« PRIVIGYEI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

SZENICZI JÁRÁS. »

136SZAKOLCZAI JÁRÁS.
A szakolczai járás a vármegye keleti szárnyát foglalja el s a Morva-folyóra dűl; közvetlenül határos Morvaországgal. Területe, Szakolcza r. tanácsu városon kívül 55.269 kat. hold; lakosainak száma Szakolczával 31,534, enélkül 26,608. A magyarok száma összesen csak 400, a németeké 2300, a többi mind tót. A katholikusok 27,300 főnyi számukkal ebben a járásban is túlnyomóak a vallásfelekezetek közt. A járás főhelye Szakolcza. r. tan. város. Népességre nézve nagyobb még a járás székhelye, Holics mezőváros, nagyközség.
HOLICS.
Holics.
Holics, egyike a vármegye legrégibb és legérdekesebb városainak. A Morva-folyóhoz közel, magaslaton fekszik, kiemelkedve a Morvát szegélyző hullámos lapályból. Lakosainak száma 5747, akik közül általános többségben van a tót, nevezetesen 4637, azután még 1987 német és 118 magyar. Vallásra nézve 5069 r. kath., 814 ág. ev. és 859 izr. Postája, táviró-állomása van; egyik állomása a pozsony-szakolczai vasútnak s egyúttal csatlakozó állomás a morvaországi Gőding felé. Főszolgabirói székhely.
Holics hajdan erős vár volt, melynek keletkezése visszanyúl a honfoglalás korába. 1205-ben "Winar" volt a neve, a XIV. században pedig négyféle elnevezését találjuk és pedig: "Alba", "Holicz", "Wezzunkerch" és "Alba Ecclesia". 1416-ban mint "Neuhaus" szerepel. 1301-ből származó oklevelek már mint régi várat említik. Vízárkai még maig is jó karban vannak és részben a mostani díszes kastélyt veszik körül, mely a cs. és kir. család tulajdonához tartozik.
E várnak 1386-ban Stibor vajda volt az ura, 1437-ben gróf Schlick, 1444-ben Pongrácz, 1506-ban gróf Czobor és Révay és 1736-ban Mária Terézia és Lotharingiai Ferencz útján került a cs. és kir. család birtokába. Az imponáló nagyságu kastélyt a Czobor-család építtette, de Mária Terézia, kinek Holics egy ideig kedvencz nyaralóhelye volt, kibővíttette. A várkastély egy 1799-ben szerkesztett és a cs. és kir. holicsi urad. levéltárban őrzött "Localbefund" szerint, akkoriban már két emeletes volt, 98 szobával és a szükséges mellékhelyiségekkel. A kastély nyugoti oldalán nagy fáczános terült el. Két oldalán egy-egy halastó, gazdag mesterséges halnevelő volt. A kastélyt körülvevő külső sáncz árkait II. József csapoltatta le és tömette be. A belső vízárkot szintén kiszárították, de máskülönben eredeti állapotában megmaradt. Nem messze innen egy fóka-tó is volt, melyben kilencz fókát tartottak.
Ez időben Holicsnak 5109 lakosa volt. Az első orvost: Ungerhoffer Ferenczet, I. Ferencz rendeletére alkalmazta a városi tanács 600 frt fizetéssel és lakással. Ez ideig csupán seborvosok működtek a városban. 1774-ben Mária Terézia elemi iskolát állíttatott, melyet a mult század végén átlag 180 gyermek látogatott.

HOLICS.
Saját felvételünk.
A régi kath. templomot, mely kőfallal van körülvéve, már nem használják. Ez 1387-ben épült, mig az istentiszteletekre most használt templom 1381755-ben. Az ág. evangelikusok 1787-ben kaptak engedélyt templomépítésre. Az izraeliták imaháza egyike a legrégiebbeknek. 1755-ben létesítette I. Ferencz a kapuczinusok kolostorát 50,000 frtnyi alapítványnyal. 1786. márcz. 13-án, a kolostor a szerzet eltörlése után plébánia-lakás lett, a templom pedig plébánia-templom. Ugyanekkor zárták be a régi, roskadozó templomot, melynek 1160 frt értékü szentedényeit I. Ferencz idejében hadiköltségre ajánlották föl. Van az egyháznak egy casulája, mely Erzsébet királyné nászruhájából készült.
