« A FELSŐ-SZABOLCSI TISZAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZ-LEVEZETŐ TÁRSULAT. Irta Virág h László, revid. Gonda Béla. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

IPAR, KERESKEDELEM, PÉNZ- ÉS HITELÜGY. Irta: Szabó Endre és Ferenczi Miksa, az egyes ipartelepkre vonatkozó részt Vende Aladár, revid. Kormos Alfréd. »

312VASÚT, POSTA, TÁVIRÓ, TÁVBESZÉLŐ.
Irta Heim Péter

A rakamazi vasúti és közúti hidak.
Saját felvételünk.
Tiszavidéki vasut.
E vármegye első vasútja a tiszavidéki volt. Gróf Andrássy György még 1855. évi február 4-én szerezte meg az engedélyt, egy Debreczenből kiinduló és Nyíregyházán, Szerencsen és Miskolczon át Kassára vezetendő vasút építésére, de nem bírván a szükséges tőkét összehozni, Coburg-Gothai Ágoston, Eszterházy Pál, Breczenheim Ferdinand herczegekkel, Apponyi György, Barkóczy János, Dessewffy Emil, Hunyady Ferencz, Károlyi György, Károlyi István, Szirmay László, Trautmansdorf József, Waldstein János, Waldstein Keresztély, Wenkheim Antal, Wenkheim Rudolf, Zichy Ferencz és Zichy Henrik grófokkal, Sennyey Pál báróval, Bohus Jánossal, Háber Móriczczal, Háber Sámuellel, Szögyényi Lászlóval, Wirkner Lajossal és Zsedényi Edével szövetkezett és 1856. évi szept. 28-án szerezte meg az engedélyt az úgynevezett "Tiszavidéki" vasút épitésére, melyben a debreczen-nyíregyháza-szerencs-miskolcz-kassai rész is benfoglaltatott. Az engedély 90 évre szólt, de ki volt kötve, hogy az állam a vasútat már 30 év múlva beválthatja. E vasút Újfehértó község határában éri el a vármegye területét s 64.8 kikométer hosszban befutván, Rakamaz község határában hagyja el.
Előlegtartozás törlesztése.
Az engedélyokiratban a részvényeseknek bizonyos évi minimális jövedelem biztosíttatott akként, hogy az esetben, ha e jövedelem a vasút bevételeiből ki nem kerül, az állam a hiányzó részt 4% kamat mellett a társulatnak előlegezi. Ekként történt, hogy midőn a magyar kormány az 1867. évi kiegyezés után a vasúti ügyeket átvette, a "Tiszavidéki" vasúttársulat az államnak a kapott előlegek és azok kamata fejében 5,309.000 forinttal tartozott. A társulat, hogy terhein könnyítsen és részvényeseinek nagyobb jövedelmet nyújthasson, a kormánynak azt az ajánlatot tette, hogy törlesztésre fogadjon el 26.545 drb ujra kibocsátandó 200 frtos részvényt, 313a biztosított minimális jövedelmet pedig emelje fel évi 270,000 frttal és engedje meg, hogy a netán szükségessé váló ujabb előlegek törlesztésére ne a bevételeknek a minimális jövedelmet meghaladó teljes összege fordíttassék, hanem annak csak fele része. Ezt az ajánlatot a magyar törvényhozás az 1868. évi 51. törvényczikkel el is fogadta.
Még mielőtt a magyar kormány a vasúti ügyeket átvette, a társulat az abszolutisztikus kormánynyal némely függő ügyeinek rendezésére, jelesül pedig a beruházási tőke megállapítására 1865. évi jan. 24-én szerződést kötött, melyet a kormány némi póthatározzal együtt, 1867. évi április 24-n jóváhagyott.
A vasút átvétele a kormány által.
A tiszavidéki vasút összes vonalai, még az engedélyokiratban kikötött 30 évi beválthatási határidő előtt, Péchy Tamás közlekedésügyi miniszter idejében, az 1880. évi 18. törvényczikkben foglalt szerződés alapján, a magyar állam tulajdonába átmentek.
Nyíregyháza-ungvári vonal. Északkeleti vasúttársaság.
