« KÖZOKTATÁSÜGY. Irta Rózsa Vitál, benczés főgimnáziumi tanár. KEZDŐLAP

Esztergom vármegye

Tartalomjegyzék

ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE. Irta Némethy Lajos, v. esperes plébános. »

129IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET.
Irta Rózsa Vitál
Művelődéstörténeti visszapillantás.
A kereszténység behozatala, a kath. egyház megalapítása hazánkban nemcsak politika, hanem közművelődési tekintetben is korszakot alkotó, nemzetünkre nézve. A nyugat-európai műveltség áldásai ez időtől kezdve táplálják a magyar földet s vele a magyar nemzetet.
A magyar nemzet kereszténységének fölkelő napja Pannonhalma és Esztergom ormairól hintette szét termékenyítő sugarait hazánk áldott földére. Első szent királyunk királyi székvárosát, Esztergomot tevén a magyarországi egyháznak középpontjává, a keresztény műveltség jótékony hatásai is itt termették a legérettebb gyümölcsöket. Az ország első főpapja a Sz. Benedek rendjéből, Pannonhalmáról került Esztergomba; az anyakolostorból tanult férfiak követték őt új székhelyére, kik koruk műveltségével érkeznek az ország fővárosába és fognak a nagy munkához; nemcsak mint hithirdetők működnek önfeláldozó buzgósággal, hanem mint a káptalan tagjai, segítségére vannak az érseknek az egyházi ügyek vezetésében, papokat nevelnek a megtérített nemzet fiai közül és tanítanak az iskolában.
A benczéseken kívül lassanként majd minden szerzet meghonosodott a régi Esztergomban, s kolostoraik a hit és tudományos élet mind megannyi veteményes kertjeivé váltak. A káptalani és szerzetesi iskoláknak főrészök volt a műveltség terjesztésében, a magyar nép művelődésének fejlesztésben; ezek az iskolák voltak a hazai tudományosság gyűjtőhelyei. A tanítással és neveléssel kizárólag egyházi férfiak foglalkoztak, a kik nemcsak terjesztették, hanem művelték is a tudományok különféle ágait. Irodalmuk első emlékei egyházi művek, vagy vallásos ihlet termékei.
Később is, árpádházi királyaink bőkezűsége mellett, a nagynevű érsekek, káptalanok és kolostorok hatalmasan támogatták és ápolták a tudományt, művészetet és ipart, úgy hogy Esztergom egészen a XIII. századig a szellemi és anyagi téren virágzó jólétnek örvendett.
Azonban a sajói veszedelem halomra döntött és elpusztított mindent, a mi hosszú idő alatt a nemzet szellemi és anyagi felvirágoztatására történt; a tatárpusztítással a nemzet kétszázados művelődése szállott sírba, a tudomány és művészet emlékeivel együtt. Sötét éjtszaka borult Esztergomra is, melyet a tatárok, a vár kivételével, leromboltak, lakosait kegyetlenül leölték, s a művelődés békés századainak dúsan termő gyümölcseit megsemmisítették.
Újra kellett kezdeni. És a művelődésnek elvetett csírái lassan bár, de ismét kihajtottak. Az Anjouk és Hunyadiak kora, nemcsak az állami élet, hanem a tudományosság terén is, hazánk és nemzetünk fénykora vala. A tudományok újjászületésének idejében, azoknak egyik kiváló képviselője, Vitéz János, esztergomi érsek volt. Székvárosában és udvarában tudósok és művészek gyülekeztek össze, kiket a fényes szellemű főpap messze földről magához vonzott, hogy fejedelmi építkezései és világhírű könyvtára számára munkásságukat megnyerje. Galeotti huzamos ideig tartózkodott Esztergomban, s itt írta meg "De homine" cz. munkáját, melyet hálája jeléül Vitéznek ajánlott. Ugyancsak az érseki udvarban, Vitéz fölszólítására készítette el Regiomontanus is nevezetes csillagászati tábláit.
Hogy mily szeretettel és buzgalommal foglalkozott maga Vitéz is a tudományokkal, erről azok a kézirati munkák tanúskodnak, melyeket érsekségének 130idejében javított ki és látott el jegyzeteivel; tanúskodik fényes, 4000 kötetből álló könyvtára, a mely buzdításul szolgált Mátyás királynak is a Corvina-könyvtár megteremtésére. Mint középkori műveltségünk és hatalmunk annyi más emlékei, Vitéz könyvtára is elpusztult a viszontagságok alatt s annak legnevezetesebb kéziratai ma Európa több nagy könyvtárában szét vannak szórva.
A szerencsétlen mohácsi csata után a haza gyászos sorsát Esztergom sem kerülhette el; 1543-ban török uralom alá került. A mit nagy királyok, tudomány- és művészet-kedvelő, művelt főpapok hosszú időn keresztül megalkottak, azt a barbár török tönkre tette, s a másodszor fölvirágzott Esztergomot is kifosztotta, a lakosságot rabigába hajtotta, a főpapságot elűzte. A prímás és a káptalan a város elfoglalása után az egyházi kincsekkel és levéltárral Nagyszombatba menekült; s ettől fogva 277 éven át nem lakott prímás Esztergomban.
A mint elvesztette Esztergom az érsekséget és a káptalant, rohamosan kezdett sűlyedni. Sem főiskolája, sem nyomdája nem lévén, a tudományos mozgalom teljesen megszűnt falai között, s a szellemi élet hosszú időn át mintegy kihalt; szomorú pangás állott be minden téren. Csak 1820-ban térhetett vissza az érsekség és a káptalan ősi székhelyére; innen kezdődik Esztergom történetében a harmadik korszak, az újjászületés korszaka.
A vármegyét és a várost ért viszontagságok Esztergom történetében erős nyomokat hagytak, de a fényes multról vajmi kevés írott emléket mutathatunk föl. Mindamellett nemzetünk irodalom-történetében nem utolsó helye van Esztergom vármegyének; szülöttei, főleg az újabb időben, irodalmi működésükkel tekintélyt és tiszteletet szereztek nevének.
Az alábbiakban betűrendben adjuk az irodalom és tudomány képviselőit; és pedig első sorban különösen az Esztergom vármegyei születésűeket, majd azokat, a kik máshol születtek, de Esztergom vármegyében éltek és működtek.
Acsay Ferencz.
Acsay Ferencz, szül. Esztergomban, 1854-ben. Mint Sz. Benedek-rendi tanár 1878-1893-ban Esztergomban tanított, 1894-ben győri főgimn. igazgató és házfőnök lett.
Művei: A prózai műfajok elmélete. 1889. - Bossuet egyházi beszédei. Fordította és bevezetéssel ellátta. 1895. II. köt. 1902. - Millenniumi emléklapok. 1896. - A győri benczés főgimnázium története. 1901. - Ifjúsági szentbeszédek. I. köt. 1903. (II. és III. köt. 1908.) - Rónay Jáczint élete. 1908. - Irt ezenkívül több nekrologot, nyelvészeti, neveléstani és egyházszónoklati czikket; számos szent beszédet közölt a Szent-Gellért, ifjúsági hitszónoklati folyóiratban.
Andor György dr.
Andor György dr., prelátus kanonok, szül. 1867-ben. 1891-ben az esztergomi szemináriumba került tanárnak, később tanulmányi felügyelő lett. 1897-ben herczegprímási szertartóvá, majd titkárrá, 1905-ben herczegprímási irodaigazgatóvá és egyházmegyei főtanfelügyelővé, a következő évben pedig esztergomi kanonokká nevezték ki. Czikkeket, bírálatokat írt a Magyar Sion, Bölcseleti folyóirat, Hitvédelmi folyóirat, Katholikus Szemle folyóiratokba; 1899-1901-ig szerkesztette az Isten Igéje, hitszónoklati folyóiratot, a melyben több beszéde jelent meg.
Argauer Máté.
Argauer Máté, 1820-tól Esztergom szab. kir. város plébánosa volt. Meghalt 1840-ben.
Művei: Sz. Istvánnapi díszbeszéd. 1822. - Sárfalvi Heya Imre alispánt, midőn királyi tanácsos lett, üdvözli. 1836. - Üdvözlő beszéd Uzovits János főispáni helytartó székfoglalásakor. 1836.
Bády Izidor.
Bády Izidor, benczés tanár, utóbb lelkész, született Szentgyörgymezőn 1820-ban. Meghalt 1885-ben.
Czikkei: A tihanyi hívek szép egyházi énekei. Szent Benedek. Munkája: Alkalmi beszéd Écsy László születésének 50., felügyelőségének 25. évére. 1869.
Bády Valér.
Bády Valér, sz. ferenczrendi hitszónok szül. Szentgyörgymezőn, 1811-ben. Meghalt Budapesten, 1885-ben.
Munkái: Jézus szentséges szíve társulatának szabályai, imái és énekei. 1861. A szentkereszti és más processiókra alkalmas énekek és imák. 1864.
Bakócz Tamás.
Bakócz Tamás, bíbornok-érsek, szül. Erdődön, 1442 táján. Mint nagytudományú főpap és államférfiú, kora történetében nevezetes szerepet játszott; 1497 decz. 21-án esztergomi érsekké, majd bíbornokká lett. Az egyházi és világi legfőbb tisztségekkel kitüntetve, meghalt Esztergomban. 1521. jún. 11-én. Róla szülővármegyéjénél bővebben emlékeztünk meg.

