« SZATMÁR-NÉMETI TÖRTÉNETE. Irta Bagossy Bertalan tanár. KEZDŐLAP

Szatmárnémeti

Tartalomjegyzék

A legújabb kor. Irta Fechtel János tanár. »

282Nemes családok.
A bevezető részt összeállította Fodor György városi levéltáros,
a többit Vende Aladár szerkesztő és Gorzó Bertalan m. levéltáros
A városban hajdan birtokos nemes családokról egy régi nyilvántartás ad számot, melyet a városi levéltár őriz.
E nyilvántartás szerint azoknak a száma, a kik nemésségüket Szatmár-Németiben igazolták: 128. Ezek a következők:
Ablonczi család, Asztai Sándor, Balla Imre, Barkász József, Váradi Beőthe Andás, Balogh István, Báthi György, Barabás András, Bódi József, Bánk János, Bencsik József, Bakos Péter, a Beki, Beke, Bántó, B. Buday, Bartha, Losonczi Bencze családok. Csabzi Antal, a Csányi, Cséke, Csontos, Felsőőri Cseresznyés családok, Darvay Ferencz, Darvai Jakab, a Darabánt család, özv. Dancsné, Demjén József, Dorka Mihály, Dobos Jánosné, Draskóczi József, Endrédi Lajos, Elekes Márton, Erdős Mihály, az Erdey család, Fánya Mihály, a Farkas család, Forgács János, Fóris család, Fűsüs Andrásné, Gabányi Sándor, Gaál József, Gazdag János, Gáthi Benjámin, Göntzi Lajos, Gyene Károly, a Gyulai család, Hadadi Sámuel, a Hajdu, Héti, Horváth, Jakab, Jeney, Joó családok, özv. Jakó Antalné, a Madár, Kalik, Kardos, Keszeli, Kávási, Keresztesi, Komáromi, Kőrösi, Kónya családok, Erdődi Király István, Kanizsay Ádám, Kállay Dániel, Kászonyi Pál, özv. Kiss Mihályné, Kocsis András, Koroknai József, Berenczei Kováts Sándor, a Koós, Kerekes, Kriszton, Laki családok, Lofcsányi Mihály, a Márton, Mártonffy, Moldvai, Nagy, Német, Surányi Nagy családok, Sarkadi Nagy Mihály, B.-Madarasi Nagy József, Szödényi Nagy József, Garbólczi Nagy Mihály, özv. Nagy Lászlóné, Nagy Pál (Lázáriban), a Nemes és Nóéh családok, Nagy György, Olchvári Pál, Pap András (Gacsályban), Tyuskai Pacher Jánosné Pap Antónia, Szakállasfalvi Papp János, Szakállasfalvi Papp Tódor, Péterfi Albert, Pogány Károly, Rogozi Pap János, Szolnok-Doboka megyéből, Papolczi Csorja József, a Ráthonyi, Sípos, Sepsy, Soós, Suba családok, Somlyay Mihályné, a Szabó család, Jeszenszki Szilágyi János, M.-Csaholyi Sztáray István, Sepsi Szabó József, Mándi Szabó György, Krasznaczégényi Szabó József, Székely Sándor, özv. Szerdahelyi Józsefné, a Székely család, Szőlőlsi János, a Szüts család, Tamássi László, Tar Gábor, a Tegze család, a Török család, Tüzes Károly, Sepsi Vajay Imre, a Várallyai és Vásárhelyi családok, Váradi Benjámin, Zabari Ferencz.
A városban letelepedett vagy birtokos, de nem itt lakó nemesek voltak: Báró Vécsey Miklós, gróf Károlyi család, gróf Teleky Imréné, Darvay Gábor főszolgabíró, Maróthy Ferenczné maradékai, Becsky Antal, Szilágyi György, Jékey Imre, Gáspár Pál, Gáspár Sándor, Gabányi Imre, Jékey István, Csómay, Gedeon, Mándy József, Egey Zsigmond, Gődény László.
Ezek közül ma már csak néhány családnak van itt birtoka.
A jelenleg Szatmár-Németiben lakó, ismertebb nemes családok a következők:
Asztalos. (Szigeti-Szabó)

Asztalos
Máramaros vármegyéből származik, a hol Szigeten volt birtokos. Az újabb korban Szatmár vármegyébe is átterjedt es anyai ágon, a Nagy család révén, Lázári es Puszta-Darócz határában is birtokos volt. Szigeti Asztalos Mihály táblabíró 1816-ban Máramaros vármegye törvényszéke előtt igazolta nemességét, melyet őse A. István kapott Báthory fejedelemtől. Beigazolta, hogy ez István fia, Pétertől való unokája hasonlóul Asztalos Péter, másként Szabó Péternek neveztetett és ez 1701-ben I. Lipóttól consensus regiust kapott arra a két szigetvári telekre, melyet még Apaffy Mihály inskribált és végre azt is beigazolta, hogy az Asztalos név a Szabó névvel azonos. A család tagjai közül Pál, (megh. 1848) cs. és kir. kamarás. - II. Pál, ki az 1848-iki nevezetes feliratot szerkesztette a királyhoz: kormánybiztos. - Sándor, előbb gárdatiszt, 1848-49-ben mint honvédtiszt az "Aradi hős" nevét vívta ki magának Aradnál. - Bertalan 1848-49-ben az első vadászcsapat parancsnoka. - Mihály és Péter 1848-49-ben honvédtisztek. - Sándor, Emil jelenleg Hamburgban festő. - Sándor, jelenleg a Szatmári Gazdasági Bank ügyvezetője.
Czimer: kékben, zöld alapon álló, aranynaptól es ezüst félholdtól kísért pánczélos, nyílt sisakos vitéz, jobbjában görbe kardot, baljában pajzst tart, melyen Anjou-liliom látszik. Az alak mellett balról zöld fenyőfa. A pajzs hét csillaggal van behintve. Sisakdísz: pajzsbeli pánczélos, sisakos vitéz, növekvően. Takarók: Kékarany, vörösezüst.
283Ambrózy (Sédeni).

