« A VÁROS HÁZTARTÁSA. Irta Ferencz Ágoston tanácsjegyző. KEZDŐLAP

Szatmárnémeti

Tartalomjegyzék

ÚTHALÓZAT, KÖZLEKEDÉS. Irta Erdélyi István főmérnök. »

27KÖZIGAZGATÁS.
Irta Ferencz Ágoston tanácsjegyző
A közigazgatás hajdan.
Szatmár és Németi 1712. év végéig külön beligazgatás alatt állott. Eleinte, mint II. András és V. István oklevele is mutatják, a polgári s büntető igazgatás el volt különítve s az erdélyi szászok módjára "Villicus" (gazda) ítélt polgári ügyekben s "Maior villae" (felnagy) büntette a vétkeseket. A tatárjárás után azonban az I. István alatt letelepült németek megfogyatkozván, helyökbe magyarok költöztek, ezzel egyszermind megváltozott a német eredetű igazgatás formája is s a villicusok helyett már 1318-ban bírák (judex) intézték a két város igazgatását, kik mellé esküdtek adattak.
A város szabadalmak és kiváltságok tekintetében már II. András királytól kezdve bővelkedik fejedelmi szabadság-levelekben. Ezeknek lényegesebb tartalma a következő: A városok (Szatmár és Németi) magok választanak "maior villae"-t és ezek által gyakorolják a vérbíróságot; később a tanács gyakorolta ezt. - Egyházi pártfogási jogot nyertek, oly terjedelemmel, mely szerint tetszésük szerint választhattak papot, ki egyszersmind a sárvári főesperes hatósága alól kivétetett. - Mind Szatmár, mind Németi minden idegen szolgálat alól fel van mentve és egyedül a fejedelemnek tartozott eleinte egy előljáró és négy íjjas vitéze katonáskodni, azonfelül bizonyos dézsmát fizetni. - A két város minden más bíróság s így a vármegye hatalma alól is kivétetett. - Szabad kereskedést folytathatott (1461. Mátyás király óta.) - Országos vásárokat tarthatott mindkét város 1571-től. - Heti vásárt már 1264-től (hétfői napon, majd pénteki, 1618-tól ismét hétfői napon, 1655-től kedden, 1677-től mai napig szerdai napon és szombaton, a Szatmár-hegyen pedig pénteken). - Vásárvám és hídvámszedést jogot nyert 1664-ben, ugyanekkor mészárszéki jogot is. - Italmérési jogot 1264-ben. - Követküldési joga volt már királyi várossá emeltetése előtt is. E megkülönböztetést onnan nyerte, hogy midőn Bocskay István fejedelem 1606-ban magtalanúl elhalt, s a város Rudolfra szállott, a Kassán egybegyűlt rendek Szatmárt is felhívták, hogy a koronás királynak behódoljon, mely felhívásra Szatmár hajlott is. Ennek következtében 1608-ban II. Mátyás küldte már a legelső meghívólevelet a követ számára.
Orsz. követek és képviselők.
Szatmár és Németi városok országgyűlési követei közül a következők ismeretesek: Különállásuk alatt: 1646/7-ben szatmáriak: Asztalos János, Károlyi György; Németiek: Ötvös Mihály, Németi Szíjjártó János. Ezek eszközölték ki az 1647: 124. t.-czikket. 1681-ben: Kőszeghi István, Szőnyi János. 1681: 286. 1683: 240. v. 1687-ben Karah Mihály, Győri János 1687: 201. v. 1711/2. Váradi Mihály, Törő Ferencz, kit Ladányi Ferencz váltott fel. A két város egyesülése után 1714/5: Ladányi Ferencz, Mihók György, Máté Mihály, Erdődi András 1714: 523. v. Szabad kir. várossá tétele után 1723-ban: Erdődi András, utána Szatmári Sámuel, 1723: 115. v. 1745-ben Váradi Mihály, Erdődi András s a Németi részről: Losonczi Csomor István. 1741: 126 v. 1751-ben Ujfalusi Gergely, Endrédi László. 1764-ben: Endrédi László, Podhorányi János, 1790/1. Keresztesi András, Ertli János. 1792. Csemiczki Imre, Váralljai István. 1796. Váralljai István, Merle József. 1802. Keresztesi András, Somlyai Mihály. 1805. Jeney György, Goldner János. 1807. Jeney György, Csermák Antal, 1808. Fáy József, Tegó Ignácz, 1811/2 Csermák Antal, Jakab Mihály, 1825/7. Papolczi Cs. József. Mihalaki János. 1830. Jeney György, Soós György. 1832 6. Csermák Antal. S. Nagy Mihály. 1840, Esze Gábor, Sztanaczki András. 1843 4. S. Nagy Mihály, Zsiga György. 1844/8. Sztanaczki András, Laki Sándor 1848. Pap Endre. A Bach-korszak letűnte és az alkotmány életbeléptetése óta: 1861. Vajay Károly, függetlenségi. 1865. Gyene Károly, jobboldali. 1867. Boros Bálint, jobb oldali 1869. Kiss János, szélső baloldali. 1872. Kiss János, szélső baloldali. 1875-től 1892-ig Boros Bálint, Deák-párti 6 ízben választatott meg egymásután. 1892. Ugron Gábor, függetlenségi. - 1896. Chorin Ferencz dr., kormánypárti - 1901. Hieronymi Károly, kormánypárti. - 1903. Hieronymi Károly, 28keresk. min., kormánypárti. - 1905. Kelemen Samu dr. függetlenségi 1906. Kelemen Samu dr. függetlenségi.
