« MEZŐGAZDASÁG. Irta Marton Andor, a torontálmegyei gazd. egyesület főtitkára. KEZDŐLAP

Torontál vármegye

Tartalomjegyzék

TORONTÁL VÁRMEGYE KÖZOKTATÁSI ÜGYE. Irta Grézlo János kir. tanfelügyelő. »

235IPAR, KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
Irta Haraszthy Lajos, a monografia segédszerkesztője
Az ipar legelső nyomai.
Hogy Torontál vármegyében mikor kezdődik a tulajdonképeni ipar, azt ma már nem lehet megállapítani. Csak következtetni lehet, hogy itt is - mint az ország többi részében, - meg kellett lennie azoknak a kézmüveseknek, a kik az élet fönntartásához szükséges legelemibb kellékeket: a lakást és ruházatot, továbbá a hadi és védelmi eszközöket készítették. Ha az iparról közvetetlenül nem is tudunk adatokat fölmutatni, de arról igenis van följegyzés, hogy már 1331-ben a vármegyében három helyen tartottak virágzó vásárokat, még pedig Nagybecskereken, Basahidán és Matkán. Az Anjouk korában, a kik alatt a fényűzés és általában az igények emelkedése kapott lábra, az iparnak itt is föl kellett lendülnie. Azonban mindazt, a mit a szorgos kéz teremtett, rövidesen tönkre tette a török, a mely legelső sorban e tájon pusztított.
A török uralom alatt iparról szó sem lehet, legfeljebb az oláhok gyártottak némi kezdetleges fazekas árút. A házak is inkább viskók voltak, faluk szalmából, vesszőből fonva és sárral megtapasztva. A nép gabonát legfeljebb a maga szükségletére termesztett, különben vadászatból és marhatenyésztésből élt. Az asszonyok kendert, gyapjut fontak, szőttek, befestették és abból készítették ruházatukat.
A török uralom után.
Belgrád bevétele után azonban az egész Délvidék katonai kormányzóságot kapott, a mely Temesvárt székelt. A Bánságot tizenkét kerületre osztották és Mercy német, olasz, spanyol gyarmatokat telepített. Ezek új rendszert teremtettek mindenben és az ipart is meghonosították. Új terményeket hoztak be magukkal, pirosító búzát (Färberrothe), festő csüllenget (iratis tinctoria), karórépát, a melynek magvából olajat sajtoltak. A vármegye régi lakosai is sokat tanultak a telepesektől. A Bega mentét Clary eperfával ültette be, de a csatornázások előtt még olyan vizenyősek voltak ezek a helyek, hogy az eperfa kiveszett és e miatt a selyemtenyésztés sem honosulhatott meg Torontálban.
E kor közgazdasági életéről egyébként számos adatot őriztek meg a temesvári adminisztráczió levéltárában talált rotulusok. A telepítésekkel karöltve járt az építőipar fellendülése, mert a sok ezer külföldi telepes az újonnan telepített községekben mind új házat kapott. De nemcsak lakóházakat, hanem őrlő és fürészmalmokat is építettek, a mint ezt egy kamarai leiratból tudjuk, a mely 1721 szeptember 16-án, utasítja a kerületeket, hogy a Bánságban fürészmalmokat állítsanak és a szükséges faalkotórészeket szerezzék be. 1737 január 24-én pedig Radosavlevits Vuk, becskereki főkenéz, arra kér engedélyt, hogy a Bega-csatornán Sziget mellett Pátka közelében malmot építhessen. De az építkezések nem mentek símán, mert egy 1723 augusztus 17-én kelt jelentésből arról értesülünk, hogy a szentmiklósi tiszttartósági épület építésénél a kőmívesmunkálatok ugyan megkezdődtek, ellenben az ácsmunkálatok a szegedi ácsmester hanyagsága miatt a rendes időre nem fognak elkészülni. Sőt az iparosok szökdösni is kezdtek a munkálatok elől s midőn a kormányzó erről tudomást szerzett, 1730 április 5-én rendeletet küldött Becskerekre, Pancsovára és több községbe, hogy senkit se ereszszenek el hiteles útlevél, katonai parancs vagy az építési hivatal (Bauamt engedélye nélkül; a ki mégis megpróbálná ezek nélkül eltávozni, azt szökevényként szállítsák vissza. Hogy az építőmunkások fizetése mennyi volt ez időben, azt is megtudjuk, mert 1750 október 19-én elrendelték, hogy a kamarai épületeknél dolgozó kőmívesek és ácsok nyáron 27, télen 24 krajczár napibért kapjanak.
Az ipar előmozdítására a kamara és a kormányzóság mindent elkövetett. A kincstári sörház jogainak megvédésére a kormányzó 1725 deczember 15-én utasítja a kerületeket, hogy az alattvalóknak tilos a sör és pálinka készítése, még kicsiben is. Az 1748 deczember 7-én kelt udvari leirat a nyers selyem előállítására 600, az eperfa és rizs termesztésére 600 és az indigóéra szintén 600 frt 236szubvencziót juttat. A kordován bőr készítésére, nemkülönben az olaj- és mandulafa ültetésére olasz családokat telepítettek. Ugyancsak Triesztből érkezett 1749. év május 24-én, Serangoli zászlós, hogy az olajfa meghonosítására alkalmas területet keressen. 1850 márczius 25-én újból Ujpalánkára érkezett hajón és hozott magával nagymennyiségű olajfa csemetét. Ekkor itt is maradt, hogy megmutassa, miképen kell az olajfát ültetni; költségeinek fedezésére 370 forintot utaltak ki neki.
A XVIII. század második felében újabb telepítések történtek, a melyek új lendületet adtak a gazdasági életnek és fejlődésnek is. A fonó- és szövőipar meghonosítására a len- és kendertenyésztéssel próbálkoztak meg, de az udvar bőkezűsége kárbaveszett, a legelső kísérletek sikertelenek maradtak; azonban a selyemtenyésztés mindenütt fellendült; a kincstár egy bécsi font selyemgubót fél forintért váltott be. Brigido, a ki Clary-nak volt az utóda, gondos tanulmányok alapján ujjászervezte a Bánságot, négy kerületre osztva azt. Kormányzása sok jót hozott magával, tervei közül legérdekesebb az építészeti hivatalé, a mely iskola is volt egyúttal; fentartására évi 60.000 forintot eszközölt ki. E hivatal hatáskörébe tartozott a magas és a vízi építkezések vezetése s a hivatal igen nagy tevékenységet fejtett ki őrlő- és fürészmalmok építésében, a mocsarak kiszáritásában, a vizek hajózhatóvá tételében is. Igazgatója egy építési és vízi-mérnök volt, s itt képezték tovább a kincstári mérnököket és gyakornokokat.
A céhszervezet.
Torontál vármegyében csak a XIX. század elején alakultak czéhek és szabadalomleveleiket a következő években kapták:
Aracs: 1828-ban a kötélgyártók, szűcsök, szabók, szűrszabók, csizmadiák, vargák, kovácsok, lakatosok, kádárok, üvegesek, takácsok, kéményseprők, mészárosok, szappanosok és szíjgyártók. Lovrin: 1839-ben az asztalosok, kovácsok, lakatosok, ácsok, borbélyok, kádárok, mészárosok, tímárok, szőrkapczacsinálók, üvegesek, vargák, csizmadiák, kerékgyártók, szíjgyártók, magyar és német szabók, kötélgyártók, nyereggyártók, szűcsök, bádogosok, takácsok, gombkötők, szűrszabók és molnárok. Máriafölde (Nagyteremia): 1846-ban az itt lakó mindennemű mesteremberek. Mokrin: 1846-ban a csizmadiák, szűcsök, szabók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok, borbélyok, tímárok, takácsok, bábsütők és kötélgyártók. Nagybecskerek: 1818-ban a lakatosok, asztalosok, kerékgyártók és mások; a pékek, viaszöntők, molnárok, szappanosok és mások; a vargák, kötélgyártók és fésűsök; kőmüvesek, ácsok és utczakövezők; csizmadiák, tímárok, szíjgyártók és bocskorkészítők; magyar és német szabók; szűrszabók és mások; magyar és német szűcsök, mészárosok és serfőzők, a kovácsok, ácsok, nyergesek és kádárok; az egyesült bőripari czéh és vegyes czéh; 1822-ben a kalmárok; 1826-ban a bocskorkészítők; 1828-ban a tímárok; 1830-ban a kovácsok. Nagykikindán: 1819-ben a szűcsök, kalaposok, kötélgyártók és mások; a borbélyok, mészárosok, szíjgyártók, tímárok és mások; csizmadiák és mások; magyar és német szabók, szűrszabók és gombkötők; 1820-ban a kerékgyártók, kovácsok, lakatosok és puskamívesek. Nagyszentmiklós: 1821-ben a szűcs, csizmadia, kerékgyártó, kádár, asztalos stb.; magyar és német szabó, szűrszabó és gombkötő; viaszöntő, pék, molnár és mészáros; német-varga, tímár, szíjgyártó stb. czéh külön-külön. Óbesenyő: 1840-ben a csizmadiák, kovácsok, kerékgyártók, tímárok, szíjgyártók, kötélverők, üvegesek, kádárok, asztalosok, szabók, szűrszabók, viaszöntők, mészárosok, vargák, fazekasok, szappanosok és borbélyok. Pancsova: 1794-ben az itteni és a bánát-határőrvidéki kézművesek; 1819-ben a kéményseprők. Párdány: 1837-ben a kötélgyártó, tímár, ács, szűcs, szígyártó, szűrszabó, csizmadia, mészáros, szappanos, szabó, asszonysaru készítő, kovács, fazekas, takács, festő, üveges, kádár, borbély és gombkötő czéh. Perjámos: 1845-ben a festő, tímár, mézeskalácsos, esztergályos, asztalos, kovács, lakatos, szűcs, kötélgyártó, kerékgyártó, varga, szabó, molnár, kőmíves, szitakötő, üveges, fésűs, gombkötő, kádár, bádogos, szűrszabó és borbély czéh. Törökbecse: 1822-ben a szabók, csizmadiák, vargák, gombkötők és mások. Ujpécs: 1840-ben a lakatos, asztalos, borbély, kovács, kötélgyártó, kerékgyártó, varga, nyereggyártó, ács, kádár, pék, fésűs, szabó, csizmadia, festő, kalapos, takács, üveges és esztergályos czéh. Zsombolya: 1823-ban a kőmívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és puskamívesek; a vargák, kalaposok, tímárok, festők, viaszöntők és mészárosok; a kovácsok, kerékgyártók, lakatosok és szíjgyártók; a szabók, csizmadiák, szűcsök, keztyűsök és fésűsök; 1844-ben a kalmárok. (Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon.)
A XIX. század ipari fejlődése.
Az 1840-es években még mindig nem dicsekedhetett Torontál nagyobb ipari lendülettel. A torontáli lakosok csaknem egyedül földmíveléssel és marhatenyésztéssel foglalkoztak. Mesteremberei a mezővárosokban számosak s 1836-ban, az összeíráskor, 2882 jobbágyi kézmívest találtak; szárazmalom volt 1165, vízimalom vagy szélmalom öt, az uraságokét ide nem számlálván. Sörház is több helyen van, Karácsonyi Lukácsnak pedig a kis-bikácsi pusztán áll fönn igen nevezetes pálinkafőzőháza, gőzkészülékekkel. Az újszegedi (mely akkor Torontálhoz tartozott) hajógyárakban a legjobb, legerősebb és legnagyobb hajók készülnek egész Magyarországon. (Fényes: Magyarország mostani állapotja, 1839. IV. kötet, 381. oldal.)
A szabadságharcz és az ezt követő abszolutizmus meglehetősen hátráltatta az ipari haladást, melynek szabadabb mozgása csak a kiegyezés után és jelentékenynek mondható fejlődése csak a legújabb években következett be. Az 1890. évi 237népszámláláskor a vármegye (Pancsova törv. hat. város kivételével) 574.187 lakosa közűl 58.866 foglalkozott iparral; 1900-ban pedig 590.318 közül 63.869. Ez utóbbi évben az iparral foglalkozók közűl 26.423 volt a kereső és 37.446 az eltartott, vagyis száz keresőre esett 146 eltartott. A keresők közűl tulajdonképeni iparral foglalkozott 25.624, házi- és népiparral 681 és vándoriparral 118. A keresők közűl 13.473 az önálló iparos és 12.151 a segédszemély. Iparral mellékesen foglalkozott 20.537 lakos. Húsznál több segédszemélyt alkalmazott 21 vállalat, még pedig összesen 1112 munkást. Ezt a számot azonban a mai állapot többszörösen fölülmulja. Bár a kisipar ma is tekintélyes, azért a nagyobb ipartelepek száma is örvendetesen szaporodik és egészséges elosztódásként állapíthatjuk meg, hogy a gyáripar nemcsak városokban, hanem nagyobb községekben is jelentős telepeket állít. Az egyes iparágakat a következőkben ismertetjük:
