« Vízszabályozás és árvédelem. Irta Korbély József. KEZDŐLAP

Bihar vármegye és Nagyvárad

Tartalomjegyzék

Posta, távíró és távbeszélő. Irta Erdélyi Zoltán. »

271Bihar vármegye vasútjai.
Irta Szmazsenka Ernő

A nagyváradi pályaház.
Fekete S. felvétele.
Magyarország legrégibb vasútjainak egyike a volt tiszavidéki vasút, a mely részben Bihar vármegye területén épült.
A szabadságharcz leveretése után az 50-es évek elején a budapest-marcheggi, a budapest-czeglédi, czegléd-szolnoki, szolnok-debreczeni, a püspök-ladány-nagyváradi vonalak mint államvasútak szakaszonként épültek.
A püspök-ladány-nagyváradi vonal.
A legutóbb nevezett vonalszakasz is, 63.2 kilométer hosszban, Püspök-Ladány és Báránd községek között, nyilt vonalon levő határároktól kezdődőleg, Bihar vármegye területén fekszik; ez volt a vármegye első vasútja.
E vonalra és egyidejüleg a szolnok-debreczeni vonalra nézve is, az osztrák kormány 1853. június havában rendelte el a nyomjelzés foganatosítását, melynek befejeztével gróf Zichy Hermann, akkori nagyváradi cs. kir. helytartó 1853-ban kelt rendelete alapján, ugyanez év deczember hó 5-én tartották meg a közigazgatási bejárást.
E vasút építésénél a cs. kir. kereskedelmi miniszterium, egyetértve a belügyi miniszteriummal, 1854. évi január 7-én kelt 32291. sz. rendeletével megengedte, hogy a földmunkák végrehajtásához a közerőt is igénybe vehetik. - Ennek következtében az egész vidék lakossága, nevezetesen: Debreczen, Kaba, Szoboszló, Bagamér, Székelyhíd, Diószeg, Szerep és Bihar-Udvari községek munkásai, igavonó marhájukkal együtt, vonultak ki a vasútépítéshez. Az 1855. év végével a földmunkálatok legnagyobb része a - cs. kir. helytartóság szorgalmazása következtében - befejezést nyert.
Tiszavidéki vasút.
1856. szeptember 28-án szerezte meg gróf Andrássy György a tiszavidéki vasút építésére és üzemben tartására az engedélyt. A szolnok-debreczeni s püspökladány-nagyváradi vonalon eddig a cs. kir. államvasutak igazgatósága által közerő igénybevételével foganatosított földmunkát 1856. november havában felülvizsgálták és a felülvizsgáló-bizottság e vonalakat egyúttal a tiszavidéki vasút-társaságnak adta át.
Az 1857. év január havában a cs. kir. kereskedelmi miniszterium a nagyváradi cs. kir. helytartóságot értesítette az építés alatt álló vonalaknak társulati tulajdonba való átadásáról s ezzel Bihar vármegyében az első Bach-korszakbeli államvasúti építkezés véget ért, - mert pénzügyi zavarok kényszerítették akkor az osztrák kormányt, hogy az államvasútakat magánkézbe bocsássa.
272A tiszavidéki vasút az átvett püspökladány-nagyváradi vonalszakaszt 1858 április 24-én nyitotta meg; 1860-ig befejezték e vonalon a kisajátítási ügyeket, útátadásokat és elhatárolásokat; ugyanez évben a cs. k. belügyi és igazságügyi miniszteriumnak megadták a vasúti alkalmazottaknak a fegyverhordási engedélyt és ez alapon a nagyváradi cs. kir. helytartóság a tiszavidéki vasút-társulattal egyetértőleg megállapította a fegyverek nemét és mennyiségét, melyet a vasút-társaság minden egyes alkalmazottjának kiadhatott. - E megállapítás szerint minden vonalőr, váltóőr, vagy állomási felvigyázó legalább egy kardot s egy pisztolyt vett át, melyet szolgálat közben viselni tartozott. Ez a rendszabály érdekesen jellemzi az akkori közbiztonsági állapotokat.