Tiszteletbeli orsz. követek: 1861-ben: Báró Eötvös József, Lonovics József, Popovics Bazil, Scitovszky János, gróf Széchenyi Béla, gróf Teleki László, Ujfalussy Miklós, báró Vécsey József, Balogh Péter tiszántúli ref. szuperintendens és Deák Ferencz.
Polgári pörei fejlebbvitelére nézve 1230 óta a város a tárnokmester elé tartozott. A tárnokszékre azonban csak szabad királyi városi jellegének elnyerése után küldött követeket. - Vízi malom tartási joga van 1610-től.
Beligazgatás.
A két város 1712. év végén történt egyesüléséig külön, de egyenlő alakú beligazgatás alatt állott. Forrásaink 1316-ig vezetnek vissza, a mikor bíróról (judex) először van szó és így már akkor tanácsnak is kellett lennie, mely utóbb Szatmáron 70, Németiben 50 polgárból állott. A legrégibb emlék a város önkormányzati szervezetéről az az eredeti pergamen 1514-ből, mely a németi ref. egyház birtokában van. E szerint a németi tanács elhatározta, hogy mivel a népnek gazdasága hátramaradásával jár az évenkénti egybegyűlés s előljárók választása, ennek következtében a Németországból hozott minta szerint ezután válasszon minden czéh 2 tagot = 12, a czéhek mind összesen = 24-et, a Pér a Lázár- és Szent Jakab-utczák egyenként négyet és a Bors-utcza kettőt. Ez összesen 50. Ezek választanak maguk közül egy bírót s 12 esküdtet egy évre; ezek a pörökben fognak ítélni. Ez volt a belső tanács. A többiek pedig, a nép vénei (seniores) alkotják a külső tanácsot. A kettő között való érintkezést a fürmender közvetítette, valamint a szatmári és németi tanácsok között is.
A két város egyesítése előtt a tisztújítás minden év elején jelölés nélkül ment végbe. A hivatalból kimaradó bírák és esküdtek a nép vénei közé mentek vissza, kiknek tanácsa ugyanakkor kiegészíttetett. A tisztújítás külső befolyás nélkül szokott történni. A legelső királyi biztos 1695-ben került Szatmárra. Szatmáron tehát 70, Németiben 50 seniorból állott a tanács, beleértve a bírót, mint elnököt és az esküdteket is (jurati cives). A külső tanács csak az egész közönséget illető fontosabb tárgyakban s a hozzája feljebb vitt pörökben ült össze. Szabályrendelet (statutum) alkotásakor a két tanács elnöklete alatt mindkét város tanácsa közös gyűlést tartott. A belső tanács gyakorolta a vérbíróságot s ítéletét feljebbvitel nélkül nyomban végrehajthatta, vagy kegyelem útján megváltoztathatta. Előtte történtek az örökeladások, végrendelkezések is stb.
A két város 1712. év végén egyesűlt; az 1715. évi 109. törvény által pedig az egyesült város szabad királyi városként nyert beczikkelyezést. Ez időtől kezdve a közös tanács 60 tagból állott 1758-ig, a midőn a királyi biztos úgy rendelte, hogy maga a tanács a bíróval együtt 13 tagból, a választott hites község pedig 40 tagból álljon.
A város bírái.