A város két nagy csatának is színhelye volt. 1315-ben itt ütközött meg Csák Máté és Lipparot Henrik, János cseh király vezére; 1618-48 közt pedig a Bethlen-féle felkelés alkalmával tűzzel-vassal pusztították el a várost az ellenséges hadak. Ekkor kapta mai "Holics" elnevezését.

HOLICS. - A FŐTÉR A RÉGI TEMPLOMMAL.
Saját felvételünk.
A híres holicsi porczellángyárról, melynek készítményei ma már ritkaságszámba mennek, más helyen emlékezünk meg. A gyár, mely a mult század végén még körülbelül 100 munkással dolgozott, és mintegy 50,000 frt értékü árut készített, 1825-ben szünt meg. Ma már csak az épülete áll fenn és magánczélokra szolgál. Itt van elhelyezve, az azelőtti gépház helyén, a díszes és nagy kaszinóterem. A városban most is több ipartelep áll fenn, még pedig egy mezőgazdasági szeszgyár, három malátagyár, egy gőzfűrész, egy műmalom és két szikvízgyár; kőbányáinak lapos rétegű kitünő anyagát pedig messze vidéken mint első rendű burkoló-anyagot használják.
A lakosok önsegélyző keresztény-egyletet és magyar olvasókört tartanak fenn. Iskolái elégségesek és jók, különösen a Felvidéki magyar közművelődési egyesület óvoda-iskolája, mely itt fontos, hazafias feladatot teljesít.
A már említett várkastély terjedelmes park közepén áll. Fejedelmi berendezését a kir. család elvitte onnan, de azért nem áll üresen és ma is fényesen van berendezve, azonban a legértékesebb bútorok, függönyök, falszőnyegek stb. hiányzanak. Ritkaságszámba megy tágas dohányzó- és 139játszótermének disznóbőrből készült és japáni mintákkal préselt falikárpitja, mely rendkívül értékes, de a falakról csak nehezen, azok rongálásával volna eltávolítható. Van itt egy kis kabinet, mely arról nevezetes, hogy Mária Terézia sajátkezüleg kivágott silhouettekkel ragasztotta tele a sárga, nehéz selyemmel kárpitozott falakat. A legváltozatosabb, sőt néha kaczagtató jeleneteket ábrázoló silhouettek kimetszése rendkívüli türelmet, biztos kezet és nagy műizlést igényelt. A falak telidestele vannak ragasztva ilyen képekkel. A kastély közelében, a főút mentén, fekszenek az emeletes, régi uradalmi épületek, tiszti lakások és irodák.

HOLICS. - A CS. ÉS KIR. CSALÁD KASTÉLYA.
Saját felvételünk.

HOLICS. - A CS. ÉS KIR. KASTÉLY JÁTSZÓTERME.
Saját felvételünk.
A járás egyes községei még következők:
Broczko.
Broczko, nagyközség, a Morva folyó mellett, 1970 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró és vasúti állomása Kutti. Az Árpádházi királyok alatt jelentékeny község volt. A XV. század közepén "Brodske", később "Brodsky" név alatt szerepel. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, kegyura a királyi család. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, mely 1891-ben épült. A kath. egyház birtokában 1776-ból származó értékes ezüstedények vannak. A községben öt kisebb keményítőgyár van. A lakosok kosárfonással és fa-szerszámkészítéssel is foglalkoznak. Földesura a cs. és kir. család volt, melynek itt jelenleg is nagyobb birtoka van.
Chropó.
Chropó, völgykatlanban fekvő tót község. Lakosainak száma 539, vallásuk r. kath. E község már IV. Béla alatt megvolt és akkoriban Cumtha Serefel volt a földesura. 1394-ben "Kropow" név alatt, mint a berencsi vár tartozéka szerepel. Templomát 1768-ban gróf Nyáry József és Teréz építtették. Kegyurai Vagyon István és Kuffner Károly. Földesurai a Nyáryak, Amadék és Jeszenákok voltak.
Czoborfalu.
Czoborfalu, a Chvojnicza-völgyben, Holicstól délkeletre, 7 km.-re fekvő tót község, 461 r. kath. és ág. ev. lakossal, kik közt a r. katholikusok száma túlnyomó. Posta-, táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. temploma 1793-ban épült. II. Rákóczy Ferencz fejedelem itt vívta egyik csatáját a császáriak ellen. A községet két ízben nagy csapás érte. A mult század 140elején a döghalál pusztított itt, 1883-ban pedig teljesen leégett. Úgy a faluban, mint határában gyakran találnak régi pénzeket, I. Lipót királytól, II. Rákóczy Ferencztől, Bethlen Gábor fejedelemtől és Frigyes pfalzi választófejedelemtől. Földesurai a Révayak és Czoborok voltak; ezektől Mária Terézia idejében a királyi család birtokába ment át, melynek ma is tulajdona.