Vas- és fémipar.
A vas- és fémipar elég jelentékeny és 1910 végén összesen 1712 önálló iparűzőt foglalkoztat. Különösen fejlett a kovács és lakatosipar. Az összes iparűzők közűl kovács 1213, gépész 58, szerszámgyártó 1, reszelőgyártó 3, sodronyfonó és szövő 3, késes 12, lakatos 233, arany- és ezüstműves 23, rézműves 5, bádogos 131.
A gépek és közlekedési eszközök gyártása nem áll magas fokon, ellenben a kocsigyártás, mint kisipar, igen fejlett és a délmagyarországi vármegyék között e tekintetben Torontál az elsők között áll. Hasonlóképen a közczélra fölhasznált villamos áram fejlesztő telepek is szaporodnak és az 1910. évben már 15 ilyen villamos telep volt a vármegyében. Egyébként ez iparágakkal 902 önálló iparos foglalkozott, még pedig 11 gépkazán- és hajógyártó, 2 varrógép- és kerékpárjavító, 807 kocsigyártó, 7 villamos szerelő, 3 hangszeriparos, 47 órás és 19 műszer és taneszköz-készítő. A nagyobb ipartelepek ezek:
Bürger és Grünwald gépműhelye, vas- és fémöntője, Nagybecskerek; 15 HP mótor, 12 munkás. Graumann Henrik gépműhelye, vas- és faárú ipartelepe, Pancsova. Városi villamosmű, Nagybecskerek; 987 HP gőzgép, 30 munkás, Nagykikindai villamossági r. t. Nagykikinda; 3 db 300 HP gőzgép, 30 munkás; fióktelepek: Máriafölde, Mokrin, Nagyszentmiklós, Nákófalva, Németszentmiklós, Nyerő. - Zsombolya nagyközség elektr. műve Zsombolya; 2 db 180 HP gőzgép, 12 munkás. Wingler Ferencz gépgyára és malomépítőszete, Nagybecskerek; 30 HP mótor, 25 munkás. MÁV. gépjavító mühelye Nagybecskerek; 60 HP gőzgép, 67 munkás.
Kő- és agyagipar.
A kő- és agyagipar igen fejlett a vármegyében, a mit a sok építkezés is érthetővé tesz. Az itteni nagyszámú és tekintélyes téglagyárak készítményeit nem csak a vármegyében, hanem szerte az országban használják. A finomabb agyagipar (fazekas, pipagyártó) és kőmegmunkálás már nem olyan nagyméretű, noha nem hiányzik teljesen, sőt egy játékgolyógyár is van. Ebben az iparágban 214 önálló iparűzőt találunk, melyek a következőképen oszlanak meg: mész- és gipszkészítő és kavicskiaknázó 3, czement- és gipszárúgyártó 8, kövek mechanikai megmunkálása 12, téglagyár 112, fazekas 77, pipakészítő 1 és üveggyártás 1. A jelentősebb telepek a következők:
Bachmann Antal téglagyára, Pancsova; 50-100 munkás. Bohn-féle téglagyár Zsombolya; 800 HP gép, 940 munkás. Bohn M. és Társai gőztéglagyára, Nagykikinda; 500 HP gőzgép, 900 munkás. Breitkoppf K. és Társai első tiszai tégla-, cserép- és agyagárú gyára, Törökbecse; 130 HP gőzgép, 114 munkás. Bundy M. gőztéglagyár, Begafő; 80 HP gőzgép, 80 munkás. Első Gyertyámosi téglagyár r. t. Gyertyámos; 75 HP gőzgép, 40 munkás. Bauer Mihály épület és cseréptéglagyár, Nagykikinda; 25 munkás. Szőreg-Alföldi Gőztéglagyár, Weiszberger Marczel, Szőreg; 85 HP gőzgép 20 munkás. Mátyé József téglagyár, Ujpécs, 15 munkás. Czávits Uros üveg- és porczellánfestő műterme, Nagykikinda; 10 munkás. Daun Gyula gőztéglagyára, Nagybecskerek; 52 HP gőzgép, 75 munkás. Ifj. Dippong József gőztéglagyára, Nagykikinda; 30 HP gőzgép, 120-150 munkás. Első nagyszentmiklósi téglagyár r.-t. téglagyára, Nagyszentmiklós; 80 munkás. Özv. Guttmann Jakabné és Fiai czementárú gyára, Nagybecskerek; 14 HP motor, 25 munkás. játékgolyógyára ugyanott; 44 HP motor, 47 munkás; kaszakő és köszörűkőgyára, ugyanott; 40 munkás. Hungária gőztéglagyár r.-t., Zsombolya; 260 HP gőzgép, 750 munkás. Klein Bernát gőztéglagyára, Nagybecskerek; 35 HP gőzgép, 160-170 munkás. Klosz Testvérek gőztéglagyára, Gyertyámos; 140 HP gőzgép, 300 munkás. Krumenacker József gőztéglagyára, Nagykikanda; 65 HP gőzgép, 160 munkás. Kiszely Kálmán dr. módosi gőztéglagyára Módos; 20 HP gőzgép, 80 munkás. Nagy dr. és Társa gőztéglagyára, Nagybecskerek; 48 HP gőzgép, 53 munkás. Röser Mihály és Társai első homokmészkő-téglagyára és mészégetője Perjámos; gőzerő, 16 munkás. Schütz Nándor téglagyára Pancsova. Stagelschmidt János és József első nagybecskereki géptégla és sajtolt hornyolt cserépgyára Nagybecskerek; 100 HP motor, 180 munkás. Wehner Testvérek téglagyára Nagybecskerek. Zsombolyai gőztéglagyár r.-t. téglagyára Zsombolya; 400 HP gőzgép, 350 munkás.
Fa- és csontipar.
A fa- és csontipar a vármegyében virágzó. Főként az asztalos- és kádáripar vett nagy lendületet, melyek mellett még az esztergályos- és fésűsipar számottevő. Ezzel az iparággal foglalkozik 1048 önálló iparos, a kik közűl fűrészgyártó 13, kádár 118, kaptafavágó 3, asztalos 801, esztergályos 38, aranyozó 8, faszerszámkészítő 2382, szitakötő 15, nádfonatkészítő 1, czirokseprőgyártó 3, kosárfonó 14, fésűs 32. A nagyobb ipartelepek a következők:
Felsőittebei gőzfürész és hengermalom r.-t. fűrésztelepe, Felsőittebe; 60 HP gőzgép, 50 munkás. Hess és Schackmann mechanikai asztalosműhelye, Nagykikinda; 16 HP motor, 15 munkás. Milkó Vilmos és Fiai gőzfűrésztelepe, Törökbecse; 200 munkás. Milutinovits S. és Fiai fűrésztelepe, Pancsova; 50 HP gőzgép, 250 munkás. Minnich Ádám fűrésztelepe, Perjámos; 120 HP gőzgép, 20-60 munkás. Napholtz Ágoston fűrésztelepe, Nagybecskerek; 50 HP gőzgép, 30 munkás. Remmel Jakab fűrésztelepe, Perjámos; 45 HP gőzgép, 45 munkás. Röser és Neuhaus »Agricola« seprőgyára, Gyertyámos; 25-150 munkás. Wechselberger József és Társai mechanikai asztalosműhelye, Gyertyámos; 8 HP motor, 20 munkás. Zimmer János czirokseprőgyára, Nagyteremia; 40 munkás. Einberger László, gőzfürésztelep Mokrin; 60 HP. 17 munkás. Engel Sámuel, gőzfürésztelep Nagybecskerek; 40 HP. 18 munkás. Kereskedelmi r.-t. fürésztelep Nagybecskerek; 50 HP. 40 munkás.
Bőr- és sörteipar.
A bőr- és sörte-ipar nem nagy jelentőségű. Alig van néhány nagyobb ipartelep. A tímárok a nagyipar versenyével küzdenek. Csak a szíjgyártó-ipar tartja magát, noha ennek is megakasztja a fejlődését az automobil térfoglalása. A kefekötés szintén osztozik a rokon iparágak sorsában. Ez iparágak összesen 236 önálló iparűzőt foglalkoztatnak, a kik közűl bőrgyártó és bőrfestő 84, bőröndös 3, szíjgyártó és nyerges 132, sörte-, szőr- és tolliparos 17. A jelentősebb telepek.
Ábrahám és Reiter bőrgyára, Pancsova; 6 HP motor, 10 munkás. Eckstein János bőrkereskedő fehértímártelepe, Nagybecskerek; 10 munkás. Ifj. Fodor Sándor, tímár és bocskorkészítő, Nagykikinda; 8-12 munkás. Korber Testvérek bőrgyára; Nagyszentmiklós; 15 munkás.
Fonó- és szövőipar.
A fonó- és szövőipar a vármegyének egyik legfejlettebb iparága, mert a len és kender földolgozásával igen sokan foglalkoznak, mind háziiparilag, mind nagyiparszerűleg. A gyapjúfonás és szövés ezzel szemben csekély. De a szőnyeggyártás nemcsak a vármegyében, hanem az egész országban első helyen áll, sőt a nagybecskereki szőnyeggyár készítményei világhírűek, noha a gyárnak fönnállása óta nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Azonban ma már szilárd alapokon áll és bátran veszi föl a versenyt a külföld silányabb termékeivel. Több száz munkást foglalkoztat, a kik néhány kivétellel már mind honiak és művészi kivitelű szőnyegeinek, a tyilimeknek, de különösen a kézzel csomózott szmirnáknak nemcsak Bécsben, Berlinben, Belgrádban, Lembergben és Olaszország nagyobb városaiban, hanem Amerikában is van vevőközönsége és mindenütt méltó elismerést szerez a magyar iparnak. Ezenkívül a selyemfonás is nagy szerepet játszik és a vármegye területén két helyen, Pancsován és Törökkanizsán működik állami selyemfonóda, évről-évre emelkedő termeléssel. A fonó- és szövőiparnak 301 kisebb-nagyobb telepe volt a vármegyében, még pedig gyapjúipar 17, len- és kender-kikészítő és kötélgyártó 112, len-, kender-, szövő-ipar és vattagyártó 28, selyemipar 1 (és 1 Pancsován), harisnyakötő 33, gombkötő 3, kelmenyomtató és kékfestő 64, kárpitos 46. A nagyobb telepek a következők:
Becker Károly szövő, fehérítő, festő és kikészítő gyára, Nagyjécsa; 25 HP mótor, 25 munkás. Dungyerszky Lázár és Dungyerszky Gedeon dr. első magyar torontáli szőnyeg- és bútorszövetgyára, Nagybecskerek; 96 HP motor, 250 munkás és 100 háziiparos. Első magyar mechanikai hálógyár (tulajdonos: Csuzner János), Nagybecskerek; 2 HP motor, 20 munkás. Özv. Guttmann Jakabné és Fiai szőnyeggyára, Nagybecskerek; 12 HP mótor, 30 munkás. Istvánfi Istvánné háziipari vállalata, Törökbecse; 100-300 háziiparos. Jahraus György ferenczhalmi gyapjúkötőgyára, Ferenczhalom. Kugler Lipót és Fia harisnyakötőgyára, Nagybecskerek; 30 munkás, 20 háziiparos. Löschinger József kötő szövője, Nagykikinda; 4 HP motor, 3 munkás. Szegedi kenderfonógyár r.-t. csőszteleki kenderkikészítő gyára, Csősztelek; 120 HP 120 munkás. Rosenberg Jenő vatta- és paplankészítő telepe, Nagyszentmiklós; 1 HP motor, 6 munkás. A két állami selyemfonóda adatai 1910-ben a következők: Orsók száma Pancsován 120, Törökkanizsán 80; munkásnő Pancsován 270, Törökkanizsán 180; munkásnők és alkalmazottak évi keresete Pancsován 81.000, Törökkanizsán 54.000 K; földolgozott gubó Pancsován 60.000, Törökkanizsán 35.000 kg; előállított selyemfonál Pancsován 16.400, Törökkanizsán 6.000 kg.; a font selyem értéke Pancsován kb. 800.000, Törökkanizsán 270.000 K. Megjegyzendő, hogy Törökkanizsán a másodrendű gubókat dolgozzák föl.
Ruházati ipar.
A ruházati ipar szintén azok közé az iparágak közé tartozik, a melyek Torontálban igen fejlettek. Különösen a szabó-, czipész- és az idetartozó borbély-iparról mondhatjuk ezt, melyek mellett még a szűcs és papucsos-ipar jelentékeny. A ruházati ipar 3689 önálló iparűzőt foglalkoztat, a kik közűl szabó 842, szűcs 292, fehérneműkészítő 5, női divatárúkészítő 13, esernyő- és napernyő-készítő 4, keztyűgyártó 4, kalapos 81, czipész és csizmadia 107, bocskoros 77, papucsos 103, ruhatisztító 5, mosó és vasaló 17, borbély 1171. A jelentős telepek a következők:
Benó Testvérek czipőgyára, Nagybecskerek; 15 HP nyersolajmotor, 195 munkás. Deckert-féle kalapgyár r.-t., Zsombolya; 120 HP gőzgép, 150 munkás. Kónya Ferencz, papucskészítő, Nagybecskerek; 20 munkás, 10 kisiparos. Korber M. és Társai első magyar kalaptompgyára, 239Perjámos; 150 HP gőzgép, 80 munkás. Weinstein Jakab, papucskészítő, Pancsova; 5 munkás, 10 háziiparos. Wetzl Jakab és fiai czipésztelepe Nagykikinda; 38 munkás.
Papirosipar.
A papiros-ipar a vármegyében egészen jelentéktelen. Ezt az iparágat mindössze 18 könyvkötő képviseli.
Élelmezési ipar.