Bakócz Tamás Gradualéja.
(A magyar kath. egyház legnevezetesebb szertartási kézirata. XV. századbeli codex czimlapja.)
Balás Theophil.
Balás Theophil, szül. Párkányban, 1795. május. 27-én. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, hittudományi tanulmányait Bécsben és Pannonhalmán végezte. Tanított Komáromban, Nagyszombatban, (1827-38.), Esztergomban, ugyanitt 1838-46-ban házfőnök és igazgató volt. A következő évben betegeskedése miatt 131pihent, majd ismét három évig Esztergomban tanárkodott. Később házi lelkiatya Komáromban, lelkész Nyalkán, alperjel és utóbb perjel Bakonybélben, a hol 1878-ban meghalt.
Művei: Latin és magyar alkalmi költemények; többek között Rudnay Sándor herczegprímás tiszteletére; Kovács Tamás főapát és Kopácsy József herczegprímás székfoglalójára és halálára; Simor János győri püspök és Kruesz Chrysostom főapát beiktatásakor, stb. - Írt egyházi himnuszokat a magyarországi szentekről, melyeket a benczés breviariumba is fölvettek. - Értekezéseket közölt az Urániában és más folyóiratokban. - Hátrahagyott versei és más kézíratai a pannonhalmi és bakonybéli könyvtárban vannak.
Balassa Bálint.
Balassa Bálint, a XVI. század nagy lírikusa, Esztergom vármegyében fejezte be dicsőséggel és szenvedésekkel teljes pályáját, itt esett el 1594-ben Esztergom ostrománál, a Pálffy Miklós oldala mellett. Mindkét czombján megsebesítve, május 26-án halt meg a táborban.
Baranyay Ferencz.
Baranyay Ferencz, Esztergom és több más vármegye táblabírája, szül. Esztergomban, meghalt u. o. 1823. október 20-án 70 éves korában.
Munkái: Ns. Esztergom város polgártársaihoz buzdító beszéd. 1820. (Ugyanez németül is). - Carmen cels. princ. Alex. Rudnay archiepiscopo Strigoniensi ... designato munera sua auspicatissime capessenti devotum. 1820. - Disquisitio notitiarum antiquarum liberae regiaeque civitatis Strigoniensis et arcis archieposcopalis nominis ejusdem. 1820. - Az esztergomi vár iránt kifejthetendő régiségeknek újra felvett nemre tétele Y. álorczás támadásai ellen. 1823.
Bartakovics Béla.
Bartakovics Béla, érsek, szül. 1792-ben. Hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, két évig volt káplán Sellyén és Muzslán. 1817-ben a nagyszombati érseki helynökséghez került; 1820-ban herczegprímási levéltárossá, utóbb titkárrá nevezték ki. 1830-ban tagjává lett az esztergomi káptalannak, s a következő évben a nagyszombati helynökség vezetésével bízták meg. 1844-ben a rozsnyói püspökséget nyerte el, 1850-ben pedig az egri érseki székre emelkedett. Meghalt Egerben, 1873-ban. Számos értékes egyházi művet írt.
Bélik József.
Bélik József, szül. 1757-ben. Csúzon és Udvardon káplán volt, 1784-ben a pozsonyi papnevelő-intézetnél tanár, utóbb aligazgató lett. 1809-ben esztergomi kanonokká, nemsokára cz. apáttá és a pesti papnevelő kormányzójává nevezték ki. 1820-23-ban érseki helyettes és pharosi püspök. 1823-ban szepesi megyés püspök lett. Meghalt 1847-ben. Két latinnyelvű, egyházi jellegű műve jelent meg.
Besze János.
Besze János, szül. 1811-ben. Mint ügyvéd, 1836-ban Esztergomban telepedett le s a megyei életben tevékeny szerepet játszott és a vidék népszerű embere lett, úgy hogy a fegyveres polgárság őrnagyparancsnokává, a megyei nemesség hadnagyává s a 1848-ban országos képviselővé választották. Komárom várát Besze biztosította az esztergomi nemzetőrökkel Jellasich ellen; harczolt, szónokolt, lelkesített és Kossuthnak jobb keze volt. A szabadságharcz után ő is bujdosott. 1861-ben ismét Esztergom képviselőjévé választották s a határozati pártnak volt híve; 1865-ben Deákhoz állott. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke lett; később, ez állás megszűntével, nyugalomba vonult. Meghalt 1892-ben. Számos politikai czikkén kívül, több füzet jelent meg tőle, melyekben különféle társadalmi kérdésekkel foglalkozik.
Bezerédi Gyula.
Bezerédi Gyula, szobrász, szül. 1858-ban, Mogyoróson. Tanúlmányait Budapesten kezdte, majd 1874-ben ösztöndíjjal a bécsi képzőművészeti akadémiára ment, és részt vett az udvari múzeum, valamint a Burg szobrászati díszítésében, 1882-ben Budapesten telepedett le; főleg díszítő szoborműveket készített.
Szoborművei közül nevezetesebbek: Benvenuto Cellini szobra a prágai műcsarnokban; Bányászat, Ipar, Gazdászat és Kereskedelem szoboralakjai a budapesti keleti pályaház homlokzatán; Csárdás és Menuette a Fővárosi Vigadó nagytermében; két Mátyás-korabeli apród a dalműszínház udvari páholyának lépcsőházában; Herkules és Psyche alakjai a herkulesfürdői Szápáry-épület homlokzatán; Tóth Kálmán bajai szobra; Tinódi Lantos Sebestyén (a király költségén készült tiz szobor egyike) a Népszínház előtt levő téren.
Birkés Endre.
Birkés Endre, fővárosi számtiszt, szül. Bajóton 1810-ben. Meghalt 1897-ben. Irodalmi működését a Regélőben kezdette "Esztergom története" leírásával 1835-ben; Esztergom városának ez a legelső magyar leírása. Írt még népismertetési közleményeket (u. o. 1837.), elbeszéléseket, történeti czikket a Hazánk és a Külföldbe (1865.)
Blümelhuber Ferencz.
Blümelhuber Ferencz, hittudományi doktor, szül. 1824-ben. 1855-84-ben az esztergomi papnevelő tanára; 1874-ben esztergomi kanonokká, majd cz. préposttá, 1894-ben pápai prelátussá nevezték ki. 1907-ben káptalani prépost lett. Az egyházi régiségtanra vonatkozó műveket, czikkeket és bírálatok írt.
Bogisich Mihály.
Bogisich Mihály, pápai prelátus, szül. 1839-ben. Szomoron, Kürthön, majd a fővárosban volt káplán. 1880-ban az Akadémia megválasztotta levelező-tagjának. 1321881-ben a budapesti egyetemen a történelem magántanára, 1871-78-ban a budai Ének- és Zeneakadémia, 1876-82-ben a Nemzeti Zenede titkára, 1882-ben budavári plébános, a következő évben cz. prépost, utóbb kerületi alesperes, majd esperes és szentszéki ülnök; 1896-ban cz. püspökké, 1898-ban esztergomi kanonokká, majd pápai prelátussá nevezték ki. A magyar Czeczilia-egyesület elnöke.
Munkái: Három férfi-négyes. (Szöveg Kuliffay Edétől) 1872. - Melyik a valódi egyházi zene? 1878. - A gyermek szent fohászai. Ima- és énekeskönyv. 1878. - A keresztény egyház ősi zenéje. (Jutalmazott mű) 1879. - Egyház-zenészeti jegyzeteim. 1880. - Magyar egyházi népénekek a XIII. századból. 1881. - Cantionale et passionale hungaricum, XVIII. századbeli kath. énekgyűjtemény. 1882. - Ősi egyházi énekeink (Férfi négyesek 1882-85.) - Szegedi Ferencz Lénárt egri püspök énekeskönyve 1885. - Dicshymnus Simor János bíbornok aranymiséjére. 1888. - Szent István tiszteletére rendelt három régi ének. 1886. - Őseink buzgósága imák és énekekben. (Jutalmazott mű). 1888. - Szent István-napi egyházi beszéd. 1897. - Első eredeti magyar rapsodia. Nagy zenekarra. 1897. - Király-himnus. - Második eredeti magyar rapsodia. Nagy zenekarra. 1900. - A társadalom. Eredeti dráma négy szakaszban. 1901. - Ezenkívűl különféle lapokban közölt egyházi és világi zenészeti czikkeket, zeneművekről ismertetéseket, operai és hangverseny-bírálatokat.
Borovszky Lénárd.
Borovszky Lénárd, benczés tanár, szül. Esztergomban 1792-ben. Meghalt 1869-ben.
Munkái: Liber precum et hymnorum in usum studiosae inventutis. 1840. Új lelki manna, azaz imádságos és énekes könyv a ker. kath. ifjúság számára. 1869. - A bold. szűz Mária fehér lilioma. Imádságos és énekes könyv ker. kath. leányok számára. 1869. és 1872.
Bossányi Farkas.
Bossányi Farkas, jezsuita, szül. 1669-ben. Tanított Nagyszombatban és Kassán; 1721-től három éven át prefektus volt Esztergomban. Meghalt 1726-ban. Több egyházi, filozófiai műve s nehány emlékbeszéde jelent meg.
Bottyán János.
Bottyán János, kurucz tábornok, szül. Esztergomban, a XVII. század közepe táján. Harczias szelleme és vakmerő bátorsága a harczi térre vonták őt, s előbb a séllyei, majd az esztergomi végvárakban katonáskodott. 1683-ban az esztergomi vár lovasságának főhadnagya lett; Lipót császár pedig a török ellen vívott hadjárat után ezredessé, s egy magyar huszárezred tulajdonosává nevezte ki. Elvesztvén a csatározásokban fél szemét, katonái Vak Bottyánnak nevezték el. A karlóczai béke után visszavonult esztergomi kastélyába; de 1701-ben már a Rajna mellett harczolt, a honnan hazatérve, a császáriakkal a fölkelők ellen küzdött. Méltatlan üldözésnek lévén kitéve, 1704-ben II. Rákóczi Ferenczhez állott, ki őt azonnal tábornokká tette; ez időtől ő lett a kurucz háborúk leghősiesebb s úgyszólván mondaszerű alakja. Egymásután aratta diadalait Felső-Magyarországon s a Dunántúl; erejének és bátorságának igen sokat köszönhettek a fölkelők. Számos diadala után 1709 szept. 27.-én halt meg Gyöngyös mellett, Tarna-Örsön levő táborában.
Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok (1685-1716.) czímen összegyűjté s kiadta Thaly Kálmán 1883. a kuruczkor történetére nézve nagyfontosságú iratait.
Bozóky Mihály.
Bozóky Mihály, kántor, szül. Kicsinden, 1755-ben. Esztergomban egy ideig mint nevelő és iskolasegéd működött; 1773-ban Dömösön, 1776-ban pedig Pilis-Maróthon kántor lett. Meghalt 1839-ben.
Munkái: Katolikus korbéli kótás énekes könyv. Vácz, 1797. - Faon és Hersze. (Lafontaine után) 1803. - Téli rege (Wielandtól) Pozsony, 1804. - A jól meghalásra serkentő magyar egyházi énekes könyv. Vácz és Nagyvárad. 1806. (Ujabb kiadás Pest, 1857.) - Az estvének természeti rajza.
Burány Gergely.
Burány Gergely dr., prépost, szül. Esztergomban, 1852. febr. 6-án. 1871-ben a csornai premontrei kanonok-rendbe lépett s tanulmányai elvégzése után Keszthelyen, majd Szombathelyen lett tanár; később mint cz. főigazgató a keszthelyi főgimnázium igazgatója. Jelenleg a csornai premontreiek prépost-prelátusa s az orsz. közokt. tanács tagja.
Művei: A római állandó törvényszékek és a bűnfenyítő eljárás Cicero korában. 1883. - A görögök és rómaiak vallása ker. szempontból tekintve. 1885. - A római polgári perekben való bíráskodás a köztársaság idejében. 1894. - Szerkesztette a vasmegyei régészeti egyesület Évkönyveit (XII-XIV.), melyekben több értekezése jelent meg. - Írt ezenkívül bírálatokat és régészeti czikkeket különféle lapokba.
Burány János.
Burány János, ügyvéd. Munkája: Esztergom talajvizei s a vízvezeték. 1887. Írt még czikkeket az esztergomi s vidéki szénbányák, és az esztergom-budai vasút és vízvezeték ügyében.
Csáka Károly.
Csáka Károly, gimn. igazgató, szül. Esztergomban, 1844 okt. 22-én. Esztergom főegyházmegyei pappá fölszenteltetvén, 1866-ban, rövid ideig lelkészkedése után, 1868-tól 1873-ig nagyszombati főgimn. tanár. Ekkor a körmöczi áll. reáliskolához nevezték ki tanárnak; két év mulva a trsztenai algimn. ideiglenes, 1351875-től 87-ig rendes igazgatója, 1887 után Zsolnán volt igazgató; jelenleg nyugalomban él Váczon.
Írt számos czikket különböző lapokba, évkönyvekbe, iskolai értesítőkbe; nevezetesebbek: Mikép lehet sikeresebben minden megyében a lelkipásztorok segítségére, a népmissiók tartására, stb. Pályamű. 1864. - Vancha, első magyar bíbornok. 1864. - A templomrend vitézei. 1865. - A remete. Pályadíjas mű. 1867. - Adalékok Esztergom 13. századi helyíratához. 1867. - A pápák befolyása hazánkban az Árpádok alatt. 1871. - A magyar Ximenes Benjaminja. 1872. - Gizela, Sz. István neje s az ellene fölhozott vádak. 1883. - Nemzetgazdászati nézetek Magyarországban M. Theresia korában. 1885. - Középiskolák szervezése M. Terézia királynő által 1776-ban és azok további fejlődése. 1888-1892. - A zsolnai kir. gimnázium 100 éves története. 1889. - Írt czikkeket az "Orsz. Középisk. Tanáregylet Közlönyé"-be 1890-91-ben.
Császka György.
Császka György, érsek, szül. 1826-ban. 1856-ban, mint nagyszombati főgimn. tanár Esztergomba került herczegprímási titkárnak, majd irodaigazgatóvá, végre kanonokká nevezték ki 1874-ben szepesi püspökké, 1891-ben kalocsai érsekké lett. Meghalt 1905-ben. Számos egyházi és tudományos művet írt.
Csernoch János.
Csernoch János püspök, orsz. képviselő, szül. 1852-ben. 1886-ban herczegprímási szertartó és levéltáros, később szentszéki jegyző és titkár, majd 1888-ban irodaigazgató lett; ugyanez évben esztergomi kanonokká, két év múlva cz. apáttá nevezték ki; 1893-ban főszékesegyházi plébános, 1900-ban pápai prelátus lett; 1908-ban csanádi püspök. 1901 óta orsz. képviselő.
Dankó József.
Dankó József, cz. püspök, hittudományi doktor, szül. 1829-ben. 1868-ban került Esztergomba kanonoknak; egyúttal megbízták a papnevelő kormányzásával. 1870-ben apáttá, 1874-ben pápai prelátussá nevezték ki; 1881-ben a M. T. Akadémia levelező tagjai közé választotta. 1889-ben pozsonyi nagyprépost, 1890-ben pristinai cz. püspök lett. Dankó világszerte ismert híres magyar theologus volt, a kinek kiváló latinsággal megírt könyveit még sok külföldi papnevelőben is tankönyvül használják. Simor herczegprímásnak, a ki a vatikáni zsinatra is őt hívta magával theologiai szakemberéül, művészeti ügyekben szintén egyik tanácsadója volt. Dankónak magának sok ezer kötetből álló könyvtára, képtára, nagy rézmetszet-gyűjteménye volt, a melynek egy része Pozsony városnak és az esztergomi papnevelő-intézetnek, másik része nővére, Rényi Rezsőné családjának jutott. Irodalmi működést theologiai és műtörténeti téren fejtett ki. Meghalt 1895-ben, Pozsonyban.
Főbb művei: Historia Revelationis Divinae, 3. kötet, 1862-1867. - Vetus Hymnarium ecclesiasticum Hungariae, 1893. - Műtörténeti irodalmi munkásságának alkotásai közűl itt különösen az Esztergomot érdeklők említendők: De capella Bakacsiana, 1875. (a híres Bakacs-kápolna műtörténeti ismertetése). - Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főegyház kincstárából, 1880. (a székesegyházi kincstár kincseinek képeivel magyarúl és németül hasábosan megjelent mű). - Monimentum J. Simor, 1886. (Simor prímástól a főszékesegyházban végzett építkezések, továbbá a prímási könyvtár és műgyűjtemények ismertetése).
Deininger Imre.
Deininger Imre, min. ügyosztályvezető, gazd. főigazgatóhelyettes, szül. Esztergomban, 1844 május 7-én. A magyar-óvári felsőbb gazdasági intézetet elvégezvén, az esztergomi érsekségi uradalmakban nyert alkalmazást, a hol már megelőzőleg is működött. 1868-ban az akkor megnyílt debreczeni gazdasági felsőbb intézethez került tanárnak; 1874-ben a magyar-óvári gazd. akadémiához tették át, majd 1884-ben a keszthelyi gazdasági intézet igazgatója lett; 1892-ben a gödöllői kir. koronauradalom igazgatójává nevezték ki, 1899-ben a földmívelésügyi miniszteriumhoz rendelték be szolgálattételre. Jelenleg a földmívelésügyi miniszteriumban uradalmi jószágigazgató. M. kir. udv. és kir. tanácsos, a vaskorona-rend III. oszt. lovagja, a toscanai polg. érdemrend tiszti keresztje és a siami fehér elefántrend IV. oszt. tulajdonosa.
Ismételten tett tanulmányi utazásokat a külföldön, részben a kormány megbízásából; utazásait legnagyobb részben le is írta. Tüzetes tanulmány tárgyává tette a Magyarországban talált praehistorikus növény- s különösen a magleleteket; utóbbiaknak leírását 1881-ben b. Nyáry Jenő fölvette "Az aggteleki barlang" cz. munkájába. - Számos czikket írt a hazai s német mezőgazdasági szaklapokba. - Önálló munkái: Jelentés a sundsvalli 1882. kiállításról. 1883. - A keszthely m. kir. Gazdasági Tanintézet Évkönyve (1865-85.), az itt fennállott Georgicon (1797-1898.) rövid történeti vázlatával. 1885. - Tanulmány a búza fölött. 1890. - Adatok kulturnövényeink történetéhez. 1891. - Svédországi második utazásom. 1892.
Dénes Aladár.
Dénes Aladár dr., ügyvédjelölt, szül. Esztergomban, 1880-ban.
Munkái: Vademecum. (Fölvéve a Jogi Zsebkönyvek gyűjteményébe) 1904. II. kiadás 1907. - Perjogi Lexikonok gyűjteménye. I. köt. A polgári perrendtartás lexikona. 1907. II. köt. A bűnvádi perrendtartás lexikona. 1908. - Ezenkivül szerkesztette az Esztergomban megjelenő "Pardon" cz. képes élczlapot. (megindult 1905 decz. 31-én, megszűnt 1906 ápr. 15-én); továbbá 1905 jan. 1-től az "Esztergomi Lapok" hely. szerkesztője.
Dulánszky Nándor.
Dulánszky Nándor püspök, hittudományi doktor, szül. Esztergomban, 1829-ben. 1855-ben áldozó pappá szenteltetvén előbb segédlelkész volt Óbudán, 136majd a pest-belvárosi plébániára került káplánnak; nemsokára tanulmányi felügyelő lett az esztergomi, utóbb a pesti középponti papnevelőben. 1862-ben pesti egyetemi hittanárrá, 1872-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsossá, a következő évben esztergomi kanonokká, 1874-ben apáttá, s még ez évben bácsi vál. püspökké, 1875-ben székesfehérvári, két év múlva pedig pécsi megyés püspökké nevezték ki. 1880-ban val. b. titk. tanácsos lett, utóbb a Ferencz József-rend nagykeresztjét kapta kitüntetésül. Mint pécsi püspök újjászervezte, kibővítette a papnevelő-intézetet, rendezte a tanítóképzés ügyét, megalapította a Gregorián énekiskolát, helyreállította a liczeumi nyomdát, a leánynevelés előmozdítása végett iskolákat alapított az irgalmas-nénék vezetése alatt. Az ő bőkezűsége és fáradhatatlan tevékenysége tette lehetővé a XI. század kiváló műemlékének, a pécsi székesegyháznak megújítását, oly pazar fénynyel, annyi műgonddal, hogy a hatalmas épület hazánknak egyik legbecsesebb műemléke lett. Meghalt Pécsett 1896 január 29-én.
Művei: Latin és magyar pásztorlevél székesfehérvári püspöki széke elfoglalásakor. 1875. - Latin és magyar főpásztori körlevél pécsi püspöki széke elfoglalásakor. 1877. - Főpásztori szózat, melyet püspöki széke elfoglalása napján, 1877 nov. 8-án mondott. - Körlevele egyházmegyéje híveihez a pécsi székesegyház felszenteltetése alkalmából. Pécs, 1891. Ugyanez latin nyelven is.) - Ágazatos hittan. Kőnyomat. - Az 1868-69. években szerkesztette a Religiót; ebbe, valamint más folyóiratba számos czikket írt.
Dvihally Géza.
Dvihally Géza, hírlapíró, szül. 1878-ban. Szerkesztője az "Esztergom" czímű keresztény kath. irányú politikai hetilapnak és az "Esztergomi Friss Ujság" czímű szintén keresztény kath. irányú politikai napilapnak. Ez utóbbival alapította meg az első napilapot Esztergomban.
Művei: Egy kötet elbeszélést adott ki Tárczák czímen. Esztergom 1899. És apróbb füzeteket. Nagyobb történelmi tanúlmánya: Esztergom megye és város szerepe az 1848-89-es mozgalmakban, az "Esztergom" évfolyamaiban jelent meg.
Eckert Antal.
Eckert Antal, polg. iskolai tanár, szül. Bajnán, 1856 április 16-án. A budapesti műegyetemen a technologiai physika kisegítő tanára lett; 1881-től polgári iskolai tanár a fővárosban.
Művei: Természettani tankönyv ipar- és polgári iskolák számára. 1887. - Természettan kereskedelmi akadémiák és középiskolák számára. 1887. - Írt ezenkívül szépirodalmi, tanügyi és ismeretterjesztő czikkeket fővárosi szaklapokba és folyóiratokba. - Mint a budapesti népszerű felolvasásokat rendező társulat titkára, több felolvasást is tartott.
Erdősi Dezső.
Erdősi Dezső, fővárosi hírlapíró, szül. 1875-ben. Összegyűjtött költeménye "Ész és szív" czímen jelentek meg.
Esztei Ipoly.
Esztei Ipoly, ferrarai herczeg, szül. 1482-ben. Mátyás 1486-ban az alig öt éves gyermeket kinevezte esztergomi érsekké, a mibe a pápa csak hosszas vonakodás után egyezett bele. Ulászló király kívánságára 1497 decz. 20-án az érseki széket fölcserélte az egri püspökséggel. Ezentúl leginkább Olaszországban tartózkodott. Meghalt Ferrarában, 1520-ban.
Írt olaszul arról a "Tengeri ütközet"-ről, a melyben 1509-ben a velenczeiek ellen győzött. Caelius lefordította latinra. - Több egyházi és világi költeményt is írt.
Fábián János.
Fábián János, kanonok, szül. 1832-ben. 1858-ban tanulmányi felügyelő, majd lelkiigazgató és tanár lett az esztergomi papnevelő-intézetben, 1862-ben alsószemerédi, 1874-ben esztergom-vízivárosi, 1880-ban érsekújvári plébános és tiszt. esztergomi, majd valóságos pozsonyi kanonok. Több egyházi és történelmi művet és czikket írt. Életrajzát bővebben adtuk szülővármegyéje, Hont keretében.
Faragó Gyula dr.
Faragó Gyula, dr., orvos, szül. Esztergomban, 1861-ben. Az orvosi tudományokat a bécsi egyetemen elvégezvén, rövid orvosi működés után külföldi tanúlmányútra indult. 1887-ben Budapesten telepedett le, a hol különösen gyermekek gyógyításával foglalkozik.
Első dolgozata a Gyógyászatban (1887.) jelent meg; munkatársa volt a Gyógyászatnak és a Wiener Medicinische Wochenschriftnek; czikkeket írt a gyermekek ápolásáról és a szegény gyermekek megmentéséről több fővárosi napilapba s folyóíratba. Szerkeszti 1891-től az Orvosi Zsebnaptárt és a Jó egészség naptárát a magyar nép számára. - Önálló munkái: A világ árvája. 1888. - A beteg baba. 1889. - Az egészséges baba. 1889. - Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét. (Fordítás) 1890. - Az egészséges és beteg ember. 1890. - A gyermekek testi ápolásáról. 1891.
Faragó József.
Faragó József, rajzoló művész, szül. 1866-ban, Esztergomban. Középiskoláit az esztergomi főgimnáziumban elvégezvén, kereskedői pályára készült; és egy ideig ipari vállalatnál hivatalnok volt. De a rajzoláshoz tehetséget és hajlandóságot érezvén magában, Münchenbe ment, hogy magát a festészetben kiképezze. Ezen a téren aratott nagy sikert, szatirikus rajzai azonban Münchenben nagy tetszésben részesültek. Nemsokára Amerikába költözött, 137a hol hat évig volt különféle élczlapok rajzolója. Hazájába visszatérve, a Borsszem Jankó, majd a Kakas Márton szerződtette, és csakhamar elsőrangú torzképrajzolóvá vált. Gondosan, lelkiismeretesen és pompás művészi tudással vetette papírral a közélet alakjait, a kik közűl akárhányat örökre emlékezetessé tett az ő jellegzetes rajza. De a könnyed tréfa, játszi vidámság, jóízű humor nem találta benne ihletett kifejezőjét; bizonyos fanyarság, keserűség nyilvánúlt meg karrikaturáiban, éles és maró szatira volt tehetségének jellemző vonása. Sok ellenséget szerzett magának, és az elért siker nem felelvén meg várakozásának, három év múlva ismét elhagyta az országot. De a külföldön sem tudott annyira érvényesűlni, mint óhajtotta volna, s önmagával és a világgal meghasonlott; eldobva magától kietlennek, szomorúnak érzett életét. Meghalt Berlinben, 1906-ban.
Farkas András.
Farkas András, vagy latin nevén: Andreas Lupus, szül. a XVI. században Esztergomban. Toldy szerint ugyanaz a Lupinus András, ki a csengeri hitvallást 1570-ben Debreczenben kinyomatta. Előbb evang. vallású volt, s mint ilyen ment 1531-ben a wittenbergi egyetemre, honnét haza térvén, kálvinistává lett s a haza különböző vidékein viselt lelkészi hivatalokat.
Legnevezetesebb költői művei: Cronica de introductione Scyttarum in Vngariam et Judeorum de Aegypto. Krakkó, 1538. Legelőször említi Bod Péter a "Magyar Athenas" 81. lapján. Ez a legrégibb magyar ének, mely hangjegyekkel jelent meg. Dallamát megfejtette s újra kiadta Mátrai Gábor (Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamait a XVI. századból. Pest, 1859).
Farkas Róbert dr.
Farkas Róbert dr., premontrei áldozó-pap és tanár, szül. Nánán, 1856-ban Tanított Nagyváradon, Kassán, a hol egyúttal a kir. jogakadémia magántanára volt; később házgondnok Leleszen.
Munkái: Kassa régi egyeteme. A kassai egyetem emlékkönyve. 1901. - A jászóvári premontrei kanonokrend története a visszaállítástól napjainkig. 1902. - Értekezései a kassai főgimn. Értesítőben: A világtörténelem ethikája, 1891. - I. Károly és a hosszú parlament, 1892. - Kassa árumegállító joga. 1893.
Fehér Ipoly.
Fehér Ipoly, főapát, szül. 1842-ben. 1874-82 között élt Esztergomban, a mikor itt főgimn. igazgató volt. 1882-92-ben szegedi tankerületi főigazgató, 1892-től pannonhalmi főapát. Bővebb életrajzát szülővármegyéje (Hont) keretében ismertettük.
Fehér Gyula.
Fehér Gyula dr., prelátus kanonok, szül. 1858-ban. Fölszenteltetése után két évig káplán volt Esztergomban, majd egy évig az érseki liczeumban mint tanár működött; 1885-ben Esztergom királyi városi plébános lett, és mint ilyen 1892-ben a t. udvari káplán czímet kapta. 1908-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. A városi elemi iskolák igazgatója. Mint a Sz. Gyermekség Társulat magyarországi igazgatója, évenként több füzetet ad ki a tagok számára olvasmányúl. Ebben a vállalatban és egyebütt több czikke jelent meg.
Fehérváry Ferencz.
Fehérváry Ferencz, plébános, szül. Esztergomban, 1842-ben. Fölszenteltetése után 1865-1871-ig káplán volt Nyergesújfalun, utóbb Udvardon; 1879-től nagysárói plébános. Meghalt 1902-ben.
Munkái: Emlékversezet az esztergomi új papnevelő fölszenteltetése alkalmával. Oláh Miklós látása. - Dávid házának nagy ivadéka. - Három év a szent városban. Angol után németből fordítva (Török Istvánnal együtt). 1865. - A szentek koszorúja. Herczeg Scitovszky Ker. János bíb. prímás 80-ik születése napjára. Zenéje Seyler Károlytól. 1865. - Értekezése: Az egyház befolyása a művészetekre (István bácsi naptárában).
Feichtinger Elek dr.
Feichtinger Elek dr., kis tanácsos, szül. Esztergomban, 1854-ben. Jogi tanulmányait Budapesten elvégezvén, a budapesti kir. törvényszéknél joggyakornok lett, később pedig a pénzügyi szolgálatba lépett át; 1885-ben a fiumei kereskedelmi akadémián a kereskedelmi jog és nemzetgazdaság tanára; később a fiumei tengerészeti iskolában a tengeri jogot is tanította; 1892-ben pénzügyi tanácsos és fiumei pénzügyigazgató lett; 1900-ban a m. kir. közigazgatási birósághoz ítélőbíróvá nevezték ki; jelenleg a serajevói orsz. kormány pénzügyi osztályának főnöke. 1908-ban a II. oszt. vaskoronarendet kapta.
Különböző szaklapokra irt czikkein kívül önálló munkái: Manuale di diritto cambiario. 1886. - Diritto marittimo. 1888. - Cenni storici sull'Economia politica. 1888. - Riforme della legislazione francese sul campo del diritto marittimo privato. 1888. - Cenni sulle finanze di Stato. 1889. - Delle banche... 1889. - Note sur le projet de Code de procedure penale hongrois. 1889. - Teorica dell'Economica politica... 1890. - Principi fundamentali del Diritto commericale ungarico. 1891. - Tengeri magánjogunk és a franczia reformok. 1891. - Praktische Tabellen für Touristen. 1893. - Economia politica. 1893.