A tiszavidéki vasút összes vonalai még az engedély-okiratban kikötött 30 évi beválthatási határidő letelte előtt, Péchy Tamás közlekedésügyi miniszter idejében, az 1880. évi 18-ik törvényczikkben foglalt szerződés alapján, a magyar állam tulajdonába mentek át. - Megváltási ára kilométerenként 95,000 forint volt.

Sziklabevágás a dobrest-vidaréti vasút mentén.
Munkácsi L. felvétele.
Az alföldi vasút.
Az engedélyezés sorrendje szerint a volt alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki vonalrészének nagyvárad-sarkadi szakasza, Bihar vármegye régi vasútjai közül a második. - E vasút vonala Nagyváradtól Békés vármegye határáig 66.1 kilométerhosszban épült Bihar vármegye területén.
Az alföldi vasút az 1868. évi VIII. t.-czikk alapján engedélyeztetett. - Engedélyesei voltak: A szab. cs. kir. ipar- és kereskedelmi hitelintézet, darmstadti kereskedelmi és iparbank, Haber Sámuel, gróf Károlyi György, gróf Károlyi Sándor, Königswarter Móricz, báró Rotschild Anzelm, Schey Frigyes, Schnapper Antal, Schossberger S. M. és fiai, báró Sina Simon, Todesko Hermann és fiai, Trefort Ágoston, Wodianer Albert és Wodianer Móricz.
Az alföldi vasút az 1884. évi XXXIX. t.-cz. alapján az állam tulajdonába ment át, megváltási ára körülbelül 103,100 frt volt pályakilométerenként.
Magyar északkeleti vasút.
A magyar északkeleti vasút debreczen-nagykárolyi vonalának kis része Bihar vármegye északi részében Érmihályfalva és Piskolt községek határait szeli át, e vonal hossza a vármegye területén 7.9 kilométer. E vasút az 1868. évi XIII. törvényczikkel engedélyeztetett. Az engedélyokirat szerint a debreczen-szatmárnémeti-tekeháza-szigeti vonalat a társulat az 1870-ik év október hó elsejéig tartozott volna a forgalomnak átadni, tényleg azonban csak a debreczen-nagykárolyi vonalrész nyílt meg az 1871. év junius 25-én, a többi vonalak még későbben.
A magyar északkeleti vasútat az 1890. évi XXXI. t.-cz. alapján államosították; az erre vonatkozó szerződést, mely 1890. január 1-éig visszaható erővel bírt, csak az 1891. évi II. törvényczikkében hagyták jóvá és czikkelyezték be. Megváltási ára kilométerenként 178.514 korona volt.
273Keleti vasút.
A keleti vasút Bihar vármegye területén Nagyváradtól Kolozsvár felé Feketetó és Csucsa községek között fekvő megyei határig 77.7 kilométer hosszúságban terjed.
E vasút az 1868. évi XLV. törvényczikk alapján Warring Károly londoni lakosnak és általa megnevezett társainak engedélyeztetett. A keleti vasút nagyvárad-kolozsvári vonalát az engedélyokirat szerint 1869. évi deczember hó végéig kellett volna a forgalomnak átadni, tényleg azonban e vonal csak 1870. szeptember hó 7-én nyilt meg. Habár e vasút az engedélyezés sorrendje szerint az utolsó volt, a vonal megváltása tekintetében első lett a vármegyében, és pedig az 1876. évi L. törvényczikk értrelmében az 1876-ik év február hó 1-étől ment át a magyar állam tulajdonába.
A társaság üzemkezelése alatt már a megnyitás utáni első hónapokban nagy terjedelmü pótépítkezések váltak szükségessé; a hegyes dombos, ipar nélküli vidéken pedig az üzemi bevételek sem lévén elegendők a befektetett tőke kamatoztatására, az engedélyokirattal biztosított kamatgarancziát a legnagyobb mértékben igénybe vette, a mi az akkori kormányt arra késztette, hogy e vonalat mielőbb váltsa meg.
