyreállították és megfelelően berendezett iskolát építettek. Csánktól való távolsága, és mert a csánki lelkész a magára vállalt kötelességeket nem teljesítette, Lévát 1845-ben arra indította, hgy anyaegyházzá szervezkedjék és Barshoz csatlakozzék. Azóta életképes egyháznak bizonyult, melyet a Leidenfrost és a Bolemann családok és mások, hathatósan támogatnak és mely nagy áldozatokkal iskolát is tart fenn. Lélekszám 350, ebből az anyában 270. Az egyház szervezete ugyanolyan mint Körmöczé. Lelkész: Bándy Endre, 1892 óta, felügyelő: Leidenfrost Tivadar, uradalmi felügyelő helyben, másod-felügyelő: Medveczky Sándor, tanító: Frecska István, gondnok: Ulreich Nándor, pénztáros: Kern Albert, ügyész, dr. Kaszaniczky Kálmán.
Nagyszelezsény.
Nagyszelezsény keletkezési idejét nem tudni; a XVII. század elején már fennállott és e század közepe táján már népesnek kellett lennie, mert Nagy- és Kis-Szelezsény és Szecse egészen s a szomszéd községek részben evangelikusok voltak. Üldöztetése a Thököly-mozgalom leveretése után kezdődött; templomát elvették s a földesúr evang. jobbágyait a római katholikussá átalakított templom látogatására kényszerítette. 1681-ben articuláris egyházzá nyilváníttatott, de egészen 1708-ig nem volt lelkésze. Az 1708-ban megválasztott lelkész az istentiszteletet a buzgó földesurak házainál végezte, míg Diossy Miklós 1730-ban saját telkén és költségén emeltetett ideiglenes imaházat és lelkészlakot. 1740-ben felépült végre a templom, lelkészlak és iskola. Ez idő óta az egyház többé nem volt üldöztetésnek kitéve. 1825-ben leégett a templom, lelkészlak és iskola, melyek azonban a hívek buzgóságából csakhamar újra felépültek. 1835-ben ismét leégett a templom és lelkészlak. Ez újabb csapás az egyházra majdnem végzetessé vált; de Bodó Sándor buzgósága és buzdítása következtében a templomot újra befedték, azonban a lelkészlakot le kellett bontani s csak 1845-ben épült fel ismét. A templom is, a kétszeri tűz által sokat szenvedvén, 1855-ben használhatatlanná lett s ismét magánházakban kellett az istentiszteleteket tartani, míg végre a mostani templom 1861-ben felépült; 1872-ben pedig új iskolát építettek, mely azonban 1893-ban megszünt. Az egyház történetében felejthetetlen marad Bodó Lipót emléke, a ki az egyháznak 51 éven át buzgó helyi felügyelője és összetartó lelke volt. - Magában Szelezsényben a hívek csaknem mind kihaltak; az egyház középpontja most már inkább Aranyos-Marót, a megye székhelye, a hol gyűléseit is tartja. A hívek száma 165, kik nagy területen, 65 községben vannak szétszórva. Lelkésze Sárkány Dezső 1876 óta, felügyelője Bodó János, a fentemlített Lipótnak a fia, Sándornak az unokája, úgy hogy ez a három Bodó egy húzamban 84 év óta szolgálja egyházát. Pénztárosa Moesz Rezső, gondnoka Falat István. Anyakönyvei 1748 óta vannak.
Nemeskosztolány.
Nemeskosztolány. Régi egyház; első temploma, lelkészlaka és iskolája Felső-Kosztolányban a mostani Felső-Kameneczen volt. Templomát 1685-ben Hunyady László alispán a róm. katholikusok számára foglaltatta le s lelkészét Sabatitius (Szabadka) Mátyást elfogva, Oszlányba vitette. Nemes-Kosztolányban Kosztolányi Zsigmond és neje szül. Justh Zsófia építtettek templomot, melyet 1710-ben az oszlányi plébános foglalt el. Ez a Kosztolányi Zsófia volt az, ki özvegy korában fiait Eleket, Józsefet és Andrást, hogy őket az ev. vallásnak megmentse, Szászországban neveltette.
Simony.