Feichtinger János.
Feichtinger János, t. kanonok és főegyházmegyei könyvtáros, szül. 1811-ben, Németszőgyénben. Káplán volt Érsekújvárott és Esztergomban, plébános Süttőn; 1861-ben esztergom-vizivárosi plébános, majd alesperes, 1874-ben főegyházmegyei 138könyvtárosnak nevezték ki, 1881-ben esztergomi tiszt. kanonokká. Meghalt Esztergomban, 1890-ben. Kéziratban maradt terjedelmes műve: A Feichtinger-család, mely a család tagjainak, rokonainak és hozzátartozóinak életrajzát tartalmazza, 1600-tól kezdve, arczképekkel díszítve. Főérdeme a főegyházmegye könyvtárának rendezése és lajstromozása.
Feichtinger Sándor dr.
Feichtinger Sándor dr., kir. tanácsos, szül. Esztergomszentgyörgymezőn, 1817-ben. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, szülővárosában kezdte meg működését; 1861-től városi főorvos, később a városi közkórház igazgató orvosa, s hosszú ideig reáliskolai igazgató volt. Meghalt 1907-ben.
Kisebb értekezései a Berliner Medicinische Central-Zeitungban, a M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (1863-65.), gyógyászati czikkei az Egyetemes M. Encyclopaediában jelentek meg. - Önálló művei: Animalia vertebrata obtutu pharmacologico considerata. 1840. - A Börzsöny-márianostrai trachyt-hegycsoport növényzetéről. 1870. - Jelentés a csajkások területe és Torontál vármegye flórájáról. 1875. - Esztergom megye és környékének flórája. 1899.
Feigler Géza.
Feigler Géza, karnagy, szül. Esztergomban, 1843 márczius 17-én. Budapesten telepedvén le, csakhamar feltűnt alapos képzettségével s a Nemzeti Zenedénél a zeneszerzés tanárának választották meg. Több éven át eredményesen működött mint karnagy a budapesti Unio nevű német dalegylet élén is, a melyet jóformán megmagyarosított. Meghalt Budapesten, 1874-ben.
Termékeny zeneíró volt, s a zene majd minden ágában számottevő művet írt: miséket, miserészeket, betéteket, számos zongora- és orgonadarabot, kamara-zenét, férfi-négyest, vegyes kart. Egyik magyar ábrándjával pályadíjat nyert. Szorgalmas munkatársa volt az Apolló cz. zenelapnak.
Fekete Endre.
Fekete Endre, szül. Esztergomban, 1844-ben. 1861-ben a kegyestanítórendbe lépett s fölszenteltetése után Kisszebenben, Pozsonyszentgyörgyön, Budapesten és Nagykanizsán tanított. 1879-ben tartomány-főnöki titkár, majd kormánysegéd, s a rend növendékeinek tanulmányi ügyvezetője lett.
Munkái: Tapasztalati lélektan. 1872. - Tiszta gondolkodástan. 1873. - A budapesti főgimn. Értesítőjében: A társadalmi élet befolyása a nevelésügyre és iskolára. 1872.
Fenix Farkas.
Fenix Farkas, gimn. igazgató, szül. 1784-ben. Mint Sz. Benedek-rendi áldozó-pap, 1809-17-ben házfőnök és gimn. igazgató volt Esztergomban; utóbb több helyen működött különféle hivatalban. Meghalt 1870-ben. Természetrajzi s vegyes irányú műveket adott ki.
Ferenczy Jakab.
Ferenczy Jakab, házfőnök, szül. 1811-ben. Előbb Pannonhalmán, majd Győrött tanított s itt volt 1852-től 72-ig házfőnök és igazgató; 1872-től házfőnök volt Esztergomban, a hol 1884-ben meghalt. Bővebben szülővármegyéjénél.
Fojtényi Kászon.
Fojtényi Kászon, perjel, szül. Esztergomban, 1812-ben. 1829-ben a Sz. Benedek-rendbe lépett; fölszenteltetvén, 1837-38-ban Esztergomban tanárkodott, majd a pozsonyi akadémián lett hittanár és hitszónok, 1851-66-ig tanár Győrött, 1866-70-ig az új növendékek másodmestere és tanár Pannonhalmán, azután több évig nyugalomban élt Komáromban; 1881-től hét éven át perjel, utóbb házi lelkiatya Bakonybélben, ahol mint aranymisés áldozópap meghalt 1894-ben.
Művei: Magyar költemények. 1833. - Égi lant. A tanuló ifjúság egyházi használatára. Győr, 1841. (15 kiadást ért). - Görög régiségtan rövid egybefoglalta. A magyar ifjúság számára. Buda, 1846. - Görög régiségtan. Győr, 1852. - Több magyar költeménye és vegyes tartalmú czikke jelent meg különféle lapokban és folyóíratokban. - Értekezéseket közölt a győri főgimn. Értesítőben. - Írt szent beszédeket is. - 1835-ben készített egy terjedelmes értekezést a kettős betűk egyszerűsítéséről, íly czímen: "Újra egyszerített magyar betűrend."
Forgách Ágoston.
Forgách Ágoston, gróf, főispán, szül. 1813-ban. 1850-ban esztergomi kanonokká nevezték ki, s 1851-56-ig a herczegprímás oldalkanonokja volt. 1861-ben cz. püspökké, 1871-ben nagypréposttá lett. 1871-81-ig főispánként állott Esztergom vármegye élén. Meghalt Esztergomban, 1888 április 26-án.
Művei: Egyházi beszéd, melyet nmélt. és ft. Palugyai Imre úr, nyitrai püspök pappá szenteltetése félszázados ünnepén mondott. 1854. - Észrevételek a megyék átalakítása körül. 1856. - Közgyűlési megnyitó beszéd. 1871. - Politikai czikkeket is írt. - Kézíratban maradt: Capitulum Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis. I. ab anno 1009-1613. II. ab anno 1614-1876.
Forster Gyula dr.
Báró Forster Gyula dr., szül. Esztergomban, 1846-ban. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1869-70-ben a párizsi jogi iskolát és a College de France-t látogatta. 1870-ben a közalapítványi ügyigazgatósághoz joggyakornokká nevezték ki; két év mulva a közoktatási miniszteriumba rendelték szolgálattételre, fogalmazóúl; 1883-tól 86-ig mint miniszteri tanácsos működött, ezután a magyar földhitelintézetnél az egyik igazgatói állást foglalta el. Ugyanez évben a műemlékek orsz. bizottságának másodelnökévé, később elnökévé nevezték 139ki; 1891-ben a M. Tud. Akadémia archaeologiai bizottságába választották be. 1899-ben az akadémia tiszt. tagja lett. Ezenkívül a nemz. múzeumi tanács, a múzeumok és könyvtárak tanácsának tagja, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint az orsz. régészeti és embertani társulat másodelnöke; a Sz. István-Társulat tud. és irod. osztályának tagja; a Sz. István-rend kiskeresztese, s a Lipótrend lovagkeresztes vitéze, a porosz kir. II. oszt. vörös sasrend lovagja, a pápai Sz. Gergely-rend nagykeresztese. Érdemei jutalmául a király bárói rangra emelte.
Művei: A Kassán fennállott nemesi convictus. 1882. - A magyar vallás-alap hajdan és most. 1888. - A kath. clerus sérelmei 1848 előtt és után. 1889. - A magyar tanulmányi alap hajdan és most. 1892. - Az ingó műemlékek. 1893. - A legfőbb kegyúri jogról. 1896. - A katholikusok autonomiájáról 1897. - III. Béla, magyar király emlékezete. 1900. - A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. 1906. - A vall. és közoktatásügyi miniszter megbízásából szerkesztette a műemlékek orsz. bizottságának kiadványait: I. Magyarország műemlékei. 1905. II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. 1906. Írt továbbá több czikket a napilapokba s folyóiratokba, főleg a Budapesti Szemlébe.
Földváry István dr.
Földváry István dr., tiszti főügyész, szül. Esztergomban, 1855 jún. 21-én. Jogi tanulmányait Budapesten elvégezvén, szülővárosában telepedett le, a hol 1886 óta a város tiszti főügyésze.
Munkái: Költemények. 1878. - A boldogság útján. (Újabb költemények.) 1891. - Egyes költeményei különféle szépirodalmi lapokban jelentek meg. Vallásos költeményei közül különösen említendő a pályadíjjal jutalmazott Szent István cz. himnusza, mely a millenniumi orsz. programm egyik pontja volt s széltében szavalták. - Írt politikai és jogi czikkeket is.
Fraknói Vilmos.
Fraknói Vilmos, kanonok, cz. püspök, szül. 1843-ban. 1865-71-ben az esztergomi papnevelő tanára volt. Jelenleg nagyváradi kanonok, szent-jobbi apát, cz. püspök, a könyvtárak és múzeumok országos főfelügyelője, a M. Tud. Akadémia tiszt. tagja, stb. Bővebb életrajza Nyitra vármegye monografiájában található.
A nemzeti történetírásnak fáradhatatlan művelője, ki számos és értékes művel gazdagította irodalmunkat. Esztergomban a következő műveit írta: Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatikai íratai (1618-1626). 1687. - Pázmány Péter és kora. 3. köt. 1868-72. - Ezenkívül Zádorival szerkesztette az Új Magyar Sion I-III. évfolyamát.
Glück Béla.
Glück Béla, szül. 1872-ben Esztergomban. Iskoláit Budapesten végezte s hivatást érezvén magában a nyomdászatra, 1885-ben a Légrády Testvérek nyomdájába lépett be s ma is ott működik mint művezető. Kiváló érdemei vannak a hazai nyomdaipar fejlesztése körül.
Irodalmilag is dolgozott szakjának kérdéseivel foglalkozó czikkeket írván. Szakczikkei a "Magyar Nyomdászat Évkönyvé"-ben, a "Magyar Nyomdászat", "Grafikai Szemle" hazai s több külföldi folyóiratban jelentek meg. Önállóan jött a Bendtner József emlékfüzet czímű műve. 1905.
Graeffel János.
Graeffel János, pápai prelátus, szül. Esztergomban, 1833-ban. 1856-ban áldozó pappá szenteltetvén, rövid ideig segédlelkész volt; majd tanár lett a nagyszombati főgimnáziumban, később ugyanitt igazgató és az érseki konviktus kormányzója. 1888-ban pozsonyi, egy évvel később esztergomi kanonokká, 1891-ben cz. apáttá nevezték ki; 1900-ban pápai prelátus lett.
Önálló irodalmi művei: A szeretet gyöngyei. Budapest, 1855. - Adiutorium nostrum in nomine Domini. Tyrnaviae, 1858. (II. kiad. 1864; III. 1881.; IV. 1887) - Függelék az "Adiutorium nostrum" czímű imakönyvhöz. - Epitome. A latin adiutorium-ból kivonatos latin-magyar kiadás. 1881. (II. kiadás.) - A sasvári háromszázados búcsújárat. Nagyszombat. 1865. - Néhány értekezést és könyvismertetést is írt.
Gunszt József.
Gunszt József, plébános, szül. Esztergomban 1824-ben. Czikkei a Religióban és Családi Lapokban jelentek meg.
Guzsvenitz Vilmos.
Guzsvenitz Vilmos, tanítóképző-intézeti igazgató, szül. 1865-ben. Fölszenteltetése után hat évig segédlelkész volt Hidaskürtön, 1894-ben Esztergom-Vizivárosban, a hol egyúttal a tanitóképző-intézet segédtanára lett. Két évi működés után ugyanazon intézet rendes tanárává, 1897-ben pedig igazgatójává nevezték ki.
Munkái: Egy középkori mese és aquinói Sz. Tamás. 1895. - A penitenciatartás szentsége 1896. - Szent beszéd Sz. Adalbert ünnepén. 1900. - Vaszary Kolos (Ünnepi beszéd). 1905. - Átdolgozta Erdődi János: Test- és egészségtanár. Lélektanát. Népiskolai nevelés- és tanítástanát; Neveléstörténetét. 1905-1907. - Írt czikkeket a Magyar Állam, Alkotmány, Esztergom, Hitszónoklati Folyóírat, Magyar Tanítóképző, Egyházi Közlöny, Katholikus Nevelés, Népnevelő cz. lapokba és folyóiratokba.
Gyarmathy József.
Gyarmathy József, esztergomi igazgató-tanító, szül. Esztergomban 1853-ban.
Pályadíjas műve: Mikép lehet a gyermekeket iskoláinkban gyakorlatilag a jó rendhez szoktatni? Számos czikket írt az esztergomi lapokba.
Győrffy Iván.
Győrffy Iván, főtanító, szül. 1830-ban. 1867-ben került Esztergomba vízivárosi főtanítónak, s 1883-ban itt halt meg.
140Művei: Mennyei manna. Ima- és énekeskönyv. 1866. - Kis mennyei manna. Kath. ima- és énekkönyvecske. 1872. - Ötven eredeti magyar népdal és dallam. 1871. - A kath. hitvallástan kézikönyve. (Németből) 1872. - Népiskolai olvasó- és tankönyv. 1870. - Tréfás versek. Humorgyöngyök gyűjteménye. 1872. - Garaboncziás diák. Iskolai adomák. 1878. - Földrajzi könyvecske. 1878. (30. kiad. 1895.) - Magyarország története rövid kivonatban. 1878. (22. kiad. 1895). - Természetrajz. 1878. (19. kiad. 1895). - Természettan népiskolai növendékek használatára. 1879. (7. kiad. 1895). - Hat humoros toaszt. 1880. - Toasztok gyűjteménye. (Számos kiadást ért). - Folyóíratokban és lapokban igen sok czikket közölt.
Haan Béla dr.
Haan Béla dr., törvényszéki bíró, született Esztergomban 1868-ban. Költeményeket írt főleg a Bolond Istók, Urambátyám, Üstökös s az Esztergomi Közlöny cz. lapokba.
Haan Rezső.
Haan Rezső, állami anyakönyvvezető, szül. 1838-ban. A jogot Budapesten elvégezvén, 1861-ben Hont vármegye első aljegyzője lett; az alkotmányos élet megszüntével Esztergomba költözött és Esztergom vármegye tiszt. főjegyzője és a középponti választmány jegyzője lett. Szerkesztette az Esztergomi Ujságot 1863-1865-ig; alapította és szerkesztette az Esztergomi Közlönyt. Első munkája a Szépirodalmi Közlönyben (1858) jelent meg; írt még a Divatcsarnokba, Képes Családi lapokba, Pesti Hölgydivatba, Vasárnapi Ujságba és a Fővárosi Lapokba. Önálló munkája: A szebb idők emléke. Esztergom, 1863.
Hamar Pál.
Hamar Pál, orsz. képviselő, szül. Esztergomban, 1817-ben. 1840-ben Esztergom vármegye tb., majd rendes aljegyzője lett; 1846-ban herczegprímási urad. főügyész. 1848-60-ig visszavonultan élt, a mikor újra a közügyi pályára lépett. Később a megye alispánjának választották meg, majd több országgyűlésen tagja volt a képviselőháznak. Meghalt Budapesten 1877-ben, mint közalapítványi kir. ügyigazgató.
Munkái. Vélemény, melyet a magyar főpapi javak és az ezekből kifolyó vallás-alap jogi természete kérdésében a m. országgyűlés képviselőháza bizottságának felhívása nyomán előterjeszt. 1875. - Vélemény, melyet a tanulmányi alapok természete kérdésében a m. országgyűlés képviselőháza bizottságának előterjeszt. 1875. - Vélemény, melyet a budapesti egyetemi alap jogi természete kérdésében... előterjeszt. 1876. - Írt továbbá czikkeket a győri Tört. és Rég. Füzetekbe és az István bácsi Naptárába. - Esztergom vármegye levéltárában levő kézíratai: Esztergomi nemesek könyve. - Az egyháznemességnek az adományozó főpap irányában jogi s birtok-viszonyairól határszabályozás tekintetéből. - Lehet-e az uradalmak és az úrbéri községek között a volt jobbágyság előnyével között szerződéseket főtörvényszékileg megsemmisíteni? - Mily puszták vehetők vissza az uradalmak által a volt jobbágyoktól? - Az egyh. és úri tized közötti különbségről.
Hazay István.
Hazay István, miniszterelnökségi titkár, szül. Bátorkeszin 1868-ban. A Borsszem Jankóba számos czikket írt; megteremtője és írója a Nagypárthy Viktor nevezetű állandó alaknak.
Haugh Béla.
Haugh Béla, főgimn. tanár, szül. Esztergomban 1871-ben. Munkái: Szatirák. 1897. (Horti néven.) A Tolnavármegyei múzeum. 1901. Wosinszky Mór életrajza. Szekszárd. 1908. Írt czikkeket, elbeszéléseket az esztergomi s más lapokba.
Haynald Lajos.
Haynald Lajos, bíbornok-érsek, szül. 1816-ban. 1842-ben az esztergomi presbiteriumba került tanárnak. 1846-ban érseki titkár, majd irodaigazgató lett. 1852-ben erdélyi püspökké nevezték ki. 1863-ban, nem akarván a bécsi Schmerling-Nádasdy-féle kormány politikai czélzatai előtt meghajolni, lemondott püspökségéről, s a pápától Carthágó érsekének czímével kitüntetve, Rómába ment, hol mint a rendkívüli ügyek tárgyalására hívatott congregatió tagja, tekintélyes állást foglalt el. 1867-ben kalocsai érsekké kineveztetvén, hazájába visszatért. 1879-ben bíbornoki méltóságra emelkedett. Meghalt Kalocsán, 1891-ben. A M. Tud. Akadémiának, s több külföldi és hazai tudományos társulatnak tagja volt. Kiadott művei nagyobbrészt kiváló emlékbeszédek.
Helischer József.
Helischer József, városi tanácsos, szül. Esztergomban, 1779-ben. Középiskoláit gyermekek oktatása mellett Esztergomban elvégezvén, a törvénytudományokat kénytelen volt magánúton tanulni s szülővárosában irnoki állást foglalt el. Néhány év múlva árvák gondnoka, 1829-ben városi tanácsos lett, a mely hivatalát 15 évig viselte. 2538 kötetből, több kézíratból és térképből álló könyvtárát végrendeletében szülővárosának hagyta s 3000 váltóforintot rendelt gyarapítására; ezzel a városi könyvtár alapítója lett. Meghalt 1844-ben.
Munkái. Rövid tudósítás az 1838. árvízről. - Írt több tudományos czikket az Urániába. - Descriptio Comitatus Strigoniensis. 84 lapnyi kézírat 1827-ből a városi könyvtárban.
Hermán Jeremiás.
Hermán Jeremiás, Sz. Ferencz-rendi kolostor-főnök, szül. 1815-ben. 1855-62-ben hitoktató és hitszónok volt Esztergomban, majd a szentantali kolostor főnöke lett. Meghalt 1899-ben. Több egyházi művet írt.
Hollósy Jusztinián.
Hollósy Jusztinián, Sz. Benedek-rendi apát, szül. 1819-ben. 1873-74-ben főgimn. igazgató volt Esztergomban, 1874-ben dömölki apáttá választották. 141Meghalt 1900-ban. A M. Tud. Akadémia 1863-ban levelező-tagjának választotta. Több természettudományi művet és egyházi beszédet írt.
Hollósi Rupert.
Hollósi Rupert, főgimnáziumi igazgató, szül. 1845-ben, 1872-ben pappá szentelték és utána mint tanár két évig a kőszegi gimnáziumban, majd tizenegy esztendeig Esztergomban, 14 évig Sopronban működött; 1899 óta az esztergomi katholikus főgimnázium igazgatója. Czikkei a soproni főgimnáziumi Értesítőben, a Pasteiner szerkesztette Római világ és Görög földön czímű munkákban jelentek meg.
Hornig Károly.
Hornig Károly, báró, püspök, 1840-ben. 1878-ban esztergomi kanonok és a herczegprímás egyházi hivatalának igazgatója volt, utóbb vallás- és közoktatásügyi miniszter osztálytanácsos, cz. apát, cz. püspök, miniszteri tanácsos. 1888-ban veszprémi megyés püspök lett. Számos kiváló egyházi művet írt.
Horváth Endre.
Horváth Endre, táblabíró, plébános, szül. Esztergomban, 1816-ban. 1840-ben komáromi káplán, 1844-ben a nagyszombati szeminárium tanulmányi felügyelője, 1849-ben izsai plebános lett. 1870-ben javadalmáról lemondván, mint nyugdíjas élt Esztergomban, a hol a következő évben meghalt.
Munkái. Jó pásztor. Nagybőjti beszédekben. 1844. - Szent beszéd dicső vértanú Sz. Béla püspöknek... ünnepére. 1868. - Nagybőjti szent beszédek Krisztus Urunk egyháza szenvedéséről. 1868. - Irányzatok a Kath. Autonomia ügyében. 1869. - Ezenkívül egyházi és világi lapokba, valamint a pesti növendékpapság magyar iskolájának Munkálataiba több dolgozatot írt.
Hulényi Ferencz.
Hulényi Ferencz, esztergomi karnagy és főtanító, szül. Esztergomban 1816-ban. Munkája: Egyházi énekek a kath. ifjúság számára. Nagyszámú egyházi és világi zenedarabot szerzett.
Horváth Ferencz.
Horváth Ferencz dr., prelátus kanonok, szül. 1851-ben. Segédlelkész volt Pozsony-Virágvölgyön; 1880-tól az esztergomi liczeumban tanított, két év múlva a szemináriumban theologiai tanár lett. 1903-ban esztergomi kanonokká és a szeminárium kormányzójává nevezték ki. Egy ideig társszerkesztője volt a Magyar Sion folyóiratnak, a melybe több czikket írt.
Jordánszky Elek.
Jordánszky Elek, püspök, szül. 1765-ben. 1790-91-ben Bodokon tartózkodott, mint a Berényi grófok nevelője. 1792-98-ban szentszéki jegyző, a prímási levéltár őre, majd Batthyány bíbornok titkára lett. 1798-1804-ben Szölgyénben plébános volt, utóbb a nagyszombati liczeumban tanár; 1807-ben pozsonyi kanonokká és az akademia aligazgatójává, 1816-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1827-31-ig Nagyszombatban élt, mint érseki helyettes, 1830-ban püspökké szentelték föl. Meghalt Esztergomban, 1840 febr. 15-én. Igen sok egyházi művet írt latin és magyar nyelven. A róla elnevezett "Jordánszky Codex" a főegyházi könyvtárban van.
Juhász Mihály.
Juhász Mihály, főgimn. igazgató, szül. Bajnán, 1820-ban. Középiskolái végeztével a jászói premontrei rendbe lépett s fölszentelése után tanár volt Rozsnyón, majd Kassán, ugyanitt 1868-tól főgimn. igazgató. 1872-ben a leleszi levéltár őre, a hol 1891-ben meghalt.
Művei: A magyar nemzeti irodalom története. Iskolai használatra. (Kőnyomat) 1862-64. - Compendium regularum syntacticarum de usu et consecutione temporum. (Kőnyomat) 1872. - Egyházi beszéd Jézus dicsőséges sírjáról. 1858. - Dolgozott a Religio 1851-56. évfolyamaiba: írt a Pesti Hírnökbe, értekezéseket közölt a rozsnyói főgimn. Értesítőiben. Több alkalmi költeményt is írt.
Kamenszky István.
Kamenszky István, bölcseleti és orvostudományi doktor, szül. 1797-ben. Esztergomba kerülvén, több évi orvosi gyakorlat után 1868-ban vármegyei főorvossá választották. Esztergom vármegye táblabírája volt. Meghalt 1858-ban.
Művei: Festivi plausus Dno Joanni Schuster occasione anni novia pia mente oblati. 1819 Orvosi értekezés a magyarországi levegő egészséges létéről... 1825. - Ode magn. dno Michael a Lenhossék. 1827.
Kaprossy János.
Kaprossy (Tillman) János, plébános, esztergomi származású, a hol középiskolai tanulmányait végezvén, a hittudományokat Bécsben és Nagyszombatban hallgatta. Káplán volt Komáromban, 1813-ban a Pazmaneum tanulmányi felügyelőjévé, majd lelkiigazgatójává nevezték ki. 1817-ben nagyölvedi plebános lett; s itt halt meg 1825-ben.
Művei: Szent Istvánnak, Magyarország első királyának dícsérete. Egyházi beszéd. 1814. - A békesség ajándéka. Sz. István-napi beszéd. 1815.
Katona István.
Katona István, történetíró, szül. 1832-ben. A Jézus-Társaságba lépvén, a rend több intézetében tanított. A rend föloszlatása után az esztergomi egyházmegye papjainak sorába vették föl és a Budára áthelyezett egyetemen egy ideig megtartotta történelmi tanszékét. Midőn II. József rendeletére a magyar történet tanítása megszűnt, 1784-ben nyugalomba vonult s a következő hat évet utazásra 142használta föl a hazában szétszórt történelmi emlékek egybegyűjtése végett, Esztergom volt főszállása; s midőn a szent korona Bécsből Budára visszakerült, szemtanúként beszéli el történetében a nemzeti ereklye fogadtatását a prímási székvárosban. 1790-ben Kalocsára vonult, a hol az érseki könyvtár őre lett, később kanonokká nevezték ki. Meghalt 1811-ben.
A hazai történelem kútforrásainak tanulmányozása és gyűjtése volt legkedveltebb foglalkozása. Fáradhatatlan munkásságának eredménye számos műve, melyek közül legterjedelmesebb: Historia critica regum Hungariae, 42 kötetben.
Kelecsényi Ignácz.
Kelecsényi Ignácz, jezsuita, szül. 1712-ben. Több helyen hitszónok volt; 1732-ben tanított Esztergomban, ugyanitt 1755-ben a rendház főnöke lett. Meghalt 1773-ban.
Művei: Mater dolorosa, seu septem planctus Deiparae. (rézmetszetekkel) 1739. - Suasoriae SS. Patrum. 1740.
Keményffy K. Dániel.
Keményffy K. Dániel, plébános, szül. Esztergomban, 1866-ban. 1884-ben belépett Sz. Ferencz szerzetébe, s fölszenteltetése után mint tanár, nevelő, utóbb a rendfőnök mellett, mint levéltáros és könyvtárőr működött. Később az esztergomi főmegye kebelébe vették föl; s kezdetben Budaörsön volt káplán, három hónap mulva az esztergomi nőnevelő-intézet hitoktatójának nevezték ki; 1896-ban az esztergomi tanítóképző-intézet tanára, 1906 óta pedig esztergom-vízivárosi h. plébános és a főegyházi könyvtár őre.
Művei: Történeti tanulmányok. 1892. - Két szent beszéd a polgári és a keresztény házasságról. 1893. - Kossuth-kultusz és katholikus egyház. 1894. - Ötven év (1848-1898.) alkotmányos egyházpolitikája. 1898. - Az esztergomi tanítóképző megalapítása s története. 1899. - Vörösmarty tanító hatása. 1900. - Szent beszéd Sz. Adalbert ünnepére. 1901. - Tanítóképzés és képesítés. 1904. - A modern keresztény politika érvényesülésének akadályai. 1905. - Vaszary Kolos 1905. - Az autonomia és a hívek. 1908. - Ezenkívül számos tanulmányt és czikkeket közölt a kath. napi s szépirodalmi lapokban és folyóiratokban; 1896-ban alapította az Esztergom cz. politikai hetilapot, melynek két éven át volt szerkesztője; hét évig a Hitvédelmi Folyóíratnak társszerkesztője volt.
Kereszty Viktor.
Kereszty Viktor, dr., kanonok, szül. 1855-ben. 1876-77-ben Esztergomban tanítóképzőintézeti tanár lett; majd fővárosi káplán, utóbb karkáplán az esztergomi székesegyházban; 1882-1906-ig a papnevelő-intézet tanára. 1906-ban pozsonyi kanonok lett. Igen sok művet írt az egyháztudományok köréből.
Kersch Ferencz.
Kersch Ferencz, főszékesegyházi karnagy, a magyar Czeczilia-egyesület világi alelnöke, szül. 1853-ban, Bácsalmáson. Megszerezte a tanári oklevelet és 1876-tól a nagybecskereki gimnáziumban tanított. A tanári pályát azonban betegeskedése miatt kénytelen levén elhagyni, teljesen a zene művelésére tért át, a mihez már kis korától kezdve nagy hajlandóságot érzett. 1886-ban a nagyváradi székesegyháznál mint orgonista, később mint karnagy nyert alkalmazást; ettől fogva minden idejét és tehetségét az egyházi zene ápolására és művelésére fordította. 1897-ben az esztergomi főszékesegyház karnagyává nevezték ki, ez állásában rendkívüli tevékenységet fejt ki a zenének az egyház szellemében való tökéletesítésére.
Munkái: Sursum corda (Kántorkönyv). 1902. - Concentus sacri (3 füzet, 16 motettával) 1905. - Alapvető összhangzattan, 1905. - Ezenkívül több füzetet, számos czikket írt az egyházi zene föllendítése érdekében; ilyenek: A népének reformkérdése. Visszaemlékezés a római sz. Gergely-ünnepre. Az esztergomi egyházzenei kodexek. A strassburgi kongresszus. Mértföldjelzők a kath. egyházi zene történetében. Szózat kántorainkhoz. Az egyházi zene kérdésének sarkpontja. Adalékok Liszt Ferencz esztergomi miséjének történetéhez. Liszt Ferencz esztergomi miséjének méltatása. - Zongora-szerzeményein kívül írt hat misét ének- és nagy zenekarra, három kisebb misét 1, 2, 3 szólamra, számtalan betétet, offertoriumot, motettát.
Khlósz Pál.
Khlósz Pál, bölcseleti s jogtudományi doktor. A hazai jog tanára volt a nagyszombati egyetemen s az esztergomi káptalan szentszéki jegyzője a XVIII. század második felében.
Munkái: Praxis seu forma precessualis fori spiritualis in Mariano-Apostolico Hungariae regno usu recepta. Studiosae legum juventuti. 1756.
Klinda Károly.
Klinda Károly, esztergomi érseki tanítóképző-intézeti tanár, szül. Esztergomban, 1861-ben. Több helyen működött mint elemi iskolai tanító; 1900-ban az esztergomi tanítóképzőhöz került gyakorló iskolai tanítónak, 1906-ban pedig a tanítóképző tanára lett.
Munkái: A gyümölcsfák főbb ellenségei és a védekezés. 1896. - Az okszerű szőlőmívelés. 1901. - Az olvasás-írás vezérkönyve a fonomimika szerint. 1905. - Hangutánzó Ábéczé és olvasókönyv. 1906. - Népiskolai Módszertan. 1906. - Átdolgozta Bárány Ignácz elemi iskolai Magyar Nyelvkönyvének 3 füzetét. 1906. - Sajtó alá rendezte Schultz Imre Számoló-könyvét. 1906. - Irt ezenkívül czikkeket a tűzoltóság szaklapjában a tűzoltás különféle ágairól, a kötelező állami tűzbiztosításról; stb.; a tanügyi lapokban különféle iskolai kérdésekről értekezett.