A két városnak hiteles adatok nyomán megállapítható bírái a következők voltak, az egyesülés előtt Szatmáron:
1316. János. 1359. János, a Miklós fia. 1382. György. 1480. Bakócz Mihály. 1513. Tornai László. 1514. Haláros Péter. 1530. Kékedi Albert. 1534. Boros Demeter. 1538. Bíró Ferencz. 1548. Hajós Ambrus. 1564. Ötvös János. 1571. Herczeg Szőlősi Sándor. 1572. Halász János. 1573. Kis Gáspár. 1575. Nyirő Mihály. 1586. Fóris András. 1591. Szatmári János. 1597. Csegöldi Gergely. 1600. Gyulai János. 1602. Balog Gergely. 1603. Dékány János. 1605. Asztalos János. 1606. Nyirő máskép Naszados János. 1647. Becsei Gergely, a ki hivatalát 1610., 1613. és 1615-ben is viselte. 1611. Dobrai György, 1614., 1617. és 1619-ben ugyanő. 1612. Keresztély János. 1616. Debreczeni Mihály. 1620. Kádas Nagy István. 1621. Szücs Demeter, 1623. és 1625-ben is. 1622. Szabó Özvegy Pál. 1624, 1626, 1629 és 1631-ben is. 1628. Szíjártó Tamás. 1630, 1632, 1634, 1636 és 1638-ban is. 1633. Besenyei Nagy Márton. 1637. Horvát Szabó Péter és ennek halála után ugyanazon évben Csütörtök Boldizsár. 1639. Csicseri Nagy Márton, 1644, 1645. 1647 és 1650-ben is. 1641. Kallós István, ugyanő 1642-1643-ban. 1646. Egri Szabó Mihály, 1648, 1651, 1653, 1655 és 1657-ben is. 1649. Károlyi György, 1652, 1654, 1656, 1658, 1660, 1663 és 1666-ban is. 1650. Asztalos János. 1659. Kőszegi István. 1661. Tarhos máskép Deczei Mihály. 1662. Csütörtök Mihály. 1664. Lakatos Pál. 1665. Asztalos István. 1668, 1670, 1673, 1675, és 1677-ben is. 1667. Asztalos Boldizsár. 1669, 1672, 1674 és 1676-ban is. 1671. Kállai István, 1681-ben is. 1678. Komáromi Márton, 1680, 1682, 1684, 1686, 1688, 1690 és 1694-ben is. 1683. Istvándi János, 1685, 1687, 1689, 1691 és 1693-ban is. 1694. Komlósi Márton. 1695-ben tartott tisztújításon a tanács Erős Gábort, a szepesi kamara biztosát, be nem fogadta s Kőszegi Ambrust bíróvá választotta; egyszersmind a kamaránál tiltakozott Szögyényi Sámuel bíróvá történt kinevezése ellen. 1696. Etei András, 1701-ben ugyanő. 1697. Kőszegi Ambrus, 1698, 1699, 1700 és 1703-ban is. 1704. Nánási Miklós, 1705-től 1708-ig, továbbá 1710, 1712-ben is. 1709. Viski János. 1711. Csegöldi György.
Németiben: 1351. Domokos, a János fia. 1397. Tamás, a Vankó fia. 1406. Gyurka János. 1446. Zai János. 1462. Apai Ferencz. 1516. Zsibrik György. 1547. Fábián Albert. 1548. Nagy Mihály. 1583. Ötvös Szabó Mihály. 1573. Ricsei Demeter. 1588. Golda Miklós. 1609. Barla Tamás. 1627. Tar János. 1642. Szegedi Ötvös Mihály. 1643. Nagy Lukács. 1649. Borbély István. 1661. Kún Lukács. 1696. Ricsei Boldizsár. 1670. Egei Ötvös András. 1680. Gyarmati János. 1681. Darnai István. 331682. Török János. 1691. Ricsei András. 1701. Csomor Losonczi János. 1708. végéig. 1707. Jenei Mihály, 1711-ben ugyanő.

A Deák-tér keleti oldala.

Részlet a Deák-térről.