A második vasút, mely Szabolcs vármegye területét érinti, a nyíregyháza-ungvári vonal, melyet kezdetben a részvényesek jövedelem-biztosítás nélkül kivántak megépíteni, mindazáltal az államnak olyatén hozzájárulásával, hogy az építési költség egy harmadát szolgáltassa, maga számára a tiszta jövedelem egy harmadát lekötvén. (l. az 1868. évi 49. törv.-czikk 2. §. utolsó bekezdését). Az építés azonban ez alapon meg nem történvén, az 1868. évi 13. törv.-czikk alapján keletkezett "Északkeleti vasúttársaság" kérte és az 1870. évi 28. törv.-czikk alapján nyerte az engedélyt, hogy a nyíregyháza-ungvári vonalat mint másodrendű vasútat megépíthesse és üzemben tarthassa akként, hogy az állam ezen vonalnak mérföldenként (7.5 kilométerenként) évi 20.000 frt tiszta jövedelmet, valamint a megállapított és 90 év alatt törlesztendő építési tőkének törlesztési hányadát biztosítja. Ez alapon a vonal, mely Nyíregyházáról kiindulva, a vármegye területét 64.2 kilométer hosszban befutván, azt Bezdéd község határán elhagyja, meg is épült.
E vonal átvétele a kormány által.
Az elvállalt jövedelem-biztosítás következtében kénytelen volt az állam, az 1875. évi 45-iki törv.-czikkel megengedni, hogy a nyíregyháza-ungvári vonal számadásai az északkeleti vasút mai vonalainak számadásaival egyesíttessenek, minek folytán a biztosított jövedelem is, a többi vonalnak biztosított jövedelmeivel egyesíttetett. A pénzügyi egyensúly ekként sem állván helyre, az állam az 1876. évi 11. törv.-czikkel elsőbbségi kötvények átvétele mellett másfél millió forintot bocsátott a vasút-társulatnak rendelkezésére; de 1887-ben ujabb kölcsön vált szükségessé, melyért az állam az 1888. évi 17. törv.-czikkel biztosítást vállalt; míg végre az 1890. évi 30-ik és az 1891. évi 2-ik törv.-czikkekkel az állam az északkeleti vasút-társaság összes vonalait, köztük a nyíregyháza-ungvárit is, szerződésileg a beválthatási határidő letelte előtt magához váltotta.
Debreczen-szatmári vonal.
E két vasúton kívül, még egy harmadik is, a beváltott északkeleti vasút debreczen-szatmári vonala érinti Szabolcs vármegye területét, de csak a szélén, Szt.-György-Ábrány községe mellett, a hol vasúti állomása is van. Mind a három vonal országos vonal.
Debreczen-h.-nánási vonal.
Szabolcs vármegye első helyiérdekű vasútja az a szárnyvonal volt, melyet a debreczen-hajdú-nánási helyi érdekű vasút-társulat Hajdú-Nánásról Bűd-Szent-Mihályra épített, a mely Szabolcs vármegye területét csak néhány (5) kilométerrel futja be.
Nyíregyháza-mátészalkai vonal.
A második helyi érdekű vasút a nyíregyháza-mátészalkai volt, melynek építésére herczeg Odescalchi Gyula, Tisza István és Mandel Pál az 1886. évi nov. 12-én 43540 sz. a. kiadott engedély-okirattal (l. Magy. Rend. Tára 3141886. évi kötet 804. l.) nyerték az engedélyt. A vonal hossza szintén 57 kilométer, melyből azonban Szabolcs vármegye területére csak 40 kilométer esik.
Ohat-kócs-tiszapolgári vonal.
A harmadik helyiérdekü vasút a debreczen-füzes-abonyi vonal ohat-kócs-tiszapolgári szárnyvonala, mely Szabolcs vármegye területét Szt.-Margit község határában éri és azt 19.4 kilométer hosszban befutván, Tisza-Polgárnál a nyíregyháza-tiszapolgári helyi érdekű vasúthoz csatlakozik. A debreczen-füzes-abonyi vasút és ohat-kócs-tiszapolgári szárnyvonalának engedélyese Csávolszky Lajos, ki az engedélyt az 1888. évi 28-ik törv.-czikk alapján az 1888. évi október 18-án 54010. szám alatt (l. Magy. Rend. Tára 1889. évi II. kötet 2148. lapját) kiadott engedély-okirattal nyerte.