Az élelmezési és élvezeti czikkek gyártása Torontálban hasonlóképen a fejlett iparágakhoz tartozik. A malmok száma igen nagy és ezek tekintélyes százaléka kivitelre is dolgozik, noha a szállítási viszonyok helyzetüket tetemesen megnehezítik. A sütőipar jelentéktelennek látszik ugyan, mert a pékek száma csekély, de ezzel szemben a háziiparszerűleg űzött kenyérsütés számottevő, sőt egyes községekben, mint pl. Aradi, a lakosságnak a kenyérsütés fő kereseti forrása. A mészáros- és hentesipar szintén tekintélyes helyet foglal el ez iparág keretében. A sörgyártás szépen fejlődik s a gyárak évi termelése folyton emelkedik, bár az értékesítést megnehezítő körülmények miatt sok a panasz. Hasonlóképen a szeszgyártásnál is fejlődésről adhatunk számot s egyben megállapíthatjuk, hogy a jövedelmezőség tekintetében is kielégítők a viszonyok. Végül a czukorgyártás, a czukorkakészítés szerepel több jelentős teleppel. Az élelmezési iparral egyébként 1935 önálló iparos foglalkozott s ezek a következő csoportok között oszlanak meg: malomiparos 484, sütő (pék) 163, czukrász 28, czukorkagyártó 89, czukorgyár 1, mézeskalácsos 57, hentes 386, mészáros 460, béltisztító 8, egyéb hús- és zsíriparos 8, sajt-, túró- és vajgyár 10, sör- és malátagyár 3 (Pancsován 1), szeszgyár 9, eczetgyár 10, konyak-, likőr- és pálinkagyár 3, ásványvízkiaknázó 1, szíkvízgyár 132, jéggyár 4, marhahízlaló 1, sertéshízlaló 77. A nagyobb telepek:
Első Nagybecskereki Hengermalom Annau és Wingler, Nagybecskerek; 120 HP gőzgép, 15 munkás. Délmagyarországi Czukoripar r.-t. gyártelepe, Nagybecskerek; 2000 HP gőzgép, 800-1000 munkás. »Grosjean« gőzmalom, Tulaj: Engler Jakab, Pancsova, 17 munkás. Ferenczhalomi hengermalom r.-t. gőzmalma, Ferenczhalom; 15 HP gőzgép, 15 munkás. Hollaender I. Károly czukorkagyára, Nagybecskerek; 70 munkás. Módosi tejszövetkezet vaj- és sajtgyára, Módos; 4 HP motor, 4 munkás, Nagykikindai gőzmalom r.-t. malma, Nagykikinda; 708 HP gőzgép, 300 munkás. Nákó Sándor gróf uradalmi vajgyára, Pusztaporgány; 20 HP motor, 5 munkás. Jung János és társa gőzmalma Nagycsanád; 12 munkás. Pancsovai gőzmalom r.-t. gőzmalma, Pancsova. Pannonia gőzmalom r.-t., Zsombolya; 120 HP gőzgép, 25 munkás. Prochászka Ede Fiai gőzmalma, Nagyszentmiklós; 160 HP gőzgép, 50 munkás. Reform hengergőzmalom r.-t., Zsombolya; 160 HP gőzgép, 25 munkás. Tóth János és Társai gőzmalma, Nagykikinda; 150 HP gőzgép, 35 munkás. Wosching, Blaskovits és Wagner műhengermalom társaság gőzmalma, Zichyfalva; 75 HP gőzgép, 44 munkás. Zsombolyai hengergőzmalom r.-t. malma Zsombolya; 530 HP gőzgép, 70 munkás. Cserépaljai hengermalom szövetkezet, Cserépalja; 7 munkás. Lovrini Hengergőzmalom r.-t., Lovrin; 20 munkás. Első Módosi hengergőzmalom r.-t., Módos, 10 munkás. Hegedős Bálint fia Ferencz gőzmalma, Mokrin; 16 munkás. Első Nagybecskereki Gőzmalomtársaság, Henlein és Annau, Nagybecskerek; 8 munkás. Moldován László és Társai gőzmalma, Nagybecskerek; 5 munkás. Szkanovszky György s fia Szilárd gőzmalma, Nagykikinda; 7 munkás. Ferenczhalmi hengermalom r.-t. bérlő: Hild F., Ópáva, 9 munkás. Perlaszi Járási Takarékpénztár r.-t. gőzmalma, Perlasz; 11 munkás. Mitkó Vilmos és Fiai gőzmalma, Törökbecse; 8 munkás. Első Torontálvásárhelyi , Gőzmalom, tulajdonos Obmann Ferencz és Társai. Torontálvásárhely, 16 munkás. Első Ujpécsi Hengermalom r.-t. Ujpécs, 18 munkás. A sörgyárak főbb adataikkal s az 1910. évben termelt sörmenynyiséggel a következők: Dungyerszky Lázár sörfőzője, Nagybecskerek; 60 HP gőzgép, 50 HP villamos motor, 30 munkás, 8256 hl. Herp Adolf sörgyára, Aracs; 24 HP gőzgép, 5 munkás, 228 hl. Nagyszentmiklósi sörfőző- és malátagyár r.-t., Nagyszentmiklós; 25 HP gőzgép és 60 HP szívógázmótor, 45-50 munkás, 8650 hl. Weifert J. M. sörgyára, Pancsova; 50 HP gőzgép, 60 munkás, 23.340 hl. A szeszgyárak 1910. évi termelési és főbb adatai a következők: Friedmann Manó és Kohn Márton gazdasági szeszgyára és finomítója, Pészak; 20 HP gép, 20-25 munkás, 1675 hl. Hiller József és Fiai gazdasági szeszgyára és finomítója, Nagybecskerek 20 HP gép, 6 munkás, 530 hl. Gróf Karátsonyi Jenő szeszgyára, Bánlak, 1107 hl. Lederer Károly és Artur, négy szeszgyára, Csókán; 89 HP gőzgép, 41 munkás; termelés Árenda-majorban 1544, Maczahunka-pusztán 1500, Réti-majorban 1637, Széki-majorban 1547 hl., összesen 6228 hl. Lukács és Társai szeszfőzője és fínomítója, Nagybecskerek; 30 HP gőzgép, 30 munkás, 1526 hl. Rónay Ernő gazdasági szeszgyára és fínomítója, Kiszombor; 50 HP gőzgép, 4 munkás, 1479 hl. Billédi műjéggyár, Billéd; 20 HP gőzgép, 2 munkás. Nagykikindai Város Erkölcsi Testület jéggyára; 28 HP gőzgép, 3 munkás. Mankukits Konstantin utódai Georgievic I. Milán és társai, Torontálvásárhely; 15 HP gőzgép. Zsombolyai műjéggyár r.-t., Zsombolya; 25 HP gőzgép, 3 munkás.
Vegyiipar.
A vegyi ipar a vármegyében nem jelentős iparág, a mi van is, az is nehézséggel küzd s főként növényolajgyártásra terjed ki, melylyel 80 önálló iparos foglalkozik. Van 2 keményítőgyár és 3 gázgyár, melyek egyike Pancsován működik. Gyertya- és szappangyártó 13, kocsikenőcs- és fénymázgyártó 3, egyéb vegyi-czikk gyártó 3, gyepmester 7; összesen 110 önálló iparos. A jelentősebb telepek a következők:
Ambrózy József szappangyára, Nagybecskerek. Özv. Deutsch Lipótné növényolajgyára, Nagyszentmiklós; 8 HP motor, 8 munkás. Gottfried Lajos keményítőgyára, Torontálalmás; 160 HP gőzgép, 58 munkás, Lukács Miklós szappangyára, Nagybecskerek. Lukits Lyubomir 240első nagybecskereki szappangyára, Nagybecskerek; 29 munkás. Pancsova törv. hat. város légszeszgyára, 4 HP gázmotor, 18 munkás. Schaaf Testvérek keményítő és keményítőtermékek gyára, Nagykikinda; 70 HP gőzgép, 120-150 munkás.
Építőipar.
Az építőipar az előző évekkel szemben nagy fejlődést mutat, a minek oka a lakáshiány megszüntetését czélzó újabb és nagyarányú építkezésekben keresendő. Az építkezési kedv nemcsak a városokban nyilvánul meg, hanem a községekben is, a mi a kőmívesek és ácsok tekintélyes számát eredményezi. Az építőiparra 1464 önálló iparos esik, s ezek így oszlanak meg:
Építő 19, vasútépítő 1, csatornaépítő 4, kőmíves 807, ács 458, cserép- és palafedő 7; nád és zsuptető készítő 1, üveges 34, szobafestő 12, fényező és mázoló 36, czímfestő 4, kövező és aszfaltozó 2, gázberendező 1, kútásó 10, kéményseprő 67, lakástisztító 1. A városokban 1910-ben a következő építkezések történtek: Nagybecskerek: 90 új építés, 16 átalakítás; Nagykikinda: 130 új, 12 átalakítás; Pancsova: 64 új, 10 átalakítás.
Sokszorosító-ipar.
A sokszorosító- és műipar még nem nagyon elterjedt és mindössze a nyomdákra és fényképészekre terjed ki, azonban ezek sem nagy számban vannak képviselve. Összes számuk 55 (Pancsován 13) s ezek így oszlanak meg: Nyomda 18, fényképész 33, festő és képfaragó 4. A nyomdákat az Irodalom cz. fejezetben a sajtónál soroljuk föl, itt csak eloszlásukat adjuk. Nagybecskereken van 4, Nagykikindán 5, Pancsován 6, Perjámoson és Törökbecsén 2-2, Zsombolyán, Nagyszentmiklóson, Módoson, Torontálvásárhelyen és Törökkanizsán 1-1.
Vendéglős ipar.
A vendéglősipar, melyhez a szállodák, kávéházak és fürdők is tartoznak, szintén oly fejlett Torontálban, hogy a délvidéki vármegyék között első helyen áll. Ez iparág 1240 önálló iparost foglalkoztatott s ezek a következő csoportokra oszlanak: vendéglő, szálloda és korcsma 1145, markotányos (kantin) és kifőző 12, kávéház 70, fürdő 13.
Háziipar.
A háziipar Torontál vármegyében nemcsak fejlett, hanem egyes ágakban valóban művészi értékű dolgokat termel. Már említettük, hogy Aradi lakossága kenyeret süt. Ezenkívül a nagybecskereki szőnyeggyár is dolgoztat háziiparosokkal. Specziálisan háziipari vállalat Láng Nináé Eleméren, a hol a fonó- és szövőiparral 250 háziiparos foglalkozik. Nagyobb háziipari vállalat Nagybecskereken Grünbaum Vilmosé és özv. Guttmann Jakabnéé, kik közül az első átlag 200, sőt a szükséghez képest 300 vidéki háziiparost is foglalkoztat. A különféle nemzetiségek, szerbek, románok és bolgárok jellemző készítményeit (szerb vászon, tyilim, katrincza, szőtt és hímzett holmi) gyűjti és csináltatja, azokat a mai igényekhez alkalmazva.
Népipar.
A népipar, melyhez a méhészet és a selyemtenyésztés tartozik, különösen ez utóbbit illetőleg, igen elterjedt. A vármegye 209 községében 1910-ben termelt méz mennyisége 1134 és a viaszé 22 mm. és ezek értéke 99.656 K. Selyemhernyótenyésztéssel 208 községben 19.347 család foglalkozott és 325.398 kg. selyemgubót termelt, mely után a tenyésztők keresete 660.987 K volt. A selyemtenyésztés kezdete óta 1910-ig a torontáli tenyésztők összesen 10,032.356 koronát kerestek.
Kamara.
Torontál vármegye a temesvári kereskedelmi és iparkamarához tartozik, mely 1850 október 1-én kezdte meg működését Grix Ede cs. k. miniszteri biztos elnöklése alatt. Területe, mely kezdetben a Szerb vajdaságra és a Temesi bánságra terjedt ki, 1860-ban, 1862-ben, 1868-ban, 1872-ben és 1873-ban ment át nagyobb változásokon, mely utóbbi alkalommal végleges megállapítását nyerte, azonban Torontál mindig idetartozott; területéhez ma még Temes és Krassó-Szörény vármegyék és az itt levő törv. hat. városok csatlakoznak. A kamara jelenlegi elnöke lovag Vest Ede, alelnökei Baader Henrik és ifj. Krémer József, titkára Lendvai Jenő, II. titkára Szávay Zoltán dr. A kamarának van Torontálban 7 iparos és 7 kereskedő kültagja és 9 levelező tagja.
Ipartestületek.
A vármegyében fönnálló 14 ipartestületnek van összesen 3690 tagja, az ezeknél alkalmazott segédek száma 2393 és az inasoké 2645. Az. ipartestületek összes kiadása az 1910. évben 19.227 K 57 fill., a vagyona pedig 77.717 K 90 fill. Az ipartestületek részletes adatai a következők:
Dolova 136 tag, 28 segéd, 64 inas. Ferenczhalom 152 tag, 12 segéd, 42 inas. Lajosfalva 107 tag, 21 segéd, 26 inas. Módos 158 tag, 69 segéd, 125 inas. Nagybecskerek 645 tag, 597 segéd, 565 inas. Nagykikinda 550 tag, 434 segéd, 551 inas. Nagykomlós 120 tag, 21 segéd, 32 inas. Nagyszentmiklós 391 tag, 298 segéd, 213 inas. Pancsova 465 tag, 559 segéd, 455 inas. Perjámos 210 tag, 84 segéd, 118 inas. Révaújfalu 112 tag, 3 segéd, 25 inas. Törökkanizsa 134 tag, 27 segéd, 51 inas. Torontál vásárhely 142 tag, 66 segéd, 92 inas. Zsombolya 368 tag 174 segéd, 286 inas.
Betegsegélyezés.
Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak, mely 1897-ben kezdte meg működését az egykori ipartestületi, magán és más betegsegélyző 243pénztárak helyén, Torontál területén három kerületi fiókja van, még pedig Nagybecskereken, Nagykikindán és Pancsován. E kerületi munkásbiztosító pénztárak 1910. évi részletes adatai a következők:
Nagybecskerek: 9832 tag, befizetett járulék 143.810.04 K, hátralék 32.325.59 K, megbetegedés 1915, tápdíjas napok 27.617, kórházi napok 5352, csak orvosi és gyógyszerkezelésben részesült 8294, segélyben részesült csalágtag 3126, gyógyszerekért kifizetve 25.255.36 K, orvosi kezelésért 28.090.79 K, igazgatási költség 22.560.92 K. Nagykikinda: 6340 tag, befizetett járulék 121.263.26 K, hátralék 36.009.31 K, megbetegedés 3832, tápdíjas napok 46.119, kórházi napok 6340, csak orvosi és gyógyszerkezelésben részesült 3885, segélyezett családtag 2787, gyógyszerért fizetve 24.113.33 K, orvosi kezelésért 23.446.30 K, igazgatási költség 37.218.25 K. Pancsova: 4802 tag; befizetett járulék 65.975.84 K, hátralék 23.820.73 K, gyógyszerért fizetve 12.055.22 K, orvosi kezelésért 14.470.13, igazgatási költség 16.482.26 K.