Ambrózy
Vas vármegyéből származik, de idővel Árva-, Bars-, Nógrád-, Gömör- és Túrócz vármegyékben is elterjedt. A család 1610-ben kapott czímeres nemeslevelet II. Mátyástól, melyet Vas vármegyében hirdettek ki. Egyik ága 1838-ban bárói rangot nyert. Tagjai közül a Gömörbe szakadt ágból György (1694-1746), a tiszai ág. ev. egyházkerület superintendense, Csetneken. - Fia Dániel (mh. 1787.) Pétervárott sebészetet tanult. - Ennek unokája István (megh. 1864) tiszolczi városkapitány. - József, (megh. 1898) tiszolczi ügyvéd. - Imre, (megh. 1874) nyustyai körjegyző. - Gáspár, jelenleg szatmári pénzintézeti tisztviselő, fia Sándor, szatmári ügyvéd. József, jogtudor.
Czímer: vörössel és kékkel vágott pajzs. Felül, a vágási vonalból növő kétfarkú arany-oroszlán, jobbjában egyenes kardot tart. Alul, kiterjesztett szárnyú fekete sas. Sisakdísz: nyílt fekete sasszárny között kinövő paizsbeli oroszlán. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Bakcsy. (Kézdi-Albisi)
Háromszék vármegyéből származik. Boldizsár 1610-ben kapott czímeres nemeslevelet, melyet Háromszékben hirdettek ki. Tagjai közül I. Ferencz, Mária Terézia korában követ. II. Ferencz, (megh. 1885) orsz. képviselő. - Gergely, jelenleg a szatmári ref. főgimnázium igazgatója. - Domokos, szatmári gyakorló orvos.
Czímer: kékben könyöklő pánczélos kar, mely lefelé fordított görbe karddal taréjos sisakot szúr át. Sisakdísz: arany oroszlán növekvően. Takarók: vörösarany, kékezüst.
Bakó. (Hetei)

Bakó
Beteg vármegyéből. Hete községből származik. András és neje Nagy Irma Zsófia, fia János, leányai Erzsébet, Zsuzsánna és Anna, testvére János és neje Baghy Katalin, fiai Márton és Tamás és leányai Anna és Erzsébet 1647-ben kaptak czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól. A család a XVIII. század végén telepedett le Szatmár vármegyében, a hol Fehérgyarmaton volt birtokos, Beregben pedig Hete községben. A család régebbi tagjai leginkább katonáskodtak. Ujabbkori tagjai közül István, a XVIII. század végén, János pedig 1830 körül beregmegyei birtokosok. - János fia József, (megh. 1882) ügyvéd és birtokos. - József fiai: Lajos, jelenleg szatmári ügyvéd és birtokos, - Gyula, (megh. 1898) volt szatmári városi orvos, - József, jelenleg kir. táblai biró Budapesten, - II. Béla, jelenleg joghallgató, - I. Béla, beregszászi árvaszéki helyettes elnök.
Czímer: kékben, zöld alapból növő három természetes liliom, melyeket jobbról hatágú aranycsillag, balról ezüst félhold kísér. Sisakdísz: nyílt fekete sasszárny között növő zöld fenyőfa. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Bartha.

Bartha
(Szigeti, később az egyik ág a Nagyborosnyói, másik a Derzsi előnevet is használta.) Erdélyi székely család, melynek első ismert őse László, 1629-ben Apaffy fejedelemtől kapott czímeres nemeslevelet, melyet Szatmár vármegyében 1843 körül hirdettek ki. A család 1790 táján telepedett le Szatmárott, de Vetésen is birtokos volt. Tagjai közül László 1843-ban Középszolnok vármegye jegyzője. - Endre-Gusztáv (megh. 1887), ügyvéd. - Ennek atyja Mihály, ügyvéd, később városi jegyző, majd levéltárnok. (megh. 1867) Ennek atyja, László, ügyvéd és városi senator (megh. 1842) Endre Gusztáv fia Kálmán, jelenleg Szatmár város tanácsnoka. Mihály fia, Kálmán, (megh. 1905) kecskeméti főügyész. - Mihály testvére István, (megh. 1853) mérnök. - István fia Lajos, állami folyam mérnök Jászkiséren.
Czímer: kékben, zöld alapon ágaskodó arany-oroszlán, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: három búzakalász. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Bikky. (Fancsikai)
Ugocsa vármegyéből származik, a hol Bilkén és Dolhán volt birtokos. Korábban a család tagjai a Bilkei előnevet használták. Ugocsában Péterfalván, Tivadarban, Forgolánban és Fáncsikán volt birtokos. Tagjai közül Ferencz 1559-87 között Ugocsa vármegye szolgabírája. - György résztvett az 1809-iki nemesi felkelésben. - Ferencz, 1842-ben huszti ref. lelkész. - Károly, jelenleg szatmári ref. esperes, egyházi író.
Cholnoky, másként Csolnokosy (Csolnokosi).

Cholnoky
Erdély egyik ősrégi családja, mely a hunyadmegyei Csolnokosból származik. Morosinay Erzsébet, Hunyady János anyja és Corvin Mátyás nagyanyja, másodízben Csolnokosi Jariszlóhoz ment férjhez és Hunyadi János az e házasságból származó utódokat kiváló szabadalmakkal ruházta fel. E család egyik ága Bocskay Istvánnal jött be Erdélyből Magyarországba, a hol nótáztatott; de István és János 1625-ben II. Ferdinánd hűségére térvén, tőle új czímeren nemeslevelet nyertek, mely Zemplén és Pest vármegyékben hirdettetett ki. Idővel a család Veszprém, Fehér és Tolna vármegyékben is elterjedt. Veszprém vármegyében Mezőszentgyörgyre királyi donatiót nyert és Fehérmegyében: Szolgaegyházán, Tolnában: Bölcskén, Pestmegyében Kecskeméten, Zemplénben pedig Hankóczon és Homonnán volt birtokos. Ujabbkori tagjai közül: I. Imre, 1868-ban a pozsonyi kir. tábla protonotáriusa. - Ferencz, (megh. 1870 körül) Veszprém megye főorvosa, - fia Jenő, az ismert kínai utazó, író, kolozsvári egyetemi tanár, - II. Imre, 1848-49-ben honvédőrnagy, ügyvéd, kiváló jogi író; ő írta az első magyar váltójogot, - III. Imre, jelenleg szatmári kir. közjegyző, jogi író, - Sándor, jelenleg dunaföldvári ügyvéd és író.
Czímer: osztott pajzs. Alul vörösben, hármas zöld halom középsőjéből kinövő fehér liliom. Felül, kékben, hatágú aranycsillagtól és ezüst félholdtól kísért aranyoroszlán, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: a pajzsbeli oroszlán növekvően; takarók: kékezüst, vörösarany.
Csomay. (Egri és Csomai)
A Bogát-Radvány nemzetségből származik. Egyik őse: Mókus-Csomai (Chama) Dénes, már Zsigmond király korában alispán. A család Ugocsa vármegyében telepedett meg, de egyik ága, Mária Terézia uralkodása idejében már Szatmár vármegyében lakott, a hol Gencsen és Nyírgebén volt birtokos. Tagjai közül az ujabb korban Pál, a 30-as években táblabíró és Szatmár vármegye követe. - II. Pál, (megh. 1849) előbb főszolgabíró, később alispán. - Imre és Gáspár 1848-49-ben nemzetőrök. - Antal, 1848-49-ben honvéd Bem seregében. - Imre jelenleg szatmári ügyvéd. - Gáspár, fővárosi helyettes kerületi előljáró. - II. Imre, ügyvédjelölt. - Aladár-Zsigmond, előbb szatmári helyettes községi bíró, most I. alkapitány. - Győző, tanár.
Czímer: kékben, zöld alapon nyugvó leveles koronán álló kétfarkú aranyoroszlán, jobbjában szablyát tart. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán növekvően. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Daróczy. (Királydaróczi.)