A megváltásnál az előbb idézett törvényczikkel beczikkelyezett szerződés értelmében 75.000,000 forint kölcsön törlesztését a kormány vállalta magára, azonkívül a társaság által kibocsátott 3 darab 200 forintról szóló részvényért 2 darab 100 forintos állami kötvényt adott, azon korlátozással, hogy az így kibocsátandó kötvények száma 9.989.300-nál több nem lehet, végül lemondott a társaságnál levő követeléseiről és így a keleti vasút beváltási ára kilométerenként 141,881 forint volt.
Az imént leírt államosítások befejezése, azaz 1890 óta, Bihar vármegye területét 214.9 kilométer hosszú, elsőrangú államvasúti vonalak szelik át.
Helyi érdekü vasutak.
Az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényczikk megalkotása következtében országszerte megindult a helyi érdekű vasutak építkezése is. Ez alapon létesült Bihar vármegyében:
1. A nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasút, mely 1884. junius 16-án kelt 18,147. sz. engedélyokirattal és 1887. junius 13-án kelt 21,338. sz. függelékkel engedélyeztetett. Az ebbe fektetett tőke 2.277,282 forint, a melyhez a vármegye 300,000 forinttal akként járult, hogy ez összegnek megfelő törzsrészvények kiadását a részvénytársaságtól nem kívánta, hanem hozzájárulása fejében némi szállítási kedvezményeket biztosított a vármegye számára.
A nagyvárad-vaskohi vonal egyike a legolcsóbb helyi érdekü vasutaknak, a mennyiben pályakilométerenként 20.000 forintnál többe nem került, daczára annak, hogy hegyes-dombos vidéket 15‰ emelkedéssel és 200 méter sugáru ívekkel szel át. E vonal részletes megnyitási adatai a következők:
A várad-velencze-rontó-püspökfürdői vonal megnyílt 1885 május 14-én 6.42 km. hosszban, a rontó-drágcsékei vonal 1886 június 16-án 24.37, a drágcséke-belényesi 1887 julius 19-én 53.56, a belényes-vaskohi és a szombatság-rogoz-dobresti vonal 1887 november 14-én 32.35, tehát összesen 116.70 km. hosszban. 1899-ben ezen a vonalon 171,690 utas és 12,832 kocsi rakomány tömeges árút szállítottak.
2. A vármegyének második h. érdekü vasútja a bihari h. é. v. részvénytársaság vonala. Ez az 1885-iki XVIII. t.-czikk alapján június 18-án kelt 22,631. számu engedélyokirattal engedélyeztetett, melyhez 1898 augusztus 5-én kelt 50,696. sz. függelék adatott ki a margitta-szilágy-somlyói vonal engedélyezése alkalmából.
A bihari h. é. vasutak vonalába fektetett tényleges tőke 4.680,000 forint, melyhez a vármegye 770,000 forinttal járult akként, hogy az első engedélyokirattal létesített vonalhoz 700,000 forintot szavazott meg, pusztán néhány szállítási kedvezmény biztosítása ellenében, a 70,000 forintos hozzájárulást a margitta-szilágy-somlyói vonal építése alkalmával szavazta meg, ez utóbbi összegnek megfelelő törzsrészvény kiadását biztosítván magának. E vonal megnyitási adatai a következők: A biharpüspök-érmihályfalvi és a székelyhíd-margittai vonal megnyílt 1887 julius 2-án 85.00, az őssi-kóti 1887 deczember 1-én 46.88, a margitta-széplaki vonal 1899 november 28-án 21.91, tehát a vármegye területén összesen 153.78 kilométer hosszban. 274A bihari h. é. vasúton egy évben 218,867 utas és 8051 kocsirakomány teherárú kerül elszállításra.