Hunyady János.
Esztergomi szobrok.

Széchy Dénes.
Esztergomi szobrok.

Pázmány Péter.
Esztergomi szobrok.

Magyarország nagyasszonya.
Esztergomi szobrok.
145Klinda Teofil dr.
Klina Teofil dr., prelátus kanonok, szül. 1857-ben. Segédlelkész volt Dorogon, Budaörsön, Ó-Budán és Budapest-Józsefvárosban; 1893-ban szentszéki jegyző, majd prímási titkár lett. 1903-ban esztergomi prelátus kanonoknak nevezték ki.
Munkái: - Vademecum liturgicum. 1892. - Szent család (Imakönyv) 1893. - Idegen világ. Rajzok és elbeszélések. (Ford. Kaposi Józseffel együtt) 1897. - Mult és jelen. Rajzok és elbeszélések. (Szerk. Kaposi Józseffel) 1897. - Az Egyházi Közlönynek rendes munkatársa és a Lelki pásztor rovatnak három évig vezetője volt. Dolgozótársa a Hittudományi Folyóiratnak.
Knauz Nándor.
Knauz Nándor, prépost, született 1831-ben. 1860-ban került Esztergomba mint érseki könyvtáros és levéltáros. 1871-ben esztergomi kanonokká, utóbb cz. apáttá, majd cz. püspökké, 1896-ban pedig pozsonyi préposttá nevezték ki. Meghalt Pozsonyban 1898-ban. Az akadémia 1858-ban levelező, 1873-ban rendes tagjává választotta. Számtalan czikkein, elbeszélésein, költeményein kívül sok nevezetes önálló műve is jelent meg.
Kohl Medárd dr.
Kohl Medárd dr., prelátus kanonok, püspök, szül. 1859-ben. 1878-ban a Sz.-Benedek-rendbe lépett. A theologiát az innsbrucki egyetemen hallgatta. 1885-ben pappá szenteltetvén, egy évig Győrött, három évig Pannonhalmán tanított, mint főapáti titkár hét évig működött. Vaszary Kolosnak herczegprímássá való kineveztetésekor, 1892-ben Esztergomba került herczegprímási titkárnak; 1900-ban esztergomi kanonokká nevezték ki, és még ugyanaz év deczember havában segédpüspökké szentelték fel. A III. osztályu vaskoronarend lovagja. Sok egyletnek elnöke, védnöke, pártfogója. Egyházi és világünnepségeken, közgyüléseken mondott beszédei különféle lapokban jelentek meg.
Kollányi Ferencz.
Kollányi Ferencz, apát, prelátus, született 1863-ban. 1888-tól Esztergom-vízivárosban, majd a kir. városban volt káplán. 1893-ban a Nemz. Múzeum könyvtárának őrévé nevezték ki, a hol jelenleg is működik. Életrajzát bővebben adtuk szülővármegyéje (Komárom) keretében.
Kollár István.
Kollár István, nagyprépost, szül. Esztergomban, 1764-ben. 1789-ben fölszenteltetvén, Esztergom szab. kir. városi segédlelkész lett. Egy év mulva az érseki helynökség irodájában mint jegyző, majd titkár és szentszéki jegyző működött. 1803-ban az óbudai plébániát foglalta el, a hol egyúttal alesperes és szentszéki ülnök lett. 1815-ben esztergomi kanonok, két évvel később a nagyszombati papnevelő kormányzója, 1820-ban Rudnay Sándor oldalkanonokja. Ezután czimz. püspökké és a helytartó-tanács tagjává nevezték ki. 1831 június 1-től mint érseki, Rudnay halála után 1839-ben káptalani, ettől fogva ismét érseki helyettes és nagyprépost volt. Meghalt 1844 július 12-én.
Két beszéde jelent meg nyomtatásban: Az esztergomi Főkáptalan nevében 1839. május 27-én mondott beszéde a Sz. Ignáczról nevezett plebániának mint ideigleni főegyháznak ajtajánál. - Beszéd, melyet ... az egyházi rend és nép nevében ő Herczegségéhez a templomban mondott.
Komlóssy Ferencz.
Komlóssy Ferencz, volt orsz. képviselő, pápai prelátus, bölcseleti doktor, született 1853-ban. A hittudományokat Esztergomban hallgatta; 1881-ben káplán majd több helyen volt tanár, plébános és időközben orsz. képviselő. 1892-ben esztergomi kanonokká és cz. apáttá nevezték ki; 1897-1901-ben a stomfai kerületet képviselte az országgyűlésen. 1900-ban pápai prelátussá lett, 1905-től pozsonyi prépost. Több jogi és történelmi művet írt.
Kondé József.
Kondé József, jószágkormányzó, szül. 1760-ban. Előbb szolgabíró volt Esztergom vármegyében, később az esztergomi érsekség jószágkormányzójává nevezték ki. Meghalt Karván, 1831-ben.
Művei: II. Fridrik burkusok királya. Az országlások nemeiről és az országlóknak kötelességeikről. (Fordítás) 1790. - Gazdaságbéli jegyzések. 1807. - Kiadta Rajnisnak Georgicon fordítását; Virágnak magyar Horatiusa is neki köszönhette megjelenését.
Kopácsy József.
Kopácsy József, született 1775-ben. Pályája végén került Esztergomba; 1838-ban lett esztergomi érsekké. A M. Tud. Akadémia 1831-ben tiszt. tagjává választotta. Meghalt Esztergomban, 1847. szept. 17-én. A kiváló tudós és egyházfő több jeles művet írt. Életét bővebben ismertetjük szülővármegyéjénél.
Kovács János.
Kovács (Fabricius) János, szül. a XVIII. század elején. Esztergomi érseki mérnök volt.
Művei: A Magyar Krónikának rövideden lerajzolt sommája, melynek az első része Pethő Gergely munkájából szedegettetett; rész szerint külömb féle könyvekből is bővíttetett; második része pedig némely írásokból kivétetett. ... 1742. - Hadi exercitum, vagyis Gyalog Regimentek Gyakorlási, mely Kevenhiller főgeneralis alkotmányábul nyelvünkre fordíttatott. ... 1746. - Magyarország krónikájának folytatása. 1750. - Mappa comit. Mosoniensis.
Kovács József.
Kovács József, ref. lelkész, született 1807-ben. A hittudományokat a pápai ref. főiskolában hallgatta; néhány évi káplánkodás után 1834-ben Bátorkeszin lelkészszé választották s ott is halt meg 1888-ban. Mint kiválóan képzett gyümölcstermelő, 146nagy hírnévnek örvendett nemcsak a hazában, hanem egész Európában, sőt azon túl is. Gyümölcsgyűjteményeivel és csemetéivel arany- és ezüstérmeket, díszokleveleket nyert különféle kiállításokon.
Művei: Kalauz a gyümölcsfaültetés, nyesés és a bátorkeszi faiskolában található, s csemetékben, vagy oltóvesszőkben megrendelhető gyümölcsfajok közül. 1861. - A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőtelepek név- és árjegyzéke. 1869. - A bátorkeszi gyümölcs- és szőlőiskola leíró névsora. 1875. - Számos czikke jelent meg különféle gazdasági és kertészeti szaklapokban.
Kőrész Kelemen.
Kőrész Kelemen, hitszónok, szül. 1821-ben. A Sz. Ferencz-rendbe lépvén, több helyen működött mint tanár, könyvtáros és hitszónok; ez utóbbi minőségben éveket töltött Esztergomban, a hol meghalt 1891-ben. Sok egyházi és nyelvészeti könyvet írt. Nyelvészeti értekezései a Magyar Nyelvőrben, Közoktatásban jelentek meg. Szorgalmas munkatársa volt a Magyar Egyházi Szónok, Szabad Egyház, Egyházi Lapok, Havi Szemle, stb. lapoknak.
Kőrösy László.
Kőrösy László dr., főreálisk. tanár, szül. Esztergomban, 1856-ban. Elemi és középiskoláit szülővárosában elvégezvén, egyetemi tanúlmányait Budapesten folytatta, a hol tanári vizsgálatot tett s bölcseleti doktorrá is avatták. 1880-ban herczeg Odescalchi Gyula családjánál házitanár lett, 1882-1892-ig az esztergomi, 1892-től a budapesti V. ker. állami főreáliskola tanára.
Művei: Rumy Károly György élete. Irodalomtörténeti tanulmány. 1880. - Rajzok és elbeszélések. 1882. - Vallásos költészetünk. Irodalomtörténeti tanulmány. 1884. - Berzsenyi Dániel életrajza. Egyetemi díjjal jutalmazott mű. 1884. - Esztergom. Történeti emlékkönyv. 1887. - A kirepült galamb. Regény. 1887. - Katholikus költők. Irodalomtörténeti anthologia. 1889. - A szerelem örvényei. Regény. 1889. - Elkésett apostol. Regény. 1890. - Kortörténeti könyvtár. (Kortársaink. Korrajzok. Budapest. 1894-1896. arczképekkel.) - Egyptom művészete. 1898. - Magyar tanárok Egyptomban. 1899. - Ezenkívül számos irodalomtörténeti s aesthetikai czikket írt fővárosi és vidéki lapokba és folyóíratokba. - Alapította s 1892-ig szerkesztette az "Esztergom és Vidéke" cz. lapot; 1881-1888-ig a "Mulattató Zsebkönyvtár" cz. szépirodalmi vállalatot, a melyből ötven füzet jelet meg. - Szerkesztett még több emléklapot, naptárt, emlékfüzetet.
Krajner Imre.
Krajner Imre, jogtanácsos, a M. Tud. Akadémia lev.-tagja, szül. Esztergomban, 1791-ben. 1815-ben gróf Festetich György titkára, 1827-től gróf Festetich László jószágainak gazdasági elnöke és jogtanácsosa volt Keszthelyen. Meghalt 1875-ben Alsófakoson, (Zala vármegye.)
Munkái: Episkepsis juridica assertorum in ephemeridibus Hesperus dictis circa oppositionem, repulsionem, reoccupationem contentorum. 1816. - A magyar nemes jószág természete Verbőczy koráig, tekintettel a külföldi jogokra. 1843. - Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns... 1872. - A Tudományos Gyűjteményekben jelent meg: A feudum előljáró zsengéje. 1835. - Kézírati munkája: A hűbér nyomai a magyaroknál.
Kratochvila Mihály.
Kratochvila Mihály, theol. doktor, szül. 1753-ban. 1786-ban nagyölvedi plebános lett, a hol 31 évet töltött; 1817-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. Meghalt Esztergomban 1829-ben.
Munkája: Summi momenti succincta Puncta, de fine hominis et mediis ad illum necessarium consequendis ...... 1822. Kéziratban: Nagyölvedi igaz keresztényeknél szokott templomatyjának ájtatos mulatságára szolgáló eredeti jámbor énekek és történetek. ... 1827.
Kremnicska Tamás.
Kremnicska Tamás, kanonok, született 1794-ben. Rövid ideig tartó segédlelkészkedése után bajtai plébános lett, majd tanár, s lelkiigazgató a nagyszombati papnevelőben, 1833-52-ben aligazgató az esztergomi presbyteriumban, utóbb pozsonyi kanonok, a hol meghalt 1860-ban. Két latinnyelvű egyházi művet írt.
Kudlik János.
Kudlik János, orsz. képviselő, plébános, született 1842-ben. 1872-ben az esztergomi tanító-képző intézet tanára s a következő évtől 1881-ig igazgató-tanára volt. Utóbb püspöki plébános lett. 1887-ben országgyűlési képviselőnek választották. Meghalt Püspökiben, 1900-ban.
Művei: Assisi szent Ferencz élete (Chavin de Malan után) 1865. - Bibliai régiségtan. 1871. - IX. Pius intelmei a katholikusokhoz. (Fordítás.) - Magyarázat Kudlik János fatérképéhez 1879. - Írt számos politikai vezérczikket; egyházi beszédeket, könyvismertetéseket és verseket.
Kunszt József.
Kunszt József, született 1790-ben. 1830-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1845-ben érseki, két év mulva káptalani helynök lett. 1850-ben a kassai püspökséget nyerte el, két év mulva pedig a kalocsai érsekségre helyezték át. Meghalt 1866-ban. Több egyházi műve jelent meg.
Kultsár István.
Kultsár István, a magyar hírlapirodalom apja, Esztergomban is működött 1796-99-ben, mint gimnáziumi tanár. Bővebb életrajzát szülővármegyéjénél, Komáromnál közöltük.
Küküllői János.
Küküllői János, történetíró, családi néven Tót-Sólymosi János. A papi pályán előbb az aradi, majd az egri káptalan kanonokja és küküllői főesperes volt. Ebben az időben lett Nagy Lajos király titkos jegyzője. 1359-től Miklós esztergomi érsek helyettese és esztergomi kanonok. Megírta Nagy Lajos király 147viselt dolgait uralkodása kezdetétől egész végéig, sőt azon túl is 1386-ig. Egyes hiányai és tévedései mellett is elsőrangú történelmi kútforrása és nélkülözhetetlen krónikája az Anjou-kornak.
Lang János.
Lang János dr. apát, szül. Esztergomban, 1771-ben. Fölszenteltetése után, 1798-ban drégelypalánki káplán lett; 1801-ben a pozsonyi papnevelőben tanulmányi felügyelő, a következő évben tanár Nagyszombatban. 1806-ban a pesti egyetemen működik, s 1816-ban egyetemi rektornak választják meg. Négy év mulva mint esztergomi kanonokot megbízzák a Pazmaneum kormányzásával; nemsokára a bécsi egyetem hittudományi karának dékánjává választják meg. 1821-ben a rákonyi apátságot nyeri el, 1825-ben királyi táblai főpappá nevezték ki. Meghalt Pesten, 1829-ben.
Nyomtatásban megjelent művei: Alkalmi költemény Bernáth László névünnepére. Posonii. 1794. - Alkalmi költemény Mayer József névünnepére. Posonii. 1795. - Alkalmi költemény Vilt József névünnepére. Posonii. - Dissertatio inauguralis Historico-Juridica. Budae, 1802. - Patrologia quam in Regia Scientiarum Universitate Hungarica praeligit. Budae, 1809. - Memoria ... Ernesti Principis in Schwarzenberg. Viennae, 1821. - Beszéd Majláth György ... honti főispánná iktatáskor, 1828.
Lányi Adolár.
Lányi Adolár, fővárosi hírlapíró. Munkája: Lyrai költemények. 1883.
Lenhossék Mihály.
Lenhossék Mihály, született 1773-ban. 1790-ben Esztergom vármegye főorvosává választották és itt maradt 1808-ig, a mikor a pesti egyetem tanára lett. Meghalt 1840-ben.
Nagyszámú orvosi munkáit német és latin nyelven írta; így Esztergomban léte alatt: Untersuchungen über Leidenschaften und Gemüthsaffecten als Ursachen und Heimittel der Krankheiten. 1804. - Introductio in methodologiam physiologiae corporis humani. 1808.
Lipovnicky István.
Lipovnicky István, püspök, született 1814-ben. Fölszenteltetése után káplán Udvardon, 1841-ben az esztergomi helynökség levéltárosa, majd herczegprímási levél- és könyvtáros lett, 1846-ban komáromi plébánossá választották; a forradalom után le kellett mondania a plébániáról s 5 évig Kufsteinban szenvedett. 1857-ben főegyházmegyei könyvtáros, 1860-ban a királyi helytartótanácsnál tanácsossá, a következő évben közokt. miniszteri tanácsossá, majd cz. püspökké, 1868-ban nagyváradi püspökké nevezték ki. Meghalt 1885-ben. Több egyházi beszédet írt.
Lipthay Sándor.
Lipthay Sándor, (Kisfaludi) egyetemi tanár, szül. 1847-ben; már gyermekségétől fogva Esztergomban nevelkedett, itt végezte középiskoláit, mérnöki tanúlmányait pedig a bécsi műegyetemen. Mint vállalati mérnök Ausztriában, majd Budapesten a m. kir. vasútépítési igazgatóságnál, később, mint az Unió bank vállalati mérnöke, az éjszakkeleti vasút máramarosi vonalának építésénél volt alkalmazva, hol a Taracz-hídnak vezető mérnöke volt. 1873-ban a m. kir. államvasútak budapesti osztálymérnöke lett; 1875-ben a kir. József-műegyetemhez helyettes, egy év mulva rendes tanárrá nevezték ki. 1882-84-ig a műegyetem mérnöki és építészeti szakosztályának dékánja, 1886-89, 1898-1900-ig a műegyetem rektora volt. A Magy. Tud. Akadémia 1891-ben levelező, öt év mulva rendes taggá választotta. A m. mérnök- és építészegyletnek 1879-től titkára, majd alelnöke s elnöke volt. 1896-ban kinevezték az orsz. közoktatási tanács tagjává, 1899-ben megkapta a kir. udvari tanácsosi czímet. Meghalt 1905-ben.
Munkái: A keskeny pályák, mint a mellékforgalom hívatott eszközei. (Az akadémia dícséretével kitüntetett pályamű). 1875. - A vasúti vasfelszerelések. 1877. - A vasúti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre. 1878. - A vasútak valószínű bevételeinek előzetes megállapításáról. 1880. - Vasútépítéstan. 1885-1902. - Rektori székfoglaló beszéd. 1886. - Rektori beszámoló. 1887.-1900. - A vasútak jövedelmezőségéről. 1892. - Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai. 1896. - Beszéd a kir. József-műegyetem részéről Erzsébet királyné ő felsége halála alkalmából tartott gyászünnepélyen. 1898. - Rektori székfoglaló beszéd. 1898. - Hollán Ernő emlékezete. 1902. - Ezenkívül mint titkár szerkesztette 1879-1882-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét, a melybe, valamint más szaklapokba számos czikket írt.
Machovich Gyula.
Machovich Gyula, plébános, született 1858-ban. Hittani tanúlmányait Bécsben elvégezvén, rövid ideig káplán volt. 1883-ban a herczegprímás szertartója, majd titkár és szentszéki ügyész lett; 1893-tól tardoskeddi plébános.
Művei: Taxil Leó volt szabadgondolkozónak önvallomásai. (Francziából) 1887. - A szabadkőművesség elleni szövetkezet és a magyarországi szabadkőművesek névsora. 1887. - Ámítás és valóság. Adatok a szabadkőművesség leálczásához. 1888. - A liberalizmus bűn. (Fordítás.) 1888. - Az 1789-ig franczia forradalom századik évfordulójára. (Fordítás.) 1889. - Szent beszéd. Az esztergomi kath. legényegylet zászlójának szentelése alkalmából. 1889. - Írt még több tárczaczikket, értekezést.
Magyary Szulpicz.
Magyary Szulpicz, benczés tanár, szül. Esztergomban, 1854-ben. Esztergomban, 1887-ben. Hitszónok, majd alkönyvtáros volt Pannonhalmán, 1878-tól főgimn. tanár Komáromban.
148Munkái: Esztergom a tatárjárás korában. 1877. - Rév-Komárom törekvései a szabad királyi városi jog elnyeréséért. 1882. - Adatok a komáromi Sz. András-templom történetéhez. 1884. Ezenkívül czikkeket írt különféle lapokba.
Majer István.
Majer István, született 1813-ban. 1836-ban Muzslán és Esztergomban volt káplán, utóbb az érseki tanítóképzőben tanított; 1849-ben a m. kir. tud. egyetemen a neveléstan helyettes tanárává, a következő évben Pest városa elemi iskoláinak igazgatójává nevezték ki. 1857-ben kürthi plébánossá, 1866-ban az esztergomi kanonokká lett; 1867-ben a III. oszt. vaskoronarendet kapta, nemsokára cz. apáttá és pápai prelátussá nevezték ki. 1876-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta; 1880-ban cz. püspök, 1884-ben érseki helyettes; 1889-ben káptalani nagyprépost, 1891-ben káptalani helytartó lett. Meghalt 1893-ban.
Számtalan czikken, elbeszélésen, értekezésen és sz. beszéden kívül főbb művei: Népneveléstan. - Színdarabok az ifjúság számára. 1846. - Liturgika. Mesterképző intézeti növendékek számára. 1847. - A rézmetszetek műtana. 1846. - Egészségtan a nép számára. 1847. - A jó házigazda. A nép számára életszabályul. 1848. - A magyar képezdék reformja. 1848. - Népszerű beszédek az év minden vasárnapjára. 1849. II. köt. 1851. - A jó és olcsó könyvkiadó-társulat fametszvényei. 1850. - A sz. kir. Pest városában létező reál és elemi tanodák. 1830-1856. - A pesti első bölcsőde megalakítása. 1852. - Arany tanácsok vándorló mesterlegényeknek. 1852. - ABC. és olvasókönyv. 1853. - Vezérkönyv az állat- és növény- és ásványtan oktatásában. 1854. - István bácsi, a boldog családatya. 1854. - Szívmívelő beszélgetések és színjátékok. 1855. - Aranytanácsok szolgálók, dajkák számára. 1855. - A regélő István bácsi. 1857. - Milyen legyen a néptanító. Imák sebesült harczosok vigasztalására. 1849 és 1860. - István bácsi arany tanácsai szolgák, kocsisok ... számára. 1863. - Ügyes Mari, a kis konyhakertésznő. 1863., 1871., 1878. - Elnöki beszédek az esztergomi kisdedóvodában. 1868-1884. - Az esztergomi főmegye papságának közműveltségére ható irodalmi működése. 1873. - Szózat Rumay Károly György sírja felett. 1880. - Rövid visszapillantás az esztergom járási kath. Tanító-egylet 12 évi működésére. 1882. - Ezer műkereszt. 1884. - Második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik ezer műkereszt. - Hazafiúi komoly szavak a főrendiház reformkérdésében. 1884. - Emlékkönyv. 1886. - Szerkesztette a Kath. Néplapot 1850-ben; alapította és szerkesztette az István Bácsi Naptárát 1856-70-ig s 1880-ban.
Makai János.
Makai János plébános, szül. Esztergomban 1852.
Munkája: Latin szókötési példák gyűjteménye. 1876. Czikke a M. Sionban: Vetési Albert, veszprémi püspök. 1897.
Malina Gyula.
Malina Gyula, főmérnök, szül. Esztergomban, 1853-ban. Mérnöki tanúlmányait a zürichi műegyetemen elvégezvén, 1878-ban állami szolgálatba lépett; 1881-ben folyammérnök lett Szegeden, utóbb országos középítészeti felügyelővé, majd a tiszai műszaki osztály főnökévé nevezték ki. 1890-ben az állam szolgálatából kilépett és a torontáli ármentesítő-társulat főmérnöke lett.
Művei: A Torontálmegye belvízrendezéséről készített tervezet ismertetése. 1884. - Az Alföld közlekedési viszonyairól. 1888. - A Tisza szabályozásáról. 1880. - Újítás a vízszabályozás terén. 1898. - A telefon és a villamos csengő berendezések, gondozásának, és jó karban tartásának népszerű ismertetése. 1900. - Egyes czikkei a M. Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében, a M. Mérnök és Építész-Egylet Heti Értesítőjében és a Gazdasági Mérnökben jelentek meg.
Maszlaghy Ferencz.
Maszlaghy Ferencz, kanonok, született 1839-ben. A hittudományokat Esztergomban hallgatta: fölszenteltetése után káplán volt Karancsságon és Muzslán; később nevelő lett a Pálffy grófoknál, azután a pozsonyi főgimnáziumban hittanár és egyúttal jogakadémiai hitszónok. 1871-ben esztergomi liczeumi tanár; négy év mulva herczegprímási szertartó és levéltáros, majd szentszéki jegyző, 1881-ben a budai kir. vár plébánosa, nemsokára cz. prépost lett. 1889-ben esztergomi kanonokká, 1900-ban prelátussá nevezték ki.
Művei: Schweiczi képek. 1872. - Rajna vidékén. Úti vázlatok. 1874. - Dél-Francziaországból. Úti vázlatok. 1875. - Dürer Albrecht kisebb passiója. 1875. - Hardy Bernát Gáspár viaszművei. 1876. - Az esztergomi prímási képtárban levő művek jegyzéke. 1879. - Római emlékeim. 1879. - Kisebb útirajzok. 1879. - Elbeszélések. 1880. - Sz. István öröksége. Szent beszéd. 1882. - Epigonok. Beszélyek. 1883. - Két karácsonyest. Színmű. 1894. - Ezenkívül számos értekezést, czikket, színi jelenetet és elbeszélést írt különféle lapokba; szent beszédeket a Szent Gellért, ifjúsági hitszónoklati folyóiratba. - 1876-ban szerkesztette az Esztergomban megjelenő Irodalmi Értesítőt.
Mathes János.
Mathes János, született 1785-ben. Fiatal korában az esztergomi érsekségben mint gazdatiszt szolgált; majd katona volt és a laibachi csatában elfogatván, Francziaországba került, a hol hét évig tartózkodott. Visszatérése után az esztergomi érsekség nagyszombati uradalmában volt gyakornok, Esztergomban számvevői írnok, később a bazilika építésénél számvevő s felügyelő. Meghalt Esztergomban, 1848-ban.
Munkái: Veteris arcis Strigoniensis, monumentorum ibidem erutorum aliarumque antiquitatum lythographicis tabulis descriptio. 1827. - Ő készítette az esztergomi főegyházmegye első térképét: Mappa archidioecis Strigoniensis. 1822.
149Mattyasóvszky Kasszián.
Mattysóvszky Kasszián dr., benczés tanár, szül. 1879-ben, Esztergomban. Tanított Kőszegen, Pannonhalmán, jelenleg Győrött működik.
Munkái: A Descartes-féle korodinata transzformacio-csoportok differenciál-inváriánsai. 1905. - Vigilate et orate! Vakácziói jótanácsok papnövendékek számára, (Nagy Balázszsal együtt) 1907. (II. kiadás 1908.) - Írt ezenkívül czikkeket az Esztergomba, Alkotmányba, Mária Kertbe és sok szent beszédet a Szent Gellért ifjúsági hitszónoklati folyóiratba.
Mattyasóvszky Marianna.
Mattyasóvszky Marianna. Munkája: Vadrózsák, Rajzok, elbeszélések 1902. - Több czikket és tárczát írt az Esztergomba és Jézus Szent Gyermeksége művének Értesítőjébe.
Meisermann Ignácz.
Meisermann Ignácz, alesperes, szül. Nyergesújfalun, 1835 okt. 11-én. Mint főegyházmegyei pap 1858-tól tíz éven át káplán Kéménden, 1869-től plébános Bátorkeszin, a hol mint alesperes és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa meghalt 1901-ben.
Önálló művei: Jézus az én kívánságom. Ima- és énekeskönyv. 1872. - Mentsd meg lelkedet, vagyis: Elmélkedések könyve a kath. keresztények számára. (Schlőr után fordítva.) 1872. - Katholikus zarándokbot az örökkévalóság útjára, vagyis: Katholikus ima- és énekeskönyv, oktatással s ker. kath. napirend- és életszabálylyal. - Magyarország védasszonya. Ima- és énekeskönyv. 1874. - Népszerű értekezés az 1875. nagy jubileumi kegyelemévről. (Ugyanez tót nyelven is). - Bakács-kápolnai emlékkönyv... 1877. - Hit, remény, szeretet. Kath. ima- és énekkönyv, istenes hitéletre vezérlő rövid oktatásokkal. - Az Isten dícséretére az ártatlanság ajakán. Kath. ima- és énekeskönyvecske. Jó gyermekek számára. - Dícsértessék a Jézus Krisztus. Kath. imádságos oktató és énekeskönyv. 1891. - Új Lelki Manna. Ima- és hangjegyes egyházi énekeskönyv. 1892.
Merényi Lajos dr.
Merényi Lajos dr., levéltáros, szül. Esztergomban, 1854-ben. Tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemen elvégezvén, Kis-Tapolcsányban gróf Keglevich Istvánnál foglalt el nevelői állást; 1879-ben Kis-Martonban a másodlevéltárosi hívatalt kapta herczeg Esterházy Miklós főlevéltárában, majd a herczegi hitbizományi könyvtár és a fraknói kincstár őrzését is reábízták. Jelenleg mint herczegi levéltáros és könyvtárőr él hivatalának.
Művei: Niccolo Machiavelli élete és tanai. 1878. - Magyarország legújabb története (Korn nyomán) 1878. - Herczeg Esterházy Pál nádor 1635-1713. (Bubics Zs. közreműködésével) 1895. - Sok czikke és értekezése jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban.
Merényi Kálmán.
Merényi Kálmán, népiskolai igazgató-tanító, szül. Esztergomban, 1852-ben. Meghalt Kaposvárott 1901-ben.
Munkái: Mezei gazdaság és kertészet tanitása a népiskolában. 1883. - Szülőföldisme. Mosonymegye rövid ismertetése a népiskolák számára. 1886. - Szerkesztette és kiadta a Mosonymegyei Lapokat. Írt neveléstani czikkeket a szaklapokba.
Mérey Mihály.
Mérey Mihály, püspök, 1689-ben nevezték ki az esztergomi káptalan tagjának s 1691 ápr. 30-tól 1692 jún. 20-ig esztergomi plébános volt. Később szekszárdi apát s vegliai püspök lett. Meghalt 1729-ben, Nagyszombatban.
Műve: Nepomuczeni szent Jánosnak élete, halála, tisztelete. Deákbul magyarra fordította. 1716.
Méry Etel.
Méry Etel, tanár, szül. Magyarszőgyénben, 1834-ben. 1851-ben lépett a Sz. Benedek-rendbe s fölszenteltetése után 1857-62-ben Pápán, azután Győrött volt tanár, a hol 1883-ban meghalt.
Kisebb vallásos, neveléstani és művelődéstörténeti értekezésein kívül főleg a régészet terén fejtett ki érdemes munkásságot. A Tanodai Lapokban (1857-60.) megírta Guznics Izidor, Maár Bonifácz, Vajda Samu, Révay Miklós, Bessenyei György életrajzát. - Füssy Tamás mellett részt vett az Ifjúsági Plutarch szerkesztésében, s itt megjelent tőle Garay János és Szent Imre élete. 1858. - A Győri Közlönyben (1869-75): A tüzéri főparancsnokság pecsétje szabadságharczunk idejéből. Római sír. Győrvár négyféle rajza és a győri vaskakas. Győrváros történeti s régészeti emléktáblái. Pálffy és Schwarzenberg képe a győri musaeumban. Achen János képeiről. Római templom emlékköve Bőnyről. - Az Archaeologiai Értesítőben (1872): A győri homokgödrök kősírja Domitian idejéből. A gyári főgimn. musaeum s a vidék nevezetesebb régiségei. - Győrmegye és város egyetemes leírásában (1874): Győr város utczái és nevezetesebb épületei. A győri székesegyház kincstára. Győrvár. A győri főgimnázium régészeti gyűjteménye. Győrmegye műemléke. - A győri főgimn. Értesítőben (1874-79) A győri múzeum római éremgyűjteménye s valami a lelhelyek fontosságáról. Arrabona temetői. Pázmándi Horváth Endre élet- és jellemrajza. 1879.
Mészáros Imre.
Mészáros Imre, kanonok, szül. Muzslán, 1811-ben. A bölcseletet és a hittudományt Nagyszombatban hallgatta, a hol egyúttal élénk részt vett a "honi nyelvgyakorló-egyesület" megalapításában s annak első aljegyzője lett. 1834 aug. 29-án áldozó pappá szenteltetvén, Lekéren, Nagykéren és Barton volt káplán; 1836-ban az érseki liczeumba került tanárnak, a hol 1845 febr. 18-ig tanított; ezután az esztergomi helynökség jegyzője, nemsokára titkára, majd 1847-ben irodaigazgatója lett. Egy évvel később elnyerte a vadkerti plébániát és alesperes lett. 1864 május 26-án esztergomi kanonokká és a Pazmaneum kormányzójává nevezték ki. Bécsben halt meg 1865-ben, de Esztergomban temették el. Az akadémia 1858-ban levelező-tagjául választotta.
Önálló főbb művei: Szavalástan Heinsius nyomán. Nagyszombat, 1840. - Hirscher Jánosnak a positiv kereszténység sikeresb ápolása iránt a badeni kamarák elébe terjesztett javaslata. Németből 150Pest, 1848. - A jegyesek. Olaszul írta Manzoni. Németből fordítva. Pest, 1851. - Segédkönyv a cs. kir. közoktatási Ministerium által iskolai használatra rendelt ABC és olvasókönyv szellemében. Pest, 1855. - Útmutatás a szemléleti számlálás és számolásra. Németből fordítva. Pest, 1858. - Seneca bölcsészetéről. Pest, 1859. - Alosztály. Útmutatás az ABC és olvasókönyv szellemében. Bécs, 1862. - ABC és olvasókönyv. Bécs. 1863. - Olvasókönyv a kath. főelemi és városi iskolák számára. Buda. 1865. - Második nyelvgyakorló és olvasókönyv. Buda, 1868. - Írt ezenkívül több alkalmi és szent beszédet, számos értekezést, közleményt; szerkesztette 1858-ban a "Népnevelés Közlemények"-et. Kéziratban: Seneca bölcsészete. - A társadalom és a kereszténység.
Mészáros Kálmán.
Mészáros Kálmán, rendházi főnök, szül. Esztergomban, 1845-ben. Mint Sz. Ferenc-rendi hitszónok működött Szombathelyen, Andocson, Pozsonyban, 1875-től Budapesten. A budapesti és esztergomi rendház főnöke is volt. Meghalt 1908-ban, Esztergomban.
Művei: Tartományi zsinat Esztergomban 1868. szept. 19. s köv. napjain. A magyar egyház régibb zsinatainak történetrajzával s az egyházi élet jellemrajzával. - Egyházi beszéd a Szent László-Társulat védszentjének évünnepélyén. 1881. - Első magyar szent beszéd, a fiumei magyarajku kath. híveknek. 1883. - Áhitat koszorúja, vagyis ima- és énekeskönyv ker. katholikus hívek használatára. 1885. - Bády Valér atya. Életrajz. 1886. - Nagybőjti szent beszédek. 1894. - A legfölségesebb Oltáriszentség imádása és az oltáregyletnek ismertetése. 1896. - Kampokavallói fájdalmas Szűz csodái (Fordítás). 1889. - Munkatársa a Jó Pásztor cz. szónoklati folyóiratnak; szerkesztette a Legszentebb Rózsafüzér királynéja cz. folyóiratot 1891-92.-ben és a Római kath. papok Naptárát 1895-96-ban.
Mezey Bertalan.
Mezey Bertalan, okl. gépészmérnök, m. kir. technologiai iparmuzeumi tanár, szül. Esztergomban, 1875-ben.
Munkái: Elektrotechnikai gyakorlati alapismeretek. 1904. (II. kiadás, 1908.) - Elektromótorok szerkezete, működése és kezelése, 1908.
Mogyorósi (Hermann) Árkád.
Mogyorósi (Hermann) Árkád, Sz. Ferencz-rendi tanár, szül. Mogyoróson 1851-ben. Az egyházi rendből Amerikában kilépett.
Értekezései: Rövid nézetek az oktatás körül. 1877. Képek a világtörténelemből társadalmi s kulturai szempontokból. Szerkeszti a Praeco Latinus cz. havifolyóiratot Amerikában.
Molnár István.
Molnár István, min. tanácsos, szül. Esztergomban, 1850-ben. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben elvégezvén, a kormány megbízásából külföldi tanulmányútra ment. Visszatérése után a tapolczai gazdasági és borászati iskolai igazgatójává nevezték ki; 1870-ben a budai orsz. középponti vinczellérképző-intézet igazgatója lett. 1877-ben a lausannei nemzetközi filloxera-kongresszusban, 1878-ban a párisi kiállításban, mint a középponti bizottság tagja, részt vett. 1894-ben a budapesti kertészeti tanintézet igazgatója lett. 1897-ben a magyar kormányt a hamburgi kertészeti nemzetközi kiállításon, 1898-ban pedig a gandi (Belgium) nemzetközi kertészeti tanügyi kongresszuson képviselte. Ez évben mint országos gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztos, a III. osztályú vaskorona-rendet kapta; 1893-ban kir. tanácsosi czímet nyert.
Munkái: Az okszerű borászat alapvonalai. 1869. (II. kiad. 1877., III. kiad. 1891.) - A vegytan alapvonalai gazdasági szakiskolák számára. 2. köt. 1873. - Jelentés a lausannei nemzetközi phylloxera-congressusra történt kiküldetése eredményéről. 1877. - Az okszerű szőlőmívelés és borászat kézikönyve. 1883. (4. kiadást ért.) - A szőlő oltása. 1893. - Szőlőmívelési káté. 1885. (4 kiadást ért.) - A budapesti m. kir. vinczellérképezde Évkönyve. 1885. - Jelentés a phylloxera-ügy tanulmányozása végett tett francziaországi tanulmányútjáról. 1889. - Szőlőink újjáalakítása amerikai szőlőfajok segélyével. 1891. - Jelentés külföldi tanulmányi útamról. 1893. - Jelentés a szent-pétervári nemzetközi kertészeti kiállítás- és kongresszusról. 1894. - Exposition internationale d'horticulture a St. Petersbourg. 1894. - Anleitzung zum Weinbau in Reblausgebieten. 1895. - Jelentés a drezdai és berlini kertészeti kiállításról. 1897. - A fatenyésztés, különös tekintettel a községi faiskolákra és befásításokra. 1898. (4. kiadást ért.) - A mezőgazdasági gyümölcstermelés és értékesítés. 1899. - Jelentése az Angliába a gyümölcsértékesítés tanulmányozása végett tett útjáról. 1899. - Magyar pomologia. 1900. - Termeljünk gyümölcsöt! 1901. (Megjelent tót, ruthén, szerb és rumén nyelven is). - A nemes fűz mivelése. 1902. - Szerkesztette a Borászati Lapokat 1877-1886-ig, a Magyar Kertészt 1885-től és 1891 óta szerkeszti a Gyümölcskertész cz. lapot.
Molnár János.
Molnár János, pápai prelátus, orsz. képviselő, szül. Táton, 1850 május 5-én. Mint Esztergom főegyházmegyei pap, káplán volt Esztergomban (kir. város), majd plébános ugyanott (víziváros), 1881-ben Komáromban; 1883-ban cz. apáttá nevezték ki. 1895-től országgyűlési képviselő, később pápai prelátus lett. 1903 óta esztergomi kanonok.
Művei: Tofana. Elbeszélés. Wiesing után. 1874. - Emlékeim Belgium, Anglia és Hollandiából. 1875. - A szentszék függetlensége. Manning után. 1878. - Jézus szeretete a bűnbánók iránt. Manning után. 1878. - Bízzál Istenben. Manning után. 1878. - Korunk négy főhibája. Manning után. 1879. - Jézus szent szívének diadala korunkban, feltüntetve tiszteletreméltó Barat Zsófia s az általa alapított Jézus szent szívéről nevezett zárdaszűzek történetében. 1855. - Nem mese a hétfejű sárkányról, vagy a 7 főbűnről. 1893. - Írt azonkívül több szentbeszédet, valamint számos czikket a M. Államba, M. Sionba bácsi naptárába. - Szerkesztette az Isten Igéje cz. hitszónoklati folyóiratot (1881-82.) és Jézus szent szívének Hirnökét (1881-84.)
151Mórász Antal.
Mórász Antal, esp.-plébános, született Bajóton 1841-ben. Meghalt Kéménden 1906-ban.
Munkái: Az ősrégi kath. egyházat a testvéri szeretet tette nagygyá, erőssé és hatalmassá. 1864. - Szent István jobbjának áldásos működése. Egyházi beszéd. 1874.
Munkácsy Kálmán.
Munkácsy Kálmán, író, szül. Esztergomban, 1866-ban. Középiskoláit Kalocsán és Esztergomban elvégezvén, a jogi pályára lépett; s előbb, mint jogszigorló, a vall. és közoktatásügyi miniszteriumban, majd pedig a vall. és közalapítványi uradalomban vállalt tisztviselői állást. Hajlama azonban az írói térre vonzotta, s munkatársa lett a Pesti Hírlapnak, melynek szerkesztősége az 1889-iki világkiállítás idejére Párisba küldötte ki tudósítónak; majd hasonló megbízatással Londonba és Amsterdamba ment. Betegeskedése miatt egy ideig Olaszországban tartózkodott, 1895-ben visszatért szülővárosába, a hol 1901-ben meghalt.
Különféle fővárosi lapokban közölt társadalmi czikkeken és tárczákon kívül, önállóan megjelent dolgozatai: Hóvirágok. Hosszú estékre. Szürkület. A szív életéből. Pintyőke cz. elbeszélések. A meglepetés. Vígjáték egy felvonásban. - 1895-től haláláig szerkesztette az "Esztergom és Vidéké"-t.
Nagy Márton.
Nagy Márton, igazgató, szül. Muzslán, 1804-ben. 1824-ben a kegyes rendbe lépvén, mint tanár működött Kalocsán, Szegeden és Pesten. 1836-40-ben a bécsi cs. kir. Theresianumban tanított; innét Pestre ment, három év mulva pedig Tatán lett házfőnök és igazgató. Utóbb Szegeden hitszónok és tanár, 1849-ben pedig igazgató lett, s ott halt meg 1873-ban. A M. Tud. Akadémia 1844-ben levelező taggá választotta.
Művei: Az erény ösvénye. 1838. - Ifjuságot képző ismeretek tára. 4. köt. 1840-42. Szavaló könyv. Tanítók és tanulók használatra. 2. köt. 1843. - Sz. miseáldozati énekek a tatai gimn. ifjúság használatára. 1845. - Tisztelgő ódák ft. Grosser János k. r. kormányzónak. 1834, 1846. - Szózat a szegedi nagygimnáziumban. 1851. - Második nyelvgyakorló és olvasókönyv, 1857. - A gyermek fokozatos fejlődése. 1868. - Halotti búcsuzó versek ..." 1860, - Irt még több költeményt és számos czikket, értekezést az Atheneum, Religió és Nevelés, Tanodai Lapok, Jogtudományi Közlöny, Akadémiai Értesitőbe.
Nagy Máté.
Nagy Máté, a XVI. században élt s a legrégibb emlékírók közé tartozik. Esztergomot 1526-ban, midőn gyáva várnagya, Orbóczi András elhagyta, győzelmesen védelmezte s meg is tartotta.
A mohácsi veszedelmet írta le, melyből szerencsésen megmenekült. Emlékirata kivonatban és fordítva Pécsi Ibrahim török történetkönyvében maradt fönn.
Nedeczky Gáspár.
Nedeczky Gáspár, plébános, szül. 1822-ben. 1854-ben plébános lett Dömösön, a hol 1893-ban meghalt.
Munkái: Vasár- és ünnepnapi egyházi beszédek. 1860. - Dömős története és újabb leirása. 1880. - A Nedeczky család. 1891. - Ezenkivül czikkeket írt az Esztergomi Ujságba, az Esztergom és Vidékébe.
Némethy Lajos.
Némethy Lajos, esperes-plébános, született 1840-ben. Fölszenteltetése után káplán volt Szomoron, utóbb a fővárosban, a hol egyúttal mint hitoktató is működött grófi családoknál, 15 éven át pedig az állami tanítónőképző-intézetben tanított; 1888-tól esztergom-vízivárosi plébános, esperes, érsekmegyei könyvbíráló és főegyházi könyvtáros. A történelmi, a régészeti és a heraldikai társulatok választmányi, valamint a Sz. István-Társulat irodalmi osztályának tagja; az esztergomi rég. és tört. társulat múzeumőre. Jelenleg nyugalomban van.
Művei: A római kath. egyházi szertartások régészeti és magyarázati kézikönyve. 1873. (8. kiadást ért). - Nagyboldogasszonyról nevezett budapest-vári főtemplom történelme. 1876. - Budapest-felsővízivárosi sz. Annáról czímzett plébánia-templom rövid története. 1876. - Török mecsetek Budán. 1878. - Kögl Ádám életrajza. 1878. - Az Úr Jézus legszentebb szívének ábrái. Iconographikus munkálat. 1881. - Szent István első és apostoli magyar királyról mondott díszbeszédek irodalma. 1881. - Vázlatok Budapest multjából. 1883. - Adatok a budai felhévvizi Szent-Háromságról nevezett prépostság és káptalan történetéhez. 1883. - Budavár régi helyrajza. 1885. - Adatok Árpádházi boldog Margit ereklyéinek történetéhez. (Jutalmazott mű) 1885. - A Budapest-Vízivárosi Erzsébetiek. 1885. - Necrologium Sacerdotum Archi-Dioecesis Strigoniensis ab anno 1737-1889, 1889. - A pesti főtemplom története. 1890. - Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis. 1884. - Emléklapok Esztergom multjából. 1900. - Adatok a kassai vértanúk történetéhez. 1899. - Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár exlibriseinek lajstroma. 1903. - Igen sok értekezést, könyvismertetést, szent beszédet közölt különféle lapokban és folyóíratokban.
Niedermann Gyula dr.
Niedermann Gyula dr., kir. tanácsos, a m. kir. orsz. elmegyógyintézet nyug. igazgatója, született Esztergomban 1839-ben.
Munkái: Orvosi statisztika, melyet a közgazdasági miniszter által szervezett statisztikai tanfolyamban előadott. 1869. - Az elmebetegek agylágyulása. Fordítás. 1875. - Védekezés a tüdővész ellen. 1897. - Számos értekezése jelent meg a Gyógyászatban, valamint az Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban.
152Nógrádi Jenő dr.
Nógrádi Jenő dr., keresk. isk. tanár, szül. Esztergomban, 1868-ban. Tanulmányainak elvégzése után az esztergomi, majd a sümegi reáliskolában tanított; jelenleg felső kereskedelmi iskolai tanár Győrött.
Művei: Czakó Zsigmond két színműve. 1894. - Kölcsönkért tánczosok. Vígjáték két felvonásban. 1900. - A sümegvidéki nyelvjárás. 1896. - Írt még czikkeket, költeményeket és tárczákat különféle lapokban. - Szerkesztette az Esztergom és Vidékét 1893-ban.
Noszkó Alajos.
Noszkó Alajos, szül. Esztergomban, a XVIII. század közepén. Itt végezvén iskoláit, a Sz. Ferencz-rendiek közé lépett, s Gyöngyösön a nyelvtani osztályokat, Szabadkán a bölcseletet tanította.
Munkái: Virágszótár, melyet összeszedett és betük rendi szerint elosztott. Pesten, 1791. Rendkívül való egyházi beszédek. Buda, 1802. - Explanationes in Emanuelis Alvari institutiones grammaticas ......... Pestini 1804. - Vasárnapokra való egyházi beszédek. Buda, 1806-1807.
Nyulassy Antal.
Nyulassy Antal, szül. 1820-ban. 1851-56-ban Esztergomban, majd Komáromban, Pápán és Győrött tanított; 1866-tól Bakonybélben, Nyalkán és Tárkányban volt lelkész, 1896. perjel Bakonybélben, a hol meghalt 1900-ban.
Művei: Nyulassy Antal versei. 1851. - Új magyar köszöntő. 1853. (több kiadást ért). - Kátyolok a nép életéből. 1865. - Négyeshangú alkalmi dalok, középtanodai növendékek számára. 1865. - Emlény az esztergomi nagygimnázium fölavatására. 1852. - Írt még több alkalmi költeményt; közölt verseket és értekezéseket különféle lapokban; szerkesztette 1865-től éveken át a komáromi kalendáriumot.
Ocsovszky Ferencz.
Ocsovszky Ferencz, prépost, született 1816-ban. 1844-ben az esztergomi érseki helynökségnél levéltáros lett s a szentszéki jegyzői és titkári teendőket is hosszabb ideig végezte. Utóbb plébános lett, majd hitelemző a fővárosban. 1854-ben Esztergomban az érseki könyvtár s a prímási világi levéltár őrévé nevezték ki; 1871-ben nagyszombati plébános és kanonok, később kápt. prépost lett. Meghalt 1898-ban. Műveit Pozsony vármegye keretében ismertettük.
Oláh Miklós.
Oláh Miklós, született 1493-ban. Előbb pécsi, 1522-ben esztergomi kanonok. 1526-ban II. Lajos király és Mária királyné titkára, a következő évben székesfehérvári kanonok lett. Midőn Mária királynő Németalföld kormányát elnyerte, Oláh mint főtanácsos működött mellette 1542-ig; innen visszatérvén, zágrábi, majd egri püspökké, 1553-ban pedig esztergomi érsekké nevezték ki; 1562-ben királyi helytartó lett. Meghalt Nagyszombatban, 1568 jan. 14-én. Nemcsak mint államférfiú lett nevezetes alakja hazai történelmünknek, hanem mint történetíró is kiváló nevet vívott ki magának.
Osvald Ferencz dr.
Ovald Ferencz dr., apát, szül. Esztergomban, 1790-ben. Hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, öt évig mint káplán működött. 1818-ban a pesti középponti papnevelő tanulmányi felügyelőjévé, majd rendes tanárrá nevezték ki; ez állásában ötször volt a theol. kar dékánja, 1840-ben pedig az egyetem rektori hivatalát viselte. 1846-ban nagyváradi kanonok, 1850-ben tankerületi isk. tanácsos, majd felügyelő, 1852-ben krasznai főesperes és apát lett. Meghalt 1856-ban.
Szerkesztette az Egyházi Folyóiratot (1833-34.). - Ezenkívül két beszéde jelent meg: Oratio, qua Josepho Godinger SS. Theologiae Doctori et Reigae Universitatis Pestinensis Professori p. o. pie in Domino defuncto suprema iusta persolvit. 1832. - Oratis in anniversaria solemnitate Instauratae Regiae Scientiarium Universitatis Hungariae die VII. Calendas Julii MDCCCXL. Pesthini in Palatio majore ejusdem Regiae Universitatis dicta. 1840.
O'sváth Andor.
O'sváth Andor, főjegyző, született 1873-ban. Sokoldalú író. Fiatalabb éveiben hangulatos költeményeket és tárczákat írt a helyi lapokba; később társadalomtudományi, társadalmi és közgazdasági irányczikkeket írt, s állandóan foglalkoztatta kedvencz tárgya, a régészet. Iskolái elvégzése után gazdasági szaktanár lett, majd a közigazgatási pályára lépett. Ez idő szerint Esztergom sz. kir. város főjegyzője, az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat II. titkára, a városi tűzoltó egylet tb. parancsnoka, stb. Utóbbi minőségben a hírneves herczegprímási képtár égésénél teljesített önfeláldozó készségéért a "Pro Ecclesia et Pontifice" czímű díszérmet nyerte.
Önálló munkái. Esztergom szabad királyi város kül- és belgazdaságának emelése. (1897). - A munkástörvény ismertetése. (1898). - A városi közkórház története. (1900). - A Dobozi pár. (Elbeszélés és történelmi visszapillantás. 1904). - A hazai r. t. városoknak a törvényhozás elé terjesztett emlékirata. (1906). Közel 2000 társadalmi társadalomtudományi, szocziális, közgazdasági és közigazgatási czikk, a melyeknek egy része országos és helyi lapokban, az utóbbiak pedig az általa szerkesztett "Városok Lapja" czímű hivatalos folyóiratban jelentek meg; több szabályrendelet tervezet s végűl e műnek Esztergom sz. kir. város leírását tárgyazó része.
Palásthy Pál.
Palásthy Pál dr., püspök, szül. 1825-ben. Mint kassai egyházmegyei pap, a pesti egyetemen az erkölcstan tanára volt; 1871-ben esztergomi kanonok lett; 1886-ban püspökké szenteltetvén föl, az esztergomi bíboros-érsek segédpüspöke 155volt. Meghalt 1899-ben. Írt erkölcstani, jogi és történelmi műveket. L. Zemplén vármegye monografiáját.