A görög katholikus templom

Az izraelita imaház
1712-ben a két város különállása megszűnvén, az egyesült városok bírái a következők voltak
1713. Csegöldi György, 1715, 1717, 1718, 1722, 1723, 1724, 1729, 1730-1731-1732, 1736, 1737, 1740, 1741 és 1742-ben ugyanő. 1714. Nánási Miklós, 1716, 1719, 1720 és 1725-ben is. 1733. Mihók György. 1734, 1735, 1738 és 1739-ben ugyanő. 1743-1744. Váradi Mihály. 1745. Ujfalusi Gergely, 1748-1747. ugyanő. 1748. Szatmári Sámuel, 1749, 1750, 1756, és 1757-ben ugyanő. 1751, Zanathi József. 1752, 1753, 1754, 1758 és 1759-ben ugyanő. 1764. Endrédi László, 1766, 1766, 1767, 1770, 1771, 1774, 1775, 1782, 1783 és 1784-ben ugyanő. 1768. Palkovics Leopold. 1769, 1772, 1773, és 1776-tól 1781-ig ugyanő. 1778. Mihalaki Mátyás, 1785-1768. Csermák Antal. 1787-1788. Jenei György. 1789. Keresztesi András. 1790, 1791, 1793 s 1800-tól 1804-ig ugyanő. 1794. Várallyai István, 1795, 1796, 1797, 1798, 1799, 1805-1806-ban ugyanő. 1804. Somlyai Mihály. 1806-tól 1813. végéig Fáy József. 1814-től 1826-ig Papolczi Csorja József. 1828-tól 1832-ig Jenei György. 1832-től 1838-ig Orbán Mihály. 1838-tól 1848-ig Esze Gábor. 1848. Joó Mihály. 1849. Laki Sándor.
1850-ben új törvénykezési rend lépett életbe, s a városhoz 32 megyei helység csatoltatván, fiók-törvényszék állíttatott fel, melynek elnöke Kende László járási főbíró lett. Az alkotmányos élet helyreálltával, 1860-ban, Vajay Károlyt választották meg. 1862-ben Gabányi Jánost nevezték ki és ő 1867-ig viselte a főbírói hivatalt. 1867-ben újra Vajay Károlyt választották meg, a ki 1872-ig főbíró volt, a mikor a közigazgatás a törvénykezéstől végképen elkülöníttetvén, a főbirói hivatal megszűnt.
Az ügyforgalom emelkedésével s a város fejlődésével, a midőn a közhivatalviselés megszűnt tisztán dekorum lenni, a közigazgatást már a gyakorlatban elválasztották az igazságszolgáltatástól, még mielőtt a törvényhozás ezt megtette volna. Ezt bizonyítja, hogy 1798-tól kezdve a főbírók mellett polgármesterek is működtek és a hivatalos aktákból megállapítható, hogy a polgármester kizárólag közigazgatási hatáskörrel volt felruházva.
Polgármesterek.
A város polgármesterei a következők voltak:
1. Keresztesi András 1798. - 2. Fáy József 1799-től 1803. év végéig, majd 1806/7. - 3. Várallyai István 1804/5. - 4. Goldner János 1808/9. - 5. Csermák Antal 1810/11, majd 1815. év végétől 1836. év végéig. - 6. Kiss István 1812-től 1815. év vége feléig. - 7. Jeney György 1837. - 8. Soós György 1838-1841. - 9. Pap Péter 1842-1848. - 10. Laki Sándor 1849. - 11. Gyene Károly 1860-től 1861. év augusztus haváig. - 12. S. Nagy Mihály 1851. aug. 21-től 1864. év végéig. 1855. év elején elhalt. - 13. Sztanaczky András 1855-1857. - 14. Boros Bálint 1858-1860. - 15. Madarasai János 1861., lemondása után 16. Békéssy Károly 1862-1866. - 17. Gyene Károly 1867-1869. - 18. Tegze Mihály 1870-1871. - 19. Böszörményi Károly 1872. május hótól 1895. évi október haváig. - 20. Hérmán Mihály 1895. okt. havától 1902. év tavaszáig. - 21. Rogozi Pap Géza 1902. év közepétől 1906. év végéig. - 22. Vajay Károly dr. 1907. elejétől.
A közigazgatás mai szervezete.