Egbell.
Egbell, nagyközség a Morva folyó közelében, a pozsony-szakolczai vasút mellett. Lakosainak száma 3079, akik tótajkuak és vallásuk, kis töredék kivételével, r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. E község nyoma csak a XVI. század elejéig megy vissza, amikor "Uykbelw", "Ebely" név alatt szerepel. Kath. temploma 1851-ben épült és kegyura a cs. és kir. család. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, mely 1859-ben épült. A község a törököktől sokat szenvedett. 1848-ban meg felváltva hol a magyar, hol az osztrák csapatok táboroztak itt, 1866-ban pedig a poroszok. A község lakosainak nagy része kendermagolaj-gyártással foglalkozik. Van itt még három kisebb keményítő-gyár. A lakosok egy magyar olvasókört tartanak fenn, mely hivatva van a magyarosodást terjeszteni. Földesurai a Czobor grófok és a Körmendiek voltak, később a Czoborok uradalmai a cs. és kir. család tulajdonába mentek át, mely azokat a mai napig is bírja.
Kátó.
Kátó, morvavölgyi tót község, a Morva mellett, Holics és Szakolcza közt, 478 r. kath., ág. ev. és izr. vallásu lakossal, kik között a r. katolikusok száma túlnyomó. Postája Vrádist, táviró- és vasúti állomása Holics. 1500-ban Stibor vajdának itt nagykiterjedésü birtokai voltak és zselléreit itt telepitette le. Későbbi földesurai a gróf Czoborok voltak, jelenleg pedig a cs. és kir. családi uradalom a birtokos.
Kis-Kovaló.
Kis-Kovaló, tót község Chropó mellett, 379 r. kath. vallásu lakossal. Postája Radosócz, táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. kápolnáját 1821-ben vaszkai és kiskovalóczi Vietórisz János építtette. 1894-ben a falunak nagyobb része tűz által pusztult el. A község a XIV. században Berencsvár tartozékát 141képezte. Földesurai később a Vietoriszok voltak, jelenleg pedig Kuffner Károlynak van itt nagyobb birtoka.
Kis-Pritrsd.
Kis-Pritrsd, Holicstól keletre, 2 kmre fekvő tót község. 415, túlnyomóan r. kath. vallásu lakossal. Postája Vrádist, táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. temploma 1822-ben épült. E község 1431-ben Holics-vár tartozéka volt, később azonban Szakolcza város birtoka lett.
Kopcsány.
Kopcsány, nagyközség Holics közelében, ettől délnyugotra, 5 kmre, a fenyő-ültetvényekkel változatos, termékeny hullámos mezőségen. Lakosai tótajkuak, számuk 2091, vallásuk túlnyomóan r. kath. és kevés ág. ev. és izraelita. Postája van, táviró- és vasúti állomása Holics. 1532-ben Holics várának tartozéka volt. Kath. temploma 1862-ben épült; a község északi határában fennálló u. n. Mária-kápolna azonban nagyon régi épület, melynek eredetét homály fedi. A község mellett elterülő réteken mesterséges dombok és árkok vannak, melyeket a hagyomány a tatárjárás idejéből valónak mond. Tény, hogy földmunkálatok alkalmával az ilyen helyeken emberi csontokra és fegyvertöredékekre bukkannak. A község déli részén egy épület áll, mely ma gazdasági épület ugyan, de Mária Terézia idejében kastély volt, melyben a királynő több izben tartózkodott. Itt volt a cs. és kir. családnak hajdan hires méntelepe is, melynek mintaszerü, szép épületei ma egy gazdasági szeszgyárt foglalnak magukba. Volt itt egy sörgyár is, de ez már rég beszüntette üzemét. A községnek mintaszerüen berendezett iskolái vannak. Határában van a cs. és kir. család tulajdonát képező kacsafogó, amely egyedüli a maga nemében. Erről más helyen bővebb leirást közlünk. A községnek a gr. Czobor-család volt a földesura és utána a cs. és kir. család tulajdonába került, melynek itt nagy kiterjedésü uradalmai vannak.