Szentelt olaj-tartó.
(Eredetileg Zsigmond király ivókupája.)
XV. századbeli mű.

Súky Benedek kelyhe és u. n. formalium, ereklye-tartó. (XV. század.)

Mátyás diák kelyhe (XV. század) és a Szakolczay-kehely (XVI. század.)
Palkovich Győző.
Palkovich Győző, esp.-plébános, született Esztergomban 1850-ben.
Munkái: Részletes tan- és óratervek a kath. népiskolákban végzendő hittani anyag feldolgozásához. 1893. Részletes tantervek a népiskola tantárgyainak feldolgozásához. 1893. Írt szent beszédeket, értekezéseket, könyvismertetéseket.
Palkovics György.
Palkovics György, kanonok, született Ottóvölgyön 1763-ban. Felszenteltetése után Szélaknán, Bazinban volt. 1796-ban papnevelőintézeti tanúlmányi felügyelő, 1800-ban theologiai tanár a pozsonyi papnevelőben. 1803-ban káptalani könyvtárőr, 1816-ban esztergomi kanonok, 1825-ben prépost. Meghalt Esztergomban 1835-ben. Egészen a tudományoknak élt. A bibliát lefordította tótra s 1831-ben kiadta. Nagyon sok s becses kéziratot hagyott hátra az esztergomi egyházmegyére vonatkozólag, névszerint: Annales Eccl. Metrp. Strigoniensis. Adparatus ad Hist. Ecc. Metrp. Strigoniensis.
Palkovics Károly.
Palkovics Károly, volt alispán, szül. 1816-ban. A jogot Pesten végezte s már jurátus korában alkalma volt Németh, a híres szeptemvir mellett az akkori idők nagy férfiaival megismerkedni. Különösen Kölcsey tett rá nagy hatást. Húsz éves korában Esztergom vármegye aljegyzője lett s már ekkor feltünt kiváló szónoki tehetségével. 1848-ban a vármegye kormánybiztosa volt. A szabadságharcz után elfogták és halálos ítéletet kapott, a melyet az utolsó perczben változtattak át tizenkét évi várfogságra. Ebből négy és fél évet töltött ki, azután szabadon bocsátották, de karvai birtokára internálták. 1861-ben első alispánja lett a vármegyének s ekkor szerkesztette azt a felíratot, a mely annak idején az egész országban általános feltünést keltett, s valamennyi vármegyét fellelkesítette. Azután ismét Karvára vonúlt s itt érte a királyi kinevezés, mely az Esterházy herczegi javak zárgondnokává tette meg. Közben mint orsz.-gyűl. képviselő a Deák-párt tagja lett s mint ilyet a belügyminiszteri tárczával is megkínálták, de ő nem fogadta el. A hetvenes évek végén nyugalomba vonult. Meghalt 1897-ben Esztergomban.
Péchi Lukács.
Péchi Lukács, az esztergomi egyházmegye területén növekedett föl és a XVI. század második felében az esztergomi káptalan ügyésze volt.
Művei: Kalendarium. Ez az mostani M.D.LXXIX. Esztendőben történendő néminemű dolgokrul. (Fordítás) 1579. - Szent Ágoston Doctornac, elmelkedő: magan beszélő: es naponkint való imadsagi. M.D.XCI. - Az keresztény szűzeknek tiszteságes koszorúra. 1591. - Az keresztyén hadakozásnak tüköre. 1591. - Hasznos orvossag. Minden lelki betegsegek ellen. M.D.XCVII. - Calendariom és ez mostani MDXCVII. esztendőben történendő néminemü dolgokrul (Fordítás) 1597. - Az Test Kornyul való Hét Irgalmassagnak chelekedetiről. 1598.
Pécsi Gusztáv dr.
Pécsi Gusztáv dr., theologiai tanár, szül. 1874-ben. Társszerkesztője az "Esztergom" czímű keresztény kath. irányú politikai hetilapnak.
Munkái: "A fizikai axiómák válsága" 1907. Buzárovits-nyomda Esztergom. "Newton rendszerének haldoklása" 1908. ugyanott. "A természettudomány reformja" (I. könyv: Newton rendszere és az új fizikai rendszer; II. könyv: az új naprendszer). Németül megjelent 1908-an. "Az Ige testté lőn" karácsonyi színmű 4 felvonásban, 1907 Buzárovits-nyomda Esztergom. "Cursus Brevis Philosophie" I. kötet (Logica Metaphisica 1906); II. kötet (Cosmologia. Psychologia 1907.)
Perényi Kálmán.
Perényi Kálmán dr., Esztergom vármegye alispánja, szül. Esztergomban, 1863-ban. Középiskolai tanúlmányait Esztergomban végezte, a hol a főgimnáziumban fennállott irodalmi önképzőkörnek elnöke, s az ifjúsági ének- és zenekarnak karvezetője volt. Budapesten, az egyetemen tett doktorátust. Már fiatal jogász korában több, előkelő szépirodalmi lapnak munkatársa és az akkor fennállott "Irók és művészek Körének" kedvelt tagja volt. Szoros barátságban állott Reviczky Gyulával, a korán elhúnyt kiváló poétával s több akkori fiatal iróval. Jogi tanulmányainak befejezése egybeesik édes atyjának kora elhalálozásával. Ez a megrendítő esemény eredetileg tervbe vett életpályájáról, az írói pályáról eltérítette, s özvegy édes anyjával Esztergomba vonúlt, a hol, mint közigazgatási gyakornok, majd mint tiszteletbeli főszolgabíró, a vármegye szolgálatába lépett. Később helyettes árvaszéki ülnök, majd valóságos szolgabíró lett, 1894-ben pedig a párkányi járás főszolgabírójává választatott. Az 1902. évben középponti főszolgabíróvá választották. Az úgynevezett alkotmány-védelem idejében, a vármegye volt alispánjának félrevonulása és a főjegyzőnek honti főispánná történt kineveztetése folytán, főjegyző és alispánhelyettes lett. Az alkotmányküzdelem lezajlása után, 1906. évi május 23-án, majd másodízben az 1907. évi általános tisztújítás alkalmával, egyhangúlag a vármegye alispánjává választották, a mely állását máig a legnagyobb igyekezettel tölti be.
156Művei: Lyrai költemények (1879-1882.) 1883. - Mezei virágok. Novellák. 1885. - Felhők és csillagok. Költemények (1883-1887) 1888. - Fényben, árnyban. Humoros elbeszélések. 1894. - Írt több zenedarabot is. - Megalapította s 1892-93-ban szerkesztette az Esztergomi Lapokat.
Perger Lajos.
Perger Lajos, esperes-plébános, szül. 1853-ban. Fölszenteltetése után káplán volt Varbón, Dunamócson, Gútán, Esztergomban (királyváros); 1886 óta plébános Esztergom-Szentgyörgymezőn; 1907-ben esperessé nevezték ki. Tanítja az esztergomi szemináriumban a gazdaságtan és magyar közjogot.
Munkái: Esztergom város és vármegye egyházi és világi íróinak koszorúja. 1887. - Esztergom-Szentgyörgymezei plébánia története. 1901. - Irt czikkeket az István bácsi Naptárába, Kath. Hetilapba, Népnevelőbe, Magyar Sionba és Esztergomba.
Pethes Géza.
Pethes Géza, vármegyei árvaszéki jegyző. Összegyűjtött lirai költeményei két kötetben jelentek meg 1878-ban és 1881-ben.
Pontelly Károly István.
Pontelly Károly István, szül. 1840-ben, Esztergomban. Mint Sz. Benedek-rendi tanár, 1863-64-ben az esztergomi, utóbb a kőszegi gimnáziumban tanított. 1874-ben átlépvén a csanádi egyházmegyébe, káplán volt Szegeden, majd főgimn. tanár Temesvárott; 1889-ben plébános lett Szabadkán, a hol 1898-ban meghalt.
Munkái: Szent István első és apostoli magyar királynak nemzet- és honmentő vallási és politikai érdemei. Egyházi beszéd. 1879. - A temesvári magyar nyelv-terjesztő egyesület feladatai. 1883. - A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat 13 éves működésének vázlata. 1884. - Szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesitőt 1880-87-ig Temesvárott.
Pór Antal.
Pór Antal, esztergomi kanonok, szül. Esztergomban, 1834 okt. 18-án. A gimnázium hat osztályát szülővárosában elvégezvén, 1849-ben mint honvéd tett a hazának szolgálatot. Hadi fogságból való kiszabadulása után, 1850-ben fölvették a főegyházmegyei növendékpapok sorába és egy évet a pozsonyi Emericanumban töltött. Bölcseleti tanulmányainak folytatására Nagyszombatba került, a hittudományokat pedig a Pazmaneumban hallgatta. Utána még két évig maradt az osztrák fővárosban, mint tanárjelölt és a történelmi szak hallgatója. 1857-ben áldozó-pappá szenteltetvén, tanár lett a nagyszombati főgimnáziumban, s mint ilyen, két pályadíjat nyert az Akadémián. 1871-ben esztergomi kir. városi plébánossá választották meg; 1875-1881-ig Esztergom városát képviselte az országgyűlésen. 1880-ban pozsonyi kanonokká, hat év mulva cz. apáttá, 1893-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1900-ban pápai prelátus lett. Az irodalom terén kifejtett munkásságáért az Akadémia 1872-ben levelező, 1892-ben pedig rendes tagjává választotta. Ezen kívül a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Herald. és Geneal. Társaság igazgató-választmányának, és a Szent István-Társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja, az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat társelnöke.
Számtalan czikkein, értékezései és könyvbírálatain kívül, önállóan megjelent művei: Athén Perikles korában. Pest, 1868. - Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda, 1870. - Hellas földírata és hellen államrégiségek. Pest. 1871. - Szent István király. Pest, 1871. - Hunyady János. Budapest, 1873. - Róma története a nyugoti birodalom elenyésztéig. Budapest, 1873. - Egyházi beszéd Szent István király ünnepén. 1873. - Aeneas Sylvius II. Pius pápa. Budapest, 1880. - Rónay Jáczint. Pozsony, 1885. - Érdekes per a XIV. századból. 1885. - Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, 1886. - Ipolyi Arnold emlékezete. 1887. - Gvadányi József emlékezete. 1887. - Trencséni Csák Máté. 1888. - Habsburgi Ágnes, magyar királyné. 1888. - Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor. 1890. - Csór Tamás, királyi főajtónálló. 1890. - Bánk-bán Melindája. 1890. - Tóth Lőrincz, a kir. tárnokok mestere. 1891. - Emlékbeszéd Rónay Jáczintról. 1891. - Az Osl-nemzetség története. 1892. - László, erdélyi vajda. 1892. - Nagy Lajos élete. 1892. - Nagy Lajos m. király viszonya Giannino franczia trónkövetelőhöz. 1892. - Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. sz. végéig. 1893. - Az Anjouk kora. 1895. - Emlékbeszéd Dankó József levelező-tagról. 1897. - Nagy Lajos litván hadjárata. 1899. - Záh Feliczián pöre. 1900. - Nagy Lajos, a halicsi érsekség megalapítója. 1900. - Boleszló herczeg, esztergomi érsek. 1900. - Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen. 1900. - Magyar vonatkozású faliképek Runkelsteinban. 1900. - Nagy Lajos király viszonya az aquiléjai patriárkákhoz. 1900. - Erzsébet királyné aacheni zarándoklása 1357-ben. 1901. - István úr árvája. 1901. - Die Runkelsteiner Wandgemälde in ihrer Beziehung zur Geschichte Ungarns. 1901. - A magyar Anjouk igényei a lengyel trónra. 1902. - A négy Miklós. 1902.- Magyar-lengyel érintkezés a XIV. században. 1903. - A magyar Anjouk lengyel krónikása, Czarnkovi János. Kolozsvár. 1904. - Keszei Miklós. 1905. - Jegerndorfi Pál, nyitrai főesperes (1350). 1905. - Neszmélyi Miklós, Nagy Lajos király tanítója 1907. - De-Surdis II. János, esztergomi érsek. 1907. - Anjouk és Wittelsbachok. Nagy Lajos kir. második szövetkezése IV. Károly császár ellen. 1907. - Ő írta meg e kötet számára a vármegye történetét az Anjouk korában.