Nagybecskerek. - 1. 2. 3. A Délmagyarországi Czukoripar r.-t. gyártelepe. - 4. A Dungyerszky-féle sörgyár. - 5. A gőzfűrész-telep.




Részletek az Első Magyar Torontáli Szőnyeg- és Bútorszövetgyárból.
Ipari oktatás.
A vármegye ipari oktatása elég fejlett fokon áll, noha csak az alsófokú iparoktatásra szorítkozik. Alsófokú ipariskola van 12, melyek közűl egy leány. Az 1909-1910. tanévben beírtak 2585 tanulót, kik közűl az év végére csak 2099 maradt. Az összes iskolák fönntartási költsége 43.420 K. A részletes adatok ezek:
Billéd: beíratott 55, volt 37, költség 480 K. Dolova: adatok hiányzanak. Módos: beírt 429, volt 105, 550 K. Nagybecskerek: egy fiú és egy leányiskola, beírt 511, volt 411, 7230 K. Nagykikinda: beirt 510, volt 412, 10.230 K. Nagyszentmiklós: beírt 202, volt 157, 5120 K. Pancsova (állami): beírt 453, volt 354, 11.440 K. Perjámos: beírt 138, volt 104,990 K. Törökbecse: beírt 96, volt 78, 1660 K. Zichyfalva: beírt 77, volt 56, 1440 K. Zsombolya: beírt 314, volt 285,420 K.
Ipartelepek.
A következőkben ismertetjük a vármegye ama nagyobb ipartelepeit, a melyektől az adatokat megszereznünk sikerült:
Ferenczhalom. - Ferenczhalomi gyapjúkötő gyár. 1901-ben alapította Jahraus György. Gyapjúszövéssel és harisnyakötéssel foglalkozik. A hajtóerőt egy gőzmotor szolgáltatja. A gyár termékeit Torontálvásárhelyen értékesíti.
Gyertyámos. - Rőser és Neuhaus »Agricola« seprűgyára. 1900-ban alapította Rőser János. Czirokszalma termeléssel és földolgozással, seprőgyártással és nyelek készítésével foglalkozik. Területe 3600 m2. és négy épületből áll. A gyártás kézi gépekkel történik. Munkások száma 25 és 150 között váltakozik s kétharmad részük nő. Évi termelési képesség másfél millió czirokseprű. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piacza Ausztria, Svájcz és Németország. A gyár állami kedvezményben részesül.
Nagybecskerek. - Benó Testvérek torontáli czipőgyára. 1909-ben alapították a tulajdonosok. Bőrczipőt gyárt. Területe 5799 méter s öt épületből áll. A hajtóerőt 15 HP nyersolajmotor szolgáltatja. Munkások száma 195 s ezek közűl 87 nő. Évi termelési képesség 120.000 pár czipő. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piacza Bosznia-Herczegovina, Alsó- és Felső Ausztria és Galiczia. A gyár, a mely állami kedvezményt élvez, most van kibővités alatt.
Nagybecskerek. - Délmagyarországi czukoripar r.-t. gyártelepe. Keletkezett 1911-ben, melynek őszén már üzemét is megkezdte. Gyárt nyers és homokczukrot. Területe 75 k. hold és 23 épületből áll, melyek közül öt munkásház. A hajtóerőt 2000 HP gőz- és villamos gépek szolgáltatják.Van 12 darab 256 méter tűzfelületű gőzkazánja. Munkások száma 800-1000, a kik közül 200-250 nő. A gyár évente 1 millió mm. répát tud földolgozni. A nyers czukrot Angliába szállítják. A gyárnak van saját villamos telepe, mely a világítást ellátja, saját vízvezetéke, mely a Begából kiemeli a vizet és azt megszűrve, a gyárba vezeti és több iparvágánya.
Nagybecskerek. - Dungyerszky Lázár sörgyára. Még a mult század közepén keletkezett, 1896-ban a mai tulajdonos vette meg és 1910-ben egészen újjáépíttette. Gyárt sört és malátát. Különlegessége a specziálsör. A gyár területe 6 és 1/2 k. hold és hat épületből áll. A hajtóerőt 60 HP gőz- és 50 HP villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 30, a kik közűl négy nő. Évi termelési képesség 30.000 hl. sör. Piacza Nagybecskerek és környéke.
Nagybecskerek. - Első magyar torontáli szőnyeg- és butorszövetgyár. 1895-ben alapította egy hollandi részvénytársaság s 1903-ban megvette Dungyerszky Lázár. Gyárt mindenféle szőnyeget gyapjúból és jutából és butorszövetet. Különlegessége a kézzel csomózott szmirna szőnyeg és a tyilim. A gyár területe 5230 méter s öt épületből áll. A hajtóerőt 96 HP gőzturbina és stabil gőzgép szolgáltatja s több mint 50 szövőgépet hajt. A munkások száma átlag 250, a kik közül 18 nő és 100 háziiparos. Évi termelési képesség 700.000 K értékű szőnyeg. Hazai piacza Magyar- és Horvátország minden nagyobb helysége. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Amerika. A gyár állami kedvezményt élvez.
Nagybecskerek. - Hollaender J. Károly első naggybecskereki czukorkagyára. 1894-ben alapította a mai tulajdonos. Gyárt merkantil, superior, selyem és szalon czukorkákat. Különlegessége a malátaczukorka. A gyár területe 825 méter s egy főépületből áll, négy munkateremmel. Hajtóerőül jelenleg kézigépek szolgálnak s most alakítják át gőzerőre. Munkások száma 70 s ezek közül 55 nő. Évi termelési képesség 300.000 K értékű árú. Hazai piacza egész Délmagyarország s kivitele van Horvátországba és Boszniába.
Nagybecskerek. - Klein Bernát gőztéglagyára. 1890-ben alapította a mai tulajdonos. Gyárt téglát és cserepet. Különlegessége a hornyolt cserép. Területe 20 k. hold és hat épületből áll, 14 szárítóval. A hajtóerőt 35 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 160-170, kiknek fele nő. Évi termelési képesség két millió tégla és három millió cserép. Piacza egész Magyarország.
Nagybecskerek. Nagybecskerek r.-t. város villamos-műve. Keletkezett 1895-ben s üzemét megkezdte 1896 áprilisában. A villamostelep területe 900 -öl s két épületből áll. A hajtóerőt egy 257, két 125, egy 480, összesen 987 HP gőzgép szolgáltatja, három 133 méter tűzfelületű gőzkazánnal. Személyzet szána 30, mind férfi. Évi termelési képesség 900.000 kilovatt áram. - 244Ezzel kapcsolatos a városi jéggyár, melyet 1910-ben alapítottak és csak a szükséghez képest tartanak üzemben. A hajtóerőt egy 30 HP gőzgép szolgáltatja és naponként 70 mm. jeget előállít.
Nagybecskerek. - Stagelschmidt János és József I. nagybecskereki géptégla és sajtolt horonycserépgyára. 1890-ben alapította Stagelschmidt János. Gyárt fali és burkolati téglát, tető és hornyolt cserepet. Területe 25 k. hold és 45 épületből áll. A hajtóerő 100 HP gőzgép. Munkások száma kb. 180, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 8 millió darab tégla és cserép. Piacza a Délvidék.
Nagyjécsa. - Becker Károly szövőgyára. Alapította 1907-ben a tulajdonos. Gyárt zephirt, kanavászt, házi vásznakat és tarka pamutárúkat. A gyár területe 3.200 méter és két nagy épületből áll. A hajtóerőt 25 HP szívógázmotor szolgáltatja. Van 25 szövőszék, melyeken 20-25 munkás dolgozik, a kik nagyobbrészt nők. Évi termelési képesség 150.000 m. árú. Piacza Délmagyarország. Állami kedvezményként 20.000 K értékű gépet kap.
Nagyszentmiklós. - Korber Testvérek bőrgyára. 1890-ben alapították a tulajdonosok. Bőrkikésztéssel foglalkozik. A gyár területe 800 -öl és öt épületből áll. Munkások száma 12-15. A termelési képesség 50 nagyobb, vagy 100 kisebb bőr hetenként. Hazai piacza az egész ország.
Nagyszentmiklós: - Nagyszentmiklósi sörfőző és malátagyár r.-t. 1894-ben helybeli részvényesek alapították. Gyárt sört és malátát. A gyár területe 2000 méter és négy épületcsoportból áll. A hajtóerőt egy 25 HP gőzgép és egy 60 HP szívógázmotor szolgáltatja. Munkások száma 45-50, a kik közül 5-6 nő. Évi termelési képesség kb 25.000 hl. sör és 4 vaggon maláta. Hazai piacza Torontál és a szomszéd vármegyék.
Nagyszentmiklós. - Procháska Ede Fiai gőzmalma. 1854-ben alapította Bayer Gyula és 1902-ben vétel utján került a mai czég tulajdonába. Különlegessége a műliszt. Területe kb. 1000 -öl és három épületből áll. A hajtóerő 160 HP gőzgép. Munkások száma 40-50. Évi termelési képesség 900 vaggon liszt. Kivitele van Ausztriába, Cseh-, Morva- és Oroszországba.
Pancsova. - M. kir. selyem fonóda. Bérli M. Iglers Neffa bécsi czég. 1899-ben alapította az állam. Gyárt nyers selymet. A gyár három épületből áll. A hajtóerőt 20 HP gőzgép szolgáltatja, mely 120 orsót hajt. Munkások száma 230-250, a kik közül a legtöbb nő. Kiviteli piacza Ausztria, Franczia- és Olaszország és Amerika.
Pancsova. - Pancsova törv. hat. város világítási vállalata. 1887-ben alapította az Augsburgi Egyesített Légszeszgyárak r.-t. A város 1909 október 22-én vette át. A légszeszen kívül melléktermék a koksz és kátrány. A gyár területe 1600 méter és három épületcsoportból áll. A hajtóerőt 4 HP gázmotor szolgáltatja. Munkások száma 18 férfi. Évi termelési képesség 500.000 köbméter légszesz.
Perjámos. - Korber M. és Társai első magyar gyapju-kalaptompgyára. 1892-ben alapította Korber Mihály. Kalaptompokat gyárt. A gyár területe 600 méter és öt épületből áll. A hajtóerőt 150 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 80, a kik közül 50 nő. Évi termelési képesség 32.000 tuczat kalaptomp. Hazai piacza a Nagy- és Kismagyar-Alföld, Felsőmagyarország és Erdély, kivitele van Ausztriába és Romániába. A gyár állami kedvezményt élvez.
Perjámos. - Röser M. és Társai első perjámosi homokmészkő téglagyára és mészégetője. 1907-ben alapították Röser Mihály és társai. Fióktelepe van Aradon. Gyárt fali téglát, czement, cserép és terazzo-lapokat és meszet éget. A gyár területe 1010 méter (Aradon 750 méter) egy gyárból, egy cserépépületből és mészkemenczéből áll. A hajtóerő gőz. Munkások száma 16 (Aradon 16), a kik közül 4 nő. Évi termelési képesség 4-6 millió (Aradon 3-5 millió) tégla és cserép. Hazai piacza Perjámos és környéke és Arad.
Perjámos. - Minnich Ádám Fiai fűrésztelepe. 1907-ben alapította ifj. Minnich Ádám. Fióktelepe van Nagyősz, Kisősz, Lovrin, Klárafalva és Nákófalva községekben. Gyárt fűrészelt faneműt, bognár és kádárfát. A gyár területe 8.000 méter és hat épületből áll. A hajtóerőt 120 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 20 és 60 között váltakozik. Évi termelési képesség 400.000 köbméter. Hazai piacza a Maros, Arad, Szeged és Temesvár közötti terület.
Perjámos. - Remmel Jakab gőzfűrésze és őrlőmalma. 1904-ben alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Csajtényban és Nagykomlóson. Gyárt fűrészárúkat és őrleményeket. A gyár területe 10.000 méter és három épületből áll. A hajtóerőt 45 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 45. Évi termelési képesség 15.000 köbméter fa és 20.000 métermázsa liszt. Hazai piacza a környék.
Torontálalmás. - Gottfried Lajos keményítőgyára. 1897-ben alapította a tulajdonos. A keményítőt tengeriből készíti. A gyár területe 8 hold, a mely be van kerítve és 11 épületből áll, melyek közül egy gyár, hét lakóház, kettő raktár és egy istálló. A hajtóerőt 160 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 58, ezek közül 32 nő. Évi termelési képesség 12.000, 8 hónapi munkaidőnél 8.000 métermázsa keményítő. Hazai piacza Magyarország minden nagyobb városa. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária.
Törökbecse. - Breitkopf K. és Társai első tiszai tégla-, cserép- és agyagárú gyára. Keletkezett 1906-ban. Gyárt téglát, cserepet és agyagárút. A gyár területe 16 k. hold, 621 -öl és 18 épületből áll. A hajtóerőt 130 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 114, a kik közül 24 nő. Évi termelési képesség 5 millió tégla és cserép.