Nyíregyháza-tiszapolgári vonal.
A negyedik helyi érdekű vasút a nyíregyháza-tiszapolgári vonal, melyre György Endre az 1896 évi 10. törv.-czikk alapján 1896. évi jún. 5-én 38586. sz. a. (l. Magy. Rend. Tára 1896. évi I. kötet 1472. lapján) kiadott engedélyokirattal nyerte az engedélyt. Engedélyes azután az 1897. évi 4. törv.-czikk alapján 1897. évi február 10-én 9620. (l. Magy. Rend. Tára 1897. évi I. kötet 134. lapján) kiadott engedély-okirattal engedélyt nyert, hogy a nyíregyháza-tiszapolgári vonal tiszalöki állomásától kiindúlva Bűd-Szt.-Mihályra szárnyvonalat építsen és ott a debreczen-füzes-abony-bűd-szent-mihályi vonalhoz csatlakozzék; minek folytán ez időszerint Debreczentől Tisza-Lökig közvetetlen személyvonatok közlekednek. A fővonal hossza 48 kilométer; tényleges építési költsége 1,320.000 frttal, vagyis 27.500 frttal kilométerenként van megállapítva; a szárnyvonal hossza 9 kilométer, tényleges építési költsége 246.000 frttal, vagyis kilométerenként szintén 27.500 frttal van megállapítva, a névleges tőkének összege nincs közölve.
Min a négy helyiérdekű vasútat a magyar államvasutak, a bevételek bizonyos hányada fejében, tartják üzemben és miután az állam a Szabolcs vármegye területét érintő országos vonalakat magához váltotta, Szabolcs vármegye összes vasútait a magyar államvasutak kezelik.
Összefoglalva az előadottakat úgy találjuk, hogy Szabolcs vármegye területét hét vasúti vonal szeli, még pedig: három országos vonal, úgymint:
a debreczen-nyíregyháza-szerencsi: Ujfehértó, Nyíregyháza, Királytelek és Rakamaz állomással és Császárszállás, Dessewffy-puszta, Virányos és Vaskapu megállóhelylyel;
a nyíregyháza-ungvári: Nyíregyháza, Kemecse, Demecser, Pátroha, Kis-Várda, Fényes-Litke és Tuzsér összesen 7 állomással és Sóstó, Bogdány, Kék és Bezdéd - 4 megállóhelylyel, végre;
a debreczen-szatmári: Szt.-György-Ábrány állomással.
Négy helyi érdekű vonal, úgymint:
a hajdú-nánás-bűd-szent-mihályi: Bűd-Szent-Mihály állomással;
a nyíregyháza-mátészalkai: Nyíregyháza. Nagy-Kálló, Kálló-Semjén, Mária-Pócs és Nyír-Bátor állomással;
az ohat-kócs-tiszapolgári: Szt.-Margita, Folyás és Tisza-Polgár állomással;
a nyíregyháza-tiszapolgári vonal, a tisza-lök-bűd-szent-mihályi szárnyvonallal: Nyíregyháza, Királytelek, Kisfás-Földház, Tisza-Lök, Tisza-Dada, Tisza-Dob, Tisza-Polgár és Bűd-Szent-Mihály állomással és Dessewffy-puszta, Bashalma, Tisza-Eszlár, Hajnalos, Vásártér, Rázom- és Tikos-puszta megállóhelylyel.
Az országos vonalak hossza 129 kilométer és a helyiérdekű vonaloké 121 kilométer, összesen 250 kilométer, úgy, hogy minden 19.66 kilométer területre egy kilométer vasút esik, ami nagyon kedvező arányszám.
Ezen vasútak forgalmát, a mennyiben az Szabolcs vármegyét érdekli a következő számok mutatják:
Szabolcs vármegye területét érintő vasutak 1897. évi forgalma.
Forgalom.