3. A debreczen-derecske-nagy-létai h. é. v. 1893 évi augusztus 18-án kelt 59,091 sz. engedélyokirattal engedélyeztetett. Engedélyese gróf Csekonics Endre volt. Tényleges építési tőkéje 1.115,000 forint, ebből a vármegye hozzájárulása 50,000 frt, mely összegnek megfelelő törzsrészvények kiadása és némi szállítási kedvezmények biztosítása képezte a vármegyei hozzájárulás ellenszolgálmányát. Az egész vonal hossza 40.0 km., melyből Bihar vármegye területén 28.0 km. fekszik.Nagy-Léta-Vértes állomástól Székelyhídig egy körülbelül 15 km. hosszú vonal kiépítése most van tervezés alatt. A debreczen-derecske-nagy-létai h. é. vasútnak Bihar vármegye területén fekvő részén 1900-ban 52,362 utas s 2095 kocsirakományú árú szállíttatik. Ezt a vonalat 1894-ben adták át a közforgalomnak.

A Nyimoezsd-vidéki háromemeletes iparvasúti fahíd.
Munkácsi L. felvétele.
4. A püspök-ladány-füzes-gyarmati h. é. vasútvonalat az 1897. évi XXXVIII. törvényczikk alapján engedélyezték. Engedélyese gróf Korniss Károly. Engedélyezett tényleges tőke 1.225,000 forint. E h. é. vasút építéséhez Bihar vármegye hozzájárulási összeget nem szavazott meg. Az egész vonal hossza 37.1 km., ebből Bihar vármegye területén 17.5 km. fekszik. E vonal megnyittatott 1898 deczember 9-én. A Bihar vármegye területén fekvő állomásokról évente 25,562 utas és 1200 kocsirakomány árú szállíttatik.
5. A békésmegyei h. é. v. a mátrai h. é. vasút és a kisújszállás-déványa-gyomai h. é. vasút részvénytársaságok 1897-ben történt fuziója alkalmával a fuzió által egyesített mátrakörös-vidéki h. é. vasut részvénytársaság az 1897-ik XL. törvényczikk és a kereskedelemügyi miniszternek 1898. évben kelt 1677. sz. alatt kiadott engedélyokiratával engedélyt nyert a majdnem kizárólag Bihar vármegye területén fekvő vésztő-kötegyán-hollódi vonal építésére és üzleti berendezésére. Ez utóbb nevezett vonal tényleges építési tőkéje 2.755,000 frt. Bihar vármegye ugyanannyi értékü törzsrészvények 275szolgáltatása ellenében 250,000 frtnyi hozzájárulást szavazott meg. A vonal 1899. évi junius hó 9-én adatott át a közforgalomnak. Egész hossza 82.2 km., melyből a vármegye területén 77.0 km. fekszik. A vésztő-hollódi vonalnak Bihar vármegye területén fekvő állomásairól évenként 64,332 utas és 3198 kocsirakomány árú szállíttatik.
Közúti vasut.
6. A közforgalomnak megnyílt vasútak közé tartozik még a nagyváradi gőzmozdonyu közúti vasút is. 1875. évi márczius 25-ikén kelt 19415/1874. számu kiadmánynyal Péchy Tamás m. k. közmunka- és közlekedésügyi miniszter engedélyezte, hogy Nagyváradon, a tiszavidéki pályaudvartól, az Országúton, a Főutczán, a Szent László-téren át a kertutczai légszeszgyárig vezetendő fővonal, a Nagy-utczánál a Kolozsvári utcza és a Szent László-térről a Zöldfa-utca irányában vezetendő szárnyvonal, mint közúti vasút építtessék és lóüzemre berendeztessék. E vonal első engedélyesei Hoitsy Gyula és dr. Kálmán Izidor voltak, és e vonalat 2 év alatt, azaz 1877. év márcuus 25-éig kellett volna a közforgalomnak átadni. A fővonalból mai napig semmi, a szárnyvonalakból csak egy kis rész létesült. Az első engedélyesek engedélyüket átruházták időközben a magyar általános földhitelintézet részvénytársaságra, mely utóbbinak 1880 október 9-én Ordódy Pál közmunka- és közlekedésügyi miniszter az előzetesen megtartott közigazgatási bejárás alapján, az építési engedélyt megadta és 1880. év deczember 23-án kelt 20,440. sz. rendeletében külön kimondta azt, hogy a Hoitsy Gyula és dr. Kálmán Izidornak engedélyezett vonalon és ennek időközben módosított hálózatán megengedi, hogy ez gőzüzemű teherszállító vasúttá berendeztessék.