Daróczy
Szatmár vármegye ősi családja, mely az Eőrs nemzetségből veszi eredetét. Egyik ismert őse Aladár comes, ki már a XIII. században szerepel. A család Szatmár vármegyében Hirip és Ivácskófalva (királyi donatio Istvánnak, II. Ferdinándtól 1631-ben), továbbá Homok, Sár, Szárazberek, Kispeleske, Mező-Ujváros, (most Avasújváros) Királydarócz, Fülpösdarócz 284és Lázári birtokosa volt, mely két utóbbit, családi hagyomány szerint, az Aladár comes unokái alapították. Ugyanis: Aladárnak volt két fia; ezek egyike a Daróczy néven a szatmármegyei, a másika Váradi néven a bihar- és szabolcsmegyei birtokokat vette örökébe; ezen Daróczynak volt három fia: Fülöp, Lázár és Tibold; utóbbi Borsodmegyébe telepűlt s Tibold-Darócz helységet alapítva, Tiboldi nevet vett fel; míg a másik két fiú megosztozván a szatmármegyei birtokon, egyik a Fülpösdarócz, másik a Lázári néven ma is virágzó két községet alapítá és tette lakóhelyévé. Királydaróczot D. Tibold, Kisvárdai Domonkossal együtt, már 1385-ben eladták a Csákyaknak. Ugocsában már 1423-ban Halmit bírták. Hajdú és Szabolcs vármegyékben Zelemér, Bozita, Artánháza, Angyalháza, Csege, Körösladány, Gesztaréd, Tisza-Beő és Parlag urai voltak. E puszták azonban a küzdelmes időkben Debreczen, Hajdúböszörmény és Nánás városoknak elzálogosíttattak; s ezeknél oda is vesztek, mert az 1848-49-iki szabadságharcz utáni erőszakos uralom a családot értékes levéltárának elkobzásával - a zálogra vonatkozó irataitól is megfosztotta. 1550 körül élt Serafin, kinek első leánya: Zsófia, Zólyomi Miklós neje volt, ennek utódai a Sennyei, Barkóczy és Vécsey családokba házasodtak. Második leánya: Katalin, ki Kubinyi Lászlóné lett és ennek utódai a Lónyay családba házasodtak. 1656-1670-ig Daróczy Sámuel Szatmár vármegye szolgabírája, 1673-ban pedig Daróczy István ugyanaz. A család újabbkori tagjai közül János, 1838-ban tolnavármegyei főszolgabíró, - István (megh. 1820 körül), Szatmár vármegye esküdtje, - fia Zsigmond, (kivel a család ez ága katholizált megh. 1856) megyei főadószedő, - Endre, (szül. 1851) jelenleg szatmári ügyvéd és birtokos.
Czímer: vörösben, zöld alapon nyugvó, aranyfészekben ülő, kiterjesztett szárnyú fehér pelikán, ki saját vérével három fiókját táplálja. Sisakdísz: szárnyas aranygriff növekvően, jobbjában aranybuzogányt tart. Takarók: vörösezüst, kékarany. A pajzst kék változatban is használták.
Demjén. (Czapfalvi).

Demjén
Erdélyből származik, de idővel Bereg vármegyébe is átterjedt. A család a XVII. század közepe táján kapott czímeres nemeslevelet, mely azonban megsemmisülvén, a kir. kanczellária 1789 febr. 24-én igazolta a beregmegyei Demjének nemességét és azt a kir. könyvekbe a LIV. kötet 200-ik lapján beiktatta. Tagjai közül István 1818-ban darvasi, később mezővári ref. lelkész. - Imre, 1848-49-ben honvédfőhadnagy és a m. kir. honvédség megalakúlása után ugyan ebben a rangban szolgált. II. István, 1867 után ügyvéd és beregmegyei orsz. képviselő. - Lajos, 1848-49-ben honvéd, később ügyvéd. - Károly, (megh. 1850 körül) mérnök. - Sándor, jelenleg szatmári postafőnök. - Zoltán, gimnáziumi tanár.
Czímer: melyet I. István 1818-ban használt: kékben, zöld alapból növő terebélyes zöld fa, melyen repülésre kész fehér galamb áll, csőrében ötlevelű zöld ágat tartva. Sisakdísz: a pajzsbeli galamb. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Dobossy. (Tasnádszarvadi).
Szilágy vármegyéből származik, honnan egyik ága 1830 táján Érkörtvélyesre telepedett át. Tagjai közül Péter, (megh. 1902) aranyosmeggyesi gör. kath. lelkész. - Gyula, (megh. 1870) máramarosmegyei lelkész. - Péter, jelenleg gör. kath. lelkész Aranyosmeggyesen. - János, kisgérczi lelkész, - Endre szatmári ügyvéd.
Erdélyi (Dalmi).