A) Az egyes vonatok teljesítése:
A vonal megnevezése hossza
kilométerekben
a közlekedett
vonatok évi száma
a vonat kilométerek
évi száma
a) Nyíregyháza-Szerencs49.53.574157.380
b) Debreczen-Nyíregyháza493.707170.043
c) Nyíregyháza-Királytelek15.41.47722.746
d) Nyíregyháza-Csap70.52.937206.875
e) Debreczen-Bűd-Szent-Mihály54.11.49980.438
f) Ohat-Kócs-Tisza-Polgár34.71.46350.766
g) Nyíregyháza-Mátészalka57.61.47984.107
h) Királytelek-Tisza-Polgár47.51.48169.592
i) Bűd-Szent-Mihály-Tisza-Lök8.29788.020

Jegyzet: E számokban azon teljesitések is foglaltatnak, melyek némely vonatnál a szomszédos vármegye területére esnek.
B) Szabolcs vármegye területéről elszállított személyek száma és árúk súlya:
Az állomás neve a személyek száma az árúk súlya
  métermázsákban  
Az állomás neve a személyek száma az árúk súlya
métermázsákban
Nyíregyháza238.537666.211Nyír-Bátor27.632158.961
Bűd-Szent-Mihály2349888.088Pátroha20.594112.658
Demecser30.980113.380Rakamaz34.781113.882
Fényes-Litke13.14239.928Szt-György-Ábrány13.66224.486
Folyás4.36521.549Szent-Margita6.35314.676
Kálló-Semjén8.09030.503Tuzsér30.31149.978
Kemecse30.27575.150Tisza-Dada10.61414.075
Királytelek29.43987.955Tisza-Dob5.12511.761
Kisfás-Földház9.18723.602Tisza-Lök19.24563.413
Kis-Várda70.436290.550Tisza-Polgár17.57532.434
Mária-Pócs6.68934.616Újfehértó45.668102.340
Nagykálló29.203121.843

Jegyzet: A megállóhelyek forgalma az illető vasúti állomások forgalmában foglaltatik.
***
Posta a múlt században.
A postaintézmény biztos alapot hazánkban csak akkor nyert, midőn az országgyülés az 1723. évi 114. törvény-czikkben kimondotta, hogy a postát az ország közszükséglete szerint berendezni és kezelni kell. Ez a közszükséglet azonban abban az időben oly gyöngén nyilvánult, hogy Szabolcs vármegye mostani területén, és inkább kormányzati mint közgazdasági indokból, csak két postahivatalt emeltek: Búlyban és Nagy-Kállóban, melyek közül Búly tulajdonképen csak lóváltási állomás volt. Az 1750. és 1800. közti ötven évben még csak Nyíregyházán, és az 1800. és 1850. évi időszakban csak Nyír-Bátorban, Királytelken és Berkeszen állítottak postahivatalokat. Minthogy Búlyt megszüntették, a XIX. sz. elején Szabolcs vármegye területén csak 5 postahivatal volt. Midőn a magyar kormány a kiegyezés következtében, 1867. évi május 1-én, a postákat átvette, csak a következő 17 helyen voltak postahivatalok: Büd-Szt.-Mihály, Búly, Karász, Kis-Várda, Kótaj, Mada, Nagy-Kálló, Napkor, Nyír-Bakta, Nyír-Bátor, Nyír-Béltek, Nyíregyháza, Polgár, Rakamaz, Tisza-Lök, Szent-György-Ábrány és Ujfehértó. Királytelek és Berkesz meg voltak szüntetve.
A magyar kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a postaközlekedést lehetőleg fejleszteni, mely czélból számos járatot, eleintén hetenként egyszeriből és kétszeriből, hetenként négyszerire és naponkéntira alakította át és a postahivatalokat szaporította. Az 1894. év végével hetenként néhányszor közlekedő postajárat már nem is volt, hanem minden járat naponként legalább egyszer, igen számos járat pedig naponként kétszer is közlekedett. A postahivatalok száma megháromszorosodott, épen 51-re emelkedvén.
1894. évi forgalom.