Törökbecse. - Milkó Vilmos és Fiai fiók-gőzfürésztelepe. Főtelep Budapesten s fióktelepe van még Szegeden, Romuliban, Kőrösbányán, Zámon és Palotailván. Gyártási ág: fatermelés. A hajtóerő gőz. Munkások száma 200. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába.
Ujszentiván. - Magyar kender- és lenipar r.-t. előbb Salzmann és Társa fióktelepe. Alapította Salzmann és Társa. A főtelep Ujszegeden. Fióktelepe van még Dunaföldváron. Az itteni telep 1911-ben keletkezett. Kender és lentilolással foglalkozik. Területe 1200 -öl és egy épületből áll. A hajtóerőt benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 25 s ezek közül 22 nő. Évi termelési képesség 120.000 kg. tilolt kender és len. Kiviteli piacza Belgium, Német- és Angolország.
Zsombolya. - Bohn M. és Társai gőztéglagyára. 1884-ben alapította Bohn Mihály. Fióktelepe van Nagykikindán, Békéscsabán, Budapesten, Szenthuberten és Károlyligeten. Gyárt téglát, cserepet és keramiai anyagot. Különlegessége a hornyolt cserép, saját szabadalma szerint. A gyár területe 64 k. hold és három körkemenczéből, 11 hivatalnoki és munkásházból és a hozzátartozó melléképületekből áll. A hajtóerőt egy 450 HP gőzgép és egy 250 HP villamos generátor 245szolgáltatja, mely utóbbi 10 dinamógépet hajt. A munkásuk száma 940, kiknek fele nő. Évi termelési képesség 18 millió cserép, 8 millió építőtégla és 300 vaggon keramit. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.
Zsombolya. - Deckert-féle kalapgyár r.-t. 1908-ban alapította Deckert Rezső, Ferencz, Géza és Róbert, Babcsányi Bertalan, ifj. Koch János, Kerényi Miklós dr., Anton Mihály, Körmendy Sándor és Lauter Miklós. Gyárt gyapju és nyúlszőr tompokat, gyapjú, nyúlszőr és mindennemű keménykalapot. Különlegessége a loden és velour kalap. A gyár területe 4 k. hold és öt gyárépületből áll, három melléképülettel. A hajtóerőt egy 120 HP gőzgép szolgáltatja egy 180 és egy 120 méter tűzfelületű kazánnal. Munkások száma 150, a kik közül 80 nő. Az évi termelési képesség 14.000 tuczat kalap és 12.000 tuczat kalaptomp. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába, Romániába és Olaszországba. A gyár állami kedvezményként tiz évre beosztott 96.000 K segélyt és 15 évi adómentességet élvez. Kitüntették az első hazai iparkiállításon, továbbá az orsz. iparegyesületi nagy ezüst éremmel és díszoklevéllel.
Zsombolya. - Hungária gőztéglagyár r.-t. 1903-ban alapította a jelenlegi igazgatóság. Fióktelepe van Brassóban. Gyárt falitéglát és hornyolt tetőcserepet. A gyár kb. területe 40 kat. hold, a következő épületekkel: igazgatói lakás, irodaépület, gépház; présház, három nagy szárító szín, két körkemencze és melléképületek. A hajtóerőt egy 260 HP gőzgép és egy 25 HP motor szolgáltatja. Munkások száma 750, a kik közül 400 nő. Évi termelési képesség 10 millió falitégla és ugyanannyi tetőcserép. Piacza az egész ország; kivitele van Bosznia-Herczegovinába.
Zsombolya. - Pannonia gőzmalom r.-t. 1895-ben alapította Comes Mátyás és Farle János. Kenyérlisztet őröl. Területe 2000 -öl és három épületből áll. A hajtóerőt 120 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 25. Évi termelési képesség 730 vaggon liszt. Piacza az egész ország.
Zsombolya. - Reform hengergőzmalom r.-t. 1905-ban alapította Klein Henrik, 1909-ben részvénytársaság lett. Hengerlisztet készít. Területe 2024 -öl, a következő épületekkel: malomépület, irodaépület, lakás és mellékhelyiségek. A hajtóerőt egy 160 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 20-25. Évi termelési képesség 750 vaggon liszt. Hazai piacza az egész ország.
Zsombolya. - Zsombolyai gőztéglagyár r.-t. 1894-ben alapították helybeli lakosok. Gyárt téglát, cserepet és keramiai czikkeket. A gyár területe 40 k. hold; van egy körkemencze, két tüzzel és 4-5 melléképület. A hajtóerőt egy 400 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 350, kiknek több mint fele nő. Évi termelési képesség kb. 8 millió cserép, 4 millió tégla és 200 vaggon keramit. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Bosznia-Herczegovinába.
Zsombolya. - Zsombolyai hengergőzmalom r.-t. 1885-ben alapította Auszterlitz Ede és Pick Mór. Hengerlisztet őröl. Területe 4000 -öl s egy fő és három melléképületből áll. A hajtóerőt egy 350, egy 150 és egy 30 HP gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 70. Évi termelési képesség 120.000 mm. liszt. Hazai piacza az egész ország. Kiviteli piaczai: Ausztria, Bosznia és Dalmáczia.
*
Kereskedelem.
Torontálban a kereskedelem nyomait már 1153 körül megtaláljuk, mert Irdizzi arab író Pancsováról szólva, azt kereskedő városnak mondja, hol sok görög kereskedő lakik. 1331-ben pedig - mint már fentebb említettük - Becskereken, Basalhidán és Matkán országos vásárt tartottak. Hogy ez a közgazdasági tevékenység nem szünetelt később sem, a mikor - főként az Anjouk korában - a viszonyok fejlődtek, az valószínű, de okleveles adatunk nincs róla, legfeljebb a körülményekből következtethetünk reá. Ekkor jött a török hódoltság, melynek pusztításai Torontált elsőül érték, s ez időben úgyszólván minden pangott.
A török kiűzetése után, midőn a Temesi bánságot szervezték, melyhez Torontál is tartozott, ismét megindult valamelyes közgazdasági élet. A lakatlan területeket külföldiekkel betelepítették s hogy a kincstár jövedelmét fokozzák, a kormányzók a közgazdasági viszonyok fellendülését előmozdítani igyekeztek. Igy Perlas is sok gondot fordított a Bánságra. Az ipar után megkísérelte, hogy a kereskedelemnek is megvesse alapjait. Az ő idejében támadtak a legelső kereskedelmi vállalkozások; egy bécsi bankház alapított idelent egy kereskedelmi vállalatot, a mely azonban nemsokára megbukott. Hasonló sorsra jutott az a kereskedő társaság is, a mely Perlas védelme alatt honi termékekkel, - marha, faggyú, bőrök, méz, viasz, dohány, - kereskedett.
A bánság korából számos adatot őrzött meg a temesvári kormányzóság levéltára, a mint azt már több helyen említettük. Ebben az adattárban Torontál kereskedelmére vonatkozólag több adatot találunk. Többek között kincstári vásárlásokról is, a mikor a kincstár egyben a vételárat is megállapítja.
Így 1722 febr. 21-én utasítja a kormányzó a kerületeket, hogy mivel a kincstár használatára szükséges kötél szállítására szerződést kötöttek a kötelesekkel, tehát írják össze az alattvalóknál található kendert és mázsáját 5 forintjával megvéve, küldjék be, továbbá tilos a kendert további intézkedésig idegeneknek eladni. Máj. 15-én pedig elrendelik, hogy a hivatalok a kendertizedjárandóságot rögtön szedjék be, a nélkülözhető kenderkészletet pedig mindenkitől készpénzen vásárolják meg. Hasonlóképen az akkori árakról értesülünk a következő hivatalos jelentésekből és rendeletekből: 1727 okt. 5-iki jelentés szerint a pancsovai kerületi alattvalók hajlandók 12.000 alsóausztriai véka gabonát eladni, ha vékáját 42 és az árpáét 18 krajczárjával fizetik. 1736 okt. 23-án a kamara utasítja a kormányzót, hogy a Bánságban 20.000 véka búzát vegyen a hadi élelmezési hivatal számára, vékánként 18 garasával. 1739 aug. 6-án 246egy véka búza ára 45, a zabé 27, árpáé 30 kr. 1741 okt. 10. A nagybecskereki kerületi tized 5082 véka búzára, 914 véka árpára és 141 véka zabra rúg és a tiszttartó azt kérdi, hogy a búzát 1 forint 15, és az árpát 30 kr. árban eladhatja-e? 1743 máj. 20. A mészárosok a levágott marhabőrének párját 6 frtjával a bőrbérlőnek, a faggyút pedig mázsánként 8 frtjával a szappanfőzőknek adhatják el. A marhahús fontja 2 kr. 1748 nov. 13-án megengedik az alattvalóknak az eltiltott gabonaeladást és szállítást és hogy a kik a sörháznak tartoznak, adósságukat készpénz helyett gabonával fizessék, még pedig a zabnak vékáját 8, az árpáét 10 garasával számítva. Azonban egy év mulva márcz. 28-án kelt körrendelet a gabonatized megváltásánál a búza vékáját 36, az árpáét 24, a zabét 21 és a kukoriczáét 24 kr. árban állapítja meg. 1750 nov. 15-én kelt körrendelet szerint a lakosság értesítendő, hogy jó borjúhust szállítson a városba, a hol fontját 5 krajczárjával értékesítheti.
Behozatali tilalmak.
A kormányzóságnak gondja volt arra is, hogy a kincstári sörgyár, de különösen a bőrgyár érdekeit megvédje és így az utóbbival való kereskedést nagyon megnehezítette. 172 decz. 15-én a kormányzó utasítja a kerületeket, hogy tilos az alattvalóknak a sör- és pálinka készítése. A bőrök közül is csak a fekete, piros és sárga színre festett török-bőrökkel kereskedhetnek, de a másféle bőrökkel nem s azoknak még az előállítása sem engedhető meg. 1726 okt. 1-én közhírré teszik, hogy az idegen bőrök behozatala és árúsítása elkobzás terhe alatt tilos, mert a helyi bőripart veszélyezteti; csak a török szaffián veendő ki a tilalom alól. 1729 jan. 12-én ismételten utasítják a vámhivatalokat, hogy mivel a kincstári bőrgyár elegendő bőrt készít, az idegen bőr behozatala, sőt a német telepesektől való előállítása is tilos. Végre 1745 jan. 24-én a bánsági bőrkészítés bérlete megszünvén, a bőr be- és kiszállítására vonatkozó tilalmat felfüggesztik. Szintén a kereskedelemre vonatkozik az a leirat, melyben 1737 jun. 4-én az udvari kincstár (Hofkammer) írja a kormányzóságnak (Adminisztratio), hogy a Becskerek és Belgrád részére készített horgonyok (Bruckanker) igen drágák, mert mázsájuk 13 forintba került. Hogy a kormányzóság mily önkényesen intézte a közgazdasági ügyeket, bizonyítja az, hogy 1740 szept. 10-én megtiltják a marhabőr, juhirha, faggyú, búza, zab és tengeri kivitelét az országból, decz. 23-án pedig a görögöket a kicsiben való kereskedéstől tiltják el.
Vámügy.
A vámügyet, melyből a kincstár tekintélyes hasznot húzott, elsőrendű fontosságúnak tartották és a mai Torontál helyén, mely akkor a Bánsághoz tartozott, több vám- és harminczad-hivatal állott fenn. A vámügyre vonatkoznak az alábbi intézkedések:
1718 okt. 24-én a kamara jelentést kér a Tisza bánsági oldalán fölállított vám- és harminczadhivatalokról. 1720 febr. 5-én rendelet jön, hogy a Keleti Társaság (Orientalische Compagnie) Törökországba szállítandó árúi, melyek után a vámot lefizették, akadálytalanul továbbíthatók. 1727 okt. 30-án elrendelik, hogy a Bánságból rezet Erdély- és Oláhország felé csak az esetben szállíthatnak a kereskedők, ha a vámot és harminczadot lefizették. 1730 márcz. 24-én elrendelik, hogy a bánsági határvámhivatalokban alkalmazott tisztviselők a török, rácz és görög kereskedőknek kiállított vámczédulákba minden egyes alkalommal jegyezzék be az illetők nevét, a helységet, a honnan jönnek és hogy valóban török alattvalók-e. 1731 febr. 12-én megengedik, hogy az árúk kivitelével és behozatalával foglalkozó kereskedők 6 perczent lefizetése ellenében szabadon közlekedhessenek. 1739 febr. 7-én a kormányzó utasítja a becsei és törökkanizsai vámhivatalokat, hogy ezentúl idegen országból senkit ne engedjenek át a Tiszán a Bánságba, a míg jelentést nem tettek: kicsoda, mi a neve, neme, milyen a termete és állapota, honnan jön, mit akar, milyen árút hozott magával és meg kell várni az intézkedést, hogy az illetőnek hány napig kell vesztegelnie. Ez a rendelkezés a pestis megakadályozására irányult, a melyet főként a külföldi, balkáni kereskedők hurczoltak be. Hasonló természetű leirat ment júl. 22-én a becskereki, aug. 29-én pedig ismét a becsei és törökkanizsai vámhivatalokhoz.