Így lett az eredetileg lóüzemű személyszállító vasútból gőzüzemü teherszállító vasút. Nagyváradon, nem a régi tiszavidéki pályaudvaron, hanem Várad-Velenczén csatlakozott a m. kir. államvasutak nagyvárad-kolozsvári vonalához, innen a Kolozsvári-utczán, Templomtéren, Sütő-utczán, Vásártéren és Peczehídon át, a Vámház-utcán végig vezettetett az első vonalrész, mely 1882. év augusztus 28-án nyílt meg, a második vonalrész a sertés-vásártérről kiágazólag a vásártéri állomásig és innen a Zöldfa-utczán végig vezettetett, mely vonalrész 1900. január havában nyílt meg. Az első vonal 275,000, a második 26,000 frt befektetési tőkével létesült.
A gőzmozdonyu közúti vasút első birtokosától: a magyar általános földhitelintézettől a részvények legnagyobb része a Lindheim és a Rappaport czégek tulajdonába ment át, az utóbbiaktól a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság szerezte meg őket, mely ma is birtokosa és jelenleg az egész vonalat villamos üzemre berendezni és tetemesen kiterjeszteni kivánja.
A személyforgalom a Vásártérről, Velenczén át a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. v. mentén fekvő Püspök- és Félix-fürdőbe, csak 1896 junius 28-án nyílt meg, a közúti vasut és a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasút és a m. kir. államvasutak között külön e czélból kötött szerződés alapján.
A nagyváradi gőzmozdonyu közúti vaspálya részvénytársaság vonalaival vágány-összeköttetésük van a következő ipartelepeknek: 1. Egyesült László- és Hunyadi-gőzmalmok; 2. Léderer és Kálmán-féle szeszgyár részvénytársaság; 3. Berger Dániel-féle szeszgyár; 4. Árúraktár részvénytársaság; 5. Moskovits Adolf és fiai gőzmalma és szeszgyára; 6. Emilia-malom. - A közúti vasút mindezen ipartelepekre közvetíti eredeti vasúti kocsikban a teherszállítást. Legutóbb továbbíttatott 11,854 kocsin 123,323 tonna árú, mely után a bruttóbevétel: 112,769 korona 21 fillér volt.
A nyári hónapok alatt a közúti vasút közvetetlen személyszállító vonatokat indít a nagy piaczról Várad-Velencze állomás érintésével (peage-forgalomban a belényesi vasút vágányainak igénybevételével) a Püspök-fürdőbe és a Félix-fürdőbe.
Tervbe van véve a villamos vasút kiépítése a következő vonalakkal: 1. Nagyvárad állomástól, a Főutczán, Bémer-téren és Körös-hídon át a Szt. László-térre; innen folytatólag a Kolozsvári-utczán át a Templom-térig s a Templom-térről a meglevő gőzüzemű vasút vágányainak felhasználásával a Máv. Várad-Velencze állomásáig; 2. Szt. László-térről a Nagy-teleki-utczán végig; 3. Szt. László-térről a Rhédey-kertbe. A villamos vonalak felső áramvezetékkel vannak tervezve és azonkívül a jelenlegi gőzüzemű vonalak átalakítása villamos üzemre is tervbe van véve.

Körösvölgyi vasútrészlet Borz mellett.
Mezey Mihály felvétele.
276Iparvasutak.