Erdélyi
Erdélyből származik, de idővel Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyékben is elterjedt. György és fiai András és János 1616-ban kaptak czímeres nemes-levelet Bethlen Gábor fejedelemtől, melyet Biharban 1617-ben, Szatmármegyében 1641-ben, később Csengeren 1769-ben, és Szabolcsban 1750-ben és 61-ben hirdettek ki. 1661-ben már Jármiban találjuk a családot, mely ezen kívül Hodász, Papos és Bere községekben, Szabolcsban Gyulajon, 1769-ben Nyirbogáton; később Bereg vármegyében: Tákos és Ugornya községekben birtokos. Tagjai közül László (1706-1785) a bogáti ág megalapítója, ő szerzette felesége révén a beregi birtokokat. - Fia Miklós 1763-ban csendbiztos, utódja István, jelenleg Szatmár város főmérnöke. - Imre, ramocsaházi ref. lelkész. - Farkas, orosi főjegyző.
Czímer: kékben, zöld alapon, két egymásnak fordított szántóvas. Zárt sisak: Sisakdísz hiányzik. Takarók: kékarany, vörösezüst..
Erdő vagy Erdőss alias Pap. (Uglyai és Vajnági).

Erdő
Eredetileg Máramaros vármegyei család megalapítója Erdew vajda, a kit a XIV-ik század elején Róbert Károly Szarvasz kenézévé tett; fiait 1345-ben Nagy Lajos a kenézségben megerősítette. Szatmár vármegyében a XVIII. század közepén szerepel, Udvari községben. A család Albert királytól Máramaros vármegyében Vajnág és Uglya községekre királyi adományt nyert a Bakacs családdal együtt 1440-ben. Máramaros vármegyétől 1751. évben kapott nemesi bizonyítványt, melyet Szatmár vármegyében 1763. hirdettek ki. Ez időben a család Erdő-Pap néven szerepel Résztelek és Ivácskó községben; a XVIII. század végén pedig már az Erdőss nevet használja. Tagjai közül: Gábor nemesek hadnagya Udvariban; ennek fia Simon apai gör. kath. esperes és Szatmár vármegye táblabírája, - ennek fiai közül Sándor († 1892-ben) gör. kath. kanonok Szamosújvárott, Gábor 1848-49-ben Kossuth-vadászfőhadnagy. Emigrált és 7 évig Törökországban volt, 1860. körül főszolgabíró Erdődön. Simon avasújfalusi gör. kath. lelkész; fiai Sándor mózesfalusi gör. kath. lelkész, Jenő kovási aljegyző, Ferencz szatmári kir. törvényszéki jegyző, Mihály és László gör. kath. papnövendékek. Ugyane családból származott László g. kath. lelkész. - Ennek fiai: Aurél, csolti közjegyző és László egri k. mérnök. A család birtokos Avasfelsőfalu, Ráksa és Mózesfalu községekben.
Czímer: kék pajzsban, melynek alját kettős szikla foglalja el, annak közepéből kinyujtott nyelvű és tőrrel átütött kígyó látszik előugrani. Kísérők egy-egy hatágu aranycsillag. Sisakdísz: írótollat tartó, könyöklő, vörös mezü kar. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Fekésházy (Fekésházi).

Fekésházy
Zemplén-, Szabolcs-, Ung- és Sáros vármegyékben elterjedt család, mely újabban Szatmárban is letelepedett. Régi nemes család, melyet a leleszi káptalan már 1588-ban Fekésháza birtokába igtatott, melyre II. Rudolftól nova donátiót kapott. Tagjai közül Lajos, 1848-49-ben főhadnagy, később ügyvéd. - Mihály, földbirtokos, ki a Magy. Tud. Akadémia "Fekésházy alapítványát" tette le. - József (megh. 1880. körül) megyei törvényszéki ülnök volt. - Gyula, jelenleg szatmári törvényszéki bíró. Fia István, hadapródiskolai növendék.
Czímer: kékben, zöld alapon álló, vörös ruhás magyar vitéz, jobbjában kivont kardot, baljában vérző török főt tart. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Fekete. (Szatmári).
F. Sámuel 1886-ban kapott czímeres nemes-levelet. Sámuel, a czímszerző, 41 évig megyei főorvos, 1873-ban a máramarosi kolerajárvány alatt kormánybiztos és mint ilyen, 289sikeres működéseért kormány-elismerést nyert. 1880-ban a fernezelyi éh-hagymázjárvány alkalmával, mint a nemes-levél mondja, - a szegény betegeket a saját költségén táplálta.
Czímer: kékkel és vörössel osztott pajzsban ágaskodó arany-oroszlány, karmai között zöld kígyót fojtogat. Sisakdísz: a pajzsbeli alak növekvően. Takarók: kékarany, vörösarany.
Haller. (Hilibi).
Háromszékből, Hilib községből származik és 1838-ban telepedett le Szatmárban. Tagjai közül Ferencz, (megh. 1847) állami tisztviselő. - Sándor, (megh. 1884-ben) nagybányai bányászati számtanácsos. - Béla, (megh. 1892) előbb zászlós a haditengerészetnél, később csendőr-alezredes. - József, a herczeg Eszterházyaknak kismartoni jószágkormányzója. - Rezső, kir. tanácsos, kolozsvári ügyvéd. - Károly, ny. egyet. tanár, főrendiházi tag, - Ottó, szatmári magánzó, több közgazdasági intézet igazgatósági tagja. - Fiai: Ödön, ny. kapitány, - Ferencz, pénzintézeti tisztviselő. - Jenő, r. kath. lelkész, főgimnáziumi tanár.
Haraszthy. (Haraszti és Mokcsai).