Vásárok.
Vásárokat, melyek a kereskedelem fontos szervei voltak, már e korban tartottak a vármegye nagyobb helyein. Nagybecskerek 1769-ben két országos vásár tartására kapott engedélyt és ekkor ott már görög kereskedő társulat is volt. A későbbi vásárszabadalmak a következő években keltek:
Aracs: 1806 január 31-én országos, Beodra: 1805 julius 26-án országos, Billéd: 1809 márczius 10-én országos és heti, Csatád: 1819 márczius 5-én országos és heti, Csóka: 1800 szeptember 19-én országos, Istvánfölde: 1805 szeptember 6-án országos, 1812 márczius 20-án heti, Módos: 1805 szeptember 6-án országos, 1812 márczius 20-án heti, Mokrin: 1837 augusztus 30-án országos és heti, Nagybecskerek: 1784 szeptember 23-án heti, 1844 márczius 21-én országos, Nagykikinda: 1784 április 2-án országos, Nagyszentmiklós: 1787 junius 11-én országos, 1837 julius 6-án heti, Óbesenyő: 1786 deczember 21-én és 1787 junius 21-én országos és heti, Párdány: 1808 április 22-én országos és heti, Perjámos: 1841 augusztus 12-én országos és heti, Törökkanizsa: 1832 augusztus 2-án országos és heti, Ujbecse: 1788 augusztus 4-én, 1799 deczember 29-én és 1802 január 2-án heti, Ujpécs: 1812 deczember 30-án heti, 1823 május 23-án országos, Ujszeged: 1796 április 14-én országos és heti, Zichyfalva: 1819 márczius 5-én országos és heti, Zsombolya: 1786 február 9-én heti, 1794 augusztus 25-én országos és heti, 1802 deczember 10-én országos, 1820 október 20-án heti és 1845 julius 17-én országos vásár tartására nyert szabadalmat. (Illésy János dr.: Vásárszabadalmak jegyzéke.)
Mai állapotok.
A vármegye mai kereskedelmi fejlettsége az iparéval karöltve halad és az 247összes lakosság tekintélyes százalékának ez a megélhetési forrása. Az állat-, gabona- és terménykereskedés virágzó, azonban számra nézve legtöbb a szatócs és vegyeskereskedő. 1890-ben az összes népességből 10.983 esett a kereskedelem és hitelügy terhére, 1900-ban pedig 12.370. Ekkor 5153 volt a kereső és 7217 az eltartott. Az 1910. év végén - a kamara kimutatása szerint - Torontálban az önálló kereskedők száma, segédszemélyzet és eltartottak nélkül, 5211. Ezek alcsoportok szerint a következőképen oszlanak meg:
Állatokkal, mezőgazdasági és állati termékekkel kereskedő 568, (baromfival 124, gabonával 173); fával, erdei termékekkel, bányászati és ásványi anyagokkal 223, (fakereskedő 154); vas- és fémárukkal, gépekkel, háztartási czikkekkel, mű- és hangszerekkel 106; agyag- és üvegipari készítményekkel 45; fa, díszmű és norinbergi árúkkal, író- és rajzszerekkel 82; fonó, szövő és ruházati ipari árúkkal 278, (rövid árúval 141); élelmezési és élvezeti czikkekkel 1915, (szatócs 1650); gyógy- és vegyi árúkkal 39; könyv- és műkereskedő 26, zsibárús 13, vegyeskereskedő 683, fogyasztási adóbérlő 9, helypénz vagy vásárjog bérlő 15, cselédszerző 4, szállító és bizományos 13, egyéb kereskedő 607, kereskedő egyéb megnevezés nélkül 28; az árúkereskedelem segédágai 557, (ezek közül ügynök 263, takarékpénztár és bank 283, magán pénzüzér 6, zálogház 3, biztosító intézet 1 és közraktári vállalat 1.)
Terménykereskedés.
Mint már fentebb említettük, a vármegyében a mezőgazdasági termékekkel való kereskedés igen élénk és ezek között is a gabona az első helyen áll. Az 1910. évben Torontálban búzával be volt vetve 601.286 k. hold, de csak 591.487 k. hold került learatásra. Termett összesen 4,752.359 q s átlag holdanként 8.03 q. Az átlagos súly hl.-ként 76 kg. A nagybecskereki piaczon legmagasabb volt a búza ára január-februárban (14 K mm.-ként) és legalacsonyabb julius-augusztusban (8.70 K). - Rozs összesen termett 71.641 q, az átlagos termés 7.31 q. Kétszeres (búza és rozs) termett 15.354 q, az átlag 7.95 q. A legmagasabb ár februárban 9.30 K és a legalacsonyabb juliusban 5.50 K. - Az árpa összes termése 225.847 q, az átlag 6.55 q. Az ár legmagasabb februárban (6.80 K) és legalacsonyabb juliusban (5.10 K). - Zab termett összesen 432.299 q, átlag 6.50 q. A legnagyobb ár szeptember-novemberben 7.50 K, a legkisebb juniusban 5.50 K. - Tengeri termett összesen 6,290.625 q, átlag 14.61 q. A legmagasabb ár volt februárban 5.75 K és a legalacsonyabb októberben 4. - K, mert a kedvező termés az árakat igen lenyomta.
A hüvelyesekkel való kereskedésnél a legfontosabb a bab, melyből kb. 50.000 q volt a termés. A lencse jelentéktelen, a borsó sem sokkal több; mindössze kb. 3000 q termett, a mely még a helyi szükségletre sem volt elég. Ellenben a kender- és len-kereskedés a termelésnek megfelelően jövedelmező. Kenderrel be volt vetve 3242 k. hold, lennel 674 k. hold. A termés eredménye a kendernél 10.144 q mag és 21.485 q fonál, a lennél 1788 q mag és 4844 q fonál. Az átlagos termés holdanként 3.13 q mag és 6.63 q fonál. A legnagyobb kendertermelést a gróf Csekonics-féle uradalomban találjuk, a hol 1007 k. hold volt kenderrel bevetve és a nyerstermés 45.54 q volt holdanként. A kendert a Szegedi Kenderfonógyár r.-t. csőszteleki telepén készítik ki s a gyár q-ként 5 K 70 fillért fizet. A czukorrépa-termelés, mióta a nagybecskereki czukorgyárat felállították, szintén föllendült. 1910-ben be volt vetve 2351 k. hold, melyen összesen 366.350 q termett s az átlagos termés 155.83 q volt. Komlóval be volt vetve 14 k. hold s az átlagos termés 3 q, melynek ára 165 K, 200 K és 280 K között váltakozott. Rizst a gróf Karátsonyi uradalomban termelnek 318 k. holdon, melynek átlagos termése 7-8 és 12-14 q között váltakozik. Bár semmivel sem rosszabb, mint az olasz rizs, annál mégis tetemesen olcsóbb. Métermázsánként az I. oszt. 44, a II. 26 és a III. oszt. 24 koronába kerül. Dohányt 2673 k. holdon termesztenek és a termett dohány 13.031 q, melyet 507.444 K 33 fillérért váltottak be.
A gyümölcs- és diszfákkal, továbbá virágokkal való kereskedés tekintélyes, mert a kereslet évről-évre növekszik. A konyhakertészeti termények forgalma az időjárástól függ. A zöldség és káposztapiacz főként Nagybecskereken forgalmas, a hol valóságos hegyeket raknak őszszel e terményekből. A burgonya-termés 1910-ben 709.739 q volt s a holdankénti átlagos termés 52.63 q. A gyümölcs nem elegendő a helyi fogyasztás fedezésére és így nagymennyiségű almát, körtét és szilvát szállítanak be Krassó-Szörényből és Szlavóniából.
Borkereskedelem.
A borkereskedelem, bár az újabb évek termése nem éri el az 1908. évit, igen élénk. 1910-ben 22.017 k. hold területen termett 79.994 hl. must s ebből készült 65.704 hl. bor, melyek szesztartalma 8-11° között váltakozik. Szüret után 40-42 K volt egy hl. bor ára, mely év végére elérte az 52 koronás átlagot. Torontálból nagymennyiségű bort vittek Bácskába, viszont ide is sokat hoztak be. 248A törköly ára 4-5 K volt hl.-ként, de még így is elfogyott. A törkölypálinka ára 2.10-2.30 K között ingadozott.
Állatkereskedelem.
Az állatkereskedelem virágzó, bár a tenyésztést nagyon sok körülmény megnehezíti. Alig van már faji jelleg nélküli állat, de azért a kivitel mégis csekély, mert az állományt a hazai kereslet foglalja le. Azonban a mult évben nagymennyiségű tenyészállatot vásároltak Olaszország részére. A lóállomány legnagyobb fogyasztója a hadsereg, a mely 640 koronánál is magasabb árakat fizet. A hízott magyar sertés kilója 118-128 és 146-150 fillér között váltakozott. Torontál három városának állatvásárforgalma 1910-ben a következő volt:
Nagybecskereken négy vásárra felhajtottak 14.000 szarvasmarhát, 16.395 lovat, 5100 juhot és 2380 sertést. Ebből eladásra került 4122 szarvasmarha, 4314 ló, 7686 juh és 1512 sertés. Nagykikindán öt vásárra felhajtottak 6304 szarvasmarhát, 7187 lovat, 5081 juhot és 3877 sertést. Ebből eladásra került 2654 szarvasmarha, 2697 ló, 3618 juh és 3455 sertés. Pancsován három vásárra felhajtottak 1822 szarvasmarhát, 4543 lovat, 1631 juhot, 1851 sertést. Ebből eladásra került 1331 szarvasmarha, 974 ló, 604 juh és 1010 sertés.
Állati termékek.
Az állati termékek közül a zsír- és szalonnakereskedés mutat fel hatalmas forgalmat és jövedelmezőséget. Az 1910. évben az árak hetenként változtak és inkább emelkedtek, mint estek. Az év elejétől kezdve folyton emelkedtek április közepéig, a mikor a zsír ára 50 kg.-ként 97 K volt; innen kezdve esett julius közepéig (76 K), majd ismét emelkedett az év végéig. Ugyanezt a hullámzást mutatja a szalonna is, melynek legmagasabb ára májusban 85 K és a legkisebb novemberben 71 K volt. A tojáskereskedés számos megnehezítő körülmény ellenére is jelentékeny. A készletből nagy mennyiség kerül kivitelre is, főleg Ausztriába, Svájczba, Német- és Angolországba. Legolcsóbb volt a tojás ládánként (1440 db) junius-juliusban 70-75 K és a legdrágább deczemberben 130 K. A nyersbőrkereskedelem általában kielégítő és az árak emelkedőben vannak. A marhabőr kg.-ként 1.04-1.24 K. A juhbőr darabja 4 K, a báránybőré 1.40-2. - K. A borjubőr párja 15.50-16. - K, kg.-ként 2.10-2.30 K. A lóbőr párja 24-32 K.
Kereskedelmi iskoláztatás.
A kereskedelmi szakoktatást három kereskedő-inas és két felső kereskedelmi iskola képviseli. A kereskedő-inas iskolák 1909-1910. évi. adatai a következők: Nagybecskereken volt 133 tanuló; ezek közül négy elemit végzett 95, előkészítő osztályt 21, szakirányú osztályt 40. Nagykikindán volt 81 tanuló; négy elemit végzett 81, előkészítőt 22, szakirányú osztályt 59. Pancsován volt 115 tanuló; négy elemit végzett 107, előkészítő osztályt 21 és szakirányút 34. Kereskedő-inas iskolába járt összesen 335 tanuló, a kik közül 72 nem beszél magyarul. Felső kereskedelmi iskola van Nagybecskereken és Pancsován, melyek adatai a következők: Nagybecskereken az alsó osztályban volt 46, a középsőben 42, a felsőben 23, összesen 111 tanuló; kimaradt 14, érettségi vizsgát tett 19, jelesen 2. Pancsován volt az alsóban 42, a középsőben 34, a felsőben 25, összesen 101 tanuló; kimaradt 11, érettségit tett 15.
*
Hitelviszonyok.
A pénz- és hitelügyi viszonyok Torontálban igen fejlettek és az ipari föllendülés következtében a forgalmuk rohamosan növekszik. A vármegyében 120 részvénytársasági alapon álló pénzintézet, 68 szövetkezet a kereskedelmi- és 121 a szövetkezeti törvény alapján; összesen 309 pénzintézet. A részvénytársaságok összes forgalma a következő: befizetett részvénytőke 20,890.060 K, tartalékalap 7,683.031 K, takarékbetét 82,136.623 K, váltó 115,238.021 K, kölcsön és előleg 4,827.890 K, jelzálogkölcsön 26,461.845 K, nyereség 2,504.143 K. A kereskedelmi törvény alapján keletkezett szövetkezetek forgalma a következő: alaptőke 1,577.614 K, tartalékalap 214,454 K, takarékbetét 4,675.494 K, váltó 4,937.677 K, kölcsön és előleg 1,465.018 K, jelzálogkölcsön 477.879 K, nyereség 185.101 K. A szövetkezeti törvény alapján alakúlt és az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjaként működik 121 szövetkezet, melyek adatai a következők: tagok száma 40.368 üzletrészeké 96.001, üzletrészek értéke 4,917.360 K, befizetett üzletrész 3,397.050 K, takarékbetét 8,169.600 K, tartalékalap 585.500 K.