Kutti.
Kutti, nagyközség a Morva folyó és Miava-patak szögében, Pozsonyvármegye határán, 2883 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Van postája, távirója és vasúti állomása. Kath. temploma 1716-ban épült. Kegyura a cs. és kir. család. A lakosok, kiknek egy része szerszámkészítéssel foglalkozik, egy kölcsönös segélyző szövetkezetet tartanak fenn. A faluban keményítőgyár is van. A község a XV. század második felében "Kuth" név alatt Éleskő-vár tartozéka volt. Később a gróf Czoborok voltak földesurai, azután pedig a cs. és kir. család, melynek itt ma is nagy birtoka van.
Lettnicz.
Lettnicz, a Morva-völgyben fekvő tót község, 567 r. kath. vallásu lakossal. Postája Péterfalu, táviró- és vasúti állomása Egbell. Van egy kápolnája, mely 1819-ben épült. A község 1874-ben teljesen leégett. Van egy kénes forrása, melyet azonban csak a lakosok használnak. Földesura a XVI. század elejéig a gróf Czobor család volt, később pedig a cs. és kir. család.
Lopasó.
Lopasó, a Chvojnicza-völgyben, Chropótól délre fekvő tót község, 282 r. kath. vallásu lakossal. Postája Radosócz, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma e század elején épült. A község a XVI. század közepén még Berencs várához tartozott. Később a Czobor család volt földesura, azután a cs. és kir. család.
Mokriháj.
Mokriháj, tót falu, Szakolczától délre, 4 kmre. Lakosainak száma 708, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szakolcza. Kath. temploma 1852-ben épült. E község hajdan Szakolcza sz. kir. város birtoka volt. A XV. században még "Kis-Senkvic" néven volt ismeretes. A falu határában régente állítólag avar sirokat és bennük fegyverdarabokat találtak. Földesura a gr. Czobor-család volt.
Oreszko.
Orszko, a szenicz-holicsi útban, a Kis-Kárpátokban fekvő tót falu, 217 r. kath. lakossal. Postája Radosócz, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Egy 1596-ból származó okiraton e falu "Oresowe" néven említtetik. A községben csak kápolna van.
Péterfalu.
Péterfalu, tót község, Egbelltől keletre, 5 kmre, 1061 r. kath. és izr. vallású lakosal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Egbell. Valaha 142mezőváros volt. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek. Egyik része 1093-ban épült Könyves Kálmán alatt. 1483-ban Stibor vajda uj hajót építtetett hozzá; de 1762-ben megnagyobbították és a tornyot is ujjáépítették. XI. századbeli szentélye még máig is fennáll. Kegyura a cs. és kir. család. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, mely 1857-ben épült. A községben egy gummigyár és téglaégető van. A gummigyár kivitelre is dolgozik és jól van berendezve. A községben a Boldizsár családnak csinos úrilaka van. 1398-ban e falu Holics-vár tartozékát képezte.
Radimo.
Radimo, Péterfaluhoz közel, ettől északkeletre fekvő nagy tót község 1996 r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája Unin, táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. temploma a XVII. században épült. Kegyura a cs. és kir. család. 1532-ben Holics vár tartozéka volt.
Radosócz.
Radosócz, a Kis-Kárpátokban, a Chvojnicza-völgyben, a holics-szeniczi út mentén fekvő tót falu, 1119 r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Holics. E község 1473-ban már mezőváros volt és mint ilyen Holics várához tartozott. Akkoriban fontos szerepet játszott e vidéken és annak mintegy központját képezte. Erről tanuskodnak egyebek közt a község birtokában levő okiratok, melyek szerint 1554-ben I. Ferdinand vásártartási jogot adott neki. Ezt 1638-ban III. Ferdinánd megerősítette. Ez okiratokban Radosócz község Raspich és Radosolch nevek alatt szerepel. A község már IV. Béla alatt fennállott. 1429-ben a husziták elpusztították. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, de már sok átalakításon ment át. 1677-ben, 1730-ban és 1744-ben háromízben restaurálták. Jelenleg keresztalakja van, tornya pedig román izlésü. Van ezenkívül még két kápolna a faluban, továbbá egy izr. imaház, mely 1830-ban épült. A kath. templom edényei közt egy gót izlésü, aranyozott, vertművü ezüstkehely van 1580-ból és egy aranyozott ezüstkereszt (Pacificale) 1674-ből "S. R. D. F. B. P. O. Radosovec Anno 1674" felírással. A Canonica Visitatio szerint e betűk a következőket jelentik: "Sub reverendo domino Francisco Bartasovich parocho in oppido Radosovec 1674." Földesura a Czobor család volt, később pedig a cs. és kir. család.