Haraszthy
Ősrégi nemes család, mely a Théténiekkel és Kapyakkal egy törzsből származik. H. János és fia Jakab, ennek fiai Péter, János és László 1405-ben nyernek Zsigmond királytól czímeres nemeslevelet, mely egyike az ország legrégibb befestett czímereinek. Első ismert ősük, családi adatok szerint, II. Endre alatt vitézkedett és ez vette fel a Haraszthy nevet, s ettől kezdve a család rendesen de Mokcsa alias de Haraszth, vagy később Haraszti de Mokcsa néven szerepel. 1289-ben IV. Lászlótól megerősítést kaptak a Csepeli és Mokcsa előnevekre: e két község akkor az övék volt. Egy H. építtette Csala várát Arad vármegyében, egy másik pedig szörényi bán volt. A család már a XV. században Bereg, Fehér és Pestmegyékben, de a Bánátban is birtokos volt és később Ung, Zemplén vármegyékre is kiterjedt. Szatmár vármegyében csak a legújabb korban telepedett le. - Ujabbkori tagjai közül György, (megh. a 70-es évek végén) huszárezredes. - Ágoston, Amerikában gazdag ültetvényes volt és író, kit egy krokodilus tépett szét. - Tamás, 1848 előtt kincstári uradalmi tiszt. - II. Tamás, (megh. 1902) 28 évig a szatmári káptalan alapítványi pénztárának ügyésze. - János, huszárőrmester, részt vett az 1866-iki olasz hadjáratban és a nagy vitézségi érmet nyerte. - Guidó, ny. adópénztáros, szintén részt vett az 1866-iki olasz hadjáratban és Custozzánál megsebesülvén, olasz fogságba került. - József, (megh. 1885 táján) ügyvéd, 1848-49-ben részt vett a szabadságharczban és fogságba került. - Béla, (Guidó fia) jelenleg a káptalani alapítványi pénztár ügyésze, - Gyula, gimnáziumi tanár Ungvárott.
Czímer: jobbra dőlt pajzs arany mezejében két haránt dőlt fekete pólya, melyek felsőjén féllábon álló természetes darú, felemelt jobbjában kavicsot tart. Zárt sisak. Sisakdísz: a darú növekvően. Takarók: feketearany.
Horváth. (Felsőbükki)

Horváth (Felsőbüki)
Sopron vármegye Felsőbükk községből származik, honnan egyik ága a XVIII. század végén Szatmár vármegyében telepedett le. Tagjai közül József, (megh. 1847) a gróf Károlyi család tiszttartója. Ennek atyja József, előbb csongrádmegyei főmérnök, később a Károlyiak tisztje. II. József, jelenleg Bihar vármegye tb. főorvosa. - Mihály, a budapesti Hangya-szövetkezet igazgatója. - III. József, szatmári gyógyszerész.
Czímer: kékben, zöld alapon, féllábon álló darú, jobbjában kavicsot tart. Sisakdísz: pánczélos kar, kétlevelű búzakalászt tart. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Horváth. (Lomniczai, Kissevich)

Horváth (Lomniczai Kissevich)
Korábbi horvátországi vezetékneve Kissevich, Szepes megyébe származva, Lomnicz földesura lett és innen vette előnevét. Már a XVI. század közepén Szepesmegyében leljük Lomniczai Horváth Mihálynak fiát, János szepesi prépostot. Szepes vármegyéből idővel Zala és Szatmár vármegyékbe is átterjedt, hova már 1848 előtt telepedett le. Tagjai közül János, előbb Württemberg-huszár, 1848 előtt a Barkóczy-féle jánki uradalom tisztje. 1848-49-ben részt vett a szabadságharczban. - Bertalan, jelenleg szilágymegyei pálfalvai és szatmári földbirtokos.
Czímer: kékben, arany-koronán álló arany griff, első lábaival koronát tartva. Sisakdísz: ugyanaz növekvően, Takarók: kékarany, vörösezüst.
Juhász. (Micskei és Tasnádi).

Juhász
Biharból és a régi Középszolnok vármegyéből származik. A XIII. században Szatmár vármegyébe Porcsalmára és Nagykárolyba szakadt. István és neje Oláh Katalin, valamint fiai Miklós és István, I. Lipóttól nyertek czímeres nemes levelet, 1687 nov. 10-én, melyet 1688 február 24-én Szatmár vármegyében hirdettek ki. Pál Micskén, Bihar vármegyétől 1773-ben nemesi vizsgálat alapján, nemesi bizonyítványt kap; ugyanezen Pál és fiai Mihály és Pál 1776-ban Szatmár vármegyétől, ugyancsak nemesi vizsgálat alapján, nemesi bizonyítványt nyernek. A család tagjai közül János 1848-49-ben honvédfővadász, ennek fiai: Károly honvédszázados (megh. 1901.), - Kálmán m. kir. államvasuti ellenőr Szatmáron, ennek fiai: Kálmán és Károly. - Jenő, cs. és kir főhadnagy Budapesten.
Czímer: kékben, zöld halmon nyugvó leveles koronán könyöklő vörösmezü kar, három arany buzakalászt tart. Sisakdísz: pajzsbeli kar. Takarók: kékarany, vörös-ezüst.
Keresztszeghy, (másként Szabó, aliter Kereszegi).

Keresztszeghy
János és felesége Hegedűs Erzsébet 1650 január 15-én nyertek nemességet Rákóczy Györgytől, melyet Biharban hirdettek ki. 1702-ben János Püspökiben végrendelkezett. Egyetlen fia Bálint a Rákóczy mozgalmak miatt kénytelen volt menekülni s először felesége, Erdődy Ilona birtokára ment Ráczfehértóra, ahol Saás-Szabónak hívták; onnan Egyekre ment, végül Csathra Borsodban. Három gyermeke maradt: István, ki mag nélkül húnyt el, Gergely és Katalin, Papp Sámuelné, a kinél a nemeslevél is maradt. Gergelynek 5 gyermeke volt, Bálint, Gergely, János, kik mag nélkül elhúnytak és György, kinek fia János az apja és testvérei által még 1779-ben indított nemesi pert felveszi. 1829 június 12-én 6760 kancz. szám alatt el is ismertetik nemessége. Végül István, ki főbenjáró bűnt követvén el, Egerbe menekül, ott a ref. vallásról görög nem egyesültre tér s felveszi a Bernáth Kristóf nevet; ez később Madarasra, végül Tisza-Füredre költözik s fiai István, György, Demeter és Konstantin 1833-ban kezdik a nemességvitató pert s azt rájuk nézve kedvezően dönti el a kanczellária 1844. január 25-én 1562. szám alatt. A család jelenleg élő és szereplő tagjai Lajos, ügyvéd, kamarai elnökhelyettes Szatmáron, - Kornél, pénzügyi titkár Nagykárolyban. - Andor, mérnök Nagyváradon.
Czímer: Kékben fekete lovon ülő fehérruhás, sárgacsizmás, nyestprémsüveges vitéz, jobbjában vörös lobogót tart. Sisakdísz: két vörös lobogó. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Krassó (Klein) (Wiesenbergi és Straussenburgi).