A közforgalomnak szolgáló vasútak sorozata ezzel befejeztetvén, áttérünk a szabványos és keskenyvágányú iparvasútakra és sodronykötél-pályákra.
1. A bihari erdőipar- és mészégető részvénytársaságnak 1892 deczember 19-én kelt 90,023. sz. rendelettel a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Dobresten a nagyvárad-belényes-vaskohi h. é. vasútállomáson csatlakozva, a kincstári erdőbirtokon keresztül Vidarét felé 76 czentiméter vágánytávu gőzüzemü iparvasutat létesítsen. Az első vonalszakasz 1893 deczember 6-án nyílt meg 16.8 km. hosszban, a vidaréti vonal folytatásaként és ennek kiegészítéseképen 1900 márczius 22-én megnyílt 6.7 km. hosszú szakasz, végül ugyanakkor megnyílt a dobresti telepből kiágazó dobrest-lunkasprie-szitányi vonal 6.3 km. hosszban. Az egész iparvasút hossza tehát 29.8 kilométer, melylyel a bihari erdőipar- és mészégető részvénytársaság, Junghanns és Dióssy czégek szállitmányait, évente 55-60,000 tonnát, Dobrestre hozzák és itt továbbszállítás végett a m. kir. államvasútaknak átadják.
2. Gróf Zichy Ödön engedélyt nyert, hogy a Jádvölgyből a nagyvárad-kolozsvári vonal egyik megállóhelyéről kiágazólag, a bihari hegységben Remecz és Izvor irányában iparvasútat létesítsen. Ez a vonal az 1881. évben nyilt meg és pedig fa és mész szállítása czéljából; a fővonalhoz csatlakozólag, szabványos nyomtávval, 0.85 km. hosszban és ehhez csatlakozással 0.98 méter vágánytávú iparvasútnak jelenleg üzemben levő vonalhossza 25.1 km., építés alatt áll 7.6 km. új vonal, az egész vonalhossz 32.70 km.
3. Stern és Friedmann 1892-ben engedélyt nyert Rév és Brátka állomások között kiágazó szabványos nyomtávú iparvasút építésére, melynek hossza 0.26 km. E vonal végpontján egy keskenyvágányú, 76 czentiméter vágánytávú gőzüzemü iparvasút csatlakozik, mely a sonkolyosi völgyben termelt fa- és mész-szállitmányok továbbítására szolgál; hossza 15.99 km. Az iparvasút 1893-ban nyilt meg és lóüzemre van berendezve.
4. Léderer Dávid Élesd és Rév állomások között nyilt vonalon kiágazó iparvasútat építtetett, mely szabványos vágánytávval 0.20 km. hosszban csatlakozik a fővonalhoz és ehhez csatlakozik egy keskenyvágányú 75 czentiméter nyomtávú, lóüzemű iparvasút 10.00 km. hosszban, mely a tulajdonos czég agyagáruinak szállítására 1888-ban nyilt meg.
5. Schwarz Jakab 1888-ban mészkő szállítására létesített keskenyvágányú 75 czentiméter nyomtávú lóüzemű iparvasútat, mely Élesd állomást átszeli; hossza 2.50 km.
2776. Gróf Zichy Ödön, mint engedélyes, 1881-ben Rév és Brátka között szabványos nyomtávu, mész-szállításra szolgáló iparvasutat nyitott meg, melynek hossza 0.63 km.
7. A Bihar-Szilágyi Olajipar Részvénytársaság Mező-Telegd állomásból ipartelepére vezető, szabványos nyomtávú iparvágányt létesitett 1893-ban. Hossza 0.20 km.
8. A Hazai Aszfalt Részvénytársaság Mező-Telegd állomásból kiágazó, szabványos nyomtávú iparvágányt létesitett, 1893-ban; hossza 0.14 km.
