Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Határátlépések

TARTALOM, ELŐSZÓ

Tartalom

Dobos István
Előszó

I. NÉPRAJZ ÉS ANTROPOLÓGIA

Szalma Anna-Mária
(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola)
Oldódó és merev határok - privát fényképek tükrében (Egy mezőkeszüi asszony privát fotókorpuszának elemzése)

Bóna Bernadett
(Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola)
Fizikai határpontok - szimbolikus események: lakótérbejáratok összetett néprajzi vizsgálata

Silling Léda
(Eötvös Loránd Tudományegyetem, Néprajztudományi Doktori Iskola)
A rumai vásár - a Balkán és Közép-Európa határán

Ádám Bíborka
(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola)
Etnikai határátlépések Székelyföldön

II. NYELVTUDOMÁNY

Halm Tamás András
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola)
A bennható és mediális igék határvidékén: mozzanatos igék a magyarban

Paweł Kornatowski
(Adam Mickiewicz Tudományegyetem, Nyelvészeti Intézet)
Új, szinkrón szempont a magyar képzők osztályozására és kapcsolódó problémák

Abu Leila Rita
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola)
Az angol és a magyar nyelvújítás összehasonlító elemzéséről

Magyari Sára
(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola)
Az idő nyelvi képe a magyar és román nyelvben

Bíró Enikő
(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola)
Nyelvtanulási stratégiák három nyelv határán

III. TÖRTÉNETTUDOMÁNY, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET, ESZMETÖRTÉNET

Cziczka Katalin
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Erdélyi szászok és magyarok kulturális kapcsolatai a 16. században

Garadnai Erika
(Miskolci Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Hitvita, avagy ki is a csalárd lélek? Gúnynév és szerzői szerepjáték a felső-magyarországi hitvitában

Tóth Levente
(University of Helsinki, Department of Finno-Ugrian Studies)
Szolgából nemes (Egyházi karrier-lehetőségek a Bethlen család környezetében)

Vulkán Vera Tünde
(Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola)
Mártonffy József cenzori kinevezése

Szalisznyó Lilla
(Szegedi Tudományegyetem, Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék)
"Számadás Hunyady János Historiai Drámának Nyomtatványirúl": Kisfaludy Sándor Hunyady János drámájának kiadása és terjesztése 1816-ban

Kőmíves Tibor
(Miskolci Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Kassa belső nyelvhatárai a 19. század első felében

Gábori Kovács József
(Miskolci Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Pártküzdelmek a Pesti Hirlap körül és ezek hatása Kemény Zsigmond pályájára

IV. IRODALOMTÖRTÉNET

Hanneke Boode
(Rijksuniversiteit, Groningen)
Desperate Housewives or Capricious Women? A Comparison between the Short Fiction of Margit Kaffka and Katherine Mansfield

Virágh András
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
"Túl" a fantasztikumon (Megjegyzések Cholnoky Viktor novellisztikájához)

Kolta Dóra
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Ady tér-, idő- és lélekmezsgyéken átívelő költészete

Fleisz Katalin
(Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori iskola)
Életet sugárzó halott betűk (Határhelyzetek Krúdy Gyula prózájában)

Kovács Ferenc Dávid
(Eötvös Loránd Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Kosztolányi és a századforduló neuraszténiakultusza

Németh Ákos
(Pécsi Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
"Vigasztalásul útnak indulunk..." - Határátlépés és kultúraközi közvetítés a két világháború
közötti korszak magyar útirajz-irodalmában

Kulin Borbála
(Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Transzcendens áthallások Illyés Gyula lírájának első évtizedében (1928-1938)

Liktor Katalin
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
"Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad...": A "Költözők" határátlépései Reményik Sándor életművében

Váradi-Sievers Ildikó
(University of Jyväskylä, Doctoral School of Hungarian Studies)
A kultúrák közötti határok átlépése Kodolányi János Suomi, a csend országa című útirajzában