A város közigazgatási és önkormányzati ügyeit jelenleg az 1886. évi XXI. törvényczikk alapján szervezett törvényhatósági bizottság s a városi tanács, valamint a kiterjedt hivatali szervezet intézi és kezeli. A törvényhatósági bizottság 16 tisztviselőből, 39 legtöbb adót fizető (virilis) és 39 választott tagból áll. Összes tagjainak száma 94. A jelenlegi tisztikar a következő:
1. Polgármester: Vajay Károly dr. 2. Főkapitány: Tankóczy Gyula. 3. Főjegyző: Kőrösmezei Antal. 4. Árvaszéki ülnök: Lénárd István dr. 5. Közig. tanácsos: Árokháty Vilmos. 6. Gazd. tanácsos: Bartha Kálmán. 7. Tanácsjegyző: Ferencz Ágoston. 8. I. aljegyző: Rogozi Pap Zoltán dr. 9. II. aljegyző: Pirkler Ernő dr. 10. T. főügyész: Antal Sándor dr. 11. Mérnök: Erdélyi István. 12. Főorvos: Jéger Kálmán dr. 13. Pénztárnok: Kertészffy Gábor. 14. Főszámvevő: Novák Lajos. 15. Közgyám: Demkő Sándor. 16. Levéltárnok: Fodor György.
A törvényhatósági bizottság minden hó második hétfőjén tartja rendes közgyűléseit. A közgyűlés mellé számos szakbizottság van rendelve, a melyekben a tárgyalásra kerülő ügyeket előkészítik. Legfontosabb ezek közül a háztartási és gazdasági, jogügyi, közművelődési, szegényügyi, középítési, közegészségügyi, villamvilágítási, árvédelmi, színügyi szakbizottság, a központi választmány, az igazoló-választmány és a nyugdíj-választmány.
A városi tanács a polgármester elnöklete alatt a főjegyzőből, főkapitányból, főügyészből, közigazgatási tanácsosból, gazdasági tanácsosból, a tanácsjegyzőből és helyettes jegyzőből áll. A jegyzői karhoz tartozik az árvaszékhez beosztott II. aljegyző is.
Az egyes hivatalok és törvényhatósági közegek a következők:
1. Árvaszék. Elnöke a polgármester. Tagjai: Lénárd István dr. árv. ülnök, Demkő Sándor közgyám és az ülésekre berendelt kültagok, jegyzője: Pirkler Ernő dr.
342. Rendőrkapitányi hivatal. Személyzet: Tankóczy Gyula főkapitány, Csomay Aladár dr. I. alkapitány, Benyovszky Pál II. alkapitány (Szatmárhegyen), Hajdu Károly III. alkapitány (katonaügyosztály vezetője); Székely Endre r. fogalmazó, Kiss József I. o. rendőrtiszt, Makkay Sándor lovas rendőrtiszt, Papp István II. o. rendőrtiszt, Horváth Sándor II. o. rendőrtiszt. Kezelő- és segéd személyzet: Fűrész Pál, Maruska János és Nagy József irnokok.
3. Mérnőki hivatal. Személyzet: Erdélyi István főmérnök, Varga János műszaki alkalmazott, Matkó József írnok, Oláh Miklós útbiztos.
4. Erdészeti hivatal: Léber Antal főerdész, Habinyák Flórián központi erdővéd. irodavezető.
5. Gazdasági hivatal: Bartha Kálmán gazdasági tanácsos, Soltész Miklós városgazda, Lipcsey Tivadar napidíjas írnok, Vinkler Ferencz kútmester, Lórenz Pál főkertész
6. Tiszti ügyészi hivatal. Antal Sándor dr. tiszti főügyész, ifj. Kölcsey Ferencz dr. joggyakornok.
7. Községi számvevőség. Novák Antal főszámvevő, Litteczky István I. o. számtiszt, helyettes számvevő, Flontás Demeter II. o. számtiszt, Kiss József.
8. Városi adóhivatal. Nagy János számvizsgáló, hiv. főnök, Nagy József I. o. számtiszt, főnökhelyettes, Káldor Lajos II. o. számtiszt, Südi Károly III. o. számtiszt, Bodnár Lajos írnok, Dobrai Endre II. o. számtiszt, földadó-nyilvántartó, Dávidovics Dávid I. o. végrehajtó, Gyulay József, Bura Sándor, Kemény János, Kovács Gusztáv és Csizek János II. o. végrehajtók, Grünfeld Zsigmond ideiglenes, Fogel Károly szintén ideiglenes.
9. Központi vámhivatal. Kis Imre könyvelő, Demjén József ellenőr, Bottyán László pénztáros.
10. Közpénztár. Kertészffy Gábor pénztáros, Fürst Viktor ellenőr, Losonczy Károly és Kádas Albert pénztártisztek.
11. Közép bíróság. Papp Ottó k. biró, Tankóczi Béla fogalmazó.
Törvényhatósági tiszti főorvos: Jéger Kálmán dr. Kerületi orvosok: Vajay Imre dr. tb. főorvos, Wallon Gyula dr. járványkórházi igazgató, Halász Lajos dr. (a Szatmárhegyen.) Közkórházi igazgató-főorvos: Kölcsey Ferencz dr. kezelőorvos: Török István dr. Gondnok: Domokos Lajos.