9. A Magyar asphalt részvénytársaság ugyancsak Mező-Telegd állomásról kiindulva, az 1899. évben egy szabványos nyomtávú iparvágányt létesitett; hossza 0.29 km. Ez egyszersmind csatlakozó vágányul szolgál a sodrony-kötélpályával érkezett árúk átrakásához.
A sodrony-kötélpálya 1900 február 16-án nyilt meg, a fenti iparvágánytól kiindulva és Tataros, Felső-Derna és Bodonos községekben levő ipartelepek szállítmányainak, nevezetesen asphalt, olajok, kőszénnek stb. szállítására szolgál; hossza 21.00 km.
10. Gróf Tisza Kálmán a hollód-kötegyán-vésztői vonal Csegőd megálló- és rakodóhelyen csatlakozó és e vonalat a 420/21. szelvények között pályaszínben keresztező, keskenyvágányú (60 centiméter nyomtávu), lóüzemü iparvasutat létesitett, mely leginkább répa és egyéb gazdasági termények szállítására szolgál; megnyittatott 1899 julius 14-én, hossza 13.00 km.
11. Gróf Tisza István a hollód-kötegyán-vésztői vonal Gyanté megálló- és rakodóhelyén csatlakozó, 60 czentiméter nyomtávu lóüzemű, iparvasútat létesített; és pedig Gyanté megállóhelyről kiágazólag 200 méter hosszú szabványos nyomtávú iparvágányt, melynek 4.8 km. hosszú, keskenyvágányu, gazdasági termékek szállítására szolgáló iparvasut képezi a folytatását; egész hossza 5.0 km.
12. A Nagyváradi Műtrágyagyár Részvénytársaság szabványos nyomtávu iparvágánya, mely Várad-Velencze és Drág-Cséke állomások között nyilt vonalon elágazik és a műtrágya-gyárba vezet. Megnyilt 1892 május hóban; hossza 0.40 km.
13. Schwarz Ábrahám örökösei tulajdonát képező, szabványos nyomtávu iparvágánya, Komádi állomásból ágazik ki és a tulajdonos magtárához vezet; megnyilt 1892 szeptember hóban, hossza 0.25 km.
14. A Szegedi Kenderfonógyár Részvénytársaság szabványos nyomtávu iparvágánya, mely Komádi állomásból kiágazólag, az ottani gyártelephez vezet; megnyilt 1896 julius hóban; hossza 0.24 km.
15. A közalapítványi uradalom püspökladányi felügyelőségéhez tartozó hosszúháti pusztát, Hosszúhát állomással összekötő, szabványos nyomtávu iparvágánya, megnyilt 1899 szeptemberben; hossza 0.38 km.
Ha végül a vármegye területén fekvő és vasúttal bejárható legmagasabb és legmélyebb pontokat vesszük szemügyre, azt találjuk, hogy a nagyvárad-kolozsvári vonal Feketetó és Csucsa állomások közötti szakaszán a fővonal 422.3 méter magasságban az Adriai-tenger szine felett fekszik; a h. é. vasutak vonalai között a nagyvárad-belényes-vaskohi vonal Tasádfő és Drág-Cséke állomások között az adriai tengerszin felett 302.2 méternyi magasságban, az iparvasúti vonalak pedig a bihari erdőipar- és mészégető részvénytársaság tulajdonában levő vonal Vidarét állomásán túl 442, a gróf Zichy Ödön tulajdonát képező jádvölgy-remeczi vonal Remeczen 543.3 méter magasságban, az Adriai-tenger szine felett fekszik.
A vármegye területén vasúttól bejárt legmélyebb pontok a püspökladány-szeghalmi vonalon levő Hosszúhát és Csillagtanya állomások, a mennyiben az első 83.2 méter, a másik 82.8 méter magasságban fekszik az Adriai- tenger szine felett.

« Vízszabályozás és árvédelem. Irta Korbély József. KEZDŐLAP

Bihar vármegye és Nagyvárad

Tartalomjegyzék

Posta, távíró és távbeszélő. Irta Erdélyi Zoltán. »