Pór Antal.
Prohászka Ottokár.
Prohászka Ottokár, püspök, született 1858-ban. Hittudományi tanulmányait Rómában elvégezvén, Esztergomban liczeumi, majd 1884-ben papnevelő-intézeti hittanár lett, 1890-től egyúttal lelkiigazgató. 1904-ben székesfehérvári püspök lett. Kiváló szónok és nagytudományú hittudós, a kinek számtalan műve, s kisebb czikke jelent meg. Bővebb életrajzát lásd Nyitra vármegye monografiájában.
157Pucz Antal.
Pucz Antal, alesperes, szül. Esztergomban, 1767-ban. Itt végzé középiskoláit, a hittudományt Pozsonyban. 1790-ben fölszenteltetvén, káplán volt Óbudán, majd helyi káplán Érseklélen. 1798-ban plébános lett Nagybajcson, 1812-ben Ballonyban; utóbb alesperes lett. Meghalt 1831-ben.
Művei: A Vallás győzedelme a mai Hitetlenek és uj Böltsek ellen. (Németből ford.) 1797. - A Teremtőnek esmérete és szeretete, a teremtmények vizsgálásából. (Németből ford.) 1807. - A keresztes hadaknak rövid leírása. 1816. - Értekezés a ragadó nyavalyákról, azoktól való őrizkedésről. 1816. - Tavaszi virágok. 1817. - Aesthetika, vagyis A Szép Tudományoknak Theoriája. (Németből ford.) 1817. - A babonának és az ő sokféle nemeinek rövid előadása. 1822. - Nyári rózsák. 1823. - Értekezés a nemzeti nyelv tökéletesítése és terjesztéséről. 1824. - Őszi gyümölcsök. 1827. - Értekezés az ördöngösségről. Latinból. 1829. - A Tudom. Gyűjteményben: A tudósok a tudományok becséről. 1817. - Kant filozófiájának fő resultátumai. 1818. - A nevelésbeli fenyíték mineműségéről. 1819. - Az akarat szabadsága. 1828. - Jámbor élet, szoros ösvény. - Hierónak, Syrakusai királynak története.
Rajner Lajos.
Rajner Lajos, püspök, érseki helyettes, született 1842-ben. 1869-ben főgimn. tanár volt Nagyszombatban; később érseki levéltáros és szertartó, szentszéki jegyző, majd herczegprímási titkár, 1882-ben pedig irodaigazgató lett. Négy év mulva esztergomi kanonokká, nemsokára cz. préposttá, 1900-ban pápai prelátussá nevezték ki. Bővebben ismertetjük működését szülővármegyéje, Hont keretében.
Munkái: Szent beszéd a szent benedeki apátsági templom helyreállítása alkalmából. 1889. - A kereszt Isten ereje. Nagypénteki szent beszéd. 1890. - Szent beszéd Szent István király ünnepén. 1890. - Gedeon harmatos és száraz gyapja. Szent beszéd. 1890. - Mária, Magyarország Nagyasszonya. Szent beszéd. 1896. - A püspöki székek betöltésének története, különös tekintettel Magyarországra. 1901. - A rituale kérdés Magyarországon. 1901. - Szent beszéd az esztergomi Szent Anna-templom helyreállítása alkalmából. 1901. - Szent beszéd Szondi György hősi halálának negyedfélszázéves emlékére. 1902. - Írt továbbá szent beszédeket a Katholikus Lelkipásztorba, Isten igéjébe; értekezéseket, könyvismertetéseket, verseket különféle lapokba és folyóiratokba.
Rajnis József.
Rajnis József, a magyar irodalom nagybuzgóságú úttörője, mint Jézus-társasági tanár működött Esztergomban, 1761-ben. Később Kassán, Nagyszombatban és Győrött tanított, a mely utóbbi helyen 1786-ig az akadémia egyházi felügyelője volt. Végre a keszthelyi Georgicon igazgatójává nevezték ki, a hol 1812-ben meghalt.
Récsey Viktor.
Récsey Viktor, gimn. tanár, született 1858-ban. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, több helyen működött mint tanár; 1891-94-ig Esztergomban tanított, utóbb a középponti könyvtár őre volt Pannonhalmán. Meghalt 1908 október havában.
Egyéb művein kívül, esztergomi tartózkodása idejében írta: Néhány kiváló emlék Esztergom vidékéről. 1892. - Az esztergomi Sz. Lőrincz-templom maradványai. 1893. - Pannonia ó-kori mythologiai emlékeinek vázlata. 1894.
Réger Béla dr.
Réger Béla dr., főgimn. tanár Szentgotthárdon, szül. Esztergomban, 1882-ben.
Munkái: P. Ovidius Naso: Fasti. 1903. - A határozott névmutató. 1905. - Mikszáth, Herczeg, Ambrus. (Ismertető felolvasások) 1908. - Czikke: Az "articulus" magyarjai. (M. Nyelvőr. 1904.)
Réh János.
Réh János, szül. 1821-ben Esztergomban. Fölszenteltetése után nyergesújfalusi, később esztergom-vízivárosi káplán lett, végre káptalani karkáplán volt; 1850-ben a pesti papnevelőbe került lelkiigazgatónak; 1853-tól Esztergomban működött lelkiigazgatói minőségben. 1864-ben betegeskedése miatt nyugalomba vonult. Meghalt Meránban, 1895-ben.
Munkái: Manuale ordinandorum usibus cleri iunioris et neo-sacerdotum. 1860. - Czikkei a budapesti növ. papság Munkálataiban és különféle lapokban, folyóiratokban jelentek meg. - Kéziratban hátrahagyott munkája: A szükségesebb egyházi reformokról. 1865. (3 kötet.) - Comes Pius 1892. (1 köt.)
Rendek József.
Rendek József, született. 1810-ben. 1861-ben lett esztergomi kanonokká s utóbb cz. apáttá nevezték ki. Meghalt 1875-ben. Bővebb életrajzát szülővármegyéje, Komárom keretében közöltük.
Rényi József dr.
Rényi József dr., szül. Esztergomban, 1871 febr. 15-én. Iskoláit az esztergomi tanintézetekben, jogi tanulmányait Budapesten végezte, s 1891-ben mozgalmat indított egy válaszirat érdekében, a melylyel a magyar főiskolák ifjúsága a bukaresti diákoknak akkor egész Európában terjesztett magyarellenes memorandumára felelt. Ez irat magyar, franczia és német kiadásban jelent meg, s több ezer példányban terjesztették el Európaszerte. 1891-2-ben az egyetemi ifjúság az Egyetemi Kör elnökévé választotta, s ez időben az Egyetemi Lapok szerkesztője volt. Egyetemi tanulmányai végeztével hosszabb tanulmányútat tett Franczia-, Angol- és Olaszországban. 1895-ben a közoktatásügyi miniszterium kebelébe lépett, melynek elnöki osztályában, mint a miniszternek fenntartott ügyek előadója, tíz évig működött. 1900-ban a budapesti tud. egyetem jogi 158kara magántanárrá képesítette; 1905-ben pedig a király a József-műegyetemen szervezett magyar közigazgatási jogi tanszékre nevezte ki, hol a tanszaknak ma is egyetemi tanára.
Művei: A helyi önkormányzat. 1896. - Dolgozatok az angol és franczia közigazgatási jog köréből. 1899. - A gyülekezeti jog. 1900. - A felelősségi rendszer, mint jövendő közegészségi közigazgatásunk alapja. 1901. - A magyar közigazgatási jog kézikönyve. 1902. - Guide des étudiants, offert par le comité d'organisation aux membres du IIIe congrés international des étudiants, qui aura lieu à Budapest (Hongrie) du 24 au 30 septembre 1902. (Névtelenül).
Rényi Rezső.
Rényi Rezső, született 1827-ben. Nyilvános pályáját Zólyom vármegyében kezdette meg, majd tevékeny részt vett a szabadságharczban; 1865-ben az esztergomi városi törvényszék elnökének választották, utóbb ügyvédi pályán működött. 1889-ben Pozsonyba költözött, hol a Toldy-kör elnökévé választotta. Meghalt 1899-ben.
Esztergomban a következő műveket írta: Pausanias. Tragoedia 5 felvonásban. 1866. - Vallás és művészet szépészeti kapcsolatban. 1869. - Petrarca mint hazafi, tudós és költő. 1875. - Hrosvitha álláspontja a mysteriumok és fejlett dráma között. 1876. - Az esztergomi primási kép- és metszettár. 1879. - Petrarca és Kisfaludy Károly. Irodalomtörténeti tanulmány. 1880. - Italia költészetéből. A szerzetes költők. 1883. - Italia költészete a középkorban. 1887. - Szerkesztette 1877-79-ig Az Esztergom cz. hetilapot; ebben és más lapokban, folyóíratokban számos értekezést, czikket, bírálatot írt.
Reusz József.
Reusz József, az esztergomi takarékpénztár igazgatója, született Esztergomban, 1837-ben. Meghalt 1907-ben.
Munkája: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története.
Révay Miklós.
Révay Miklós, a magyar nyelvészet nagynevű megalapítója, mint piarista tanár tanított az esztergomi gimnáziumban az 1796-99-ik évben. Sok hányattatás után 1802-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanszékét nyerte el. Meghalt 1807-ben.
Révész Béla.
Révész Béla, fővárosi hírlapíró, szül. Esztergomban, 1876-ban. Belső munkatársa volt több fővárosi lapnak, így az Esti Hírlapnak, Magyar Hírlapnak, Friss Ujságnak. Most a Népszava szerkesztőségének tagja.
Munkái: Emberek harcza. Novellák. 1901. - Forgatagban. 1903. - Uj novellák. 1905. - A nagy börtön. 1907. - Ez idő szerint több műve Németországban jelenik meg. Novellákat ír az Az Ujság, Pesti Napló, Népszava napilapoknak, a Hét és a Nyugat folyóiratoknak.
Rigler Gusztáv dr.
Rigler Gusztáv dr., egyetemi tanár, szül. Dunamocson, 1868-ban. A budapesti egyetemen éveken át mint tanársegéd működött. Az egyetemi magántanári képesítés megszerzése után állami segítség mellett bejárta Európa nevezetesebb városait a közegészség tanulmányozása végett. Midőn visszatért, 1899-ben a kolozsvári egyetemen a közegészségtan ny. rendes tanárává s a közegészségtani intézet igazgatójává nevezték ki. Az orvosi karnak 1906-7-ben dékánja volt.
Művei: Az egészségtani vizsgálatok módszerei. 1894. - A közegészségtan alapvonalai (Gärtner után) 1896. - A székesfővárosi iskolák telkének beépítési viszonyai s a tantermek szellőzése és fűtése. 1899. - A kötelező hatósági fertőtlenítés behozatala Kolozsvárott. 1901. - A kolozsvári egyetem közegészségtani intézete. 1903. - Vezető Kolozsvár városában. 1903. - A gázizzótestekkel való világítás Hygienes értékéről. 1904. - Kolozsvár egészségügyi állomásának működése 1902. - A Rivierán át Spanyolországba. 1905. - A természetes ásványvizek baktérium-flórájáról. 1902. - Ásványvíz-palaczkok dugaszolása. 1902. - Pettenkoffer 50 éves jubileumára. 1893. - A magyar és külföldi ásványvizek némely chemiai alkotórészeinek ingadozásáról, valamint baktériumflórájáról. 1901. - A teljes vér és vérsavó lúgosságának ingadozása különböző ép és kóros viszonyok közt. 1901. - A vízről, mint a thypus és cholera okozójáról. 1895. - A közegészségtan tankönyve, sajtó alatt. - Ezenkívül számos tudományos értekezést közölt főleg az Orvosi Hetilap, s egyéb hazai és külföldi szaklapok hasábjain.
Rimely Károly dr.
Rimely Károly dr., szül. Esztergomban, 1825-ben. Hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, rövid ideig káplán volt; 1850-ben tanulmányi felügyelő a Pazmaneumban. 1852-1860-ban az esztergomi papnevelőben tanárkodott; 1861-ben pazmaneumi aligazgató, majd ideigl. igazgató, 1867-ben pozsonyi kanonok. 1868-ban Rudolf trónörökös magyar nyelvtanára, 1870-ben lekéri valóságos apát lett. 1876-ban a Lipót rend lovagkeresztjét kapta; 1889-ben pozsonyi városi plébánosnak választották meg; 1894-től beszterczebányai megyés püspök. 1898-ban, áld. papságának 50 éves évfordulója alkalmával, a király a Ferencz József-rend nagykeresztjével és sajátkezű üdvözlő levelével tüntette ki. Meghalt 1905-ben.
Művei: Egyházi beszéd Szent István király ünnepére. Mondotta Bécsben, 1861. - Historia Collegii Pazmaniani ... 1865. - Egyházi beszéd, melyet Szent István ünnepén a bécsi Kapuczinus-atyák templomában mondott. 1865. - Capitulum insignis Ecclesiae Collegiatae Posoniensis ad S. Martinum Ep. olim SS. Salvatorem. Instar manuscripti. 1880. - Adalék az Uj Magyar Sion 1880. évfolyamához. 1881. - Írt ezenkívül különféle lapokba s folyóíratokba több tudományos czikket, értekezést, szent beszédet.
159Rimely Mihály dr.
Rimely Mihály dr., főapát, szül. Esztergomban, 1793-ban. 1811-ben a pannonhalmi benczések közé lépett, s hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, Győrött tanulmányi felügyelő, majd a pozsonyi gimnázium tanára lett; 1822-30-ban Pannonhalmán az egyházjogot s történelmet adta elő, 1830-39-ben kőszegi gimn. igazgató, utóbb három éven át a pozsonyi akadémia hittanára. 1842-65-ben pannonhalmi főapát.
Művei kézíratokban vannak meg a pannonhalmi középponti könyvtárban; ezek: Közönséges házassági egyházi törvény. Alkalmaztatva a magyar ker. kath. anyaszentegyházra. 1832-36. - A Sz. Márton püspökről czímzett Pannonhegyi Ssz. Benedeki főapátság eredete Magyarországban. 1860. - Scythák, hunnok, avarok, magyarok történelme. 1862.
Roder Alajos dr.
Roder Alajos dr., apát, szül. Kisbényen, 1812 szept. 4-én. Hittani tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, káplán volt Budavárban, 1840-41-ben helyettes pesti egyetemi hitszónok és hittanár, 1841. végén felsőludányi plébános, 1853-ban egyetemi hittanár, 1859-ben a felsőbb neveléstudományok tanára, 1861-ben a Sz. István-társulat másodelnöke, 1866-ban budapesti kir. főigazgató, 1867-ben kormányzója. Meghalt Budapesten, 1878-ban.
Művei: Egyházi énekek. A ker. katholikus hívek számára. 1837. - Bibliai történetek gyermekek számára. 1837. 1852. 1855. - Egyházi beszéd, midőn a cs. k. pesti m. egyetemnek új fénybe öltözött temploma az isteni szolgálatnak újra megnyittatott. 1859. - Egyházi énekfüzér a pesti m. k. egyetemi isteni szolgálathoz. 1859. - Beszéd a m. kir. egyetem újjáalakításának 88-ik évfordulóján. 1868. - A Deharbe négy: elemi, kis, közép és nagy katekizmus. - Írt ezenkívül szent beszédeket, számos czikket a M. Sionba, Egyházi Tárba, Religio és Nevelésbe. - Szerkesztette 1855-59-ben a Pázmány-füzeteket.
Roszival István dr.
Rozsival István dr., prelátus kanonok, szül. 1844-ben. 1889-ben esztergomi kanonokká, a következő évben főegyházmegyei tanfelügyelővé, később az esztergomi papnevelő kormányzójává nevezték ki. 1881-ben a stomfai, 1898-ban a várnai kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Hittudori tételein kívül megjelent a zohori templom fölszentelési ünnepén mondott beszéde. Írt költeményeket is.
Rózsa Vitál.
Rózsa Vitál, benczés tanár, szül. 1857-ben. 1880-ban fölszenteltetvén, egy évig hitszónok volt Pannonhalmán, majd tanár Komáromban és Pannonhalmán. 1888-tól az esztergomi főgimnáziumban tanít. A műemlékek országos bizottságának levelező tagja.
Munkái: 'UmuoV eoVtaioV (XIII. Leó pápa 50 éves püspöki jubileumára görög költemény, melyet az esztergomi kath. főgimnáziumban 1893 febr. 13-án tartott ünnepségen adtak elő). - Horatius Satirái. Ford. és magyarázta. Pozsony, 1894. (Tanulók könyvtára 61., 63., 69. sz.) - Egyházi beszéd Szent Imre herczeg ünnepén. Esztergom 1896. - Ünnepi beszéd a kereszténységnek 19 százados, a magyar kereszténység és királyság kilencz százados évfordulója alkalmával az esztergomi kath. körben 1900 okt. 14-én tartott ünnepélyen. - A görög-római mithologiából és történelemből kölcsönzött szálló igék. Esztergom. 1907. - Írt szent beszédeket a Szent Gellért ifjúsági hitszónoklati folyóiratba. - Czikkei a M. Sionban, Esztergomban, Esztergom és Vidékében, Esztergomi Lapokban jelentek meg. - Mint titkár szerkesztette az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyveit (1896-1900). - Ő írta meg e kötet számára a "Közoktatásügy", valamint az "Irodalom, tudomány és művészet" cz. czikkeket.
Rudnay Sándor.
Rudnay Sándor, született 1760-ban. 1787-ben az esztergomi érsek helynökségnél irnok volt, később a nagyszombati helynökség titkára lett. 1789-1805-ben korossi plébános. 1805. iktatták be esztergomi kanonoknak, 1808-ban cz. apát, majd cz. püspök, a helytartótanács tagja s egyúttal esztergomi érseki helyettes lett. 1815-ben erdélyi püspökké, 1819-ben esztergomi érsekké nevezték ki. 1828-ban bíbornoki méltóságra emelkedett. Meghalt Esztergomban, 1831 szept. 13-án. Számos latin nyelvű egyházi művet írt.
Rumy György Károly.
Rumy György Károly, született 1780-ban. Ev. lelkész és tanár volt. 1824-ben mint író élt Bécsben és itt áttért a kath. egyházba, s Rudnay esztergomi érsek 1828-ban az esztergomi presbiteriumban alkalmazta, mint a magyar jog és statisztika tanárát, egyúttal kinevezte primási könyvtárosnak. Itt hivataloskodott haláláig, mely 1847-ben következett be.
Főbb művei: Populäres Lehrbuch der Oekonomie. 2. köt. 1808. - Agrocolae experimentatores prudentes et circumspecti. 1813. - Erdei instructio. 1813. - Von der jetzigen Beschaffenheit der Georgicons zu Keszthely. 1814. - Gemeinnützige ökonomisch-technologische Belehrung für Haushaltungen in Städten und auf dem Lande. 1816. Anleitung zum Bierbraunen. 1826. - Újonnan felfedezett módja a lóetetésnek széna nélkül. 1833. - Verzeichnis und Beschreibung der Carpathissen Blätterschwämme in Zipser Comitat. 1834. - Monumenta hungarica sermone nativo scripta, azaz a magyaroknak magyar nyelven írt emlékezetes irásaik. 3 köt. 1815-17.
Samassa József.
Samassa József, bíbornok-érsek, szül. 1828-ban. Mint Esztergom egyházmegyei pap, fölszenteltetése után, 1852-ben nagyszombati főgimn. tanár, 1857-ben 160tanulmányi felügyelő a pesti középponti papnevelőben, 1859-ben az esztergomi papnevelőben tanított, 1861-ben pesti egyetemi hittanár lett. 1868-ban az aranyosmaróthi kerület országgyűlési képviselőnek választotta; 1869-ben vallás- és közokt. miniszteri osztálytanácsossá, majd cz. apáttá, 1870-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. 1871-ben szepesi püspökké, 1873-ban egri érsekké lett. 1905-ben bíbornokká választatott.
Művei: Votum ad synodum Provincialem Strigonii celebrandum de matriomoniis mixtis. 1858. - Palaestina, quam in usum auditorum suorum descripsit. 1860. - A lelépett Nagyságos Rectorhoz intézett beszéd. 1865. - Epistola, quae instructionem pro Congregationibus pastoralibus exhibet. 1872. - Oratio, quam quum regimen almae Adioeceseos ritu solemni capesseret, habuit (Ugyanez magyarul is) 1873. - Epist. Past. in qua ... de civili S. Pontificis principatu disserit. 1877. - Zárbeszéd, melyet az egri egyházmegyei papság nyugdíjintézete ügyében mondott. 1885. 1888. - Sugarak. Szemelvények dr. Samassa József egri érsek irataiból és beszédeiből. 1873-1898. 1898.
Schenek István dr.
Schenek István dr., ny. akad. tanár, kir. főbányatanácsos, szül. Esztergomban, 1830 júl. 3-án. A gyógyszerészeti és a felsőbb chemiai tanfolyamot Bécsben elvégezvén, 1856-ban a bécsi egyetemen a chemiai tanszék mellett tanársegéd, 1859-ben a kassai főreáliskola, 1867-ben a keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézet, 1870-ben a selmeczi bányászati és erdészeti akadémia rendes tanára 1892-ig, a midőn nyugalomba vonult Budapestre. 1891-ben Tanádi előnévvel a magyar nemességet, már előbb a kir. főbányatanácsosi czímet nyerte; a Magy. Tud. Akadémia 1889-ben levelező taggá választotta.
Művei: A németországi kémiai kísérleti állomások szervezéséről. 1869. - A spektrál-analizisről. 1871. - Kísérletek és tanulmány a szomolnoki czementvizekben tartalmazott réznek kifejtéséhez használt vas és koksznak elegyéről. 1880. - A másodrendű galvánelemekről. (Jutalmazott mű) 1885. - Abhandlung über die elektr. Accumulatoren. 1885. - Az úrvölgyit analizise és kémiai képletének megállapítása. 1886. - Kisérleti adatok az akkumulátorok működéséhez. 1890. - Számos czikke jelent meg a Természettudományi Közlönyben, Bányászati és Kohászati Lapokban és másutt. - Irodalmi működésén kívül tudományos munkálkodásának eredménye egy petroleumétert fejlesztő készülék feltalálása, mely az 1873. bécsi világkiállításon kitüntetésben részesült. Nevezetes vizsgálatokat tett az akkumulátorra vonatkozólag, melyeket Farbaky társával együtt czélszerűen javított.
Schiffer Ferencz.
Schiffer Ferencz, prelátus kanonok, szül. 1845-ben. 1880-ban a budapesti középponti katholikus legényegylet elnökévé, 1883-ban a budapesti tanítóképző és a katholikus elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. 1898-ban pozsonyi, 1906-ban pedig esztergomi kanonok és főegyházmegyei főtanfelügyelő lett. Írt hitelemző értekezéseket és szerkesztette a katholikus legényegyletek Kolping czímű közlönyét.
Schwetz Vilmos
Schwetz Vilmos, kir. tanfelügyelő, szül. 1865-ben. 1892-ben fővárosi kir. segédtanfelügyelő lett, 1897 óta kir. tanfelügyelő Kis-Küküllő, majd Nógrád és 1905 óta Esztergom vármegyében.
Munkája: Számvetési példatár az elemi népiskolák II-VI. számára. 1894. - Írt czikkeket a Néptanítók Lapja, Néptanoda, Magyar tanítóképző cz. szaklapokba és a Budapesti Hírlapba. - Szerkesztette a Kis-Küküllő cz. lapot.
Scitovszky János.
Scitovszky János, bíboros-érsek, született 1785-ben. 1811-1827-ig a rozsnyói papnevelő-intézetben tanított. 1824-ben rozsnyói kanonok lett. 1827-ben rozsnyói, 1838-ban pécsi megyés püspökké, 1849-ben Magyarország herczegprímásává, esztergomi érsekké nevezték ki. 1853-ban a bíbornoki méltóságot nyerte el; ugyanaz évben a M. Tud. Akadémia igazgató-tagjává választotta. Meghalt Esztergomban, 1886-ban. Számos beszéde és egyházi műve jelent meg.
Sebők Gyula.
Sebők Gyula, fővárosi hírlapíró, szül. 1865-ben Párkányban.
Munkája: Egér a kaszárnyában. 1896. - Számos tárczája jelent meg a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban. Jelenleg a Fővárosi Tudósító kőnyomatos lap szerkesztő-kiadója.
Sebők Zsigmond.
Sebők Zsigmond, író, szül. Párkányban, 1861-ben. Középiskoláit Esztergomban és Budapesten elvégezvén, a műegyetemre ment, s mint tanárjelölt, a természettudományi szakot végezte el; hajlama azonban a hírlapírói pályára vitte s a Pesti Hírlap szerkesztőségébe lépett; két év mulva Szegedre költözött a Szegedi Napló munkatársául. De nemsokára visszatért a fővárosba hírlapírónak. Már tizenhat év óta a Budapesti Hírlap munkatársa. A Kisfaludy-, Petőfi-Társaság és a szegedi Dugonics-Társaság tagja.
Művei: Alakok. Rajzok és elbeszélések. 1887. - Elbeszélések. 1894. - Maczkó úr utazása és egyéb elbeszélések. 1894. - Robinson (De Foe és Campe után) 1897. - A két árvizes gyermek. 1898. - Erzsébet királyné. 1898. - A kis mérnökök. 1899. - Petőfi Sándor. 1899. - Maczkó úr első, második és harmadik utazása. 1902. - Kossuth Lajos élete. 1902. - Tarka mesék. 1903. - Hol volt, hol nem volt. Mesék. 1903. - Pusztai élet. 1903. - Városi czicza falun. 1903. - Cserebogár úrfi a tengeren. 1904. - A gyöngyhuszár. 1904. - A hős nyulacska. 1904. - Cziczáról-Nyúlról. 1904. - Falusi czicza Budapesten. 1904. - Maczkó úr újabb utazásai. 1905. - Pattogatott kukoricza. 1611905. - Utazás Tündérországban. 1905. - Tilinkós Lajkó. 1907. - A doktor úr. 1907. - Maczkó úr szárazon és vizen. 1907. - Mennek, mendegélnek. 1907. - A kert alatt. 1907. - Fordította Hauptmann G.: Der Biberpelz (A bunda) cz. ötfelv. szatirikus drámáját. 1900., Blumenthal és Kadelburg Verőfényben cz. vígjátékát 1900., M. Dreyer Winterschlaf cz. 3 felv. színművét. 1901. - 1892-től a Budapesti Hírlapban rendesen az országgyűlésről ír tárczákat, karczolatokat, elbeszéléseket, csevegést. - Ezen kivül hosszabb elbeszéléseket írt különféle fővárosi és vidéki lapokba; továbbá rendes munkatársa az Én Ujságom cz. gyermeklapnak, az Uj Időknek, az Esti Ujságnak, Kakas Márton élczlapjának.
Seyler Károly.
Seyler Károly, főszékesegyházi karnagy, szül. Budán, 1815-ben. Midőn több évi tanulmány után zeneszerzeményeivel föllépett és atyja halála után az esztergomi karnagyi állásra meghívták, neve a zenetudósok előtt mindenütt ismert volt. Kinevezték 1841-ben és 43 évig ritka buzgalommal és szakértelemmel töltötte be helyét. Meghalt Esztergomban, 1884-ben. Zeneműveinek száma meghaladja a 300-at, melyekből 200 nagyobb egyházi mű, 35 szent mise. Világi zenekompozicziói, a symphoniák, septettek, quartettek, nyitányok, stb. ép oly becsesek, mint egyházi művei.
Simor János.
Simor János, herczegprímás, született 1813-ban. 1839-ben egyetemi hittanár és hitszónok, a következő évben a Pazmaneum tanulmányi felügyelője lett; két év mulva Bajnára került plébánosnak, 1846-ban az esztergomi papnevelő-intézetben tanított, 1850-ben a bécsi Augustineum tanulm. kormányzójává, nemsokára fehérvári kanonokká és osztálytanácsossá, majd cz. apáttá, 1855-ben miniszter tanácsossá nevezték ki. 1857-ben győri megyés püspök, 1867-ben esztergomi érsek s Magyarország herczegprímása lett. 1873-ban bíbornoki méltóságra emelkedett. A M. Tud. Akadémia 1867-ben igazgató-tagjának választotta. Meghalt Esztergomban, 1891-be. Főpásztori levelei, szent beszédei és több történelmi műve jelent meg nyomtatásban.