Városi levéltárnok: Fodor György. Törvényhatósági iktató: Váczy Imre. Törvényhatósági kiadó: Koós Gábor. Villamvilágitási igazgató: Markó Kálmán, üzemvezető: Tájbert József, műszaki alkalmazott: Gordon András, főgépész: ifj. Winkler Ferencz.
Városi helytartósági állatorvos: Kovács Bálint közvágóhídi igazgató. Törvényhatósági kir. állatorvos: Kellner György. Városi kir. állatorvos: Pártos Samu.
Az állami közigazgatás közvetítő szerve: a közigazgatási bizottság, következőképen alakult. Elnöke: Falussy Árpád dr. főispán. Tagjai: Vajay Károly dr. polgármester, Antal Sándor dr. tiszti ügyész, Lénárd István dr. árvaszéki h. elnök. Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Kacsóh Károly műszaki tanácsos, Fabó Zoltán dr. kir. ügyész, Jéger Kálmán dr. tiszti főorvos, Csomay Imre, Fejes István dr., Farkas Antal dr., Kelemen Samu dr., Keresztszeghy Lajos dr., Korányi János, Jakó Sándor, Uray Géza, Uray Gáspár, Tanódi Márton dr. biz. tagok, Jakó Mihály közgazdasági előadó, Jegyző: Körösmezei Antal.
Főispánok.
A város főispánjai a régmult időkben inkább csak a czímet viselték; csak az alkotmány helyreállítása óta lépnek fel, mint a végrehajtó hatalom képviselői. A legrégibb időtől kezdve reánk maradt oklevelek a következő főispánokról emlékeznek meg:
1. Venczel 1216. (Fejér C. D. VII. 1., 196.) - 2. Zachariás 1221. (U. o. 316.) - 3. Dömötör 1272. (Századok 1872., 393. 1874., 339.) - 4. Ernyei 1273/4. - 5. István 1285. "Magister Stephanus comes de Zatmár." (Zichy C. I. 63.) - 6. Jakab 1291. (Fejér VI. 1. 130.) - 7. Miklós 1296. (U. o.) - 8. Pál 1297-1301. "Magister Paulus comes de Zatmár de Byhar et de Kraszna." (Hazai okmt. VII., 315.) - 9. Kopasz Jakab 1305/8. - 10. Ratold 1308/20. (Virág B. Magyar száz. III., 25.) - 11. Markos 1321. (Fejér VIII. 2., 315.) - 12. Dózsa 1322 Másként Ratold (a fentebbi, Zichy C. 1., 214., Károlyi 1., 50. M. t. tár VI., 190. XII., 183.) - 13. Pető 1330. "Nos magister Petheu comes de Zathmar et de Erdend (Károlyi C. I., 72.) - 14. János 1335/42. Bereczk fia "Magistri Johannis filii Brieci de Bateur Comités de Zathmár (Zichy C. I. 608). - 15. Laczkfi András 1349. (Századok 1880., 737.) - 16. Heem Benedek 1360/63. - 17. Laczk Miklós 1366/69. - 18. Balk 1370/80. (Századok 1879., 682.) - 19. Drág 1381/82. (U. o. 1880., 742.) - 20. Balk 1383. (U. o. 1880., 742.) - 3521. Csáky György 1393-1408. (Károlyi C. I. 617.) 1420-1427-ig ismét főispánja e megyének. - 22. Báthory Péter 1408. Istvánnak fia. (Szirmay Szatmár vm. tört. 1., 96., 2., 75.) - 23. Perényi Péter 1408/19. - 24. Csáky György 1420/27. (a fentebbi). - 25. Báthory István 1440/44. - 26. Bornemisza János 1445/59. (Századok 1871., 623.) - 27. Báthory László 1461/74. Péternek öcscse. - 28. Báthory István 1477/93. - 29. Báthory Endre 1493/98. - 30. Báthory András. 