Simony articularis egyházban a földesurak és jobbágyok mind a rk. vallásra térvén át, a Kosztolányi, Rudnay, Bossányi és Ujfalussy családok nem nyugodtak addig, míg a szabad vallásgyakorlat jogát Nemes-Kosztolány számára meg nem szerezték. 1735-ben felépíttették a paplakot és iskolát s 1766-ban a még most is fennálló templomot. Ez az egyház úgyszólván a földesurak egyháza volt s azért itt az evang. egyházban némileg szokatlan kegyúri jog fejlődött ki. Ők gondoskodtak az egyházról s alapítványok által jövőjét is biztosítani igyekeztek. A régi családok részben kihaltak, részben eltávoztak. 221Birtokaik idegen kézre jutottak és így az egyház, mivel híveinek száma 93 községben csak 185, anyagilag súlyos viszonyok között tengődik s jóllehet csak külsegélylyel tartható fenn, mégis erősödik, a mi nagy részben 1898-ban elhalt felügyelőjének, Kosztolányi Lászlónak az érdeme, ki mint helyi felügyelő 30 éven át mozdította elő az egyház ügyeit. Régi paplaka csaknem romokban hevert, de bel- és külföldön eszközölt gyűjtésből 1890-ben ismét felépült. Ez egyház kötelékéhez tartozó Brogyánban lakik Oldenburgi Elimár herczegné, ki a családi sírbolt fölé 1895-ben kápolnát építtetett, a hol, főleg a nyár folyamán, ev. istentiszteleteket tartanak. Az egyháznak 1735 óta vannak anyakönyvei. Lelkész Bázlik Pál 1888, felügyelő dr. Kosztolányi László 1898, másodfelügyelő Kosztolányi Kálmán szintén 1898 óta.
Fakóvezekény.
Fakóvezekény. Ez egyház eredetéről és multjáról alig van némi adat. 1638-ban volt lelkész-tanítója (levitája) Laurentius János személyében; 1706-ban Buslok Mihály, 1730-ban Czabányi Sámuel voltak lelkészei. 1785-ben fogtak a még most is meglévő templom építéséhez, de a hatóság által háboríttatván, több izben a császárhoz kellett fáradniok. Még 1785-ben fejezték be a templomot, melyet 1887-ben gyökeresen javíttattak s ugyanazon évben új paplakot is építtettek. Mindezek körül az akkori felügyelőnek: Pfierner Sándornak nagy érdemei voltak. Az egyháznak van saját iskolája is. A fakóvezekényi anyaegyházhoz tartozik a saját templommal és iskolával bíró Farnad, a mely egyház azonban Esztergom vármegyében fekszik, melylyel tehát itt bővebben nem foglalkozhatunk. A fakó-vezekényi egyháznak van 20 tagból álló rendezett egyháztanácsa. Lélekszám az anyában 534, Farnadon 415, a többi 61 községben (az esztergommegyei 13 községen kivül 9 komárommegyeit is gondoz) 180, összesen 1149 l. Anyakönyvei 1785 óta vannak. Lelkész: Liptai András 1876 óta, felügyelője: dr Kaszaniczky Kálmán ügyvéd Léván; tanítók: Vezekényben Mihalovics Rezső, Farnadon Grendel György.
Újbánya.
A Bars vármegye területén fekvő Újbánya egyházilag a hontmegyei hodrusbányai egyházhoz tartozik. Régente népes evang. egyház, 1569-ben már evang. lelkésze volt s nemsokára az egész város evangelikus lett. Mikletius Sámuel lelkészét 1673-ban elűzték, de a Thököly-féle felkelés alatt rövid időre ismét elfoglalta állását. Rákóczy alatt még egyszer kapott evang. lelkészt Pileotorus János személyében, ki azonban 1712-ben a r. kath. hitre tért s akkor az evang. hitnek Újbányán egészen nyoma veszett. Most mindössze 43 lélek van ott, kiknek évenként háromszor tartanak istentiszteletet. Újbánya van hivatva arra, hogy ott a Garamvidék számára missziói központ létesíttessék.
A hontmegyei egyházmegyéhez és Hodrusbányához tartozó Irtványos község, iskolával, szintén Bars vármegye területén fekszik.

« AZ EV. REF. EGYHÁZ SZERVEZETE. Irta Juhász Pál. KEZDŐLAP

Bars vármegye

Tartalomjegyzék

BARS VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEI. Irta dr. Bolemann István. »