Fenyvesi Kristóf
(University of Jyväskylä, Doctoral School of Hungarian Studies)
Idegen a Bildung-ban. A határátlépés mint nietzscheánus praxis és sorsesemény Kerényi Károly életművében

Tóth Csilla
(Pécsi Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
A narratíva társadalmi-kulturális beágyazottsága: Identitás, fokalizáció és kontextus Márai Sándor Válás Budán című regényében

Lajtos Nóra
(Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Határátlépések Sánta Ferenc Emberavatásában

Garami András
(Pécsi Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Határsértő apaképek: apaábrázolások Lengyel Péter, Nádas Péter és Esterházy Péter szövegeiben

Marcsek György
(Debreceni Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Szó, kép, tér: a határátlépés alakzatai Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című kötetében

Wolf Zita
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Határátlépések a mesékben

V. MEDIÁLIS TEREK - KÉP ÉS SZÖVEG

Nemeh Diana
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Könyvekbe menekülő képek: gondolatok szó és kép viszonyáról Krúdy prózájában

Zakariás István
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Látvány és versszöveg közötti dialogikus viszony Kovács András Ferenc Madonna gyermekkel című versében

Adorján Viktor
(Károli Gáspár Református Egyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Improvizáció és rögtönzés

Ege Celeste Reinuma
(University of Jyväskylä, Doctoral School of Hungarian Studies)
Film - reflection of society

Szűcs Réka
(Pécsi Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola)
Mozgás / kép: Interdiszciplináris, intermediális jelenségek Maya Deren, Nagy József és Szergej Paradzsanov munkásságának tükrében

Előszó

Jelen kötet tanulmányai eredetileg előadásként hangzottak el a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Kolozsvári Egyetem szervezésében "Határátlépések" címmel megrendezett III. nemzetközi doktorjelölt konferencián 2010. augusztus 26-27-én Kolozsvárott.

A nagy érdeklődéssel kísért tudományos esemény előzményeként érdemes ezúttal is emlékeztetni arra, hogy elsőként 2005-ben előzte meg doktorjelöltek konferenciája a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust: A magyarságtudomány műhelyei. Doktoriskolák konferenciája címmel Budapesten. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal hívtuk létre, s 2008-ban "A magyarságtudományok önértelmezései" című konferenciánkkal folytattuk, amelynek anyaga szintén elérhető elektronikus könyv formájában. (https://mek.oszk.hu/07600/07689)

A magyarságtudomány kongresszusait előkészítő doktori konferenciák elsődleges célja változatlanul, hogy elősegítse a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság szellemi utánpótlásának nevelését. A doktoriskolák konferenciája a magyarságtudomány iránt érdeklődő PhD hallgatók és fiatal kutatók számára rendszeres nemzetközi fórumot kíván biztosítani két kongresszus között. Túlzás nélkül állítható, hogy a nemzetközi tudományos esemény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, felerősítette a külföldi hallgatók érdeklődését a hungarológia iránt, s elősegítette a külföldi hungarológiai doktori képzés kiteljesedését, a hazai és külföldi hungarológiai műhelyek tudományközi együttműködését, s nem utolsó sorban ösztönzést adott a magyarságtudományi kutatások szemléleti és módszertani megújításához. Ugyanakkor szorosabbá és szervezettebbé tette a Társaság és az egyetemek, illetve az új tudósgenerációk kapcsolatát. A fogadtatás alapján megfogalmazható, hogy a "Határátlépések" címmel megrendezett konferenciánk sikerrel vállalt részt a 2011-ben Kolozsvárott megrendezésre kerülő VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szakmai előkészítésében.