Krassó
Bajor eredetű család, mely 1400-ban nyert nemességet. A XVIII. század elején telepedett Magyarországba, Pozsonyba, a hol Mihály az ottani 290evang. egyház scola magisterje és író volt. Klein János kassai rector, másik János festő, meghalt, Bécsben 1709-ben. A bajorországi ágnak egyik tagja bárói rangot is nyert. A családnak Magyarországban élő tagjai: Ede, Mihály nagybirtokosok Krassószörény vármegyében. - Miksa, ki nevét 1898-ban "Krassó"-ra magyarosította, földbirtokos, szatmári törvényhatósági bizottsági tag.
Czímer: Négyelt pajzs. 1 és 4-ben feketében ágaskodó aranyoroszlán. 2 és 3-ban kékben, 3 vörös rózsával megrakott ezüst-pólya. Sisakdísz: feketével vágott arany- és ezüsttel vágott kék szarv között ülő aranyoroszlán, fején öt strucztollal díszített kucsma.
Kürthy (Egregyi és Csáthi.)

Kürthy
Borsod vármegyéből, Mezőcsátról származik, de idővel Mármaros vármegyébe is átterjedt, egyik tagja pedig 1842-ben Szatmár vármegyébe telepedett le, a hol anyai ágon Sima községben volt birtokos. András 1609-ben Báthory Zsigmondtól Ecseden kelt nemességújító czímerlevelet nyer. Ez az András, Báthory alatt, a mezei hadak kapitánya volt. - Sándor, Csáthy ág megalapítója, József császár alatt kincstári tiszt. - Fiai Sándor, Antal és Menyhért, ügyvédek. Sándor fia Miklós 1848-49-ben ügyvéd és honvédfőhadnagy. - Antal fiai: Endre, előbb birtokos, most az I. m. ált. bizt. társ. szatmári becslőbiztosa. - Kálmán († 1882) ezredorvos. - Menyhért fia Ákos, jelenleg M. Á. V. főnök.
Czímer: kékben, zöld alapon nyúgvó leveles koronából növő oroszlán, jobbjában görbe kardot tart, melyen átütött török fő van. Sisakdísz: vörös mezü könyöklő kar, görbe karddal. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Lehotzky (Lehotai)

Lehoczky
Túrócz vármegye ősi családja, mely idővel számos más vármegyében is elterjedt és egyik ága Szatmárra a múlt század ötvenes éveiben kerűlt. - L. Márton († 1712) cs. kir. tábornok, 1710-ben I. Józseftől bárói rangot nyert; ennek ága azonban kihalt. A nemesi ágnak Szatmárra származott tagjai közül I. János, 1848-49-ben nemzetőr. - II. János, jelenlegi szatmári orvostudor.
Czímer: nemesi: kék pajzsban, melynek zöld paizslábában jobbra haladó rák látszik, féllábon álló darú, jobbjában kavicsot tart. Sisakdísz: pajzsbeli darú. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Losonczi. (Másként Losonczi-Becze).
Nógrád vármegyéből származik, honnan idővel Pest és Szatmár vármegyékbe terjedt el. Becze János de Losoncz 1825-ben kapott czímeres nemes-levelet. A család Pestmegyében 1834-ben és Szatmármegyében 1837-ben igazolta nemességét. A szatmári ágból József, a szatmári gőzmalomtársulat és a Szatmári takarékpénztár igazgatója.
Matkó (másként Szabó)
Liptó vármegyéből származik, hol 1667-ben nemesi bizonyítványt kapott, de 1736-ban már Szatmár vármegyében is szerepel, a hol Gacsály, Atya, Szaniszló és Nagypalád községekben volt birtokos. 1828-ban is igazolta nemességét. Tagjai közül Lajos († 1880) 1848-49-ben honvéd, később építész. Fia József szatmári városi tisztviselő. Félix, nagyszőllősi birtokos.
Mayer (Csengeri)

Mayer
Salamon és fiai Sámuel, József, Károly, Sándor és leányai Jozefin, Berta, Julia és Ilona 1877-ben Csengeri előnévvel nemességet nyertek.
Czímer: kékkel és vörössel vágott pajzs, melyet négy ezüst-rózsával és négy arany-csillaggal váltakozva megrakott aranyszél szegélyez. A pajzsban arany buza-kéve van czölöpösen állítva. Sisakdísz: arany-oroszlán növekvően, jobbjában három buzakalászt tart. Takarók: kék-arany, vörösarany. Jelmondat "Si Deus pro nobis, quis contra nos."
Móricz. (Técsői)

Móricz
Mármaros vármegyéből, Técső községből származik, de idővel Bihar és Szatmár vármegyékben is elterjedt. Máramarosban Taraczköz, Irholcz, Gánya, Tereselpatak községekben és Sziget városában volt birtokos. Szatmárott csak az újabb korban telepedett meg. István 1677-ben Apaffy Mihály fejedelemtől kapott czímeres nemes-levelet, melyet Mármarosszigeten hirdettek ki, továbbá a técsői birtokra donácziót és előnevet. Tagjai közül I. István, a czímerszerző, Teleki Mihály erdélyi kanczellár jószágigazgatója. - II. István, II. Rákóczi Ferencz ezredese és a huszti vár parancsnoka. - III. István, Mária Terézia korában Máramaros főjegyzője. - Péter az 1836 és 40-iki országgyűléseken Máramaros vármegye követe. - Sámuel 1809-ben a nemesi felkelő-sereg őrnagya, később alispán. - Antal, 1848-ban országyűlési képviselő. - Károly, 1847-ben lovassági főhadnagy, 1848/49-ben huszáralezredes. Haynau halálra itélte, de azután a büntetést 16 évi várfogságra változtatta meg, melyből 4 évet kitöltött. 1878-ban országgyűlési képviselő, fia Sándor huszárkapitány m. kir. testőr és cs. kir. kamarás; - Aladár szolgabíró. - Samu, 1848-ban honvéd lett és mint főhadnagy Pancsovánál elesett. - Pál, († 1901) orsz. képviselő. - Fia Pál, cs. és kir. kamarás, esztári birtokos. - Vincze, pénzügyminiszteri tanácsos. - Lajos, szatmári ny. törvényszéki elnök. - Fia Péter, cs. és kir. kamarás, trapezunti főkonzul. - Lajos, beregszászi pénzügyi titkár. - Sámuel, jogtudor, temesmegyei árvaszéki ülnök. - Kálmán, cs. és kir. főhadnagy. - Imre M. Á. V. tisztviselő.
Czímer: kékben, vörös-mezű könyöklő, keztyűs kar, egyenes kardot tart. Sisakdísz: három zöld olajág középsőjén álló, repülésre kész galamb. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Osztroviczky.