Simor János.
Esztergomi szobrok.
Somogyi Károly.
Somogyi Károly, cz. apát, szül. 1811-ben. Fölszenteltetése után Udvardon káplán, majd 3 évig nevelő, azután pataki lelkész lett. 1840-ben Pesten tartózkodott mint segédszerkesztő. 1841-ben Esztergomba került tanárnak és tanulmányi felügyelőnek. 1843-49-ben Pesten szerkesztő, 1850-ben herczegprímási levél- és könyvtáros Esztergomban, 1851-ben a "Jó és olcsó könyvkiadó-Társulat" aligazgatója, később igazgatója. 1861-ben pozsonyi, 1865-ben esztergomi kanonokká s később cz. apáttá nevezték ki. Meghalt Esztergomban, 1888-ban. A M. Tud. Akadémia 1858-ban levelező-tagjának választotta.
Művei: A törvények iránti engedelmességről. (Jutalmazott pályamű) 1841. - Piros tojások. (Németből) 1853. - A bölcsészet lényegéről és feladatáról. 1859. - Írt ezenkívül számtalan czikket, értekezést, különösen a tőle szerkesztett lapokban. Szerkesztette a Religio és Nevelés cz. lapot 1843-48-ig; a Kath. Iskolai Lapot 1849-ben s a Családi Lapokat 1856-59-ben.
Spangár András.
Spangár András, jezsuita, született 1678-ban. Tanított az esztergomi gimnáziumban 1703-ban; később az ungvári és kőszegi rendházakat kormányozta. Meghalt Rozsnyón, 1744.
Művei: Bibliothecae SS. Patrum concionatoriae Synopsis. 1721. - Concordantiae novae universales tripartitae. 1721. - Concordantiae Marianae. 1721. - Magyar Krónika. 1738. - Magyar Könyvtár. 1738.
Sujánszky Antal.
Sujánszky Antal, szül. 1815-ben. 1869-ben már mint cz. prépostot, esztergomi kanonokká, 1886-ban pápai prelátussá, 1891-ben cz. püspökké, 1894-ben nagypréposttá nevezték ki. Közben 1872-81-ig a bécsi Pazmaneumot kormányozta. Számos szépirodalmi és egyházi műve jelent meg. Kivált a vallásos lírának volt kiváló művelője. Meghalt 1907-ben.
Szalkai László.
Szalkai László, érsek, szül. az erdélyi határszélen, 1475 körül. A kir. kanczelláriába jutván, kiváló tehetségével magára vonta II. Lajos király figyelmét s 1519-ben váczi püspökké és kincstárnokká, később egri püspökké, 1524 május 6-án esztergomi érsekké lett. A törökök ellen való hadjáratban jelentékeny csapat élén kísérte a királyt s Mohácsnál 1526 aug. 29-én elesett.
Műve: Ladislai, Archi-Episcopi Strigoniensis Litterae ad Decanatus Cibiniensem et Brassoviensem, Budae in Festo assumptionis Gloriosissimae Virginis Mariae a. 1524. datae.
Számord Ignácz.
Számord Ignácz, lelkész, született 1857-ben. Kis korában került Esztergomba, a hol elemi és középiskoláit, valamint hittudományi tanulmányait végezte. Káplán volt Somorján és Esztergomban; 18901-ben az esztergomi szent Anna-templom lelkésze, 1892-től egyúttal a kisdedóvónőképző-intézet igazgatója lett. 1902-től pápai tiszt. káplán, a Szent István-Társulat tiszteletbeli tagja. 1902-ben a "Pro ecclesia et pontifice" érdemkeresztet nyerte.
Művei: Énekfüzér. A kath. hívek, különösen az ifjúság számára. 1891. - Kisdednevelés és módszertan a róm. kath. kisdedóvónő-képző intézetek számára (Jutalmazott mű) 2 köt. 1897. - Lélektan 162a kisdedóvónőképző-intézetek számára. 1897. - Kicsinyek áhítata; vezérkönyv a kisdedóvó-intézetek és képzők számára. 1898. - Az óvónő és tanítónőképzés egyesítése. 1898. - Az esztergomi Szent Anna-templom és a vele kapcsolatos intézetek. 1901. - Írt több értekezést és szent beszédet.
Szántó Zsigmond.
Szántó Zsigmond dr., főgimn. tanár Lugoson, szül. Esztergomban, 1861-ben.
Munkája: Bajza József. 1884. - Értekezései: Az esztergomi tájszólásról. (Magy. Nyelvőr IX. köt.) - Emlékbeszéd Széchenyi István grófról. Millenniumi ünnepi beszéd (Vágujhelyi reáliskolai Értesítő). - Lenau viszonya a magyarsághoz. Irodalmunk fejlődése. A betegség és gyógyítás forrásai a középiskolában. Emlékbeszéd Vörösmarty Mihályról és Erzsébet királynéról (Lugosi főgimn. Értesítő). - Ezenkívül számos vezérczikke, tárczája, műfordítása jelent meg az Esztergom és Vidékében, a Délvidéki Lapokban, Lugosi Hírlapban, Magyarország és Nagyvilágban, Pesti Hírlapban és a Budapesti Hírlapban.
Szeder Fábián.
Szeder Fábián, szül. Érsekújvárott, 1784 jún. 24-én. Mint Sz. Benedek-rendi áldozó-pap tanított 1809-11-ig Esztergomban, a hol 1826-30-ig igazgató volt. Később Győrött, Sopronban, Nagyszombatban, Komáromban, Pannonhalmán és Füssön működött. Meghalt 1859-ben. A M. Tud. Akadémia 1832-ben levelező-tagjául választotta, 6 év mulva azonban tagságáról lemondott. Számos egyházi és szépirodalmi művet adott ki.
Szegi Lajos János.
Szegi (Bátorkeszi) Lajos János, szül. a XVII. század második felében, Bátorkeszin, ref. szülőktől. A komáromi ref. gyülekezet saját költségén küldte őt Hollandiába, tanulmányai végzése végett. Visszatérése után a kath. vallásra tért át és a bécsi Pazmaneumnak volt növendéke.
Munkája: Szőlő Gerezd ... az igaz okok, mellyeknek meg csalhatatlan erős igasságoknak tekéntetekre nézve, változtatta meg elébbeni örök halált Szegény Lelkének szerző mérges Calvinusi vallását. Bécs. 1675.
Szentgályi Ágost Benedek.
Szentgályi Ágost Benedek, szül. Esztergomban, 1734 márcz. 21-én. Hat osztályt Esztergomban a jezsuiták vezetése alatt, bölcseleti tanulmányait a budai tudom. egyetemen végezte; azután a pálosok rendjébe lépett, s több helyen volt előljáró a szerzet feloszlatásáig. Ekkor szülővárosába vonult magányba, s főleg a tudományoknak élt. Meghalt mint aranymisés pap 1818 júl. 2-án.
Művei: T. Bourdalue Lajosnak, Jézus-Társaságban levő papnak és XIV. Lajos Francziaország királya udvari káplánjának predikatziói. - 7 könyv. 1814. - Magyarország részletes története. Francziából deákba fordítva. 1 köt. - A Bold. Sz. Mária jeles ünnepeinek tisztelete. Fordítva deákból. 1824. - Kézíratban: De Larue Károlynak, franczia udvari káplánynak adventi, nagybőjti és némely ünnepekre való prédikácziói. 4. köt. - Austriai háznak története. 6 köt. - Kempis Tamásnak Jézus követéséről 4 könyvei.
Szentimrei Márton.
Szentimrei Márton, szül. Esztergomban, 1843-ban, 1861-ben a Szent Benedek-rendbe lépett, s fölszenteltetése után 1868-75-ig Sopronban, majd a pannonhalmi tanárképző-intézetben volt tanár, 8 évig mint főapáti irodaigazgató működött; jelenleg nyugalomban él Czelldömölkön. A Szent István-Társulat irodalmi osztályának tagja.
Művei: Szent Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény történelmi és társadalmi jelentősége. Komárom, 1880. - Svédországi Krisztina. Élet- és korrajz. Budapest, 1882. - A folyóiratokban és lapokban rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Írt szépirodalmi elbeszéléseket, történeti tanulmányokat, aesthetikai értekezéseket, egyházi és tanügyi, valamint politikai czikkeket.
Szkalka Kandid.
Szkalka Kandid, perjel. szül. Párkányban, 1793 aug. 27-én. 1812-ben belépett a Szent Benedek-rendbe s 1815-19-ig Kőszegen tanárkodott. Majd visszatért Pannonhalmára, a hittudományi tanulmányok folytatása végett, s 1823-ban fölszenteltetvén, 1823-36-ig Esztergomban, a következő évben Kőszegen volt tanár, 1837-43-ban Bakonybélben tanár és perjel, 1843-4-ben Pannonhalmán alperjel, 1844-61-ben lelkész Szentiványban, majd alperjel s 1873-ban perjel lett Bakonybélben, a hol mint aranymisés áldozó-pap meghalt 1875-ben.
Művei: Iskolai ifjúsághoz classificatio elolvasása alkalmával tartott beszéd. Esztergom, 1833. - Tekintetes, Nemes, Nemzetes s Tudós Krajner József úrhoz intézett beszéd, midőn fényes érd. szalagos függő nagyobb arany díszpénzzel Esztergomban ünnepélyesen felékesíttetnék. Esztergom, 1834. - Az esztergom kir. városi templomban husvét napján mondott beszéd. Esztergom, 1835. - Egyházi beszéd sz. Péter és Pál ünnepén az esztergomi sz. kir. városi templomban. 1836. - Beszéd sz. Anna tiszteletére. - Esztergom, 1836. - Írt alkalmi költeményeket: Lantos dal, tek. Kruplanics Simon névnapjára. Esztergom, 1835. - A bakonybéli apátság 8 százados ünnepére. Pest, 1837. - Örömdal mélt. Rimely Mihály főapát ur tiszteletére, bérmálás alkalmával. Győr, 1858. - Carmen heroicis versibus adornatum honoribus illust. dni Michaëlis Rimely occasione installationis. Vesprimi. 1843. - Carmen alcaicis versibus adornatum eiusdem honoribus... Jaurini, 1843. - Ezenkívül sz. beszédek és értekezések jelentek meg tőle az Egyházi Tárban, Religióban, Kath. néplapban.
Szmatanay József.
Szmatanay József dr., reáliskolai tanár, született Esztergomban 1852-ben. Meghalt Bécsben, 1882-ben.
Értekezései: Az esztergomi főkáptalan érdemei a honi közművelődés terén. 1874. Octavinus Augustus. 1879. Eszmék a hazai polgári rend keletkezéséhez. 1878.
Szölgyémy Ferencz.
Szölgyémy Ferencz, gimn. igazgató, szül. Esztergomban, 1857-ben. Tanulmányait a budapesti egyetemen elvégezvén, mint tanár működött Léván, Miskolczon, 165Szolnokon, 1898-tól a gyöngyösi állami, 1906-tól a budapesti II. ker. kir. kath. főgimn. igazgatója és a Ferencz József-Intézet kormányzója.
Művei: C. Velleius Paterculus: Róma történetéről írt két könyve. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. 1896. - Mit változtatott Ovidius a mythoson? (Értekezés a lévai főgimn. értesítőben. 1888.) - A szülőknek. (Értekezés a miskolczi gimn. értesítőben. 1890.) - Írt még több czikket és költeményt az esztergomi lapokba.
Szölgyémy Gyula.
Szölgyémy Gyula, esztergomi tanító, született Esztergomban 1862-ben.
Munkája: Földrajzi előismeretek Esztergom-megye földrajzával a népiskolák számára. 1886. (4 kiadást ért.) - Több czikke jelent meg a Népnevelő, Gazdasági Tanitó és az esztergomi lapokban.
Szölgyémy János.
Szölgyémy János, igazgató, szül. Esztergomban, 1852-ben. A kegyes tanítórendbe lépvén, több helyen működött mint tanár, majd Kecskeméten tanulmányi felügyelő, Kolozsvárott, 1894-ben pedig Budapesten a Kalazantinum igazgatója és a székház főnöke.
Műve: Világtörténet. A középiskolák felsőbb osztályai számára. 3. köt. 1891-93. (II. kiad. a legújabb tanterv szerint átdolgozva. 1902.). - Lycurgus és Solon törvényhozása. 1887.
Szőllősy Károly.
Szőllősy Károly, polg. isk. tanár, szül. Esztergomban, 1842-ben. Sz. Ferencz rendjéből mint növ.-pap kilépvén, nevelő lett Pozsonyban, majd Arad vármegyében gróf Szápáry Péter mellett. Hat év mulva Aradon a Rotter-féle alreáliskolában tanított, 1875-től városi polgári iskolai tanár volt. Meghalt 1895-ben.
Művei: Az osztrák-magyar Monarchia összes szerzetes Rendeinek történeti és statisztikai rajza, tekintettel azok irodalmi és tanügyi működésére. 1878. - Statisztikai párhuzam a magyar és osztrák papság között. 1881. - A magyarországi Conventualis Ferencziek (Minoriták) kolostorainak kimutatása. 1883. - Statisztikai csevegés a magyar szerzetesekről. 1883. - Az aradi deákok száz év előtt. 1883. - Az aradi sz. Háromság-szobor története. 1883. - Emlékirat az aradi tanítók szegedi útjáról. - Aradvidéki Tanító-egylet első tíz évi működése. 1880. - A magyarországi róm. és gör. kath. tanító-egyesületek kimutatása. 1883. - Huszonöt év egy magyar lap (aradi "Alföld") történetében. 1886. - Írt még kisebb-nagyobb terjedelmű czikkeket, tanulmányokat különféle lapokba s folyóiratokba.
Tafferner Béla.
Tafferner Béla, középisk. igazgató, szül. Esztergomban, 1850-ben. 1872-ben a győri reáliskolában tanársegéd, a következő évben a sümegvárosi reáliskolához nevezték ki h. tanárul; 1876-ban rendes tanárrá lett; 1885-ben a lugosi kir. kath. főgimnáziumba tették át. 1906-ban, nyugalomba vonulása alkalmával, a király középisk. igazgató czímmel tüntette ki.
Művei: Szín és színharmónia, kiváló tekintettel a sík-ornamentikára és a műipar igényeire, a színstyl és színharmónia történetének vázlatával. 1885. - A hölgyek toilettjéről. 1887. - Tanulmányok az ipar és műipar köréből. 1887. - Virág és toilette. 1908. - Madár és természet. 1908. - A művészeti oktatásról, 1905. - A görög művészet kiválóbb alkotásainak ismertetése és esztétikai méltatása. 1905. - Írt még sok czikket különféle lapokba és folyóiratokba.
Takács Antal.
Takács Antal, Sz. Ferencz-rendi áldozó-pap, szül. Esztergomban, 1727-ben. 1749-ben fölszenteltetvén, több helyen működött mint hitszónok. Meghalt Andocson, 1805. ápr. 7-én. Irodalmi műve: Lelki ismeretek ösztöne ... (Ford. németből). Győr. 1770.
Takács Bernárdin.
Takács Bernárdin, igazgató-tanár, szül. Esztergomban, 1796 június 24-én. 16 éves korában Sz. Benedek rendjébe lépett; s 1817-19-ig Komáromban, 1819-21-ig Sopronban tanárkodott. Ezután hittudományi tanulmányainak elvégzésére visszakerült Pannonhalmára, s 1823-ban pappá szentelték. 1823-27. Győrött, 1827-46-ig Pozsonyban volt tanár, 1846-51-ig házfőnök és igazgató Esztergomban; 1852-59-ig Pannonhalmán tanárkodott, s ott halt meg.
Költeményeit, melyek közül több nyomtatásban is megjelent, Vagács Caesar gyűjtötte össze és adta ki ily czimmel: Bernardini Takács, benedictini Pannonii carmina selecta. Recognovit ac adnotationibus illustravit Caesarius Vagács... Comaromii, 1866. ("Oly nagy benső hév árad el lyrai lelki szüleményein is, - mondja egyik bírálója, - minőt ritkán találunk lyrai költőnél, s mely az olvasót akaratlanul magával ragadja. Kimeríthetetlenek érzelmei és kifogyhatatlan képei a nyelv gyönyörű kellemével egyezkednek, ha Isten fölségét, az erény magasztosságát, az Üdvözítő szeretetét énekli. Mennyire bírja a latin nyelv szellemét, s annak minden finom sajátságát! Kirí továbbá mindenütt nagy életbölcsessége, a vallásos érzelem kitünő foka." (M. Sion. 1886. 718. l.) - Írt egyházi himnuszokat a magyarországi szentekről, melyeket a benczés breviariumba is föl vettek. - Írt továbbá egy értekezést: A nyilvános tanintézetek hasznáról. (Esztergomi értesítő. 1851.)
Takács Gedeon.
Takács Gedeon, benczés tanár, szül. 1879-ben, Esztergomban. 1903-1908-ban Pápán tanított, 1908-tól az esztergomi főgimnáziumban működik.
Munkái: Fehéregyházi menedékhely. Ifjúsági színdarab. 2 felv. 1901. - A liliom hőse. Ifjúsági színdarab, leányok számára. 2 felv. 1908. - Értekezése: Már Bonifácz. (Pápai kath. gimn., Értesítő) 1908. - Ír költeményeket az esztergomi és pápai lapokba, a Kath. Szemle, Magyar Szemle, Zászlónk, Nagyasszonyunk folyóiratokba, bírálatokat a Kath. Szemlébe és Religióba, czikkeket és tárczákat a Pápa és Vidékébe, a Dunántúli Hírlapba.
Takács László.
Takács László, szül. Esztergomban. Vasúti tisztviselő, majd Nagyvárad város műszaki hívatalnoka volt. Meghalt 1902-ben.
166Munkái: Magyarország úti kalauza. 1885. (Vasútak és hajóútak mentén fekvő községek, városok, helyek leírása). - Magyar fürdők. 1888. - Az építő-iparosok könyve. 1891. - Hazai fürdőink. Díszmű. 1902. - Magyar-német szótár építő-iparosok számára (45 ezer szó) - Ifjabb korában színdarabokkal kísérletezett, a melyek kéziratban maradtak hátra. Ilyenek: A spion. Bohózat a tábori életből. 1870. - A végzet bosszúja. Színmű 4 szakaszban. 1876. - Az ördögkerék. Népszínmű 3 felv. 1890. - Az őrült. A vén czigány, színdarabok. (Ezeket műkedvelők adták elő különféle helyeken). - Elbeszélései, rövidebb rajzai, tárczái igen nagy számmal jelentek meg az esztergomi lapokban, valamint a nagyváradi Szabadság és Tisztántúli Hírlap hasábjain.
Thuránszky Irén.
Thuránszky Irén, Katona Lajos dr. egyetemi tanár neje, paedagogus, született Esztergomban. A polg. isk. tanárnői oklevelet megszerezvén, 1878-ban a kőszegi polgári iskolánál, majd 1880-tól 1890-ig a budapesti VI. ker. áll. tanitónő-képzővel kapcsolatos gyakorló felsőbb leányiskolánál működött. 1890-ben kinevezték a II. ker. tanitónőképző intézet igazgatójává s 1907-ben vonult nyugalomba, a mikor a tanítás és nőnevelés terén elért sikereiért a király a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. A Mária Dorothea egyesület vál. tagja, a tanitónői szakosztály elnöke, az orsz. tanszermúzeumnak, a magyar paedagogiai társaságnak, s több tudományos társulatnak és tanító egyesületnek rendes tagja.
Művei: Gazdaságtant írt a felsőbb leányiskolák, Háztartás- és gazdaságtant a polgári, felsőbb leányiskolák és képző intézetek számára; több czikket írt a Nemzeti Nőnevelés cz. folyóiratba; önállóan jelent meg egy tanulmánya: Mikép lehet a nemzetgazdasági ismereteket a számtan, kézimunka és háztartástan tanításával kapcsolatba hozni? Szerkesztette az 1897-ben megjelent Zirzen Janka-Emlékkönyvet. Zirzen Jankáról s Peres Sándorról tartott emlékbeszédei megjelent a Polg. Iskolai Tanáregyesület folyóiratban.
Túri Béla.
Túri Béla, hírlapíró, szül. 1875-ben, Esztergomban. Mint Esztergom-egyházmegyei pap, tanár volt Nagyszombatban, káplán Esztergomban; jelenleg az Alkotmány cz. napilag felelős szerkesztője.
Munkái: Elrendelte-e az 1848. évi III. t.-czikk a parlamentáris kormányt? (Andrássy Gyula gróf előszavával). 1906. - A főkegyúri jog és az autonomia, különös tekintettel a vallás- és tanulmányalapítványokra. 1907. - Irt czikkeket, bírálatokat az Esztergomba, Kath. Szemlébe, Alkotmányba.
Varga Mihály.
Varga (Zámolyi) Mihály, kanonok, szül. 1834-ben. 1882-1888-ig Esztergom-vizivárosi plébános volt; 1889-ben a pozsonyi káptalan tagjává nevezték ki. Meghalt 1906-ban. Neveléstudományi munkákon kívül több elbeszélést, főleg humorisztikus életképeket; számos dolgozata jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban.
Várkonyi Odilo.
Várkonyi Odilo, bölcseleti doktor, szül. Nagysápon, 1862 jan. 8-án. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, 1887-99-ben az esztergomi főgimnáziumban tanított, 1899-től főiskolai tanár Pannonhalmán. Meghalt 1902-ben.
Művei: Praeparatio Vergilius Aeneiséhez. 1892. - Additamenta ad Dictionarium Latinitatis Hungarorum. 1896. - Szemelvények M. Tullius Cicero beszédeiből. Bevezetéssel és magyarázattal ellátta. 1902. - Ezenkívül írt magyar és latin költeményeket.
Vaszary Kolos.
Vaszary Kolos dr., bíboros, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása., szül. Keszthelyen, 1832-ben február 12-én. A gimnázium hat osztályát szülővárosában elvégezvén, 1847-ben a Szent Benedek-rendbe lépett. Fölszenteltetése után 1854-56-ig Komáromban, 1856-61-ig Pápán tanított. Főleg ez utóbbi helyen nemcsak mint tanár teljesítette híven kötelességét, hanem élénk részt vett a vármegye és város politikai és társadalmi mozgalmaiban is. Ezen a téren való szereplése alapította meg szónoki hírnevét. Örökemlékű fényt vet lelkes hazafiságára és kiváló szónoki tehetségére a dákai jelenet, midőn Pápa város közönsége nevében lelkes, gyújtó beszéddel üdvözölte a hazába visszatérő nagy számüzöttet, gróf Teleki Lászlót. 1861-1869-ig az esztergomi főgimnázium tanára volt. A hazai történelem előadása közben a hazafiság, a nemzeti érzet élesztése, a szabadság szeretetének ápolása vezette mindenkor. 1869-ben Győrbe került házfőnöknek és főgimnáziumi igazgatónak. 1884-ben ünnepelte tanári működésének 30 éves jubileumát, a mikor a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1885 április 28-án pannonhalmi főapát lett. Mint főapát, nagy gondot fordított a rend szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésére; főapátsága idejében épült a győri főgimnázium, az ő idejében egyesítették a zalavári papságot a pannonhalmi főapátsággal. Több új népiskolát és számos templomot építtetett. Megújította a régi apátsági templomot Tihanyban. Érdemeinek elismeréseül a király 1891-ben a Ferencz József-rend nagykeresztjét adományozta neki. 1891 október 17-én Ő Felsége esztergomi érsekké és Magyarország herczegprímásává, majd valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki; a pápa Ő Szentsége pedig abban a 167ritka kitüntetésben részesítette, hogy megengedte a bíboröltözet viselését, még mielőtt valóságos bíbornok lett volna. 1892 junius 8-án, a koronázás 25-éves jubileuma alkalmával mondott egyházi szónoklata általános föltünést keltett; a keresztény vallásos ihlet olvad össze ebben a beszédben a hazaszeretettel. Ebben az időben lett a Szent István-rend nagykeresztese és ugyanazon rend főpapja. Budapesten érseki helynökséget és szentszéket állított föl. 1893-ban Ő Szentsége bíbornoknak nevezte ki. 1893 május havában nagyobb zarándoklatot vezetett Rómába, a mikor Ő Szentségétől átvette a bíbornoki kalapot. 1894-ben a M. T. Akadémia igazgató-tagjává választotta. 1896 május 23-án a milleniumi ünnep alkalmával a Mátyás templomban tartott hálaadó istenitiszteleten a lelkekig ható beszédet intézett a királyhoz, királynéhoz és a nemzethez. A beszéd alapeszméje: "Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát". Mint esztergomi érsek sokat tett az egyházmegye tanügyének fejlesztésére: a főtanfelügyelői hivatalt újjászervezte, rendezte és emelte az érseki tanítóképző intézeti tanárok fizetését; kisdedóvónő-képzőintézetet alapított; a kath. tanítók árva- és menedékházára, a helybeli-intézetek szegény tanulói számára, a róla elnevezett "Kolos"-kórház építésére nagy alapítványokat tett. Nagyobb összegű jótékony adakozásai Esztergomban a következők: Lemondott a hídvámról, a mi 400.000 korona tőkének felel meg. A Kolos-kórház építésére 50.000, tanítói árvaházra 30.000, óvónőképző építésére 16.000, főgimnázium építésére 10.000, Szentháromság-szoborra 7.000, különféle egyleteknek (székfoglalója alkalmával) 5000, vörös kereszt egyletnek 4000 koronát adott. Összesen 522.000 korona. Évenkénti állandó adományai: az esztergomi szegényeknek (a kapitányi hivatal útján) 4000, különféle egyleteknek és intézeteknek 3000, Kolos-kórháznak 2000, tanügyi czélra 46.000 korona; és pedig: a tanítóképző fenntartására (tanárok fizetése, 12 növendék ellátása) 22.000, óvónőképző fenntartása (tanárok fizetése, átlag 30 növendék ellátása) 10.000, vizivárosi nőnevelő-intézet növendékek eltartása 4.000, más szegény tanulók segítése. Összesen 55.000 korona. A herczegprímás (magán-adakozásait nem számítva), eddig mintegy 8,500.000 koronát fordított különféle jótékony czélra.
Művei: Világtörténelem kath. tanodák számára. (Füssyvel együtt) 3 köt. 1863. - A várnai csata. 1864. - Magyarország történelme az alsóbb osztályok számára. (Horváth M. után) 1865. - Magyarország történelme felsőbb osztályok számára. 1865. - Világtörténelem kath. tanodák felsőbb osztályai számára. 1869. (Több kiadást ért). - Adatok az 1825. országgyűlés történetéhez. 1883. - I. Ulászló magyar király eskűszegése és a várnai veszedelem. 1884. - Sermo, quam in Ecclesia sua cathedrali habuit, ... cum munus occiperet. 1885. - Claudius Franciscus Vaszary ... dum Sedem Suam Archi-Episcopalem capesseret, universo Clero Archi-Dioecesano Salutem et Benedictionem. 1892. - Történelmi életrajzok. Az ifjúság számára. Vaszary János képeivel ellátott második kiadás. 1892. - Ezenkívül több dolgozatot, értekezést közölt különféle folyóíratokban s lapokban; 1858-ban társszerkesztője volt az Ifjúsági Plutarchnak.

Vaszary Kolos. (Esztergomi tanár korában.)
Venczell Antal.
Venczell Antal, prelátus kanonok, szül. 1844-ben. 1868-ban karkáplán lett az esztergomi főszékesegyházban, majd főkáptalan sekrestye-igazgató. 1883-ban a budapesti középponti papnevelő-intézetben alkormányzó lett. 1895-ben esztergomi kanonokká nevezték ki és mint ilyen 1898-1903-ig az esztergomi szeminárium kormányzója volt.
Munkái: A Szűz Anya Máriának örömei az Esztergom-vári Bakácskápolnában. (Imakönyv) 1871. - Jubiláris prímások. 1886. - Szent beszédeken és könyvismertetéseken kívül írt czikkeket a Magyar Sionba.
Végh István.
Végh István, Esztergom-egyházmegyei áld. pap, szül. 1779-ben. Előbb a pozsonyi Emericanumban lelkiigazgató, 1810-től Esztergomban (Bakács-kápolna) jav. lelkész volt. Meghalt Esztergomban, 1842-ben.
Munkái: Bölts Salamon király példabeszédének világosabb kitétele, mellyet készített az eredeti kiadásnak értelme szerint a napkeleti nyelvek, a nevezetesebb fordítások és a régiségek világánál. 1827. - Néhai Hertzeg Fitzjames Ferencz Soissoni Püspöknek Oktató Beszédi, melyeket magyarra fordított. 1830. (3. rész). - Kevés szó a Szent Irás új kiadásáról. 1833. - Egyházi beszédek az esztendőnek minden vasárnapjaira. 1839. - Világosító jegyz. Szent. Máté Evangeliomjára. 1840.
Villányi Szaniszló.
Villányi Szaniszló, szül. 1847-ben. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, fölszenteltetése után 12 évig tanított a győri főgimnáziumban, 1882-94-ig főgimn. igazgató Esztergomban, 1894-ben bakonybéli apáttá választották. Meghalt 1898-ban.
Esztergomra vonatkozó művei: Néhány lap Esztergom zivataros századaiból. 1883. - Néhány lap Esztergom város és megye multjából. 1891. - Három évtized (1684-1714.) Esztergom megye és város multjából. 1892. - Írt még számos czikket különféle lapokba.
Vilt József.
Vilt József, püspök, szül. Esztergomban, 1738-ban. 1754-ben tanulmányait befejezésére a Pazmaneumba küldték. 1761-ben fölszenteltetvén, Pestre került 168káplánnak; majd a gróf Haller családnál nevelősködött. 1776-ban vadkerti plébános és alesperes lett. Két év mulva pozsonyi kanonokká és a nagyszombati konviktus igazgatójává, a következő évben pedig esztergomi kanonokká nevezték ki. Már 1786-ban érseki helyettessé lett, s e fontos tisztet 21 éven át viselte. 1801-ben belgrádi püspökké szentelték föl; 1806-ban pedig győri püspök lett. Gyenge egészsége mellett is a legnagyobb buzgósággal élt főpásztori hívatásának. Több mint 94,000 forintot adott jótékony czélokra. Meghalt 1813-ban Rákoson.
Munkái: Dictio ... dum regimen almae dioecesis Jaurinensis ritu solemni capesseret. Jaurini, 1806. - Hunfredi Ditton Veritas religionis christianae ex Resurrectione Jesu Christi demonstrativo methodo comprobata. Cura et impensis Josephi Vilt. Posonii, 1811. - Levelei, melyeket pártfogoltjához Jordánszky Elekhez, a későbbi esztergomi kanonokhoz intézett, a káptalani levéltárban vannak.
Viszolyai István.
Viszolyai István, népiskolai tanító, szül. Esztergomban, 1837-ben.
Munkája: Magyar nyelvtan a népiskolák számára. Dolgozótársa volt a Tanodai Lapoknak és Néptanítók Lapjának; utóbb szerkesztette a Kath. Társadalom és Kath. Család cz. hetilapokat.
Vitéz János.
Vitéz János, bíboros-érsek, szül. Zrednán (Horvátország) 1408 körül. 1433 táján a királyi irodába került, hol mint jegyző működött és Zsigmond, Albert és Ulászló királyoknak, valamint Hunyadi Jánosnak titkára volt. Hunyadi János ajánlatára, a kinek fiait Vitéz nevelte, a pápa 1445-ben váradi püspökké nevezte ki. Ez időtől kezdte igen nevezetes szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg. Mátyás király kanczellárjává, a zágrábi vármegye kormányzójává, majd Bihar vármegye örökös főispánjává tette. 1465 febr. havában esztergomi érsek lett, 1471-ben bíbornoki méltóságra emelkedett. Meghalt Esztergomban, 1472 aug. 9-én.
Művei: Oratio ad Sixtum III. Pontificem Romanum, nomine Matthiae, Hungariae et Bohemise Regis habita. - Epistolae Historiae de rebus gestis inter Imperatorem Fridericum V. et Regnum Hungariae ab anno 1445-1451.

A Vitéz-féle szertartási könyv, (Pontificale) kezdő lapja. (XV. századbeli codex.)
Walter Gyula.
Walter Gyula, pápai prelátus, szül. 1855-ben. 1881-ben az esztergomi nőnevelő-intézet hitoktatója, a következő évben tanítóképző-intézeti tanár, 1884-92-ig a nevelés- és hitelemzés tanára a papnevelő-intézetben, 1890-ben tanítóképző-intézeti igazgató, egyúttal főegyházmegyei könyvtáros, 1893-ban érseki titkár, 1896-ban az esztergomi kanonok, majd egyházmegyei főtanfelügyelő, érseki irodai igazgató és cz. apát lett. 1900-ban pápai prelátussá nevezték ki. 1907 óta a budapesti középponti papnevelő-intézet kormányzója.
Művei: Lelki harmat. Imakönyv gyermekek számára. 1884. - A népiskola és az egészségügy. 1885. - Jubileumi emlékfüzér. Dr. Majer István irodalmi műveinek jegyzéke. 1885. - Üdvözlégy Mária. Imakönyv a Boldogságos Szűz tiszteletére (Több kiadást ért) 1886. - Dr. Zádori János élete. 1888. - Simor János emlékezete. 1891. - XIII. Leó és a társadalom. 1893. - Az északi határon, 1893. - Szent beszéd 1893. évi halottak estéjén. 1893. - Szent beszéd Sz. István király ünnepén, a budavári Mátyás-templomban, 1894. - Majer István emléke. 1894. - Képek a hazai ellenreformáczió mozgalmaiból. 1896. - Szent beszéd. 1897. - Szilveszter estéjén. 1898. - Emlékszavak a feledhetetlen Erzsébet királyné szomorú elhunyta alkalmából. 1898. - Beszéd szó nélkül. 1898. - Knauz Nándor. Emlékbeszéd. 1899. - Gondolatok a háttérben. 1900. - Az iskolai munka és a pihenés. 1901. - Szent beszéd a Sz. Benedek-rend hazánkban történt megtelepedésének kilenczszázados évfordulójára. 1901. - A képzelet csapongásai. 1901. - Napoleon és a klasszikusok. 1905. - A paedagogia és a bölcselet. 1907. - Ezenkívül több sz. beszéd és fölolvasás jelent meg tőle; írt könyvismertetéseket s egyéb czikkeket a kath. lapokba és folyóiratokba. - A Magyar Sionnak 1887 óta egy ideig társszerkesztője, a Kath. Hitoktatásnak 1886-89-ig főmunkatársa.
Wayand Géza.
Wayand Géza dr., szül. Esztergomban, 1857-ben. 1879-ben pappá szenteltetvén, káplán volt Dorogon, Komáromban, később Budapest-Terézvárosban, a hol egyuttal mint főgimn. hittanár is működött. Meghalt Budapesten, 1895.
Művei: Intelem a fiatal szabadelvű katholikusokhoz (Németből fordította Maráz Istvánnal együtt). 1877. - Nagybőjti sz. beszédek. 1882. - A katholicizmus befolyása Magyarország nevelésügyi viszonyaira. 1884. - Szent beszéd Papánek Ferencz első sz. miséje alkalmával. 1885. - Czikket és értekezést írt különböző lapokba, sz. beszédeket a Hitszónokba, Jó Pásztorba; 1886-90-ben főmunkatársa volt a Kath. Hitoktatásnak.
Wertner Mór.
Wertner Mór, szül. 1849-ben. 1894-től Muzslán, 1908 okt. óta Párkányban működik, mint Esztergom vármegye járásorvosa. A magyar heraldikai-genealogiai társulat választmányi, több külföldi genealogiai társulat levelező-tagja. Irodalmi működését szülővármegyéje, Pozsony monografiájában bővebben ismertettük.
Művei közül fontosabbak: A középkori délszláv uralkodók genealógiai története. - A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. - Az Árpádok családi története. - IV. Béla király története. - Az ember genealógiája. - Az 1905 óta megjelent fontosabb dolgozatai pedig a következők: Stephanus Ungarus. - A Zubor-család. - A Fónyi család. - Magyar hadjáratok a XIV. században. - A bethlenfalvi Thurzó-család eredete. - Ban Johann Csúz und seine Familie. - Névmagyarázatok. - A dengeleghy Pongrácz család. - A szántói Laczkfy-család. - Újlaki Miklós erdélyi vajda családi története. - Kiadatlan oklevelek. - Glossen zur bosnischen Genealogia. - Diplomatorium Apponyi. - Árpád nemzetsége. - Ladamér esztergomi érsek származása. - András zarándi főispán 169nemzetsége. - Zur Geschichte der Namensverwandlungen. - Die Ofener Gäste im Jahre 1412. - E dolgozatok a "Századok", "Turul", "Erdélyi Múzeum" és egynéhány külföldi folyóiratban jelentek meg.
Winkler József.
Winkler (Vetési) József dr., fővárosi hírlapíró, szül. Esztergomban, 1860-ban.
Munkája: A mi dekatholizált egyetemünk. 1888. - Római zarándokkönyv. (Útmutató az örökvárosban) 1900. - Többekkel együtt megalapította az Egyházi Közlönyt, melynek 1904 elejéig munkatársa volt. Szerkesztette a Szent István Társulat Naptárát, nép- és ifjúsági íratait. - Számos értekezést, czikket, tárczát, könyv-bírálatot irt különféle lapokba és folyóiratokba.
Zaklulál Iván.
Zaklulál Iván, plébános, szül. Kesztölczön, 1807-ben. Meghalt 1807-ben.
Zalka János.
Zalka János dr., püspök, szül. 1820-ban. Mint Esztergom-egyházmegyei áld. pap, káplán volt Kőhídgyarmaton, Dorogon, majd a fővárosban. 1849-ben az esztergomi szeminarium tanárává és tanulm. felügyelővé nevezték ki, 1853-tól a pesti egyetemen tanár, 1859-ben kanonok és papnevelő kormányzó lett; 1867-ben győri megyés püspökké nevezték ki. Meghalt 1901-ben. Számos értekezést és önálló munkát írt.
Munkája: Nagybőjti szent beszédek (két köt. 1833 és 1837). Számos politikai és társadalmi czikket írt.
Zádori János.
Zádori János dr., kanonok, szül. 1831-ben. Fölszenteltetése után káplán volt Balassa-Gyarmaton, 1864 óta pedig haláláig tanár az esztergomi papnevelő-intézetben; 1884-ben esztergomi kanonok lett. Meghalt 1887-ben. Életrajzát és irodalmi munkásságát l. Nyitra vármegye monografiájában.
Csupán névszerint soroljuk föl még a többi esztergom-vármegyei származású írókat, úgyszintén azokat, a kik máshol születettek, de itteni tartózkodásuk alatt kisebb-nagyobb irodalmi munkásságot fejtettek ki:
Abday Asztrik, Adamkovics Mihály, Adányi András, Almássy István, Andrássy József, Angyal Antal, Babura László dr., Bagyary Simon dr., báró Baldácsy Antal, Bárdos Remig dr., Bársony Gyula, Bártfay Géza, Bauer Lénárd, Bertalan Vincze, Borosay Dávid, Császár Ármin, Dér Engelbert dr., Dreisziger Ferencz, Drozdy Győző, Faragó Cyrill, Farkas Ferencz, Feichtinger Győző, Fekete Géza, Ferenczy György, Forster János, Fridrik Antal, Grundl Ignácz, Gulyás Elek, Gyulai Rezső, Hazay Ernő, Hartman Mihály, Jagicza Lajos, Kaán János, Kakass Kálmán, Karkecz Alajos, Kemp Mihály, Kereskényi Ádám, Koperniczky Ferencz dr., Kühn Raymund, Krotky József, Lévay Sándor, Majer Imre, Mattyasóvszky Lajos, Meszéna János, Miklóssy József, Nemtsák János, Obermayer György, Okányik Lajos dr., Ompolyi (Mátray) Ernő, Ozoray József dr., Pauer Károly, Pólya Lajos, Pongrácz Lajos, Prikkel Marián dr., Rauchbauer József dr., Rédly Károly, Reviczky Aladár, Reviczky Antal dr., Reviczky Mihály, Rezsőffy György, Rott Nándor dr., Santner Ferencz, Schmidt Szörény, Schopper György, Schwarczel József, Sebők Árkád, Séda Ernő, Sennovicz Adolf, Simonffy Kálmán, Siposs Antal, Sólyomi József, Stampay János, Stern Pál dr., Straszer Marczián, Szabó József, Szabó József dr., Szabó Mihály, Szabó Pál, Szabó Szilveszter, Széles György, Szvoboda Román, Takács Géza, Tewrewk József, Tóth Márton, Vajda Hilár, Vargha Rezső, Vaszary Domokos, Vesztróczy Ferencz, Vincze Paulin, Vojnits Döme, Wargha Samu dr., Zibrinyi Gyula, Zubriczky Aladár dr.