A konferencia fő témáját, a "határátlépés" fogalmának jelentését a maga többértelműségében az előadók saját kutatási területükre vonatkoztatva, különböző értelmezési távlatokat érvényesítve ragadták meg. A témaválasztás elsődleges szempontja éppen az volt, hogy a kultúratudományok horizontján minél több kapcsolódási lehetőségeket kínáljon a történettudomány, a néprajz, a nyelvészet, s az irodalomtudomány művelőinek egyaránt. A "határátlépések" jelentése szó szerinti értelemben, a magyarságtudományokra vonatkoztatva nyilvánvaló: a magyar kultúra és nyelv határai nem esnek egybe az államhatárokkal. A közelmúlt kelet-közép európai rendszerváltozásait, s az európai egységesülés folyamatát tekintve elmondható, hogy több határ is megnyílt, s átjárhatóvá vált. A konferencia címe a fogalomnak elsődlegesen nem ezt a kézenfekvő értelemlehetőségét kívánta játékba hozni, de nem törekedett annak kioltására sem. Tudományterületek, nyelvek és kultúrák között húzódó határok kijelölésére, s egyszersmind átlépésére kívánta sarkallni a konferencia a fiatal kutatókat. Az előadók jól érzékelték, hogy a határátlépés felforgató hatású cselekedet, mert magában rejti a kockázat lehetőségét. Ugyanakkor a határhoz kapcsolódó küszöb ígéretet is jelenti, s azzal kecsegtet, hogy átlépve azt, újraalkothatjuk önmagunkat: saját tudományszakunkra vonatkozóan, s a szó egzisztenciális értelmében egyaránt. E két indíttatás találkozása, a személyes, s a szaktudományos érdekeltség egysége példamutató munkák megszületéséhez járult hozzá az előadásokat követő vitákban, s a dialógus, az eszmecsere meghittebb alkalmain.

A határátlépés fogalmának kiterjedt szakirodalma van, a humán tudományok területén a legnagyobb hatású 20. századi elméleti kérdések egyikének számít. Az antropológia legfontosabb ide vonatkozó felismerése a tudomány, s ezen belül a humán tudományok újraértésére is vonatkoztatható. Távolságot kell teremtenie az embernek önmagától, hogy önmagát másikként, másként szemlélhesse. Az önmagára találásnak az előfeltétele a távolságteremtés. Az előadók felismerték, hogy a magyarságtudományra, s kutatójának helyzetére is érvényes lehet ez az összefüggés. Más távlat, a másik távlata szükséges ahhoz, hogy a magyarságtudomány folyamatosan létrehozza, újjá teremtse önmagát.

A konferencia igazolta azt a várokozásunkat, hogy a tudományos kutatás amennyiben eseménnyé válik, képes határokat képlékennyé változtatni, átjárhatóvá tenni. A tudományos ötletek találkozásának, kereszteződésének alkalma volt a kolozsvári tanácskozás, ahol a határ átlépésére helyeződött a hangsúly. A határ így olyan küszöbbé vált, amely nem elválaszt, hanem összekapcsol. Az áthidalhatatlan ellentétek helyére a fokozati különbségek kerültek, s így a kölcsönösség új formái számára nyílt esély és lehetőség.

A könyvben olvasható tanulmányokból az is kiderülhet, hogy korántsem magától értetődő, milyen határok léteznek. Hol húzódik a határ tudomány és politika, tudomány és etika között, a művészeteken belül szó, kép és hang között? Mint látható, a tanulmányok szerzői sokféle távlatot nyitnak a határátlépés fogalmának értelmezésére. Az elméleti és módszertani különbségek aligha szüntethetők meg, ugyanakkor a rögzített határok értelmezés révén küszöbbé változhatnak az egyes tudományszakok között. Az sem kétséges, hogy ami az egyik kutató számára elérhetetlen határ, az a másiknak átlépésre invitáló küszöb. Sokféle határ van a magyarságtudományokon belül, s azokon kívül is, amelyeket immár időszerű volna küszöbként érzékelni. Jelen kötetet ennek szellemében ajánljuk az olvasó figyelmébe.

Dobos István