Háromszög

Mind a három szereplő békésen fekszik a sírja mélyén, így hát bátran elmesélhetem a történetüket. Aki úgy véli, tudja, kikről beszélek, nekem elhiheti, gyakran esik ám meg hasonló más vidéken is.

Élt egy már idősödő, de amúgy életvidám férfi, Pista nevezetű, volt neki egy nagy szájú mindig elégedetlen felesége a Julis. Sűrűn zörgött az edény a terítésnél, állt hol ezért, hol azért a patália. Pista nyugodt természet volt, ha tehette inkább odább ment. Főleg eleinte, mikor még szép volt a mosoly és békítő az ágy. Julis asszony meg csak mondta a magáét. Éveken át. Bármi történt is az szinte mindig rossz volt, és persze az egész a Pista hibája. A családjára is rájárt a rúd. Ez különösen fájdalmas volt a férfi számára.

Egy idő után már Pista se tűrte szó nélkül, visszamorgott, később visszakiabált. Aztán meg kezdett el-el tünedezni, túlórázásra, egyéb munkákra hivatkozva. Ebből is veszekedés lett persze, de a túlmunkák mintha ettől szaporodtak volna igazán.

Bizonyára sejti is mindenki, mi rejlett a háttérben. Egy másik asszony, Ibolya. Ő sem volt éppen angyal, de másféle volt erénye és hibája, így Pista üdítőnek találta a társaságát. Ibolya özvegy volt, nem kellett titkolóznia. Ez is megkönnyítette a dolgukat.

Julis asszonynak nem volt gyereke, Ibolyának volt két lánya. Ez sem volt akadály. A lányok hamar tudomásul vették Pista jelenlétét, és ő is elfogadta a lányokat. Vett nekik csokoládét, babát, később gyöngysort, kendőt, sálat, divatos cipőt. Kikérdezte a leckét, segített a ház körüli teendők és intézendők esetén. Ibolya pedig, egyre másra kényeztette Pistát palacsintával, rétessel, mindenféle házi finomsággal. Minden segítséget megköszönt és dicsérte Pista segítségét és értékelte a hozzáértést. A családja felé is csupa előzékenységet tanúsított. A kapcsolat egyre szorosabb lett, és egyre nyilvánvalóbb.

Julis asszony is sejtette már, mi van a háttérben. Valaki elszerette az urát. Talán mondtak is neki ilyesmit a jóakarók. Pörölt, sírt, kutakodott. A jelek egyre érthetőbbek lettek. Úgy döntött hát, kideríti ki a rivális. Jaj lesz annak! Azt okvetlenül megtépi. Persze gyakorlatlan volt a nyomozásban, vagy csak balszerencsés. Azonnal lebukott, ahogy leselkedni próbált Pista után. Aztán meg mindenkinek panaszkodott és elvárta, hogy neki adjanak igazat és sajnálják.

Nevették is a háta mögött. Főleg Ibolya. Tisztában volt helyzete előnyeivel. Nem is nyugodott addig, amíg kedveskedéssel, hízelgéssel rá nem vette Pistát, hogy költözzön hozzá. Julis asszony a veszekedéseivel már csak siettette az eseményeket.

Pista beköltözött Ibolyához, aztán úgy egy félév múlva nekiláttak az öreg ház felújításának. Kölcsönt vettek fel, és Pista megkezdte az építést. Értett hozzá, sokszor dolgoztak együtt az öccsével, akitől elleste a szakma mesterfogásait. A ház készült és egyre szebb lett. Ibolya örült, majd táncra nem perdült. Julis asszony meg egyre keserűbb lett. Nem tehetett semmit, csak átkozódott naphosszat. Elmondhatatlanul gyűlölte a másik asszonyt.
– Bár megdögölne az a mocskos cafat! – kívánta napjában legalább százszor. – Akkor vigye el az ördög, mikor a legboldogabb.
Átkozódni nagyon tudott. Ilyenkor szinte sugárzott belőle a gonoszság.

És átka meghallgatásra talált. Azon a napon, mikor elkészültek a felújítással Ibolya örömtől repesve száguldott hazafelé. Másra sem tudott gondolni, csak a megszépült házra. A kanyarodásnál kissé oldalt sodródott. Csak egyetlen pillanatra vesztette el uralmát az autó felett. Ennyi azonban elég volt. Frontálisan ütközött egy szembe jövő teherautóval. Azonnal meghalt.

Nem sokkal később Pista visszaköltözött a házába Julis asszonyhoz. Nem volt semmi joga Ibolya megszépített házához. A lányoké lett az örökség. Pistáé maradt a kölcsön törlesztése. Julis asszonytól meg is kapta a magáét hamar.
– Ostoba szamár! Ez kellett neked! Dolgozhattál, meg fizethetsz! Megért ennyit az a nő?
– Meg – felelte dacosan Pista és jól bevágta a konyhaajtót.
Azután is sokat veszekedtek. Egészen Pista haláláig. Ő ezzel bizonnyal ledolgozta a purgatóriumot, s az égi mezőkre került. Julis asszony pedig, magára maradt panaszaival.

Az emberek tartottak tőle és elkerülték. Azt mondták róla, hogy boszorkány.