1499/1528. - 31. Báthory Bertalan 1530/37. "Magnificus Bartholomaeus Bathory de Somlyó comes comitatus Zathmariensis." (Károlyi C. III., 197.) - 32. Báthory Endre (Bonaventura) 1548/63. - 33. Báthory Miklós 1563/68. - 34. Báthory György 1569. - 35. Báthory Miklós 1570/85. (a fentebbi) - 36. Báthory István 1589-1605. - 37. Bocskay Miklós 1606/9. - 38. Dóczy András 1614. - 39. Nagykárolyi báró Károlyi Mihály 1618/26. - 40. Rozsályi Kún László 1642/50. - 41. Rozsályi Kún István 1650/60. - 42. Báró Károlyi Ádám 1660/61. - 43. Báró Károlyi László 1661/87. - 44. Gróf Károlyi Sándor 1687-1738. - 45. Gróf Károlyi Ferencz 1738/85. - 46. Gróf Károlyi Antal 1785/90. - 47. Gróf Károlyi Antal 1790/96. - 48. Gróf Károlyi József 1796/1804. - 49. Id. báró Vécsey Miklós 1804/29. - 50. Ifj. báró Vécsey Miklós 1824/46. - 51 Szerdahelyi Pál 1846/48. Helytartó. - 52. Kende Zsigmond kir. biztos 1849. augusztus 30-tól okt. 30-ig. - 53. Gróf Károlyi György főispán 1860/61. (268/1860. tan. jhv.) 1861-1863. közötti a főispáni teendőket a megyei főnökök látták el. - 54. Berenczei Kováts Ágoston főispáni helyettes, kormánybiztos, 1863. jun. 27-től 1866. októberig (1929/1863. tjhv.) - 55. Gróf Károlyi György v. b. t. t. kir. biztos, 1865. okt. (2269/1865. tjkv.) - 56. Nagy Ignácz 1870. - 67. Ujfalusi Ujfalussy Miklós 1869-1875. főispán, 1875-ben feloszlatott Kővárvidékének is főkapitánya. (29/1869. kgyk.) - 68. Domahidy Ferencz 1876-1892. - 59. Ujfalusi Ujfalussy Sándor 1892/95. - 60. Felsőkorompai Simontsits Béla 1895/97. - 61. Szentgyörgyi gróf Hugonnay Béla 1897-1903. - 62. Kristóffy József 1904/5. 1905-ben az alkotmányellenes kormányba belügyminiszterré neveztetett ki. - 63. Falussy Árpád dr. 1906-ban neveztetett ki a vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város főispánjává.
Díszpolgárok.
Szatmár város törvényhatósága a haza vagy a város érdekében kiváló érdemeket szerzett egyes jeles férfiak iránti háláját és elismerését 1840. évtől kezdve oly módon nyilvánította, hogy díszpolgárává választotta meg őket. A város díszpolgárai a következők:
1. Székhelyi gróf Majláth Antal 1840. - 2. Hajnácskői és Vécsei Vécsey Miklós 1840. - 3. Székhelyi gróf Majláth József 1840. - 4. Deák Ferencz 1840. 5. Berenczei Kováts Sándor 1840. - 6. Báró Vay Miklós 1844. - 7. Gróf Teleki László 1844. - Gróf Pálffy József 1844. - 9. Báró Eötvös József 1844. - 10. Gróf Batthyányi Lajos 1844. - 11. Gróf Andrássy Károly 1844. - 12. Klauzál Gábor 1844. - 13. Beöthy Ödön 1844. - 14. Szentkirályi Móricz 1844. - 15. Palóczi László 1844. - 16. Szemere Bertalan 1844. - 17. Josipovits Antal 1844. - 18. Bezerédy István 1844. - 19. Lónyai Gábor 1844. - 20. Gróf Széchenyi István 1847. - 21. Berenczei Kováts Lajos 1847. - 22. Hauschka Ferencz 1861. - 23. Wittinghauseni Fülek Heinrich őrnagy 1873. - 24. Feleky Miklós 1877. - 25. Schlauch Lőrincz dr. 1887. - 26. Boros Bálint 1892. - 27. Kossuth Lajos 1892. - 28. Jókai Mór dr. 1893. - 29. Wekerle Sándor dr. 1894. - 30. Szilágyi Dezső 1894. - 31. Hieronymi Károly 1894. - 32. Gróf Csáky Albin 1894. - 33. Felsőkorompai Simontsits Béla 1896. - 34. Báró Fejérváry Géza 1899. - 35. Darányi Ignácz 1899. - 36. Hegedüs Sándor 249/1900. ksz. - 37. Chorin Ferencz dr. 249/902. ksz. - 38. Kossuth Ferencz 1904. - 39. Halász Ferencz 1905.
* * *
Közrendészet.