Szent-Istvánfalu.
Szent-Istvánfalu, Holicstól délkeletre, 7 kmre. Lakosainak száma 365. Ezeknek nagyobb része tótajku és r. kath. vallásu. Magyar- és németajku, továbbá ág. ev. és izr. vallásu csak kevés van köztük. Posta-, táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. temploma 1831-ben épült. A Rákóczy-szabadságharcz alkalmával e község határában két ízben volt ütközet. A lakosok gyakran találnak régi pénzeket és érmeket, leginkább az Árpádházi királyok idejéből, továbbá Zsigmond lengyel királytól, I. Lipóttól és Bethlen Gábor fejedelemtől. Földesurai gyakran változtak. Ezek voltak a Fehérváryak, Majthényiak, Tersztyánszkyak, Pallachovicsok és Gersichek. A községet hajdanta magyarok lakták.
Tövisfalu.
Tövisfalu, a Chvojnicza-völgyben fekvő tót község Holics mellett, 361 r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Holics. A XVI. században Kürthy Katalin által épített templomot egy felhőszakadás e század elején elpusztította. Az uj templom 1871-ben épült. A község határában a Rákóczy-szabadságharcz alatt ütközet volt. A faluhoz tartozó cs. és kir. családi uradalmi téglagyár agyagföldjében diluviális csontokra bukkantak. Találnak itt gyakran különféle régi pénzeket is és pedig az Árpádházi királyok korából, Zsigmond lengyel királytól, I. Lipóttól, Bethlen Gábortól, Frigyes pfalzi választó fejedelemtől és II. Rákóczy Ferencztől; azonkívül az itt lefolyt harczok maradványaiképen fegyvertöredékeket és emberi és állati csontmaradványokat. A községben gőzmalom is van. Földesurai a Révayak és a Czoborok voltak, de később a cs. és kir. család.
Unin.
Unin, Radimo szomszédságában, ettől délkeletre fekvő nagy tót falu, 1328 r. kath. lakossal. Posta helyben van. Kath. temploma a XVII. században épült. Kegyura a cs. és kir. család. A községben hajdan vár is volt, melynek nyomai még maig is láthatók. A Rákóczy-szabadságharcz alatt a falu határában a felkelők és a császáriak közt harcz volt. A lakosok önk. tűzoltóegyletet és segélyző magtáregyletet tartanak fenn. Földesura 1664-ben a gróf Czobor család volt, később pedig a cs. és kir. család.
Vészka.
Vészka, a Radosócz szomszédságában, a szenicz-holicsi útban fekvő tót 143falu, 392 r. kath. lakossal. Postája Radosócz, táviró- és vasúti állomása Holics. 1895-ben az egész falu porrá égett és lakosai inségre jutottak. Földesura 1559-ben a gróf Czobor család és később a cs. és kir. család volt, melynek itt ma is nagy kiterjedésü birtoka van.
Vidován.
Vidován, tót község a Chvojnicza-völgyben Radosócz közelében, 278 r. kath. lakossal. Postája Radosócz, táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. kápolnatemploma a múlt század vége felé épült. Földesura 1553-ban a gróf Czobor család, később a cs. és kir. család volt.
Vlcskován.
Vlcskován, tót falu Vidován mellett, 471 r. kath. lakossal. Postája Radosócz, távirója és vasútja Holics. Kath. temploma 1870-ben épült. A XVI. század első felében a holicsi várhoz tartozott és földesurai a Czoborok voltak. Később a cs. és kir. család birtokába került.
Vrádist.
Vrádist, tót község, Szakolczától délnyugotra, egyenlő távolságra Szakolcza és Holics közt, 703 túlnyomó számban r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallásu lakossal. Postája van; táviró- és vasúti állomása Holics. Kath. kápolnája 1866-ban épült. A községben négy malátagyár működik. A falu 1432-ben "Wrathna" néven mint Szakolcza város birtoka szerepel. Később a gróf Czobor és utána a cs. és kir. család volt a földesura.

« PRIVIGYEI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

SZENICZI JÁRÁS. »