Osztroviczky
Ősrégi lengyel nemes családból származik, Ostrovcza lengyel községből. A litván Butrym törzs egyik ága, mely 1413-ban, a horodlói unio alkalmával a "Topor" lengyel czímert fogadta el. Butrym Jan, Ostrovcza birtokosa, vette fel az Osztroviczky nevet. Erről a Jan, vagy Januszról Stryjkovski krónikája azt mondja, hogy 1455-66 között a lengyeleknek és a litvánoknak a rendek elleni harczaiban csapatvezető volt és rendkívüli vitézségével tűnt ki. A XVI. században a család Poroszországban is feltűnik és ott tovább virágzik. A lengyelországi ág később Erdélybe is átterjedt, a hol a család II. Rákóczy Györgytől czímeres nemes levelet nyert, mely azonban a Hora és Kloska lázadáskor nagyrészben megsemmisült és csak egy töredéke került az Országos levéltárba. A nemeslevél Segesvárott kelt és czímerrajza csak a sisakdíszt mutatja (a többi megsemmisült) mely féllábon álló darut látszik ábrázolni. A család Zaránd vármegyében 1799-ben és 1800-ban és Tordán 1805-ben igazolta nemességét. Szatmár vármegyében csak az újabb korban telepedett le, a hol Mikolán birtokos. Tagjai közül Antal 1800-ban huszárhadnagy - József, 1805-ben Torda város fizikusa. - II. József, 1811-21 között Torda város főhadnagya. - Balázs és Károly, jelenleg a M. Á .V. szolgálatában állanak. - Mihály István, mikolai birtokos és kir. főmérnök Szatmárott.
Czímertöredék: Féllábon álló darú, felemelt jobbjában kavicsot tart. Takarók: kékarany vörösezüst.
291Paál. (Csík-Kozmási)
Székely nemes család, Csíkszékből. Csak újabb korban telepedett Szatmár vármegyébe, a hol Gacsályban birtokos. Tagjai közül András, 1848-49-ben honvédszázados. - István (megh. 1901.), pénzügyigazgató-helyettes Békésgyulán - II. István, jelenleg szatmári törvényszéki bíró.
Pap. (Rogozi).
A család Szolnokdoboka vármegyéből ered, a hol Rogoz községben régi nemes birtokos volt. 1553-ban itt kenéz volt János. Miklós, Tamás, László és György 1601-ben Báthory Zsigmondtól kaptak czímert, a Rogozi előnévvel. János és fiai János, László és Mihály a Középszolnok vármegyétől kiadott, 1843-ban kelt nemesi bizonyítványt, 1846-ban Nagy-Károlyban bemutatják és kihirdettetik. Tagjai közül Péter, 1840 körül szatmári polgármester. - János, a szatmári kültanács tagja. - Más János, ügyvéd, 1848-49-ben nemzetőrfőhadnagy, majd a 48-iki hadügyminisztériumhoz Debreczenbe beosztva, később a szatmárvárosi törvényszék bírája. - Géza († 1906), Szatmár-Németi város polgármestere. - Endre, jelenleg törvényszéki bíró. - Kálmán, nagykárolyi pénzügyi titkár. - Mihály (megh. 1894.) szatmári birtokos. - Zoltán, jelenleg városi I. aljegyző.
Pethő (Feltorjai)
Háromszékből származik, Feltorja községből, a hol most is birtokos. Tagjai közül Károly, 1848-49-ben főhadnagy. - István, (megh. 1888) háromszékmegyei főszolgabíró. - József, (megh. 1860) a gróf Bethlen család jószágigazgatója. - György, (megh. 1858) Feltorján birtokos. - II. György, előbb Szatmár város tanácsnoka, most uradalmi jószágigazgató. - II. József, jogtudor, feltorjai ügyvéd és birtokos. - Benedek, kézdivásárhelyi szolgabíró.
Redl.
Komárom vármegyéből származik és az újabb korban Szatmártt is letelepedett. Ferencz 1790-ben kapott czímeres nemeslevelet II. Lipóttól. Tagjai közül Sándor, jelenleg Bécsben tartományi építészeti tanácsos. - Jenő, varasdi kereskedő. - Károly, az osztrák-magyar bank szatmári fiókjának főnöke, a koronás aranyérdem-kereszt tulajdonosa.
Schick. (Siegesbergi).

Schick
A Szepességből származik, honnan a mult század legelején Sopron, majd onnan Szatmár vármegyébe is átszármazott. Tagjai közül Pál († 1830 körül), előbb a hg. Eszterházyak tisztje Kismártonban, majd a gr. Károlyiaké Nagykárolyban. - Ferencz († 1890), a Károlyiak ügyésze. - Ignácz († 1905), a Károlyiak joszágfőfelügyelője - Ignácz fiai: Aurél és Emil, a gróf Károlyiak gazdatisztjei, az első jelenleg nyugalomban. - Aurél fia Elemér, jelenleg szatmári ügyvéd. - Emil fia II. Emil, róm. kath. lelkész.
Czímer: kékben három 6-águ aranycsillag és vörösben három buzakalász között, alulról felfelé nyúló fekete ék, ebben zöld alapon fészkében ülő és kisdedeit a saját vérével tápláló pelikán. Sisakdísz a három buzakalász. Takarók: vörös-arany, kék-ezüst.
Szabó, másként Balogh (Tegenyei).
Máramaros vármegyéből származik. A Balogh, másként Szabó és a Terebesy családok 1624-ben kaptak czimeres nemes-levelet, melyet Máramaros, Bereg és Szatmár vármegyékben hirdettek ki. Tagjai közül József 1848-ban honvéd, később postamester és szamosdobi földbirtokos, ennek fiai: Ákos, budapesti gyáros. - Dezső, csanálosi körjegyző, ennek fia Sándor. - Viktor, gazdatiszt Amerikában. - Géza, művezető gépész. - Gyula, mártonfalvai jegyző.
Czímer: kékben, hármas zöld halmon álló vár-torony jobboldali részéből zászló nyúlik ki, a bal oldali részén nyíllal átlőtt gerle halva rogy le. Kísérők aranynap és ezüst félhold. Sisakdísz: hiányzik. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Szalacsy. (Szalacsi).