Az Osztrák-Magyar Banknak fiókintézete van Nagybecskereken és Pancsován. A nagybecskereki fióknál leszámítoltak összesen 24,083.390 K értékű váltót. E váltók átlagos értéke 773 K és lejárati ideje 64 nap. A giróforgalom ez: befizetés 96,152.171 K, kifizetés 96,193.385 K, helyközi átutalás 15,142.427 K. A nyereség 87.906 K. A pancsovai fióknál leszámítoltak 15,355.631 K értékű váltót, melyek átlagos értéke 519 K és lejárati ideje 66 nap volt. A giróforgalomnál 249befizetés 64,489.583 K, kifizetés 64,631.329 K, helyközi átutalás 18,332.786 K. A nyereség 64.398 K.
Közlekedésügy.
A vármegye közlekedésügye, bár nem minden téren kielégítő, fokozatosan fejlődik. 1890-ben a közlekedés a vármegye 2671 lakosának volt a megélhetési forrása. 1900-ban már 7318-ra emelkedett a számuk, vagyis az összes népességnek 1-2 százaléka esett a közlekedésügyre. Ekkor 2212 volt a kereső és 5106 az eltartott; 100 keresőre 231 eltartott esett. Az 1910. évnek a végén volt Torontálban 7 út-, híd- és rév-vám, 126 bérkocsis, 181 fuvaros, 11 közkocsivállalat, 6 hajózási vállalat, 15 temetkezési vállalat.
Közutak.
Torontál vármegye közutai általában elég jók. Már a török hódoltság megszűnése után, mikor a vármegye a Bánsághoz tartozott, nyomát találjuk annak, hogy a közutakról gondoskodás történt. Ugyanis 1730 augusztus 12-én a kormányzó elrendeli, hogy a tartós esőzés okozta áradásoktól megrongált országutakat hozzák rendbe. 1735 augusztus 6-án pedig a kormányzó értesíti a kerületeket, hogy az út- és hídépítés és javítás felügyeletével Röszler Venczel, volt főtiszttartót, jelenleg élelmezési biztost, bízta meg, a kinek a rendelkezései végrehajtandók. Az utak fenntartása érdekében később is történtek intézkedések, de az útépítés nagyobb lendületet csak akkor vett, midőn az 1904:XIV. t.-cz. értelmében, mintegy 128 km. törvényhatósági közút kiépítését határozták el 2,261.253 K 88 f költséggel az állami beruházási hitel terhére. Ezek az útszakaszok, melyek 1911 végéig már mind kiépültek, a következők: 1. a törzsudvarnok-basahídi törvh. közút 7-14, 2. billéd-csenei 9-16, 3. tamáslaka-pancsovai 47.950-51.958, 4. nagybecskerek-nagykikinda-perjámosi 74.000-77.695, 5. bánlak-alibunári 19.350-22.632, 6. nagykikinda-nagyszentmiklósi 10.889-17.017, 7. nagykikinda-adai 14.018-19.805, 8. valkány-zentai 5.5-9.5, 9. basahíd-törökbecsei 0-7, 10. nagybecskerek-nagykikinda-perjámosi 29-36, 11. módos-dettai 56-60, 12. ecsehida-orlód-módosi 43-48, 13. basahid-törökbecsei 7-18, 14. nagybecskerek-nagykikinda-perjámosi 37.4-44.079, 15. billéd-csenei 0.00-1.650 és 6.506-8.998, 16. módos-ujpécsi 62-72.485, 17. törzsudvarnok-basahídi 1.314-8.010, 18. valkány-zentai 9.450-19.316, 19. nagybecskerek-nagykikinda-perjámosi 10-15 és 20. nagybecskerek-nagykikinda-perjámosi törvényhatósági közút 18.989-29.008 km. szakasza. A vármegyében a közutak fenntartása - a legutóbbi évi költségvetés szerint - évente 423.926.19 koronába kerül. Ebből a személyi járandóság 19.486.43 és a fenntartási költség 404.439.76 K.
A vármegyében levő közutak jelleg szerint a következők: Állami közutak: Szeged-temesvár-szászsebesi 86.582, versecz-pancsovai 38.620 és kiszombor-aradi 2.735 km.; összesen 3 állami közút, melyek hossza 127.937 km. és van rajtuk 46 műtárgy.
Törvényhatósági közutak: Nagybecskerek-titeli - 28.986 km., nagybecskerek-zsáblyai 15.166, nagykikinda-nagyszentmiklósi 29.058, törökkanizsa-kiszombori 36.000, valkány-zentai 26.976, zsombolya-kisőszi 17.311, nagybecskerek-nagykikinda-nagyfalui 98.868, tamáslaka-pancsovai 39.009, pancsova-kevevárai 22.559, tamáslaka-alibunári 37.989, bánlak-alibunári 43.700, módos-dettai 29.563, écska-orlód-módosi 54.052, törzsudvarnok-basahídi 16.316, basahíd-törökbecsei 22.495, nagykikinda-adai 27.375, törökbecse-karlovai 21.163, billéd-csenei 21.160, módos-újpécsi 32.027, nagybecskerek-törzsudvarnoki 22.291, orlód-tamáslakai 3.503, csanád-apátfalvai 0.931, km., összesen 22 út, melyek hossza 646.494 kméter. Ebből kiépített 523.358, kiépítetlen 123.136 km. A kiépítettből kőalapú 180.191, kőalap nélküli 343.167 km. Van rajtuk 230 áteresz és 42 híd. A vámos út hossza 8.979 km., ebből Nagybecskerek város kezelésében van 4.078, Nagykikindán 4.063 és Zsombolya község kezelésében 0.838 km.
A községi közlekedési közutak hossza járások szerint: Törökkanizsai 101.000, nagyszentmiklósi 123.000, perjámosi 79.500, zsombolyai 105.490, nagykikindai 69.200, törökbecsei 74.950, csenei 67.370, párdányi 90.060, nagybecskereki 141.200, módosi 98.175, bánlaki 80.100, pancsovai 113.730, antalfalvai 144.500, alibunári 25.500, Nagykikinda város 20.900 km.; összesen 15 út, melyek hossza 1334.675 km. Ebből kiépített 250.242, kiépítetlen 1084.493 km. és van rajtuk 246 műtárgy.
A vármegye közutainak az építésére, nemkülönben a magasépítési ügyekre a nagybecskereki m. kir. államépítészeti hivatal ügyel fel. A hivatal műszaki személyzetének élén Vámos Ignácz kir. műszaki tanácsos áll, a ki mellett még Ottovay József kir. mérnök, továbbá Elek Emil, Löwy Ignácz, Kiss János és Hettesheimer Péter kir. segédmérnökök működnek. A hivatal felügyelete alatt van 2 állami és 10 vármegyei útmester. Az állami és törvényhatósági közutakon van 8 állami és 30 vármegyei utkaparóház, továbbá 2 gőz- és 3 lóhenger.
250Hajózás.
Mikor a Duna Gőzhajózási Társaság 1830-ban megalakúlt, I. Ferencz nevű gőzhajója 1831 április 22-én indult el Budapestről és Torontált érintve, egészen Moldváig haladt. Még ma is legnagyobbrészt a D. G. T. hajói bonyolítják le Torontál vizi forgalmát. A Zimony-Belgrád-Orsova-Galatz között közlekedő hajójárat a Tisza torkolatánál Rezsőházát és a Temes torkolatnál Pancsovát érinti s különösen ez utóbbi állomásnak nagy a forgalma. Pancsován a D. G. Társaságnak két állomása van, egyik a nyilt Dunán, másik a Temes torkolatában. Innen indúl a helyi hajó is, mely Pancsova-Belgrád-Zimony között közlekedik, a nyári hónapokban kétszer, máskor a hajózás szüneteléséig a lehetőséghez képest egyszer naponta. A Társaságnak a Tiszán Szeged-Titel között közlekedő vonalán Törökkanizsa, Törökbecse és Rezsőháza a torontáli állomások.
A magyar királyi Folyam és Tengerhajózási Társaságnak a Zimony-Belgrád-Orsova-Galatz közötti vonala érinti a vármegyét, a hol csak egy állomása van, még pedig Pancsován.
A vármegyének hajózható vize még a Bega, melynek csatornázását még a hódoltság megszünése után, a XVIII. század első évtizedeiben megkezdték. A csatorna ásását közmunkával végezték és a munkásokat a kerületeknek kellett kiállítaniok. 1728 február 10-én utasította a kormányzó a becskereki tiszttartót is, hogy a Bega folyó szabályozásához szükséges munkaerőt állítsa ki. 1729 április 4-én a munkálatok vezetésével Kaiser mérnökkari hadnagyot bízták meg. A szabályozási munkákat többször megújították sőt még ma is folytatják s legutóbb a begafői (Klekk) zsilipet építették meg. A Begán csak teherforgalom van és a hajózást leginkább a D. G. T. és a M. F. T. R. bonyolítja le. Az 1910. évben a szállítást 305 napon át 503 uszály teljesítette. A torontáli állomások és kikötők forgalma a következő: Ittebén feladott gabona vagy liszt 78.176 q, egyéb árú 10.971 q, leadott egyéb árú 81.714 q, tutajforgalom 2.191 darab fenyő; Torákon feladott gabona, liszt 54.464, egyéb árú 2.890, leadott egyéb árú 21.845 q; Begaszentgyörgyön feladott gabona, liszt 82.146, egyéb árú 15.310 q; Nagybecskereken feladott gabona, liszt 1,234.957, egyéb árú 95.077, leadott gabona, liszt 420.249, egyéb árú 838.990 q, tutajforgalom 6.282 darab fenyő; Écska-Perlaszon feladott gabona, liszt 219.215, egyéb árú 103, leadott egyéb árú 18.080 q, tutajforgalom 49 darab fenyő; összesen feladott gabona, liszt 1,668.958, egyéb árú 115.441, leadott gabona 420.249, egyéb áru 975.939 q, tutajforgalom 8.522 darab fenyő.
Vasúti hálózat.
Torontál vármegye vasúti hálózata elég sűrű, azonban a budapest-szeged-temesvár-orsovai és valkány-varjasi vasútvonal kivételével, melyek körülbelül 90 és 50, együtt 140 km. hosszúságban érintik a vármegyét, valamennyi mind helyiérdekű vasút a máv. kezelésében s ezek közül egy keskenyvágányú. Az egyes vasútvonalak a következők:
Budapest-orsova m. áll. vasút, hossza a vármegyében 90 km., 13 állomással és megállóval. Valkány-varjasi m. á. vasút, hossza a vármegyében 50 km., 7 állomás és megálló.
A Nagykikinda-Aradi h. é. vasúttársaságnak három vonala van a vármegyében. Nagykikinda-Arad, hossza 50 km., 8 állomás és megálló. Nagykikinda-Nyerő, hossza 16 km., 3 állomás. Lovrin-Zsombolya, hossza 28 km., 5 állomás.
Szeged-Nagykikinda-Nagybecskereki helyiérdekű vasúttársaságnak két vonala szeli a vármegyét. Az egyik Szeged-Karlova-Nagybecskerek, mely vonal Szőregnél ágazik ki a máv. vonalából; hossza 118 km., 21 állomással és megállóval. A másik Nagykikanda-Karlova, hossza 19 km., 3 állomás.
A Torontáli helyi érdekű vasuttársaság öt vonallal rendelkezik s ezek következők: Zsombolya-Nagybecskerek, hossza 96 km., 22 állomással, melyek közül 4 Nagybecskerek területén van. Zsombolya-Nagybecskerek-Begapart, mely más irányban halad, mint az előbbi. Hossza 68 km. Keskenyvágányú és keresztül halad Nagybecskerek városán, hol 2 állomása és 4 megállója van. Torontálszécsány-Alibunár, hossza 48 km., 11 állomás. Torontálszécsány-Versecz, hossza 42 km., 10 állomás. Számos-Antalfalva, hossza 21 km, 3 állomás.
A Torontáli és Pancsova-Petrovoszellói helyiérdekű vasúttársaságé a Nagybecskerek-pancsovai vonal, melynek hossza 80 km., s van 14 állomása és megállója.
A Pancsova-Petrovoszellói helyiérdekű vasúttársaság vonala Pancsova-Petre 32 km. hosszúságban, 3 állomással.
Torontál és Temes érdekét szolgálja a Temesvár-Módosi h. é. vasút, mely a Temesvár-Józsefváros pályaudvartól indúl ki s hossza a vármegyében 32 km., 6 állomással.
A Temesvár-Nagyszentmiklósi helyi érdekű vasút szintén a Temesvár-Józsefváros pályaudvarból indul ki. Hossza 40 km., 6 állomással.
A Zsebely-Csákovár-Bókai helyi érdekű vasúttársaság vonala Széphely-Csák-Bóka, hossza 29 km., 5 állomással.
A Versecz-Rubini helyi érdekű vasút Versecz-Kevevárai vonala csak 16 km. hosszúságban érinti a vármegyét s két állomása van.
Ezenkívül érinti még Torontált az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak (Acsev) Arad-Szegedi vonala, 24 km. hosszúságban, 4 állomással.
255Végül a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklósi helyiérdekű vasúttársaság Nagyszentmiklós-Apátfalvai vonala, melynek hossza 14 km. s 3 állomása van.