Szatmárnémeti sz. kir. város területén a közrendészeti szolgálatot a városi rendőrség és m. kir. csendőrség teljesíti. A közrendészeti szolgálat a rendőrfőkapitány vezetése alatt áll.
A rendőrfőkapitányi hivatal jelenlegi szervezete a következő: Hivatalvezető, a rendőrfőkapitány. Helyettese: az I. alkapitány, a ki egyszersmind a bűnügyi osztály vezetője. A II. alkapitány önálló hatáskörrel a szatmárhegyi közrendészeti szolgálatot látja el. A III. alkapitány a katonai és illetőségi ügyosztály vezetője. A kihágási ügyeket, ipar-ügyeket, közegészségi, köztisztasági, tolonci,- és cselédügyeket két fogalmazó, egy I. oszt. és két II. oszt. rendőrtiszt és egy lovasrendőrtiszt intézi. Az ügykezelést három írnok és kilencz napidíjas végzi. A külső rendészeti teendőkre, elővezetésekre, nyomozásokra, kézbesítésekre, valamint színházi, vigalmi s más mutatványi őrségekre egy őrmester, három lovasrendőr, négy elsőosztályú, kilencz másodosztályú gyalogrendőr és két polgári rendőrből álló legénységet tart fenn a város.
Az 1903. évi november 24-ikén megejtett képviselőválasztás alkalmával történt nagymérvű rendzavarásnak csak a katonaság tudott véget vetni. Azelőtt is érezte már a város közönsége, hogy a személyi és vagyoni biztonság megóvására a városi rendőrség gyönge; de ez után az eset után elodázhatatlannak tartotta a közrendészet gyökeres reformálását.
Így történt azután, hogy a m. kir. belügyi kormánynyal folytatott tárgyalások alapján a város 1905 január elsején bevezette a csendőrségi szolgálatot. A szatmári csendőrőrs a kassai IV. csendőrkerület nagykárolyi szárnyparancsnoksága alá tartozik. Vezetője egy csendőrhadnagy, létszáma 39 főből áll és ebből egy 5 főnyi őrs a Szatmárhegyre van kikülönítve.
36A város közönsége 1906-ban szép laktanyát építtetett a csendőrség számára a Rákóczi-utczán. Ez épület egyik szárnyában nyert elhelyezést a városi tűzoltóság is.
A csendőrség, mint katonai intézmény, kissé nehezen simult a városi viszonyokhoz; de ma már kifogástalanul teljesíti hívatását s a személyi és vagyoni biztonság teljesen kielégítő.
Pénzügyi közigazgatás.
A belügyi, igazságügyi, honvédelmi, közoktatási, földművelésügyi és kereskedelmi állami igazgatásról e mű megfelelő helyein lévén szó, itt csupán a pénzügyi közigazgatásnak városunkban működő szerveiről szólunk.
1889. év óta; midőn az ugyanazon évi XXVIII. tczikk a kir. adófelügyelőségek és illetékkiszabási hivatalok teendőit a kir. pénzügyigazgatóságokra ruházta, Szatmár-Németiben csupán egy adóhivatal maradt fenn. Az adófelügyelőség és illetékkiszabási hivatal beolvadt a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóságba.
A m. kir. adóhivatal jelenlegi vezetői Szűcs Károly adótárnok és Kádas József ellenőr, kik mellett nyolcz adótiszt működik.
A pénzügyi kormány most folytat tárgyalásokat a város közönségével a kir. adóhivatalnak a város középpontjába való áthelyezése iránt, mivel a jelenlegi hivatalos helyiségek a forgalom vonalán kívül esnek s kissé távol a város középpontjától.
A kir. adóhivatal mellett egy pénzügyőri biztosság működik Szász János pénzügyőri biztos vezetése alatt.
A pénzügyi állami szervek közül fölemlítendő még a kataszteri felmérési felügyelőség, melynek élén Baranyi Gyula felmérési felügyelő áll, kinek vezetése alatt egy főmérnök, hét kat. mérnök és öt mérnöksegéd működik. A hivatal területi hatásköre Szatmár, Mármaros és Ugocsa vármegyékre terjed ki.

A tűzoltó- és csendőr-laktanya.

« A VÁROS HÁZTARTÁSA. Irta Ferencz Ágoston tanácsjegyző. KEZDŐLAP

Szatmárnémeti

Tartalomjegyzék

ÚTHALÓZAT, KÖZLEKEDÉS. Irta Erdélyi István főmérnök. »