A mai Szabolcsvármegye 1894. évi postaforgalma következő számokban foglalható össze:
a) feladott közönséges levelek, levelezőlapok stb. stb.1.840,000 db
b) kézbesített közönséges levelek, levelezőlapok stb. stb.   2.350,000 db
c) feladott ajánlott levelek122,000 db
d) kézbesített ajánlott levelek156,000 db
e) feladott pénzes levelek27,000 db
316f) kézbesített pénzes levelek20,000 db
g) feladott csomagok50,008 db
h) kézbesített csomagok119,000 db
i) befizetett postautalványok 4.224,000 frttal.166,900 db
k) kifizetett postautalványok 2.886,000 frttal80,000 db
l) befizetett postatakarékpénztári checkek összege2.677,000 frt
m) kifizetett postatakarékpénztári checkek összege336,000 frt
n) befizetett postatakarékpénztári betétek összege62,000 frt
o) kifizetett postatakarékpénztári betétek összege63,000 frt.
A posta- és távirda-jövedék burtto bevételei pedig 137,000 frtra emelkedtek. Az 1894-dik év óta még a következő helyeken emeltek postahivatalokat: Dessewffy-pusztán, Eszényben, Nyíregyháza pályaudvarban, Papon, Ramocsaházán, Tornyos-Pálczán és Vissen, úgy hogy ez időszerint a postahivatalok száma 58.
Az előbbeni időkből, fájdalom, a postaforgalomról részletes és nagyban véve megbízható adatok nincsenek.
Táviró.
A távíró csak a jelen század első felének végén keletkezett és aránylag csak lassan haladt. Midőn a magyar kormány 1867. évi május 1-én a távírókat átvette, csak Nyíregyházán, Nagy-Kállóban és Nyír-Bátorban voltak távíróhivatalok, melyek közül Nyíregyháza 1861-ben, a másik kettő 1865-ben emeltettek. Költséges volta miatt a távíróügy nálunk nem fejlődhetett oly gyorsan, mint a posta. Csak a nyolczvanas évek vége felé indult nagyobb lendületnek, mignem ujabban, a távbeszélő miatt, megint egy kissé háttérbe szorul. Mindazonáltal úgy a távíró, mint a távbeszélő hazánkban, más nemzetek hasonló intézményeihez viszonyítva, előkelő helyet foglal el. Az 1894. év végével Szabolcs vármegye területén a következő 13 helyen volt távíróhivatal, és pedig: Balkányban, Büd-Szt-Mihályban, Kemecsén, Kis-Várdán, Mándokon, Nagy-Kállóban, Nyír-Adonyban, Nyír-Bátorban, Nyíregyházán, Polgárban, Tisza-Dobon, Tisza-Lökön és Uj-Fehértón. Ezek a távíróhivatalok mind egyesítve vannak a postahivatalokkal. Forgalmuk az 1894. év végével 41,895 feladott és 43,887 kézbesített táviratra emelkedett. 1894. óta még Dessewffy-pusztán, Gáván, Karászon és Kemecsén emeltettek táviróhivatalok, úgy hogy számuk ez időszerint 16. Az említett távíróhivatalokon kívűl a vasúti állomások is fel vannak jogosítva magántávíratok felvételére, minélfogva távíratokat lehet feladni még: Demecseren, Fényes-Litkén, Kálló-Semjénben, Királytelken, Mária-Pócson, Pátrohán, Rakamazon, Szent-György-Ábrányban, Tuzséron és Tisza-Dadán, összesen 10 helyen.
Távbeszélő.
A távbeszélő csak a legújabb időben jutott Szabolcs vármegye területére és pedig Nyíregyháza városában, a hol 1899. évi márczius 8-án a városi hálózat 58 előfizetővel és egy nyilvános távbeszélő-állomással adatott át a közforgalomnak.

« A FELSŐ-SZABOLCSI TISZAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZ-LEVEZETŐ TÁRSULAT. Irta Virág h László, revid. Gonda Béla. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

IPAR, KERESKEDELEM, PÉNZ- ÉS HITELÜGY. Irta: Szabó Endre és Ferenczi Miksa, az egyes ipartelepkre vonatkozó részt Vende Aladár, revid. Kormos Alfréd. »