1. Az »Első Magyar Torontáli Szőnyeg- és Bútorszövetgyár« Nagybecskereken. - 2. A m. kir. selyemfonó Pancsován. - 3. A m. kir. selyemfonó Törökkanizsán.

Zsombolya. - 1. A Deckert-féle kalapgyár. - 2. 3. 6. Bohn M. és Társai gőztéglagyár r.-t. zsombolyai és nagykikindai telepei. - 4. A »Reform« hengergőzmalom. - 5. A »Pannonia« gőzmalom.



Zsombolya: 1. A gróf Csekonics-féle uradalom kenderkikészítő gyára. - 2. A hengergőzmalom. - A »Hungaria« gőztéglagyár.

A nagyszentmiklósi sörfőző és malátagyár.

Weifert J. M. sörháza Pancsován.
Posta, táviró, telefon.
Torontál vármegyében a posta első nyomát már a török kiűzése utáni években megtaláljuk. Igy 1719 november 2-án a kamara utasítja a kerületeket, hogy az ott lakó postaügynököket fizesse és egyben megkérdi, mennyibe kerülne havonként vagy évenként egy egyszerű postaállomás fenntartása. Az időben a posta egyben személyszállítással is foglalkozott. Ugyanis 1735 szeptember 28-án a kormányzó elrendelte, hogy a Budapest és Belgrád között közlekedő gyorskocsi közlekedés mintájára Erdélybe közlekedő vonalat is rendezzenek be. Ezek átlag kéthetenként közlekedtek, télen pedig az időjáráshoz képest. Szintén a személyszállító postára vonatkozik a kormányzó 1745 szeptember 23-án kelt rendelete, mely szerint a péterváradi postaközlekedés czéljaira Ujpécsen, Fenlakon, Becskereken és Titelben állandóan két elkészített fogat tartassék. Ma a vármegyének minden nagyobb községében van posta, távíró és távbeszélő hivatal, posta pedig majdnem mindenütt.
A vármegye postái és azok 1910. évi forgalma a következő:
Kincstári hivatalok (posta, távíró és távbeszélő szolgálattal): Nagybecskerek 1, Nagykikinda, Nagyszentmiklós, Pancsova, Ruszandafürdő (csak a nyári hónapokban posta és távbeszélő szolgálattal), Törökbecse, Zsombolya.
Nem kincstári hivatalok. (Posta, táviró és távbeszélő szolgálattal): Alibunár, Antalfalva, Bánlak, Beodra, Begaszentgyörgy, Billéd, Bocsár, Bogáros, Csene, Écska, Felsőittebe, Ferenczhalom, Galagonyás, Gyertyámos, Istvánvölgy, Kiszombor, Lovrin, Magyarcsernye, Máriafölde, Melencze, Módos, Mokrin, Nagygáj, Nagykomlós, Óbesenyő, Ópáva, Oroszlámos, Őscsanád, Párdány, Perjámos, Perlasz, Petre, Rezsőháza, Révaújfalu, Rudna, Sándorháza, Szőreg, Tamáslaka, Torontálszécsány, Torontálsziget, Torontálvásárhely, Törökkanizsa, Ujpécs, Valkány.
Posta és távbeszélő szolgálattal: Alsóelemér, Aurélháza, Árkod, Basahid, Beresztócz, Begafő, Bóka, Botos, Csatád, Csávos; Csenta, Cserépalja, Csóka, Csősztelek, Deszk, Dolova, Egres, Ernőháza, Felsőaradi, Fény, Gyála, Gyér, Hertelendyfalva, Iloncz, Istvánfölde, Ivánd, Jánosfölde, Kanak, Katalinfalva, Kevedobra, Keviszőlős, Kisjécsa, Kiskomlós, Kisnezsény, Kisősz, Klári, Kumán; Kübekháza, Lázárföld., Magyarpadé, Nagybecskerek 2, Nagyerzsébetlak, Nagyjécsa; Nagykőcse, Nagylajosfalva, Nagyősz, Nagyszentpéter, Nagytárnok, Nagytószeg, Nákófalva, Németcsernye, Óbéb, Ókeresztúr, Ólécz, Omlód, Ótelek, Öregfalu, Papd, Pészak, Sárafalva, Szaján, Szanád, Számos, Szárcsa, Szenthubert, Szerbszentmárton, Tamásfalva, Tárcsó, Tiszahegyes, Tiszaszentmiklós, Torontálalmás, Torontáldinnyés, Torontálgyűlvész, Torontáloroszi, Torontáltorda, Torontáludvar, Ujozora, Ujszentiván, Ujvár, Ürményháza, Végszentmihály.
Csak postai szolgálattal: Alsóittebe, Aracs, Feketetó, Györgyháza, p. u., Ittvarnok-Rogendorf, Károlyháza, Keglevichháza, Laudon-tanya, Nagymargita p. u., Nyerő, Tolvádia, Zsigmondfalva p. u.
E postákon feladatott összesen 8,341.112 levél, levelezőlap, nyomtatvány és árúminta, érkezett 10,885.836; feladatott 57.616 pénzes levél, érkezett 57.096; feladatott 396.020 csomag, érkezett 672.676; feladatott 581.899 utalvány 30,008.721 K, érkezett 361.439 utalvány 28,979.432 K értékben; feladott távirat 177.903, érkezett 206.461, átmenő távirat 99.200 darab.
Távbeszélő hálózat van I. városi: Nagybecskereken 2 nyilvános, 259 előfizető, 36 mellék és 6 szolgálati; Nagykikindán 1 nyilvános, 124 előfizető, 11 mellék és 5 szolgálati; Pancsován 4 nyilvános; 237 előfizető, 11 mellék és 6 szolgálati állomással. II. törvényhatósági: 129 községben, 130 nyilvános, 888 előfizető, 58 mellék és 9 szolgálati állomással.
Távbeszélgetés történt a belföldre 78.985, külföldre 351, külföldről 362, a helyi forgalomban 4,814.478; összesen 4,894.176.
*
Források:
Bárány Ágost: Torontál hajdana. - Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon. - Csánki Dezső: A Hunyadiak kora Magyarországon. - Illésy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. - Baróti Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez: - A temesvári kereskedelmi és iparkamara évi jelentése 1910. - A magyar kereskedelmi és iparkamarák keletkezésének, fejlődésének és működésének története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi és iparkamara). - Hazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a Kereskedelmi Múzeum) - Magyar statisztikai közlemények 1900. - A magyar posta, távíró és távbeszélő statisztikája 1910. - Helyszínén gyűjtött adatok.

« MEZŐGAZDASÁG. Irta Marton Andor, a torontálmegyei gazd. egyesület főtitkára. KEZDŐLAP

Torontál vármegye

Tartalomjegyzék

TORONTÁL VÁRMEGYE KÖZOKTATÁSI ÜGYE. Irta Grézlo János kir. tanfelügyelő. »