Szalacsy
Nagyenyedről származik, de idővel Abaúj, Bihar, Győr, Komárom, Pozsony és Szatmár vármegyékben is elterjedt. Gáspár 1606-ban kapott czímeres nemeslevelet Bocskay Istvántól, melyet ugyanaz évben Biharban és Abaújban hirdettek ki. Nagyszebenben 1732-ben, Komáromban 1733-ban és 1840-ben, Győr vármegyében 1832-ben igazolta és hirdettette ki nemességét. Tagjai közül Lajos, kir. tanácsos, győrmegyei birtokos. - Sándor, huszárszázados. - Gizella, Osztroviczky Mihály István mikolai birtokos, kir. főmérnök neje.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló magvető férfiú, kit a czímerpajzs jobb sarka felé repülő négy varjú kísér. Sisakdísz: három arany búzakalász. Takarók: kékezüst, vörösezüst.
Szalay.
Pestmegyei család, melynek egyik ága csak az újabb korban került Szatmár-Németibe. Tagjai közül Antal († 1884), 1848-49-ben honvédőrnagy, később kiskőrösi főszolgabíró. - Zsigmond, 1860 táján ismert nevű orvos, Balassa tanár assistense. - Pál, 1848-49-ben honvéd, később földbirtokos. - Sándor († 1870 táján), újpesti gyáros és bankigazgató. - Lajos, jelenleg M. Á. V. főellenőr, forgalmi főnökhelyettes, Szatmáron.
Szarukán.
Szamosújvári család, mely csak a legújabb korban származott Szatmár-Németibe. Dávid, János, Márton és Lukács 1760-ban kaptak czímeres nemeslevelet Mária Teréziától, melyet 1820-ban Temesben, 1840-ben pedig Biharban publikáltak, a hol Poklosteleken volt birtokos. Tagjai közül János 1848-49-ben a 49-ik huszárezred főhadnagya; Vasváry csapatával Marisel alatt esett el. - Gergely ügyvéd, nagyváradi püspöki jószágigazgató († 1879). - Zoltán, jelenleg szatmári törvényszéki bíró.
Teörseök (Nagyszőllősi).

Teörseök
Ugocsa vármegyéből származik, de az idők folyamán Máramaros és Zemplén és a múlt század első felében Szartmár vármegyében is elterjedt. István és testvére Márton 1624-ben kapnak czímeres nemeslevelet Bethlen Gábor fejedelemtől, melyet Máramarosban hirdettek ki. Tagjai közül András, 1809-ben a zempléni nemesi felkelők lovaskáplárja. Ez jött át Szatmár vármegyébe. - II. András 1848/49-ben nemzetőr-altiszt; később Zemplén vármegyében telepedett le s körjegyző volt. - Károly, 1848/49-ben nemzetőr. Fiai: István szatmár-németi birtokos. - Károly, jogtudor, szatmári ügyvéd. - II. András fia Gyula, zemplénmegyei szolgabíró, jelenleg magánzó. - II. Gyula, jelenleg vasúti tisztviselő.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló, zöldruhás, sisakos, pánczélos, sárgacsizmás vitéz, jobbjában görbe kardot, baljában paízst tart. Sisakdísz: pajzsalak, növekvően. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Török (Sásvári).
Ugocsa vármegye, Sásvár községéből származik és egyik ága a XVIII. század vége felé telepedett le Nyírmeggyesen. Ugocsa vármegyétől 1830-ban kapnak nemesi bizonyitványt. Tagjai közül István, 1848-49-ben nemzetőr. - Miklós, jelenleg szatmári ügyvéd. - Fiai Zoltán és Tibor adótisztek, Árpád, ügyvédjelölt.
Vajay (Vajai).
Eredetileg Sepsi (Vajai). Székely eredetű család, melynek nemességéről a székely Marosszék 1830 márcz. 20-án II. József császár által 1785 január 7-én kelt megerősítés alapján, 292bizonyítványt adott, Lászlónak, Péternek és Imrének. Péter, Pál és György testvérek a XVIII. század elején Vaján (Marosszék) laktak. György 1713-ban Magyarországba jött és 1723-tól 1738-ig református lelkész volt Hegyközszentimrén (Bihar vármegye). Fiai László, Sándor, György és Imre. Ez utóbbi 1801-ben Szatmárra költözött, itt egy ideig tanára, majd igazgatója a református gimnáziumnak. Ő volt talán az utolsó, a ki az eredeti Sepsi családnevet használta, ujabban a Vajay nevet használják a család tagjai. V. Károly 1825-ben munkácsi várkapitány. V. Imre fia, Károly 1848-49-ben honvédfőhadnagy, a ki fogságot szenvedett. 1861-ben Szatmár orsz. képviselője, 1887-ben ugyane város utolsó választott főbírája, később kir. ügyész, majd kir. törvényszéki bíró. († 1906). Ennek fiai Endre, kir. főmérnök, Szabolcs vármegye államépítészeti hivatalának főnöke; Imre, tb. főorvos és törvényszéki orvos Szatmáron; Károly, Szatmár-Németi sz. kir. város polgármestere.
Veréczy, (Viski.)
Máramaros vármegyéből származik, honnan egyik ága a múlt század második felében Szatmártt telepedett le. Tagjai közül Ernő, jelenleg szatmári ügyvéd. Ennek javait Antal, kir. táblai bíró. - Antal nagyatyja, a máramarosszigeti nemesek hadnagya volt, testvére Mihály pedig 1848/49-ben honvéd, később máramarosszigeti várnagy. Antal unokaöcscse: Gyula, máramarosszigeti törvényszéki bíró. - Gyula atyja: Lajos (megh. 1896) máramarosszigeti árvaszéki elnök.

« SZATMÁR-NÉMETI TÖRTÉNETE. Irta Bagossy Bertalan tanár. KEZDŐLAP

Szatmárnémeti

Tartalomjegyzék

A legújabb kor. Irta Fechtel János tanár. »