HÍRLAPIRODALOM.
Nyomdák.
Esztergomban az első könyvnyomdát Royer Ferencz Antal, a pozsonyi Royer-család tagja alapította 1761-ben. Ez azonban rövid ideig, 1765-ig működött. Csak hosszú szünet után, az érsekség és káptalan visszatértével, 1822-ben éled föl újra az irodalom műhelye, a melyet a komáromi származású Beimel József állított föl; egyúttal könyvkereskedést is nyitott; ez volt az első Esztergomban, sőt 1827-ben könyvkötészetet is rendezett be. Ez a három egymást kiegészítő űzlet kezdetben eléggé virágzott; midőn azonban a tulajdonos az időközben Pesten szerzett nyomdára fordította minden gondját, az elhanyagolt esztergomi fokozatosan hanyatlott. 1850-ben az esztergomi születésű Horák Egyed kezébe került az egész űzlet, a ki szakértelemmel és fáradsággal ismét föllendítette. 1877-ben a vállalkozó szellemű Buzárovits Gusztáv vette át, a kinek 1883-ban bekövetkezett korai halála után özvegye vezette 1907-ig, a mikor az elhúnytnak a veje, Philipp Konrád állott az üzlet élére. A czég azonban megmaradt a jó hírnévnek örvendő Buzárovits neve alatt. A Buzárovits-nyomda 170a hírlapokon, folyóiratokon, kisebb füzeteken és nyomtatványokon kívül, önálló nagyobb műveket is oly nagy számban bocsátott ki, a milyennek kevés vidéki nyomda dicsekedhetik.
A második könyvnyomdát 1881-ben Laiszky János alapította, a ki azt legújabban, a mai kor kivánalmaihoz mérten, választékos ízléssel, villamerőre rendezte be. Több, díszes kiállítású, nagyobb munka került már ki a nyomdából. Az üzlet könyvkötészettel van összekapcsolva.
A Hunniá-nak nevezett könyvnyomdát és könyvkereskedést Gerenday József állította föl 1893-ban. Ez a nyomda is villamerőre van berendezve.
A vármegye területén egyedüli könyvnyomda a párkányi, a melyet Gondos Vilmos alapított 1907-ben.
Hírlapok.
A hírlapirodalom és az időszaki folyóiratok időrendi áttekintését a következőkben adjuk:
Esztergomi Újság.
Esztergomi Újság. Vegyes tartalmú hetilap. Megindult 1863 január 5-én. Kiadója Sántha Ignácz, szerkesztője pedig Pongrácz Lajos volt, a kitől már szeptember végén Haan Rezső vette át a szerkesztést s folytatta 1865 végeig, a midőn Sántha Ignácz lépett helyébe. De csak egy hónapig vezette a lapot, mert az Esztergomi Újság 1866 jan. 30-án, három évi pályafutása után, megszünt.
Esztergomi Közlöny.
Esztergomi Közlöny. Megjelent először 1867 január 1-én. Szerkesztette és kiadta Haan Rezső. Megszünt 1868 végén.
Esztergom.
Esztergom. Megindult 1874 július 1-én, mint "társadalmi, közigazgatási és helyi érdekű közlöny." Kiadta és nyomtatta Horák Egyed, 1876 óta pedig Buzárovits Gusztáv. Szerkesztette három és fél évig Ompolyi (Mátray) Ernő, 1878-79-ben Rényi Rezső. Ez a lap 1879 szept. 14-én összeolvadt az aug. 20-án megindult s hetenként kétszer megjelenő Esztergomi Népújsággal, a melyet Sarkady István adott ki és szerkesztett. De alig egy havi fennállása után már Új Esztergom czímen folytatta pályáját, ugyancsak Sarkady István kiadásában és szerkesztése mellett. Második évfolyamával, 1880-ban ez is megszűnt.
Esztergom és Vidéke.
Esztergom és Vidéke, hetenként kétszer megjelenő laphoz az alapítás eszméjét és a szerkesztés irányát Kőrösy László dr. adta. A lap Mellinger Rezső kiadásában és Sarkady István szerkesztésében indult meg 1879 június 1-én. Másfél év mulva a szerkesztést Kőrösy László dr. vette át s folytatta 1892 decz. 1-ig; utána Nógrádi Jenő, majd Munkácsy Kálmán vezették a lapot, jelenleg pedig Prokopp Gyula dr.
Esztergomi Közlöny.
Esztergomi Közlöny, szintén 1879-ben indult meg. Kiadója és szerkesztője kezdettől fogva Haan Rezső. A lap 1902-ben Esztergom vármegye hivatalos közlönye lett; de mint ilyen, 1903-ban megszűnt és helyébe lépett ugyancsak Haan Rezső szerkesztésében és kiadásában Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja. A VI. évfolyamban levő lap megjelenik hetenként egyszer.
Esztergomi Lapok.
Esztergomi Lapok. Megindult 1892 okt. 1-én, Perényi Kálmán dr. kiadásában és szerkesztése mellett; 1893 július 1-től a lap kiadója és szerkesztője Gerenday József. Megjelenik hetenként kétszer.
Esztergomi Hírlap.
Esztergomi Hírlap. A hetenként egyszer megjelenő társadalmi lap megindult 1892-ben, megszűnt 1894 márczius havában. Szerkesztője és kiadója Sinka Ferencz Pál volt.
Esztergom.
Esztergom, kath. irányú, politikai s társadalmi hetilap. Megindult 1895. végén. Első szerkesztője s kiadó-tulajdonosa Keményfy K. Dániel, főmunkatársa Prohászka Ottokár dr. volt. Jelenleg a lap kiadó-tulajdonosa Pécsi Gusztáv dr., szerkesztői: Pauer Károly és Dvihally Géza.
Szabadság.
Szabadság. Hetenként háromszor megjelenő politikai lap. A XIII-ik évfolyamban van. Szerkesztője s tulajdonosa Bártfay Géza.
Esztergomi Friss Ujság.
Esztergomi Friss Ujság. Megjelenik naponként, mint az Uj Lap melléklete. A II. évfolyamban levő lapot szerkeszti és kiadja: Dvihally Géza.
Uránia.
Uránia. Kiadta Beimel József, szerkesztette Szeder Fábián benczés tanár. A naptárral, hangjegymelléklettel és szépirodalmi tartalommal megjelenő kis zsebkönyv az 1828-32. években látott napvilágot.
Magyar tudományos Értekező.
Magyar tudományos Értekező. A "tudományos, könyvészeti és kritikai folyóirat"-ot 1862-ben Knauz Nándor és Nagy Iván szerkesztette. Horák Ede nyomdájából került ki, s az első félévben öt, színes borítékkal ellátott füzetben jelent meg; a második félévben pedig minden hóban, tehát hat füzettel gazdagította irodalmunkat.
171Magyar Sion.
Magyar Sion, egyháztörténelmi havi folyóirat. Alapította és szerkesztette 1863-1869-ig Knauz Nándor. Az ő vezetése alatt a folyóirat tisztán egyháztörténelmi dolgokat hozott; s a M. Sion első hét kötetet még ma is valóságos kincsesháza a magyar egyháztörténeti adatoknak és okiratoknak. 1870 január óta Új Magyar Sion czímmel, már mint egyházirodalmi folyóirat jelent meg, eleinte Frankl (Fraknói) Vilmos és Zádori János társszerkesztősége mellett, 1873-tól 1886-ig egyedül Zádori szerkesztésében. E 17 év alatt a folyóirat tartalma kiszélesbült, úgy hogy nem csupán és kizárólag egyháztörténelmi kérdésekkel foglalkozott, hanem egyéb, a kath. egyházi életbe, tudományba vágó dolgozatokat és értekezéseket is hozott. 1887-től Kereszty Viktor dr., Prohászka Ottokár dr. és Walter Gyula dr. szerkesztették a lapot, később csupán Kereszty Viktor dr., végül Trikál József dr. A lap 1904 végén megszűnt.
Katholikus Lelkipásztor.
Katholikus Lelkipásztor czímmel 1871-ben Zádori János két havi füzetben megjelenő, egyházszónoklati folyóíratot indított meg, mely öt évi fennállása után, az 1875. év végén megszűnt.
Isten Igéje.
Isten Igéje. Havi folyóírat. Kath. egyházi beszédek gyűjteménye czímen 1876-ban indult meg Fábián János szerkesztésében; utána a szerkesztők voltak: Molnár János, Jagicza Lajos, Andor György dr., Babura László dr. 1905 végén megszűnt.
Irodalmi Értesítő.
Irodalmi Értesítő czímmel 1875-ben irodalmi és könyvészeti havi folyóirat jelent meg, melyet az első félévben báró Hornig Károly, egyetemi tanár, a második félévben Buzárovits Gusztáv szerkesztett. Az 1876. évfolyam szerkesztői voltak Maszlaghy Ferencz és Séda Ernő. 1877-ben a III. évfolyam első számával a lap megszünt.
Mulattató Zsebkönyvtár.
Mulattató Zsebkönyvtár. Szépirodalmi füzetes vállalat. Szerkesztette Kőrösi László dr., kiadta Buzárovits Gusztáv. A vállalatból 1881-től 1901-ig ötvenhárom füzet jelent meg.
* * *
Közművelődési egyesületek.
A sajtóval együtt, a közművelődés terjesztésére igyekeznek a különféle egyesületek. Ilyenek a következők:
Esztergomi irodalmi egylet.
Esztergomi irodalmi egylet. Alapította 1868-ban Majer István, cz. püspök, ki az egyesületnek elnöke is volt. Alapszabályait a magyar kormány hagyta jóvá; a védnökséget a herczegprímás vállalta el. Tagjai egyházi és világi férfiak, kik czélul tűzték ki, hogy a művelt hazai közönségnek fölvilágosítására és épülésére igaz kath. és hazafias szellemben korkérdéseket fejtegető röpiratokat és a nép számára ismeretterjesztő és mulatva-oktató füzeteket szerkesztenek és terjesztenek. Két évi fennállás alatt a korkérdésekből és népiratokból 12-12 füzet jelent meg.
Magyar egyházirodalmi iskola.
Magyar egyházirodalmi iskola. Nagyszombatban 1832-ben alakult az iskola, Magyar nyelvgyakorló egyesület néven. Czélja volt a növendékpapoknak irodalmi képzésre való buzdítása. Néhány évi működés után az egyesület nem adott életjelt magáról. Nagyszombatból a papnevelő-intézet Esztergomba visszahelyeztetvén, 1859-ben Magyar egyházirodalmi iskola néven újra föléledt az egyesület, s a nyelv művelése mellett főleg az egyházirodalom és szónoklat fejlesztésére törekedett. Évi kiadványaiban leginkább a külföldi kath. irodalom jelesebb termékeit ültette át hazai nyelvünkre. Az iskola fönnállásának 50 éves évfordulóját 1883-ban nagy ünnepséggel ülte meg, s az ez alkalommal kiadott Emlékkönyv magában foglalja az iskola történetét s néhány sikerült dolgozatot. Az iskola újabb időben ifjúságnak való elbeszélések fordításával és kiadásával gazdagítja az e téren szegényes irodalmunkat.
Főgimnáziumi önképző-kör.
Főgimnáziumi önképző-kör. Az esztergomi főgimnázium Önképző-köre 1864-ben alakult meg, s 1869-ben Évkönyvet adott ki, mely a tagok sikerültebb dolgozatait tartalmazta. A kör tagjainak, irodalmi munkásságuk előmozdítása végett, a hatvanas években többször tűztek ki pályatételeket egyesek, főleg Majer István; az esztergomi kaszinó pedig a Széchenyi-pályadíj alapítványából, a mai napig évenként öt drb. aranynyal jutalmazza a főgimn. ifjúság részére kitűzött tételek kidolgozóit.
Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat.
Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat. 1894-ben alakult Knauz Nándor kanonok és Récsey Viktor benczés tanár kezdeményezésére. A társulat kiadványai: Évkönyvek. 3 évf. (1896., 1898., 1900.) Szerkesztette: Rózsa Vitál. 172- Knauz Nándor. Emlékbeszéd. 1899. Írta: Walter Gyula dr. - Esztergom megye és környékének flórája. 1899. Írta: Feichtinger Sándor dr. - Emléklapok Esztergom múltjából. 1900. Írta: Némethy Lajos. - A társulat még mindig nem rendelkezik múzeuma számára külön helyiséggel; a régiség-gyűjtemények a főegyházmegyei könyvtárban vannak ideiglenesen elhelyezve. - Ügyvezető elnök: Gyapay Pál, főispán; társelnök: Pór Antal, prael.-kanonok; titkár: Rózsa Vitál, benczés főgimn. tanár; másodtitkár: O'sváth Andor.
Társadalmi egyesületek.
Jelentős szerepet játszanak a város közéletében a nagyszámú társadalmi egyesületek, a melyek közül nevezetesebbek a következők:
Esztergomi Kaszinó.
Esztergomi Kaszinó. Esztergomnak e legrégibb egyesülete 1844-ben alakúlt meg, és így az országban is az elsők közé tartozik. 1844-46-ban, még inkább a mozgalmas 1848-49. években válságos hullámzásokon ment keresztűl; az elnyomatás éveiben pedig a legszűkebb körre szorúlva tengette életét. Az alkotmányos korszak fölvirradtával azonban új életre ébredvén, fokozott virágzásnak indúlt és vezérszerepet játszott a város társadalmi életében. Társas összejöveteleket, műkedvelői előadásokat rendezett és minden eszközt felhasznált a hazafias érzés ápolására. 1863-ban nagy hazánkfia, gróf Széchenyi István emlékének megörökítésére, a lelkes polgárok körében összegyűjtött összegből gróf Széchenyi István pályadíjat létesített, a melynek kamataiból öt darab aranynyal jutalmazta a magyar irodalom és történelem tanúlmányában leginkább kiváló főgimnáziumi tanulót. 1887-től a főgimnáziumi ifjúság részére a tanári kartól kijelölt pályatételt tűz ki, melynek megbírálását a főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt, egy kaszinótag és egy tanár végzi. A kaszinónak a takarékpénztár bérházában levő kényelmes helyisége gazdag könyvtárral, szórakoztató eszközeivel, műkedvelői előadásaival sok kellemes élvezetet nyújt nagyszámú tagjainak. Az elnöki állás jelenleg üresedésben van.
Katholikus Kör.
A Katholikus Kör 1893-ban alakúlt. Mint társadalmi és erkölcsi intézmény, czélúl tűzte ki az Esztergomban és környékén lakó katholikusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítását, a vallás-erkölcsi szellem, a közművelődés fejlesztését, az összetartás érzetének ápolását. Czéljának megvalósítására felolvasásokat, előadásokat, hangversenyeket, társas összejöveteleket, műkedvelői előadásokat rendez; kiválóbb alkalmakkor magas színvonalon álló ünnepségeket tart. A körnek saját helyisége van a Széchenyi-téren; a tagok száma 270. Elnöke: lovag Mattyasovszky Lajos.
Dal- és zenekedvelő egyesület.
A Dal- és zenekedvelő egyesület (régi nevén: dalárda) 1861-ben keletkezett Bellovits Ferencz buzgólkodása folytán. 1865-ben már ötven taggal részt vett a budapesti dalünnepségeken. Díszes zászlaját, sok dalegyesület jelenlétében, 1867-ben avatták föl. 1868-ban Debreczen város aranydíját nyerte el, a karnagyot pedig, mint az egyesület lelkét, a város ezüst vezénylőpálczával tüntette ki; 1870-ben a budapesti versenyeken az első díjat érdemelte ki. Résztvett még több, vidéki városban rendezett ünnepségeken, Esztergomban pedig közreműködött a városi óvóintézet, a honvédemlék és reáliskola javára több hangversenyben.
Zenei kör.
A zenei kör alapját 1874-ben Prokopp János, városi mérnök vetette meg, a kinek kezdeményezésére a város kiválóbb zeneértői, szűkebb társaságot alakítva, hetenként egyszer összejöttek a művészi zene művelése czéljából. 1882-ben újjászervezte és alapszabályokkal ellátva, a társaság Takács Imre karnagy vezetése alatt, zenei kör nevet vett föl. A kör hetenként egyszer társas-összejövetelt szokott tartani, évenként pedig három nagyobbszabású hangversenyt rendezett. Hosszú időn keresztül egyesítette kebelében ez a kör Esztergom művelt társadalmát és a társas élet élénkítésére, valamint a művészi zene és ének népszerűsítésére hasznos szolgálatot teljesített. A két utóbbi egyesűlet évek óta szünetel.
A közművelődés és társas élet előmozdítását czélozzák meg: a katholikus legényegylet, kereskedő-ifjak önképző-egyesülete, polgári egyesület, polgári olvasó-kör, keresztény-szoczialisták egyesülete, földmíves ifjak egyesülete, szenttamás-vizivárosi katholikus polgári kör, szentgyörgymezei olvasókör.
Ismeretterjesztő előadások.
Ismeretterjesztő előadások. Az 1906-7. évtől a főgimnázium dísztermében, a műveltebb közönség részére, a tudományok köréből vett előadások és fölolvasások vannak, többnyire vetített képek kíséretében. A téli hónapokban minden második héten volt előadás és mindenkor szép számú közönség hallgatta. Fölolvasásokat, illetve előadásokat tartottak: Agatsin Gyula, Bagyary Simon dr., Bárdos Reming dr., Bozmánszky Gyárfás, Dombay Nárczisz, Gödör Kap. 175János, Prikkel Márián dr., Rózsa Vitál benczés tanárok, Hollósi Rupert, főgimnáziumi igazgató és Tauszk Ferencz dr. egyetemi m. tanár.
Népakadémia.
Az 1907-8. évben kezdte meg működését a nagy látogatottságnak örvendő népakadémia a katholikus legényegylet helyiségében, az adventi és nagybőjti időszakban. A társadalom majd minden osztályából való közönség számára tartott népszerű, ismeretterjesztő előadásokat, a melyek minden egyes alkalommal szavalattal, énekkel és zongorajátékkal voltak összekötve. Fölolvasók, illetve előadók voltak: Bagyary Simon dr., Bozmánszky Gyárfás, Csernoch János dr., Ember József, Guzsvenitz Vilmos, Hulényi Győző dr., Keményfy K. Dániel, Nagy Antal, Pécsi Gusztáv dr., Rózsa Vitál, Seyler Emil dr., Szölgyémy Gyula.

A Bibliothéka.

Az esztergomi városi könyvtár terme.

Szertartási tálcza. Aranyozott vert ezüst, gyöngyökkel ékítve. (XVIII. sz.)

Krisztus koporsója. (XV. századbeli mű.)
KÖNYVTÁRAK.
Főegyházi könyvtár.
Esztergom könyvtárai közül a legnagyobb és legértékesebb a főegyházi könyvtár, mely az országban nagyságra nézve az ötödik helyen áll. Alapítója Küküllői János kanonok, a hírneves krónikás, a ki végrendeletében az esztergomi főegyháznak hagyta könyveit, a mint erről a főkáptalannak 1397. évi vizsgálati jegyzőkönyve tanúskodik. Zrednai Vitéz János érsek gazdagon fölszerelt könyvtárát szintén erre a czélra hagyományozta. Midőn a török vész elől az érsek és káptalan menekült, a könyvtárt is megmentette, a mely azután Pozsonyba került. A Nagyszombatban megtelepedett káptalan könyvtárát Kőszeghy László kanonok és nagyprépost alapította 1641-ben; de legnagyobb részük van a könyvtár megalkotásában az esztergomi érsekeknek. Forgách Ferencz prímás az 1611-ben tartott nagyszombati zsinat határozatára támaszkodva, a javadalmasok után maradt könyveket a főegyház részére visszatarttatta és erre a czélra házat vásárolt Nagyszombatban, a hová az elhunyt érsekek és kanonokok könyveit később összegyűjtötték. A Forgáchtól újjáalapított főegyházi könyvtárt érsekinek nevezték, külön kezelve a káptalanitól, a mely Kőszeghytől alapítva, későbbi eredetű. A Forgách-féle könyvtárt főkép Pázmány, Lippay, Szelepcsényi, Barkóczy, Batthyány, Károly Ambrus főherczeg, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky prímások gyarapították. Nagyban emelte a könyvtár értékét a Lippay prímástól megszerzett, 1680 kötetből álló híres Fugger-féle könyvtár. Az érsekség és káptalan 1820 után Esztergomba visszakerülvén, Scitovszky prímás 1852-ben telket engedett át, a melyen a könyvtár alapvagyonából és a káptalantól is segítve, fölépült a mai könyvtárpalota. Ebben egyesítették az érseki és káptalani két könyvtárt, és Simor prímásnak 1876-iki rendelete folytán, a régebben használt Főegyházi könyvtár elnevezés alatt kezelik. A könyvtár állománya mintegy 115.000 kötet. Főbb művek: 400 idegen ősnyomtatvány (egy Korvina a lővétei karthauziaktól), 1590 kézirat, 1710-ig terjedő, 180 magyar nyelvű ősnyomtatvány, közöttük több unicum. Igen nagy értékű a Batthyány-féle levéltár, melyben főkép Kollonich és Batthyány prímásoktól összegyűjtött politikai, történelmi, tanügyi, genealogiai írott művek vannak 820 csomagban, (többek között Bél Mátyás kézíratai). Az ősnyomtatványok mellett kiváló nevezetesség a kodexgyűjteményekből: egy XI-ik századbeli evangeliumos könyv; Psalterium a XIII. századból, gyönyörű aranydíszítéssel; Rituale, gazdag gót díszítéssel; Homilia a XIV. századból; Gersonius beszédei; Zalkai László ifjúkori iskolai jegyzetei; Misekönyv a XV. századból. A könyvtár különben a prímások és a főkáptalan tagjainak könyvhagyatékából és vételútján gyarapodik. Feichtinger János tb. kanonok, könyvtárőr, nagy szorgalommal rendezte a könyvtárt, Némethy Lajos pedig czédula-katalogussal látta el. A főkáptalan részéről a könyvtár felügyelője: Pór Antal, prael. kanonok; könyvtárőr: Keményfy K. Dániel, vízivárosi h. plébános; segédőr: Pathy Gyula, ny. lelkész.
Prímási könyvtár.
Prímási könyvtár. Alapítója Simor János herczegprímás, ki egész életén át nagy szorgalommal gyűjtötte főkép a theologiai munkákat. Már mint győri püspök alapította könyvtárát, melyet Esztergomba áthozott és 1882-ben, a prímási palota építése után, a palotában czélszerű vasállványokon helyezett el. A könyvtár a tudományosság minden ágára kiterjed; állománya mintegy 40.000 kötet. Van benne másfélszáz unicum s számos nagybecsű incunabulum; a díszművek száma meghaladja az 1500 kötetet. Sujánszky Antal rendezte, s 1877-ben vaskos katalogust adott ki róla.
176Papnevelő int. könyvtár.
A papnevelő-intézet könyvtára. Főleg a XVIII. században eltörölt kolostorok theologiai műveiből keletkezett; adományaikkal gazdagították: Simor János, Dankó J., Frank F. és Zádori J. Állománya mintegy 10,00 kötet, közöttük hét ősnyomtatvány, egy teremben elhelyezve.
Tanári könyvtár.
A Szent Benedek-rendi főgimnázium tanári könyvtára. 1809-ben keletkezett, midőn a rend a főgimnázium vezetését átvette. Nagyobb adományokkal Kecskeméthy Márton jezsuita és 1884-ben Ferenczy Jákó, benczés házfőnök és igazgató járultak kifejlesztéséhez; utóbbinak főleg a szabadságharcz idejéből származó nyomtatványai becsesek. A könyvtár állománya 6514 mű, 8685 kötetben; folyóirat 113 drb 1011 kötetben; vegyes 5927 füzet.
Városi könyvtár.
Esztergom város könyvtára. Alapította Helischer József (megh. 1844-ben) városi tanácsos, a ki 2538 kötetből, több kéziratból és térképből álló könyvtárát végrendeletében szülővárosának hagyta, s egyúttal 3000 váltóforintot rendelt a gyarapítására. Jelenleg 3000 kötetet foglal magában. Rendezte Nemtsák János dr. reáliskolai tanár; a könyvtár felügyelő-bizottságának elnöke: Magos Sándor, kir. ítélőtáblai bíró.
Magán könyvtárak.
Magánosok közül tekintélyesebb könyvtárral rendelkeznek: Magos Sándor, Magurányi József, Pór Antal, Rajner Lajos dr., Venczell Antal, Walter Gyula dr.
Simor-múzeum.
Simor-múzeum. Simor János még mint győri püspök alapította 1858-ban, Esztergomban pedig még inkább gyarapította. A múzeum képtárában mintegy négyszáz festmény van, a melyek főleg az egyházi képírás történetét, fejlődését és virágzását mutatják be. Képviselve van a nevesebb mesterek közűl: Ghirlando, Cimabue, Pintorucchio, Carlo Dolce, Palma Vecchio, Guido Reni, Crivelli, Caracci, del Sarto, Leghers, Elzheimer. Az újabb mesterek közűl: Ittenbach, Dobyaschofszky, Sattler, Blass és Führich; a magyarok közűl: Markó, Ligeti, Liezenmayer, Molnár és Paczka válik ki. 1874-ben Simor 22.000 forinton megvette a Hardy Bernát Gáspár-féle híres viaszkép-gyűjteményt, mely 50 darabból áll; 1877-ben 42.000 liráért megvásárolta a nevezetes Bertinelli-féle gyűjteményt, mely 47 értékes darabbal gyarapította a múzeumot. A metszettár régi és újabbkori kézrajzokkal, metszetekkel bővelkedik; vannak metszetek Dürertől, Rembrandtól, Leydentől és Cranachtól; kitünőek a Morghen-féle metszetek a Rafael-stanzákról, van Eyck Három királya, Hess kezéből. A díszművek tárában nagy számmal vannak drága és ritka, művésziesen díszített művek. Egyik legbecsesebb mű Vitéz János pontifikáléja igen díszes czímlappal. A régiségtárban vannak: őskori tárgyak, római edények, fegyverek és ékszerek; ó-keresztény tárgyak, kelyhek, edények, szövetek, csipkék; újabbkori néprajzi eszközök, kinai és zámbézi tárgyak; van a múzeumban becses éremgyűjtemény. A kőtárgyak a prímási palota udvarán, födött helyen vannak.
Régiség-gyűjtemények.
Az Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társulat gyűjteményének állománya: 26 őskori, 257 ó- és középkori tárgy, 149 török időkből való tárgy és fegyver, 185 újabbkori emlék, közöttük 206 érem. Nevezetesebb tárgyak: kőszerszámok, római oltárok, sírkövek, feliratos téglák, bronzdíszítmények, bronztálak, korsók, stb. A régiség-gyűjtemények a főegyházmegyei könyvtárban vannak ideiglenesen elhelyezve.
A főgimnázium régiség-gyűjteménye 1853-ban keletkezett. Nagyobb adományokkal Takács Bernárdin igazgató, Kruesz Krizosztom főapát és Bors Mihály tanár járúltak fejlesztéséhez. Állománya mintegy 500 régiségi tárgy, 4800 érem, (néhány igen becses). Az éremgyűjtemény a könyvtár termében, a régiséggyűjtemény részint a könyvtár, részint a földrajzi szertár termében van elhelyezve.
Van még régiség- és természetrajzi gyűjtemény a tanítóképző- és kisdedóvónő-képző intézetben.
Források: Kőrösi László dr.: Esztergom - Perger Lajos: Esztergom város és vármegye egyházi és világi íróinak koszorúja. - Zelliger Alajos: Esztergom vármegyei írók. - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. - Magánértesítések.

« KÖZOKTATÁSÜGY. Irta Rózsa Vitál, benczés főgimnáziumi tanár. KEZDŐLAP

Esztergom vármegye

Tartalomjegyzék

ESZTERGOM VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE. Irta Némethy Lajos, v. esperes plébános. »