CÍMLAP
Bokodi-Oláh Gergely
Fonyód, 1956
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
1956 Somogy megyében
Fonyód, 1956
1956. október 23-27. A forradalom szele és a hatalom riadalma Fonyódon
1956. október 28. Fonyód lakossága felemeli hangját
1956. október 29. Járási nemzeti bizottság választása
1956. október 30. Vasutas nemzetőrök
1956. október 31. A kommunista-ellenes hangulat napja
1956. november 1-3. A konszolidáció napjai
1956. november 4. után, szovjet parancsnokság alatt
Akit halálra ítéltek
Utóélet
Utószó
Mellékletek
Nyers István visszaemlékezése
Seres József visszaemlékezése
A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának Elnöksége által 1956. október 26-án összeállított 16 pontos program
Az alábbi személyeket vették nyilvántartásba 1956-ot követően
A forradalom alatti tevékenységük miatt rendőri felügyelet alá helyezettek névsora
A forradalom alatti tevékenységük miatt internáltak névsora
Fonyódi járás ellenforradalmi (sic!) elemeinek statisztikai összesítője
Előszó
Fonyód 1956-os történetének megírására egy helyi barátom, Lukács Bence
közvetítésével nyílt lehetőségem. A vonatkozó helytörténeti irodalom
korábbi értelmezéseinek befolyásoló hatását elkerülendő, a munkát
forrásfeldolgozással kezdtem. Ugyanakkor leszögezem, hogy a történész
munkája, éppen azért, mert forrásokon alapszik, sohasem tévedhetetlen. A
hatalom hivatalos dokumentumait, a korabeli sajtó írásait és a
visszaemlékezők elbeszélt történeteit átszövő egyéni és ideológiai érdekek
burkát ugyan igyekszik lefejteni a szakember, de mégiscsak ezekre alapozva
kénytelen dolgozni. Az események leírása éppen ezért egyfajta értelmezése a
történteknek, nem tévedhetetlen igazság. Bár a történész a valós tények
rögzítésére törekszik, a valóság egyszeri és megismételhetetlen. Csupán
közelítésre van mód.
1956-ot a Kádár-rendszerben ellenforradalomként kezelték, és tiltottak róla
minden diskurzust. Ezzel egyben mitizálták is. Mikor 1989 után szabadon
lehetett foglalkozni a témával, az ötvenhatosokban földöntúli hősöket
látott a közvélemény. Magánemberként meggyőződésem, megérdemelték ezt a
státuszt és bánásmódot. Az elmúlt húsz évben aztán szép lassan megint
elhalványult '56 dicsősége, legalábbis az egykori résztvevők ezt állítják.
A forradalom és szabadságharc, mint jelenlegi államformánk alkotmányba
foglalt alapköve, megérdemli és megköveteli, hogy foglalkozzunk vele, hogy
életben tartsuk szellemét. Ugyanakkor életszerűtlen lenne azt állítani,
"minden jó, ami '56". A résztvevők hősök, de hétköznapi hősök, a maguk
hibáival, gyengeségeivel. Csodát vittek véghez, de közben ugyanolyan esendő
emberek voltak, mint mi magunk, csak nekik megadatott a lehetőség, hogy
sorsdöntő időkben éljenek a lehetőséggel, és történelmet írjanak. Irigylem
őket.
Köszönetet mondok Hidvégi József úrnak, Fonyód város polgármesterének,
hogy az önkormányzat támogatásával megjelenhetett ez a kötet. Köszönöm
Varga Istvánnak, a Fonyódi Kulturális Intézmények igazgatójának, hogy
szorgalmazta Fonyód ötvenhatos történetének megírását, valamint tevékenyen
segítette munkámat az interjúk elkészítésével és a Somogy Megyei
Levéltárban őrzött dokumentumok felkutatásával. Köszönöm a lektorok,
dr. Horváth Miklós nyá. ezredes, egyetemi tanár, dr. Szántó László nyá.
főlevéltáros és Szecsey István történész- levéltáros munkáját és
ösztönzését. Köszönöm Lukács Bencének, hogy megismertetett a témával és
történészként engem ajánlott a feladatra. Köszönöm szeretett feleségemnek,
hogy éleslátásával felhívta a figyelmemet azokra a részletekre, amelyek
felett elsiklottam volna.
Kérem az olvasót, ha ismeretei szerint valamiben tévedek, juttassa el
hozzám módosító, pontosító észrevételeit. A leírtak tehát nem tévedhetetlen
igazsága, de a legjobb tudásom szerint összegyűjtött és megfogalmazott
előadása a történteknek. Ennek fényében kívánom, hogy Fonyód 1956-os
története tanulságul szolgáljon mind a helyi érdeklődőknek, mind a
forradalom és szabadságharc országos összefüggései után kutatók számára.